ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa HESZ JÓZSEF tűzoltó őrnagy Az iparibaleset-elhárítás eljárás- és eszközrendszerének kutatása és fejlesztése, különös tekintettel a kőolaj-finomítókra című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése és hivatalos bírálatai - 2005 -
2 A tudományos probléma megfogalmazása A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának egyik elengedhetetlen feltétele volt a Seveso II. EU Irányelv bevezetése és az abban foglaltak végrehajtása. Az ipari balesetek elleni védelem megelőzési vonatkozású szegmense ezáltal megerősödött, és ezzel párhuzamosan szükség van a védekezési (elhárítási) terület fejlesztésére is. A kőolaj-finomító a legjelentősebb ipari létesítmények egyike, amelyben az ipari balesetelhárítás folyamata jól nyomon követhető, és a szakterület kutatásával az elhárítási rendszer fejleszthető. A környezetvédelem, a lakosság védelmének magas szintű megvalósítása a balesetek bekövetkezésének helyszínén kezdődik és a döntő intézkedéseket az ipari létesítményben kell meghozni. A hagyományos veszélyek mellett megjelennek az új kihívások (globális klímaváltozás, terrorizmus), amelyekre fel kell készülni és fel kell készíteni az elhárításért felelősszervezeteket is. A kőolaj-finomítókban bekövetkezett balesetek jó alapot adnak arra, hogy a felmerülő szakmai problémákat feltárjuk és a kutatások eredményei mellett, a tapasztalatokat is felhasználva fejlesszük az ipari baleset-elhárítási rendszert. A veszélyforrások és az abból eredő hatások vizsgálata kijelölik az elhárítás prioritását és rávilágítanak a megoldandó szakmai kérdésekre. Célkitűzéseim A célkitűzésiem az alábbiak voltak: 1. Egységes rendszerbe foglalni a kőolaj-finomítók baleset-elhárítási helyzetét és a szervezési-technikai megoldások lehetőségeit; 2. Feltárni a kőolaj-finomítók potenciális veszélyforrásait, majd ezekre alapozva meghatározni a biztonságot növelő intézkedéseket; 3. Meghatározni az elsődleges beavatkozó szervezetek megalakításának és felkészítésének egyik alapelvét; 4. Rávilágítani a kőolaj-finomítókban keletkező tüzek oltásának körülményeit és meghatározni a mobil és stabil oltási módok komplex alkalmazásának feltételeit; 5. Kidolgozni az elsődleges beavatkozó szervezetek tagjai részére tartandó felkészítés tematikáját a terrorcselekmények következményei elhárítása esetén.
Kutatási módszerek 3 Alapvető kutatási módszerül a fellelhető kapcsolódó szakirodalom feldolgozását, rendszerezését és értékelő elemzését választottam. A megtörtént események problémáiból kiindulva, szintetizáló tevékenységet folytatattam, amelyben saját, több mint tízéves tapasztalatom és tanulmányaim is benne foglaltatnak. A szakirodalmat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ könyvtárában, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon, a Tűzoltó Múzeumban, a százhalombattai kőolaj-finomító főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságán tanulmányoztam át. Jelentős segítséget nyújtottak a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi szaklapok (Florian express, Védelem, Tűzvédelem és elődei, Katasztrófavédelem), a kapcsolódó védelmi lapok (Belügyi Szemle, Műszaki Katonai Közlöny, Ma és Holnap, Környezetvédelem stb.), a külföldi szakmai folyóiratok (Fire International, Fire&Rescue, Fire stb.). Ezen túl az interneten is jelentős szakmai anyagot tártam fel, valamint támaszkodhattam a hazai és külföldi konferenciák anyagaira. Szakmai látogatást tettem a pozsonyi, a százhalombattai, a tiszaújvárosi és a zalaegerszegi kőolaj-finomítókban, konzultációt folytattam a szakma jeles képviselőivel, a témához kapcsolódó kutatást folytató szakemberekkel. Különösen fontosnak tartottam, hogy a témát közvetetten érintő szakterületekről (környezetvédelem, építészet, biztonságpolitika, vegyészet stb.) is megfelelő mélységű információhoz jussak, amelyet részben tanulmányaimból, részben a tűz- és katasztrófavédelmi munkám és kutatásom során szereztem meg. Az elvégzett vizsgálatok Az értekezésem alapja a megtörtént eseményekből történő kiindulás, így néhány jelentős, kőolaj-finomítóban megtörtént balesetből levont következtetéssel támasztottam alá a megfogalmazott javaslatokat, ajánlásokat. A kőolaj-finomítás történeti és elhárítási áttekintésével kívántam megalapozni a jelenlegi helyzetből a jövőbe mutató irányokat.
