KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR-PÉTERFY SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2017. 1
a Bevezetés... 4 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, törvényi háttere... 4 2. A szervezeti és működési szabályzatot meghatározó törvények és rendeletek... 5 3. Az SZMSZ területi, személyi, időbeli hatálya... 6 4. Az intézmény adatai... 6 5. Az intézmény szervezeti rendje... 9 6. Működés rendje... 11 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje... 15 8. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel... 19 9. A kapcsolattartás rendje, feladatmegosztás... 19 10. A kapcsolattartás formái... 24 11. A külső kapcsolatok rendszere... 27 12. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása... 28 13. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok.. 29 14. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében.... 30 15. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 31 16. Az intézményi védő, óvó előírások... 32 17. A rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 33 18. A pedagógiai programról való tájékoztatás kérés szabályai... 36 19. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel... 36 20. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, és a fegyelmi eljárás részletes szabályai... 36 21. Az intézményi adminisztráció... 46 22. Intézményvezető feladat és hatásköréből leadott feladatok és hatáskörök, munkaköri leírás minták.... 49 23. Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések 49 24. Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei.... 50 25. A tanuló egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatok... 51 26. Nevelési-oktatási intézmény működését garantáló szabályok, mely megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek... 56 27. Az intézményben végezhető reklámtevékenység... 56 2
a 28. A könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata... 58 29. Záró rendelkezések... Hiba! A könyvjelző nem létezik. I. számú melléklet: A dolgozók munkaköri leírásának mintája... 70 II. számú melléklet: A könyvtár Gyűjtőköri szabályzata... 113 III. számú melléklet: Szakmai alapdokumentum... 117 IV. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat... 119 3
Bevezetés A Kőrösi Csoma Sándor Péterfy Sándor Általános Iskola (továbbiakban: intézmény) új Szervezeti és működési szabályzatot (továbbiakban: SZMSZ) alkotott. Az új szabályozás nem jár fenntartói többletköltséggel. 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, törvényi háttere Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a nevelő munka zavartalan működésének garantálása, a köznevelési törvényben és a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása. Az intézményi működés rendjének meghatározása mindazon rendelkezésekkel, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabb érvényesülése az intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. A a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII: 31.) EMMI rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Az intézmény munkáját a szakmai alap dokumentumban foglaltak, az általános iskolai pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, valamint e szabályzat alapján végzi. A és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára. Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, külső kapcsolatait, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Ezt annak érdekében teszi, hogy a pedagógiai programban kidolgozott cél és feladatrendszer megvalósítható legyen. 4
2. A szervezeti és működési szabályzatot meghatározó törvények és rendeletek 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) A 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól, 134/2016. (VI.10.) Kormányrendelet az állami közfeladat ellátásában fenntartóként résztvevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 229/2012.(VIII. 28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról módosításáról, 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről, 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet), 5
59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról, 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet, Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet, A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. A tanév rendjéről szóló EMMI rendelet 3. Az SZMSZ területi, személyi, időbeli hatálya Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az intézmény alkalmazottaira, tanulóira, valamint az intézménnyel kapcsolatban álló személyekre. Az SZMSZ visszavonásig érvényes. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás előtt véleményt nyilvánítanak: szülői szervezet diákönkormányzat Intézményi Tanács Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ előírásai nyilvánosak. Az SZMSZ egy példánya megtekinthető: az iskola intézményvezető-helyetteseinél, a honlapon. 4. Az intézmény adatai Az intézmény hivatalos neve: Székhely: Kőrösi Csoma Sándor- Péterfy Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Péterfy Sándor Általános Iskola 8800 Nagykanizsa Csokonai utca 1. 6
