FOLIA HITORICO NATURALIA MUEI MATRAENI 2001 25: 25-40 Kvarermalakológiai vizsgálaok a Kis-Balaon II. vízározó erüleén FÛKÖH LEVENTE ABTRACT: Quarermalacological researches on he erriory of he Kis-Balaon II. waer-basin (Transdanubia, Hungary) The erriory of Kis-Balaon II waer-basin developed as a naural subsided area in he Quaernary (Upper Pleisocene and Holocene) in he same way as he Lake Balaon. The quarermalacological examinaion began in he las five years. The research quesion was when he lakes were formed. The palaeoecological and sraigraphical analysis of he Pleisocene and Holocene mollusc fauna of he lake (waer-basin) deposis show he developmen of he Lake Kis-Balaon. A he end of he Pleisocene (middle Würm) he erriory was covered by sandy-loess. According o he mollusc fauna he climae was cool (Vallonia enuilabris, Pupilla serri, Verigo parcedenaa, Trichia hispida, uccinea oblonga ec.) (Bihynia leachi Trichia hispida biozone, uccinea oblonga subzone). A he boundary of Pleisocene-Holocene, he loess sedimens were moved by he sreams. In consequence of sream aciviy a he beginning of he Holocene period he basin was filled wih fine-grained gravels and sandy sedimens. The species ha occur in he sedimens are Valvaa piscinalis, Gyraulus laevis, Marsoniopsis scholzi, which like slowly moving waers (Lihoglyphus naicoides Valvaa piscinalis biozone). The lake was formed in he second half of he sedimenaion (Bihynia enaculaa, Gyraulus albus, Lynmaea auricularia ec) and also he swamp (Anisus vorex, Anisus spirorbis, Lymnaea palusris, Planorbis planorbis, Viviparus conecus, Valvaa crisaa). The Gyraulus riparius appears a he end of he developmen of he erriory. According o hese species he age of he young Holocene sedimens is he ubboreal Phase (Bihynia leachi Gyraulus riparius biozone) A Kis-Balaon Védõ Rendszer (KBVR) erüleén folyó biológiai monioring célja, hogy a ermésze- és környezevédelem szakemberei képe alkohassanak azokról a folyamaokról, melyek a ározók erüleén napjainkban végbemennek, s ennek megfelelõen dönhessenek a Balaon vízminõség megõrzési programjában. Az adagyûjés mind a KBVR I. üem (Hídvégi-ó) mind a II. üem (Fenéki-ó) erüleén folyamaosan örénik. E munkába kapcsolódo be a Mára Múzeum Õslényani Gyûjeménye, mikor a hazai fiaal kialakulású süllyedékerüleek malakológiai elemzése során kiemel figyelme fordío a Fenéki-ó erüleéhez arozó Ingói-berek és Vörsi-berek erüleén alálhaó negyedidõszaki üledékek anulmányozására. Az 1998-ban kezdõdö munka során öbb felszíni minavéelezés és fúrásszelvény készíés örén, melyek anyagainak elemzése jelenõsen bõvíee ismereeinke mind a pleiszocén üledékek faunáinak, mind a holocén üledékek faunáinak megismerése erén, ami azér is figyelemreméló, mer bár a Balaon medencéjének kialakulásával igen sok munka foglalkozik, a Kis-Balaon medencéjének fiaal negyedidõszaki örénee mindez idáig igen kevés adaal bír. Jelen dolgozaban az eddig elkészül pleiszocén és holocén felárások faunaelemzésé ismereem, melyek a korábbi irodalmi adaokhoz képes ovább bõvíik ismereeinke a erüle múljáról. Készüle az OTKA T 026123 sz. program ámogaásával. 25
