TALAJTULAJDONSÁGOK VÁLTOZÁSA ÉS JELLEMZŐI DOLINÁKBAN. Zseni Anikó Keveiné Bárány Ilona 1. Bevezetés
|
|
- Nóra Lukácsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Földrajzi Konferencia, Szeged TALAJTULAJDONSÁGOK VÁLTOZÁSA ÉS JELLEMZŐI DOLINÁKBAN Zseni Anikó Keveiné Bárány Ilona 1 A karsztos térszínek leggyakoribb felszínformáinak, a dolináknak a kialakulását és fejlődését számtalan ökológiai tényező befolyásolja. A 70-es években megkezdett kutatások elsődleges célja a dolinák aszimmetrikus alakjának a magyarázata volt. Az első vizsgálatok a Bükk-fennsík dolináiban zajlottak, a 80-as években további dolinavizsgálatok folytak az Aggteleki Karszt területén. A kutatások a 90-es években is folytatódtak Bükk-fennsíki és aggteleki dolinákban. A 90-es évek vizsgálatai év elteltével, több geoökológiai paraméter összehasonlító elemzését célozták. A dolgozat a legújabb eredményeket mutatja be és hasonlítja azokat össze a korábbi adatokkal és megállapításokkal. Bevezetés A karsztos térszínek leggyakoribb felszínformáinak, a dolináknak a kialakulását és fejlődését számtalan ökológiai tényező befolyásolja, mivel a dolinák a környezeti tényezők egymásra hatásaként kialakult önálló dinamikai egységek, s így az ökológiai vizsgálatokra különösen alkalmas mikrotérségek (KEVEINÉ BÁRÁNY 1987). A dolinák fejlődésében a legfontosabb szerepet a mikroklíma játssza, amely kölcsönhatásban van a talajjal, a talajban lejátszódó biológiai folyamatokkal és ezzel összefüggésben a talaj alatti korróziós denudáció dinamikájával (KEVEINÉ BÁRÁNY 1985). Hasonlóan más karsztvizsgálatokhoz, a dolinavizsgálatok is abból az alapfeltevésből indulnak ki, hogy a karbonátos alapkőzeten a víz oldó hatása a legfontosabb tényező. A víz összetételének változása kis területen belül is különbségeket hoz létre a karbonátos kőzetek oldódásának mértékében. A dolinák talajai különböző kitettségű, lejtőszögű felszíneken helyezkednek el, és ez alapvetően meghatározza azok fizikai és kémiai tulajdonságait. A talajréteg vastagsága, áteresztőképessége, textúrája, szerkezete, kémiai tulajdonságai meghatározó szerepet töltenek be a denudációs folyamatban. A felszíni areális és a talajbani áthalmozási folyamatok lejtőirányban játszódnak le. Mivel ezek határozzák meg a talajon keresztül szivárgó víz oldóképességét, különösen fontos a talajban lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok ismerete. A folyamatokat alapvetően befolyásoló mikroklímával szoros kölcsönhatásban fejlődik a kőzetet borító talaj, változnak a talajban lejátszódó biológiai folyamatok, s velük összefüggésben alakul ki a talajok alatti korróziós denudáció dinamikája. A dolinafenéken és a lejtők nagy részén az erdőtalajok dinamikáját jelző agyagtalajok, a kőzetkibukkanásos részeken és különösen a D-i lejtőn (É-i kitettség) a fekete rendzina talajok fordulnak elő (KEVEINÉ BÁRÁNY 1987). A 70-es években elkezdődő kutatások célja a dolinák aszimmetrikus alakjának értelmezése volt. A vizsgálatok a Bükk-fennsík dolináiban kezdődtek el, és a 80-as években újabb dolinákkal bővültek mind a fennsíkon, mind az Aggteleki Karszt területén. A dolinák É-i, K-i, D-i és Ny-i kitettségű lejtőin, 3 m-es szintkülönbséggel történtek mintavételezések. A talajok kémhatása, 1 Zseni Anikó, PhD hallgató, Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi Tanszék 6722 Szeged, Egyetem u. 2.; zseniani@earth.geo.u-szeged.hu Dr. Keveiné Dr. Bárány Ilona tanszékvezető egyetemi docens Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájökológiai Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem u. 2.; keveibar@earth.geo.u-szeged.hu 1
