Az iparibaleset-elhárítás eljárás- és eszközrendszerének kutatása és fejlesztése, különös tekintettel a kőolaj-finomítókra



Hasonló dokumentumok
A katasztrófavédelem megújított rendszere

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak szeptembertől

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása

A TŰZVÉDELEM KOMPLEX OKTATÁSA A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZETÉBEN

IPARBIZTONSÁGI KÉPZÉS- ÉS TOVÁBBKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON. Iparbiztonsági szakértői napok

Rendőrtiszti Főiskola, Katasztrófavédelmi Tanszék, Budapest

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet

A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA

32/2002. (XII. 12.) BM

- Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar. - Rendőrtiszti Főiskola Rendészettudományi Kar

Europass Önéletrajz. Személyi adatok. Szakmai tapasztalat. Vezetéknév / Utónév(ek) Dr. Komjáthy László. Fax(ok) (ek) komjathy.laszlo@zmne.

A felsőfokú katasztrófavédelmi képzés aktualitásai

Az új katasztrófavédelem alapszak és az NKE KVI működésének tapasztalatai és további feladatok

Közbiztonsági referensek képzése

Katasztrófavédelem 2015 Budapest, Önkéntesek a katasztrófavédelemben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE

A katasztrófavédelem intézkedései

A felsőfokú katasztrófavédelmi képzés új iránya, tűzvédelmi mérnöki képzés

Tavaszi hatósági kerekasztal

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

Pfeiffer Ferenc elnök

Magyar joganyagok - Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirata, 2. oldal - irányítja a katasztrófavédelmi kirendeltségeket, a hivat

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

TŰZVÉDELMI MŰSZAKI IRÁNYELVEK

Hatékonyság vagy biztonság? A tűzoltói beavatkozásokról

Complex education system on disaster management at the Zrínyi Miklós National Defence University

Sibalinné Dr. Fekete Katalin Munkahely: Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Idegennyelvi és Szaknyelvi Központ Beosztás:

a BM OKF Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács évi munkaterve

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

2015. évi MUNKATERVE

Tűzoltási technikák műszaki és gazdasági hatékonysága összetevőinek vizsgálata Halassy Gábor*, Dr. Restás Ágoston**

Közösségi szolgálat a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon

Katasztrófavédelmi képzés fejlesztése a Nemzeti. Siófok, november Nemzeti Közszolgálati Egyetem 3.

Magyar joganyagok - Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirat 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

BIZTONSÁGI FŐIGAZGATÓSÁG. Közlekedésbiztonsági Szervezet SZAKMAI NAP 2015.

KONFERENCIA KIADVÁNY Katasztrófavédelem 2015 Tudományos konferencia

L. T. SZ évi tervezett munkaprogram és pénzügyi terv

Magyar joganyagok - Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okira 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz

TÉMAJEGYZÉK Katasztrófavédelmi műveleti témájú diplomamunkák, szakdolgozatok és TDK dolgozatok elkészítéséhez

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

A tűzvédelmi szabályozás helyzete és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek helye a szabályozás rendszerében

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

A belügyminiszter. BM rendelete

VII. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

ÖSSZEFOGLALÓ SEVESO III.

HAJDÚNÁNÁSI HIVATÁSOS TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG. Hajdúnánási Hivatásos Tűzoltóparancsnokság évben Hajdúhadházon végzett munkájáról

Épületek tűzvédelme a tervezéstől a beavatkozásig Tudományos konferencia Budapest, április 10. A felsőfokú katasztrófavédelmi képzés új irányai

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

KUTI RAJMUND tű. őrnagy

Közbiztonsági referensek képzése

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság

Tűzvédelem. A biztonságtudomány integrált és komplex összetevői

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

TÁJÉKOZTATÓ a BM OKF IPARBIZTONSÁGI TANÁCSADÓ TESTÜLET munkájáról és jövőbeni feladatairól

Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő. 1.dia

Katasztrófavédelmi felkészítés

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

A mentő tűzvédelem rendszere

A KÜLÖNLEGES-, SPECIÁLIS MENTŐEGYSÉGEK ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA

53/2005. (XI. 10.) BM rendelet. a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól

Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból

A katasztrófavédelemi szervek és a kiemelt beruházások kapcsolódásai és helyzete.

