I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések * A kamara neve: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara (továbbiakban kamara) * A kamara rövidített elnevezése: BOMAK * Nemzetközi névhasználat: angol * A kamara emblémája: Megegyezik a Magyar Agrárkamara emblémájával, felirata a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Agrárkamara nevet tartalmazza * A kamara székhelye: 3529 Miskolc, Csabai kapu 62. * A kamara mőködési területe: Borsod-Abaúj-Zemplén megye * A kamara jogállása: A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény alapján létrejött önkormányzattal és nyitott tagsággal rendelkezı köztestület. A kamara önálló jogi személy. A kamara kiemelkedıen közhasznú szervezet, e tekintetben tevékenysége, mőködése során betartja a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. törvény elıírásait. * A kamara legkisebb taglétszáma: 10 gazdálkodó szervezet * A kamara létrejötte, megszőnése: 2. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény alapján a gazdálkodó szervezetek által választással létrehozott köztestület melyet a székhely szerint illetékes Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság vesz nyilvántartásba. 3. Megszőnik a kamara, ha más gazdasági kamarával egyesül, ha kettı vagy több gazdasági kamarára válik szét, ha tagjainak száma 10 gazdálkodó szervezet alá csökken illetve a Bíróság feloszlatja, mert a törvényes mőködés másként nem biztosítható. * A kamara képviselete: a.) A kamarát az elnök önállóan képviseli. b.) Az elnök eseti akadályoztatása esetén az általános képviseleti jogot az elnök által írásban kijelölt alelnök gyakorolja. c.) Az elnök tartós akadályoztatása esetén képviseleti jogkörének ellátásáról az elnökség dönt. d.) A kamara alelnökei és titkára képviseleti joggal rendelkezik a jogkörükbe utalt ügyekben

e.) Az Etikai Bizottság elnöke a bizottság feladatkörében önállóan képviseli a kamarát. 11. Pénzintézet felé történı rendelkezésnél az elnököt és a titkárt önállóan is megilleti a kamara jegyzési joga. II. fejezet A kamara tagsága, a tagsági jogviszony keletkezése, megszőnése, a tagnyilvántartás, a tagok jogai és kötelezettségei A kamara tagsága A kamara tagja az a mezıgazdasági, erdıgazdálkodási, halászati, vadászati tevékenységet, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet folytató megyében székhellyel, telephellyel külföldi vállalkozás esetén fiókteleppel rendelkezı gazdálkodó szervezet, amely a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket önkéntesen vállalja, s belépési nyilatkozata alapján a kamarába tagként felvettek és a tagokról vezetett nyilvántartásba bejegyeztek. A gazdasági kamarákról szóló törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepe, - a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, továbbá a mezıgazdasági vállalkozó, ideértve a kistermelıt és az ıstermelıt is, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezıen elfogadja és kötelezettséget vállal a kamarai célok megvalósítása érdekében történı közremőködésre és a tagdíj megfizetésére. A kamara illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkezı gazdálkodó szervezet, amennyiben több gazdasági kamara tagsági körébe tartozó tevékenységet folytat, a választása szerint egy vagy több területi gazdasági kamara tagja lehet. A tagsági jogviszony keletkezése, megszőnése A tagsági jogviszony keletkezése a) A gazdálkodó szervezet kamarai tagsága a kamarához önkéntesen benyújtott írásos kérelem alapján, a tagokról vezetett nyilvántartásba történı bejegyzéssel jön létre. A tagsági viszony kezdete a tagnyilvántartásba vétel idıpontja, melyrıl a kamara a bejegyzést követı 15 napon belül a gazdálkodó szervezetet írásban értesíti.

b) Nem lehet a kamara tagja a kizárásáról szóló határozat, illetve bírósági felülvizsgálat esetén az ítélet jogerıre emelkedésétıl számított egy évig az a gazdálkodó szervezet, melynek tagsága az ehhez kapcsolódó kötelezettségek ismételt, vagy súlyos megsértése miatt kizárással szőnt meg. c) Ha a gazdálkodó szervezet az említett idın belül ismételten kéri felvételét a kamarába, a tagjegyzékbe történı bejegyzését meg kell tagadni, az errıl szóló határozat meghozatala az elnökség hatáskörébe tartozik. Egyéb esetben a tagfelvételi kérelem nem utasítható el. A tagsági jogviszony megszőnése 2. Megszőnik a kamarai tagság amennyiben: a) a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszőnik, egyéni vállalkozó esetében pedig megszőnik a vállalkozás gyakorlásához való jog, b) a gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal a tagsági viszonyt kilépéssel megszünteti, c) a tagsággal együtt járó kötelezettségek ismételt vagy súlyos megsértése miatt a tagot a kamara elnöksége tagjai sorából kizárja. Nem lehet a kamara tagja a kizárásról rendelkezı határozat, illetve bírósági felülvizsgálat esetén az ítélet jogerıre emelkedésétıl számított egy évig az a gazdálkodó szervezet, amelynek tagsága az 1.c. pont szerint szőnt meg. 3. A tagság megszőnése esetén az arra alapot adó végzés, határozat, értesítés alapján a kamara kézhezvételtıl számított 8 napon belül a gazdálkodó szervezetet a tagokról vezetett nyilvántartásból töröli, és errıl a gazdálkodó szervezetet 15 napon belül értesíteni. 4. A kamarai tagság megszőnésének idıpontja kilépés esetén az év utolsó napja, egyéb esetben a megszőnésrıl szóló bírósági végzés, határozat jogerıre emelkedésének, értesítés esetén annak kamarához történı megérkezésének napja. 5. A kamarai tag kizárásáról szóló határozat meghozatala az elnökség hatáskörébe tartozik, melynek felülvizsgálatát az illetékes bíróságtól lehet kérni. A tagsági viszony megszőnésének idıpontja ebben az esetben az elnökségi határozat jogerıre emelkedésének napja, illetve a bíróság tagi fellebbezést elutasító ítélete jogerıre emelkedésének napja. Tagnyilvántartás 1. A kamara tagjairól köteles osztályonként tagjegyzéket összeállítani és vezetni, mely része a választási névjegyzéknek.

