A magánnyugdíjpénztári tagság létesítése a csatlakozást követően Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai 2004.május Szakmai konzultáció 2004. június 3. Varga Éva 1
1. Jogszabályok A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) és a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet Módosította az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi XXVII. számú törvény, és a 129/2004. (IV.29.) számú kormányrendelet, 128/2004. (IV.29.) számú kormányrendelet, amely módosította a 172/1997.(X.6.) kormányrendelet 2
2. A Tbj. alkalmazása az EGT állampolgár munkavállalókra és más külföldiekre A csatlakozást követően a külföldi és magyar állampolgárok esetében a Tbj. rendelkezéseit (a biztosítási kötelezettség megállapítása, a pénztártagság létrejötte, a járulék és tagdíjfizetési kötelezettség megállapítása, stb.) a szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/1971.(EGK) sz. Tanácsi rendelet és a végrehajtására kiadott 574/72.(EGK) sz. Tanácsi rendelet szabályai szerint (Közösségi rendeletek), a nemzetközi szociálpolitikai és szociális biztonságról szóló egyezmények hatálya alá tartozó személyre pedig az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. 3
3. Nem terjed ki a kötelező társadalombiztosítás Külföldi állam diplomáciai képviselőjére, a képviselet külföldi alkalmazottaira, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi alkalmazottaira, stb., A magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldi személyre A Tbj. 13. a) pontjában említett külön jogszabály szerinti személyre, Harmadik ország állampolgárára, ha a munkavégzés kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés alapján történik és nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. (Tbj. 34. -35. -a szerint megállapodás köthető!) 4
4. Egyezmények A csatlakozást követően továbbra is teljes körűen alkalmazandó kétoldalú nemzetközi (szociálpolitikai) egyezmények a követezőek: Magyar-bolgár szociálpolitikai egyezmény (1962. évi 2.sz. tvr.) Magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény, Szlovénia kivételével (1959. évi 20. sz. tvr.) Magyar-román szociálpolitikai egyezmény (1962. évi 5. sz. tvr.) Magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény (1963. évi 16. sz. tvr.) Ezt az egyezményt valamennyi FÁK tagállammal kapcsolatban kell alkalmazni. Magyar- kanadai szociális biztonságról szóló egyezmény (2003. évi LXIX. törvény). Magyar-svájci szociális biztonságról szóló egyezmény (1998. évi VII. törvény, amely 1998. január 1-jétől hatályos). 5
5. Egyezmények alkalmazása Az egyezmények alkalmazásával elsődlegesen meg kell állapítani a biztosítási kötelezettség fennállását. Ha a biztosítási kötelezettség fennáll, meg kell állapítani, hogy a biztosított a Tbj. 4. n) pontja szerint pályakezdőnek minősül, vagy a Tbj. 4. o) pontjának 3. alpontja alapján önkéntes belépésre jogosult személy. (főszabályként a foglalkoztató feladata, megállapodás kötésénél a pénztár feladata) 6
6. Ki minősül pályakezdőnek a csatlakozást követően (1) A természetes személy (belföldi és külföldi) aki első alkalommal létesít a Tbj. 5. -a szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét feltéve, hogy más államban ezt megelőzően nem volt, nyugdíjbiztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonya, az alap- és középfokú nevelési-oktatási, felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató (a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló kivételével), a tanulói, hallgatói jogviszonyát követően első ízben Magyarországon létesített biztosítási jogviszonya tekintetében minősül pályakezdőnek, feltéve, hogy ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét és más államban ezt megelőzően nem volt nyugdíjbiztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonya; 7