2 Zseni A. Keveiné Bárány I.: Talajtulajdonságok változása kötöttsége, szénsavas mész és szervesanyag-tartalma, összes sótartalma, a vízben oldható anionok és kationok, valamint a mikroelemek mennyisége jelentette a folyamatosan bővülő vizsgálatok adatbázisát. A dolinák növényzeteinek felvételezésére is sor került. A kutatások 1998-ban folytatódtak 1-1 Bükk-fennsíki illetve aggteleki dolina részletes vizsgálatával. A fenti talajparaméterek nagy részét most is meghatároztuk, némi változtatással: a vízben oldható ionok helyett az 1 mol/dm 3 -es ph=7-es ammónium-acetáttal leszorítható Ca 2+, Mg 2+, K + és Na + ionokat határoztuk meg, így meg tudtuk adni a talajok S-értékét. A mikroelem vizsgálatok pedig a nehézfémek mennyiségi meghatározásával bővültek. A megelőző vizsgálatok és megállapításaik A Bükk-fennsíkon a 70-es években a Lusta-völgy két dolinájának különböző kitettségű lejtőiről vett talajminták vizsgálatának célja a talajnedvesség, a mikrobaszám és a talajhőmérséklet kapcsolatának megállapítása volt. A füves növényzettel borított dolinában a talajnedvesség és a baktériumszám kapcsolata zavartalanabbul kimutatható volt, mint az erdős dolina talajában. (BÁRÁNY - MEZŐSI 1978). A későbbi vizsgálatok (BÁRÁNY 1980) azon alapultak, hogy a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai hatással vannak a talajban lejátszódó mikrobiológiai folyamatok intenzitására. A korábban vizsgált dolina D-i, Ny-i, É-i és K-i kitettségű lejtőinek különböző magassági pontjain (3, 6, 9, 12 és 15 m) történt a talajminták begyűjtése, 5 és 30 cm-es mélységből. A talajok kémhatása, szénsavas mész tartalma, Arany-féle kötöttsége, szervesanyag-tartalma, vízoldható ionjai (Ca 2+, Mg 2+, K +, Na +, HCO 3 -, Cl -, SO 4 2- ), valamint a vastartalom képezték a vizsgálatok alapját ben egy újabb, nagy-mezei dolina talajait vizsgáltuk meg hasonló módon. A talajvizsgálatok kibővültek a ph(kcl), és a hidrolitos aciditás meghatározásával. (KEVEINÉ BÁRÁNY 1985). Az 1985-ös újabb vizsgálatok alkalmával az eddigieken kívül megmértük a talajok mikrolelem (Zn, Cu, Mn) tartalmát is (BÁRÁNY-KEVEI 1987 b, KEVEINÉ BÁRÁNY 1987), amit a későbbiekben újabb nehézfémekkel bővítettünk: Al, Fe, Co, Ni, Pb (BÁRÁNY-KEVEI 1998). A bükki vizsgálatok kimutatták, hogy a talajok többnyire gyengén savanyú, esetenként savanyú és semleges kémhatásúak. A mélyebb rétegekben általában magasabb a ph, de ez a változás nem jelentős a felszíni réteghez képest, és nem is mindig következik be. A legalacsonyabb kémhatásokat az É-i lejtők talajaiban mértük (ph=5-6), a többi lejtőn magasabbak az értékek (ph=6-7). A vizsgálati adatok időbeni összehasonlítása a talaj savanyodási tendenciáját mutatta ki egy adott dolinát tekintve ben a ph értéke 0,2-0,6 volt az egész dolinában, 1984-ben pedig már 0,3-1,3 között, de döntően 0,7 felett volt a ph értéke (KEVEINÉ BÁRÁNY 1987). (A ph a talajok savanyodási tendenciájáról ad információt: savanyú talajokban értéke általában 0,2-0,5, az ennél magasabb, 1 körüli értékek viszont a talajok savanyodási tendenciáját jelzik.) A savanyodással lehet összefüggésben a baktériumszám csökkenése is az 1978-as mérések értékeihez képest. A savanyú humuszanyagok mellett a savanyodás a savas ülepedéssel lehet kapcsolatban. A hidrolitos aciditás a dolina mélyebb pontjain általában magasabb. Szénsavas mész a talajokban többnyire csak nyomokban található, csupán a D-i és Ny-i magasabb kémhatású talajokban fordul elő néhány %-ban. A szerves hulladékok lassú mineralizációja miatt a talajok szervesanyag-tartalma általában magas. Az É-i lejtők talajai rendelkeznek a legkisebb szervesanyag-tartalommal, mivel itt a D-i kitettség miatt kedvezőbbek a lebomlás ökológiai feltételei. A vízoldható ionok között elsősorban a Ca 2+ és HCO 3 - ionok fordulnak elő nagyobb mennyiségben, az alapkőzet sajátosságainak megfelelően. A 2
3 Földrajzi Konferencia, Szeged K + és Na + ellátottság jó, a Mg 2+ mennyisége közepesnek mondható. A hazai talajokhoz viszonyítva magasabb a HCO - 3, Cl -, SO 2-4 ionok mennyisége. Az ionok összmennyiségét tekintve megállapítható, hogy mennyiségük a felszín közeli rétegben magasabb. A lejtő alacsonyabb részei felé haladva csökken a vízoldható ionok mennyisége, mivel a lejtők magasabb szintjein a talajba szivárgó csapadékvíz közvetlenül fejti ki oldó hatását, a dolina mélyebb szintjei felé haladva azonban vastag talajrétegen átszivárogva, szénsavban feldúsulva erősebben lúgozza ki a könnyen oldható ionokat. Elsősorban a Ca 2+ és HCO - 3 ionok mennyisége mutat helyi különbségeket. A D-i lejtőn a magasabb nedvességtartalom miatt erőteljesebb az ionos alkotók kilúgozódása a dolina mélyebb szintjei felé haladva, a többi lejtőhöz képest. A vízoldható ionok mennyisége