A KBVR II. erüleén, a öbbnyire vízzel, vagy lápfölddel borío erüleen öbb ponon alálunk olyan un. szige-szerû kiemelkedéseke, melyek jól elkülöníheõk a környezeõl. Ezeke a szigeeke szine minden eseben löszös homok épíi föl. Az eddigi régészei kuaások eredményekén udjuk, hogy nem egy eseben ezek a szigeek volak azok, melyeken a korai emberi kulúrák nyomai is felfedezék ( KÖLTÕ, L. VÁNDOR, L. 1996). Feleheõ, hogy a pleiszocén végén, holocén elején a erülee jórész ez az üledékipus akara, melybe a holocén eleji süllyedés köveõen befolyó vizek bevágódak, s az üledék jelenõs részé a erülerõl elszállíoák. A folyók mozgása kövekezében kialakul medencék fokozaosan felölõdek, azok a erüleek pedig, melyeke ez a evékenység nem érine szigeeke képezve maradak fenn (1. ábra). 26 1. ábra: A Kis-Balaon II. vízározó vizsgála erülee y = holocén felárások ƒ = pleiszocén felárások
I. Pleiszocén üledékek Terepbejárásaink alkalmával öbb ponon sikerül a pleiszocén üledékekbõl miná venni, a Zimányi-szige, a Diás-szige, Máriaasszony-szigee, valamin a Fenékpuszai kuaóházól DK-re alálhaó, un. ekély-avak erüleén. Az elõzees minavéelezés során megállapíouk, hogy a legeljesebb és legöbb malakológiai anyago aralmazó üledéksor felárására az uóbbi helyen (ekély-avak) van leheõség, ezér i kezdük meg a felárás. A szelvény készíésében segíségünkre vol, hogy ezen a erüleen a KBVR II. erüleének kialakíása során un. homoknyerõ helyek volak, így viszonylag magas parfal áll rendelkezésünkre. Az ásással kialakío szelvénybõl, mely 250 cm mély vol 12 miná gyûjöünk be. Mivel az üledékben semmiféle ermészees réegzesége nem lehee megfigyelni, - leszámíva a felsõ 25 cm-es üledékösszlee, melye humuszos homok borío (ez a minavéelezés során elávolíouk) - ezér 20 cm-es közönkén veük a mináka. A szelvény aljáól a minavéelezés fúrással végezük. A munka során 220 cm mélyrõl indíouk a minavéelezés. A 270 cm-es szinen az addig sárga homokos lösz üledékeke felváloa a szürkéskék agyagos homok. Az uolsó mina 330 cm mélyen vol (az összmélység ekineében 550 cm mélyen). Az üledékbõl iszapolással kinyer fauna minánkéni megoszlása az alábbi: (a 8-9 - 10-15 - 16-19 - 23 ) jelû minák malakológiai anyago nem aralmazak) 1 Anisus spirorbis 1 Bihynia enaculaa 1 Chondrula ridens 1 Cochlicopa lubrica 1 Columella columella 4 Planorbis planorbis 1 Pupilla muscorum 26 Pupilla serri 12 uccinea oblonga 18 Trichia hispida 1 Vallonia pulchella 5 Vallonia enuilabris 6 Verigo parcedenaa 1 2 Anisus spirorbis 4 Bihynia enaculaa 2 Columella columella 7 Lymnaea palusris 1 Lymnaea peregra 2 Planorbis planorbis 8 Pupilla muscorum 31 Pupilla serri 28 uccinea oblonga 31 Vallonia enniensis 3 Vallonia enuilabris 10 Valvaa crisaa 8 Verigo sp. 1 3 Columella columella 60 Perforaella rubiginosa 2 Planorbis planorbis 1 Pupilla muscorum 157 Pupilla serri 147 uccinea oblonga 143 Trichia hispida 4 Vallonia enuilabris 36 4 Cochlicopa lubrica 8 Columella columella 20 Columella edenula 120 Helicidae inde 2 Pupilla muscorum 184 Pupilla serri 86 uccinea oblonga 122 Trichia hispida 85 Vallonia enuilabris 30 27
5 Ariana arbusorum 2 Cochlicopa lubrica 11 Columella columella 16 Columella edenula 158 Euconulus fulvus 4 Pupilla muscorum 247 Pupilla serri 164 uccinea oblonga 47 Trichia hispida 84 6 Anisus vorex 6 Anisus voriculus 8 Bahyomphalus conorus 19 Columella columella 1 Columella edenula 2 Lymnaea palusris 9 Oxyloma elegans 34 Pisidium sp. 2 Planorbis planorbis 12 Pupilla muscorum 3 Pupilla serri 1 uccinea oblonga 6 Trichia hispida 3 Vallonia enuilabris 1 Valvaa pulchella 7 Verigo parcedenaa 1 7 Planorbis planorbis 1 Trichia hispida 1 11 Anisus voriculus 1 Columella edenula 1 Lymnaea palusris 2 Oxyloma elegans 2 uccinea oblonga 1 Vallonia enuilabris 1 12 Anisus spirorbis 14 Anisus vorex 8 Bahyomphalus conorus 2 Columella columella 26 28 Columella edenula 86 Lymnaea palusris 5 Oxyloma elegans 25 Pisidium sp. 20 Planorbis planorbis 30 Pupilla muscorum 64 Pupilla serri 1 uccinea oblonga 471 Trichia