Diktatúraváltás és nem rendszerváltás történt 1989-ben Felszólítom azt a politikust, aki 1989 óta részt vesz Magyarországon a hatalomgyakorlásban, és az elmúlt 20 év tényeiből képes levonni a végkövetkeztetést, hogy tegye meg a történelmi bejelentést önkritikaként, ahogyan azt Pozsgay Imre 1989. január 28-án tette: Diktatúraváltás és nem rendszerváltás történt 1989-ben. Felszólításomat az alábbiakkal támasztom alá: I. A szabadság hibás értelmezése Minden jelenlegi politikai erő hivatkozott Bibó Istvánra, ezért kézenfekvő az ő egyik 1979-es tanulmányát első bizonyítékként előhívni: egy osztálynak lehet célja, hogy minél több profitot zsaroljon ki a kiszolgáltatott osztályokból, tekinthetjük osztályérdeknek azt, hogy minél nagyobb békességet és megnyugvást próbáljon a vele szemben álló osztályba beleplántálni, és tekinthetjük osztályérdeknek azt, hogy minél okosabban és simábban oldja meg saját osztálya majdani letűnésének a módját, folyamatát. Csak értelmi különbség van a legokosabb burzsoá osztályérdek és a legokosabb proletár osztályérdek felfogása között. 1 Ebből következik, hogy a szocialista-kommunista és a liberális-kapitalista uralom egyaránt diktatúra, hiszen nem az egész társadalom, hanem egy társadalmi csoport (osztály) érdekeit képviseli. Az is nyilvánvaló, hogy a hatalmat gyakorló osztály kitermeli önmaga vezető rétegét azokból az emberekből, akik minden eszközt képesek alkalmazni a hatalmon lévő osztály érdekeinek megvédéséhez. Ebből következik, hogy a diktatúra eszközei elleni fellépést provokálja a mindenkori hatalom annak érdekében, hogy az okról elterelje a figyelmet. Amikor pedig az ok, a diktatúra kerül veszélybe, akkor a veszélyt jelentő erő élére áll a hatalom, és a következményeket helyezi célkeresztbe. 1956. október 23-án ez nem sikerült, ezért kellett terrorista módszerrel (politikai és gazdasági hatalom megszerzése és megtartása érdekében alkalmazott erőszak) letörni a veszélyt jelentő erőt. 2006. október 23-án viszont sikeres volt az erő eltérítése, mert a diktatúra helytartói közötti pozícióharc eszközévé sikerült alázni a valódi rendszerváltást (tehát a diktatúra megszűntetését) célként kitűző népfelkelést. Az első bibói célmeghatározás a liberális-kapitalizmusra (minél több profit kizsarolása a kiszolgáltatott osztályból), a második a szocialista-kommunizmusra (békesség és megnyugvás belepalántálása a vele szemben álló osztályba), a harmadik célmeghatározás pedig a megbukott diktatúrára vonatkozik (minél okosabban oldja meg saját osztálya letűnését). Az első kettő cél a diktatúra kibontakozására és a még hitelt kapó populista ígéreteinek időszakára vonatkozik. A harmadik cél a hatalomátmentés, amit 1989-től tapasztaltunk a szocialista-kommunista diktatúra nomenklatúrája részéről, 2008-tól ugyanennek a célnak a megvalósításáért dolgoznak a liberális-kapitalista diktatúra helytartói, akik részben azonosak a hatalomátmentésben gyakorlatot szerzett nomenklatúra tagokkal. Mindkét diktatúra bukását a szabadság hibás értelmezése okozta. Ez vezet az erkölcsi bukáshoz, ami maga után vonja a gazdasági és szociális-társadalmi válságot.