4 A kőolaj-finomítók veszélyeinek és azok hatásainak áttekintésével ismertettem a felmerülő problémákat, amelyekre szervezési, technikai válaszokat kívánok adni értekezésemben. Ezt követően a jelenlegi eljárás- és eszközrendszer bemutatásával zárom a disszertáció első fő részét. A második fő rész az elhárítás konkrét elemeire világít rá a tervezéstől a felkészítésen át a beavatkozások végrehajtásáig. Kutatásom során elsősorban a védekezés rendszerét kívántam feltárni. A megelőzés vonatkozásában már állnak rendelkezésre összefoglaló művek, a vizsgálat pedig részben gazdasági, részben jogi probléma. Kutatásom során a kőolaj-finomítóban bekövetkező események kerítésén belüli kezelésével foglalkoztam. A kőolaj-finomítók a normál, üzemszerű működésük alkalmával is bocsátanak a környezetbe káros anyagokat. Ki kell hangsúlyoznom, hogy az iparibaleset-elhárítás témakörében csak azon eseményekkel foglalkozom, amikor a baleset bekövetkezik, azaz a normális üzemmenettől eltérően más eljárásra van szükség. Összegzett következtetések 1. Kutatásom során én is arra a következtetésre jutottam, hogy a legmagasabb szintű védelmi elem a megelőzés, de ez nem jelenti a védekezési elem elhanyagolását, akár természeti, akár civilizációs katasztrófáról beszélünk. 2. Az ipari biztonság vizsgálatánál kitekintést kell tennünk nem csak a belülről, de a kívülről induló veszélyeztető tényezőkre is. Feltétlenül vizsgálni kell a világ biztonságában bekövetkező változásokat, amely alapján megállapítottam, hogy a biztonság komplex kezelési mechanizmust igényel. A biztonság összetett, de oszthatatlan, amelynek társadalmi, gazdasági, politikai, katonai, környezeti és egyéb szegmensei vannak. A terrorcselekmények és a nemzetközi bűnözés pedig egyenesen korunk aktuális problémájává váltak. Ezen események elhárításának eredményessége nagyban függ a megalakított és működtetett beavatkozó szervezetek felépítésétől és működésük színvonalától, és függetlenek - legalábbis közvetlenül - a katonai, társadalmi, politikai és egyéb biztonsági tényezőktől.
5 3. A biztosítás és a biztonság nem mindig alkot egységet, többek között azzal, hogy nincs megfelelő gazdasági ösztönzője a biztosításoknak. A hatósági szerep mellett kézzel foghatóbb, ösztönzőbb szerepe van a gazdasági kényszereknek. 4. A veszélyek csökkentése sok esetben nem lehetséges, hiszen a technológia még jelentős anyagáramokkal működik, így a veszélyes anyagok szállítása, raktározása, feldolgozása a veszélyt hordozza magába. A baleset bekövetkezésének valószínűsége csökkenthető ugyan, de csak egy bizonyos határig, amelyet a kor technikai színvonala megenged. A kockázatok csökkentése ebből következően lehetséges, de zérusra az sem szorítható le. 5. Az iparibaleset-elhárítás hazai rendszere a jelenlegi helyzetében alapvetően megfelel a kor követelményeinek, magába foglalja az Alkotmányban, a nemzetközi egyezményekben, az irányelvekben, a jogszabályokban, a technológiai utasításokban és a kidolgozott eljárásrendekben foglalt előírásokat. 6. A jogszabályok megfelelő kereteket biztosítanak a gazdaság működéséhez. Az egy témában, de különböző szakterületek előírásai között sokszor diszharmónia van, így azok egyidejű alkalmazása miatt problémák keletkezhetnek. Fontos az is, hogy az előírások minél szigorúbb alkalmazása ne cél legyen, hanem eszköz a biztonsági szint emeléséhez. A biztonságra vonatkozó fogalmak gyakran keverednek, értelmezési öszszeütközést rejtenek magukban. 