Tagintézmény: Kőrösi Csoma Sándor Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézménye 8800 Nagykanizsa Attila utca 2. OM azonosító:037498 Tankerületi azonosító: székhelyintézmény: ZB 2401; tagintézmény: ZB 2402 Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Nagykanizsai Tankerületi Központ 8800.Nagykanizsa, Vécsey utca 6. Jogszabályban meghatározott alapfeladata: általános iskola, nappali rendszerű általános iskola, melyben alapfokú oktatási és nevelési tevékenység folyik 8 évfolyamon. A köznevelési intézmény fenntartó szervének megnevezése: Nagykanizsai Tankerületi Központ 8800. Nagykanizsa, Vécsey utca 6. A Kőrösi Csoma Sándor Péterfy Sándor Általános Iskola jogállása: jogi személyiségű szervezeti egység. Egyéb nevelési-oktatási tevékenységei: 1. osztálytól sakk csoportokat működtethet (székhelyintézmény); az 1-4. évfolyamon egész napos rendszerű osztályok működtetése, 5-8. évfolyamon tanulószobai csoportok működtetése 16 óráig (székhelyintézmény); az 1-4. évfolyamon napközis rendszerű osztályok, 5-8. évfolyamon tanulószobai csoportok működtetése (tagintézmény); igény szerint lehetőséget nyújt a tanulók tanórán kívüli szervezett foglalkoztatására, felzárkóztatására, tehetséggondozására, sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatására. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegzők: Kőrösi Csoma Sándor Péterfy Sándor Általános Iskola 8800 Nagykanizsa, Csokonai utca1. 7
Kőrösi Csoma Sándor Péterfy Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Tagintézménye 8800 Nagykanizsa, Attila utca 2. Körbélyegzők: Kőrösi Csoma Sándor Péterfy Sándor Általános Iskola Nagykanizsa, Csokonai utca 1. Kőrösi Csoma Sándor Péterfy Sándor Általános Iskola 8800 Nagykanizsa, Attila utca 2. Tanügyi dokumentumok bejegyzésénél alkalmazandó kisméretű körbélyegzők:. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: intézményvezető, tagintézmény-vezető, intézményvezető - helyettesek, 8
tagintézmény-vezetőhelyettes, iskolatitkárok, az iskola nevelői a tanulókkal kapcsolatos dokumentumok hitelesítésére. 5. Az intézmény szervezeti rendje Az intézmény szervezeti egységei, felépítése Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetőszintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően, kimagasló színvonalon. Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: alsó tagozat, felső tagozat, napközi, tanulószoba, a nevelő-oktató munkát segítő dolgozók csoportja. Az intézmény szervezeti vázlata Munkaközösségvezetők Tanítók, szaktanárok Iskolatitkár Intézményvezetőhelyettesek Gazdasági ügyintéző Technikai dolgozók Intézményvezető Iskolai könyvtár Nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő Tagintzézményvez ető-helyettes Tagintézményvezető Munkaközösségvezetők Iskolatitkár Iskolai könyvtár Tanítók, szaktanárok Nevelő- és oktató munlát közvetlenül segítők 9
Iskolavezetés tagjai: intézményvezető, tagintézmény-vezető, intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-vezető helyettes, szakmai munkaközösség-vezetők, közalkalmazotti tanács vezetője, szakszervezeti titkár, DÖK segítő nevelők. Az intézményvezető Az iskola élén az intézményvezető áll, feladatát munkaköri leírás alapján végzi. Vezetői tevékenységét egy tagintézmény-vezető, két intézményvezető-helyettes, egy tagintézmény-vezetőhelyettes közreműködésével látja el. Hatáskörök átruházása Az intézményvezető átruházza a munkavédelmi felelősre a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését. Az intézményvezető átruházza az tagintézmény-vezetőre, távollétében annak helyettesére a tagintézményben (Attila u. 2.) a dokumentumok aláírásának jogát (naplók, anyakönyvek, bizonyítványok). Az intézményvezető helyettesítési rendje Az intézményvezető akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörbe tartozó ügyek kivételével - a tagintézményben teljes felelősséggel az tagintézményvezető, a székhelyintézményben az intézményvezető-helyettesek helyettesítik. A tagintézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés a tagintézményben az tagintézményvezető-helyettes feladata. Az intézményvezető harminc napot meghaladó távolléte, hiányzása esetén az tagintézményvezető és az intézményvezető-helyettesek gyakorolják a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Az intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, tagintézményvezető, tagintézményvezetőhelyettes távolléte esetén a rangidős munkaközösség-vezető látja el a helyettesítést. 10
A tagintézményvezető A vezetőbeosztás ellátásával megbízott tagintézmény-vezető vezetői tevékenységét az intézményvezető irányítása mellett látja el a tagintézményben. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. 6. Működés rendje Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: az iskolai szülői szervezet (közösség), a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását; a szünetek időtartamát; a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját; a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A benntartózkodás rendje Tanulók Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon: reggel 6 45 órától, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 17 00 óráig van nyitva. A tanulók intézményben tartózkodására vonatkozó szabályokat a Házirend rögzíti. Az intézményt szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon - az intézmény vezetője által engedélyezett rendezvények kivételével - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre esetenként az intézmény vezetője adhat engedélyt írásbeli kérelem alapján. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény vezetője határozza meg és azt a szünet megkezdése 11
előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet a Nagykanizsai Tankerületi Központ előírásai alapján kell megszervezni. A vezetők Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az intézményvezető, vagy távollétében intézkedési jogkörrel felruházott helyettes, akadályoztatásuk esetén munkaközösség vezető, vagy az általuk kijelölt személy legyen az intézményben 16 óráig. A tanítási szünetek alatt a Nagykanizsai Tankerületi Központ előírásai alapján, az intézményvezető által meghatározott módon tartózkodnak a vezetők az épületben. Az alkalmazottak Az alkalmazottak benntartózkodását a munkaköri leírásukban foglaltak határozzák meg. Munkarend Az intézmény tanulóinak munkarendje A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes engedélyével hagyhatja el az intézményt. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában is adhat engedélyt az intézményvezető, vagy annak távollétében az intézményvezető-helyettes az intézmény elhagyására. A Házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. A Házirendet az intézményvezető által kijelölt nevelőtestületi tagok és a DÖK vezetője készíti el, az intézmény vezetője hagyja jóvá és a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével. Pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit az 2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről rögzíti. 12
A pedagógusok munkarendjét a munkaköri leírásuk, a tantárgyfelosztásban, illetve az órarendben meghatározott feladataik határozzák meg. A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet a vezető helyettesek állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A pedagógus az aznapi feladatokra felkészülten köteles az iskolában megjelenni, az első foglalkozás előtt 15 perccel, az ügyelet ellátására esetén az ügyelet kezdete előtt 5 perccel. Betegség, hiányzás esetén a munkakezdés előtt telefonálni kell az intézmény titkárságára. Az iskolatitkár értesíti a hiányzásról az ügyeletes vezetőt, akik megszervezi a helyettesítést. Az újbóli munkába állást a titkárságon kell jelezni legkésőbb a megelőző munkanap 15 óráig. Technikai dolgozók A technikai dolgozók (karbantartó, takarítók, stb.) munkarendjét a munkaköri leírások szabályozzák. A pedagógusok, technikai dolgozók konkrét napi munkabeosztásának összeállításnál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A tanév helyi rendje A tanév rendjét a mindenkori, az adott tanév rendjéről kiadott miniszteri rendelet szabályozza. Ez alapján határozza meg a tanév helyi rendjét, programját a nevelőtestület tanévnyitó értekezleten, amit az éves munkatervünkben rögzítünk A tanév általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, az intézmény házirendjét és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az iskola Házirendjét közzé kell tenni a hirdetőtáblán és az iskola honlapján. A tanítási (foglalkoztatási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc, az első óra reggel 8 00 -kor kezdődik. 13
A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 óra és 16.00 óra között kell megszervezni. Az első tanítási órát megelőzően, a nulladik óra, legfeljebb 45 perccel korábban kezdhető az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével. A tanóra befejezése előtt 5 perccel figyelmeztető csengetés hangzik el. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben, vagy épületrészben a Házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok és diákok felügyelik. A tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az intézményvezető által előre engedélyezett időpontban és módon történnek. Általános csengetési rend a következő: Székhelyintézmény: alsó tagozat 1. 8 00-8 45 2. 9 00-9 45 3. 10 00-10 45 4. 11 00-11 45 5. 12 00-12 45 6. 12 50-13 35 7. 13 40-14 25 8. 14 30-15 15 9. 15 25-16 00 14
felső tagozat 1. 8 00-8 45 2. 9 00-9 45 3. 10 00-10 45 4. 11 00-11 45 5. 12 00-12 45 6. 12 50-13 35 7. 13 45-14 30 Tagintézmény: 1-8. osztály 1. 8 00-8 45 2. 9 00-9 45 3. 10 00-10 45 4. 11 00-11 45 5. 12 00 12 45 6. 12 55 13 40 7. 13 45 14 30 8. 14 35-15 20 9. 15 25 16 00 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja: A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért a nevelőtestület vezetéséért. A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. 15
Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 16
Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Intézményvezető: ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, ügyviteli és technikai jellegű munkáját; ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-vezető, tagintézmény vezető-helyettes: folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. 17
Munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). a Belső ellenőrzési csoport vezetője által kijelölt pedagógusokat. Az intézményvezető egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető közvetlenül ellenőrzi az tagintézmény-vezető, tagintézmény vezető-helyettes, intézményvezető-helyettesek munkáját. Eszköze: a beszámoltatás. Az tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezetőhelyettes, intézményvezető-helyettesek ellenőrzési jogkörüket a feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők a tagjaiknál látják el ezt a tevékenységet vezetői felkérésre, tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatást adnak. Az ellenőrzés módszerei: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg, esetenként a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni kell. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, 18
támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, a szülői közösség és a tanuló közösség (diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, tanfelügyeleti látogatást készítse elő hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 8. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: a. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket kísérő és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. b. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: a gyermeket kísérő és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint; minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó kísérete mellett lehet az intézményben tartózkodni. c. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve; a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor; megbeszélésre, fogadóórára való belépéskor. 9. A kapcsolattartás rendje, feladatmegosztás 19
A kapcsolattartás rendje, formája a tagintézménnyel A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: Az intézménynek a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva az intézményegységet, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti. Az intézményegység vezetője köteles minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. Ennek formái: személyes megbeszélés, tájékoztatás, telefonos egyeztetés, jelzés, írásos tájékoztatás, értekezlet, az intézményegység ellenőrzése stb. A vezetők közti kapcsolattartás rendje A szűkebb iskolavezetés szükség szerint, a kibővített iskolavezetés a munkaértekezleteket megelőzően, illetve az intézményvezető döntése alapján megbeszélést tart, az éves munkatervben meghatározott módokon. Az iskolavezetés tagjai feladatukat a munkaköri leírásukban foglaltak, illetve az intézményvezető utasításai alapján végzik. Beszámolási kötelezettséggel tartoznak az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető-helyetteseknek. A vezetők közötti feladatmegosztás A vezetők feladatait, hatásköreit a 20/2012. (VIII. 31.). EMMI rendelet, ezen túlmenően a munkaköri leírás, valamint az intézmény szervezeti felépítéséből adódó feladatok határozzák meg. Az intézményvezető jogköre és feladatai Az intézményvezető munkáját a vonatkozó jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Az intézmény vezetőjét a fenntartó nevezi ki. Az intézményvezető felett (valamint az intézmény alkalmazottjai felett is) a munkáltatói jogokat a Nagykanizsai Tankerületi Központ igazgatója gyakorolja. Az intézmény vezetője 20
felel az intézmény szakszerű működéséért, a Nagykanizsai Tankerületi Központ által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért; a Nagykanizsai Tankerületi Központ szervezeti és működés szabályzatában foglaltak szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett; dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe; felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért; a Nagykanizsai Tankerületi Központ egyetértése után, jóváhagyja az intézmény Pedagógiai programját; képviseli az intézményt. Az intézmény vezetője felel továbbá: a pedagógiai munkáért; a nevelőtestület vezetéséért; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért; a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért; a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért; a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért; a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért; a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért; a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Az intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, az egyes alkalmazottak munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. 21
Az intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. Az intézményvezető-helyettes feladatai Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, tagintézményvezető-helyettes munkáját a munkaköri leírásában foglaltak szerint, a törvényi előírásoknak megfelelően köteles az intézményvezető közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt végezni. Segíti az intézményvezetőt a tervezés, szervezés, ellenőrzés, elemzés, értékelés munkájában. Beszámolási kötelezettséggel tartozik az intézmény vezetőjének. Az intézményvezető tartós távolléte esetén az iskola ügyeiben a munkáltatói és a kötelezettségvállalási jogkör kivételével teljes jogkörrel helyettesíti. A kiadmányozás szabályai Az intézményvezető kiadmányozza: A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; Az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket; Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi intézményvezető számára nem tartott fenn; A közbenső intézkedéseket; A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlói az intézményvezető-helyettesek. 22
