Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék 2012. augusztus 31.
Városi vagy urbán talaj (urban soil) A városi talajok kifejezés 1970-es évektől használatos, a 90-es évek elején jelentek meg az első komoly publikációk Városi vagy külvárosi talajok, melyeknek a felső 20-40 cm vastag szintje nem mezőgazdasági, hanem az emberi tevékenység következtében bolygatott, degradált vagy átkevert jelleget ölt Antropogén talaj erőteljesebb mesterséges folyamatok kerülnek túlsúlyba 2
Célkitűzések Városi talajok anyag-, és energiaáramlásának feltérképezése Talajok állapotának (fizikai-, kémiai paraméterek szerinti) felmérése A talajok állapota és a tájhasználat közötti kapcsolat tanulmányozása Laboratóriumi vizsgálati eredmények térinformatikai módszerekben való alkalmazhatóságának vizsgálata Talajok szennyezettségének jellemzése Szennyezés terjedésének kimutatása Javaslattétel talajok állapotának javítására 3
4
Egyedi tájkarakter - Hegylábfelszínekkel és medencék történelmi városokkal és városperemi területekkel elnevezésű tájkarakter típus (KONKOLY-GYÚRÓ et al. 2010) 5
Mintavétel Helyszíni leírás: humuszmennyiség, szerkezet, tömődöttség, gyökérzet, váz százalék, Munsell-féle szín, fizikai féleség, kiválás, talajhiba, átmenet. 6
Laboratóriumi vizsgálatok I. Talajkémiai vizsgálatok ph-érték meghatározása (ph H 2 O, ph KCl) A szénsavas mésztartalom meghatározása (CaCO3) Talajfizikai vizsgálatok Vázszázalék meghatározása (Váz%) A szemcseösszetétel meghatározása (A%, I%, Fh%, Dh%) Az Arany-féle kötöttségi szám meghatározása (KA) 7
Laboratóriumi vizsgálatok II. Tápanyag és tápelem vizsgálatok A humusztartalom meghatározása (H%) A nitrogéntartalom meghatározása (N%) A talajok AL-oldható kálium-tartalmának meghatározása A talajok AL-oldható foszfor-tartalmának meghatározása A KCl-oldható kalcium-tartalom meghatározása A KCl-oldható magnézium-tartalom meghatározása A talajok EDTA/DTPA oldható vas-tartalma A talajok EDTA/DTPA oldható réz-tartalma A talajok EDTA/DTPA oldható mangán-tartalma A talajok EDTA/DTPA oldható cink-tartalma 8
Eredmények Mintavételi pontok megoszlása a jellemző tájhasználati kategóriák szerint 9
A 0-10 cm-es talajszint ph(h2o) értékei 10
Az alkalmazott tájhasználati kategóriák ph(h2o) szerinti megoszlása mindkét vizsgált szintben 11
Mésztartalom a 10-20 cm-es talajmélységben 12
Talajok fizikai félesége (Arany-féle kötöttség alapján) a 0-10 cm-es szintben 13
Humusztartalom a 0-10 cm-es talajmélységben 14
Összes nitrogéntartalom mindkét vizsgált talajmélységben 15
AL-oldható káliumtartalom a 0-10cm-es mélységben 16
AL-oldható foszfortartalom a 0-10 és a 10-20 cm-es vizsgált szintben 17
A KCl-oldhatókalcium-és magnéziumtartalom átlag értékei a tájhasználati kategóriák függvényében 18
A phh2oés EDTA/DTPA-oldhatóvastartalom összefüggései a 0-10 cm-es talajszintben 19
Az EDTA/DTPA-oldhatócinktartalom összefüggései a 10-20 cm-es talajszintben 20
Az EDTA/DTPA-oldhatóréztartalom összefüggései mindkét vizsgált talajszintben 21
Összefoglalás Mintavételi ponthálózat létrehozása Mintavétel (random bolyongásos módszer) Laboratóriumi vizsgálatok Adatok feldolgozása, tematikus térképek készítése Talajállapotok felmérése Ok-okozati összefüggések keresése Antropogén hatások mértékének vizsgálata 22
Jövőbeli kutatások További következtetések levonása A két szint (0-10 és 10-20 cm) eredményeinek összehasonlítása Nehézfémtartalom vizsgálatok (ok-okozat összefüggések) A meglévő adatbázis bővítése Átfogóbb statisztikai elemzések készítése, további kapcsolatok keresése 23
Köszönöm a figyelmet! Kutatásunk a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KONV-2010 006 projekt keretében valósult meg. 24