- 2 - A szocialista-kommunista diktatúra a szabadságot az egyén önkifejeződési lehetőségeinek korlátozásaként értelmezte. A liberális-kapitalizmus pedig a szabadságot a társadalom egésze érdekeinek fölérendelt egyéni érdekként fogta fel. Most, amikor túl vagyunk a szocialista-kommunista diktatúra bukásán, és amikor a liberáliskapitalista diktatúra sírba ereszkedésének időszakát éljük, ki kell mondanunk, hogy 1989-ben diktatúraváltássá csökevényesedett rendszerváltás történt. Azt is ki kell mondani, hogy a liberális-kapitalista rendszer válságának endogén (belső eredetű) oka van, ezért rendszermódosítással nem orvosolhatóak következményei. A rendszerváltás tehát elkerülhetetlen és az is természetes, hogy az új rendszer gondolkodási módjának (paradigmájának) alapját a szabadság helyes értelmezése jelenti. A diktatúrák hibás szabadság-értelmezése természetessé teszi, hogy az az értelmezés a helyes, ami mindkettő ellentéte. Ez pedig az - a magyarság legnagyobb értékét jelentő - szabadság-értelmezés, amely szerint a szabadság atyai eleink hagyományához való hűséggel kettős egységben megvalósuló szeretet, amely minden (élő és élettelen) teremtmény számára biztosítja annak a lehetőségét, hogy egymással szerves egységben létezzen. II. A tények Pozsgay Imre 1989. január 28-án a következő mondatokkal indokolta azt, hogy 1956-ot népfelkelésnek nevezte: Ha a tények tisztelői vagyunk, akkor azok iránt a tények iránt is előzetesen tiszteletet kell tanúsítanunk, amelyek esetleg ezután derülnek ki. Ám azt mindenképpen szeretném hozzátenni, hogy ezzel a formulával, történelmi megítéléssel a politika, a történettudomány és a közvélemény nagymértékben közeledett egymáshoz. A közvéleményben és a párttagság nagy részében is meglévő érzületet fejezi ki az a sommás ítélet, amelyik egyetlenegy kifejezéssel, ellenforradalomnak minősítette azt, ami 56-ban történt. Ez, látnivaló az eddigi kutatások alapján, nem állja meg a helyét. 2 Minden mondat megismételhető a diktatúrára behelyettesítve. 1. Ha a tények tisztelői vagyunk, akkor azok iránt a tények iránt is előzetesen tiszteletet kell tanúsítanunk, amelyek esetleg ezután derülnek ki. Azok a mai (2010. október 13-i) tények, amelyek alapján előzetes tiszteletet kell tanúsítani minden olyan ténnyel szemben, amelyek esetleg ezután derülnek ki (még akkor is, ha azok a helytartók közötti pozícióharcban szerepelnek bizonyítékként): - A világválság hatásának kivédését a diktatúra érdekeinek megfelelően német héja 3 módszerrel végzi a kormány (persze, a csúf amerikai módszer sem járhatna eredménnyel). A 29 pont egyértelmű megszorításokat tartalmazott 4, a kiszivárogtatott adóváltoztatás nem jelent adócsökkenést 5, sőt, az érintettek bejelentették, hogy a ma nyilvánosságra hozott válságadót átterhelik a fogyasztókra 6.
- 3 - - A liberális-kapitalista diktatúra tartópillérei, a bankok és a multinacionális cégek határozzák meg az ország befektetői minősítését, amely a jelenlegi rendszerben létfontosságú, mert azt a hazugságot akarják elhitetni velünk, hogy ezek finanszírozzák az országot 7, meghamisítva az igazságot, azt, hogy az ország finanszírozza az emberek munkáján keresztül a bankokat, a beruházókat és a multinacionális cégeket. A tévhit miatt nem tehet a kormány semmit a válságadó átterhelésével szemben. Ezzel az infláció elszabadul, és nem lesznek tarthatóak azok a mérsékelt növekedést prognosztizáló előrejelzések, amelyek a mai nap előtt kerültek nyilvánosságra 8. - Az export-dominancia tarthatatlan, hiszen a fizetőképes kereslet csökkenésével a piacgazdasági alaptétel bukik meg, mert a kínálat által manipulált keresletre épülő rendszer működésképtelenné vált. Az állam szabadsága gazdaságilag azt jelenti, hogy a hazai igény-lehetőség összhangja vezérli a gazdaságot. - A pénz virtuális jellegéből ered, hogy az a hatalomátmentés játékszerévé vált: minden ország pillanatnyi érdeke szerint igyekszik saját valutáját erősíteni vagy gyengíteni 9, sőt mennyiségi enyhítéssel 10 fedezet nélküli pénzkibocsájtás is megengedhető. Ezzel teljesen kiszámíthatatlanná válik a gazdaság, a spekulánsok érdekérvényesülése kikerülhetetlen. Az állam gazdasági szabadságának alapja az értékközvetítő pénz, amelynek fedezete a nemzeti vagyon növekedése, így csak azzal azonos mennyiségben van forgalomban. 