Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
2011. május 3. Európai Bizottság közzéteszi az EU biodiverzitás stratégia 2020 javaslatát: biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlását 2020-ig meg kell állítani az Európai Unióban, és azokat a lehetőségek keretein belül helyre kell állítani, valamint fokozni kell a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelőzéséhez való uniós hozzájárulást. 6 konkrét célt és az ezek végrehajtására irányuló 20 akciót tartalmaz. 2011. június 21. EU környezetvédelmi minisztereinek tanácsa elfogadta a tanácsi következtetéseket az Európai Bizottság javaslatáról. Ebben egyetértettek a Bizottság által a Stratégiában megfogalmazott célokról. Megállapították, hogy az első 10 éves stratégia célszámai nem teljesültek. Változtatás kell sokkal szigorúbb nyomonkövetés és monitoring rendszer a következő időszakra. Tagállamok vállalták, hogy a keretstragéiához kapcsolódóan nemzeti akcióterveket készítenek a fajok kihalásának megállítására. Ami viszont kell: közvetlen anyagi segítség
Előrelépés? Abban mindenképpen igen, hogy a 2010-ig tartó akciótervet annak idején nem hagyta jóvá a Tanács. Az alap Biológiai Sokféleség Egyezmény ENSZ 1992 Riói Konferencián született meg (más egyezményekkel együtt) Alapelveket, feladatokat határoz meg, rendelkezik a végrehajtásról is. Célkitűzés: a biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinek fenntartható használata, a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása, beleértve a genetikai erőforrásokhoz való megfelelő hozzáférhetőséget, technológiák átadását és pénzeszközök biztosítását. Az Egyezmény egyensúlyra törekszik a megőrzés, a használat és a hasznok megosztása között.
Biológiai sokféleség? Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosságot jelenti, beleértve többek között a szárazföldi, tengeri és más vízi-ökológiai rendszereket, valamint az e rendszereket magukban foglaló ökológiai komplexumokat; ez magában foglalja a fajokon belüli, a fajok közötti sokféleséget és maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét. A fenntartható használat a biológiai sokféleség komponenseinek olyan módon és ütemben történő használatát jelenti, mely nem vezet a biológiai sokféleség hosszú távú csökkenéséhez, ezzel fenntartva a benne lévő lehetőséget a jelen és jövő generációk igényeinek és törekvéseinek kielégítésére. Nem klasszikus természetvédelmi egyezmény, hiszen a célkitűzései nem csupán a természetvédelemre utalnak, hanem a társadalom érdekeit közvetlenül szolgáló hasznosításra. Az egész élővilágra vonatkozik, vagyis minden élőlény és élő rendszer fennmaradását, a földi élet valamennyi formájának egyetemes védelmét tűzi ki célul.
Kötelezettségek Meghatározza az elvégzendő feladatokat az in-situ és az ex-situ védelemmel, a biológiai sokféleség fenntartható hasznosításával kapcsolatban, valamint a kutatás és képzés, a közoktatás és tájékoztatás, a környezeti hatások vizsgálata és a káros hatások minimalizálása, a technológiák hozzáférhetősége és átadása, az információcsere, illetve a finanszírozás területén. Működés Részes Felek Konferenciája (COP) Titkárság Tudományos, Szakmai és Technológiai Tanácsadó Testülete (Subsidiary Body on Scientific, Technical and Technological Advice, SBSTTA)
A biodiverzitás stratégia 2020 célja 1. Haladéktalanul át kell ültetni a nemzeti jogba, és alkalmazni kell a biológiai sokféleség megőrzése érdekében hozott korábbi uniós jogszabályokat. Ezen belül is elsősorban a Madárvédelmi és az Élőhelyvédelmi Irányelvet, ami a Natura 2000 hálózat alapja. Cél: 2020-ra az aktuális értékelésekhez viszonyítva jobb védettségi helyzetet tükrözzön az értékelés. Mindezt úgy, hogy 100%-kal több élőhely-értékelést és 50%-kal több fajértékelést kell végrehajtani (élőhelyvédelmi irányelv), illetve 50%-kal több fajértékelés mutasson stabil és jobb helyzetet a madárvédelmi irányelv értelmében végzett értékelések esetében. 2. Ökoszisztémák fenntartása. Elsősorban zöld infrastruktúrák kiépítésével helyre kell állítani az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott ökoszisztémák 15 százalékát. 3. A mezőgazdasági és az erdőpolitikát is a biodiverzitás szolgáltatába kell állítani. A lehető legtöbb füves területet, szántóföldet és legelőt kell tudatosan, a biológiai sokféleséget szem előtt tartva megművelni, illetve kezelni. Erdőkezelési terveket kell benyújtaniuk a tagállamoknak a köztulajdonú erdőterületek hasznosítására, amelyben biztosítaniuk kell azt, hogy hozzájárulnak a fajok kihalásának megállításához.
4. Az EU halállományának megőrzése. 2015-re el kell érni a maximális fenntartható halhozamot. Az Unió tehát azt várja a tagállamoktól, hogy vessenek véget a túlzott halászatnak és a túltermelésnek. 5. Özönfajok kordában tartása az Európai Bizottság nagy hangsúlyt fektetne az úgynevezett özönfajokra, azaz azokra az állatokra és növényekre, amelyek egy adott területen nem őshonosak, de a megfelelő életkörülmények miatt rohamosan növekszik a populációjuk, veszélyeztetve ezzel más fajokat. A környezetvédelmi EU-biztos felhívta a figyelmet arra, hogy ez egyre nagyobb szerepet játszik a fajok kihalásában. Janez Potocnik azt kéri a tagországoktól, hogy 2020-ra azonosítsák ezeket a fajokat, és kontrollálják a terjedésüket. 6. Az EU-nak globálisan is ösztönöznie kell az erőfeszítéseket, sőt az élére kell állnia a globális erőfeszítéseknek.