általában a D-i és a Ny-i lejtőn a legnagyobb. A vas- és agyagtartalom a dolina alja felé haladva nő a lejtők mentén. A talaj fizikai és kémiai tulajdonságai az É-i és a D-i lejtőn térnek el a legnagyobb mértékben egymástól. A 80-as években került sor egy aggteleki dolina hasonló vizsgálatára is. A bükk-fennsíki és az aggteleki dolina talajainak összehasonlítása a következő eredményeket hozta (BÁRÁNY- KEVEI 1987 a). A dolina minden lejtőjének savanyúbb volt a kémhatása az aggteleki dolinában, mint a bükkiben. Ez alól csak a dolina alja a kivétel, ahol a bükki dolinában volt alacsonyabb a ph. A ph értékek nagyobb savanyodási tendenciát jeleztek az aggteleki dolinában ( ph=0,8-1,8), mint a bükkiben ( ph=0,4-1,3). A különbség oka valószínűleg abban rejlik, hogy a bükki dolina antropogén hatásoktól teljesen mentes volt már akkor is, az aggteleki dolinában azonban megengedett volt akkoriban a legeltetés. A vízoldható ionok kisebb mennyiségben voltak jelen az aggteleki dolina talajában, mint a bükkiében, ami az erősebb savanyodási tendenciával mutat összefüggést. A korábbi bükki vizsgálatok eredményeivel összhangban az aggteleki dolina talajában is kimutatható volt a vízoldható ionok csökkenése a dolina peremétől a dolina alja felé haladva (BÁRÁNY - MEZŐSI 1995). Egy-egy bükki, aggteleki illetve mecseki dolina talajainak nehézfém vizsgálatát is elvégeztük (BÁRÁNY-KEVEI 1998). Értékelésünk szerint a nehézfémtartalmak mindhárom helyen magasabbak annál, mint amennyinek lenniük kellene abban az esetben, ha a nehézfémek csak az alapkőzetből származnának. Ebből arra következtettünk, hogy a száraz és nedves ülepedésből származik a nehézfémtöbblet. A nehézfémterhelés azonban nem haladja meg a szennyezettségi határértékeket. A legújabb vizsgálatok 1998 nyarán került sor egy-egy újabb dolina vizsgálatára a Bükk-fennsíkon és az Aggteleki Karszton. A dolina 4 fő égtáj szerinti kitettségű lejtőin - lejtőközépen - a dolina aljában, valamint az aggteleki dolinában ezeken kívül a peremen is történt mintavételezés. A talajokat 10 cmenként mintáztuk meg, általában 40 cm-es mélységig. A bükki dolina D-i és Ny-i lejtőin csak 20 cm-es volt a fekete rendzina talajtakaró. A dolina növényzetét szőrfüves gyeptársulás alkotta. A vizsgálatok során meghatároztuk a ph(h 2 O)-t, ph(kcl)-t, a szénsavas mész és szervesanyagtartalmat. A talajok kémhatását 1:2,5-ös szuszpenzióban (desztillált vízzel ill. 1 mol/dm 3 KCl oldattal) határoztuk meg. A szénsavas mész tartalmat Scheibler-féle kalciméterrel mértük meg. A talajok szervesanyag tartalmát kénsavas közegben K 2 Cr 2 O 7 oldattal oxidáltuk, majd spektofotométerrel mértük. A növények számára felvehető Ca 2+, Mg 2+ és K + és Na + ionokat a talajkolloidok felületéről 1 mol/dm3-es ph=7,0-es ammónium-acetát oldattal szorítottuk le, a Ca 2+ és Mg 2+ ionok mennyiségét atomabszorpciós spektrofotométerrel, a K + -ét és Na + -ét 3
4 Zseni A. Keveiné Bárány I.: Talajtulajdonságok változása lángfotométerrel mértük meg. A nehézfém-vizsgálatokhoz az 5-10 és a -es (sekélyebb talajoknál a legalsó) talajrétegeket használtuk fel. A nehézfémek mennyiségét királyvizes talajfeltárást követően atomabszorpciós spektrofotométerrel mértük meg. A vizsgálatok eredményei Az újabb vizsgálatok igazolták, hogy a talaj kémhatása mindkét dolinában uralkodóan gyengén savanyú, helyenként savanyú, semleges, de gyengén lúgos kémhatások is előfordulnak (1., 2. ábra). A kémhatás a mélységgel lefelé haladva nő. Égtájak szerint jelentős különbségek mutathatók ki: a bükki dolinában a D-i és Ny-i lejtőkön semleges ill. gyengén lúgos a kémhatás (ph=7 körül), az É-i és K-i lejtőn, valamint a dolina aljában gyengén savanyú (ph=6 körül). Az aggteleki dolinában ugyancsak magasabb (ph=7) kémhatással találkozunk a D-i lejtőn, azonban itt a Ny-i lejtőnek már alacsonyabb, gyengén savanyú kémhatása van. Az égtájak szerint a talajok kémhatása az alábbi sorrendben csökken az aggteleki dolinában: D>É>Ny>Perem>K>Alj. A ph értékei magasabbak az aggteleki dolinában (0,5-1,3) mint a bükkiben (0,3-1,1). A talajok szénsavas mész tartalma a gyengén savanyú kémhatásoknak megfelelően 0%, kivétel a semleges kémhatású talajok, ahol nyomokban (1% alatt) megjelenik (1., 2. táblázat). 1. ábra ábra: A vizsgált dolina talajának kémhatása, Bükk-fennsík, ph É/(5-10) É/(10-20) É/(20-30) É/(30-40) K/(5-10) K/(10-20) K/(20-30) K/(30-40) D/(5-10) D/(10-20) Ny/(5-10) Ny/(10-20) Alja/(5-10) Alja/(10-20) Alja/(20-30) Alja/(30-40) Alja/(40-50) ph(h2o) ph(kcl) ph(h2o)-ph(kcl) 4