hispida 60 Vallonia enuilabris 36 Valvaa pulchella 44 Verigo parcedenaa 19 Verigo sp. 1 13 Anisus spirorbis 4 Bihynia enaculaa 1 Columella columella 5 Columella edenula 10 Lymnaea palusris 2 Oxyloma elegans 1 Pisidium sp. 1 Planorbis planorbis 1 Pupilla muscorum 23 uccinea oblonga 46 Trichia hispida 14 Vallonia enniensis 1 Vallonia enuilabris 13 Valvaa pulchella 1 Verigo parcedenaa 1 14 Columella columella 1 Columella edenula 7 Perforaella rubiginosa 1 Pisidium sp. 1 Planorbis planorbis 2 Pupilla muscorum 20 Pupilla serri 3 uccinea oblonga 31 Trichia hispida 14 Vallonia enuilabris 3 17 Pupilla muscorum 2 uccinea oblonga 5
18 Vallonia enuilabris 1 20 Pupilla muscorum 2 uccinea oblonga 3 Trichia hispida 1 Veriginidae 1 21 Pupilla sp. 1 uccinea oblonga 1 Trichia hispida 1 22 Planorbis planorbis 1 uccinea oblonga 2 Verigo parcedenaa 1 24 uccinea oblonga 1 25 Columella edenula 6 Oxyloma elegans 3 Planorbis planorbis 3 Pupilla muscorum 7 uccinea oblonga 57 Vallonia enuilabris 2 26 uccinea oblonga 1 27 Pupilla muscorum 3 uccinea oblonga 3 28 Oxyloma elegans 3 Pupilla muscorum 1 uccinea oblonga 3 A felár réegsor malakológiai anyaga megleheõsen egyérelmû képe ad az egykor a erülee boríó löszös homok faunájáról. A legkonsansabb faj a faunában a uccinea oblonga, mely szine minden minában elõfordul. A ipikus pleiszocén fajok közül a Vallonia enuilabris, Columella columella, Verigo parcedenaa, Pupilla serri az amely egyérelmûen az üledékek pleiszocén eredeére ual, s azon belül is egy hideg klímafázis jelölnek. Az üledékek részben vízi eredeére ualnak, azok a vízi fajok, Bihynia enaculaa, Planorbis planorbis, Lymnaea peregra, Lymnaea palusris, Anisus spirorbis melyek a 6-14. minákban elõfordulnak. A fajok a Valvaa pulchella kivéelével, mely lassan folyó vizeke kedvel, inkább nyíl állóvizekre ualnak. Az elõforduló fajok közül a Vallonia enuilabris, Verigo parcedenaa, Columella columella Pupilla serri ipikus lösz fajok, ezek ma nem agjai a hazai faunának (KROLOPP, E. 1995). A hasonló hazai felárásainkban, min jelen eseben is jellemzõ a Pupilla muscorum uccinea oblonga, Vallonia enuilabris, Trichia hispida, Ariana arbusorum elõfordulása, nem egy eseben a felsorol fajok dominanciája (ÜMEGI, P. KROLOPP, E. 1995). A középsõ würmben a löszfaunákra a hidegûrõ elemek relaív gyakorisága a jellemzõ, a uccinea oblonga melle a Columella edenula és a Trichia hispida elõfordulása alapján a fauna ponosabb besorolása is leheõvé válik. KROLOPP (1983) szerin az áréri faunákban a közönséges fajok melle a Bihynia leachi és a Valvaa pulchella aránya válik uralkodóvá. A feniekben leír középsõ würmre jellemzõ faunakép igen jó egyezés mua a Fenéki-ó erüleén felár üledékek faunájával, így megállapíhaó, hogy az üledékek a Bihynia leachi - Trichia hispida biozóna uccinea oblonga szubzónába sorolhaók. Ez a faunakép a Würm 2 sadiálisnak felel meg. 29
1. ábláza. Kisbalaon: ekély-avak (áso szelvény) 30 II. Holocén üledékek A szigeek közöi erüleek vagy állandóan, vagy idõszakosan vízzel boríoak. A minavéelezés szemponjából ez uóbbiak jöheek csak számíásba, mivel a munkálaoka nyáron, ill. koraõsszel végezük. A felárások során egyrész arra keresük a válasz, hogy hogyan alakul ki, illeve válozo a erüle a medence süllyedésé köveõ ermészees felölõdés során, másrész igyekezünk felárni az elmúl idõszakok Mollusca faunájá, hogy örénei háere bizosísunk a jelenleg is folyó monioring jellegû malakológiai vizsgálaokhoz. A kiûzö célok érdekében a erepbejárások alkalmával igyekezünk olyan helyeke kiválaszani, melyeken egyrész elérõ körülmények közö men végbe az üledékképzõdés, másrész olyanoka, melyeke az elmúl évek erülerendezései nem érineek. A minavéeli ponok kijelölésénél szem elõ arouk