Tűzvédelem aktuális kérdései

Pro School Service Nonprofit Kft. / biztonságszervezés / modul/ 2 vifea. segédlet

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai

Biztonsági összekötő illetve a Veszélyes ipari védelmi ügyintézői képzés

Robbanásbiztonság- tűzbiztonság

Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére

Kutatási célok és területek a BM OKF Tudományos Tanácsa Szervezésében és a Katasztrófavédelmi Kutatóintézetben, a szakképzés helyzete

Élelmiszeripari mikrobiológiai laboráns. Laboratóriumi technikus

Belső Biztonsági Alap

Vízügyi és vízvédelmi hatósági jogkörök a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél

Belső Biztonsági Alap

A belügyminiszter. látta:

A tűzvédelmi szabályozás helyzete és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek helye a szabályozás rendszerében

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

Humán Szolgálat H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. * : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel.: (06-1) Fax: (06-1) BM Tel.: Fax:

Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltóságok Konferenciája Szarvas, április 18. Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában.

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ TANULMÁNYOK, SZAKMAI VÉGZETTSÉG. MTA doktora A természeti és civilizációs katasztrófák paradigmatikus elmélete (2008)

Jelentési és vizsgálati rendszer fejlesztési lehetőségei a veszélyes anyagokkal kapcsolatos ipari balesetek elleni védekezés területén

9. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓ JÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

nemzeti közszolgálati egyetem Katasztrófavédelmi Intézet

Átírás:

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa HESZ JÓZSEF tűzoltó őrnagy Az iparibaleset-elhárítás eljárás- és eszközrendszerének kutatása és fejlesztése, különös tekintettel a kőolaj-finomítókra című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése és hivatalos bírálatai - 2005 -

2 A tudományos probléma megfogalmazása A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának egyik elengedhetetlen feltétele volt a Seveso II. EU Irányelv bevezetése és az abban foglaltak végrehajtása. Az ipari balesetek elleni védelem megelőzési vonatkozású szegmense ezáltal megerősödött, és ezzel párhuzamosan szükség van a védekezési (elhárítási) terület fejlesztésére is. A kőolaj-finomító a legjelentősebb ipari létesítmények egyike, amelyben az ipari balesetelhárítás folyamata jól nyomon követhető, és a szakterület kutatásával az elhárítási rendszer fejleszthető. A környezetvédelem, a lakosság védelmének magas szintű megvalósítása a balesetek bekövetkezésének helyszínén kezdődik és a döntő intézkedéseket az ipari létesítményben kell meghozni. A hagyományos veszélyek mellett megjelennek az új kihívások (globális klímaváltozás, terrorizmus), amelyekre fel kell készülni és fel kell készíteni az elhárításért felelősszervezeteket is. A kőolaj-finomítókban bekövetkezett balesetek jó alapot adnak arra, hogy a felmerülő szakmai problémákat feltárjuk és a kutatások eredményei mellett, a tapasztalatokat is felhasználva fejlesszük az ipari baleset-elhárítási rendszert. A veszélyforrások és az abból eredő hatások vizsgálata kijelölik az elhárítás prioritását és rávilágítanak a megoldandó szakmai kérdésekre. Célkitűzéseim A célkitűzésiem az alábbiak voltak: 1. Egységes rendszerbe foglalni a kőolaj-finomítók baleset-elhárítási helyzetét és a szervezési-technikai megoldások lehetőségeit; 2. Feltárni a kőolaj-finomítók potenciális veszélyforrásait, majd ezekre alapozva meghatározni a biztonságot növelő intézkedéseket; 3. Meghatározni az elsődleges beavatkozó szervezetek megalakításának és felkészítésének egyik alapelvét; 4. Rávilágítani a kőolaj-finomítókban keletkező tüzek oltásának körülményeit és meghatározni a mobil és stabil oltási módok komplex alkalmazásának feltételeit; 5. Kidolgozni az elsődleges beavatkozó szervezetek tagjai részére tartandó felkészítés tematikáját a terrorcselekmények következményei elhárítása esetén.

Kutatási módszerek 3 Alapvető kutatási módszerül a fellelhető kapcsolódó szakirodalom feldolgozását, rendszerezését és értékelő elemzését választottam. A megtörtént események problémáiból kiindulva, szintetizáló tevékenységet folytatattam, amelyben saját, több mint tízéves tapasztalatom és tanulmányaim is benne foglaltatnak. A szakirodalmat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ könyvtárában, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon, a Tűzoltó Múzeumban, a százhalombattai kőolaj-finomító főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságán tanulmányoztam át. Jelentős segítséget nyújtottak a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi szaklapok (Florian express, Védelem, Tűzvédelem és elődei, Katasztrófavédelem), a kapcsolódó védelmi lapok (Belügyi Szemle, Műszaki Katonai Közlöny, Ma és Holnap, Környezetvédelem stb.), a külföldi szakmai folyóiratok (Fire International, Fire&Rescue, Fire stb.). Ezen túl az interneten is jelentős szakmai anyagot tártam fel, valamint támaszkodhattam a hazai és külföldi konferenciák anyagaira. Szakmai látogatást tettem a pozsonyi, a százhalombattai, a tiszaújvárosi és a zalaegerszegi kőolaj-finomítókban, konzultációt folytattam a szakma jeles képviselőivel, a témához kapcsolódó kutatást folytató szakemberekkel. Különösen fontosnak tartottam, hogy a témát közvetetten érintő szakterületekről (környezetvédelem, építészet, biztonságpolitika, vegyészet stb.) is megfelelő mélységű információhoz jussak, amelyet részben tanulmányaimból, részben a tűz- és katasztrófavédelmi munkám és kutatásom során szereztem meg. Az elvégzett vizsgálatok Az értekezésem alapja a megtörtént eseményekből történő kiindulás, így néhány jelentős, kőolaj-finomítóban megtörtént balesetből levont következtetéssel támasztottam alá a megfogalmazott javaslatokat, ajánlásokat. A kőolaj-finomítás történeti és elhárítási áttekintésével kívántam megalapozni a jelenlegi helyzetből a jövőbe mutató irányokat.

4 A kőolaj-finomítók veszélyeinek és azok hatásainak áttekintésével ismertettem a felmerülő problémákat, amelyekre szervezési, technikai válaszokat kívánok adni értekezésemben. Ezt követően a jelenlegi eljárás- és eszközrendszer bemutatásával zárom a disszertáció első fő részét. A második fő rész az elhárítás konkrét elemeire világít rá a tervezéstől a felkészítésen át a beavatkozások végrehajtásáig. Kutatásom során elsősorban a védekezés rendszerét kívántam feltárni. A megelőzés vonatkozásában már állnak rendelkezésre összefoglaló művek, a vizsgálat pedig részben gazdasági, részben jogi probléma. Kutatásom során a kőolaj-finomítóban bekövetkező események kerítésén belüli kezelésével foglalkoztam. A kőolaj-finomítók a normál, üzemszerű működésük alkalmával is bocsátanak a környezetbe káros anyagokat. Ki kell hangsúlyoznom, hogy az iparibaleset-elhárítás témakörében csak azon eseményekkel foglalkozom, amikor a baleset bekövetkezik, azaz a normális üzemmenettől eltérően más eljárásra van szükség. Összegzett következtetések 1. Kutatásom során én is arra a következtetésre jutottam, hogy a legmagasabb szintű védelmi elem a megelőzés, de ez nem jelenti a védekezési elem elhanyagolását, akár természeti, akár civilizációs katasztrófáról beszélünk. 2. Az ipari biztonság vizsgálatánál kitekintést kell tennünk nem csak a belülről, de a kívülről induló veszélyeztető tényezőkre is. Feltétlenül vizsgálni kell a világ biztonságában bekövetkező változásokat, amely alapján megállapítottam, hogy a biztonság komplex kezelési mechanizmust igényel. A biztonság összetett, de oszthatatlan, amelynek társadalmi, gazdasági, politikai, katonai, környezeti és egyéb szegmensei vannak. A terrorcselekmények és a nemzetközi bűnözés pedig egyenesen korunk aktuális problémájává váltak. Ezen események elhárításának eredményessége nagyban függ a megalakított és működtetett beavatkozó szervezetek felépítésétől és működésük színvonalától, és függetlenek - legalábbis közvetlenül - a katonai, társadalmi, politikai és egyéb biztonsági tényezőktől.