5 Földrajzi Konferencia, Szeged ábra ábra: A vizsgált dolina talajának kémhatása, Aggteleki-karszt, ph ph(h2o) ph(kcl) ph(h2o)-ph(kcl) É/(10-20) É/(30-40) K/(5-10) K/(20-30) D/(10-20) D/(30-40) Ny/(5-10) Ny/(20-30) Alja/(10-20) Alja/(30-40) Perem/(10-20) Perem/(30-40) 1. táblázat. Az 1998 nyarán vizsgált Bükk-fennsíki dolina talajparaméterei. BÜKK ph(h 2 O) ph(kcl) DpH karbonát- szervesanyag- Zn Cd Pb Ni Co Cr Mn dolina tartalom tartalom % ppm ppm ppm ppm ppm ppm ppm (%) É/5-10 5,90 5,30 0,60 0,0 46,6 72,4 0,69 34,3 43,0 10,7 14,4 437,5 É/ ,88 5,26 0,62 0,0 29,1 É/ ,13 5,49 0,64 0,0 14,2 É/ ,12 5,24 0,88 0,0 15,8 65,3 0,34 25,1 43,1 10,3 1,6 410,3 K/5-10 5,87 5,06 0,81 0,0 53,7 98,2 3,25 43,0 47,6 12,8 10,8 592,8 K/ ,99 5,23 0,76 0,0 28,9 K/ ,20 5,40 0,80 0,0 24,0 78,9 2,14 24,5 47,0 12,9 6,1 575,7 K/ ,20 5,09 1,11 0,1 D/5-10 6,84 6,42 0,42 0,4 igen magas 177,3 6,66 116,2 56,3 9,6 57,4 845,3 D/ ,37 6,88 0,49 0,8 84,7 161,8 7,38 66,6 68,1 12,4 40,2 990,2 Ny/5-10 6,93 6,61 0,32 0,5 73,4 199,2 9,78 71,1 65,9 14,8 28,4 1261,0 Ny/ ,20 6,85 0,35 0,9 58,6 177,7 9,93 61,5 66,5 15,2 31,0 1220,0 A/5-10 5,03 4,46 0,57 0,0 igen magas 82,7 1,18 32,0 30,8 8,9 20,5 369,9 A/ ,45 4,77 0,68 0,0 igen magas A/ ,40 5,84 0,56 0,0 8,3 A/ ,51 5,84 0,67 0,0 10,4 A/ ,52 5,83 0,69 0,0 10,9 77,4 0,61 26,7 41,7 11,7 0,0 402,9 nehézfém háttér koncentráció 100 0, nehézfém szennyezettségi határérték
6 Zseni A. Keveiné Bárány I.: Talajtulajdonságok változása 2. táblázat. Az 1998 nyarán vizsgált aggteleki dolina talajparaméterei. AGGTE ph(h 2 O) ph(kcl) DpH karbonát- szervesanyag Zn Cd Pb Ni Co Cr Mn LEK - dolina tartalom tartalom % ppm ppm ppm ppm ppm ppm ppm (%) É/5-10 6,10 5,24 0,86 0,0 25,4 106,5 0,91 78,3 51,2 17,3 57,4 576,7 É/ ,36 5,42 0,94 0,0 28,3 É/ ,58 5,81 0,77 0,1 38,2 É/ ,01 6,32 0,69 0,2 27,3 111,7 1,23 71,7 59,4 15,5 76,9 567,1 K/5-10 5,53 4,52 1,01 0,0 24,1 121,5 0,50 76,0 50,2 18,6 58,0 616,9 K/ ,64 4,65 0,99 0,0 17,3 K/ ,17 5,16 1,01 0,0 16,7 K/ ,03 4,81 1,22 0,0 16,5 133,9 1,02 70,1 64,0 16,9 86,0 561,9 D/5-10 7,05 6,53 0,52 0,4 47,1 104,2 0,87 49,2 49,1 14,5 56,6 536,3 D/ ,24 6,45 0,79 0,2 21,2 D/ ,20 6,03 1,17 0,1 12,0 D/ ,20 6,00 1,20 0,1 12,9 82,5 0,99 38,4 48,4 13,8 69,2 541,2 Ny/5-10 5,80 4,90 0,90 0,0 30,5 147,2 1,14 66,8 57,0 14,4 57,1 543,9 Ny/ ,39 5,56 0,83 0,0 18,0 Ny/ ,53 5,43 1,10 0,0 35,2 Ny/ ,56 5,42 1,14 0,0 23,4 145,5 1,40 61,0 63,7 12,6 80,9 505,7 A/5-10 5,54 4,70 0,84 0,0 41,8 112,0 0,71 88,6 43,2 23,6 43,4 614,4 A/ ,68 4,64 1,04 0,0 17,6 A/ ,86 4,54 1,32 0,0 27,4 A/ ,85 4,70 1,15 0,0 21,0 A/ ,70 4,70 1,00 0,0 25,5 123,7 0,99 81,3 47,7 20,2 64,3 586,7 P/5-10 5,95 5,14 0,81 0,0 38,0 104,3 0,89 81,8 48,8 17,6 46,4 559,7 P/ ,06 5,16 0,90 0,0 38,8 P/ ,52 5,63 0,89 0,0 28,9 P/ ,29 5,09 1,20 0,0 23,3 116,4 1,00 73,1 55,3 15,2 71,2 570,0 nehézfém háttér koncentráció 100 0, nehézfém szennyezettségi határérték A talajok szervesanyag-tartalma igen magas (1., 2. táblázat). A bükki dolina D-i és Ny-i lejtőin, valamint a dolina aljában 5-20 cm-en %-ot meghaladó, a fekete rendzinára jellemző értékeket mértünk. Az É-i és K-i lejtőkön a legfelső talajréteg ugyancsak nagyon sok szervesanyagot tartalmaz, azonban a mélyebb szintekben az érték lecsökken (15-25 %), akárcsak a dolina aljában, ahol a 20 cm-es mélységtől a talaj szemmel láthatóan is megváltozik, agyagos, világos színű lesz, a felszíni réteghez képest nagyon csekély (10 %-os) szervesanyag-tartalommal. Az égtájak szerinti különbözőséget az okozza, hogy a D-i és Ny-i lejtőn a kitettség miatt (É-i és K-i) kedvezőtlenebbek a biológiai lebomlás feltételei, mint a Ny-i és D-i kitettségű K-i és É-i lejtőn. Ezért itt nagyon sok elbomlatlan szerves maradvánnyal találkozunk. Az aggteleki dolinában az égtájak szerint nem figyelhetünk meg ennyire markáns eltéréseket, de a felszíni réteg szervesanyag-tartalma itt is a D-i és Ny-i lejtőn, a dolina aljában és peremén a legmagasabb. A korább vizsgálatok során a szervesanyag-tartalmak kevesebbnek adódtak (<15%), valószínűleg az eltérő mérési módszer miatt. 6