1 3 1 4 1 7 1 8 A n i s u s s p i r o r b i s 4 - - - - - - - - - - - B i h y n i a e n a c u l a a 1 - - - - - - - - - - - L y m n a e a p a l u s r i s 2 - - - - - - - - - - - P i s i d i u m s p. 1 1 - - - - - - - - - - P l a n o r b i s p l a n o r b i s 1 2 - - - - 1-3 - - - V a l v a a p u l c h e l l a 1 - - - - - - - - - - - C o l u m e l l a c o l u m e l l a 5 1 - - - - - - - - - - C o l u m e l l a e d e n u l a 1 0 7 - - - - - - 6 - - - O x y l o m a e l e g a n s 1 - - - - - - - 3 - - 3 P e r f o r a e l l a r u b i g i n o s a - 1 - - - - - - - - - - P u p i l l a m u s c o r u m 2 3 2 0 2-2 1 - - 7-3 1 P u p i l l a s e r r i 3 - - - - - - - - - - u c c i n e a o b l o n g a 4 6 3 1 5-3 1 2 1 5 7 1 3 3 T r i c h i a h i s p i d a 1 4 1 4 - - 1 1 - - - - - - V a l l o n i a e n u i l a b r i s 1 4 3-1 - - - - 2 - - - V e r i g o p a r c e d e n a a. 1 - - - - - 1 - - - - - V e r i g o s p. - - - - 1 - - - - - - - 2 0 2 1 2 2 2 4 2 5 2 6 2 7 2 8 2. ábláza. Kisbalaon: ekély-avak (fúr szelvény) az a ény is, hogy a különbözõ minavéeli helyek üledékeinek felárása és a malakológiai anyagaiknak elemzése leheõleg áfogó képe adjon a erüleen végbemen válozásokról. E munka érdekében az alábbi ponokon végezünk felárás (1. ábra): 1. Ingói berek erülee, az Ingói csaorna vonalá köveve, de beavakozásmenes erüleeken. 2. Fõnyed és zegerdõ közö 3. A Vörsi berek erüleén 4. A Zala Balaoni beömlése környékén 5. Zalavár melle A közel 14 elvégze fúrás egy részének malakológiai elemzése elkészül, melyek közül jelen dolgozaban keõ ismereek, az Ingói berek erüleén alálhaó Ingói-csaorna vonalá köveõ fúrások közül az I. számú, ill. a Vörsi-berekhez arozó Fõnyed és zegerdõ közö készíe felárás faunájá. Elöljáróban meg kell emlíeni, hogy az eddigi erepi munkák (felárások) alapján megállapíhaó vol, hogy a erüle mai képé (az anropogén haásoka nem számíva) fokozaosan nyere el, ez a fokozaosság azonban nem jelene egyenleessége (2. ábra). Egy-egy szelvény a kialakulás folyamaának egy egy eseményé rögzíi, áfogó, az egész erülere nézve álalános fejlõdési képe csak a eljes kuaás lezárásá köveõen lehe felvázolni. 1. Ingói-csaorna (a szivayúház közelében) a 2 hm-es kõ mellei bejárónál a csaorna Nyi parján úl. A erüle a minavéelezés idõponjában szárazon vol, de már 20 cm mélyen megjelen a alajvíz, így a fúrásmináka víz alól gyûjöük ( a mináka kb. 20 cm-enkén veük). A felsõ 150-160 cm fekee lápföld, ez köveõen karbonáiszap feldúsulás alálunk. 230 cm mélyen válozo az üledék minõsége, i már a meszes lápföld egyre inkább homokkal kever. 250 cm mélyen megjelenek az elsõ apró szemû kavicsok. 300 cm mélyen a kavicsok nagysága jelenõsebb, nem rika a dió nagyságú mére sem. Ebben a réegben már lápföld nem fordul 31
2. ábra: A Kvarer üledékek elhelyezkedése a Kisbalaonon: Tározó II. erüleén, a zalvári híd és a fenékpuszai vízmû közö (a rekonsrukció a fúrások alapján készül) elõ, az üledék szürke homok. A minavéel 340 cm mélyen fejezük be, mer a finomszemû homok fúróval való kiemelése leheelenné vál. A felárás során 16 miná gyûjöünk. Az alábbiakban ekinsük á a minák malakológiai anyagá: KB I/1 Acroloxus lacusris 6 Aegopinella minor 5 Anisus spirorbis 23 Anisus vorex 34 Anisus voriculus 27 Bihynia leachi 15 Bihynia enaculaa op. 53 Bihynia enaculaa 6 Carychium minimum 15 Cochlicopa lubrica 9 Euconulus fulvus 4 Gyraulus albus 12 Gyraulus crisa 29 Hippeuis complanaus 