2. A tagjegyzéknek tartalmaznia kell a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, tagsági jogviszony kezdı idıpontját és a tagsági jogviszonnyal összefüggı kérdésekben a kamarai tag nevében képviseletre jogosult személy(ek) nevét. 3. A gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti, hogy a kamara a következı év elsı napjától kezdıdıen másik tagozatba vagy másik osztályba sorolja át, a kérelemrıl a beérkezést követı legközelebbi elnökségi ülés dönt és errıl az érdekeltett 3 napon belül értesíti. 4. A választása névjegyzék érdekében a megyei agrárkamara az országos agrárkamarán keresztül elektronikus úton nyilvános adatokat igényelhet a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálattól, és a BM Központi Adatfeldolgozó-, Nyilvántartó és Választási Hivatalától. A tagok jogai és kötelezettségei a) A kamara tagjának joga, hogy a képviseletre jogosult személy útján: 1. küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) válasszák, 2. a kamarában tisztséget viseljen, 3. küldöttként részt vegyen az országos kamara küldöttgyőlésén és a képviseletében eljáró természetes személy a kamarai tagok közül megválassza az országos gazdasági kamara testületi szerveit, elnökét és tisztségviselıit. b) A megyei agrárkamara tagjának kötelezettsége, hogy 7. betartsa az alapszabályban és egyéb önkormányzati szabályzatban foglalt, tagokra vonatkozó rendelkezéseket, 8. adatszolgáltatásával elısegítse a tagregisztráció, az osztályba sorolás és a tagdíj megállapítással kapcsolatos kamarai munkát, 9. üzleti titkot nem sértı, a köztestület tevékenységének ellátásához szükséges információkat és adatokat bocsásson rendelkezésre, 10. határidıre megfizesse a részére megállapított kamarai tagdíjat. c) A kamara mint tagszervezet joga, hogy 5. küldöttjei útján tanácskozási ás szavazati joggal részt vegyen a Magyar Agrárkamara küldöttgyőlésén, 6. igénybe vegye a Magyar Agrárkamara szolgáltatásait d) A kamara - mint tagszervezet - kötelezettsége, hogy 1. tagdíjbevételébıl a Magyar Agrárkamara küldöttgyőlése által meghatározott részt megfizesse,

2. az országos alapszabályban és más önkormányzati szabályzatokban foglaltakat megtartsa, 3. az országos statisztikai adatgyőjtésben közremőködjön. III. fejezet A kamara feladatai A kamara feladata, hogy a kamarai törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályának megfelelıen önkormányzaton alapuló mőködésével elımozdítsa a gazdaság fejlıdését és szervezıdését, az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését. 1. A kamara a gazdaság fejlesztésével összefüggésben: 1. közremőködik a területfejlesztési koncepciók és programok agrárágazattal kapcsolatos munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában, 2. a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló jogszabályban foglaltak alapján tanácskozási joggal részt vesz a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács és az Északmagyarországi Regionális Fejlesztési Tanács ülésein, közremőködik a döntés-elıkészítı testületi munkában, 3. a Területi Vízgazdálkodási Tanács tagjaként végzi a regionális vízgazdálkodási-fejlesztési, vízkészlet-megosztási tervek, szennyvíztisztítási és elvezetési programok, vízügyi célelıirányzatokból adható támogatások felhasználására irányuló pályázatok véleményezését, 4. a szakképzésrıl szóló törvény rendelkezései szerint közremőködik a szakképzésben, végzi a mesterképzést és mestervizsgáztatást, 5. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szakképzési Bizottság tagjaként részt vesz a megye hosszú és rövid távú szakképzési koncepciójának kidolgozásában, szakképzési pályázatok kiírásában és elbírálásában. 6. irányítja és koordinálja a gyakorlati képzıhelyek ellenırzését, ennek tapasztalatairól összefoglaló jelentést készít a Magyar Agrárkamara részére, 7. igény szerinti szakterületen megszervezi az agrárvállalkozók képzését, továbbképzését, 8. külön jogszabály szerint részt vesz a regionálisan létrehozott Közmunka Fórum pályázatokat elbíráló munkájában, 9. önállóan és a Magyar Agrárkamara koordinációjával részt vesz az EU irányultságú gazdasági tájékoztató és propaganda munkában, összehangolja tagjai ez irányú tevékenységét, 10. tagjai tevékenységéhez kapcsolódó vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szervez,

11. tájékoztatást ad tagjainak és tagjai érdekében másoknak a gazdasággal összefüggı magyar és külföldi jogszabályokról, gazdaságpolitikai döntésekrıl és intézkedésekrıl, elımozdítja az üzletfelek közötti partneri kapcsolat kialakítását, a gazdasági együttmőködés fejlıdését, 12. tagjai üzleti döntéseinek megalapozottságához pénzügyi, marketing, jogi és egyéb piaci információkat nyújt, ennek érdekében kétirányú információszolgáltató tevékenységet folytat, 13. az Európai Unióhoz történı csatlakozásra való felkészülés jegyében szükség szerint ismeretterjesztı elıadássorozatokat szervez az európai szabályok egy-egy speciális részterületérıl (pl.: pénzügyek, pályázatok, minıségbiztosítási, környezetvédelmi alapismeretek), 14. közbeszerzési értesítıben és EU pályázatokról hivatalos kiadványokban megjelent felhívásokat tesz közzé, 15. aktuális híreket és információs anyagokat tartalmazó kamarai kiadványt jelentet meg és juttat el a tagokhoz, 16. elımozdítja a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlıdését, ennek érdekében amennyiben pénzügyi lehetıségei biztosítják éves költségvetésében rögzíti a bevételeibıl az e célra fordítható, külön kezelt felhasználható részt, 17. elısegíti a gazdaság fejlıdésére jelentıs hatást gyakorló, nemzetgazdasági szinten hatékony, de a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó célok megvalósulását. 18. értékeli a vele szerzıdéses kapcsolatban lévı szaktanácsadók munkáját és errıl adatokat, valamint évente egyszer összefoglaló jelentést készít az ágazati minisztérium felé, 19. folyamatos tájékoztatást az Európai Uniós pályázati lehetıségekrıl és feltételekrıl, közösségi intézmények döntéseirıl, 20. közfeladatként az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a gazdálkodó szervezetek részére tanácsadást végez, 21. folyamatos tájékoztatást ad a köztestület mőködésérıl, az Európai Unióval kapcsolatos ismeretekrıl, - a legszélesebb skálán egyéb szakmai információkról, 22. a helyi birtokhasznosítási bizottságokba megválasztott tagjai útján közremőködik a helyi birtokpolitika alakításában, az állami földtulajdon átlátható, racionális hasznosításában. 2. A kamara az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megırzése, javítása érdekében: 1.) árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állít ki, illetve hitelesít, 2.) összeállítja és közreadja a kereskedelmi szokványokat, 3.) ha a bíróság vagy a versenyfelügyeletet ellátó szerv jogerıs határozatával megállapította a tisztességtelen piaci magatartás