7 Földrajzi Konferencia, Szeged A talajkolloidok felületén adszorbeált Ca 2+, Mg 2+, K + és Na + ionok vizsgálata az alábbi eredményeket hozta a bükki dolina esetében. Mind a négy ion mennyisége csökken a mélységgel - a korábbi vizsgálatokkal egyezően -, a magnézium és kálium ionok tekintetében különösen jelentősen (3. táblázat). A D-i és Ny-i lejtő magasabb iontartalma markánsan kirajzolódik (3., 4., 5., 6. ábra), összhangban a korábbi mérésekkel. A kalcium esetében 4-5-szörös az eltérés az égtájak szerint. A kalcium, magnézium és nátrium tekintetében a dolina aljának 5-20 cm-es talajrétegében is megfigyelhető az ionok feldúsulása az É-i és K-i lejtők talajaihoz képest. A talajok S-értékének égtájak szerinti és talajszelvénybeli változása a felvehető kalciumtartalommal mutat azonosságot, mivel az S-érték legnagyobb hányadát a kalcium-ionok teszik ki (90-97 %) (7. ábra). A dolina D-i és Ny-i lejtőin me/100g az S-érték, míg a másik két lejtőn mindössze 10 me/100g körüli. A dolina aljában 30 me/100g, a mélységgel ez 7 me/100g-ra csökken. Amennyiben az egyes ionok S-érték %-át tekintjük, a következő megállapításokat tehetjük (3. táblázat). A Ca 2+ S%-a minden talajmintában nő a mélységgel, azaz a mélyebb talajrétegekben nagyobb hányadban fordul elő a kalcium a többi ionhoz viszonyítva. A D-i és Nyi lejtőn magasabb a kalcium S%-a (95-97%) mint az É-i és K-i lejtőn (a felszíni rétegekben 90 S% körüli). A magnézium a mélységgel csökkenő S%-ban fordul elő. Az É-i és K-i lejtők talajában magasabb az aránya (7-8 S% a felső szintben) mint a D-i és Ny-i lejtőn (2-3 S%). A dolina aljának 5-20 cm-es talajrétegében szintén magasabb arányt képvisel (6-7 S%). A magnéziumhoz hasonlóan a kálium részaránya is csökken a mélységgel, kivéve a dolina aljában, ahol növekedés figyelhető meg. A D-i lejtőn 1 S% alatti az érték, a többi lejtőn 1,5 S% körüli értékeket állapítottunk meg. A nátrium esetében a részarány nagyon alacsony, 0,3-0,4 S%, a mélységgel nem egyértelműen változik. A D-i és Ny-i lejtőkön kicsit alacsonyabb S%-ok figyelhetők meg. 3. táblázat. Az 1998 nyarán vizsgált Bükk-fennsíki dolina adszorbeált iontartalma és S-értéke. BÜKK Ca 2+ Mg 2+ K + Na + Ca 2+ Mg 2+ K + Na + S-érték dolina mg/1 kg talaj me/100 g S % me/100 g S % me/10 0 g S % me/10 0g S % me/100 g É/ ,0 97,9 8,5 11,21 88,76 1,13 8,95 0,25 1,98 0,04 0,32 12,63 É/ ,4 70,3 10,0 9,77 90,55 0,80 7,41 0,18 1,67 0,04 0,37 10,79 É/ ,9 43,0 8,0 7,53 93,77 0,36 4,48 0,11 1,37 0,03 0,37 8,03 É/ ,2 43,7 7,8 6,34 94,49 0,23 3,43 0,11 1,64 0,03 0,45 6,71 K/ ,9 86,9 10,6 13,30 89,93 1,22 8,25 0,22 1,49 0,05 0,34 14,79 K/ ,4 46,6 13,0 10,48 93,66 0,53 4,74 0,12 1,07 0,06 0,54 11,19 K/ ,6 40,1 8,6 8,57 96,51 0,17 1,91 0,10 1,13 0,04 0,45 8,88 D/ ,1 201,7 41,0 55,71 95,72 1,79 3,08 0,52 0,89 0,18 0,31 58,20 D/ ,4 106,0 31,0 49,56 97,39 0,93 1,83 0,27 0,53 0,13 0,26 50,89 Ny/ ,8 352,1 28,6 43,25 94,12 1,68 3,66 0,90 1,96 0,12 0,26 45,95 Ny/ ,1 252,7 26,4 43,19 95,68 1,19 2,64 0,65 1,44 0,11 0,24 45,14 A/ ,2 123,5 25,2 29,62 91,14 2,45 7,54 0,32 0,98 0,11 0,34 32,50 A/ ,3 86,3 13,5 23,07 92,21 1,67 6,67 0,22 0,88 0,06 0,24 25,02 A/ ,3 48,5 9,7 7,14 94,44 0,26 3,44 0,12 1,59 0,04 0,53 7,56 A/ ,7 41,8 11,3 6,88 95,69 0,15 2,09 0,11 1,53 0,05 0,70 7,19 A/ ,3 34,8 10,1 7,11 96,21 0,15 2,03 0,09 1,22 0,04 0,54 7,39 7
8 Zseni A. Keveiné Bárány I.: Talajtulajdonságok változása 3. ábra ábra: A talajok felvehető kalcium-tartalma, Bükk-fennsík, dolina, mg Ca2+/ 1kg talaj Észak Kelet Dél Nyugat Alja 4. ábra. mg Mg2+/ 1kg talaj ábra: A talajok felvehető magnézium-tartalma, Bükk-fennsík, dolina, Észak Kelet Dél Nyugat Alja 8
9 Földrajzi Konferencia, Szeged ábra. 5. ábra: A talajok felvehető kálium-tartalma, Bükk-fennsík, dolina, mg K+/ 1kg talaj Észak Kelet Dél Nyugat Alja 6. ábra. 6. ábra: A talajok felvehető nátrium-tartalma, Bükk-fennsík, dolina, mg Na+/1kg talaj Észak Kelet Dél Nyugat Alja 9