2. Ám azt mindenképpen szeretném hozzátenni, hogy ezzel a formulával, történelmi megítéléssel a politika, a történettudomány és a közvélemény nagymértékben közeledett egymáshoz. A rendszerváltás helyett végrehajtott diktatúraváltás tényét a politika nem ismeri el, de ez a megállapítás és a közvélemény nagymértékben közeledett egymáshoz, amit jól mutat az a tény, hogy az 1989-ben történteket már évek óta gengszterváltásnak, zsarnokváltásnak nevezi a köznyelv. 3. A közvéleményben és a párttagság nagy részében is meglévő érzületet fejezi ki az a sommás ítélet, amelyik egyetlenegy kifejezéssel, ellenforradalomnak minősítette azt, ami 56-ban történt. Ez, látnivaló az eddigi kutatások alapján, nem állja meg a helyét. A szocialista-kommunista diktatúra néven nevezte önmagát: proletárdiktatúra, ennek megfelelően nem köntörfalazott: egypártrendszerben döntött a diktatúra érdekében. Ezt nevezték népi demokráciának. A liberális-kapitalista diktatúrában polgári demokrácia van, ezért a választhatóság látszatát kelti a társadalom mesterséges megosztásával, a többpárt-rendszerrel. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a pártok nem ugyanannak a hatalomnak a kiszolgálói, mint azt az idei országgyűlési választásra készített pártprogramok is bizonyítják 11. A média és a párttámogatási rendszer azt eredményezi, hogy a közvélemény és a párttagok nagy része ne minősítse azzal a sommás ítélettel a diktatúrát, hogy az a népakarattal választott demokrácia megtestesítője. Ez, látnivaló a tények alapján, nem állja meg a helyét. Azt, hogy a gyarmatbirodalomhoz történt csatlakoztatásunkkor (a NATO és az EU esetében) a félretájékoztatás meggátolta a választókat közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joguk gyakorlásában 12, nem említik a diktatúra helytartói a demokrácia
- 4 - botrányos megsértéseként. Ugyanúgy, a demokrácia természetes következményének tartja a diktatúra, hogy egyik függetlenségi jogainkat sértő népszavazáson sem érte el a részvétel a választók 50 %-át 13, és azt is, hogy a választási rendszer sajátossága, hogy a választók egyharmadának támogatása elég a parlamenti kétharmados többséghez 14. III. Jogrendszer Csak önmagát szabadon szabályozni képes országnak lehet Alkotmánya, mert csak ő képes arra, hogy az Alkotó (Teremtő) működési utasítása (Alkotmánya) szerint éljen, szerves egységben a szabad országokkal és szabad emberekkel. Magyarország jogalkotásában nem gyakorolhatja szabadságjogait. Ezt elveszítette EU csatlakozásával. Ezt a tényt Alkotmányba is foglalták 15. A szabadságjogok elveszítésének dokumentuma a Lisszaboni Szerződés 16. Ebben a jogalkotás gyakorlásának szabadságát a LSz II/288. cikke 17 veszi el a tagállamoktól. Ebben a helyzetben alkotmányozásról beszélni nem lehet. Ugyanakkor nyilvánvaló az igény a magyar emberekben arra, hogy saját érdekeink érvényesítést a társadalmi együttélés alapjának meghatározásával biztosítsuk. Az is egyértelmű, hogy meghatározó azok száma, akik a Szent Korona alkotmányiságának jogfolytonosságát akarják visszaállítani. Ennek előfeltétele, hogy végre vegyük tudomásul: diktatúraváltás és nem rendszerváltás történt 1989-ben, ezért önvédelmi érdekünk a tényleges rendszerváltás, vagyis Magyarország szabadságának visszavétele halaszthatatlan feladata