tilalmáról szóló törvényben, továbbá a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megsértését, a kamara az említett szervek határozatát nyilvánosságra hozhatja. 4.) tagjairól a gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos adatokat tartalmazó nyilvántartást vezet az üzleti titok és a személyes adatok védelmének tiszteletben tartásával, 5.) figyelemmel kíséri a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény, valamint a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, 6.) kamarai etikai szabályok megsértése esetén a gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmezteti, és etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza, 7.) tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályba ütközı magatartás esetén kezdeményezheti a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedések megtételét, 8.) az iparjogvédelmi és a szerzıi jogok megsértése esetén a gazdálkodó szervezetet határozatban figyelmezteti és az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza, 9.) határozatban figyelmezteti a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértı vagy veszélyeztetı gazdálkodó szervezeteket, és az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza, súlyosabb vagy ismétlıdı esetben kezdeményezheti a tevékenység gyakorlásának meghatározott idıre történı felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, 10.) ha a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintı vagy jelentıs nagyságú hátrányt is okoz, a kamara pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt, 11.) együttmőködik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelıségével és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerıs határozatairól illetékesség esetén a kamarát értesítik, 12.) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján a kamara törvényességi eljárást kezdeményezhet, 13.) közremőködik a fogyasztóvédelemrıl szóló törvény alapján létrehozott, gazdasági kamarák mellett mőködı Megyei Békéltetı Testület munkájában, 14.) minısíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjelenését és tevékenységét. 3. A kamara a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából

a) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával elımozdítja a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlıdéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez főzıdı, közérdekkel összhangban történı kidolgozását, b) a fentiek szerinti javaslatok, vélemények, tájékoztatások megalapozottsága érdekében a statisztikai törvény rendelkezéseinek megfelelıen tagjai körében adatokat győjt, és az adatok alapján a gazdasági folyamatokról elemzéseket készít és hoz nyilvánosságra, c) kezdeményezi a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, a piacgazdaság mőködését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve az ilyen körülmények megváltoztatásához szükséges jogszabályok, intézkedések meghozatalát, d) együttmőködik a társkamarákkal, a gazdasági érdekképviseletekkel, köztestületekkel, önkormányzatokkal és közigazgatási (állami) szervekkel. 4. A kamara közhasznú tevékenysége a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI törvény 26. c) pont rendelkezéseit is figyelembe véve az alábbiakra terjed ki: 1. tudományos tevékenység, kutatás; 2. természetvédelem, állatvédelem; 3. környezetvédelem; 4. oktatás és ismeretterjesztés; 5. munkaerıpiacon hátrányos helyzető rétegek képzésének, foglalkoztatásának elısegítése és a kapcsolódó szolgáltatások; 6. fogyasztóvédelem, 7. euroatlanti integráció elısegítése; 8. közhasznú szervezetek számára biztosított csak közhasznú szervezetek által igénybe vehetı szolgáltatások végzése A kiemelkedıen közhasznú tevékenységére vonatkozó szabályok a) A kamara tevékenysége figyelemmel a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 3. -ára közfeladatok ellátására irányul. b) A kamara közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. c) A kamara nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

d) A kamara figyelemmel a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 35. -ára vállalkozási tevékenységét csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végzi. A kamara tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a közhasznúsági jelentés küldöttgyőlési elfogadása után országos lapban hozza nyilvánosságra. 5. A gazdasági kamarákról szóló törvény rendelkezése értelmében a kamara szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthat el. 6. A kamara a (7.) pontban foglalt kivétellel üzletszerően - nyereség és vagyonszerzés céljából - termelı, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést. 7. A kamara - gazdasági tevékenységet is igénylı közfeladatainak ellátása érdekében - gazdasági társaságot vagy közhasznú társaságot alapíthat, a gazdasági tevékenység során elért adózott eredményét azonban kizárólag csak a közfeladatok ellátására fordíthatja. 8. A kamara olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, illetve olyan társaságban szerezhet részesedést, amelyben felelıssége vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladja meg. A kamara és a (7) pont szerinti társasága közfeladatai ellátását veszélyeztetı mértékő hitelt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitıl kapott támogatást hitel fedezetéül, hitel törlesztésére nem használhatja fel, illetve ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti. 9. A kamara a Magyar Agrárkamarát a kamarai törvény 12. -ában foglalt feladatok ellátására hatalmazza fel. 10. Az átadott közfeladatok egységes eljárásban történı ellátásához szükséges önkormányzati szabályzatot a Magyar Agrárkamara Küldöttgyőlése fogadja el, így a KEESZ szabályai irányadóak. IV. fejezet A kamara szervezete a) A kamara önigazgatása önkormányzati szerveinek, egyéb szerveinek mőködésén, tisztségviselıinek tevékenységén keresztül valósul meg. Önkormányzati szervek: küldöttgyőlés elnökség ellenırzı bizottság etikai bizottság

Egyéb szervek, szervezeti egységek: osztályok Tisztségviselık: elnök, alelnökök ellenırzı bizottság elnöke etikai bizottság elnöke titkár Küldöttgyőlés a) A kamara legfıbb szerve a kamarai tagok közül a gazdálkodó szervezetek által választott küldöttekbıl álló küldöttgyőlés. b) A küldöttgyőlés létszáma 55 fı. pótküldöttek létszáma: 7 Amennyiben a küldött ezen státuszát a kamarai törvénybıl és ezen alapszabályban meghatározott okból nem töltheti be - a kapott szavazatok száma alapján megállapított sorrendiség figyelembevételével a helyét a listán következı pótküldött tölti be. c) A küldött joga, hogy 4. részt vegyen a küldöttgyőlés munkájában, ülésein indítványtételi és szavazati joggal segítse elı a küldöttgyőlés munkáját, 5. javaslatot, indítványt és elıterjesztést tegyen a küldöttgyőlés napirendjére, 6. a küldöttgyőlés szerveitıl és vezetıitıl felvilágosítást kérjen. d) A küldött kötelezettsége, hogy a) a küldöttgyőlésben az ıt megválasztókat megfelelıen képviselje, b) a küldöttgyőlésben végzett munkájával elısegítse a kamara tevékenységét, c) aktívan közremőködjön a küldöttgyőlés feladatainak megvalósításában, d) a küldöttgyőlés munkájáról és saját tevékenységérıl választóit tájékoztassa. e) A küldöttgyőlést évente legalább egyszer írásban az elnökség nevében a kamara elnöke, a napirendi javaslat közlésével hívja össze. f) A küldöttgyőlést az elnök köteles akkor is összehívni, ha azt a küldöttek legalább egyötöde az ok és a cél megjelölésével írásban kéri valamint, ha azt a kamara Ellenırzı Bizottsága kezdeményezi.