10 Zseni A. Keveiné Bárány I.: Talajtulajdonságok változása 7. ábra ábra: A talajok S-értéke, Bükk-fennsík, dolina, S-érték, me/100g talaj Észak Kelet Dél Nyugat Alja Az aggteleki dolinában a tendenciák egy része hasonló, de különbségek is kimutathatók. Az egyes ionok mennyiségének mélységgel történő változása nem olyan egyértelmű, mint a bükki dolina esetében. A magnézium minden talajmintában csökken a mélységgel. A felvehető kalciumtartalom a dolina É-i, K-i és Ny-i lejtőjén nő, a D-i lejtőn, valamint a dolina aljában és peremén csökken a mélységgel. A kálium és nátrium-ionok eloszlása némiképp ehhez hasonló: az É-i és K-i lejtőn nő, a többi vizsgált területen csökken a mélységgel (4. táblázat). A felvehető ionok összmennyisége a D-i és Ny-i lejtőkön a legmagasabb (12. ábra), az egyes ionok tekintetében azonban különbségek vannak. A Ca 2+ -ion mennyisége a D-i lejtőn magasabb, a Ny-i lejtőn csak kis mértékben magasabb a többi talajmintához viszonyítva, és kevesebb mint fele a bükki dolinában mért értékeknek (8. ábra., 4. táblázat). A másik két lejtőn mért kalcium-tartalmak viszont magasabbak (3000 mg/kg körüliek), mint a bükki dolina megfelelő talajaié. A magnézium-tartalom a Ny-i lejtőn, a dolina alján és peremén magasabb (9. ábra). A bükki dolinához képest a magnézium mennyiségének mélységbeli csökkenése nem olyan nagy mértékű. A kálium-tartalom csak a Ny-i lejtőn magasabb az átlagnál, a dolina aljában pedig kisebb (10. ábra). A Mg 2+ -hoz hasonlóan itt sem figyelhető meg olyan nagy mértékű mélységbeli változás, mint a bükki dolinában. Az É-i és K-i lejtők bükki dolinához képest magasabb értékei a káliumion esetében is megfigyelhetők, akárcsak a már említett kalcium-ioné. A nátrium-ionok mennyisége tekintetében jelentős különbségek nincsenek, csupán az É-i lejtő tűnik ki magasabb értékeivel, a D-i és Ny-i lejtő csak egy kicsivel több Na + -ot tartalmaz mint a K-i (11. ábra). Az aggteleki dolina egységesen magasabb nátrium-tartalommal rendelkezik, mint a bükki (4. táblázat). A talajok S-értéke a kalcium-ionok égtáj és talajmélység szerinti eloszlásával mutat párhuzamot (12. ábra). Értéke az É-i és K-i lejtőn nagyobb, a D-i és Ny-i lejtőn kisebb, mint a bükki dolina megfelelő talajaiban. A Ca 2+ -ion részaránya az S-értékben a mélységgel nő. Az S% a D-i lejtőn a legmagasabb (95%), a dolina alján a legalacsonyabb (85-88%) (4. táblázat). A Mg 2+ S%-a a dolina alján és peremén, valamint a Ny-i lejtőn magasabb a többi talajmintáénál, részaránya mindenütt csökken a mélységgel (4. táblázat). Csökkenés figyelhető meg a kálium-ion 10
11 Földrajzi Konferencia, Szeged S%-át tekintve is, kivéve a D-i lejtő talaját (4. táblázat). A Ny-i lejtőn magasabb (2,3-3 S%), a D- i lejtőn kicsit alacsonyabb (1-1,5 S%) részarány figyelhető meg, mint a többi lejtőn (2 S% körül). A nátrium-ionok kevesebb mint 1 S%-ot tesznek ki, arányuk egy kicsit magasabb, mint a bükki dolinában, és a mélységgel növekszik. A dolina aljában jellemző a magasabb, 1 S% körüli érték. 4. táblázat. Az 1998 nyarán vizsgált aggteleki dolina adszorbeált iontartalma és S-értéke. AGGTE Ca 2+ Mg 2+ K + Na + Ca 2+ Mg 2+ K + Na + S-érték LEK dolina mg/1 kg talaj me/10 0 g S % me/10 0 g S % me/10 0 g S % me/10 0g S % me/100 g É/ ,1 111,3 22,1 13,79 91,32 0,93 6,16 0,28 1,85 0,10 0,66 15,10 É/ ,8 141,6 50,6 16,19 91,16 0,99 5,57 0,36 2,03 0,22 1,24 17,76 É/ ,2 126,6 58,5 15,28 92,05 0,75 4,52 0,32 1,93 0,25 1,51 16,60 É/ ,1 148,3 30,1 20,63 94,68 0,65 2,98 0,38 1,74 0,13 0,60 21,79 K/ ,1 122,1 23,0 12,42 89,74 1,01 7,30 0,31 2,24 0,10 0,72 13,84 K/ ,5 124,0 25,5 13,68 91,81 0,79 5,30 0,32 2,15 0,11 0,74 14,90 K/ ,4 141,0 28,4 15,76 93,09 0,69 4,08 0,36 2,13 0,12 0,71 16,93 K/ ,3 142,6 28,0 15,52 93,38 0,62 3,73 0,36 2,17 0,12 0,72 16,62 D/ ,7 130,7 38,8 32,73 95,42 1,07 3,12 0,33 0,96 0,17 0,50 34,30 D/ ,1 122,6 33,0 22,64 95,05 0,73 3,06 0,31 1,30 0,14 0,59 23,82 D/ ,5 117,1 30,4 18,36 94,49 0,64 3,29 0,30 1,54 0,13 0,67 19,43 D/ ,0 116,0 32,9 19,80 94,78 0,65 3,11 0,30 1,44 0,14 0,67 20,89 Ny/ ,5 229,9 29,5 17,14 87,54 1,72 8,78 0,59 3,01 0,13 0,66 19,58 Ny/ ,4 179,7 29,8 18,31 91,46 1,34 6,62 0,46 2,27 0,13 0,64 20,24 Ny/ ,6 190,8 33,2 18,52 90,74 1,26 6,17 0,49 2,40 0,14 0,69 20,41 Ny/ ,4 195,3 34,3 18,86 91,29 1,15 5,57 0,50 2,42 0,15 0,73 20,66 A/ ,3 97,9 24,9 10,48 84,79 1,52 12,30 0,25 2,02 0,11 0,89 12,36 A/ ,8 67,3 22,2 8,80 85,52 1,22 11,86 0,17 1,65 0,10 0,97 10,29 A/ ,4 71,0 22,2 9,06 86,29 1,16 11,05 0,18 1,71 0,10 0,95 10,50 A/ ,2 74,6 27,3 8,84 86,58 1,06 10,38 0,19 1,86 0,12 1,18 10,21 A/ ,3 86,8 27,1 10,47 88,21 1,06 8,93 0,22 1,85 0,12 1,01 11,87 P/ ,0 135,6 23,9 15,27 89,56 1,33 7,80 0,35 2,05 0,10 0,59 17,05 P/ ,0 126,5 25,8 14,12 90,40 1,07 6,85 0,32 2,05 0,11 0,70 15,62 P/ ,6 132,0 33,4 15,59 90,59 1,13 6,57 0,34 1,98 0,15 0,87 17,21 P/ ,2 111,4 24,7 14,20 92,93 0,69 4,52 0,28 1,83 0,11 0,72 15,28 11