A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a Szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében, tanulói jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben, települési önkormányzatokkal való ügyintézés során, állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt, intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során, nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az az intézményi tanáccsal, más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel, az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az intézményvezető vagy annak megbízottja adhat. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. 23
Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény intézményvezetője és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. 10. A kapcsolattartás formái A szülői munkaközösség Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet, közösség dönt a tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői szervezet véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a szülői szervezet véleményét a Pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a Házirend elfogadása előtt. A szülői szervezet az intézményvezető előzetes engedélyével térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Az intézményben a szülőknek az Nemzeti köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösségek működnek. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók, gyermekek szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök, elnökhelyettes. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat delegáltjuk, vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az intézmény vezetőségéhez. Az intézmény szülői munkaközössége részére az iskola intézményvezetője tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad a munkáról, véleményezési jogot biztosít adott kérdésekben. Az osztályok szülői munkaközösség megbízottjával az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot. A szülők tájékoztatásának formái: (szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, írásbeli tájékoztatás, telefonos megkeresés, papíralapú vagy elektronikus ellenőrző, iskolai honlap, internet, e-mail) 24
A szülő jogos igénye, hogy tanköteles gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért a pedagógus lehetőséget biztosít a tanuló írásos munkáinak megtekintésére, valamint az iskola a tanév során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. (A tájékoztatás időpontját az éves munkaterv rögzíti.) Ezen túlmenően valamennyi pedagógus köteles a tanulókra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést a Kréta elektronikus naplóban rögzíteni. A szülő - az osztályfőnöknek benyújtott írásbeli kérésére - papír alapú ellenőrzőben is havonta tájékoztatást kaphat a tanuló érdemjegyeiről. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt félévente minimum három érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A szülői értekezletek A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást gyermekük osztályfőnökétől. A leendő első évfolyamosok szüleit tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről, az új beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. A tanév során osztályonként a munkatervben meghatározott számú szülői értekezletet tartunk. Amennyiben az osztályfőnökök (vagy a szülői munkaközösség) szükségesnek látják, rendkívüli szülői értekezletet hívnak össze. Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa az iskola munkatervében meghatározott időpontokban szülői fogadóórát tart. Amennyiben a szülő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles: a diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. 25
A kapcsolattartás lehetséges formái: személyes megbeszélés, tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: gondoskodnak a véleményezési jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez a feltételeket: a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, illetve a működés anyagi támogatását. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkörök a testnevelő tanárok irányításával működnek iskolánkban. Az iskola vezetése és az iskolai sportkör közötti kapcsolattartó a sportkört vezető testnevelő tanár. 26
11. A külső kapcsolatok rendszere Állandó munkakapcsolatban állunk a következő intézményekkel: a) Kapcsolat egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: a fenntartóval, az önkormányzattal, más oktatási intézményekkel, az intézményt támogató szervezetekkel. A külső kapcsolatok rendszere a törvényi előírásoknak megfelelően történik a fenntartóval, működtetővel és más intézményekkel szemben. b) Kapcsolat pedagógiai szakszolgálattal Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nagykanizsa-Letenyei Tagintézményének és a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményének utazó pedagógusai látják el a gyógytestnevelésre utalt és a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését a szakvélemény alapján. c) Kapcsolat pedagógiai szakmai szolgálattal (POK) Az oktatás valamennyi területére kiterjedő (tanulmányi versenyek, továbbképzések stb.) munkakapcsolatban állunk. d) Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: gyermekjóléti szolgálattal, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, 27
esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére. e) Kapcsolat az egészségügyi szolgáltatóval Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. f) Kapcsolat egyéb közösségekkel A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. 12. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület a következő jogkörökkel rendelkezik: Döntési jogkör: az iskola éves munkatervének elkészítése; az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; jogszabályban meghatározott más ügyek. Véleménynyilvánítási jogkör: az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; az intézményvezető-helyettesek pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; az iskola beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál, más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. 28
Javaslattételi jogkör: az iskola működösével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az intézmény a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. a) A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: a szakmai munkaközösségre, a diákönkormányzatra. b) A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: pedagógiai program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. házirend elfogadásáról való döntést. A nevelőtestület által átruházott jogköröket a megbízottak, az átruházás időtartamának megjelölésével, nevelőtestületi határozattal hozhatja meg. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 13. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírének megőrzése, öregbítése az iskola minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományos és egyéb rendezvények felsorolását a Pedagógiai programunk tartalmazza. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: fehér blúz és ing, sötét szoknya vagy nadrág, (székhelyintézményben emblémával díszített nyakkendő). Az iskolát képviselő sportcsapatok az iskola lehetősége szerint felszerelést kapnak. Az iskolai ünnepélyeken a nemzeti zászló mellett az intézményi zászló és az intézmény himnusza is szerepel. 29
Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, mely az iskolához tartozás érzését fejleszti. Az iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken az intézményvezető döntése határozza meg a nevelőtestület részvételt. 14. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében. 1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület - a Köznevelési törvény alapján: a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit a Nemzeti köznevelési törvény részletesen ismerteti. 2. A szakmai munkaközösségek A Nemzeti köznevelési törvény szerint a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt választanak ötévenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. 30
Az iskola szakmai munkaközösségei az alábbiak: Székhely: felső tagozatos alsó tagozatos osztályfőnöki Tagintézmény: alsó tagozatos felső tagozatos A szakmai munkaközösségek tevékenysége, együttműködése Összeállítja az intézmény Pedagógiai programja és Munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről. Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató tanórákat /foglalkozásokat/ szervez. Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, a továbbképzést. Javasolhatja az intézményvezetőnek a munkaközösségi tagok jutalmazását. Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül. Pályakezdő pedagógust mentorál. A nevelőtestület minden tagja valamelyik munkaközösséghez tartozik. A munkaközösségek munkatervükben megfogalmazottak alapján végzik tevékenységüket. A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 15. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles. Az egészségügyi ellátás: az iskolaorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még: a fogorvos és a fogászati asszisztens. 31
A dolgozók évenként vesznek részt a kötelezően előírt alkalmassági vizsgálaton. A vizsgálatot a tankerület által kijelölt üzemorvos végzi. 16. Az intézményi védő, óvó előírások Intézményi védő-óvó előírások tanulókra, dolgozókra: Az oktatási intézmény tanulója köteles az évenkénti munkavédelmi, balesetvédelmi oktatáson részt venni, az oktatott anyagot elsajátítani és alkalmazni. Kihirdetése az osztályfőnök, szaktanár feladata a tanév első óráján. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. A számítógépet csak pedagógus felügyelete mellett használhatják a tanulók. A tanuló köteles a foglalkozásokon az egészséget és testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni. A tanuló köteles külön felhívás nélkül a fegyelmet, a rendet és tisztaságot megtartani. A tanuló köteles a veszélyt jelentő rendellenességet tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre haladéktalanul intézkedést kérni tanárától. A tanuló köteles a balesetét, sérülését, rosszullétét haladéktalanul jelenteni tanárának. A tanuló és dolgozó köteles tanítási napokon annak előírt kezdetére kipihenten szervezetében alkohol, kábítószer, vagy kábítószerrel azonos hatású gyógyszer nélkül megjelenni. A pedagógus és a felügyeletére bízott tanulóknak be kell tartani a közúti közlekedésre vonatkozó szabályokat. Az iskola területén belüli magatartási szabályokat és védő-óvó előírásokat a Házirend tartalmazza. A kiránduláson és egyéb iskolán kívüli rendezvényeken részt vevő gyerekek kötelesek a kísérő nevelők által elmondott magatartási szabályokat betartani. A dolgozóknak a intézményünkre vonatkozó szabályzatok előírásait be kell tartani (Munkavédelmi szabályzat, Tűzvédelmi szabályzat, Munkahelyi kockázatértékelés, elemzés, Nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások). 32