g) A küldöttgyőlés nyilvános, de a küldöttek egyszerő szótöbbséggel zárt ülés tartását is elrendelhetik. h) A küldöttgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása, b.) a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló (mérleg), illetve a közhasznúsági jelentés elfogadása az ellenırzı bizottság jelentésének figyelembe vételével, c.) a kamara elnökének, alelnökeinek, az elnökség, az ellenırzı bizottság és az etikai bizottság tagjainak, valamint az országos küldötteknek megválasztása és visszahívása, d.) más kamarával való egyesülésrıl, illetve szétválásról szóló döntés, e.) az ellenırzı bizottság és az etikai bizottság éves munkájáról szóló jelentés elfogadása, f.) a kamara tisztségviselıi összeférhetetlenségi ügyeiben döntés meghozatala, g.) kamarai választások kiírása, h.) a tisztségviselık díjazásának megállapítása i.) kamarai tagdíj megállapítása i) A küldöttgyőlés akkor határozatképes, ha a küldötteknek több mint a fele jelen van. Ha az eredeti idıpontra összehívott küldöttgyőlés nem határozatképes, az ugyanezen a napon késıbbi idıpontban megismételt küldöttgyőlés az eredeti napirendekben szereplı ügyekben, a jelenlévı küldöttek számától függetlenül határozatképes. j) A küldöttgyőlés határozatait nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza kivéve a 11. pontban megfogalmazottakat úgy, hogy minden küldöttet 1 szavazat illet meg. Szavazategyenlıség esetén a levezetı elnök szavazata dönt. A küldöttgyőlés személyi kérdésekben dönthet a titkos szavazási mód alkalmazásáról is. k) A jelenlévı küldöttek legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges: 2. az alapszabály és más önkormányzati szabályzat elfogadásához és módosításához, 3. a kamarának más kamarával való egyesüléséhez, illetve szétválásához, 4. elnök visszahívásához. l) A küldöttgyőlés mőködésének részletes szabályait az Önkormányzati Szabályzat tartalmazza. Elnökség

a) Az elnökség 10 taggal mőködı testületi szerv, melynek tagja a 7 kamarai osztály megválasztott képviselıje, valamint választott tisztségénél fogva az elnök és a 2 alelnök, minden osztály egy-egy póttagot választ (összesen 7 póttag). b) A kamara elnöksége két küldöttgyőlés között a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más önkormányzati szabályzatoknak megfelelıen irányítja a kamarát. c) Az elnökség ülésein tanácskozási joggal állandó meghívottként részt vesz a kamara titkára, az ellenırzı bizottság elnöke és az etikai bizottság elnöke. d) Ugyancsak tanácskozási joggal, állandó meghívottként vesznek részt az ülésen az agrártevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek országos gazdasági érdekképviseleti szervezetei, illetve azok megyei szervezetei által delegált egy-egy fı, amennyiben olyan gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezetı tisztségviselıje, illetve alkalmazottja, mely tagja a kamarának. Az elnökség üléseire tanácskozási joggal esetenként bárki meghívható. e) Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente az elnök hívja össze. f) Az elnökség ülését akkor is össze kell hívni, ha azt az elnökség legalább 1/5-e az ok és a cél megjelölésével írásban kéri. g) Az elnökség üléseit az elnök, - akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök vezeti. h) Az elnökség ülései nyilvánosak, de egyszerő szótöbbséggel zárt ülés megtartásáról is dönthetnek. i) Az elnökség határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. j) Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. k) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik: 3. a küldöttgyőlés elé terjesztendı valamennyi javaslat jóváhagyása, 4. a kamara belsı szakmai szabályzatainak jóváhagyása és módosítása, 5. az éves költségvetéssel összhangban a kamara tisztségviselıinek, testületi tagjainak járó költségtérítés és tiszteletdíj mértékének megállapítása, 6. a kamara titkára felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a munkaszerzıdés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása, 7. a kamara elnöke, alelnökei és a titkár beszámoltatása, 8. közhasznú társaság alapításával kapcsolatos döntések meghozatala,

9. döntés a kamarai tag kizárásáról, a belépni kívánó tag tagjegyzékbe történı felvételének megtagadásáról, 10. döntés a kamarai tag választási névjegyzékbe osztály besorolásának megváltoztatásáról, 11. a kamarai szolgáltatások díjának meghatározása, 12. döntés a tagi kedvezményekrıl állandó és ad hoc munkabizottságok létrehozása. l) Az elnökség mőködésének részletes szabályait az Önkormányzati Szabályzat tartalmazza. Az ellenırzı bizottság a) Az ellenırzı bizottság 3 taggal (és 1 póttaggal) mőködı testületi szerv. b) A bizottság saját tagjai sorából elnököt választ, akadályoztatás esetére pedig alelnököt. c) Az ellenırzı bizottság szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik, melyet a bizottság elnöke hív össze. d) Az ellenırzı bizottságot akkor is össze kell hívni, ha azt az ok és a cél megjelölésével írásban bármelyik ellenırzı bizottsági tag kéri, továbbá ha az összehívást a kamara elnöke, titkára vagy az elnökség kezdeményezi az ellenırzı bizottság elnökénél. e) Az ellenırzı bizottság ülései nyilvánosak, de egyszerő szótöbbséggel zárt ülés is elrendelhetı. f) Az ellenırzı bizottság feladata: 7. vizsgálja, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályában és más önkormányzati szabályzataiban foglaltaknak. A bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerőségét is, 8. a kamara gazdálkodását legalább évenként független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni, 9. véleményezi a kamara éves költségvetését és éves beszámolóját (mérlegét), s errıl jóváhagyás elıtt jelentést tesz a küldöttgyőlésnek, 10. szabálytalanság esetén felhívja az elnökséget a szükséges intézkedés megtételére; ha az elnökség a felhívásnak nem tesz eleget, kezdeményezi a küldöttgyőlés összehívását. g) Az ellenırzı bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel határoz. h) Az ellenırzı bizottság bármely kérdésben eljárhat, munkájáról csak a küldöttgyőlésnek tartozik beszámolni, vizsgálatairól, annak megkezdésérıl

