A L A P S Z A B Á L Y A

Átírás

1 Budapesti Darts Szövetség A L A P S Z A B Á L Y A 1. Az egyesület neve: Budapesti Darts Szövetség (továbbiakban: Szövetség) A Szövetség Budapest területén mőködı darts egyesületek területi Szövetsége. 2. Az Szövetség székhelye: MSH Magyar Sport Háza Budapest, Istvánmezei u A Szövetség levelezési címe: Magyar Darts Szövetség - MSH 1146 Budapest, Istvánmezei u A Szövetség mőködései területe: Budapest 5. A Szövetség alapításának ideje: A Szövetség önálló jogi személy 7. A Szövetség felügyeleti szerve: Fıvárosi Fıügyészség 8. A Szövetség jellege: Sportegyesület A Szövetség, vállalkozási tevékenységet csak a másodlagosan, céljaink megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat (így különösen pártpolitikai tevékenységet nem folytat, továbbá országgyőlési képviselıi, megyei, fıvárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít.) A Szövetség pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A Szövetség célja: II. A Szövetség célja, feladatai, közhasznú tevékenysége - a területén mőködı darts egyesületek, klubok tevékenységének az összefogása. A Szövetség a területi darts klubok, egyesületek munkáját összehangoló, segítı és támogató, az önkormányzati elv és az Alapszabálya szerint mőködı érdekképviseleti, társadalmi szerv, jogi személy. - egészségmegırzés, betegségmegelızés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység (1997. évi CLVI. tv. 26. c.) 1.), - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (1997. évi CLVI. tv. 26. c.) 4.),

2 2 - gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet (1997. évi CLVI. tv. 26. c.) 10.), - sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével (1997. évi CLVI. tv. 26. c.) 14.). Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A feladatok: - területi versenyek szervezése, rendezése, a darts sport minél szélesebb körő megismertetése és népszerősítése, - a sportág és tagjai érdekeinek képviselete - a sportágra vonatkozó verseny- és játékszabályok betartásának biztosítása és ellenırzése, - a darts sportban érdekelt szervezetek és személyek sportági tevékenységének az összehangolása - sportág érdekeit szolgáló hazai és nemzetközi kapcsolatok építése és gyakorlása, - a területi versenynaptár elkészítése, a sportesemények meghirdetése, megrendezése az azokon való részvétel engedélyezése, - a felkészülés, a versenyzés rendszerének kialakítása és folyamatos elemzése, - a darts utánpótlási, nevelési rendszerének kialakítása, fejlesztése, támogatása, együttmőködés Magyar Darts Szövetséggel, a sportolók minısítése, nyilvántartása, a versenyzési jogosultság feltételeinek megállapítása, - a darts sport propagálása, népszerősítése és szervezése. III. A Szövetség tagsága és pártoló tagsága Rendes tagként és pártoló tagként felvehetı minden személy, aki a belépési nyilatkozat aláírásával kéri felvételét, elfogadja a Szövetség alapszabályát. Rendes tag: A Szövetség területén mőködı jogi személyiséggel rendelkezı darts egyesületek, klubok, mint társult szervezetek, jogi és magánszemélyek, akik a csatlakozási szándékukat és együttmőködési készségüket maguk, illetve saját alapszabályaik szerint erre jogosult szervük útján kinyilvánították, és a Szövetség tagfelvételre feljogosított szerve (Elnökség) ezt elfogadta. A Szövetség tagja lehet, ügyintézı és képviseleti szervének megválasztható, Magyarországon letelepedett, illetıleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezı nem magyar állampolgár is. A magánszemély tagok aránya 50%-nál több nem lehet. A jogi személy tag, a tag jogait és kötelezettségeit az erre feljogisított szerve útján megválasztott, megbízott képviselıje útján gyakorolja. Az Szövetségbe való belépés önkéntes. A rendes tag jogai: -szavazati joggal részt vehet a Szövetség közgyőlésén, a határozatainak meghozatalában, -küldöttje útján választhat, magánszemély tagja pedig választható a Szövetség szervezeteibe, -részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein,