minden magyar embernek. Felszólítom ismételten azt a politikust, aki 1989 óta részt vesz Magyarországon a hatalomgyakorlásban, és az elmúlt 20 év tényeiből képes levonni a végkövetkeztetést, hogy tegye meg ezt a történelmi bejelentést önkritikaként, hogy lehetőség nyíljon a tényleges rendszerváltásra, és a sírba ereszkedő diktatúra ne rombolja tovább a magyarság életét. Mivel az önvédelmi helyzet már bekövetkezett, Magyarország szabadságának visszavételét nem köthetjük egy nyilatkozathoz. Kelt Szegeden, 2010. Magvető havának 13. napján. A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája. Nyomtatható változat: http://szkszhu.szksz.com/101013.pdf 1 Bibó István: A kapitalista liberalizmus és a szocializmus kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte - http://mek.oszk.hu/02000/02043/html/713.html 2 MR 1989. január 28. László Péter és Orosz József interjúja Pozsgay Imrével - http://index.hu/belfold/1989/2009/01/28/pozsgay_56_nepfelkeles_volt_nem_ellenforradalom/ 3 Krugman: óriási hiba a megszorító politika - héják és csúfak vitája - http://vg.hu/velemeny/elemzes/krugman-oriasi-hiba-a-megszorito-politika-hejak-es-csufak-vitaja-320100
- 5-4 Magyarországon a Kormány gazdasági akciótervének nevezik a megszorító intézkedéseket - http://szkszhu.szksz.com/isz010.pdf 5 Kiszivárogtatott adótervek: végül mennyi az annyi? - http://adozona.hu/blog/20101011_ado_adoterv_adocsomag_ado_koltsegvetes.aspx#rss 6 ING - Átterhelhetik a fogyasztókra a válságadót - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/ingatterhelhetik-a-fogyasztokra-a-valsagadot-330333 7 Az állam bugyellárisa belülről: így finanszírozzák Magyarországot - http://hvg.hu/gazdasag/20100922_akk_mnb_allam_finanszirozasa#utm_source=hvg_daily&utm_medium=email &utm_campaign=newsletter2010_09_22&utm_content=top 8 Infláció: 3,8 százalékos drágulási ütem szeptemberben - http://ecoline.hu/penzugyek/20101012_inflacio.aspx 9 Valutaháború: egyelőre csak szokjuk az új kifejezést - http://www.vg.hu/velemeny/publicisztika/valutahaboru-egyelore-csak-szokjuk-az-uj-kifejezest-330283 10 Félek a görögöktől, még ha ajándékokat hoznak is - Terjed a görög válság - http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/felek-a-gorogoktol-meg-ha-ajandekokat-hoznak-is-terjed-a-gorogvalsag-314882 11 Négy változat egy témára - http://szkszhu.szksz.com/osszehasonlito.pdf 12 61. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez. 1949. évi XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya - http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=94900020.tv 13 Az 1997. november 16-i népszavazás összesített eredményének táblázata (NATO) - http://www.valasztas.hu/nep97/nep97/eojk.htm A 2003. április 12-i népszavazás jogi eredménye (EU) - http://www.valasztas.hu/nepszav03/outroot/hu/10_0.html 14 2010-es Országgyűlési Képviselő Választás 1. fordulójának páreredményei - http://szkszhu.szksz.com/2010_valasztas_pareredmeny.doc 15 2/A. (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. (2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 1949. évi XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya - http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=94900020.tv 16 Lisszaboni Szerződés - http://eur-lex.europa.eu/johtml.do?uri=oj:c:2007:306:som:hu:html Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja az elmúlt 20 év nemzetárulását összefoglaló Lisszaboni Szerződés cikkei alapján - http://szkszhu.szksz.com/12stacio.pdf 17 2. CIKK Szerződés az Európai Unió működéséről 288. cikk Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el. A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
- 6 - Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl. Lisszaboni Szerződés - http://eur-lex.europa.eu/johtml.do?uri=oj:c:2007:306:som:hu:html