azonban a kamara elnökét tájékoztatni kell. Tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható. Az ellenırzı bizottság saját döntése alapján vizsgálatai lefolytatásához külsı szakértıt is figyelembe vehet. i) Az ellenırzı bizottság a kamara tisztségviselıitıl és ügyintézı szervezetétıl minden olyan adatot és tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, mely feladatainak ellátásához szükséges. j) Az ellenırzı bizottság mőködésének részletes szabályait az Önkormányzati Szabályzat tartalmazza. Az etikai bizottság 4.) Az etikai bizottság 3 taggal (1 póttaggal) mőködı testületi szerv. 5.) A bizottság saját tagjai sorából elnököt választ, akadályoztatás esetére pedig alelnököt. 6.) Az etikai bizottság szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik, melyet a bizottság elnöke hív össze. 7.) Az etikai bizottság feladata: 7. a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó szabályok betartásának figyelemmel kísérése, 8. a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülésének ellenırzése, 9. etikai és versenyszabályok súlyos megsértése esetén a szükséges intézkedések kezdeményezése a versenyfelügyeleti szervnél a megyei agrárkamara elnöksége útján, 10. a kamara az etikai bizottság útján látja el a kamarai törvény 24. -ában meghatározott feladatokat. 8.) Az etikai bizottság az elıterjesztett ügyekben határozattal dönt, melyet nyílt szavazással, s a jelenlévık egyszerő szótöbbségével hozza. 9.) A bizottság mőködésének részletes szabályait az Önkormányzati Szabályzat tartalmazza. A kamara elnöke 8. Az elnök a jogszabályok, a küldöttgyőlés és az elnökség határozatainak megfelelıen, a kamarai szabályzatok megtartásával önállóan képviseli a kamarát. Akadályoztatása esetén feladatai végrehajtására jogkörét az alelnökökre írásban átruházhatja.

9. Az elnök vezeti az elnökséget, összehangolja az alelnökök tevékenységét, általános felügyeletet és ellenırzést gyakorol a kamara és a szakmai ügyintézı szervezet felett, a titkáron keresztül. 10. Fıbb feladatai: a) két elnökségi ülés között az alelnökökön keresztül a kamara tevékenységének összehangolása, b) a kamara egyéb szerveinek és az ügyintézı szervezet tevékenységének összehangolása, c) kapcsolattartás az állami, közigazgatási szervekkel, a megyei önkormányzattal, a társkamarákkal, szakmai és társadalmi szervezetekkel, d) az elnökség jogkörén kívüli munkáltatói jogok gyakorlása a titkár felett, e) a küldöttgyőlés és az elnökségi ülések összehívása, f) az elnökséghez beterjesztett javaslatok szükség szerinti véleményezése. Alelnökök 1. A kamara küldöttgyőlése 2 alelnököt választ. Az alelnökök az elnökség döntése alapján eljárnak egy-egy ügycsoportban, valamint esetenként helyettesítik az elnököt. 2. Az alelnökök feladataikat az alábbiak szerint végzik: I. alelnök: 1.) közremőködik a kamara gazdaságfejlesztési-, az általános és együttes érdekérvényesítéssel kapcsolatos feladatainak végrehajtásában, az ágazati érdekképviseleti munka irányításában. II. alelnök a.) közremőködik a kamara üzleti forgalom biztonságával kapcsolatos feladatainak végrehajtásában, segíti a tagozatok és az osztályok munkáját. Titkár a) A titkár tisztségviselı - a kamara ügyintézı szervezetének vezetıje; a kamarával munkaviszonyban áll. b) A titkárt az elnökség határozott idıtartamra nevezi ki. c) A titkár a jogszabályok, a küldöttgyőlés és az elnökség határozatainak megfelelıen, a kamarai szabályzatok megtartásával önállóan vezeti a

kamara ügyintézı szervezetét. Munkájáról negyedévente az elnökségnek beszámol. d) A jogszabály által kamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyben a titkár a közigazgatási szerv vezetıjeként önállóan jár el. e) A titkár elısegíti, hogy a kamara, annak testületei és tisztségviselıi tevékenységüket a vonatkozó jogszabályok betartásával végezzék. f) A titkár a kamara ügyintézı szervezetében dolgozók felett önállóan gyakorolja a munkáltatói jogokat. g) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszőntetésével, továbbá a munkaszerzıdés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogot pedig az elnök gyakorolja. A kamara ügyintézı szervezete 54. A kamara feladatait a titkár által vezetett ügyintézı szervezet közremőködésével végzi. 55. Az ügyintézı szervezet a jogszabályok, a küldöttgyőlés és az elnökség határozatainak megfelelıen, a kamarai szabályzatok megtartásával, a titkár irányításával jár el. 56. Az ügyintézı szervezet felépítését és mőködésének rendjét a kamara szakmai szabályzatait összefogó Szervezeti és Mőködési Szabályzat tartalmazza. Kamarai osztályok 4. A kamara szakmai, ágazati szempontok szerint osztályokat hoz létre. 5. A kamara tagjai jogaikat és kötelezettségeiket közvetlenül kamarai osztályokban gyakorolják. 6. Minden kamarai tagnak joga, hogy a fıtevékenysége szerint legalább egy kamarai osztály munkájában részt vegyen. 7. A választási- és tagjegyzék osztály regisztrációjának alapja a gazdálkodó szervezet fı tevékenysége, illetve a kamarai tag választása. 8. A kamarai tag jogosult több osztály munkájában is részt venni, de választási jogát csak a tagregisztráció szerinti osztályban gyakorolhatja. 9. A kamara az alábbi osztályokat hozza létre: 1.) Növénytermesztés és zöldségkertészet