3 3 -észrevételeket, javaslatokat tehet, illetve véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek mőködésével kapcsolatban, melyre a Szövetség érintett szervének, legkésıbb 30 napon belül írásban kell választ adnia, -ajánlásokat tehet a Szövetséget, a Szövetség szerveit és a sportágat érintı kérdések megtárgyalására, -tájékoztatást kérhet a Szövetség bármely tevékenységérıl -igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait. A rendes tag kötelezettségei: -közremőködés a Szövetség célkitőzéseinek, feladatainak megvalósításában -az Alapszabály rendelkezéseinek megtartása -a sportág fejlıdésének és eredményességének elısegítése -a sportág népszerősítése, propagálása -tagdíj rendszeres, elıírás szerinti határidıben történı megfizetése. Pártoló tag: A Szövetség pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként veheti fel azt, aki a belépési nyilatkozat aláírásával kéri az egyesület pártoló tagjai közé felvételét, elfogadja az egyesület alapszabályát, és vállalja célkitőzéseinek, erkölcsi és anyagi támogatását. A Szövetség pártoló tagja lehet az a magán- vagy jogi személy (szervezet), aki/amely a Szövetség célkitőzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja. A pártoló tagfelvételi kérelmérıl a Szövetség Elnöksége dönt. A pártoló tag jogai: -javaslatot tehet a sportággal, valamint a Szövetség mőködésével kapcsolatban -kezdeményezheti a sportágat és a Szövetséget érintı kérdések megtárgyalását. A pártoló tag nem rendelkeznek a közgyőlésen szavazati, valamint választási és választhatósági joggal, csupán javaslattételi, tanácskozási jog illeti meg. A pártoló tag kötelezettségei: -A Szövetség Alapszabályának, szabályzatainak, valamint a szövetség szervei által hozott határozatok megtartása, -A sportág népszerősítése, propagálása, a vállalt hozzájárulás megfizetése Tiszteletbeli tag: A Szövetség tiszteletbeli tagja lehet az, akinek a Szövetség Elnöksége a darts sport területén kifejtett kimagasló munkája elismeréseként e címet adományozza. A tiszteletbeli tag jogai: -javaslatot tehet a sportággal, valamint a Szövetség mőködésével kapcsolatban, -kezdeményezheti a sportágat és a Szövetséget érintı kérdések megtárgyalását. A tiszteletbeli tag kötelezettségei: -A Szövetség Alapszabályának, szabályzatainak, valamint a szövetség szervei által hozott határozatok megtartása, -A sportág népszerősítése, propagálása, a vállalt hozzájárulás megfizetése