7. Ki minősül pályakezdőnek a csatlakozást követően (2) Megállapodással: az a belföldi természetes személy, aki tankötelezettsége megszűnését követően, a Tbj. 5. szerinti biztosítási jogviszony hiányában, - első ízben a Tbj. 34. (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével szerez társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot, és - a megállapodás megkötése időpontjában, még nem töltötte be a 42. életévét, feltéve, hogy - más államban ezt megelőzően nem volt nyugdíjbiztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonya. (megállapodás megkötésére az a belföldi nagykorú személy jogosult, aki nem saját jogú nyugdíjas, nem biztosított, vagy akinek a biztosítása szünetel.) 8
8. Önkéntes pénztártagság Önkéntes döntéssel válhat pénztártaggá az a természetes személy, aki: Első ízben a csatlakozás napján vagy azt követően létesít Magyarországon a Tbj. 5. -ban meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, vagy, aki első alkalommal a Tbj. 34. (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével szerez nyugellátásra jogosultságot, és - ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét, -feltéve, hogy a Tbj. 4. n) pontjának 2. és 3. alpontjai alapján nem minősül tagságra kötelezett pályakezdőnek, és -a magyarországi biztosítási jogviszony létrejöttének, illetve a megállapodás megkötésének első napjától számított három hónapon belül magánnyugdíjpénztári tagságát írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi. 9
9. Belföldi és külföldi fogalma (1) A csatlakozást követően a Tbj. (és az Mpt.) alkalmazásban belföldi személynek minősülnek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. -a (1) bekezdésében meghatározott személyek, azaz a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, bevándorolt, letelepedett (letelepedési engedéllyel rendelkező) és menekültként elismert személyek, az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgárai, amennyiben rendelkeznek a magyar idegenrendészeti hatóság által kiadott EGT tartózkodási engedéllyel (EGT állampolgárok). 10
10. Belföldi és külföldi fogalma (2) A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 27. -ában meghatározott személyek: Az EGT állampolgár munkavállalónak, egyéni vállalkozónak, illetőleg önfoglalkoztatónak az a családtagja, aki harmadik ország állampolgára, a letelepedett EGT állampolgár nyugdíjasnak, illetőleg magát önerőből eltartónak, továbbá a letelepedett EGT állampolgár diáknak, az a családtagja, aki harmadik ország állampolgára. A harmadik ország állampolgárának az előzőekben meghatározott esetekben magyarországi tartózkodási jogát tartózkodási engedélye igazolja. 11
11. Belföldi és külföldi fogalma (3) az Európai Közösséggel, illetőleg az Európai Gazdasági Térséggel megkötött megállapodás alapján a tagállamok állampolgáraival azonos jogállást élvező állam állampolgárai, ha legalább a külön jogszabály szerinti tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, továbbá a hontalan. Külföldi személyek: A csatlakozást követően a Tbj. (és az Mpt.) alkalmazásban külföldi személynek minősül valamennyi természetes személy, aki az előzőekben ismertetett szabályok szerint nem minősül belföldinek. 12
12. Foglalkoztató kötelezettségei (a tagsági jogviszony létesítésével kapcsolatban) Azokról a pályakezdőkről, akik a biztosítás kezdetét követő 15 napon belül pénztárat választanak, illetőleg az önkéntesen csatlakozókról, a foglalkoztató a jogszabályban előírt (172/1997. (X.6.) korm.rend.) adatszolgáltatást változatlanul a KSH megyei és fővárosi igazgatóságain keresztül a PSZÁF részére küldi meg, A pénztárválasztást elmulasztott pályakezdők irányítására a foglalkoztatónak az adatszolgáltatási kötelezettségét közvetlenül a pályakezdő lakóhelye (ennek hiányában a foglalkoztató székhelye, székhely hiányában telephelye, képviselete, fióktelepe) szerint illetékes területi magánnyugdíjpénztár részére kell teljesíteniük. 13
13. Pénztártag kötelezettségei (a tagsági jogviszony létesítésével kapcsolatban) A csatlakozást követően a tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy (Tbj. 4. n) és o) pontja) a biztosítottá, illetőleg pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles bejelenteni foglalkoztatójának az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét és bankszámlájának számát, A pénztártag változatlanul köteles a tagsági jogviszony létrejöttét igazoló okiratot (záradékolt belépési nyilatkozatot, vagy a tagsági okiratot), annak kézhezvételét követő 15 napon belül valamennyi foglalkoztatója részére bemutatni. 14