2.) Szılı-, gyümölcstermesztés és feldolgozás 3.) Állattenyésztés 4.) Növénytermesztési, állattenyésztési és kisegítı mezıgazdasági szolgáltatás 5.) Vadgazdálkodás, erdıgazdálkodási termelés és szolgáltatás 6.) Vegyes gazdálkodás 7.) Egyéb agrárszolgáltatás 10. Az osztályok fıbb feladatai: a) elemzik az osztály szerinti ágazat gazdálkodásának helyzetét, b) összegzik a gazdasági fejlıdésre hatást gyakorló ágazati mutatókat, c) tájékoztatást adnak tagjaiknak meghatározó jogszabályok tartalmáról, azok módosulásáról, d) elemzik az adott ágazatra vonatkozó szabályozók gazdasági hatását, kedvezıtlen jelenségek esetén jogszabály-módosításra irányuló javaslatokat juttatnak el a Magyar Agrárkamarához, illetve az FVM-be e) kezdeményezik a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát korlátozó jogszabályok hatályon kívül helyezését. f) a kamara küldöttgyőlésébe súlyuknak megfelelı számú küldöttet és minden osztályban meghatározott számú pótküldöttet választanak, g) az osztályok küldöttgyőlésébe küldötteket az osztályok élére pedig elnököt és egy elnökhelyettest választanak, h) a Magyar Agrárkamara megfelelı osztályaiba tagot delegálnak. 11. A kamarai osztályok szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal üléseznek. 12. Az osztályüléseket az osztály tagjai körébıl választott elnök, akadályoztatása esetén az általa megjelölt osztálytag hívja össze és vezeti. 13. Az ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. 14. Határozatképtelenség esetén ugyanazon napra késıbbi idıpontban összehívott osztályülés az eredeti napirendben szereplı ügyekben a jelenlévık számától függetlenül határozatképes. 15. Az osztály döntéseit nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza. Az osztályban minden tagot egy szavazat illet meg. 16. Az osztályok és küldöttgyőléseik mőködésének részletes szabályait az Önkormányzati Szabályzat tartalmazza. Egyéb szervezeti egységek a.) Az elnökség a kamara feladatainak ellátásához egyéb szervezeti egységeket hozhat létre, mőködésük saját ügyrendben szabályozandó.

Létrehozásuk esetén a kamara más szerveivel való kapcsolatát, mőködésének rendjét jelen alapszabály kiegészítéseként el kell készíteni. b.) A kamara gazdasági tevékenységet is igénylı feladatainak ellátása érdekében közhasznú társaságot alapíthat és mőködtethet. Országos gazdasági érdekképviseleti szervekkel való együttmőködés 4. A kamara a Magyar Agrárkamara által közzétett, s a kamara illetékességi területén mőködı gazdasági érdekképviseleteket nyilvántartja, azoknak lehetıséget biztosít, hogy az elnökségben a kamarai törvény 20 -ában meghatározott feltételek megléte esetén tanácskozási joggal részt vegyenek. 2. Az agrárkamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel való együttmőködés keretében elsısorban a gazdasági tartalmú és hatású törvényi és egyéb jogszabályi vélemény-nyilvánításánál, valamint a gazdasági szabályozók gazdálkodó szervezetekre gyakorolt hatásával kapcsolatos álláspontjának kialakítása elıtt kikéri az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek megyei szervezeteinek véleményét és szükség szerint egyeztet az érdekképviseletekkel. V. fejezet Kamarai küldöttekkel, tisztségviselıkkel, testületi szerv tagokkal szemben támasztott követelmények. Összeférhetetlenségi és visszahívási szabályok a) Ha a kamarai törvény eltérıen nem rendelkezik küldöttnek, tisztségviselınek, testületi szerv tagjának az választható, aki 1. nagykorú, 2. magyar állampolgár, vagy olyan külföldi állampolgár, aki munkavállalási engedéllyel rendelkezik, vagy Magyarországon engedély nélkül végezhet munkát; és 3. olyan gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezetı tisztségviselıje, illetve alkalmazottja, amely tagja a kamarának, 4. tagsági jogviszonyból származó kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, 5. más gazdasági érdekképviseleti szervezetnél vezetı tisztséget nem tölt be. b) Nem választható küldöttnek, testületi szerv tagjának, aki 1. cselekvıképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll,

2. közügyek gyakorlásától eltiltó jogerıs ítélet hatálya alatt áll, 3. szabadságvesztés büntetését tölti, 4. büntetı eljárásban jogerısen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll, továbbá 5. akivel szemben más törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. c) Nem viselhet tisztséget a megyei agrárkamarában, aki a) az elızı, 2. pontban foglaltak alapján nem választható küldöttnek, b) Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel, továbbá c) közszolgálati jogviszonyban áll, d) aki más gazdasági érdekképviseleti szervezetnél vezetı tisztséget tölt be. A küldöttgyőlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. b. pont), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, vagy bármilyen más elınyben részesül, illetve a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minısül elınynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélküli igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatás. Nem lehet az ellenırzı bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a.) a kamara elnöke, alelnökei vagy az elnökségének a tagja, a kamara kiemelten közhasznú szervezetként történt nyilvántartásba vétele napjától pedig a kamara küldötte. b.) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c.) A közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a kamara által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatást -, illetve az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. A közhasznú szervezet megszőntét követı két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszőntét megelızı két évben legalább egy évig vezetı tisztséget, amely az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

