Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel



Hasonló dokumentumok
Anaerob fermentált szennyvíziszap biokémiai jellemzése enzimaktivitás vizsgálatokkal

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA

A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel. Doktori értekezés tézisei.

Ko-szubsztrát rothasztás tapasztalatai az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Román Pál és Szalay Gergely - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN

A szennyvíztelepi biogáztermelés optimálása és az üzemelés nyomon követése

Az együttrothasztás tapasztalatai a BAKONYKARSZT Zrt. veszprémi telepén

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató

Biogáztermelés szennyvízből

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból

Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére

Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben

Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén)

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Anaerob rothasztók üzemének ellenőrzése biokémiai paraméterek alapján

Szőke Péter Ádám Környezettudomány szak. Témavezető: Dr. Barkács Katalin

MaSzeSz, Kerekasztal megbeszélés, Budapest, október 25 Megújuló energia a szennyvíztisztításból

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

TÉMAVEZETŐ TAKÁCS ERZSÉBET BEZSENYI ANIKÓ A GYÓGYSZERMARADVÁNYOK ELTÁVOLÍTÁSNAK LEHETŐSÉGEI A DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, május 30.

2. Junior szimpózium december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások

Az anaerob rothasztók üzemének ellenőrzése

Települési szennyvíz tisztítás alapsémája

Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt április 19.

Gázfázisú biokatalízis

UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban

HULLADÉKHASZNOSÍTÁS AZ ÉSZAK-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN Román Pál - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás

1. Bevezetés A. TRUZSI, I. BODNÁR, Z. FÜLÖP

Szennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása

A biomassza rövid története:

Települési szennyvíz tisztítás alapsémája

Kommunális szennyvizek kezelése ferrát-technológiával Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola III. éves hallgató

FOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A DEMON technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen ammónium-nitrogén mérlegére

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval

A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája

Új lehetőségek a biogáz technológiában

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus

A megújuló energiahordozók szerepe

Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében

A kolbászok szabad aminosav és biogén amin tartalmának változása nagy hidrosztatikai nyomás kezelés hatására

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Megnövelt energiatermelés és hatásos nitrogéneltávolítás lehetőségei a lakossági szennyvíztisztításnál. Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

Hulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL

Pozitron emittáló izotópok. [18F]FDG előállítása. Általunk használt izotópok. Magreakció: Dual Beam 18F. Felezési idő (min) 109,7

PANNON Egyetem. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése. Dr. Kárpáti Árpád március 28.

Talaj mikrobiális biomasszatartalom. meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A szennyvízkezelésben keletkező iszapok, mint hulladékok hasznosítása

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

VÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL. Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Az anaerob rendszerek jellemzése és ellenőrzése

Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

DOKTORI ÉRTEKEZÉS. A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel.

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2012/3. ütem -

Biogázok előállítása szennyvíziszapból és más hulladékokból

A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen

Energiatudatos épülettervezés Biogáz üzem

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA

Biogáz termelés - hasznosítás

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

TÉMAVEZETŐ Dr. TAKÁCS ERZSÉBET

Biológiai szennyvíztisztítás

A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségének csökkentése

A Tápió vidék környezetiállapot


Proline Prosonic Flow B 200

Mikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak vázlata. Két cellás H-típusú MFC

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái

ISZAPMANAGEMENT kitekintés nyugati irányba

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p

Átírás:

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos hallgató témavezető: Makó Magdolna környezetvédelmi osztályvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. belső konzulens: Dr. Barkács Katalin egyetemi adjunktus Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Analitikai Kémiai Tanszék külső konzulens: Kardos Levente egyetemi tanársegéd Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodási Tanszék 211. január 2.