8 Lymnaea palusris 6 Lymnaea peregra 4 Lymnaea sagnalis 3 Oxyloma elegans 9 Pisidium sp. 5 Planorbis planorbis 89 Pupilla muscorum 2 egmenina niida 19 Vallonia cosaa 15 Vallonia pulchella 10 Valvaa crisaa 95 KB I/2 Acroloxus lacusris 2 Anisus spirorbis 3 Anisus vorex 1 Bihynia enaculaa 146 Bihynia enaculaa 17 Carychium minimum 2 Gyraulus albus 5 Gyraulus crisa 7 Lymnaea peregra 2 Lymnaea sagnalis 1 Marsoniopsis scholzi 5 Oxyloma elegans 4 Pisidium sp. 2 Planorbis planorbis 10 egmenina niida 1 uccinea oblonga 1 Vallonia cosaa 1 Valvaa crisaa 7 Valvaa piscinalis 16 Verigo angusior 1 Viviparus sp. 1 Valvaa piscinalis 14 Verigo aniverigo 3 32
KB I/3. Acroloxus lacusris 26 Anisus spirorbis 22 Anisus vorex 3 Bahyomphalus conorus 2 Bahyomphalus conorus 1 Bihynia leachi 19 Bihynia enaculaa op. 116 Bihynia enaculaa 55 Carychium minimum 14 Cochlicopa lubrica 2 Euconulus fulvus 1 Gyraulus albus 20 Gyraulus crisa 48 Hippeuis complanaus 8 Lymnaea auricularia 5 Lymnaea palusris 1 Lymnaea peregra 14 Lymnaea sagnalis 5 Marsoniopsis scholzi 6 Nesovirea hammonis 3 Oxyloma elegans 18 Pisidium sp. 27 Planorbis planorbis 62 egmenina niida 26 Vallonia enniensis 6 Vallonia pulchella 9 Valvaa crisaa 208 Valvaa piscinalis 38 KB I/4. Acroloxus lacusris 8 Anisus voriculus 4 Bihynia leachi 20 Bihynia enaculaa 25 Bihynia enaculaa op. 24 Carychium minimum 16 Cochlicopa lubrica 1 Gyraulus albus 15 Gyraulus crisa 20 Hippeuis complanaus 3 Lymnaea auricularia 3 Lymnaea peregra 18 Lymnaea sagnalis 4 Marsoniopsis scholzi 1 Nesovirea hammonis 6 Oxyloma elegans 5 Pisidium sp. 2 Planorbis planorbis 47 Pupilla muscorum 1 egmenina niida 13 Vallonia cosaa 1 Vallonia enniensis 1 Vallonia pulchella 2 Valvaa crisaa 89 Valvaa piscinalis 19 Verigo pygmaea 2 KB I/5. Acroloxus lacusris 7 Anisus voriculus 9 Bahyomphalus conorus 2 Bihynia leachi 11 Bihynia enaculaa op. 56 Bihynia enaculaa 13 Carychium minimum 46 Gyraulus albus 11 Gyraulus crisa 50 Hippeuis complanaus 7 Lymnaea palusris 1 Lymnaea peregra (vegyes) 30 Lymnaea sagnalis 5 Marsoniopsis scholzi 1 Nesovirea hammonis 2 Pisidium sp. 2 Planorbis planorbis 80 egmenina niida 46 uccinea puris 8 Vallonia pulchella 25 Valvaa crisaa 61 Valvaa piscinalis 38 Verigo pygmaea 1 KB I/6. Anisus voriculus 1 Bihynia leachi 5 Bihynia enaculaa op. 30 Bihynia enaculaa 14 Carychium minimum 12 Cochlicopa lubrica 1 33
Gyraulus albus 18 Gyraulus crisa 7 Gyraulus laevis 2 Hippeuis complanaus 1 Lymnaea peregra 23 Lymnaea sagnalis 1 Oxyloma elegans 1 Pisidium sp. 1 Planorbis planorbis 28 egmenina niida 22 Vallonia pulchella 22 Valvaa crisaa 32 Valvaa piscinalis 46 KB I/7. Anisus voriculus 1 Bihynia enaculaa op. 9 Bihynia enaculaa 4 Carychium minimum 1 Granaria frumenum 1 Gyraulus albus 1 Gyraulus crisa 1 Hippeuis complanaus 1 Lymnaea palusris 1 Lymnaea sagnalis 1 Planorbis planorbis 9 Pupilla muscorum 3 uccinea oblonga 5 Vallonia cosaa 1 Vallonia pulchella 18 Valvaa crisaa 4 Valvaa piscinalis 10 Verigo pygmaea 2 KB I/8. Bihynia enaculaa op. 2 Hippeuis complanaus 2 Perforaella rubiginosa 2 Planorbis planorbis 2 Pupilla muscorum 3 egmenina niida 1 uccinea oblonga 9 Vallonia cosaa 3 Vallonia pulchella 10 Valvaa crisaa 4 Valvaa piscinalis 2 34 KB I/9. Bihynia enaculaa op. 4 Bihynia enaculaa 1 Cochlicopa lubrica 1 Nesovirea hammonis 1 Oxyloma elegans 1 Perforaella rubiginosa 1 Planorbis planorbis 3 Pupilla muscorum 6 uccinea oblonga 11 Vallonia cosaa 1 Vallonia enniensis 2 Vallonia pulchella 11 Valvaa crisaa 1 Valvaa piscinalis 3 Verigo pygmaea 1 KB I/10 Bihynia enaculaa op. 1 Bihynia enaculaa 1 Lymnaea peregra 1 Pisidium sp. 1 Pupilla muscorum 2 uccinea oblonga 2 Vallonia enniensis 1 Vallonia pulchella 3 Valvaa crisaa 2 Valvaa piscinalis 1 KB I/11. Anisus voriculus 1 Cochlicopa lubrica 1 Gyraulus albus 1 Gyraulus crisa 1 Gyraulus laevis 1 Pisidium sp. 8 Pupilla muscorum 2 uccinea oblonga 3 Trichia hispida 1 Vallonia enniensis 2 Vallonia pulchella 6 Valvaa crisaa 1 KB I/12. Bihynia enaculaa 2 Carychium minimum 1