14. Pénztár kötelezettségei (a tagsági jogviszony létesítésével kapcsolatban) Pénztárat választó pályakezdő és önként belépő: belépési nyilatkozat záradékolása 15 napon belül, a pénztártag és foglalkoztatói értesítése a záradékolást követő 8 napon belül, Irányított pályakezdő: tagsági okirat kiállítása, a pénztártag és foglalkoztatói értesítése a tagsági okirat kiállítását követő 15 napon belül, Megállapodás alapján pályakezdő és önként belépő: a belépés feltételeinek és jogosultságának, ill. pályakezdőnél a kötelezettségének vizsgálata, nyilatkozat, ill. az igazolás bekérése, stb. Összes feltétel fennállása esetén: a tagsági okirat kiállítása és megküldése a tagnak. Mindhárom esetben a kedvezményezetti jelölés, tagdíjkiegészítés figyelemmel kísérése. 15
15. Egyéb módosítások E bevallás - Elektronikus dokumentum formájában történő tagdíjbevallás (elektronikus bevallás) a PSZÁF által térítésmentesen - ideértve a számítógépes program (szoftver) jogszabálykövető továbbfejlesztésének költségeit is - rendelkezésre bocsátott szoftver felhasználásával teljesíthető és fogadható. - E bevallás a PSZÁF által meghatározott követelményeknek eleget tevő és az illetékes miniszter által kijelölt tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítvánnyal rendelkező szoftverekkel is teljesíthető és fogadható. - pénztárak legkésőbb 2005. január 1-jéig kötelesek kialakítani a feltételeket, PSZÁF az IHM egyetértésével 2004. július 1-jéig nyilvánosságra hozza a követelményeket, és 2004. november 1-jéig rendelkezésre bocsátja a szoftvereket. 16
16. Egyéb módosítások Hitelezői igény bejelentése A Tbj. 51. -ának (7) bekezdése szerint tagdíjkövetelést a magánnyugdíjpénztár a felszámolás során hitelezői igényként érvényesíti. Mellőzhető a hitelezői igény benyújtása, ha a felszámolási eljárás során a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő összeget elérő megtérülés nem várható. A követelés bejelentésének mellőzése a követelésről történő lemondásnak minősül, a pénztáraknak ezekben az ügyekben különös gondossággal és az Art. idevonatkozó általános szabályai figyelembe vételével kell eljárniuk, a következők szerint: 17
17. Egyéb módosítások (hitelezői igény benyújtásának mellőzése) A pénztáraknak, a Tbj. 51. (7) bekezdése alkalmazása során az Art. 80. -ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell eljárniuk, azaz a követelés bejelentése csak abban az esetben mellőzhető, ha a felszámolási eljárás kezdeményezését közvetlenül megelőzően az adóhatóság által lefolytatott eredménytelen végrehajtási eljárás megállapításai szerint valószínűsíthető, hogy a pénztár követelésének a nyilvántartásba vételért fizetendő összeget elérő megtérülése sem várható. Ha a pénztár a tagdíjtartozásra korábban nem indította meg (kezdeményezte) a végrehajtási eljárást az adóhatóságnál, a felszámolási eljárás során a követelésről nem mondhat le. 18
18. Ajánlás a pénztári eljárásokra (1) Fogalmak (pályakezdő, önkéntes belépő, belföldi, külföldi, stb.) A pályakezdő pénztártaggá válásával kapcsolatban ajánlott eljárás: - Nyilatkozat rendelkezésre bocsátása (nyelvi kérdések: EGT állampolgár, egyéb külföldi ) - Megállapodás kötése esetén: belföldi minőség vizsgálata (tartózkodási engedély) Önkéntes belépő esetében: -Megállapodás kötése esetén: belföldi minőség vizsgálata (tartózkodási engedély), - igazolás az előző külföldi nyugdíjbiztosítási jogviszonyról (fordítás kérdése) - három hónap figyelemmel kísérése 19
19. Ajánlás a pénztári eljárásokra (2) Pénztártagok jogai és kötelezettségei - belépés, átlépés : Mpt. szerinti magánnyugdíjpénztárakban - nyelvi kérdések: EGT állampolgárok anyanyelven jogosultak, egyéb külföldiek esetében javasolt az angol nyelv használata - Mpt. szerinti megállapodás alapján történő tagdíjfizetés külföldről is lehetséges (átváltás költsége), - rokkantsági nyugdíjas visszalépése, ismételt belépése Pénztárak kötelezettségei - pénztári szolgáltatás külföldinek, belföldinek azonos szabályok alapján, - kedvezményezettekre azonos szabályok, - nyelvi kérdések, fordítási költségek. 20
Köszönöm a figyelmet! 21