4 4 A tagsági viszony keletkezése: - a tagsági viszony felvétellel belépési nyilatkozat alapján - keletkezik - a Szövetség rendes tagjai, pártoló és tiszteletbeli tagjainak felvétele a Szövetség Elnökség hatáskörébe tartozik, mely ezt a jogát az egyesület elnökére ruházhatja át. A felvételt megtagadó határozat ellen, annak kézbesítésétıl számított 15 napon belül, a Szövetség elnökéhez lehet fellebbezni. A Szövetség tagjainak és pártoló tagjainak feladatai: - a sportolási lehetıségek biztosítása, - a játék gyakorlásának biztosítása, - verseny szervezése, bonyolítása - tárgyi és személyi feltételek biztosítása. A tagsági viszony megszőnik: - kilépéssel, bármikor, az Elnökséghez intézett írásbeli bejelentéssel - törléssel: azt a tagot, aki az elıírt tagsági díjjal fél évnél tovább hátralékban van, és azt írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi, vagy a tagsági kötelezettségeit súlyosan megsérti, a Szövetség tagfelvételre jogosult szerve (Elnökség) a tagot sorából törli. A törlést kimondó határozat ellen, annak kézhezvételétıl 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Szövetség elnökéhez, - elhalálozással - A Szövetség jogutód nélküli megszőnésével - Tiszteletbeli tag esetén a cím visszavonásával, vagy a címrıl való lemondással. A tiszteletbeli tag címet a Szövetség Elnöksége visszavonhatja, ha a tag erre méltatlanná vált, az ilyen határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. - A törlés az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik. A tagsági díj havi 500,-Ft. A pártoló tagsági díj havi 100,-Ft. A tagsági díjat a tagok készpénzben az elnökségnél kötelesek megfizetni, havonta elıre esedékesen a tárgyhó 10-ig. Az Elnökség határozattal az egyes szakágak viszonylatában kiegészítı tagdíjat is megállapíthat, amelyet a szakágban résztvevık a fentieknek megfelelı módon kötelesek megfizetni. IV. A Szövetség szervezete A Szövetség legfıbb szerve a közgyőlés. A közgyőlés a tagok összessége. A közgyőlést évenként legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az elızı éves pénzügyi terv teljesítésérıl szóló, a számvitelrıl szóló évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. A közgyőlést a bíróság elrendelése alapján is össze kell hívni. A tagok egyharmadának a cél megjelölése mellet történı, írásbeli indítványára, valamint a felügyeleti szerv rendelkezésére is össze kell hívni a közgyőlést. A Szövetség közgyőlésének ülései nyilvánosak. A közgyőlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkezı tagok legalább fele, plusz egy fı jelen van. A közgyőlést, határozatképtelensége esetén, a meghirdetett kezdési idıponttól számított 30 perces várakozás után el kell halasztani és az eredetileg meghirdetett napirendi pontokkal írásban a harmadik napon ismételten össze kell hívni.

5 5 A közgyőlést az Elnök hívja össze. A közgyőlés kezdı idıpontját legalább nyolc nappal megelızıen, a tagoknak küldött írásbeli meghívó útján, melyben fel kell tüntetni a Szövetség nevét, székhelyét, közgyőlés megtartásának helyét és idejét, napirendjét, valamint az arról való tájékoztatást, hogy a közgyőlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyőlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, s megtartására változatlan napirend mellett a határozatképtelen közgyőléstıl számított harmadik napon hol és milyen idıpontban kerül sor. A közgyőlés határozatait általában nyilvános szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. Kétharmados többség szükséges azonban a Szövetség megalakulásának, egyesülésének, feloszlásának, vagy megszőnésének kimondásához, valamint az alapszabály elfogadásához, illetve módosításához, továbbá a vezetı szervek megválasztásához. Határozatait általában nyílt szavazással hozza, de titkos szavazást is elrendelhet a közgyőlés. Szavazategyenlıség esetén az a határozat kerül elfogadásra, amelyhez az egyesület elnöke csatlakozott. A tisztségviselıket az alakuló közgyőlés 4 évre választja. A tisztségviselık újra választhatók. A közgyőlést az elnök vezeti, akadályoztatása esetén a külön megválasztott levezetı elnök. A közgyőlésrıl hitelesített jegyzıkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a Közgyőlésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott döntéseket. A jegyzıkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból kitőnjön az Alapszabály rendelkezéseinek betartása, a határozatképesség, a határozathozatal menetének és eredményének rögzítése. A közgyőlés döntéseit határozatok tárában kell nyilvántartani. A jegyzıkönyvet és a határozatokat a Szövetség tagjainak 15 napon (indokolt esetben soron kívül) meg kell küldeni, melyet a levezetı elnök és a jegyzıkönyv vezetıje ír alá, valamint két hitelesítı tag. A Közgyőlés nyilvános. A Közgyőlés a nyilvánosságot csak személyiségi jogsérelem, illetve az adatvédelmi törvény sérelme esetén zárhatja ki, vagy korlátozhatja. A Szövetség biztosítja a mőködésével kapcsolatos iratokba való betekintést oly módon, hogy az elnökkel való elızetes idıpont egyeztetést követıen a székhelyen bárki betekinthet az iratokba. A Közgyőlés kötelezı napirendi pontjai: -az Elnökség írásos beszámolója az elızı Közgyőlés óta végzett munkáról, -beszámoló a Szövetség pénzügyi helyzetérıl, az éves költségvetésrıl, -új költségvetés tervezete, -a Felügyelı Bizottság írásos beszámolója, -a tagok által beterjesztett javaslatok. A közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása, módosítása, b) a Szövetség más hazai vagy nemzetközi szövetséggel való egyesülésének, szétválásának, feloszlásának a kimondása, c) az Elnökség létszámának megállapítása, az elnök, tiszteletbeli elnök, fıtitkár, elnökségi tagok négy évre történı megválasztás, illetve tisztségüknek megszüntetése, a Felügyelı Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, d) éves költségvetés, zárszámadás meghatározása, e) éves beszámoló elfogadása, gazdálkodás értékelése f) a közhasznúsági jelentés elfogadása,