Problémafelvetés, célkitűzés az emberiség energiaigénye növekszik, fosszilis energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) fosszilis energiahordozók hátrányai: korlátozott mennyiség, környezetszennyezés megújuló energiaforrások

Problémafelvetés, célkitűzés biomasszában tárolt energia kinyerése : anaerob rothasztás, biogáz keletkezése szennyvíziszap kezelése az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen a folyamat nyomon követése szükséges: hagyományos üzemi ellenőrző paraméterek (ph, illósav-koncentráció, lúgosság, gázmennyiség, gázösszetétel), enzimaktivitás-vizsgálatok hagyományos ellenőrző paraméterek vagy az enzimaktivitás-vizsgálatok megbízhatóbbak? dehidrogenáz, proteáz, lipáz enzimek közül melyik jelzi jobban az üzemmenet (biogáz-hozam) változását?

Szennyvíziszap keletkezése az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen mechanikai tisztítás --> primer iszap (szilárd szennyezők, lebegőanyagok, homok, zsírok) biológiai tisztítás--> szekunder iszap (mikroorganizmusok, részben oxidált szerves anyagok) iszap felhasználásához, biztonságos elhelyezéséhez: víztartalom csökkentése, rothadó- és fertőzőképesség megszüntetése, szagártalom megszüntetése, tápanyagok hasznosítható formájúvá való alakítása

Az anaerob lebontás szerves anyag lebontása anaerob körülmények közt, több lépésben hidrolízis: fakultatív anaerob savképző baktériumok extracelluláris enzimei savképzés : előző termékek sejtekbe jutnak ecetsavképzés: obligát anaerob ecetsavképzők metánképzés: metanogén baktériumok

Az anaerob lebontás

Az üzemeltetés feladatai a lebontást végző baktériumpopulációk egyensúlyának biztosítása a lebontási folyamat nyomon követése hagyományos ellenőrző paraméterek enzimaktivitás-vizsgálatok: hidrolízist jellemzik szükség esetén beavatkozás

A végzett mérések a telep két üzemi rothasztó tornyának iszapjából enzimaktivitásmérések, három hónapon át hagyományos ellenőrző paraméterekkel összehasonlítás

A végzett mérések dehidrogenáz enzimaktivitás mérése hidrogén átvitelét katalizálja a redukált vegyületről a hidrogénakceptorra, összaktivitást jelzi a mérés elve: trifenil-tetrazólium-klorid (TTC) --> trifenil formazán (TF) proteáz enzimaktivitás mérése fehérjék bontása kisebb peptidekre, aminosavakra a mérés elve: szubsztrát (kazein) bontása -->kisebb peptidek és aminosavak Folinreagenssel kék színű komplex lipáz enzimakivitás mérése lipidek bontása a mérés elve: para-nitro-fenol-palmitát --> para-nitro-fenol (PNF)

illósav-koncentráció (mg/l) Biogáz-hozam (m3/d) ph Biogáz-hozam (m3/d) lúgosság (mg/l) Biogáz-hozam (m3/d) Mérési eredmények és kiértékelésük Hagyományos üzemi ellenőrző paraméterek T1 toronyból vett iszapminta kémhatása és biogáz-hozama T1 toronyból vett iszapminta lúgossága és biogáz-hozama 7,85 12 7 12 7,8 7,75 7,7 7,65 7,6 7,55 7,5 7,45 7,4 7,35 április 12. május 2. május 22. június 11. július 1. július 21. augusztu s 1. dátum 1 8 6 4 2 Kémhatás Biogáz-hozam 6 5 4 3 2 1 április 12. május 2. május 22. június 11. július 1. július 21. augusztu s 1. dátum 1 8 6 4 2 Lúgosság Biogáz-hozam T1 toronyból vett iszapminta illósav-koncentrációja és biogáz-hozama 45 12 4 35 1 3 8 25 2 6 Illósav-koncentráció Biogáz-hozam 15 4 1 5 2 április 12. május 2. május 22. június 11. július 1. július 21. augusztu s 1. dátum

a kémhatás és az illósav-koncentráció mutat összefüggést a gázhozammal a lúgosság nem mutat összefüggést