7. A kőolaj-finomítóknak rendkívül szerteágazó, bonyolult a tervezési rendszere. Mivel a nemzetközi előírások, a törvények egy érdekből (az állampolgárok biztonsága), de különböző szempontok szerint határozzák meg a védelmi tervek tartalmi és formai követelményeit. Gondot jelent a védelmi tervek elkészítésénél, hogy a tartalmi tagozódás, a részletezettségi követelmények eltérőek, így a pontos fizikai-kémiai számítások követelményétől a szakmai tapasztalatig és becslésig terjedhet a tervek műszaki tartalma. 8. A védelmi tervek hatékonysága azok alkalmazásának szintjében rejlik. Éppen ezért fontos feladat a tervek naprakészen tartása mind a hatóság, mind a gazdálkodók számára. A többszáz oldalas, bonyolult terveket - amelyek csupán a biztonság egy elemére vonatkoznak - napra készen tartani sokszor megoldhatatlan feladatot jelent az alkalmazók számára. Ez látszatbiztonságot teremt.
6 9. A védelmi tervek elkészítése a biztonsági rendszerek esetében szükséges, de nem elégséges feltétel, hiszen azok alkalmazási képessége legalább olyan fontos. Lényeges, hogy a gyakorlatok rendszere a tervek logikus folytatása legyen. Gyakran fordul elő a tervek készítésénél, hogy kisebb kockázatú elemeket egyszerűen kizárnak ( nálunk ilyen nem történhet ), és nem veszik figyelembe a gyakorlatoknál. 10. Fontos, hogy a gyakorlati képzés és a gyakorlatok végrehajtása a környezetvédelem szempontjainak is feleljen meg. Ennek érdekében szükség van megfelelő műszaki védelemmel ellátott gyakorlópályára, amelyeknek kiépítéséhez a fejlett országok tűzoltó kiképző központjai mintaként szolgálhatnak. E pálya nem csak a kőolaj-finomítók tűzoltóinak a képzését szolgálná, hanem a területvédelmet ellátó hivatásos és önkéntes tűzoltóiét is, akik szintén találkozhatnak komoly ipari balesetekkel. 11. Az iparibaleset-elhárítás alapvetően a környezetvédelem része, megvalósítása érdekében az elhárítási szervezetek működtetik a katasztrófa-, tűz-, munka-, egészségvédelmi stb. rendszabályokat. A védelmi szervezeteket úgy kell megszervezni és működtetni, azaz a gyors reagálás mellett a hosszan tartó beavatkozásokat is képesek legyenek kezelni. Fontos a technológia magas szintű ismerete a beavatkozók részéről, a dominóhatás és a beavatkozással történt károkozás elkerülése végett. 12. Gazdasági ösztönzőkkel (pl.: biztosítás, adókedvezmény) el kell érni, hogy a VERIK rendszerbe minden felső küszöbértékű és lehetőség szerint alsó küszöbértékű vállalat bekapcsolódjon, és hatékony működést biztosítsanak a műszaki mentő bázisok, valamint hivatásos és önkéntes tűzoltóság számára. 13. A tartály-tűzoltás rendszerének kidolgozása rendszerszemléletet követel meg, amely a tartályparkok volumenétől, a veszélyeztetettségtől, az esetleges károktól, az adott személyi és tárgyi feltételektől függ. Nem jelenthető ki általában, hogy a stabil vagy a mobil tűzoltás jobb, annak eldöntését széles körű biztonsági elemzésnek kell megelőznie. 14. A beavatkozó szervezetek csak az üzem vezetőivel, a más tűzoltóságokkal és az egyéb védelmi szervezetekkel együttműködve képesek megakadályozni a katasztrófák kialakulását. Fontos, hogy a megelőzésre beépített technikai berendezéseket folyamatosan