6 6 g) minden egyéb kérdés, melyet a Közgyőlés saját hatáskörébe von, illetve idıközi jogszabály változások vagy a jelen alapszabály a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe utal. Rendkívüli közgyőlést kell összehívni: -ha a Szövetség elnöke ezt a Szövetség érdekében indítványozza, -kötelezıen, ha a tagok 1/3-a írásban az ok és a cél megjelölésével kéri, -egyéb, alapszabály érvényesítése érdekében indokolt esetben, az Elnökség határozata alapján -Felügyelı Bizottság elnökének kérésére A rendkívüli közgyőlést az erre okot adó körülmény bekövetkeztétıl számított egy hónapon belül össze kell hívni, egyebekben a rendkívüli Közgyőlésre a rendes Közgyőlés szabályai az irányadók. V. Elnökség A Szövetségnek hét fıbıl álló elnöksége van, mely a Szövetség ügyintézı és képviseleti szerve. A hét tagból álló elnökség elnökbıl, elnökségi tagokból áll. Az Elnökség ülései nyilvánosak. A Közgyőlés az Elnökséget titkos szavazással választja meg. Az Elnökség megválasztásához, újraválasztásához vagy visszahívásához 2/3-os szótöbbséggel meghozott közgyőlési határozat szükséges. Az Elnökség feladatai: 1. A közgyőlések között az elnökség gyakorolja mindazon teendıket, melyeket a közgyőlés, az Elnökségre ruház, a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek, illetve a Közgyőlés más szervének hatáskörébe utalt ügyek kivételével 2. Feladata különösen az egyesület életének irányítása, szervezése, a jogszabályi feltételek és követelmények biztosítása, az alapszabály betartása, szabályzatok készítése, adminisztráció a költségvetés kidolgozása, melyet a közgyőlés hagy jóvá. 3. Tagfelvételi kérelmek elbírálása, szerzıdések kötése, ha az az egyesület valamelyik tagjával történik. Az elnökség a közgyőlésnek beszámol. 4. Közgyőlések elıkészítése, összehívása 5. a Közgyőlés elé kerülı elıterjesztések elıkészítése és véleményezése, határozatok végrehajtása, szervezése 6. A közgyőlésrıl és az Elnökségi ülésekrıl az Elnök jegyzıkönyvet készít. A jegyzıkönyv tartalmazza a közgyőlés és az elnökségi ülés helyét és idejét, a jelenlévıket, továbbá a közgyőlésen vagy elnökségi ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat és döntések tartalmát, idejét az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a mellette és ellene szavazók számarányát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevıket, illetve nyílt szavazás estén az egyes személyek szavazatát, továbbá a döntések, határozatok hatályát. Az Elnök a közgyőlés és az elnökségi ülés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a határozatok könyvébe. A jegyzıkönyvbe és a határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról az Elnök által hitelesített másolatot kérhet. 7. A közgyőlésen és az Elnökségi ülésen meghozott határozatokat, az éves beszámolót, a közhasznúsági jelentést, a mőködés módját és a Szövetség által biztosított szolgáltatás igénybevételének módját a Szövetség internet-oldalán közzéteszi.