dehidrogenáz-aktivitás (mg formazán/g szerves iszap*h) Biogáz-hozam (m3/d) dehidrogenáz-aktivitás (mg formazán/g szerves iszap*h) Biogáz-hozam (m3/d) Mérési eredmények és kiértékelésük Dehidrogenáz enzim aktivitásának vizsgálata T1 toronyból vett iszapminta dehidrogenáz-aktivitása és biogáz-hozama 4,5 4, 3,5 3, 12 1 8 2,5 2, 6 1,5 4 1,,5 2, május 12. május 22. június 1. június 11. június 21. július 1. július 11. július 21. július 31. augusztu s 1. Dehidrogenáz-aktivitás Biogáz-hozam napok T2 toronyból vett iszapminta dehidrogenáz-aktivitása és biogáz-hozama 4 3,5 18 16 3 14 2,5 12 1 2 8 1,5 6 1 4,5 2 12.máj 22.máj 1.jún 11.jún 21.jún 1.júl 11.júl 21.júl 31.júl 1.aug napok Dehidrogenáz-aktivitás Biogáz-hozam

a dehidrogenáz enzim aktivitása a gázhozam változásával arányos a változások egy időben, vagy a gázhozam változása követi az enzimaktivitásét

Proteáz-aktivitás (mg tirozin/g szerves iszap*h) Biogáz-hozam (m3/d) proteáz-aktivitás (mg tirozin/g szerves iszap*h) Biogáz-hozam (m3/d) Mérési eredmények és kiértékelésük Proteáz enzim aktivitásának vizsgálata A T1 toronyból vett iszapminta proteáz-aktivitása és biogáz-hozama,45,4,35 12 1,3 8,25,2 6,15 4,1,5 2 22.ápr 2.máj 12.máj 22.máj 1.jún 11.jún 21.jún 1.júl 11.júl 21.júl 31.júl napok Proteáz-aktivitás Biogáz-hozam T2 toronyból vett iszapminta proteáz-aktivitása és biogáz-hozama,6 2 18,5 16,4 14 12,3 1 8,2 6,1 4 2 22.ápr 2.máj 12.máj 22.máj 1.jún 11.jún 21.jún 1.júl 11.júl 21.júl 31.júl napok Proteáz-aktivitás Biogáz-hozam

a biogáz-hozam változása legtöbbször (nem minden esetben) követi a proteáz aktivitásának változását a két paraméter változása nem arányos

lipáz-aktivitás (g PNF/liter*h*ml iszap) Biogáz-hozam (m3/d) lipáz-aktivitás (g PNF/liter*h*ml iszap) Biogáz-hozam (m3/d) Mérési eredmények és kiértékelésük Lipáz enzim aktivitásának vizsgálata T1 toronyból vett iszapminta lipáz-aktivitása és biogáz hozama 35 3 1 9 8 25 7 2 6 5 15 4 1 3 5 2 1 jún. 11. jún. 21. júl. 1. júl. 11. júl. 21. júl. 31. aug. 1. napok Lipáz-aktivitás Biogáz-hozam T2 toronyból vett iszapminta lipáz-aktivitása 25 18 16 2 14 12 15 1 1 8 6 5 4 2 jún. 11. jún. 21. júl. 1. júl. 11. júl. 21. júl. 31. aug. 1. napok Lipáz aktivitás Biogáz hozam

mutat összefüggést a gázhozammal a két paraméter változása nem arányos

Összefoglalás a hagyományos ellenőrző paraméterek közül az illósavkoncentráció mutatta a legszorosabb kapcsolatot a gáztermeléssel a gázhozam változásait legjobban a dehidrogenáz enzim aktivitásának változása mutatta (összaktivitásjelző paraméter) a két paraméter azonos előjelű változása egy időben történt, vagy az enzimaktivitás változása előrejelezte a gázhozamét javaslat: a lebontási folyamat dehidrogenáz-aktivitás mérésével való követése (változó összetételű iszapnál)

Köszönöm a figyelmet!