12 Zseni A. Keveiné Bárány I.: Talajtulajdonságok változása 8. ábra ábra: A talajok felvehető kalcium-tartalma, Aggtelek, dolina, mg Ca2+/ 1kg talaj Észak Kelet Dél Nyugat Alja Perem 9. ábra ábra: A talajok felvehető magnézium-tartalma, Aggtelek, dolina, mg Mg2+/ 1kg talaj Észak Kelet Dél Nyugat Alja Perem 12
13 Földrajzi Konferencia, Szeged ábra ábra: A talajok felvehető kálium-tartalma, Aggtelek, dolina, mg K+/ 1kg talaj Észak Kelet Dél Nyugat Alja Perem 11. ábra ábra: A talajok felvehető nátrium-tartalma, Aggtelek, dolina, mg Na+/ 1kg talaj Észak Kelet Dél Nyugat Alja Perem 13
14 Zseni A. Keveiné Bárány I.: Talajtulajdonságok változása 12. ábra ábra: A talajok S-értéke, Aggtelek, dolina, S-érték, me/100g talaj Észak Kelet Dél Nyugat Alja Perem A talajok Zn, Cd, Pb, Ni, Co, Cr és Mn-tartalmát is meghatároztuk (1., 2. táblázat). A talajok a Cd és Ni tekintetében bizonyultak szennyezettnek. (Az 1., 2. táblázatban bold betűtípus jelzi a szennyezettségi határértéket meghaladó eredményeket.) Az aggteleki dolina Co és Cr tartalma egyértelműen magasabb, a Cd tartalma alacsonyabb a bükki dolina talajaihoz képest. A korábbi nehézfémvizsgálatok közeli dolinákban több Mn-t és Co-t mutattak ki, míg a Ni-tartalom magasabb az újabban vizsgált dolinákban. A Pb-tartalom a kismértékben magasabbnak mondható a bükki területen, az aggteleki dolinában nem mérhető ma sem magasabb mennyiség, mint a korábbi években a környező területeken. Az égtájak szerinti elkülönülés a bükki dolina talajában mutatkozik egyértelműen, a vizsgált alkálifém és alkáliföldfém ionokhoz hasonlóan. (A korábbi években nehézfémekre vizsgált dolinában csak a dolina alján, valamint a K-i és ÉK-i lejtőkön végeztünk vizsgálatokat, így égtájak szerinti összehasonlításra nincs lehetőségünk.) A bükki dolina D-i és Ny-i lejtőjének talajában mindegyik vizsgált nehézfém nagyobb mennyiségben fordul elő, mint az É-i és K-i lejtőn (1. táblázat). A dolina aljában feldúsulás nem tapasztalható. Az É-i lejtőn valamivel magasabbak az értékek, mint a K-in. Jelentős mértékű Cd szennyezettségi határérték-túllépés a D-i és Ny-i lejtőkön tapasztalható. 7-9-szer magasabb a Cd tartalom a megengedettnél. A Niszennyezettség nem ennyire veszélyes, a határérték 1,5-szerese a D-i és Ny-i lejtő talajában, a többiben ennél kisebb. A nehézfémek közül a Zn, Cd, Pb és Cr többnyire a talajok felszíni rétegében található nagyobb mennyiségben, a Ni és Co a mélyebb rétegekben vesz fel kicsit magasabb értékeket, míg a Mn közel egyenletesen oszlik el a szelvényben. Az aggteleki dolina nem mutatja az égtájak szerinti hasonló eloszlást, és a korábbi években nehézfémre vizsgált dolinában sem tudtunk tendenciákat kimutatni. A Mn nem mutat jelentős eltérést az egyes lejtőkön. A Cr szintén elég egyöntetű, a dolina aljában és peremén valamivel kisebb értékeket mértünk. A Ni sem mutat markáns elkülönüléseket, a dolina alján, peremén és D-i lejtőjén mutathatók ki alacsonyabb értékek. Az Pb és Co esetében megfigyelhető, hogy a 14