E rendelkezések tekintetében vezetı tisztségviselı a kamara következı tisztségviselıire vonatkoznak: a kamra elnökére, és alelnökeire, fıtitkárára, az ellenırzı bizottság elnökére és az ellenırzı bizottság tagjaira. d) A közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. tv. rendelkezései az irányadóak az összeférhetetlenség tekintetében e) Az ellenırzı bizottság tagjának a kamara tagján kívül megfelelı szakértelemmel rendelkezı más személy is megválasztható. f) Küldöttnek, tisztségviselınek és testületi szerv tagjának nem választható az, aki a kamara jelölı bizottsága és szavazatszámláló bizottsága tagja. g) A küldött, tisztségviselı, testületi szerv tagja köteles a megválasztását követıen felmerülı összeférhetetlenségi okról annak bekövetkezésétıl számított 30 napon belül a kamarát írásban tájékoztatni. h) A kamara a jelzéstıl számított 15 napon belül 30 napos határidı tőzésével kötelezi az érintett küldöttet, tisztségviselıt, testületi tagot az összeférhetetlenségi ok megszőntetésére. i) A kamara küldöttei, tisztségviselıi és testületi szerv tagjai legfeljebb 4 éves idıtartamra választhatók meg, és újraválaszthatók. j) Megszőnik a tisztségviselık megbízatása: a megbízás idıtartamának lejártával, a tisztségviselı halálával, a tisztségviselı lemondásával, visszahívási kezdeményezés választásra jogosult testület által történı elfogadásával, tagsági viszony megszőnésével, vonatkozó jogszabályban és ezen alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok határidıre történı meg nem szőntetése miatt. k) A küldöttet, a testületi szerv tagját, az agrárkamara elnökét, alelnökeit és más választott tisztségviselıjét az ıket választó szerv a jogokkal való visszaélés, a kötelezettségek elmulasztása, a kamara tekintélyének, jelentıs érdekeinek sérelme estén visszahívhatja. l) Visszahívandó az a küldött, tisztségviselı, illetve bizottsági tag, aki vállalt kötelezettségét huzamosan önhibájából nem teljesíti, tagsági kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget. m) A visszahívást a választásra jogosult tagok 10 %-a írásban kezdeményezheti és a visszahívásról a kezdeményezés napjától számított 90 naptári napon belül a választásra jogosult testület a választási szabályoknak megfelelıen dönt.

n) A visszahívást írásban a kamara elnökénél kell kezdeményezni, mely elızetes véleményezés alapján a kérelmet a küldöttgyőlés elé terjeszti. Választási névjegyzék vezetése VI. fejezet Választási szabályok a) A kamara köteles a gazdálkodó szervezetekrıl osztályonként választási névjegyzéket vezetni. b) A választási névjegyzéknek tartalmaznia kell a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát, nevét, székhelyét (mezıgazdasági kistermelı, ıstermelı lakcímét), tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy nevét. c) A választási névjegyzék vezetése érdekében a megyei agrárkamara az országos agrárkamarán keresztül elektronikus úton nyilvános adatokat igényelhet a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálattól, és a BM Központi Adatfeldolgozó-, Nyilvántartó és Választási Hivatalától. d) Amennyiben a gazdálkodó szervezet a választási névjegyzékbe való felvételét kéri a nyilvántartásba vétel nem tagadható meg. e) A gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti választási jogosultsága megszőntetését, a választási névjegyzékbıl való törlését, illetve a következı naptári év elsı napjától kezdıdıen másik osztályba vagy kamarába történı átsorolását. f) A kérelemrıl a kamarához történı beérkezést követı legközelebbi elnökségi ülés dönt, s errıl az érdekelteket értesíti, 3 napon belül. g) A kamara tagja köteles felhívásra az üzleti titok körébe nem esı adatairól tájékoztatást adni, illetve az adataiban bekövetkezett változásokról a köztestületet értesíteni. h) A választási- és tagjegyzéket az elsı küldöttválasztó osztályülés idıpontját megelızı 30 nappal, 15 napos kifüggesztési határidıvel közszemlére kell tenni, a köztestület irodaáiban i) A választási névjegyzékkel és tagjegyzékkel kapcsolatos kifogást a közszemlére tétel idıtartama alatt írásban kell a kamara Jelölı Bizottságához benyújtani, mely az alaptalannak tartott kifogást legkésıbb a beérkezést követı 3 napon belül köteles áttenni a Miskolc Városi Bírósághoz.

j) A bíróság a kifogásról a beérkezést követı 3 napon belül, nem peres eljárásban határoz. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak tartja, elrendeli a választási névjegyzék vagy tagjegyzék kiigazítását, melynek a Jelölı Bizottság köteles haladéktalanul eleget tenni. A küldöttválasztás szabályai a.) A kamarai küldötteket és pótküldötteket a választási névjegyzékben szereplı gazdálkodó szervezetek osztályokban választják. b.) Az elnökség a küldöttgyőlés megbízásából tisztségviselık és testületi tagok, valamint országos küldöttek megválasztásának elıkészítésére, a választás lebonyolítására 7 tagú Jelölı és 3 tagú Szavazatszámláló Bizottságot hoz létre. c.) A választáson választójoga van valamennyi, a választási névjegyzékben regisztrált gazdálkodó szervezetnek, a választhatóság azonban csak a tagjegyzékben, a választás határnapját megelızı 30 napon regisztrált kamarai tagokat illeti meg, amennyiben megfelelnek a kamarai törvény 27. -ában elıírt feltételeknek. d.) A gazdálkodó szervezetek szavazati jogukat kizárólag a köztestület Jelölı Bizottsága által összeállított, és a központi és területi irodákban közszemlére tett - választási névjegyzékben szavazásra jogosult személyként feltüntetett képviselıjük utján gyakorolhatják. e.) A választójog általános és egyenlı, a szavazás közvetlen. Minden gazdálkodó szervezetet 1 szavazat illet meg. f.) Az egyes kamarai osztályok az osztály gazdasági súlyának megfelelı számú kamarai küldöttet választanak. g.) Az osztályok gazdasági súlyának megállapításánál az odasorolt tagok számát és az általuk fizetett tagdíjat kell alapul venni, s ezt arányosítani az összkamarai létszámhoz és az összes kivetett tagdíjhoz. h.) (A taglétszám és a fizetett tagdíj 50-50 %-ban veendı figyelembe.) i.) Az egyes osztályok által választott küldöttek száma nem haladhatja meg a legkevesebb küldöttet választó osztály küldöttei számának másfélszeresét. j.) A kamara osztályai az alábbi küldöttlétszámot választhatják: Növénytermesztés és zöldségkertészet 10 fı Szılı-, gyümölcstermesztés és feldolgozás 7 fı Állattenyésztés 10 fı