7 tartsák karba és ellenőrizzék, a folyamatokat tartsák ellenőrzés alatt. Az üzemek fejlesztéseknél a biztonsági rendszerek fejlesztését is szorgalmazni kell, nem elegendő megelőző intézkedéseket foganatosítani. 15. A beavatkozó szervezeteket korunkban a globális klímaváltozásból és a terrorizmusból adódó balesetek elhárítására is fel kell felkészíteni. A szervezet reagálóképességét úgy kell fejleszteni, hogy folyamatosan, zökkenőmentesen legyen alkalmazható az új kihívásokra. Szélesíteni kell az alkalmazás lehetőségét, a hagyományos tűzoltói feladatokon túl a környezetvédelmi beavatkozásokra is ki kell építeni a technikai-szervezeti hátterüket. 16. A létesítményi tűzoltóságokat kell alkalmassá tenni az új feladatokból eredő beavatkozások gerincévé. Ennek érdekében ki kell terjeszteni képességüket a környezetvédelmi beavatkozások minél nagyobb körére, és tevékenységüket össze kell hangolni a munkahelyi polgári védelmi egységek tevékenységével. 17. A logisztika vonatkozásában megállapítottam, hogy azt a kőolaj-finomítókban önálló területként kell kezelni. A baleset-elhárítási szervezet felépítése és működtetése során a logisztika feladata az oltó- és mentesítőanyag folyamatos biztosítása, az állomány ellátása és szükség szerinti váltásának biztosítása. Ezen feladatok végrehajtásához a logisztikai szakembert a baleset-elhárítás irányításába be kell vonni. Új tudományos eredmények 1. A hazai és külföldi súlyos balesetek és katasztrófák elemzésével feltártam a kőolajfinomítók veszélyforrásait. 2. A bekövetkezett események tapasztalataira támaszkodva egységes rendszerbe foglaltam a kőolaj-finomítók iparibaleset-elhárítási tevékenységét. 3. Bizonyítottam az iparibaleset-elhárításért felelős szervezetek integrálásának szükségességét. Javasoltam a létesítményi tűzoltóság bázisán egy egységes elhárítási szervezet létrehozását.
8 4. Meghatároztam a tartály-tűzoltás esetén a védekezési rendszer kialakításának egyik alapelvét a mobil és stabil tűzoltási technikai eszközök alkalmazási lehetőségei vonatkozásában. 5. Kidolgoztam az elsődleges beavatkozó szervezetek tagjai részére tartandó felkészítés tematikáját a terrorcselekmények következményeinek elhárítására. Ajánlások megfogalmazása 1. Javasolom értekezésem rendvédelmi oktatásban történő felhasználását. 2. A disszertáció megállapításait ajánlom a kőolaj-finomítók és a nagy ipari létesítmények vezetőinek figyelmébe, az elhárító szervezetük környezetvédelmi szempontú kialakításához. 3. A disszertáció az iparibaleset-elhárítás jogi hátterének megvalósításához, módosításához, kiigazításához járulhat hozzá. 4. Disszertációm a vegyiparban és egyéb ipari ágakban a környezettudatos gondolkodás kialakításához, illetve fejlesztéséhez járulhat hozzá. 5. Megítélésem szerint az anyag alapját képezheti a további iparibaleset-elhárítási kutatásoknak az alábbi témakörökben. Saját publikációk jegyzéke Szakdolgozatok 1. A büntetés-végrehajtási intézmények tűzvédelme - Ybl Miklós Műszaki Főiskola Tűzvédelmi Szak, 1993. 2. A tűzvédelem helyzete és a végrehajtandó feladatok a környezetvédelem szemszögéből - Államigazgatási Főiskola Posztgraduális Intézet Környezetvédelmi Szak, 1995. 3. A kőolajfinomítók tűzivíz-ellátása - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar, 2000. Előadások 1. A balesetek felszámolásához szükséges feltételrendszer és a fejlesztési irányok (Veszélyes anyagok közúti szállítása konferencia; Pécel, 2001. 09. 26-27.)