Lymnaea sagnalis 1 Nesovirea hammonis 1 Oxyloma elegans 1 Pisidium sp. 1 Planorbis planorbis 1 Pupilla muscorum 1 uccinea oblonga 5 Vallonia cosaa 1 Vallonia pulchella 4 Valvaa crisaa 3 Valvaa piscinalis 2 KB I/13. Bihynia enaculaa 1 Helicidae inde kagylóöredék 1 Lymnaea peregra 1 Lymnaea runcaula 1 Pupilla muscorum 1 uccinea oblonga 3 Vallonia cf. enuilabris 1 Vallonia pulchella 2 Valvaa crisaa 1 KB I/14 Acroloxus lacusris 1 Bihynia leachi 1 Bihynia enaculaa op. 1 Planorbis planorbis 1 Vallonia pulchella 1 Valvaa crisaa 3 Valvaa piscinalis 1 A felár faunában mindössze egy faj (Vallonia enuilabris) egy példánya (I/13 mina) ipikus pleiszocén elem. Ennek ismereében megállapíhajuk, hogy az üledékek képzõdése nagy valószínûséggel a holocénben örén. A vízi és szárazföldi fajok aránya közel azonos (54,6 % vízi és 45,4 % szárazföldi) az egyedszám gyakoriság azonban az I/1-I/7 minákban egyérelmûen a vízi fajok dominanciájá muaja, mely egyes minákban (pl. I/3) meghaladja a 90 %-o, de a öbbi minában is 80-90 % körül mozog. A réegsor fiaalabb mináinak faunájában elõforduló karakerfajok alapján az alábbi információka rögzíhejük: A víz mozgására ualó fajok közö aláljuk a Valvaa piscinalis, mely legnagyobb egyedszám gyakoriságo az I/6 minában mua (17,2 % relaív gyakoriság), ahol kavicso is alálunk, illeve a Gyraulus laevis, mely szinén erre az üledékípusra jellemzõ. A víz mozgására egyrész a faunakép, másrész az üledékekben elõforduló kavicsok is ualnak, melyek 120-130 cm mélységben jelennek meg elõször az üledékben. A minákban elõfordul a Marsoniopsis scholzi, mely az irodalmi adaok szerin szinén a mozgó vizeke kedveli. Ennek a fajnak a faunában való elõfordulása mindenképpen figyelemre méló, mer a faj ez idáig csak dunánúli holocén üledékbõl ismer (KROLOPP, E.- VÖRÖ, I. 1982, FÛKÖH, L. 2000). Az eddigi adaok szerin csak idõsebb holocén üledékekbõl muaák ki. Ha ez a ény elfogadjuk, akkor a faj elõfordulása alapján az mondhajuk, hogy az üledékek jelenõs része az idõsebb holocénben rakódo le a erüleen. A eljes réegsor üledék és faunaelemzése alapján valószínûsíheünk egy pleiszocén végi, holocén eleji üledékképzõdés, mivel a felár réegsor alján a homokos kavics, ill. kavicsos homok üledékekben, a folyóvízi jellegû kever faunákban, a minasor alján elõfordul a Vallonia enuilabris, min pleiszocén elem, illeve a Trichia hispida, min a pleiszocén üledékek egyik domináns faja, a ké faj minden valószínûség szerin áhalmozódás és szállíódás úján kerül az üledékbe, hiszen a lápos erüleekbõl kiemelkedõ szigeeke felépíõ homokos löszben ömegesen vannak jelen. Ha egy kicsi alaposabb elemzésnek vejük alá az un. szárazföldi fauná, melyek a hazai holocén süllyedékerüleek szárazföldi faunái ekinebe véve igen jelenõsnek mondhaó (20 faj, 45,4 %) megállapíhajuk, hogy a szárazföldi faunában 12 olyan faj van, mely a pleiszocén faunának is agja vol s ezek közül egyes fajok számoevõen csak az I/6 mináól mélyebb üledékekben fordulnak elõ ( Vallonia enuilabris, uccinea oblonga, Val- 35