Növénytermesztési, állattenyésztési és kisegítı mezıgazdasági szolgáltatás Vadgazdálkodás, erdıgazdálkodási termelés és szolgáltatás Vegyes gazdálkodás Egyéb agrárszolgáltatás 7 fı 7 fı 7 fı 7 fı és osztályonként 1-1 fı pótküldöttet k) A küldöttválasztás során a határozatképességhez az adott tagozatba, osztályba tartozó legalább 5 gazdálkodó szervezet képviselıjének jelenléte szükséges. l) A küldöttek jelölése és választása nyílt szavazással, egyenként történik azzal, hogy a küldött megválasztásához a jelenlévık több mint a felének támogató szavazata szükséges. Tisztségviselık, testületi tagok választása 1. A választások elıkészítésérıl, a jelöltállítással és a szavazási eljárással kapcsolatos technikai eljárásról a választásokat megelızı a választásokat kiíró küldöttgyőlés dönt. 2. A küldöttgyőlés elnököt, 2 alelnököt, a kamarai osztályok képviselıiként 1-1, összesen 7 elnökségi tagot (7 póttagot), 3 fıs ellenırzı bizottságot (1 póttagot), 3 fıs etikai bizottságot (1 póttagot) és a Magyar Agrárkamara alapszabályában meghatározott számú országos küldöttet választ, (és három póttagot) akik feladataikat társadalmi megbízatásban látják el. A választás jelöltlista alapján történik. 3. A kamarai választások lebonyolításának elısegítése érdekében a kamara Jelölı, és szavazatszámláló bizottságot, hoz létre. 4. A jelölı és szavazatszámláló bizottságot a választást megelızı elnökségi ülésen kell megválasztani, tagjainak megbízatása a következı választási ciklusig, az új Jelölı és Szavazatszámláló Bizottság létrehozásáig szól. 5. A Jelölı Bizottság feladata: 1. a megyei napilapban közlemény megjelentetése a választási névjegyzék és tagjegyzék közszemlére tételének helyérıl, idıpontjáról, kifogás elıterjeszthetıségének határidejérıl és címzettjérıl, 2. a választási névjegyzékkel, tagjegyzékkel kapcsolatos kifogás elbírálása, 3. a választási névjegyzékben szereplı gazdálkodó szervezetek képviselıinek véleménye alapján jelölt lista készítése tisztségenként és testületenként, 4. a jelöltekkel elızetes egyeztetés a jelölés elfogadásáról, 5. az országos küldöttek jegyzékének összeállítása, 6. a választásra hatáskörrel rendelkezı szerv ülésén elhangzó új jelöltek választási listára történı felvétele,

7. A jelölés alapja a Jelölı Bizottság által elızetesen összeállított a küldöttgyőlésen ismertetett jelölt lista. A jelölı Bizottság alakuló ülését a kamara elnöke hívja össze. Alakuló ülésein a tagok maguk közül elnököt választanak és megalakítja ügyrendjét. 6. Szavazatszámláló Bizottság feladata 1. a küldött, a testületi szerv tagja, az elnök és az alelnök megválasztása esetén a választás szabályszerőségének és a megszerzett mandátum tényének - az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével történı igazolása 2. a választással kapcsolatos óvások és kifogások kivizsgálása és a döntési javaslat megtétele mellett azoknak a tisztújító küldöttgyőlés elé terjesztése. 3. a szavazást megelızıen a gazdálkodó szervezetek választási jogosultságának ellenırzése; 4. a leadott szavazatok érvényességének megállapítása; 5. a szavazólapok összeszámlálása, jegyzıkönyvben történı dokumentálása; A szavazatszámláló bizottságnak nem lehet tagja, aki a jelölı bizottság tagja. A szavazatszámláló bizottság megállapítja saját ügyrendjét és tagjai közül elnököt választ. 7. Tisztségviselı-, testületi tag-, országos küldött jelöltek állítására a tisztújító küldöttgyőlésen van lehetıség, a jelenlévık több mint 50 %-ának szavazatával. 8. A jelöltek megválasztása tisztségenként és testületenként összeállított lista alapján, személyenként nyílt szavazással történik. 9. A tisztújító küldöttgyőlés egyszerő szótöbbséggel dönthet titkos szavazás megtartásáról is. 10. A kiadható mandátumok számát figyelembe véve a legtöbb szavazatot elérı jelöltek lesznek a tisztségviselık, testületi szerv tagjai és országos küldöttek. 11. Amennyiben a kiadható mandátumokra több jelölt azonos számú szavazatot kap, az azonos számú szavazatot elért jelöltek közül a mandátumot szerzı személyt megismételt szavazással kell kiválasztani. VII. fejezet A tagdíj alapja, mértéke, számításának és megfizetésének módja a) A kamara a mőködésével járó költségeit a következı bevételekbıl fedezi: 6. a tagdíjból, 7. a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból, 8. az egyéb bevételekbıl.

9. kamara által alapított társaság tevékenységébıl származó bevételbıl 10. költségvetési törvényben megállapított támogatásból. Tagdíj 6. A kamara regisztrált nyilvántartásba vett tagjai a kamara fenntartása, munkája végzésének biztosítása céljából évente kamarai tagdíjat fizetnek. 7. A tagdíjat a tag vállalkozása nettó árbevételéhez igazodó kulcsok szerint kell megállapítani, meghatározásra kerül ugyanakkor az az összeg is, amelyet valamennyi tagnak az említett szempontoktól függetlenül meg kell fizetnie: minimum tagdíj. 54. A minimumtagdíj mértéke gazdálkodási formánként: ıstermelı 6.000 egyéni vállalkozó 10.000 betéti társaság 10.000 korlátolt felelısségő társaság 20.000 szövetkezet 20.000 közös vállalat 50.000 részvénytársaság 50.000 egyéb 10.000 55. A tagdíj mértékének megállapítása a számított nettó árbevétel alapján történik: Számított nettó árbevétel: a számvitelrıl szóló többször módosított 1991. évi XVIII. törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatbevételek együttes összege, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, az alvállalkozói teljesítésekkel. Számított nettó árbevétel ezrelékes szorzó 0-100 millió forintig 1,00 100 millió 500 millió forint 0,75 között 500 millió forint felett 0,25 8. A tagdíjat sávonként kell kiszámítani, majd összesíteni. A tagdíj összege nem haladhatja meg a 800 ezer forintot. A tagdíj megállapítása és megfizetésének rendje 2. A tagdíj megállapításához szükséges adatokat köteles a kamarai tag a kamara által rendszeresített nyomtatványon (adatlap) az adóbevallás, illetve a mérlegbeszámoló leadását követıen, de legkésıbb a tárgyév május 31-ig igazolható módon a kamarának megküldeni.