7 7 A Szövetség elnöksége évente minimum kétszer ülésezik. Az üléseket az elnök, vagy a helyettese hívja össze, a tagoknak kézbesített meghívóval. A meghívóban közölni kell az elnökségi ülés napirendi pontjait, az ülés helyét, idejét és a megismételt ülésre vonatkozó szabályokat. Az ülés akkor határozatképes, ha az elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van. Az elnökség határozatait szótöbbséggel hozza. Az Elnökségi döntéseket írásba kell foglalni, a határozatok tárában kell nyilvántartani. Az ülés jegyzıkönyvét és a határozatokat a Szövetség tagjainak meg kell küldeni. Az összeférhetetlenség: A vezetı szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelısség alól mentesül, vagy b) bármilyen más elınyben részesül, illetve a megkötendı jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minısül elınynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatás. Nem lehet a felügyelı szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a vezetı szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. A közhasznú szervezet megszőntét követı két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszőntét megelızı két évben legalább egy évig - vezetı tisztséget, amely az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezetı tisztségviselı, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elızetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejőleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Elnökségi tagság megszőnik: - megbízás lejár - lemondás - elhalálozás - visszahívás

8 8 A Szövetség Elnöke: A Szövetség legfıbb tisztségviselıje és képviselıje. Feladata és hatásköre: -képviseli a Szövetséget és az Elnökséget, -összehívja és vezeti a Közgyőlést -irányítja és ellenırzi az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyőlési és elnökségi határozatok végrehajtását -figyelemmel kíséri a szövetségi testületek munkáját, javaslatot tesz ezek napirendjére -tájékoztatja a hírközlı szerveket a Szövetség munkájáról -rendelkezik aláírási és utalványozási jogkörrel -személyi javaslatot tehet a bizottságok elnökeire -dönt mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyőlés, az Elnökség vagy más szerv kizárólagos hatáskörébe -a Szövetség fıtitkára feletti munkáltatói jogkör gyakorlása, a kinevezés, felmentés, és díjazás megállapítása a munkáltatói jogok kivételével -kinevezés és felmentés munkáltatói jogköre a Szövetség alkalmazottjait illetıen Az Elnököt távollétében, vagy akadályoztatása esetén a fıtitkár helyettesíti, átvállalva minden jogát és kötelezettségét. A Szövetség tiszteletbeli Elnöke: A közgyőlés által választott arra érdemes személy A tiszteletbeli Elnök jogai és feladatai: -tanácskozási joggal vesz részt a Szövetség Közgyőlésén és Elnökségi Ülései -javaslatokat tehet, és véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek mőködésével kapcsolatban, -megbízás alapján képviseli a Szövetséget nemzetközi és hazai szervezetekben, - népszerősíti a sportágat, Felügyelı Bizottság A Közgyőlés a Szövetség gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenırzésére legalább háromtagú Felügyelı Bizottságot választ. A Felügyelı Bizottság tagjai újraválaszthatók. A Felügyelı Bizottság tagjai a Szövetségben más tisztséget nem viselhetnek. Nem lehet tagja a Szövetséggel munkaviszonyban álló vagy ott gazdasági feladatokat ellátó személy, továbbá az, aki a Szövetség elnökségi tagjának, illetve a Szövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személy hozzátartozója. A Felügyelı Bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak sem hozzátartozói. A Felügyelı Bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. A felügyelı Bizottság éves ellenırzési terv alapján dolgozik. Errıl az elnökséget tájékoztatja. A Felügyelı Bizottság feladata: -A Szövetség pénz és vagyonkezelésének vizsgálata, -a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és pénzügyi elıírások betartásának ellenırzése, -az éves mérleg felülvizsgálata és véleményezése, -a gazdálkodás szabályszerőségének, az elıirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, -a bizonylati fegyelem betartásának ellenırzése, -a szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenırzése.

