BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA 2007-2011
Tartalom 1. Bevezetés 4. oldal 2. Jövőkép, misszió 5. oldal 3. Az önkormányzati ifjúságpolitika jogforrásai 6. oldal 4. Helyzetelemzés 7. oldal 4.1 Demográfiai viszonyok 4.2 Ifjúságkutatás- Milyenek a békéscsabai fiatalok? 4.3 Békéscsaba meglévő szolgáltatásai, helyzetelemzés 4.4 Oktatás 4.5 Kultúra, szabadidő 4.6 Szociális ellátás, lakáshelyzet 4.7 Egészségügy 4.8 Pályaválasztás, munkavállalás 5. Ifjúsági szolgáltatások 18. oldal Az önkormányzat lépései 5.1 Közösségi terek, intézmények 5.1.1 Patent Diákiroda- Ifjúsági Információs Pont 5.1.2 Diáktanya- Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda 5.1.3 Játszóterek 5.1.4 Szabadtéri sportpályák 6. Gyermek- és ifjúsági párbeszédrendszer 20. oldal 6.1 Iskolai diákönkormányzatok 6.2 Diákönkormányzatot Segítő Pedagógusok Munkaközössége 6.3 Békéscsabai Diákönkormányzat 6.4 Városi Ifjúsági Parlament 6.5 Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács 6.6 Diákpolgármester, diák- alpolgármesterek 7. Prevenció, mentálhigiéné 24. oldal 7.1 Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 7.2 Mi- Értünk Prevenciós és Segítő Egyesület Kazinczy lakótelepi székhelye 7.3 Gadara Ifjúsági Gondozóház- Pszichoklinika 7.4 Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó 7.5 SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat 7.6 Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány 7.7 Kortárssegítés 8. Rendezvények, programok 26. oldal 8.1 Garabonciás Napok 8.2 Szenvedélyünk az egészség városi vetélkedő 8.3 Középiskolai Sportparádé 8.4 DÖK- Rock 8.5 Tanévnyitó Utcabál 8.6 Nyári táborok 8.7 Iskolai programok 9. Ifjúsági, ifjúsággal foglalkozó civil szervezetek 27. oldal 10. Egyházi ifjúsági tevékenység 28. oldal 11. Bűnmegelőzés 28. oldal 2
12. Az ifjúságpolitikai támogatási rendszere 29. oldal Ifjúságpolitikai célok az elkövetkezendő 5 évben 30. oldal I. A fiatalok aktív közéleti szerepvállalásának, közéletben történő részvételének segítése 32. oldal I.1 Nem profitorientált ifjúsági programok ingyenes propagandájának segítése I.2 Városi ifjúsági honlap, városi szintű diákújság I.3 Ifjúsági hírlevél I.4 A diákpolgármester, diák alpolgármesterek szerepvállalásának bővítése I.5 Iskolai diákönkormányzatok és a Békéscsabai Diákönkormányzat megerősítése I.5.1 Iskolai diákönkormányzatok I.5.2 Békéscsabai Diákönkormányzat I.5.3 Ifjúsági kedvezményrendszer kialakítása I.6 Ifjúsági, ifjúsággal foglalkozó szervezetek létrejöttének, programjainak támogatása I.6.1 Ifjúsági szervezetek I.6.2 Egyházi ifjúsági szervezetek I.7 Az ifjúságért végzett munka erkölcsi és anyagi megbecsülése I.8 Nemzetközi csereprogramok támogatása II. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci integráció segítése 34. oldal II.1 Önkéntes munka megismertetése, támogatása, nyári munkalehetőségek bővítése II.2 Ifjú vállalkozók inkubátorháza II.3 Kreatív műhely létrehozása III. A kulturált szabadidő eltöltés feltételeinek javítása, környezetvédelem 35. oldal III.1 Patent Diákiroda és Ifjúsági Információs Pont III.2 Diáktanya- Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda III.3 Ifjúsági pont a buszpályaudvaron III.4 További ifjúsági pontok Jamina, Lencsési ltp., Gerla, Fényes, Mezőmegyer településrészeken III.5 Szabadtéri közösségi terek kialakítása, fejlesztése III.5.1 Extrémsport pálya fejlesztése III.5.2 Ifjúsági parkok III.5.3 Játszóterek III.6 Táborozási lehetőségek támogatása III.7 Multiplikáló, mintaértékű programok megtartása, fejlesztése III.8 Új, Városi Tanévzáró Fesztivál létrehozása III.9 Környezetünk védelme III.9.1 Élővíz- csatorna kihasználása III.9.2 Tanévenkénti játékos környezetvédelmi programsorozat az iskolákban III.9.3 Bővülő városi kerékpárút hálózat IV. Hozzájárulás a fiatalok társadalmi problémáinak megoldásához 39. oldal IV.1 Megye- város együttműködés IV.2 Rendszeres ifjúságkutatások IV.3 Rendszeres beszámoló az ifjúságról IV.4 Hatékony prevenció, mentálhigiéné IV.4.1 Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum IV.4.2 A prevenció, mentálhigiéné területén tevékenykedő civil szervezetek támogatása IV.4.3Kortárssegítő képzések, csoportok Összegzés 39. oldal 3
1. BEVEZETÉS Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az ifjúság helyzetének javítását, társadalmi beilleszkedésének segítését helyi közügynek tekinti. Érdekelt abban, hogy a város népességmegtartó ereje növekedjen a fiatal és a fiatal felnőtt korosztályok körében is. A koncepció meghatározza az ifjúságpolitika helyi céljait, prioritásait, az önkormányzat felelősségvállalásának területeit, azokat az alapelveket, melyeket a szolgáltatások, tevékenységek fejlesztése során érvényesíteni kell. Ifjúságpolitikára azért van szükség sok egyéb ok mellett, hogy a helyi ifjúság társadalommal szembeni igényei érvényesülhessenek, szükségleteik kielégüljenek. A koncepció elkészítésénél arra kell törekedni, hogy legyen egy a fiatalokkal kialakított rendszerezett elképzelés arra vonatkozóan, hogy a városban élő ifjak élethelyzeteihez hogyan viszonyuljunk, szerepüket a város közéletében hogyan határozzuk meg. Az ifjúságról való felelősségteljes gondolkodás alapja, hogy a korosztállyal, mint összetett jelenséggel, a fiatalokkal, mint önálló társadalmi csoporttal számol. Az őket érintő kérdésekbe nemcsak bevonja őket, de a döntéshozatali mechanizmusból sem hagyja ki érdekképviseleti szerveit. A fiatalsággal való foglalkozás hosszú távú befektetés, a célcsoportra nem elsősorban problémaforrásként kell tekinteni. Az ifjúsággal kapcsolatos felelősségvállalásában elsőbbséget élveznek a kötelezően ellátandó feladatok. Az önkormányzat többletfeladatot elsősorban az előzőek hatékonyabb és hatásosabb megvalósítása és az ifjúsági koncepcióban megfogalmazott célok elérése érdekében vállal. Az önként vállalt feladatok végrehajtása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt önkormányzati feladatok és hatáskörök ellátását. Az állami, valamint az önkormányzati ifjúsági feladatok és szolgáltatások szabályozatlansága, az ifjúsági törvény hiánya, a túl általános megfogalmazások rendkívül megnehezítik azok alkalmazását és a fiatalok helyzetét is. Az ifjúságpolitika nem közösségi politika, de az EU elvárja a horizontális megközelítést, a nyitottságot és a részvétel elveinek következetes érvényesítését. Ennek megfelelően költségvetésében külön forrást biztosít a fiatalság támogatására. Az önkormányzat az ifjúsági koncepcióban megfogalmazott célok megvalósítása során együttműködik a fiatalokkal és szervezeteikkel, valamint a helyi társadalom többi szereplőivel és szervezeteivel. 4
2. JÖVŐKÉP, MISSZIÓ Békéscsaba Megyei Jogú Város ifjúsági koncepciója a jelen igények és lehetőségek tudatában egy-egy területtel kapcsolatos ellátandó faladatok funkcióinak a fenntartására vagy megteremtésére, különböző megoldások kidolgozására tesz javaslatot. Célja, hogy az ifjúsággal kapcsolatos feladatokat, megoldási módozatokat számbavételezve a döntéshozatali elveket, irányokat meghatározza, Békéscsaba ifjúságot érintő, szolgáló intézkedései összehangoltak legyenek, középtávon, az elkövetkező 5 évben a koncepcióban lefektetett alapelvek és irányok szerint történjenek, a koncepció segítségével az önkormányzat a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyabban és hatásosabban használja fel, a békéscsabai lakosság, azon belül kiemelten az ifjúsági korosztály ismerje az önkormányzat fiatalokért tett eddigi intézkedéseit és jövőbeni lépéseit, hatékony kommunikáció alakuljon ki az ifjúság körében, az ifjúság és a felnőtt társadalom között, Békéscsaba város rendelkezzen jól működő, keresett és kedvelt ifjúsági szolgáltatásokkal: közösségi terekkel, civil szervezetekkel, programokkal, rendezvényekkel, az oktatási intézményekben működő diákönkormányzatok és a Békéscsabai Diákönkormányzat legyen hatékony színtere a diákok érdekérvényesítésének, kezdeményezőkészségüknek. A tanulók érezzék hasznosnak a DÖK működését, az ifjúsági és az ifjúságot segítő civil szervezetek erősödjenek meg, alakuljanak újak, és azok rendszeres segítséget kapjanak mind az önkormányzattól, mind annak intézményeitől, Békéscsaba Város Önkormányzata, intézményei, civil szervezetei ifjúsági területen sikerrel szerepeljenek az országos és nemzetközi pályázatokon, építsen a település jövőjének letéteményese, az ifjúsági korosztály tenni akarására, alkotókészségére, kreativitására. 5
3. AZ ÖNKORMÁNYZATI IFJÚSÁGPOLITIKA JOGFORRÁSAI Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása az Alkotmány, amely többek közt kimondja, hogy államunk különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Emellett számos ENSZ egyezmény (Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény) határoz meg olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzat támogató közege is. Az önkormányzat ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, melynek 8. -ában a települési önkormányzat feladatai között a törvény 1994 óta felsorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. Ezen belül a törvény értelmében a települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ezeken kívül az adott helyi önkormányzat ifjúságpolitikájának kialakításakor a gyermekvédelmi törvény és a közoktatási törvény a két legfőbb vezérlő jogszabály. Az 1998. évi XXVI. törvény elfogadásával megteremtődött a fogyatékos személyek jogai és esélyegyenlősége biztosításának törvényi háttere. Mivel a törvényekből nem derül ki, hogy pontosan milyen ifjúsági feladatai vannak az önkormányzatoknak, alapvető fontosságú, hogy a település önkormányzata kidolgozza saját ifjúsági koncepcióját. Kiindulási alap az, hogy a települési önkormányzat ifjúsági feladatok ellátása szempontjából elsősorban szolgáltató, nem pedig közhatalom-gyakorló szerv. 6
4. HELYZETELEMZÉS 4.1 DEMOGRÁFIAI VISZONYOK: NÉPESSÉG, KORFA, IFJÚSÁGI KOROSZTÁLY TAGOZÓDÁSA, LÉTSZÁMA Békéscsaba hosszú távú népességváltozási folyamatai igen kedvezőtlenek. Az 1990-es évek közepétől lényeges népességcsökkenés jellemzi a várost. A hasonló méretű településekhez képest kiemelkedően magas a halálozási ráta, alacsony a szülőképes korú nők termékenységi mutatója. 1997-től a város vándorlási egyenlege negatív. Békéscsaba népessége 2001-ben 67 971 fő volt, jelenleg ez 63 856 lakos, azaz 6 év alatt közel 5 %- os a lakosságszám csökkenése. Érdekes tendencia viszont, és ez a szolgáltatások későbbi bővítését, kiterjesztését is eredményezheti, hogy 1990 óta mind a központi belterülethez nem tartozó ún. egyéb belterületek (Mezőmegyer, Gerla, Fényes), mind a külterületek lakossága növekedett, sőt, a népességen belüli arányuk is nőtt. A külterületek közül elsősorban Nagyrét, Felsőnyomás, valamint a fényesi és gerlai külterület népessége emelkedett. Békéscsaba népessége idősebb, mint a legtöbb megyeszékhelyé. A gyermekkorúak (0 14 évesek) aránya a megyeszékhelyek átlagának megfelelő, ahogyan a születési ráta is átlagos volt. Ezzel szemben az öregkorúak (60 év felettiek) aránya az egyik legrosszabb a megyeszékhelyek között. A magas öregkorú és az átlagos gyermekkorú-aránynak megfelelően az aktív korúak (15 59 évesek) aránya alacsony. Az elkövetkező években nem várható jelentős változás a születések és a halálozások számában, ám 2010-2015-között egy újabb jelentős, mintegy 15%-os születésszám csökkenés prognosztizálható a jelenlegi trendek alapján a szülőképes korú nők számának csökkenése miatt. A vándorlási egyenleg az elmúlt évek során jelentősen romlott Békéscsabán, további jelentős visszaesés azonban már kevésbé valószínű, ugyanakkor a kilencvenes évek eleji kedvező folyamatok visszatérési esélye is kicsi. 2010-re 60 63 ezer, 2020-ra 52 64 ezer fő prognosztizálható. 2007-ben Békéscsaba lakosságának több mint harmada, 34%- a, 21.831 lakos a gyermek és ifjúsági korosztályba (0-30 év) tartozik a következő megoszlás szerint: gyermek korosztály: 0-14 éves korig 8 313 fő ifjúsági korosztály: 15-22 éves korig 6 047 fő fiatal felnőtt korosztály: 23-29 éves korig 7 471 fő összesen: 21 831 fő Népesség 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 0. 2. 4. 6. 8. 10. 12. 14. 16. 18. 20. 22. 24. 26. 28. 30. 32. 34. 36. 38. 40. 42. 7 44. 46. 48. 50. 52. 54. 56. 58. 60. 62. 64. 66. 68. 70. 72. 74. 76. 78. 80. 82. 84. 86. 88. 90. 92. 2004. 2007.
4.2 IFJÚSÁGKUTATÁS- MILYENEK A BÉKÉSCSABAI FIATALOK? Hatékony önkormányzati ifjúságpolitika, cselekvési terv, koncepció vagy stratégia nem készülhet anélkül, hogy a helyi közösség döntéshozói ne ismernék a település ifjúságának helyzetét. Ezen felismerés hatására döntött úgy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottsága 2005-ben, hogy készüljön egy kutatás, amely megkísérli feltárni a tizenéves korosztály életének számos jellemzőjét, sajátosságát. Herczeg Tamás szociológus vezetésével önkitöltős módszerű kérdőíves adatfelvétel készült két intézmény kivételével az összes általános és középiskolában, így 1045 fő tanuló megkérdezésével alakult ki a kutatás eredménye. Néhány fontos adatot, momentumot érdemes megemlíteni, mely befolyásolhatja az ifjúsággal kapcsolatos döntések meghozatalát. A felnőtté válás lépcsőfokai, a jövő kilátásai A függetlenné válásnak fontos lépcsőfoka az önállóan meghozott döntések, autonóm cselekvések időpontjáról való gondolkodás. A felnőtté válás stádiumai ma részben hamarabb következnek be, mint akár tíz-tizenöt évvel korábban. Az önállósodás lépcsőfokaira a fiatalabb korosztályok korábban lépnek. A szülői ház elhagyását, egy állandó partnerrel való együttélést 20 évesen szeretnének legtöbben. A tanulmányok befejezésére zömmel a 22. és a 25. életévet jelölték, az autóvásárlást és a házasságkötést 25 éves korban vélik a legvalószínűbbnek. A gyermekvállalást 30 éves korra kalkulálják legnagyobb számban. A kutatásba bevontak 60%-a két gyereket tervez és közel 80%-a felnőtt korában házasságban szeretne élni. A társadalom jövőjét a legtöbben pesszimistán látják, kevesebben vannak azok, akik nem tudják eldönteni, derű- vagy borúlátásra van-e inkább okuk, legkisebb arányban optimisták a megkérdezett tanulók. Az Európai Unióhoz való csatlakozást a megkérdezettek 38 %-a inkább jónak tartja, a többiek közel egynegyednyien inkább rossznak, illetve a legtöbbjüknek (405-nek) nincs kialakult véleménye. Értékek, társadalmi problémák, intézmények Az értékek közül a legfontosabbak a személyes kapcsolatrendszerhez kötődnek, a szerelem, a család és a barátság vezeti az értékek sorát. A kreativitás, az érdekes élet, az egészséges életvitel, a sport, a tudás, a béke és a szabadság is igen jelentős arányban szerepel a tanulók érték-rangsorában. A rendkívül fontos kategóriában a gazdagságot és a hagyományokat a megkérdezettek kevesebb, mint 1/3- a jelölte meg, míg a hatalmat 13%, a nemzet szerepét 24% tartja rendkívül fontosnak. A megkérdezettek 44%-a ítéli aggasztónak a fiatalok és a felnőttek között gyakran meglévő ellentéteket. A csabai iskolások társadalmi gondokra való érzékenységét mutatja, hogy az alkoholizmust 710-en, a munkanélküliséget 780-an ítélik súlyos vagy nagy bajnak, míg a legnagyobb veszedelemnek a drogot (920 fő) és a bűnözést tartják (958 fő, ez 92%). A fiatalok nagy aránya (45%) a magyarországi cigánysággal való együttélés minden formáját elvetik, de magas a románság és a zsidóság elutasítottsága is. Elfogadó attitűd leginkább a határon túli magyarság iránt van. A válaszadók 31%-a akár a családjába is fogadná őket. A békéscsabai intézmények, színterek, programok, szervezetek fontosságát illetően legnagyobb tanácstalanság az Ifjúsági Érdekegyeztető Fórummal kapcsolatban van, 151-en nem tudták eldönteni, hasznos vagy haszontalan-e számukra a szervezet léte, de jól látható a 8
diákönkormányzatokat és a települési önkormányzatokat érintő tájékozatlanság, információhiány is. A legkevésbé hasznos intézménynek a megkérdezettek az iskolai diákönkormányzatot gondolják. Akik ismerik egyáltalán az Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács (IfÉT) tevékenységét, sokan (86-an) haszon nélkülinek vélik, épp annyian, ahányan a települési önkormányzatét. A legfontosabbnak az alkohol és füstmentes szórakozóhelyek kialakítását, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, az extrémsport pályát, a Garabonciás Napokat és az iskolát tartják. Az ifjúság életét befolyásoló intézményrendszert illetően a fiatalok bizalma, elégedettsége a felnőtt döntéshozókkal kapcsolatban akkor növekedhet, ha úgy érzik, az őket érintő döntésekbe jobban bevonják őket, ha odafigyelést éreznek a dolgaik iránt. Szabadidő, életstílus Az életstílus-csoportok közül legtöbben, 288-an (22,8%) a diszkó-rajongók táborába tartoznak. Legfőképp a kábítószer-élvezőket (291-en)utasítják el, majd a sátánistákat (253- an), a homoszexuálisokat (185-en), a nyerőautomatával játékgépezőket (178-an), a skinheadeket (106-an) és a technorajongókat (101-en). A diákok 89%-a kap zsebpénzt a szüleitől, ez mutatja, hogy a legnehezebb anyagi helyzetben lévő családok is biztosítanak kisebb-nagyobb mértékben költőpénzt a gyerekeiknek. A tizenhat év alatti fiatalok jogszabály szerint nem folytathatnak hivatalosan kereső tevékenységet, ehhez képest igen sokan vannak, akik rendszeresen dolgoznak, hogy szert tegyenek kisebb-nagyobb jövedelemre. A tanulók kedvenc szórakozóhelyeket sorra vevő válaszokban mintegy 70 kocsmát, klubot, vendéglátóhelyet sorolnak fel. Mindegyik a felnőtt társadalom által kevéssé ellenőrzött hely, így itt a minden kontroll nélküli bulizás, szórakozás számos kockázatot rejthet. A megkérdezett tanulók pályaválasztásukat elsősorban a szülőkkel beszélik meg, továbbtanulással foglalkozó valamilyen tanácsadó intézményt mindössze 5% keres meg. A fiatalok közel 40%-a rendszeresen, ennél kicsit nagyobb része alkalomszerűen sportol. Több hobbival 74% rendelkezik, 9%-nak egyáltalán nincs tartós szabadidős kedvtelése. 23% egyáltalán nem olvas újságot, folyóiratot. Szépirodalmat szintén nagyon kevesen vesznek kezükbe. A megkérdezettek rendkívül sok időt töltenek televíziózással, közel háromnegyedük időmérlegében napi egy-két óra vagy annál több tévézéssel töltött idő szerepel, így a szabadidős elfoglaltságokat tekintve a passzív tevékenységek főképp a televíziózás - túlsúlyban vannak az aktív elfoglaltságokkal szemben. A tudatos szabadidő-eltöltés kevéssé jellemzi a fiatalokat, kulturális, művészeti jellegű programokon csekély intenzitással vesznek részt. A sokszínűség helyett túlnyomóan a kommersz kultúra elemeivel élnek, a gyorsan fogyasztható késztermékeket preferálják, ezt illusztrálja az olvasás, a szépirodalom, s egyáltalán az igényes művészet nagyarányú térvesztése is. Nyelvismeret, továbbtanulás A kutatás szerint a tanulók 87%-a beszél legalább egy idegen nyelvet, ez nagyon komoly tudáselőnyt jelent a korábbi évtized, évtizedek fiataljaihoz képest. Nagymértékben rontja azonban az összképet, hogy mindössze négy főnek van felsőfokú és 117-nek középfokú nyelvvizsgája. A továbbtanulási szándék jól jelzi a magyar felsőoktatás expanzióját. A tanulók 95%-a tervezi a továbbtanulást, ám 1/4 része középfokú, 2/3- a felsőfokú képesítést tervez megszerezni. 9
Közéleti aktivitás A többség (58%) szerint ugyan kis mértékben fejlődik a megyeszékhely, de a helyben lakók kevésbé érzik úgy, hogy Békéscsaba fejlődő város lenne. A békéscsabaiak meghatározó mértékkel nagyobb arányban szeretnének a megyeszékhelyen maradni, mint ahányan a többi településen élők költöznének Csabára. Akik maradnának, elsősorban a család és a barátok miatt hoznák ezt a döntést, akik pedig el szeretnének menni, úgy gondolják, ennek legfőbb oka a Békéscsabán tapasztalható alacsony életszínvonal és a munkanélküliség. Összességében a közélet iránti érdeklődéssel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy a politikával szemben meglehetősen nagy az érdektelenség. Az ifjúsági és civil szervezetek iránti közöny a politika irántit is felülmúlja, mindössze 118-an tagjai valamilyen szerveződésnek és még ennyien sem tervezik, hogy a későbbiekben belépnek valamilyen csoportba. Az egyetemi, főiskolai felvételire készülők nagyobb arányban tagjai valamilyen civil vagy ifjúsági szervezetnek, vagy ha nem is tagjai még, tervezik a belépésüket. Így tehát a civilség, a közéleti, közösségi tevékenység inkább jellemző a magasabb végzettségre pályázók között. A civil szervezeti tagság alacsony szintje jelzi, hogy bár nagyon színes a non- profit szektor, a szervezetek sokféle szükséglet-kielégítés céljából jöttek létre, az ifjúsági civil szervezetek vagy nem működnek megfelelően, vagy a fiatalok épp az érintettek zömének aktív részvétele nélkül dolgoznak. Pedig az ilyen formális és informális csoportokban kapcsolati tőkét, a társadalmi életben való részvételhez rutint lehet szerezni. A normaszegő magatartás A megkérdezettek 30%-a dohányzik, 264-en tizenöt éves korukig már elszívták az első cigarettát. Nyolcvanan napi egy doboz cigarettát füstölnek el. Alkoholt az 1045 tizenévesből 676-an szoktak inni. 258-an legalább hetente egyszer fogyasztanak szeszes italt. A dohányzók, az alkoholfogyasztók és a kábítószert használók között egyaránt nagyobb százalékkal vannak jelen az elvált szülők gyermekei. Az italfogyasztás már nyolcadikos korban erőteljesen megjelenik, majd a középfokon drasztikusan megnő. Ezzel szemben a kábítószer-fogyasztás alig van jelen nyolcadik osztályban, viszont nagyságrenddel megugrik a kipróbálók száma tizedik osztályra, és mérsékeltebb ütemben, de tovább nő a következő évfolyamra is. Megállapítható, hogy kevés a civil szerveződések, a közélet, az érdekérvényesítési technikák iránt fogékony, egyetemi végzettségre törekvő, idegen nyelveket beszélő, az információs forradalom lehetőségeit önépítésre is használó értelmiségi-jelölt fiatal, az olyan diák, aki hosszabb távon tervezi a jövőjét, akit a mai ifjúságszociológiai vizsgálatok a leendő nyertesek, a leendő elit kategóriájába szoktak sorolni. A kirekesztettség, a leszakadás kockázata meghatározóan jelen van a tizenéves korosztály tekintélyes hányadának életében. 10
4.3 BÉKÉSCSABA MEGLÉVŐ IFJÚSÁGGAL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSAI, HELYZETELEMZÉS A város megyeszékhelyként rendkívül széles ifjúsággal foglalkozó szolgáltatói rendszerrel, fejlett intézményhálózattal rendelkezik. A koncepció egyik feladata, hogy ezeket ágazatonként rendszerezze. 4.4 OKTATÁS Békéscsabán 9 óvodában, 11 általános iskolában, 3 gimnáziumban, 7 szakképző iskolában a 2006/2007. évi adatok szerint 1758 óvodás, 4589 általános iskolás és 7400 középiskolás tanul önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben, azaz összesen 13747 fő. Békéscsaba város területén a városi és megyei önkormányzati fenntartású intézményeken kívül kisebbségi önkormányzati, egyházi, alapítványi és magániskolák is megtalálhatóak. Az egyházi jogi személyek, mint fenntartók a közoktatási törvény alapján a közoktatási feladatok ellátására kiterjedő megállapodást kötöttek a kormánnyal, illetve erre vonatkozó nyilatkozatot tettek így ezek az iskolák a Savio Szent Domonkos Római Katolikus Általános Iskola, a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a város közoktatásának szerves részét képezik. Ezért is szokták a települést iskolavárosként emlegetni. 4.4.1 Óvodák Az óvodáskorú gyermekek óvodai nevelése 9 önálló óvodában folyik, két intézményben iskola és óvoda együttesen működik, valamint egy óvodai csoport működik az Esély Pedagógiai Központban. Jelenleg 74 óvodai csoportba 1758 gyermek jár. Ez a létszámadat az alábbi táblázat alapján a közeljövőben jelentősen nem fog változni: Évfolyamonként várható létszám 2006-2010 között 7 éves 6 éves 5 éves 4 éves 3 éves Összes 2006/2007. 21 417 479 496 345 1 758 2007/2008. 20 414 507 474 371 1 786 2008/2009. 21 406 499 469 364 1 758 2009/2010. 20 399 494 461 392 1 766 (Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata közoktatást érintő feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve 2007) Békéscsabán, az óvodai ellátásban speciális helyzetű csoportokban differenciált nevelés is folyik, valamint Waldorf-módszerű nevelés a Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Ligeti utcai telephelyén. A Szigligeti Óvodában működő uszodában városi feladatként a város nagycsoportos óvodásai vízhez szoktatása, úszásoktatása történik, a szülők és a gyermekek több helyen délutáni játékos torna, modern tánc, lovaglás, gyógytestnevelés, zeneovi, színházlátogatás, környezetvédelmi program, kirándulások között válogathatnak. 4.4.2 Általános iskolák A város 11 önkormányzati fenntartású általános iskolájában 4589 diák tanul, valamint további 550 tanuló a Savio Szent Domonkos Római Katolikus Általános Iskolát, a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégiumot, valamint a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt látogatja. 11
Az ellátottak számának elmúlt 15 évben bekövetkezett csökkenése eredményeként az iskolákban először a túlzsúfoltság szűnt meg, azután már iskola megszűntetésre, épületrészek vagy épületek oktatásból történő kivonására is sor került. A 3. Sz. Általános Iskola megszüntetése után a 9. Sz. Általános Iskola és az Általános Iskolai Diákotthon is összevonásra került, a két jaminai iskola (Madách Utcai Általános Iskola, 11. Sz. Általános Iskola) integrációjával kialakult Erzsébethelyi Általános Iskola nem csak szervezeti átalakítást jelentett, a Madách utcai iskolaépület bővítése lehetővé tette a régi, Orosházi úti iskolaépület kiváltását is. Az önkormányzat a színvonalas közoktatás biztosítása érdekében elősegítette minden általános iskolában a többletóra biztosítását nyelvoktatásra, tornász osztály szervezését, két tanítási nyelvű képzést, logopédiai osztály, óvoda-iskola átmenet program indítását. 4.4.3 Középfokú oktatási intézmények Jelenleg 1395 diák tanul három önkormányzati fenntartású gimnáziumban (Rózsa Ferenc Gimnázium, Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium, Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium), emellett a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium és a Szlovák Gimnázium is bővíti a város oktatási rendszerét. A gimnáziumi férőhelyek száma az utóbbi 15 év alatt 11,9%-ról 20 %-ra nőtt. Ez az arány stabilizálódott. A minőségi oktatást az intézményi pedagógiai programokban meghatározott tantervi specializációk szolgálják: az idegen nyelvek, informatika, egyes tantárgyak emelt szintű tanításával. Békéscsabán 10 szakképző középiskolában 2006-os adat szerint 6005 diák tanult. A meglévő középiskolai férőhelyek és a csökkenő létszám lehetővé tették, hogy a tanulók egyre nagyobb arányban érettségit adó középiskolában tanuljanak. Néhány kivételtől eltekintve kis mértékű kereslet mutatkozik a szakiskolai képzés iránt. Ennek eredményeként már jelenleg is érzékelhető, hogy hiány van a szakmunkások terén, amely ugyan bizonyos szakmákban csak relatív hiányt jelent. A közismeret és a szakképzés szétválasztása eredményeként ma már nem lehet az érettségivel együtt szakmai vizsgát szerezni. A felsőoktatás expanziójaként egyre nagyobb arányban jutnak be a tanulók főiskolára vagy egyetemre. Azok, akik nem felsőoktatási intézményben tanulnak tovább, szakképző évfolyamon folytathatják tanulmányaikat. A városi kínálatban jelen vannak a csak szakképző évfolyammal működő alapítványi és magániskolák is. (Pl.: Eötvös József Iskola Alapítvány Szakközépiskolája, ILS Idegennyelvi Szakközépiskola, Euro-Oktaéder Szakközépiskola) A középiskolák, a képzés színvonalának növekedését több fejlesztés is szolgálta: Erősödött a városban a nyelvi képzés. Két tannyelvű szakközépiskola és a nyelvi előkészítő osztályok indításával lehetőség nyílik az általános iskolából hozott a különböző előképzettségek miatti hátrányok lefaragására. Az informatikai képzés színvonalának emelését szolgálja az intézmények oktatásra használt számítógépparkjának minőségi és számbeli fejlesztése. Minden iskola kiemelten kezeli az informatikai ismeretek minél magasabb szintű elsajátítását. A sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók ellátását utazó gyógypedagógus-hálózat segíti. 4.4.5 Kollégiumok A kollégiumok fontos színterei a diákéletnek, az intézmények és diákönkormányzataik számos szabadidős programmal igyekeznek színesebbé tenni a lakók mindennapjait. A településen 8 önkormányzati és 2 nem önkormányzati fenntartású kollégium szolgálja a nem békéscsabai diákok lakhatását, összesen 1466 tanulóét. Az utóbbi évek romló férőhelykihasználtsága miatt szükségessé vált a kollégiumi férőhelyek számának csökkentése, 12
kollégiumi épületek vagy épületrészek oktatásból történő kivonása. Az önkormányzat döntéseinek hatására jelenleg a kollégiumi férőhelykínálat illetve kereslet egyensúlyban van. 2007-ben közgyűlési döntés alapján a Középfokú Iskolai Diákotthont, a Kossuth Zsuzsanna Középiskolai Leánykollégiumot, a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumot és a Jókai Mór Középiskolai Kollégiumot területi integráció alapján a szomszédos iskolával összevonták. Így ezek tagintézményként működnek tovább. 4.4.6 Felsőoktatás A Tessedik Sámuel Főiskola békéscsabai kara a gazdaságiszakember-képzésre és az ehhez kapcsolódó humán területekre specializálódott. A pénzügyi, gazdálkodási és személyügyi szervező szakon a nappali és levelező tagozatokra fölvett mintegy 3000 hallgató képzését hat tanszék biztosítja. Az Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsgaközpont is működik a karon, valamint kihelyezett intézményi kommunikátor szak. A karon a 2006/2007-es tanévtől indított szakok mindegyike illeszkedik a foglalkozási igényekhez. A kar elképzelése szerint ezt a célt a következő szakirányok valósítják meg: vállalkozásszervezési, regionális gazdaságfejlesztési és üzleti informatikai. A felszálló ágban levő és a humán területeket érintő foglalkozások ismeretanyagát közvetíti a beindított andragógia (felnőttképzés-szervező) szak, illetve a civil szféra sajátosságaira koncentráló civil mediátor szak. A Tessedik Sámuel Főiskola a Békéscsabán intézményesített magyarországi szlovákságkutatás, valamint a városban működő Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Alföldi Kutatócsoportja mellett a város tudományos életének bázisa is. Hallgatói önkormányzata számos olyan programot szervez, mely a város lakosságának, tanulóinak is szól. 4.4.7 Alapfokú művészetoktatás A két önkormányzati fenntartású önálló intézményben 592 tanuló részesül alapfokú művészetoktatásban tánc- és zeneművészeti ágban. Az önkormányzat által létrehozott alapítvány működteti a Hétpróbás Néptánciskolát, mely az általános iskolákban is lehetővé teszi a néptánc tanulását. Alapfokú művészetoktatás folyik még a nem önkormányzati fenntartású, Pro Arte Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Békés Megyei Művelődési Központ Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola szervezésében több általános iskolában, valamint az Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben. Ezáltal egyaránt biztosított szülőknek és tanulóknak a széles kínálat. 4.5 KULTÚRA, SZABADIDŐ 4.5.1 Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör széles tevékenységi körrel szolgálja a békéscsabai és megyei fiatalok kulturális igényeit, szabadidejük hasznos eltöltését. A Patent Diákiroda és szervezetei mellett működő gyermek és diákcsoportok közül kiemelkedik a Csabai Színistúdió, mely számos fiatalt indított el a sikeres színészi pályán. A rendszeres élőzenei kínálat két szinten valósul meg: a nagyobb érdeklődésre számot tartó koncertek az Ifiház nagytermében, a kisebb, klubkoncertek a Casinóban. Az eltelt 10 év alatt mindkét helyszínen zajlottak a DÖK-ROCK, a békéscsabai Diákönkormányzat zenei rendezvényei, az alkohol- és füstmentes diákbulik. Mintaértékű kezdeményezés a két éve kialakított Városi Gyermeknap, mely szakítva a sablonokkal, egy egész napos élményközpontú, interaktív programsorozattal várja a gyermekeket. Szintén a gyermekkorosztályt célozza meg a gyermekszínházi sorozat, a Mikulás Fesztivál. 13
Nagyrendezvényeik közül több az ifjúsági korosztály bevonásával zajlik, pl.: ZENIT- Zenei Ifjúsági Találkozó, Scherzo- Zenés Színpadok Országos Találkozója, Tavaszi Fesztivál. Az Ifjúsági Ház folyamatosan nyitott szakmai partnerként lehetőséget biztosít a nagyobb diákrendezvények megvalósítására. Az intézmény berkeiből nőtt ki a Csabai Garabonciás Napok, melynek jelenleg is infrastrukturális hátteret biztosít. 4.5.2 További közművelődési intézmények, rendezvények A Békési úti Közösségi Házak a lakókörzet közművelődését szolgáló és nemzetiségi feladatokat is ellátó intézmény, amely valamennyi kisebbségi kulturális közösségnek színteret biztosít. A Muzsikáló Udvar és a Jazz Klub zenei sorozatokon kívül számos legtöbbször ünnepkörökhöz, évfordulókhoz kapcsolódó szakkör, foglalkozás várja a gyermekeket, fiatalokat. A Schéner-gyűjteménynek helyet adó Meseház állandó és időszaki kiállításokkal várja a látogatókat. A Lencsési Közösségi Ház elsősorban a lakótelepen élők művelődési, közösségi életét szervezi, az itt élőknek biztosít kulturális lehetőségeket, szolgáltatásokat. A közösségi térben emagyarország pont is működik, mely számos látogatót vonz. Az intézmény leglátogatottabb programja az augusztus19-i, Szent István napi előzetes egész napos rendezvény. Az Arany János Művelődési Ház elsősorban a mezőmegyeri lakosok közösségi, művelődési életét szervezi, ugyanakkor a lakókerület információs központja. A fiatalok számára a rendezvényeken kívül emagyarország pont, biliárd és darts is szabadidő eltöltési alternatívát nyújtanak. A Fegyveres Erők Klubja befogadóként főleg a könnyűzenei koncertek terén szolgálja ki a korosztály igényeit, míg a Vasutas Művelődési Ház is helyt ad diákcsoportoknak, fiatalok közösségeinek. A Békés Megyei Jókai Színház műsorán minden évadban szerepelnek a gyermek- és ifjúsági korosztály számára szóló előadások, melyeket kedvezményes ifjúsági, diák- és mesebérlet váltásával lehet megtekinteni. A színház mellett működik a Fiatal Színházművészeti Szakközépiskola, mely által kínált 4 éves képzést 3 év iskolarendszeren belüli szakközépiskolai oktatás és 1 év iskolarendszeren kívüli mesterkurzus alkotja. A Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum könyvtár része a hagyományos könyvtári szolgáltatásokon kívül rendezvényekkel, a Brit sarokban az angol nyelv tanulását és oktatását segítő speciális forrásokkal, emagyarország ponttal várja a látogatókat, akiknek még mindig nagy része a gyermek- és ifjúsági korosztályból kerül ki. A magánszféra által szervezett rendezvények közül érdemes kiemelni a Városházi Estéket és a Kolbászfesztivál is egyre több fiatalt vonz, ahogy a Center Napok, a Sörfesztivál és a Frankó Fesztivál, ahol az ifjúsági korosztály az első számú célközönség. 4.5.3 Gyermek- és ifjúsági sport Az ifjúsági korosztály számára a sport fontos iskolai és szabadidős tevékenység, mely túl a testmozgáson, a fizikai aktivizáláson jelentős személyiségformáló szereppel bír, hiszen a sport révén megtanulható a siker és a kudarc elviselése, a tehervállalás öröme, az ítéletalkotás felelőssége, a konfliktustűrés és -kezelés, a közösségi élet szabályai. Emellett az egyik leghatékonyabb prevenciós tevékenység. Békéscsaba közgyűlése 2005-ben elfogadta a város Sportkoncepcióját, mely külön fejezetben taglalja a gyermek- és ifjúsági sport stratégiai megközelítését, fejlesztési irányait. Az önkormányzat a diáksport hatékony működéséhez támogatást biztosít, mely a sportfinanszírozási rendszerben rögzítettek alapján kerül felosztásra; továbbá biztosítja a 14
tanulók részére a rendszeres, teljes tanévre kiterjedő, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó alapfokú bajnokságok rendszerét, az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények bérleti díj megfizetése nélküli, illetve kedvezményes használati lehetőségét. A Polgármesteri Hivatal Sport csoportjának feladata többek közt az Óvodai Sportnap, a Középiskolai Sportparádé, a Tárt Kapus Létesítmények program, valamint helyi, országos és nemzetközi sportesemények lebonyolítása, koordinálása. 4.6 SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, LAKÁSHELYZET 4.6.1 Szociális ellátás Az önkormányzati törvény értelmében a települési önkormányzatok kötelező feladatává vált a lakosság szociális alapellátásáról való gondoskodás. A Szociális Iroda kezdeti feladata a pénzbeli és természetben nyújtott szociális segélyezés, és 1995-ig a Családsegítő Szolgálat törvényességi és szakmai felügyelete volt. 1997-ben a gyermek- és ifjúságvédelmi törvény hatályba lépésével a rendszeres és rendkívüli nevelési segélyezés a Szociális Irodán megszűnt. Megalakult a Közigazgatási Iroda, majd Osztály, keretei között a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoport, amely a törvényből adódó család, gyermek és ifjúságvédelmi segélyezési feladatokat azóta is ellátja. Békéscsaba évről- évre csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerhez, melynek kezelője a Szociálpolitikai Osztály. A Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ jelenleg a következő, gyermek és ifjúsági korosztályt is érintő feladatokat látja el Békéscsaba területén: - kapcsolattartási ügyelet, - készenléti szolgálat, - támogató szolgálat, - Hajléktalanok Átmeneti Szállás (1993), - Nappali Melegedő (1994), - Gyermekjóléti Szolgálat (1997), - Helyettes szülői hálózat, megyei módszertani feladatok ellátása (2000), - Családok Átmeneti Otthona (2001), - Utcai szociális munka (2005), - Kistérségi feladatellátás, Gyermekjóléti Központ, Támogató Szolgálat (2006), - Gyermekek Átmeneti Otthona (2007) működtetése. 4.6.2 Lakáshelyzet Békéscsaba város önkormányzata többféle megoldással segítette és segíti a fiatalok lakáshoz jutását. Támogatja az első lakásvásárlókat, 1999-ben átadásra került az Ifjúsági Garzonház 28 bérlakással, melynek lakói megtakarítási kötelezettséget vállalnak, ezzel segítve a kiköltözés utáni önálló otthonhoz jutást. Az önkormányzat a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében állami támogatással valósította meg a költségelvű, családi házas jellegű, 57 db önkormányzati bérlakásból álló Erzsébet lakóparkot. Az Önkormányzat a lakópark megépítésével a képzett, kvalifikált fiatalok Békéscsabán való letelepedését, az elvándorlás csökkentését szerette volna elérni. Szintén ennek a programnak köszönhetően 2005 végén épült meg a Felkelő Nap Háza a Lencsési lakótelepen, melyben 33 másfél szobás lakás került kialakításra. A bérlők 51 hónapig lakhatnak ott az Ifjúsági Garzonházhoz hasonlóan előtakarékosság vállalásával. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 679/2006. (XII.14.) határozatában elfogadta a város Új Magyarország Fejlesztési Tervhez illeszkedő fejlesztési programját, melyben új Ifjúsági Garzonház építésének szándékáról is döntött. 15
4.7 EGÉSZSÉGÜGY Az ifjúsággal kapcsolatos egészségügy terén nyújtott és a későbbiekben tervezett szolgáltatásokat, programokat a 2004-ben elfogadott Városi Egészségfejlesztési Terv tartalmazza a következő fejezetekben kiemelten: - egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszere (I/1. fejezet) - a dohányzás visszaszorítása (II/1. fejezet) - az alkohol- és drogprevenció (II/2. fejezet) - az aktív testmozgás elterjesztése (II/4. fejezet) - Környezet-egészségügyi Program (III/1.) - a mentális betegségek visszaszorítása (IV/3.1) A mentálhigiéné külön említést érdemel, hiszen a korosztály mentális egészsége kiemelten fontos, ezért ezt külön fejezetben is tárgyalja a koncepció. 4.8 PÁLYAVÁLASZTÁS, MUNKAVÁLLALÁS Jelenleg, (2006. decemberi adatok szerint) a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabán a 17-29 éves korosztályban 1551 fő regisztrált álláskeresőt tart nyilván, a következő kormegoszlás szerint: Kor 19 év alatt 20-24 éves 25-29 éves Álláskeresők száma 150 645 756 Egy másik korcsoport-bontás szerint: Kor 17 év alatt 17-20 éves 21-25 éves 26-35 éves Álláskeresők száma 16 256 696 1366 A sikeres pályakezdés meghatározó a fiatal számára: a munka világában szerzett első élményei alapvetően befolyásolják későbbi viszonyulását a munkavégzéshez. Ezen élethelyzet segítése érdekében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, illetve az Állami Foglalkoztatási Szolgálat számos speciális eszközt ajánl fel munkáltatók és munkavállalók számára (ösztöndíj, bértámogatás, stb.). Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a munkahelyteremtő beruházások megvalósulását anyagilag és erkölcsileg támogatja, a városban lábukat megvetett cégek alkalmazottainak lakáshelyzetét is segíti megoldani. A Munkaügyi Központ újszerű, öninformációs lehetőséget biztosít Pályainformációs Tanácsadó Pontja is. A helyi fiatalok számára ugyancsak közvetlenül hozzáférhető a munkaügyi központ Foglalkoztatási Információs Tanácsadója, mely a foglalkozási és szakmaválasztási döntéshez nyújt nélkülözhetetlen ismereteket. A diplomás munkanélküli és a diplomás álláskereső ügyfelek részére alakította ki a Munkaügyi Központ a Diplomás Munkaközvetítő Irodát, mely országos állás-adatbankkal, munkaerőpiaci helyzetelemzésekkel, képzési, átképzési lehetőségekkel próbál segíteni az álláskeresésben. Az Irodát felkeresők munkavállalási tanácsadáson, álláskeresési technikák oktatásán, pszichológiai tanácsadáson vehetnek részt, internetes álláskeresési lehetőség és önéletrajz-bank is rendelkezésükre áll. A békéscsabai fiatalok pályaorientációját segíti a Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum továbbtanulási pályaválasztási tanácsadója, mely szolgáltatás számukra helyben hozzáférhető. 16
Az Esély Pedagógiai Központ, mint önkormányzati fenntartású intézmény 2004-ben alakította ki különálló szolgáltatásként a Pályaválasztási, továbbtanulási tanácsadást: egyéni és csoportos konzultáció, oktatási intézményekben történő előadás lehetőségével. Szintén a pályakezdők elhelyezkedéséhez biztosít lehetőséget a helyi civil szervezetek számára számos ifjúsági önkéntes program, melyek kapcsán a közösségi részvétel is gyakorolható. Ezek közül kiemelendő az ÖTLET Hosszú távú Önkéntes Program, melynek dél-alföldi koordinációját a kecskeméti székhelyű Tér Ifjúságsegítő Egyesület végzi. A fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében tanfolyamaikkal, átképzési programjaikkal nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a felnőttképző intézmények. A helyben működő szolgáltatók közül kiemelendő a Békéscsabai Regionális Képző Központ, mely országos viszonylatban is modellértékű szolgáltatásokat biztosít. A most kiépülő Közép- békési Térségi Integrált Szakképző Központnak (TISZK) szintén fontos feladata a karrier-tanácsadás, szülők, tanulók segítése az életvezetés terén, a megalapozott szakmaválasztás elősegítésében. 17
5. IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK Az önkormányzat lépései Az önkormányzat 1990-től folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúsági területen felmerülő igényeket, s azokat beépíti szélesebb társadalmi rétegeket érintő döntéseibe. Az elmúlt évek folyamán több olyan témát tárgyalt a közgyűlés, több olyan kezdeményezést támogatott, amely jelentős előrelépést hozott ezen a téren. Néhány ezek közül a teljesség igénye nélkül: 1991- Beindítja a Diáktanyát, és létrehozza a Diáktanya Közalapítványt 1991- Ifjúságpolitikai célú pénzeszközöket különít el a költségvetésben 1992- Támogatja a Csabai Garabonciás Napok létrejöttét 1995. december 17. Megalakul a Városi Diákönkormányzat 1997. október 17. Működni kezd a Patent Diákiroda az Ifjúsági Házban 1997- Városi ifjúsági célú pályázatot hirdet 1998- A közgyűlés létrehozza a Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottságot, majd 2006-ban az Közművelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottságot 2000-től pályázati támogatással, 2003-tól főállásban alkalmaz ifjúsági referenst a polgármesteri hivatalban 2001. június 16. Megalakítja a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot 2004- Meghirdeti a Békéscsabai tehetségekért pályázatot a békéscsabai állandó lakhellyel rendelkező, felsőoktatási tanulmányaikat külföldön folytatni kívánó hallgatók támogatására 2006. június 1.- Extrémsport pályát létesít a Városi Sportcsarnok mellett 2006. május- 17 játszóteret újít fel 5.1 KÖZÖSSÉGI TEREK, INTÉZMÉNYEK Gyermek- és ifjúsági közösségi tér: A gyermekek és az ifjúság közösségi tevékenységének, szabadidejük hasznos eltöltésének, a gyermek- és az ifjúsági közösségek és az ifjúsági szervezetek működésének, valamint programjaik megvalósításának keretét biztosító közösségi tér. 5.1.1 Patent Diákiroda és Ifjúsági Információs Pont Az Ifjúsági Házban 1997. október 17-én nyílt meg a Patent Diákiroda, felvállalva Békéscsabán a gyermek- és ifjúsági korosztály érdekképviseletének, érdekérvényesítésének segítését. Az iroda legfőbb feladata a kapcsolattartás, információgyűjtés, továbbítás, a gyermek- és ifjúsági korosztály felkészítése a párbeszédrendszerben való részvételre, a felnőttek szemléletének formálása. Ennek eszközei: képzések, konferenciák, találkozók szervezése, információs kiadványok készítése, gyűjtése, terjesztése, valamint tanácsadó szolgáltatások működtetése. Az irodai tevékenység elemei: Ifjúsági információs pont A gyermek- és ifjúsági korosztály körében érdeklődésre tartó információk gyűjtése, rendszerezése mellett gondoskodik azok széles körű tájékoztatásáról. Ez jelenti a személyes, telefonos irodai felhasználást, de a mobil szolgálatot is, azaz külső helyszíneken teszik hozzáférhetővé, kereshetővé az információkat. 18
Alapszolgáltatás mellett működő egyéb szolgáltatások Közösségfejlesztő projektje középpontjában olyan formális és informális csoportok létrehozása, segítése áll, amelyek egyrészt válaszokat adnak az ifjúság körében jellemző problémacsomagokra, másrészt lehetőséget biztosítanak a kapcsolatteremtésre, csoportos kommunikációra. Az iroda munkatársai segítik a Békéscsabai Diákönkormányzat, a Diákönkormányzat segítő pedagógusok munkaközössége, a Békéscsabai Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács, a Közép- Békési Ifjúsági Fórum és a Táliber Közhasznú Alapítvány működését is. 5.1.2 Diáktanya- Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda A Diáktanya Közalapítvány által működtetett Diáktanya- Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda heti 35 órában naponta 10.00-17.00 óráig tartó nyitva tartással áll a békéscsabai lakosság rendelkezésére jegyértékesítésben, információnyújtásban és tanácsadásban. Az iroda a közművelődési intézményekből beszerezi ill. eljuttatja a városi, a megyei és országos kulturális programajánlókat a látogatókhoz, az oktatási intézményekbe. Folyamatosan gyűjti a városi intézményekből az információkat, melyet feldolgozva tár ügyfelei elé. Tárgyi, technikai feltételrendszerének biztosítása mellett szakmai segítséget nyújt rendezvények megszervezésében; előkészítésében ill. lebonyolításában. A Diáktanyán az információszerzésen kívül lehetőség nyílik fénymásolásra, terem bérlésére, internetezésre, emellett az iroda munkatársai vállalják szabadidős foglalkozások biztosítását iskolai csoportoknak, baráti- és civil közösségeknek ill. spontán szerveződő résztvevőknek, autóbuszok indításának megszervezését az ország távolabbi pontjain zajló rendezvényekre. 5.1.3 Játszóterek Békéscsaba területén 50 játszótér található, melyből az önkormányzat országosan egyedülálló módon 2006-ban 17 játszóteret újított fel az Európai Unió szabványainak megfelelően, így városunkban 20-ra nőtt számuk. A játszóterek fontos közösségi terek, ahol kiváló lehetőség nyílik a prevenciótól kezdve az egyszerű és alkalmi szórakoztatásig; a közművelődés és a közösségfejlesztés, a közösségi mentálhigiéné új lehetőségeit rejtik magukban. Ezt a lehetőséget ismerte fel a Táliber Alapítvány és a Polgármesteri Hivatal ifjúsági referense, amikor elindította az Unokáink is használni fogják játszótér- örökbefogadói programot. 5.1.4 Szabadtéri sportlétesítmények A város közterületein, elsősorban szabadidősport gyakorlására tizenegy szabadtéri sportlétesítmény, ifjúsági játszótér áll rendelkezésre. Ezen létesítmények karbantartása, felújítása, bővítése korábban elfogadott közgyűlési ütemterv szerint történt. Az újabb 5 esztendős ciklusra szóló tervezést a Közgyűlés 90/2007. (II. 15.) határozatában fogadta el. Ezen létesítmények fejlesztése fontos mind a szabadidősport, mind az ifjúságpolitika szempontjából a lakossági igény is igen nagy a jó minőségű pályákra, szabadtéri közösségi helyekre. 19
6. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI PÁRBESZÉDRENDSZER 6.1 Iskolai diákönkormányzatok A diákönkormányzatok (dök) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 63-65. -a szerint jönnek létre és működnek az iskolákban. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. Bár a törvényi lehetőségek adottak, a diákönkormányzatok fele sokkal inkább végez programszervezési, tanácsadói és információs feladatot, mint a szűken értelmezett érdekképviseleti tevékenységet. Az ifjúsági munka szempontjából kiemelt fontosságú az a tény, hogy a dökök a nemformális tanulás színterei is: segítik az együttműködési, a kommunikációs, a konfliktuskezelő készség fejlődését, saját tapasztalatokat adnak szervezésben, tárgyalástechnikában, projektmenedzsmentben, és nem utolsó sorban gazdálkodási, finanszírozási és pályázatkészítési ismereteket is szerezhetnek saját szervezetük működtetése révén. Békéscsaba valamennyi oktatási-nevelési intézményében működik diákönkormányzat. Az integrált intézményekben tagintézményenként szerveződnek a dökök, egy központi diákönkormányzat vezetésével. Az intézményi diákönkormányzatok gazdálkodása két fő bevételi forrásból gazdálkodnak: az önkormányzati pályázati támogatásból, valamint a diákönkormányzat alapítványi tevékenységéből. 6.2 Diákönkormányzat segítő pedagógusok munkaközössége A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. A diákönkormányzatok mellett dolgozó patronáló tanárok tevékenysége nagyon fontos, szerepük, feladatuk, jogosítványuk helyi szintű meghatározása, egységbe foglalása 2004 szeptemberében valósult meg, amikor az Ifjúsági Ház Patent Diákirodájának kezdeményezésére megalakult a Diákönkormányzat segítő pedagógusok munkaközössége. A munkaközösség célja: Részvétel a fiatalokat közvetlenül érintő döntések előkészítésében és megvalósításában; az ifjúsággal kapcsolatos párbeszédrendszer kialakításában, működtetésében. A gyermekek és a fiatalok szükségleteinek, törekvéseinek figyelemmel kísérése, a felmerülő problémák elemzése, aktív közreműködés a megoldásban. A diákönkormányzat segítő munkával kapcsolatos belső és külső elvárások egységes megfogalmazása. A rendszeres információ- és tapasztalatcsere segítségével az iskolai és városi diákönkormányzati tevékenység összehangolása. Együttműködés a gyermek- és ifjúsági intézményrendszer tagjaival; a hasonló célkitűzésekkel működő hazai és külföldi társszervezetekkel. 20