9 2. A közműkatasztrófák és lehetséges hatásai Magyarországon (Honvédelmi Kutatások Központja konferencia; Budapest, 2001.05.24) 3. A menekítés mentésszervezési és veszélyhelyzet-kezelési kérdései a különböző célú létesítményekben (KIUTAT Menekülési útvonal konferencia; Budapest, 2001. 11. 22-23.) 4. Az önkéntesek részvétele a mentésben (Az önkéntes mentőcsoportok felkészítése a nemzetközi segítségnyújtásra; Balatonfüred, 2001. 12. 03.) 5. Disaster Management in Hungary (Katasztrófakezelési tanfolyam; Kobe, 2003. január 19 - március 01.) 6. Rescue Organization in Hungary (especially in chemical accidents) (CTIF Veszélyes Anyagok Bizottság budapesti ülésén; Budapest, 2003. szeptember 17-21.) 7. Emergency management in case of act of terrorism (BM Nemzetközi Oktatási Központ által, külföldi rendőrök részére szervezett terrorizmus elleni továbbképzésen, Budapest, 2003. november 05.) 8. Az elsődleges beavatkozó szervezetek felkészítése a robbanóanyagok jelenlétében történő beavatkozásokra (Haditechnika 2004. III. Nemzetközi Szimpózium; Budapest 2004. április 19-20.) 9. Az elsődleges beavatkozó szervezetek felkészítése a robbanóanyagok jelenlétében történő beavatkozásokra (Fúrás-Robbantástechnika 2004. VII. Nemzetközi konferencia; Miskolc, 2004. szeptember 7-9.) 10. A katasztrófák elleni védekezés hazai (országos, regionális, városi, községi, települési) rendszere (VIII. Országos Katasztrófakezelési Konferencia; Sopron, 2004. október 6-8.) 11. A kőolaj-finomítók baleset-elhárításáért felelős szervezeteinek felkészítése a terrorcselekmények következményeinek felszámolására (Vegyipari Tűzoltóparancsnokok III. Nemzetközi Konferenciája; Százhalombatta, 2005. május 17-19.) Szakcikkek 1. Hesz József: A tűzvédelem és a környezetvédelem (Tűzvédelem, 1995. augusztus, 12. és 26. o., ISSN 0230-1415) 2. Hesz József: A tűzvédelem, a környezetvédelem és a jog (Tűzvédelem, 1995. szeptember, 14. o., ISSN 0230-1415) 3. Hesz József: A környezetvédelem a tűzvédelem gyakorlatában (Tűzvédelem, 1995. december, 10-11. o., ISSN 0230-1415) 4. Hesz József: A környezetvédelem megjelenítése a Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzatban (Tűzvédelem, 1998. május, 13-14. o., ISSN 0230-1415)
10 5. Hesz József: Helyzetkép a műszaki mentésekhez szükséges gépjárművekről (Védelem, 2001. 6. szám, 9-11. o., ISSN: 1218-2958) 6. Hesz József: A veszélyes anyagok forgalma és a velük kapcsolatos rendkívüli események tapasztalatai Magyarországon 1995-2000. (Florian express, 2001. október 676-679. o., ISSN 1215-492X) 7. Hesz József: A gázpalack-robbanás kérdései, különös tekintettel az acetilénpalackokra (Florian express, 2002. július-augusztus, 446-449. o., ISSN 1215-492X) 8. Hesz József: Japánban, a katasztrófák hazájában (Katasztrófavédelem, 2003. április, 10. o., ISSN-1586-2305) 9. Hesz József: Hogyan oltanak Japánban? (Florian express, 2003. május, 293-296. o., ISSN 1215-492X) 10. Hesz József: Au pays des Magyars (Le Sapeur Pompier, 2003. június, 26-27. o., ISSN 00336-469X) 11. Hesz József: Gondolataim a tűzvédelemről (Florian express, 2003. szeptember, 505-507. o., ISSN 1215-492X) 12. Hesz József: Terrorizmus: napjaink kihívása a tűzoltók számára is (Műszaki Katonai Közlöny, 2003.1-4. összevont szám, 29-38. o., ISSN 1218-8956) 13. Hesz József: Az ipari létesítmények baleset-elhárító szervezetei (Védelem, 2004. 1. szám, 51-52. o., ISSN: 1218-2958) 14. Hesz József: A tűzoltók és a robbanóanyagok (Florian express, 2004.