5 3. A biztosítás és a biztonság nem mindig alkot egységet, többek között azzal, hogy nincs megfelelő gazdasági ösztönzője a biztosításoknak. A hatósági szerep mellett kézzel foghatóbb, ösztönzőbb szerepe van a gazdasági kényszereknek. 4. A veszélyek csökkentése sok esetben nem lehetséges, hiszen a technológia még jelentős anyagáramokkal működik, így a veszélyes anyagok szállítása, raktározása, feldolgozása a veszélyt hordozza magába. A baleset bekövetkezésének valószínűsége csökkenthető ugyan, de csak egy bizonyos határig, amelyet a kor technikai színvonala megenged. A kockázatok csökkentése ebből következően lehetséges, de zérusra az sem szorítható le. 5. Az iparibaleset-elhárítás hazai rendszere a jelenlegi helyzetében alapvetően megfelel a kor követelményeinek, magába foglalja az Alkotmányban, a nemzetközi egyezményekben, az irányelvekben, a jogszabályokban, a technológiai utasításokban és a kidolgozott eljárásrendekben foglalt előírásokat. 6. A jogszabályok megfelelő kereteket biztosítanak a gazdaság működéséhez. Az egy témában, de különböző szakterületek előírásai között sokszor diszharmónia van, így azok egyidejű alkalmazása miatt problémák keletkezhetnek. Fontos az is, hogy az előírások minél szigorúbb alkalmazása ne cél legyen, hanem eszköz a biztonsági szint emeléséhez. A biztonságra vonatkozó fogalmak gyakran keverednek, értelmezési öszszeütközést rejtenek magukban. 7. A kőolaj-finomítóknak rendkívül szerteágazó, bonyolult a tervezési rendszere. Mivel a nemzetközi előírások, a törvények egy érdekből (az állampolgárok biztonsága), de különböző szempontok szerint határozzák meg a védelmi tervek tartalmi és formai követelményeit. Gondot jelent a védelmi tervek elkészítésénél, hogy a tartalmi tagozódás, a részletezettségi követelmények eltérőek, így a pontos fizikai-kémiai számítások követelményétől a szakmai tapasztalatig és becslésig terjedhet a tervek műszaki tartalma. 8. A védelmi tervek hatékonysága azok alkalmazásának szintjében rejlik. Éppen ezért fontos feladat a tervek naprakészen tartása mind a hatóság, mind a gazdálkodók számára. A többszáz oldalas, bonyolult terveket - amelyek csupán a biztonság egy elemére vonatkoznak - napra készen tartani sokszor megoldhatatlan feladatot jelent az alkalmazók számára. Ez látszatbiztonságot teremt.

6 9. A védelmi tervek elkészítése a biztonsági rendszerek esetében szükséges, de nem elégséges feltétel, hiszen azok alkalmazási képessége legalább olyan fontos. Lényeges, hogy a gyakorlatok rendszere a tervek logikus folytatása legyen. Gyakran fordul elő a tervek készítésénél, hogy kisebb kockázatú elemeket egyszerűen kizárnak ( nálunk ilyen nem történhet ), és nem veszik figyelembe a gyakorlatoknál. 10. Fontos, hogy a gyakorlati képzés és a gyakorlatok végrehajtása a környezetvédelem szempontjainak is feleljen meg. Ennek érdekében szükség van megfelelő műszaki védelemmel ellátott gyakorlópályára, amelyeknek kiépítéséhez a fejlett országok tűzoltó kiképző központjai mintaként szolgálhatnak. E pálya nem csak a kőolaj-finomítók tűzoltóinak a képzését szolgálná, hanem a területvédelmet ellátó hivatásos és önkéntes tűzoltóiét is, akik szintén találkozhatnak komoly ipari balesetekkel. 11. Az iparibaleset-elhárítás alapvetően a környezetvédelem része, megvalósítása érdekében az elhárítási szervezetek működtetik a katasztrófa-, tűz-, munka-, egészségvédelmi stb. rendszabályokat. A védelmi szervezeteket úgy kell megszervezni és működtetni, azaz a gyors reagálás mellett a hosszan tartó beavatkozásokat is képesek legyenek kezelni. Fontos a technológia magas szintű ismerete a beavatkozók részéről, a dominóhatás és a beavatkozással történt károkozás elkerülése végett. 12. Gazdasági ösztönzőkkel (pl.: biztosítás, adókedvezmény) el kell érni, hogy a VERIK rendszerbe minden felső küszöbértékű és lehetőség szerint alsó küszöbértékű vállalat bekapcsolódjon, és hatékony működést biztosítsanak a műszaki mentő bázisok, valamint hivatásos és önkéntes tűzoltóság számára. 13. A tartály-tűzoltás rendszerének kidolgozása rendszerszemléletet követel meg, amely a tartályparkok volumenétől, a veszélyeztetettségtől, az esetleges károktól, az adott személyi és tárgyi feltételektől függ. Nem jelenthető ki általában, hogy a stabil vagy a mobil tűzoltás jobb, annak eldöntését széles körű biztonsági elemzésnek kell megelőznie. 14. A beavatkozó szervezetek csak az üzem vezetőivel, a más tűzoltóságokkal és az egyéb védelmi szervezetekkel együttműködve képesek megakadályozni a katasztrófák kialakulását. Fontos, hogy a megelőzésre beépített technikai berendezéseket folyamatosan

7 tartsák karba és ellenőrizzék, a folyamatokat tartsák ellenőrzés alatt. Az üzemek fejlesztéseknél a biztonsági rendszerek fejlesztését is szorgalmazni kell, nem elegendő megelőző intézkedéseket foganatosítani. 15. A beavatkozó szervezeteket korunkban a globális klímaváltozásból és a terrorizmusból adódó balesetek elhárítására is fel kell felkészíteni. A szervezet reagálóképességét úgy kell fejleszteni, hogy folyamatosan, zökkenőmentesen legyen alkalmazható az új kihívásokra. Szélesíteni kell az alkalmazás lehetőségét, a hagyományos tűzoltói feladatokon túl a környezetvédelmi beavatkozásokra is ki kell építeni a technikai-szervezeti hátterüket. 16. A létesítményi tűzoltóságokat kell alkalmassá tenni az új feladatokból eredő beavatkozások gerincévé. Ennek érdekében ki kell terjeszteni képességüket a környezetvédelmi beavatkozások minél nagyobb körére, és tevékenységüket össze kell hangolni a munkahelyi polgári védelmi egységek tevékenységével. 17. A logisztika vonatkozásában megállapítottam, hogy azt a kőolaj-finomítókban önálló területként kell kezelni. A baleset-elhárítási szervezet felépítése és működtetése során a logisztika feladata az oltó- és mentesítőanyag folyamatos biztosítása, az állomány ellátása és szükség szerinti váltásának biztosítása. Ezen feladatok végrehajtásához a logisztikai szakembert a baleset-elhárítás irányításába be kell vonni. Új tudományos eredmények 1. A hazai és külföldi súlyos balesetek és katasztrófák elemzésével feltártam a kőolajfinomítók veszélyforrásait. 2. A bekövetkezett események tapasztalataira támaszkodva egységes rendszerbe foglaltam a kőolaj-finomítók iparibaleset-elhárítási tevékenységét. 3. Bizonyítottam az iparibaleset-elhárításért felelős szervezetek integrálásának szükségességét. Javasoltam a létesítményi tűzoltóság bázisán egy egységes elhárítási szervezet létrehozását.

8 4. Meghatároztam a tartály-tűzoltás esetén a védekezési rendszer kialakításának egyik alapelvét a mobil és stabil tűzoltási technikai eszközök alkalmazási lehetőségei vonatkozásában. 5. Kidolgoztam az elsődleges beavatkozó szervezetek tagjai részére tartandó felkészítés tematikáját a terrorcselekmények következményeinek elhárítására. Ajánlások megfogalmazása 1. Javasolom értekezésem rendvédelmi oktatásban történő felhasználását. 2. A disszertáció megállapításait ajánlom a kőolaj-finomítók és a nagy ipari létesítmények vezetőinek figyelmébe, az elhárító szervezetük környezetvédelmi szempontú kialakításához. 3. A disszertáció az iparibaleset-elhárítás jogi hátterének megvalósításához, módosításához, kiigazításához járulhat hozzá. 4. Disszertációm a vegyiparban és egyéb ipari ágakban a környezettudatos gondolkodás kialakításához, illetve fejlesztéséhez járulhat hozzá. 5. Megítélésem szerint az anyag alapját képezheti a további iparibaleset-elhárítási kutatásoknak az alábbi témakörökben. Saját publikációk jegyzéke Szakdolgozatok 1. A büntetés-végrehajtási intézmények tűzvédelme - Ybl Miklós Műszaki Főiskola Tűzvédelmi Szak, 1993. 2. A tűzvédelem helyzete és a végrehajtandó feladatok a környezetvédelem szemszögéből - Államigazgatási Főiskola Posztgraduális Intézet Környezetvédelmi Szak, 1995. 3. A kőolajfinomítók tűzivíz-ellátása - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar, 2000. Előadások 1. A balesetek felszámolásához szükséges feltételrendszer és a fejlesztési irányok (Veszélyes anyagok közúti szállítása konferencia; Pécel, 2001. 09. 26-27.)

9 2. A közműkatasztrófák és lehetséges hatásai Magyarországon (Honvédelmi Kutatások Központja konferencia; Budapest, 2001.05.24) 3. A menekítés mentésszervezési és veszélyhelyzet-kezelési kérdései a különböző célú létesítményekben (KIUTAT Menekülési útvonal konferencia; Budapest, 2001. 11. 22-23.) 4. Az önkéntesek részvétele a mentésben (Az önkéntes mentőcsoportok felkészítése a nemzetközi segítségnyújtásra; Balatonfüred, 2001. 12. 03.) 5. Disaster Management in Hungary (Katasztrófakezelési tanfolyam; Kobe, 2003. január 19 - március 01.) 6. Rescue Organization in Hungary (especially in chemical accidents) (CTIF Veszélyes Anyagok Bizottság budapesti ülésén; Budapest, 2003. szeptember 17-21.) 7. Emergency management in case of act of terrorism (BM Nemzetközi Oktatási Központ által, külföldi rendőrök részére szervezett terrorizmus elleni továbbképzésen, Budapest, 2003. november 05.) 8. Az elsődleges beavatkozó szervezetek felkészítése a robbanóanyagok jelenlétében történő beavatkozásokra (Haditechnika 2004. III. Nemzetközi Szimpózium; Budapest 2004. április 19-20.) 9. Az elsődleges beavatkozó szervezetek felkészítése a robbanóanyagok jelenlétében történő beavatkozásokra (Fúrás-Robbantástechnika 2004. VII. Nemzetközi konferencia; Miskolc, 2004. szeptember 7-9.) 10. A katasztrófák elleni védekezés hazai (országos, regionális, városi, községi, települési) rendszere (VIII. Országos Katasztrófakezelési Konferencia; Sopron, 2004. október 6-8.) 11. A kőolaj-finomítók baleset-elhárításáért felelős szervezeteinek felkészítése a terrorcselekmények következményeinek felszámolására (Vegyipari Tűzoltóparancsnokok III. Nemzetközi Konferenciája; Százhalombatta, 2005. május 17-19.) Szakcikkek 1. Hesz József: A tűzvédelem és a környezetvédelem (Tűzvédelem, 1995. augusztus, 12. és 26. o., ISSN 0230-1415) 2. Hesz József: A tűzvédelem, a környezetvédelem és a jog (Tűzvédelem, 1995. szeptember, 14. o., ISSN 0230-1415) 3. Hesz József: A környezetvédelem a tűzvédelem gyakorlatában (Tűzvédelem, 1995. december, 10-11. o., ISSN 0230-1415) 4. Hesz József: A környezetvédelem megjelenítése a Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzatban (Tűzvédelem, 1998. május, 13-14. o., ISSN 0230-1415)

10 5. Hesz József: Helyzetkép a műszaki mentésekhez szükséges gépjárművekről (Védelem, 2001. 6. szám, 9-11. o., ISSN: 1218-2958) 6. Hesz József: A veszélyes anyagok forgalma és a velük kapcsolatos rendkívüli események tapasztalatai Magyarországon 1995-2000. (Florian express, 2001. október 676-679. o., ISSN 1215-492X) 7. Hesz József: A gázpalack-robbanás kérdései, különös tekintettel az acetilénpalackokra (Florian express, 2002. július-augusztus, 446-449. o., ISSN 1215-492X) 8. Hesz József: Japánban, a katasztrófák hazájában (Katasztrófavédelem, 2003. április, 10. o., ISSN-1586-2305) 9. Hesz József: Hogyan oltanak Japánban? (Florian express, 2003. május, 293-296. o., ISSN 1215-492X) 10. Hesz József: Au pays des Magyars (Le Sapeur Pompier, 2003. június, 26-27. o., ISSN 00336-469X) 11. Hesz József: Gondolataim a tűzvédelemről (Florian express, 2003. szeptember, 505-507. o., ISSN 1215-492X) 12. Hesz József: Terrorizmus: napjaink kihívása a tűzoltók számára is (Műszaki Katonai Közlöny, 2003.1-4. összevont szám, 29-38. o., ISSN 1218-8956) 13. Hesz József: Az ipari létesítmények baleset-elhárító szervezetei (Védelem, 2004. 1. szám, 51-52. o., ISSN: 1218-2958) 14. Hesz József: A tűzoltók és a robbanóanyagok (Florian express, 2004.április, 251-254. o., ISSN 1215-492X) 15. Hesz József: Beavatkozás kőolajszármazékok talajban jutása esetén (Florian express, 2004. június, 387-389. o., ISSN 1215-492X) 16. Dr. Bukovics István - Hesz József: Katasztrófa-megelőzés: a kőolaj és a víz egymás mellett biztonságban (Belügyi Szemle, 2004. 7-8. szám, 45-58. o. ISSN 1218-8956) 17. Hesz József: Veszélyhelyzet-menedzsment az ipari baleset-elhárítással összefüggésben (Florian express, 2005. június, 372-374. o., ISSN 1215-492X) 18. Cristiana Vittorini - Hesz József: Ungheria: i vigili al centro dell Europa (Obiettivo Sicurezza, 2005. szeptember, 45-48. o., az eredeti angol cikket Hesz József írta, olaszra fordította Cristiana Vittorini)

11 Oktatási tevékenység 1. Tűzoltás, kárelhárítás - a gyakorlatok tartása és a tanulmányok (Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet; 2003/2004-es tanév II. félév, nappali, III. évfolyam) - 10 óra 2. Veszélyes anyagok és kárelhárításuk III. (Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet; 2004/2005-ös tanév I. félév, nappali és levelező, III. évfolyam) - 12 óra 3. Veszélyes anyagok szállítása és kárelhárításuk (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2004/2005-ös tanév II. félév, levelező) - 6 óra Pályázatok 1. Tűzoltók és a robbanóanyagok jelenlétében történő beavatkozások, különös tekintettel a terrorizmus elleni küzdelemre (Dr. Balogh Imre emlékpályázat, 2004; kiíró: BM OKF; helyezés: nem hivatalos 2. hely) 2. Beavatkozó szervezetek (elsősorban a tűzoltóság) felkészítése a robbanóanyagok jelenlétében történő beavatkozásokra (BM Tudományos Pályázat, 2004.; kiíró: Belügyminisztérium; helyezés: BM OKF különdíj) Szakmai tudományos önéletrajz Személyes adatok Név: Hesz József Született: Kalocsa, 1971. július 14. Anyja neve: Peti Judit Lakcím: Budapest, Vikár Béla u. 8. III/1. Munkahely: BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Telefon: 06-(20)-47-47-175 e-mail: hesz.jozsef@katved.hu Tanulmányok 2002- Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola 1995-2000. Budapesti Műszaki Egyetem, Építőmérnöki Kar 1993-1995. Államigazgatási Főiskola Posztgraduális Intézet, Környezetvédelmi Szak 1990-1993. Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, Tűzvédelmi Szak 1985-1989. Szent István Gimnázium, Kalocsa Jelentősebb szaktanfolyamok

12 2005. Vezetés és pszichológia a tűzoltóságon 2003. Polgári-katonai együttműködési NATO/PfP tanfolyam (40 órás) 2003. Katasztrófakezelési tanfolyam Japánban (6 hetes) 2000. Egy félév a prestoni (Anglia) Central Lancashire Egyetemen, az Épített Környezet Tanszéken, ahol kockázatelemzést, kutatásmetodikát és üzleti angolt hallgattam 1999. Középfokú elsősegélynyújtó tanfolyam (40 órás) 1999. Alpintechnikai magasból-és mélyből mentő tanfolyam (40 órás) 1998. Vezetői tanfolyam (40 órás) 1997. Beépített tűzoltó berendezések szakvizsga 1994. Vízimentő tanfolyam (40 órás) Nyelvtudás 1999. Angol középfokú A 1999. Angol középfokú B 2005. Orosz alapfokú C Eddigi beosztások 2005- ügyeleti osztályvezető, BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ 2001-2005. mentésszervezési főosztályvezető-helyettes, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2000-2001. mentésszervezési, majd titkársági kiemelt főelőadó, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1998-1999. tűzoltási szakterület vezető, Pest Megyei Tűzoltó-parancsnokság 1995-1998. tűzoltási, műszaki mentési főelőadó, majd kiemelt főelőadó, Pest Megyei Tűzoltó-parancsnokság 1993-1995. szolgálatparancsnok-helyettes, majd szolgálatparancsnok, Kalocsa város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó-parancsnoksága Budapest, 2005. december 05. Hesz József tűzoltó őrnagy központi tiszt