lonia pulchella) o ahol az üledék kavicso is aralmaz. Ez az egyezés, felvehei az az elképzelés is, hogy ezek eseleg a pleiszocén üledékekbõl áhalmozással kerülek az üledékekbe. Az egyérelmûen mozgó vízre ualó üledékekben (I/14-I/7), melyeknek a faunájában konsans elemkén a Valvaa piscinalis és egyes eseekben a Gyraulus laevis kimuahaó, a ipikus mocsári fajok hiányá állapíhajuk meg, azoknak robbanásszerû megjelenése a lápföld jellegû üledékekben, az I/6 mináól kövekezik be. Ezekben az üledékekben a mozgóvízre ualó fajok már alárendel szerepe jászanak, de minden minában jelen vannak, min ahogy ma is a recens faunában megfigyelheõk a erüle egyes ponjain. A feniekben e megállapíások alapján az mondhajuk, hogy az Ingói-bereknek ezen a ponján a holocén elején a folyóvíz álal szállío üledékek rakódak le. Az üledék ípusa (kavicsos homok, homokos kavics) és a benne elõforduló fajok alapján erõeljesebb vízmozgásra enged kövekezeni (Lihoglyphus naicoides Valvaa piscinalis biozóna), majd a felölõdés kövekezében a vízmozgás energiája csökken, megkezdõdö az állóvizekre jellemzõ üledékek kialakulása (Gyraulus albus - Bihynia enaculaa biozóna) végül pedig a nagymennyiségû növényze jelenlée mia a mocsári környeze kialakulása. A faunában elõforduló szárazföldi fajok egyrész min a folyóvizekre jellemzõ kever fauna agjai kerülek az üledékbe (eseleg a pleiszocén üledékekbõl áhalmozással), másrész a mocsár kialakulásának idõszakában leheek a erüleen idõszakosan szárazzá váló erüleek, min napjainkban is, ahol ezek a fajok idõszakosan megjelenek. Ez a faunaképe legjobban az I/1 mina muaja. 3. ábláza. Kisbalaon: Ingói-csaorna parján (a szivayúház közelében) 36
2. A Fõnyed és zegerdõ közöi erüleen, a Kis-Maró-völgyi csaorna parján elvégze minavéelezés szelvénybõl örén. Ezen a erüleen igen vékony, de csigamaradványokban igen gazdag holocén üledéke árunk fel. A 30 cm vasag lápföld sárga löszös üledékekre elepül. Feleheõen a lápföld alai üledékek a felölõdõ medencében sokáig szigeszerûen emelkedheek ki, s ezér azokon csak a felölõdés egy kései szakaszában jelen meg a vízboríás. A felár fauna igen gazdag mocsári csigaközösségre ual: F1 Vízi fajok: Acroloxus lacusris 29 Anisus spirorbis 29 Anisus vorex 21 Anisus voriculus 37 Bihynia leachi 79 Bihynia enaculaa. op. 65 (63 enaculaa, 2 leachi) Bihynia enaculaa 151 Gyraulus albus 4 Gyraulus crisa 51 Gyraulus riparius 13 Hippeuis complanaus 40 Lymnaea palusris 20 Lymnaea peregra 51 Lymnaea sagnalis 23 Lymnaea auricularia 28 Lymnaea runcaula 5 Pisidium sp. 55 Planorbis planorbis 107 Planorbarius corneus 4 Physa foninalis 25 egmenina niida 96 Valvaa crisaa 638 Valvaa piscinalis 10 Viviparus conecus 3 zárazföldi fajok Carychium minimum 71 Cepaea sp. 2 Cochlicopa lubrica 7 Euconulus fulvus 3 Nesovirea hammonis 3 Oxyloma elegans 63 37
Oxychilus glaber 4 Perforaella rubiginosa 3 uccinea oblonga 8 uccinea puris 8 Vallonia enniensis 28 Vallonia pulchella 22 Verigo aniverigo 47 Verigo pygmaea 4 A faunában, mely 37 faj aralmaz a vízi fajok aránya 62,2 %. A szárazföldi fajok jelenlée az idõszakosan száraz erüleek kialakulásával magyarázhaó elsõdlegesen, de az sem kizár. hogy a felölõdés idején mozgó víz álali szállíás is örén. Az üledék egyérelmûen ez a ény nem ámaszoa alá, de a vízi faunában jelenlévõ (0,01 % gyakoriságú) Valvaa piscinalis ualha erre a ényre. Az elõzõ minasor (Ingói-csaorna I.) vízi faunájával szemben mindenképpen szembeûnõ az un. nagyesû mocsári fajok (Planorbarius corneus, Lymnaea sagnalis, Lymnaea peregra) nagyobb relaív gyakorisága. Ugyancsak érdemes megemlíeni hogy míg az Ingói-berekben felár faunában a Bihynia enaculaa faj házai és az un. operculum lemezek közöi arány uóbbiak javára olódik el (pl. az I/2 minában az operculumok száma 146, míg a házak száma mindössze 17), addig a Fõnyednél felár minában a 151 ház melle mindössze 63 operculum kerül elõ. A malakológus körökben elfogado elméle szerin ez az arányelolódás is jelezhei a víz mozgásá, ugyanis az elpuszul és bomlásnak indul lágy részek mia a ház gázzal ölõdik meg, aminek kövekezében a víz könnyen elszállíja, míg a leváló operculumok lesüllyednek az alzara, s helyben emeõdnek be. A felár fauna jelenõségé a benne elõforduló Gyraulus riparius adja (13 példány, ami hazai viszonylaban jelenõsnek mondhaó). Az eddig elvégze felárások szerin csak ebben a Fõnyed melle felár faunában fordul elõ a faj. A holocén faunák bioszraigráfiai agolása szerin (Fûköh, L. 1991) a faj megjelenése Magyarországon a holocén fiaal szakaszában, a szubboreálisban van. A Gyraulus riparius megjelenése melle másik szembeûnõ ény, hogy ebben a faunában a Bihynia leachi relaív gyakorisága nagyobb, min a Bihynia enaculaa relaív gyakorisága. Ez az eddigi vizsgálaok szerin szinén a holocén fiaal üledékeiben fordul elõ, amikor az addig viszonylag enyhe klíma romlik, s a melegkedvelõ B. enaculaa aránya visszaszorul (FÛKÖH, L. 1995). Ezeknek a malakológiai adaoknak az alapján leheséges az üledék kelekezési korának behaárolása is, mely nagy valószínûséggel a szubboreálisban kövekeze be (Bihynia leachi - Gyraulus riparius biozóna). 4. ábláza. Kisbalaon: Vörs (falu elõ, a csaorna parján) 38
Kisbalaon: Vörs (falu elõ, a csaorna parján) A feniekben bemuao felárások faunái alapján rekonsruálhaó erülefejlõdés három elérõ üledékképzõdésre ual, mely egyrész kronológiailag egymás köveõ eseményeke rögzí, másrész kiválóan példázza a erüle kialakulásának ma is megfigyelheõ mozaikosságá. A folyaódó üledékfelárások és faunaelemzések várhaóan ovábbi adaokkal gazdagíják majd a Kis-Balaon medencéjérõl, annak kialakulásáról, a medencében végbemen szukcessziós folyamaokról eddig meglévõ ismereeinke. A malakológiai vizsgálaokkal párhuzamosan megindul paleoboanikai és palynológiai vizsgálaok eredményei pedig várhaóan korrelálhaók lesznek a malakológiai eredményekkel. 39
Irodalom FÛKÖH, L. (1991): Examinaion on Faunal-hisory of he Hungarian Holocene mollusc fauna (Characerisaion of he uccesion Phase).- Fol. His.-na. Mus Mar. 16:13-28. FÛKÖH, L. (1995): Holocene malacosraigraphy in Hungary (in Fûköh-Krolopp-ümegi: Quaernary Malacosraigraphy in Hungary).- Malacological Newsleer uppl. 1:113-198. FÛKÖH, L. (2000): Ké idõszakosan elõforduló Hydrobiidae (Mollusca: Gasropoda) Magyarországon, a Dunánúl fiaal negyedidõszaki üledékeiben.- Mal. Táj. 18:81-84. KÖLTÕ. L. VÁNDOR, L. (1996): Évezredek üzenee a láp világából. (Régészei kuaások a Kis-Balaon erüleén 1979-1992).-Kaposvár Zalaegerszeg pp:1-160. KROLOPP, E. (1983): Biosraigraphic division of Hungarian Pleisocene Formaions according o heir Mollusc fauna.- Aca Geol. Hung. 26:62-89. KROLOPP, E.-VÖRÖ, I. (1982): Macro-Mammalia és Mollusca maradványok a Mezõlak- zélmezõ puszai õzegelepõl.- Folia Museum Hisorico-Nauralia Bakonyiensis 1:39-64. KROLOPP, E. (1995): Biosraigraphic division of Pleisocene formaions in Hungary according o heir Mollusc Fauna. (in Fûköh-Krolopp-ümegi: Quaernary Malacosraigraphy in Hungary)- Malacological Newsleer. uppl. I:17-78. ÜMEGI, P. KROLOPP, E. (1995): A magyarországi würm korú löszök képzõdésének paleoökológiai rekonsrukciója Mollusca-fauna alapján.-földani Közlöny 125(1-2): 125-148. FÛKÖH Levene Mára Múzeum H-3200 GYÖNGYÖ, Kossuh u. 40. lfukoh@egon.gyaloglo.hu 40