9 9 A Felügyelı Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak, a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a tisztségviselıktıl tájékoztatást kérni. Az ellenırzések megkezdésérıl a Felügyelı Bizottság elnöke tájékoztatja a Szövetség elnökét és fıtitkárát. Az ellenırzés tapasztalatairól a bizottság elnöke a vizsgálat lezárását követı 15 napon belül tájékoztatja az Elnökséget. Ha a vizsgálat szabálytalanságot is feltár, akkor a szükséges intézkedések megtételére az Elnökséget fel kell hívni. A vizsgálatot követı intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidıt követı 30 napon belül utóvizsgálat keretében a Felügyelı Bizottság ellenırizheti. Amennyiben a kifogásolt gyakorlat fennállását az Elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat nem vezetett eredményre, a Felügyelı Bizottság kezdeményezi a rendkívüli Közgyőlés összehívását, szükség esetén közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordul. A Felügyelı Bizottság tevékenységérıl a bizottság elnöke a Közgyőlésnek számol be. Bizottságok A Szövetség tartalmi munkájának fejlesztése érdekében az Elnökség állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok munkájukról kötelesek beszámolni az Elnökségnek, mely a Bizottság részére jogokat ruházhat át. A bizottságok üléseire meg kell hívni a Szövetség Elnökét is. VI. Jogképesség A Szövetség jogi személy, amelyet az Szövetség Elnöke, akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes önállóan jogosultak képviselni. A bankszámla feletti rendelkezési jog az Elnököt és az Elnökhelyettest együttesen illeti meg. Az Elnök irányítja és vezeti az egyesületet, gondoskodik a jogszabály szerinti mőködésérıl, képviseli bármely hatóság, vagy bíróság elıtt a Szövetséget. Az Elnökhelyettes az Elnök akadályoztatása esetén önállóan jogosult a helyettesítésére. VII. Anyagi források és gazdálkodás A Szövetség bevétele: a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitıl vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy mőködési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; d) a szervezet eszközeinek befektetésébıl származó bevétel;

10 10 e) a tagdíj; f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; g) a vállalkozási tevékenységbıl származó bevétel. A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. A gazdálkodásának szabályait a gazdálkodási szabályzat határozza meg. A Szövetség sporttal össze nem függı tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggı kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékő jogainak hasznosítását is) csak kiegészítı tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve mőködtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minısül. A Szövetség kiegészítı jelleggel csak a fenti közhasznú célok és feladatok érdekében azokat nem veszélyeztetve folytathat vállalkozási tevékenységet. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt csak és kizárólag a jelen Alapszabály II. fejezetében meghatározott közhasznú feladatok végzésére fordíthatja. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség megszőnése esetén vagyonáról a közgyőlés rendelkezik. VIII. A Beszámoló és a közhasznúsági jelentés A Szövetség minden év április 30-ig köteles elfogadni a számviteli törvény szerinti mérleg- és eredménybeszámolóját. A beszámolót a Közgyőlés hagyja jóvá, az általános szabályok szerint meghozott döntésével, tehát nyilvános szavazással, egyszerő szótöbbséggel. A Szövetség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejőleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés az alábbiakat tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtıl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitıl kapott támogatás mértékét; f) a Szövetség vezetı tisztségviselıinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységrıl szóló rövid tartalmi beszámolót. A Szövetség éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetıleg abból saját költségére másolatot készíthet. A Szövetség köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követı évben, legkésıbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhetı módon közzétenni. A Szövetség a közhasznú jogállásának megszőnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetıleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerzıdésébıl eredı kötelezettségeit idıarányosan teljesíteni.

11 11 IX. Megszőnés A Szövetség megszőnik: a/ más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, szétválással b/ feloszlatással, c/ megszőnésének megállapításával, d/ jogszabályban megállapított egyéb esetben. X. Záró rendelkezések Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetıleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület mőködésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv vonatkozó -ai, az évi II. tv., a sportról szóló évi I. tv., valamint a közhasznú szervezetekrıl szóló évi CLVI. tv. rendelkezései az irányadóak. Budapest, július 30. Kövesdi Andrea Elnök Az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt készítette és ellenjegyezte: