Győr-Moson-Sopron Megye Ifjúságpolitikai Koncepciója

Győr-Moson-Sopron Megye Ifjúságpolitikai Koncepciója Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése 9/2002.(II.22.)KH számú határozatával döntött megyénk ifjúságpolitikai koncepciójának megalkotásáról. Ezen elhatározás napjainkban különös jelentőséggel bír, hiszen egyrészt a fiatalok könnyen kerülhetnek krízishelyzetbe, s így a drog, az alkohol, a prostitúció vagy éppen a bűnözés hálójába keveredhetnek, másrészt ez a korosztály lehet a motorja a társadalmi-gazdasági változásoknak. A korábbi tapasztalatok (pl. ifjúságkutatás megszervezése, ösztöndíjrendszer indítása, ifjúsági referens alkalmazása stb.) azt mutatják, hogy az állam és a családok erőfeszítésein túl egy másik szinten is meg kell jelennie a fiatalokkal való törődésnek. Ez a szint pedig az önkormányzatok szintje: a megyei illetve települési önkormányzatoké. Az önkormányzatok szerepét az ifjúsági területen a Magyar Köztársaság Alkotmánya is megerősíti, melynek 16. -a kimondja: A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. Majd később a 67. (1) bekezdésében azt olvashatjuk, hogy a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. Emellett számos ENSZ-egyezmény határoz meg olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükség van az önkormányzat támogató közegére. De elegendő lenne csupán a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt idéznünk, melyben a 70. (1) bekezdése a következőképpen fogalmaz: A megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen... a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról....

AZ IFJÚSÁGPOLITKAI KONCEPCIÓ CÉLJA A fentebb idézett mondatok arra ösztönzik önkormányzatunkat, hogy kezdeményezően lépjen fel, s koordinatív, tanácsadó szerepet vállaljon a települési önkormányzatok felé, lévén területi önkormányzatként a gyermek és ifjúsági korosztály élethelyzetét befolyásoló eszközrendszerrel és hatáskörrel nem rendelkezik. A koncepció megfogalmazásával azt a célt kívánjuk elérni, hogy fiataljaink itt maradjanak, itt, Győr-Moson-Sopron megyében telepedjenek le, dolgozzanak, alapítsanak családot, hogy otthonos, rendezett környezetet találjanak, s támaszt, biztos pontot jelentő, őket segítő, fejlesztő, mai szóhasználattal élve ifjúságbarát önkormányzatokhoz és intézményekhez fordulhassanak szükség esetén. Természetesen nem csupán nekik, hanem a fiatalokkal foglakozó szakembereknek, a szülőknek és a település vezetőinek, a politikusoknak is készül ez a dokumentum. A megyei önkormányzat számít mindenkire, aki megyénk fiataljaiért tenni tud és akar, legyen az döntéshozó, civil szerveződés tagja vagy faluban élő polgár! Mindazoknak, akik céljaink megvalósításában szerepet vállalnak, az együttműködésre, az egymással való összefogásra kell törekednie, mert e nélkül semmiféle ifjúságpolitika meg nem valósítható. Az ifjúságpolitika ugyanis speciális, horizontális politika, szinte minden társadalmi-gazdasági ágazatnak (oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, szociális terület stb.) van ifjúsági vonatkozása. S nagyon fontos, hogy a célcsoportja speciális, hiszen egy nemzet jövőjét alakító réteg dolgában döntünk, amikor fiataljainkat érintő kérdésekre adunk válaszokat. Az ifjúságpolitikai koncepció a hangsúlyt az ifjúság integrálására, önszerveződésének elősegítésére, az értelmes szabadidő-eltöltés feltételeinek biztosítására helyezi, és mindezeket preventív jellegénél fogva tartja kiemelt fontosságúnak. 2

ALAPELVEK Európaiság Az Európai Unióba való belépésünk közelsége hatványozottan igényli az európai értékek közvetítését a fiatalok számára. Az integráció folyamatában a megyei önkormányzat minél több kapcsolódási pontot biztosít számukra, s lehetőségeket nyújt az Unión belüli életre való felkészülésükhöz. Partnerség A megyei önkormányzat partnernek tartja mindazon szervezeteket, intézményeket, akik a fiatalok segítésére vállalkoznak, így az országos és regionális ifjúságpolitikai intézményrendszert, a megyei hatókörű és települési fenntartású intézményeket, a civil és egyházi szervezeteket, a gyermek és ifjúsági érdekképviseleteket, valamint a nem formalizált közösségeket. Hatékony együttműködésre törekszik velük, elősegíti egymásra találásukat. Párbeszéd Rendkívül fontos, hogy a fiatalok önszerveződési lehetőségeiket megismerhessék, s éljenek is azokkal. A megyei önkormányzat nyitott az általuk kezdeményezett programokra, támogatja alkotó kreativitásuk kibontakozását, ösztönözni kívánja azon programok megvalósítását, amelyek hagyományaink megőrzését, illetve az európai értékek megismerését, elsajátítását segítik. Párbeszédet kíván folytatni a működő és a létrejövő ifjúsági érdekképviseletekkel. Szubszidiaritás Amit lehet, azt helyi szinten kell megoldani, hiszen ott rendelkeznek megfelelő kompetenciával, hatáskörrel, információkkal, személyi, tárgyi, anyagi és szervezeti eszközökkel. Más szint belépése csak akkor engedhető meg, ha a közjót szolgálja, vagy ha helyben az adott feladatot még kellő segítség mellett sem képesek megoldani. A megyei önkormányzat kezdeményezéseivel, tevékenységével arra törekszik, hogy a települési, kistérségi folyamatokat menedzselje. 3

ÁLTALÁNOSSÁGOK A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat az ifjúsággal, mint külön területtel az előző ciklusban kezdett el foglalkozni. Első lépésként a közgyűlés Oktatási és Kulturális Bizottságát 1998. novemberében átalakította Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottsággá, a hivatalban pedig ifjúsági referens kezdett dolgozni. A négy évre szóló gazdasági és humánprogramban külön fejezetként jelent meg az ifjúságpolitika, vagyis a közgyűlés a többi nagy ágazati terület (gyermekvédelem, oktatás, kultúra stb.) közé emelte. 2001. novemberében átfogó szociológiai kutatás zajlott a megyében a 15-29 éves fiatalok körében - a koncepciót előkészítendő. Az ifjúságkutatás eredményeit ismertető Az ifjúságpolitikai koncepció alapjául szolgáló ifjúságkutatás Győr-Moson-Sopron megyében című előterjesztést a közgyűlés 9/2002.(II.22.)KH számon, az alábbi határozattal elfogadta: Győr- Moson-Sopron Megye Közgyűlése az ifjúságkutatás eredményeit tudomásul veszi és erre építve Győr-Moson-Sopron Megye Ifjúságpolitikai Koncepciójának kidolgozását határozza el. Most tehát csupán a szociológiai szakkifejezésekben, kategorizálásban gazdag, szakmai anyag néhány fontos elemét emeljük ki, idézve a már elfogadott dokumentum oldalaiból, a majd 20 oldalas előterjesztést 2 oldalba tömörítve. A kutatásról készült, ábrákkal gazdagon illusztrált színes füzetet mindegyik képviselő megkapta. Az iskolai életutat tekintve megyénk fiataljai a szakmaközpontú és a mindennapi gyakorlatban jól konvertálható iskolai tudás megszerzését tartják fontosnak. A megkérdezettek egyharmada használja a világhálót. Erős középosztályosodás (lakáskörülmények javulása, tulajdonnal való rendelkezés) figyelhető meg a fiatalok családi hátterében, különösen a fiatalabb korcsoportoknál. Több mint négyötöde a megkérdezetteknek tanul. Érdekes megállapítás, hogy a megyei fiatalok pl. CD-lejátszóval, színes televízióval, mobiltelefonnal csaknem kétszer annyian rendelkeznek, mint országosan. Megfigyelhető ugyanakkor egy iskolázatlan réteg, akik esetleg nem tudnak integrálódni a munkaerő-piacra. Ez a veszély a megye fiataljainak körülbelül egyötödét érintheti, ám ez az országos átlagnál - amely a fiatalok egyharmada - sokkal kedvezőbb érték! Megállapítható, hogy az iskolában eltöltött idő meghosszabbodik, a munkába állás kitolódik; a megye fiataljai később fejezik be tanulmányaikat (átlagosan 24,2 évesen) és később állnak munkába (21,8 éves korban), mint országosan. Az adatokból világosan látszik, 4

hogy a munka és a tanulás nem válik el egymástól, az állandó munkába állást követheti a tanulás folytatása. Szintén az országostól eltérő tendencia, hogy az iskolai szint emelkedésével (főiskola, egyetem) nem csökken, hanem éppen ellenkezőleg, relatíve emelkedik vagy stagnál a munkanélküli fiatalok aránya. De e mögött a fiatalok növekvő munkaerő-piaci mobilitása, illetve azon folyamat húzódhat meg, mely szerint a fiatalok próbálkozása, kísérletezése egyre inkább az ifjúsági életszakasz részévé válik. A Győr-Moson-Sopron megyei fiatalok később fejezik be az iskolát és állnak munkába, mint a 15-29 éves fiatalok Magyarországon, később házasodnak, és ezt követi az első gyerek születése. Az ifjúsági életszakasz tehát kitolódik és ez azt is jelenti, hogy a házasságot megelőzi az állandó partnerrel való együttélés, és ez egyre fiatalabb korban következik be, egybehangzóan a nemzetközi adatokkal. Az ifjúsági életszakasz kitolódása következtében ugyanakkor egyre hosszabb időre kötődnek saját családjukhoz, és egyre inkább befolyásolja életútjukat az önkormányzati, állami támogatások (ösztöndíjak) és kedvezmények rendszere, azoknak milyensége. A fiatalok értékrendjében az individuális értékek (pl. szerelem, családi biztonság, igaz barátság, kreativitás) mögé szorulnak a közösségi értékek (pl. nemzethez, valláshoz tartozás, társadalmi rend). A fiatalok vallásosságát vizsgálva kiderült, hogy a megkérdezetteknek több mint fele vallásos. A vallásosság a legiskolázottabb és legfiatalabb korcsoportnál a legintenzívebb. A vizsgálat a fiatalok szabadidő tevékenységének fogyasztói jellegét erősíti meg. A szórakozóhelyek közül a diszkó kerül az első helyre. A közösségi kapcsolatokat feltételező szórakozási formák háttérbe szorulnak a megye fiataljainak körében. A kulturális tevékenységek aktív formái - a sportolás kivételével szintén háttérbe szorulnak. A fogyasztói jelleget mutatja az is, hogy a multiplex mozi látogatása jelentősen megelőzi a művész mozik látogatottságát. Egy átlagos hétköznap a fiatalok 96,8%-a szán időt tévénézésre. Erkölcsi közérzetüket az én-centrikusság határozza meg, melyben igen jelentős szerepe van annak, hogy egyre korábban válnak a piac szereplőivé. Arra a kérdésre, hogy mit tartanak legnagyobb problémának településükön, a fiatalok az első helyre a kulturális, szórakozási, művelődési lehetőségek hiányát teszik (41,9%). Tanulságos, hogy - az egyes kategóriákat tekintve - különösen a 15-17 évesek, a tanulók, illetve a falvakban lakók azok, akik a szórakozási lehetőségek hiányáról panaszkodnak. Az a vélekedés válik uralkodóvá, mely szerint intenzíven kell dolgozni, tanulni azért, hogy szabadidőben felszabadultan, 5

gondtalanul élhessenek, és együtt tölthessék az időt barátaikkal, illetve új ismeretségeket szerezzenek. Nem véletlen, hogy a fiatalok arra a kérdésre, hogy milyen értékek szükségesek a karrierhez, illetve ahhoz, hogy jól érezzék magukat a bőrükben, mindkét esetben kiemelkedő szerepet tulajdonítanak a pénznek, tőkének, anyagiaknak. Különösen vonatkozik ez a 23-29 éves falusi fiatalokra. A megye fiataljainak sportklubokban való részvétele az Európai Uniós országok élvonalával - pl. Svédországéval - egyezik meg, az egyházi vallási szerveződések esetében Ausztriához hasonló, az ifjúsági szervezetekhez kötődésük pedig közelít pl. a Luxemburg-ban és Dániában mért arányokhoz. Az ún. feszültségoldó technikák alkalmazása, ezen belül az alkoholfogyasztás, drog kipróbálása a városi és a továbbtanuló, elsősorban egyetemista fiatalok körében figyelhető meg, de a veszélyeztetettség már a 15-17 éveseknél is jelentkezik. Az okok között a szabad kibontakozás és a stressz levezetésének igénye keresendő. A megkérdezettek közül csaknem mindenki hallott az ország Európai Unióhoz való csatlakozásáról és több mint háromnegyede egyetért vele. A fiatalok háromnegyede inkább optimista saját jövőjét illetően, a társadalom jövőjét illetően viszont a megye fiataljainak nem egészen kétharmada derűlátó. A koncepció az imént tömörítve ismertetett ifjúságkutatásból kiindulva a megyében élő, tanuló és dolgozó 15-29 éves korosztállyal kíván kiemelten foglalkozni, de nyilvánvalóan az ennél fiatalabbakat és idősebbeket is érintik az előterjesztésben leírtak. A Központi Statisztikai Hivataltól 1992-2002 közötti időszakra megkért adatok szerint a 15-19 éves korcsoportnak, vagyis a vizsgált korosztály legfiatalabb rétegének a létszáma csökkenő tendenciát mutat, mind a férfiak, mind a nők esetében. A korosztályt összességében tekintve, a számuk a 10 év alatt emelkedett; a férfiak-nők közötti eltérés stagnál, a férfiak száma továbbra is több mint a nőké. A számokból megállapítható, hogy az életkor csökkenésével az egyes korcsoportok tagjainak száma is csökken. A számadatokat az 1-3. sz. ábrák illusztrálják. A házasságkötések száma a vizsgált időszakban sajnálatosan csökkent, bár az adatokból egyértelműen kiolvasható az ifjúságkutatásban tett megállapítás, hogy tudniillik a házasságkötés ideje kitolódik. Férfiaknál a 20-24 évről a 25-29 évre tevődik át, nőknél a 20-24 év marad a gyakoribb, de megnőtt a 25-29 évben kötött házasságok száma 1992-höz viszonyítva. Ezen adatok a 4-5. sz. ábrán találhatók. 6

A gyermekvállalásról a 6-7. sz. ábrákon találunk adatokat. Egyértelműen megállapítható, hogy a fiatalok átlagban egyre kevesebb gyermeket vállalnak, s a gyermekvállalás szintén egyre inkább kitolódik a 25-29 év közé. A nők egyre később szülnek, inkább 25 és 29 éves koruk között. A 2001. évi népszámlálási adatokból már rendelkezésünkre áll a megyénkben valamely nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók száma is! Eszerint a 15-39 éves fiatalok között a cigány, a német, a horvát, a román és az ukrán kisebbséghez tartozónak vallották magukat. Sokan azonban nem kívántak válaszolni. (8. sz. ábra) A Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ 1992-2002 közötti időszakot felölelő összegző beszámolójában arról ír, hogy Győr-Moson-Sopron megyében a munkanélküliség 1993-ban érte el a csúcsot, majd ezt követően fokozatosan csökkent és ez a tendencia 1996-tól felerősödött. Az 1993. évi 8,4%-os munkanélküliségi ráta 2002-re 4%-ra mérséklődött. A munkanélküliség elsődleges oka a 1990-es évek első felében az volt, hogy nagy múltú vállalatok kerültek felszámolási eljárás, illetve gyökeres átalakulás alá. A piacgazdaságra történő átállás folyamatában, a megyében 1993-ig közel 20000 munkahely szűnt meg. Az átalakulási folyamatokat követően a külföldi tőke erőteljes megjelenésével és a multinacionális cégek letelepedésével jelentősen emelkedett a munkahelyek száma és csökkent a munkanélküliség. A későbbiek során - és napjainkban is - a munkaerőpiacot a minőségi munkaerő-kereslet jellemzi. A munkáltatók a munkavállalókkal szemben egyre nagyobb igényeket követelnek meg (nyelvi, informatikai ismeret, gyakorlat és speciális szakismeret stb.). A megváltozott körülményekhez a képzési rendszer és módszer még nem teljes mértékben alkalmazkodott, így a fiatalok sok esetben nem felelnek meg a munkaerő-piaci igényeknek, és munkanélkülivé válnak. A munkaerő-piaci igényeknek történő megfelelés érdekében a központ képzési támogatásban részesíti a munkanélkülieket. Az elmúlt évben 70 új képzési tanfolyamot indított 2000 fő részvételével. A képzéseken résztvevők több mint fele a 29 év alatti korosztályba tartozott. Az előző években szintén hasonló nagyságrendű regisztrált munkanélküli vett részt képzésen. A nyilvántartási rendszerükbe bekerült regisztrált pályakezdő fiatalok mintegy 80%-a 3-4 hónapot követően a központ segítségével képzési tanfolyamra vagy kiközvetítésükkel 7

munkahelyre kerül. A fennmaradó rész a későbbiek során iskolarendszerben tovább tanul vagy nem működik együtt velük és kikerül a rendszerből. Az elmúlt évek során évente 8000-et meghaladta azon munkanélküliek száma, akik a központ támogatásával és közvetítésével kerültek vissza újra a munka világába. Az elhelyezkedettek 40%-a a 35 év alatti korosztályba tartozik. Az ifjúságkutatás eredményeit alátámasztó adatokat a 9-11. sz. ábrák szemléltetik. Az ifjúság önszerveződését vizsgálva, a Regionális Non-profit Szolgáltató Központtól (Civil Ház) kapott információk alapján megállapítható, hogy a működő ifjúsági civil szervezetek 1992-höz képest napjainkra megháromszorozódtak, a kezdeti 9-ről 30-ra emelkedtek. Természetesen ennél jóval több ilyen civil szervezet létezik és dolgozik aktívan. A Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács által kiírt pályázatokból az elmúlt években átlagosan 50-60, kifejezetten fiatalokból álló, önmaguk érdekében tevékenykedő szerveződés kapott támogatást, melyek között megtalálhatóak a hagyományőrző és érdekképviseleti egyesületek, a diákönkormányzatok és a sportegyesületek is. Megyénk fiataljai akkor teljesedhetnek ki és lesznek öntudatos, ugyanakkor a morális és közösségi értékek iránt érzékeny polgárok, ha bármelyik településen, ahol megfordulnak, ifjúságbarát önkormányzatokkal találkoznak. Az önkormányzatoknak ezért igen hasznos és célszerű hivatásos ifjúsági munkást, ifjúsági referenst alkalmazni, aki ellátja a fiatalok érdekében végzendő feladatokat, és megoldási lehetőségeket keres az ifjúság korosztályi problémáira. Legfontosabb feladatai: a) szervezze és segítse elő a településen működő, az ifjúságot segítő önkormányzati, hivatali, intézményi, civil és informális szervezetek tevékenységének koordinációját; b) segítse elő az Alkotmányban, a gyermekeket és az ifjúságot érintő törvényekben és a jogszabályokban rögzített jogok és kötelességek megismertetését, és érvényre juttatását; c) támogassa és segítse elő az ifjúság önszerveződését; d) kezdeményezze, ápolja és koordinálja az e tevékenységét érintő belső (települési) és külső (megyei, regionális, országos és nemzetközi) kapcsolatokat, és 8

erőforrásokat tárjon fel és integráljon a település if- júsági feladatainak ellátásához, a gyakorlati ifjúsági munkához. A települési ifjúsági referens az ifjúság szempontjait közvetítse a hivatal felé. Az alábbiakban következő, a főbb szakterületek (oktatás, kultúra, gyermekvédelem, sport) helyzetéről, munkájáról, törekvéseiről röviden szóló összegzés mind-mind a jövőbe tekintést szolgálja, iránymutatást ad céljaink megvalósításához. Oktatás szemlélteti. Győr-Moson-Sopron megye középfokú intézményhálózatát az alábbi táblázat Iskolatípus Intézmények száma Osztályok száma Tanulók száma Gimnázium 14 140 4 037 Szakközépiskola 26 255 7 222 Gimnázium és szakközépiskola 11 217 5 975 Szakmunkásképző intézet 20 217 5 533 Szakiskola 1 6 151 Összesen: 72 835 22 918 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 1999/2000. tanév. 9

A megye középiskoláiban választható szakirányok, szakok: humán reál idegen nyelv számítástechnika közbiztonsági elektronika kereskedelem marketing közgazdasági építési építőipari vendéglátó- és élelmiszeripari szolgáltatás művészeti mezőgazdasági környezetvédelmi faipari hírközlési közlekedési bőr- és szőrmeipari ruhaipari gépészeti vegyipari egészségügyi fodrász kozmetikus A Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ és a közoktatási intézmények kapcsolatát illetően, a megyei önkormányzat elsődlegesen a szakmai képzésben, átképzésben és továbbképzésben résztvevő intézmények és a munkaügyi központ együttműködéséről tud, melyek a következők. A központ: - folyamatosan ad munkaerő-piaci helyzetjelentéseket az intézményeknek; - különböző rendezvényein népszerűsíti az intézmények tevékenységét (pályaválasztási tanácsadó szolgálat működtetése); - képzési szakmai programok menedzselése, pályázati úton való támogatása (Munkaerő- - piaci Alap) A megyei önkormányzat fenntartásában két közoktatási intézmény található: a Porpáczy Aladár Kertészeti Középiskola Fertődön, és az Ujhelyi Imre Tejipari Középiskola, Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet, Csermajorban. Az előbbi több mint 50 éves múltra visszatekintő agrárképző központ. Ennek keretében kertészképzés, környezetvédő technikus képzés, illetve agrárkereskedelmi képzés 10

folyik az intézményben. Az egyes szakokon a képzést nappali és levelező tagozaton egyaránt oktatják. Az iskola tanulólétszáma jelenleg 300 fő. Az 1994/95. tanévtől az osztrák Neusiedl am See-ben és Frauenkirchen-ben működő Bundeshandelsakademic közös képzési programot valósít meg. A két fél osztrák-magyar képzést folytat, melyben a fiatalok a magyar közoktatási rendszer szerinti követelményeknek megfelelő érettségi vizsgát és az osztrák kereskedelmi akadémiára előírtak szerint szakmai képesítő vizsgát tehetnek, mely a felek megállapodása alapján a magyar vállalkozási ügyintézői szakképesítéssel egyenértékű. Az eredményesen érettségizők Magyarországon, a szakmai képesítő vizsgán is megfelelők mindkét országban jogosultak felsőfokú iskolai továbbtanulásra jelentkezni. A képzés a fertődi középiskola legnagyobb érdeklődésre igényt tartó szolgáltatása. A csermajori Ujhelyi Imre Tejipari Középiskola 100 éve képezi a tejipar számára a szakembereket. 1998. óta a teljes élelmiszervertikumot felöleli a képzés: általános élelmiszeripari szakembereket képez +2 év alatt technikusi oklevél szerezhető, tejtermékgyártó szakmunkásképzés és falusi vendéglátó szakképzés folyik, illetve az érettségire épülő szakképzés a tejipari technikus, felsőfokú élelmiszeripari menedzser és a marketing és reklámügyintéző. A már említett nemzetközi programon kívül létezik a közoktatás területén egy még szélesebb együttműködés is. A CERNET ( Közép-Európai Oktatási Együttműködési Hálózat idegen nyelvű rövidítése) program a Közép-Kelet-európai régió országhatárokon átívelő többszintű együttműködési programja. Négy szomszédos ország régióinak (Bécs, Brno, Pozsony városok Iskolatanácsa és Győr-Moson-Sopron Megye) oktatással, szakmai szolgáltatással foglalkozó intézményei, oktatási szakemberek, szaktanácsadók, tanárok, tanulók, szülők bevonásával egyedülálló pedagógiai innováció koncepciójának kidolgozására és gyakorlati megvalósítására vállalkoznak. A program 1997-ben indult. A CERNET-projekt keretében az Európai iskola - európai nevelés mottó válik valósággá a bécsi székhelyű Európai Középiskola közös megszervezésével, nemzetközi tanári és tanulói közössége részvételével. Megyénkből a programba 4 éven át évente 8 tanulót iskoláztak be az általános iskola 5. osztályába. A kedvező tapasztalatok ellenére a nemzetközi támogatási források elapadása miatt a program kifutóban van, újabb tanulókat nem iskoláznak be. A megyei közoktatás-fejlesztési tervben foglalt célkitűzések megvalósításának elsődleges központi támogatási forrásait Győr-Moson-Sopron Megye Közoktatási Közalapítványa biztosítja. A társadalmi szervezetet a közoktatási törvény rendelkezései 11

alapján hozta létre 1997-ben a megyei önkormányzat, valamint Győr és Sopron Megyei Jogú városok önkormányzata. A kiemelten közhasznú szervezetként bejegyzett közalapítvány az állami költségvetésből származó, évente normatív úton számított támogatást oszt el pályázati úton a közoktatás feladatellátói között. Működése óta a közalapítvány éves felhasználási kerete 70-200 millió Ft között változott. A rendelkezésre álló összeg részben kötött felhasználású, melynek szabályait a költségvetési törvény, valamint az Oktatási Minisztériummal kötendő éves megállapodások szabályozzák. A szabad rendelkezésű keret szolgálja a megyei fejlesztési tervben rögzített térség-specifikus közoktatási feladatok megoldásának támogatását. Közalapítványi forrás kizárólag pályázati úton érhető el. A közalapítvány döntéshozó testülete a kuratórium, évente 7-8 pályázatot tesz közzé, ahol a pályázók köre rendkívül széles, azt a közoktatási feladatellátásban résztvevő közszereplők szinte mindegyike elérheti. A közalapítvány évente 700-800 pályázatot részesít támogatásban. A közalapítvány jótékony hatása egyértelműen igazolható, működése a megye oktatásügyében egyértelműen pozitív. Megyénk fontos intézménye a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet, mely alapfeladatát tekintve, a megye közoktatását különféle szolgáltatási tevékenységekkel támogatja, melyek egyre inkább a megrendelői igényekre alapozottak. Fő tevékenységi körei: - szaktanácsadás - pedagógiai mérés, értékelés - pedagógiai tájékoztatás (szakkönyvtár, szakfolyóirat, periodikumok) - pedagógusok továbbképzése - tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése - igazgatási, pedagógiai szolgáltatás - tanuló-tanácsadás, tájékoztatás - kutatás-fejlesztés. [Az MPI hazai viszonylatban 2000-től a Comenius 2000 minőségfejlesztési program minősített szervezete 7 tanácsadóval. Nemzetközi téren 1993-tól két projekt (CED /a Rotterdam-i Pedagógiai Szolgáltató Központ idegen nyelvű rövidítése/, CERNET) országos koordinációs központja.] Teendők: A megváltozott társadalmi és gazdasági körülmények miatt a képzési irányok átala- 12

tevé- kítása az általános képzés, a tudásigényes szakmák, illetve a különféle szolgáltató kenységek irányába. (továbbképzések és átképzések összehangolása, párhuzamos képzések kiiktatása, felkészítés a kétszintű érettségire, gimnáziumi férőhelyek számának növelése, több felsőfokú akkreditált képzés) A fenntartók az intézményi szakképzés stratégiai tervezésében vegyék figyelembe a megyei munkaerő-piaci folyamatokat, a munkaerő-szükséglet előrejelzéseit, a képzőhe-lyek fokozottabb koordinációját, a hosszabb időhorizonton várható jövőképet. A középfokú oktatás és a társadalmi- gazdasági környezet közötti szorosabb kapcsolat kialakítása. (informatikai oktatás, hatékonyabb idegennyelv-tanítás, hatékonyabb pályaválasztási tanácsadás, minőségbiztosítás, európai dimenzió beépítése) Az MPI kiemelt segítségnyújtása az iskolai diákönkormányzatok munkájához. Törekedni kell a halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küszködő fiatalok rendszerben tartására, felzárkóztatására. Az iskolában elsajátítható tudáson túl egyéb irányú ismeretek nyújtása (állampolgá- ri és diákjogok, életvezetés, pályaorientáció, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése stb.). A meglévő ösztöndíj-rendszert meg kell őrizni (külföldi tanulást, illetve a cigány fiatalokat segítő ösztöndíjak, Bursa Hungarica). Gyermekvédelem Győr-Moson-Sopron megye gyermekvédelmi szakellátó rendszerének működtetése törvényi kötelezettség. A rendszer szintén törvény által előírt átalakítása 1999-ben megtörtént, 13

az intézmények határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkeznek, a kiegészítő intézményeket kivéve. 10 évvel ezelőtt, 1992-ben a kiskorúak száma 681, a nagykorúak száma 103 volt, összesen 784 gyermekről gondoskodtunk. 1996-ra ezek a számok némiképp megváltoztak: kiskorú 631 fő volt, nagykorú 68, az összlétszám pedig 699 gyermek volt. Az évek során a kiskorúak száma csökkenő, a nagykorúak száma viszont növekszik. 2002-ben 484 kiskorút és 117 nagykorút neveltünk, ez összesen 601 gyermek. Az ellátott gyermekek egy része a nagykorúságot követően is a rendszerben marad. A megyei gyermekvédelmi szakellátó rendszerben élő gyermekek teljes körű törvény szerinti ellátása biztosított. Szakemberek körében országosan és megyei szinten is általános vélemény, hogy egyre több a 14 év feletti beutalt gyermekek száma. Többségük nem fejezte be az általános iskolát, magatartásbeli problémák miatt került sor a beutalásukra. Az esetek többségében az alapellátásban nyújtott segítség nem volt elegendő. Azonban a szakellátás sem tudja ezeket a problémákat teljes egészében kezelni. Az oktatási intézmények nem minden esetben fogadják ezeket a gyermekeket, ill. a csavargásuk miatt nem is mindig jutnak el az iskoláig, valamint már nem is tankötelesek. Előfordul, hogy a beutalás oka valamilyen bűncselekmény elkövetése. Ezen fiatalok száma nem magas 1-2 %-ban mérhető a bűnelkövetők száma. Az italozás, a drog, valamint a prostitúció megjelenése nem általános jelenség a gondozottak körében. Ám annak ellenére, hogy a felvetett problémával küszködők száma nem jelentős, mégis gondot okoz ezek kezelése, mivel még az ún. speciális otthonok sem jelentenek zárt intézményt, ill. semmilyen kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésére az ott dolgozó szakembereknek. Nem jelentős számú a szökésben levő fiatalok száma sem, de a problémát az a pár, szinte állandó szökésben levő fiatal jelenti, akik nem hajlandóak az otthonokban maradni. Természetesen az intézmények mindent megtesznek a gondozottak egészséges fejlődéséért. A soproni intézmények a Gyermekjóléti Szolgálat Prevenciós Klubjának rendszeres látogatói, rendezvényeinek résztvevői. Győrben is rendszeres a drogmegelőzéssel kapcsolatos tájékoztatás. A 2002. év statisztikai adata alapján a rendszerben élő fogyatékos gyermekek száma emelkedett. Gondot jelent a rendszerben élő enyhe fokban értelmi fogyatékos fiatalok 14

helyzete. Munkába állításuk rendkívül nehéz, még akkor is, ha valamilyen szakmával rendelkeznek. Többségük önálló életvitelre csak felnőtt segítségével képes. A gyermekvédelmi szakellátó rendszerben a következő szakszolgáltatási intézményi és otthont nyújtó ellátások működnek. Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Győr Feladatai: - gondozási hely meghatározása, - ideiglenes feladatokat ellátó kijelölése, - nevelőszülői hálózat működtetése (15 hivatásos, 75 hagyományos nevelőszülő tevé- - kenykedik, az általuk nevelt gyermekek száma 185), - örökbefogadás szakmai előkészítése, - gondozott gyermek gondozásával, egyes gondozott gyermek gyámságával, gondnokságával kapcsolatos feladatok, - szaktanácsadás, - nyilvántartás, - átmeneti otthon működtetése (12 férőhely). Győri Gyermekvédelmi Központ Feladatai: - teljes körű ellátás az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek és fiatal felnőttek számára, - család- és utógondozás. Kiegészítő tevékenység: üdülő működtetése (Balatonfüred, Vének) Szakmai egységei Győrben, Csornán, Téten, Győr-Ménfőcsanakon és Töltéstaván találhatóak, összesen 94 férőhellyel. Soproni Gyermekvédelmi Központ Feladatai: - teljes körű ellátás az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek és fiatal felnőttek számára, - család- és utógondozás. 15

Szakmai egységei Sopronban, Harkán, és Szakonyban találhatóak, összesen 112 férőhellyel. József Attila Gyermekvédelmi Központ, Sopron Feladatai: - teljes körű ellátás az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek és fiatal felnőttek számára, - család- és utógondozás, - átmeneti otthon működtetése az ideiglenes hatályú beutaltak számára. Szakmai egységei Sopronban találhatóak, összesen 51 férőhellyel. A gyermekvédelmi szakellátó rendszert kiegészíti még: Doborjáni Ferenc Nevelési, Oktatási Intézmény és Gyermekotthon, Sopron Feladatai: - enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) gyermekek és fiatal felnőttek teljes körű ellátása, esetenként ép testvérrel együtt, - család- és utógondozás. Gyermekotthoni férőhely: 80 Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény és Gyermekotthon, Győr Feladata: - középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) gyermekek, fiatal felnőttek teljes körű ellátása. Gyermekotthoni férőhely: 16 A szakellátó rendszer jelen pillanatban az igényeknek szűken, de eleget tud tenni. Teendők: A közgyűlés elé kerülő Győr-Moson-Sopron Megye gyermekvédelmi koncepciója című előterjesztés kimerítően meg fogja határozni a szükséges teendőket. 16

Kultúra A megyei önkormányzatnak több ilyen profilú intézménye is van, ezért az ezek közül érintettek ifjúsági tevékenységét ismertetjük. A Xántus János Múzeum közönségének jelentős részét (több mint felét) teszik ki a fiatal korosztályokhoz tartozók. A látogatói kör 40%-a iskoláskorú, iskolai szervezésben kirándulóként, tanórai, vagy szakköri foglalkozások keretében jut el a múzeumba. Felméréseik szerint inkább a megye egyéb településeiből, az ország más részeiről látogatják meg a kiállításaikat, és lényegesen kisebb arányú a helyi, Győr városból érkező érdeklődő. Ezek a tények alapozzák meg a korosztályi igényekre adandó válaszaikat is. Jó húsz éve az ifjúsági korosztályok kiszolgálására múzeumpedagógus munkakörben történelem (népművelés) szakot végzett szakalkalmazottat alkalmaznak. Az ő feladatköre elsősorban az iskolai foglalkozások tanórák, helytörténeti szakköri, fakultációs és egyéb tematikus programok levezetése. Rendszeresen tart bemutató foglalkozásokat pedagógus közösségek számára. Természetesen ilyen tárgyú programokat szakmuzeológusaik is szakterületüknek megfelelően szívesen vállalnak. Külön területe a múzeumban folyó munkának az iskoláskorúak tehetséggondozása. Ezen a területen megemlítendő a helytörténet, honismeret, egyes muzeológiai ágak, művészetek, kézművesség iránt fokozott érdeklődést tanúsító diákokkal való foglalkozás, személyes konzultációk, nyári táborok, nyári szabadidős délutánok szervezésével. Gyakori feladat a múzeum számára pl. a különböző pályázatokra jelentkező tanulók felkészítése, vagy pl. a zeneművészeti iskolák hallgatói számára szervezett dísztermi koncertek. A múzeum tevékenységében külön figyelmet fordít a városban működő egyetem-főiskola diákságára. Rendszeresen bemutatják az új hallgatói gárdának újdonsült diákvárosa emlékeit, hagyományait, ez az utóbbi időben a Gólya-avatások hozzátartozó programja. A felsőbb évfolyamosok is szívesen látogatnak ide, közülük is elsősorban a pedagógiai képzésben részesülők. A művelődésszervező hallgatók amellett, hogy pl. intézményrendszer-tani ismereteket, múzeumszociológiát hallgatnak, sőt gyakran diplomamunkájukhoz konzulenst is itt találnak rendszeres múzeumi nyári gyakorlaton szerezhetnek új benyomásokat leendő munkájukhoz. A fenti munkaformák hagyományosnak mondhatók a múzeum életében, de ezek mellett keresik azokat az újszerű megoldásokat, amelyekkel még érdekesebbé, hasznosabbá tehetik a múzeum és az ifjúság közti kapcsolatot. 17

A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár 2002-ben 8792 beiratkozott olvasót szolgált ki. A tanulók és a felsőoktatási intézmények hallgatónak aránya az összes beiratkozott olvasóhoz képest 50%, mely arány évek óta állandónak mondható. Az általános iskolások aránya 4 %, a középiskolásoké 17%, a felsőoktatási intézmények hallgatóinak aránya pedig 29%. Ez utóbbiak elsősorban a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar és a Széchenyi István Egyetem hallgatói. A szolgáltatás súlypontjait ez döntően meghatározza. A felsőoktatási tanintézetek közül a Széchenyi István Egyetemről elsősorban a közgazdász és jogászhallgatók keresik fel és használják intenzíven a könyvtárat, a zenei fakultás hallgatói és a zeneművészeti szakközépiskola tanulói pedig a hangtárat. A fiatalok minden szolgáltatást igénybe vesznek, prioritást élvez azonban a szaktájékoztatás irodalomkutatások (2002-ben 83 irodalomkutatás készült), irodalomjegyzékek összeállítása, szakdolgozatokhoz anyaggyűjtés valamint a számítógépes adatbázis használata. Ezek közül elsősorban a CD jogtár, a PRESSDOK, a szociológiai információ és az irodalmi bibliográfia igénybevétele a legnagyobb. Nagyon hasznos és népszerű a fiatalok körében az Internetszolgáltatásuk. Jelenleg 4 gépen vehetik igénybe ezt a szolgáltatást, melynek kihasználtsága évről évre emelkedik (2002-ben 65%-kal), elsősorban a középiskolások és a felsőfokú intézetek hallgatóinak köszönhetően. Feltétlenül meg kell említeni a már hagyományossá vált könyvtárbemutatókat, melyeket többek között középiskolai csoportoknak illetve a Széchenyi Egyetem hallgatói csoportjainak tartanak. Ugyancsak hagyomány az októberi könyvtári héten az általános középiskolai csoportok részére rendezett Ki mit tud a könyvtárról a könyvtárban? című könyvtárhasználati és műveltségi vetélkedő. Tulajdonképpen minden szolgáltatásukon, azok kihasználtságán érezhető a diákok, egyetemi hallgatók nagyszámú jelenléte, például a kézikönyvek kölcsönzésén, az előjegyzéseken, a kölcsönzésen belül a szakirodalom kölcsönzésének magas százalékán, továbbá a fénymásolatok kérésének számadatain. Az adatokon túl természetesen mindezt a tapasztalatok is alátámasztják. A Rómer Ház a Rába Mozi megszűnésével, a 90-es évek derekán jött létre, elsősorban a filmkultúrára építve tevékenységét. A Hrabal Filmklub Győr egyetlen igényes művészfilmeket vetítő mozija, ahol időről időre régebbi kultuszfilmek is terítékre kerülnek. Az alapítványi formában működő ház a népművészet szeretetét és terjesztését is szívügyének tekinti. A rendszeres ilyen jellegű programokon felül nyáron Bilibáncs Tábort szerveznek Rábapatonán, ősszel pedig a Veszprém megyéből hozzánk került településeken tartják a Bakonyalji Vigasságokat. Mondanunk sem kell, hogy ezeken a rendezvényeken rengeteg 18

fiatal jelenik meg, akár a pincehelyiségben található kávéházukban. A több mint tíz évvel ezelőtt Győrben útjára indult MEDIAWAVE Művészeti Fesztivál, tehát nem minden előzmény nélküli. Hiszen az akkor már 25 éves múlttal rendelkező, és mindig megújuló Nemzetközi Film és Videó Művészeti Fesztivál hagyományaira épült és teljesedett ki egy olyan művészeti fesztivállá, amely színvonalas művészeti programjai, látogatottsága és sajátos hangulata miatt ma már nemcsak a szakmabeliek kulturális csemegéje. A 90-95%-ban fiatalok által látogatott eseményen a más korosztálybeliek is egyre inkább megtalálják azokat a programokat, amelyek kulturális és szórakozási igényeiket szolgálják, s amelyek a megye több településén zajlanak. A rendezvénysorozat neve nemzetközi mércével mérve is jól cseng. Azt lehet mondani, hogy az egyetlen fesztivál, ahol valamennyi földrészről, a világ félszáz országából, mintegy félmillió vizuális alkotás érkezik évről-évre, ahol a versengő művek között látható a legújabb kelet-európai filmek egyedülálló válogatása, ahol a legújabb művészeti teljesítmények, produkciók és koncertek szórakoztatják a filmnézéstől megfáradt közönséget. A megyei önkormányzat a kezdetektől támogatója a rendezvénynek. A korábbi időszakban - mint a Nemzetközi Amatőrfilm Fesztivál egyik elindítója - szervezője és fő támogatója is volt. A MEDIAWAVE Fesztivál programjai és méretei túlnőttek a megyei önkormányzat anyagi lehetőségén, de egy megyei díj felajánlásával és átadásával azóta is szerepel, demonstrálva azt, hogy nagyszerű és színvonalas kulturális eseménynek tekinti a rendezvényt megyénkben. Az alább ismertetésre kerülő nagyrendezvények a megyei önkormányzat szervezésében valósulnak meg, a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ és a fent bemutatott intézmények értő közreműködésével. A Kultúrával a nyugat kapujában elnevezésű művészeti fesztivált 1999-ben, a Magyar Millennium tiszteletére indította útjára a megyei önkormányzat, amely hamarosan országos fesztivállá szélesült. A rendezvénysorozat célja a magyar kultúra ezer éves örökségének bemutatása, az öntevékeny művészeti csoportok szerepeltetése, a nemzeti hagyományok megismertetése és továbbörökítése volt. Megyénkben, 11 kistérségben és a két megyei jogú városban - összesen 67 helyszínen - zajlottak a fesztivál programjai, közel 1400 fellépő részvételével. Közismert dolog, hogy az amatőr művészeti csoportok mintegy 80 százaléka a 14-24 éves korosztályból kerül ki. Így a fesztiválon több mint ezer tehetséges fiatal lépett fel a 19

népzene, néptánc, színjátszás, kóruséneklés, szólóhangszer, vers- és prózamondás, kamarazene kategóriákban. A Megyei Irodalmi Hét szintén a megyei önkormányzat támogatásával indult útjára öt évvel ezelőtt. A ma már hagyományosnak mondható rendezvénysorozat elsődleges célja a kortárs magyar irodalom népszerűsítése főként az általános és középiskolás korosztály számára. Meghívott vendégeink is elsősorban a fiatal tehetséges irodalmárok soraiból kerül ki megyei és országos viszonylatban egyaránt. Az irodalmi hét fontos eleme továbbá a megye irodalmi hagyományainak megismertetése és ápolása. A rendezvények között népszerűek az irodalmi estek, vers- és prózamondó versenyek, irodalmi találkozások, konferenciák. Mintegy tíz éves múltra tekint vissza a Megyei Őszi Tárlat, melynek feladata a megyénkben élő képzőművészek munkáinak bemutatása és az arra érdemes alkotók díjazása. Örvendetes, hogy egyre többen pályáznak a fiatal képzőművészek közül olyanok is, akik jelenleg még főiskolai tanulmányaikat végzik. Ebben az esztendőben lesz 40 esztendeje, hogy a Kisfaludy Napok, Megyei Középiskolai Művészeti Fesztivál útjára indult. A megye valamennyi középfokú oktatási intézményében tanuló fiatalok számára bemutatkozási lehetőséget nyújtó rendezvénysorozaton mintegy 9-10 művészeti kategóriában 700-800 diák vesz részt évrőlévre. Az utóbbi években látványosan kiszélesedett a három napos program, hiszen igazi diáktalálkozóvá alakult, amelyet egyéb kulturális rendezvények is színesítenek. Az elmúlt évben 416 produkciót, illetve pályázatot értékelhetett a zsűri. A Győri Nyár keretében kerül megrendezésre a Nemzetközi Néptánc és Népzenei Fesztivál, amely immár 12 esztendőt ért meg. A hazai együttesek mellett mintegy 12-14 külföldi csoport is szerepel a két napos fesztiválon. A szereplők 90%-a a 14-26 éves korosztályból kerül ki, s minden évben 10-15 ezer látogató tekinti meg a produkciókat. Főleg a fiatalok körében kedvelt a vers- és prózamondás, valamint a színjátszás. Ezen a területen kiemelkedő és hosszabb múltra visszatekintő rendezvények a Radnóti Miklós Vers- és Prózamondó Verseny, a Kormos István Vers- és Prózamondó verseny és a Weörös Sándor Megyei és Területi Gyermekszínjátszó Találkozó. Teendők: A már meglévő jó kezdeményezések, hagyományos programok színvonalas tovább- 20