április, 251-254. o., ISSN 1215-492X) 15. Hesz József: Beavatkozás kőolajszármazékok talajban jutása esetén (Florian express, 2004. június, 387-389. o., ISSN 1215-492X) 16. Dr. Bukovics István - Hesz József: Katasztrófa-megelőzés: a kőolaj és a víz egymás mellett biztonságban (Belügyi Szemle, 2004. 7-8. szám, 45-58. o. ISSN 1218-8956) 17. Hesz József: Veszélyhelyzet-menedzsment az ipari baleset-elhárítással összefüggésben (Florian express, 2005. június, 372-374. o., ISSN 1215-492X) 18. Cristiana Vittorini - Hesz József: Ungheria: i vigili al centro dell Europa (Obiettivo Sicurezza, 2005. szeptember, 45-48. o., az eredeti angol cikket Hesz József írta, olaszra fordította Cristiana Vittorini)
11 Oktatási tevékenység 1. Tűzoltás, kárelhárítás - a gyakorlatok tartása és a tanulmányok (Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet; 2003/2004-es tanév II. félév, nappali, III. évfolyam) - 10 óra 2. Veszélyes anyagok és kárelhárításuk III. (Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet; 2004/2005-ös tanév I. félév, nappali és levelező, III. évfolyam) - 12 óra 3. Veszélyes anyagok szállítása és kárelhárításuk (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2004/2005-ös tanév II. félév, levelező) - 6 óra Pályázatok 1. Tűzoltók és a robbanóanyagok jelenlétében történő beavatkozások, különös tekintettel a terrorizmus elleni küzdelemre (Dr. Balogh Imre emlékpályázat, 2004; kiíró: BM OKF; helyezés: nem hivatalos 2. hely) 2. Beavatkozó szervezetek (elsősorban a tűzoltóság) felkészítése a robbanóanyagok jelenlétében történő beavatkozásokra (BM Tudományos Pályázat, 2004.; kiíró: Belügyminisztérium; helyezés: BM OKF különdíj) Szakmai tudományos önéletrajz Személyes adatok Név: Hesz József Született: Kalocsa, 1971. július 14. Anyja neve: Peti Judit Lakcím: Budapest, Vikár Béla u. 8. III/1. Munkahely: BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Telefon: 06-(20)-47-47-175 e-mail: hesz.jozsef@katved.hu Tanulmányok 2002- Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola 1995-2000. Budapesti Műszaki Egyetem, Építőmérnöki Kar 1993-1995. Államigazgatási Főiskola Posztgraduális Intézet, Környezetvédelmi Szak 1990-1993. Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, Tűzvédelmi Szak 1985-1989. Szent István Gimnázium, Kalocsa Jelentősebb szaktanfolyamok
12 2005. Vezetés és pszichológia a tűzoltóságon 2003. Polgári-katonai együttműködési NATO/PfP tanfolyam (40 órás) 2003. Katasztrófakezelési tanfolyam Japánban (6 hetes) 2000. Egy félév a prestoni (Anglia) Central Lancashire Egyetemen, az Épített Környezet Tanszéken, ahol kockázatelemzést, kutatásmetodikát és üzleti angolt hallgattam 1999. Középfokú elsősegélynyújtó tanfolyam (40 órás) 1999. Alpintechnikai magasból-és mélyből mentő tanfolyam (40 órás) 1998. Vezetői tanfolyam (40 órás) 1997. Beépített tűzoltó berendezések szakvizsga 1994. Vízimentő tanfolyam (40 órás) Nyelvtudás 1999. Angol középfokú A 1999. Angol középfokú B 2005. Orosz alapfokú C Eddigi beosztások 2005- ügyeleti osztályvezető, BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ 2001-2005. mentésszervezési főosztályvezető-helyettes, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2000-2001. mentésszervezési, majd titkársági kiemelt főelőadó, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1998-1999. tűzoltási szakterület vezető, Pest Megyei Tűzoltó-parancsnokság 1995-1998. tűzoltási, műszaki mentési főelőadó, majd kiemelt főelőadó, Pest Megyei Tűzoltó-parancsnokság 1993-1995. szolgálatparancsnok-helyettes, majd szolgálatparancsnok, Kalocsa város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó-parancsnoksága Budapest, 2005. december 05. Hesz József tűzoltó őrnagy központi tiszt