15 Földrajzi Konferencia, Szeged dolina alján kicsivel magasabb a fémtartalom, a D-i és Ny-i lejtő talajában pedig alacsonyabb. A Zn és Cd a Ny-i lejtőn magasabb, a D-i lejtőn alacsonyabb értékekkel bír, mint a többi mintavételi helyen. A Cd-szennyezettség nem olyan erős az aggteleki dolinában, mint a bükkiben, a határérték 1,5-szeresénél kisebbek az értékek, és nem is mindegyik mintában figyelhető meg. A Ni-tartalom a bükki dolinához hasonló, a szennyezettségi határértéket mindenütt meghaladja. Helyenként a Cr-tartalom is túllépi a határértéket, de nem jelentősen. A nehézfémek mélységbeli eloszlása csak az Pb és a Co tekintetében mutat kis mértékű feldúsulást a felszíni talajrétegben, a Mn viszonylag egyenletesen oszlik el, míg a többi nehézfém a mélyebb talajrétegben vesz fel magasabb értékeket (2. táblázat). Összefoglalás A korábbi évtizedekben elkezdődött Bükk-fennsíki és Aggteleki karszti dolinavizsgálatok folytatása volt a célunk az 1998 nyarán történt mintavételezésekkel. A közel 20 éves időbeni eltérés a különböző talajalkotók változási tendenciájának kimutatására, valamint a jövőbeni változások prognosztizálására lehet alkalmas. A dolinák É-i, K-i, D-i, Ny-i lejtőjén, valamint a dolina alján és peremén történtek talajmintavételezések a korábbi évek gyakorlatának megfelelően. A vizsgálatok elsődleges célja annak tanulmányozása volt, hogy az aszimmetrikus dolinafejlődés kimutatható-e a talajtulajdonságok égtájak szerinti változásán keresztül is. Munkánk során a korábbi évek méréseiből leszűrt tapasztalatokat összegeztük, majd a legújabb mérések eredményeit elemeztük és hasonlítottuk össze a korábbi eredményekkel. Az elemzés alapján a következő megállapításokat tehetjük: Ε8 A dolinatalajok kémhatása döntően gyengén savanyú kémhatású, a mélységgel növekszik. A ph értékek növekedtek az 1980-as évek eleje óta, ami a talajok savanyodási tendenciájára hívja fel a figyelmet. Ε8 A kémhatás égtájak szerint különböző: legmarkánsabban a legújabban vizsgált bükki dolinában jelentkezik a D-i és a Ny-i lejtők magasabb kémhatása a másik két égtájhoz képest, de a korábbi vizsgálatok is hasonló trendeket mutattak ki. Ε8 A talajok szénsavas mész tartalma gyakorlatilag 0 %, csak a semleges, gyengén lúgos talajokban jelentkezik nyomokban. Ε8 A szervesanyag-tartalom összhangban van a dolinák speciális mikroklímájával: a D-i és Ny-i lejtőn a legmagasabb, mivel itt az É-i ill. K-i kitettség miatt kedvezőtlenebbek a szerves hulladékok lebomlásának ökológiai feltételei. Ε8 A kolloidok felületén adszorbeált és a vízoldható Ca 2+, Mg 2+, K + és Na + ionok vizsgálata azt mutatja, hogy mennyiségük általában a D-i és a Ny-i lejtőn nagyobb. A legutóbbi bükki dolinavizsgálatban ez a tendencia különösen szépen érvényesült, az aggteleki dolinában a magnézium és kálium tekintetében inkább csak a Ny-i lejtő talajában figyelhetőek meg a magasabb értékek. Ε8 Ezen ionok mennyisége a felszíni rétegben általában magasabb. Ε8 Az S-érték legnagyobb hányadát a Ca 2+ ionok jelentik: S%, a részarány a mélységgel nő. Ε8 Ε8 A Mg 2+ ionok részaránya az S-értékben a mélységgel csökken. A korábbi nehézfémvizsgálatok nem tártak fel szennyezettségi határértéket meghaladó fémtartalmakat. Az 1998-as mérések azonban mindkét dolinában határértéken felüli Ni- 15
16 Zseni A. Keveiné Bárány I.: Talajtulajdonságok változása tartalmakat állapítottak meg, a Cd-tartalom pedig a bükki dolinában jelentősen, az aggteleki dolinában csak kevéssé és esetenként haladja meg a megengedett értéket. (Korábban Cd vizsgálatokat a területen nem végeztünk, így időbeli összehasonlításra nincs lehetőségünk.) A bükki területen magasabb, de még határérték alatti Pb-tartalmakat mértünk az előző évekhez viszonyítva. Az aggteleki területen az ólom mennyiségének növekedése nem kimutatható a méréseinkkel. A fenti megállapítások hozzájárulnak a karsztos talajokban lejátszódó folyamatok, ezáltal a karsztkorrózió jelenségének pontosabb megértéséhez. A nehézfémszennyezettség vonatkozásában pedig figyelmeztetésül szolgálnak a karsztvízrendszerek fokozottabb védelme tekintetében. Irodalom BÁRÁNY, I. (1980): Some data about the physical and chemical properties of the soil of karst dolines. - Acta Geographica Tomus XX. Szeged, pp BÁRÁNY-KEVEI, I. (1987 a): Comparativ karstic soil researches in the Bükk Mountain and on the Aggtelek Karst, Hungary. - Karst and Man, Proceedings of the International Symposium on Human Influence in Karst, Postojna, pp BÁRÁNY-KEVEI, I. (1987 b): Tendencies to change in the compositions of the karstic soil and the vegetation in the dolines in the Hungarian Bükk Mountain. - Endins, n. 13. Ciutat de Mallorca, pp BÁRÁNY-KEVEI, I. (1998): The geo-ecology of three Hungarian karsts. - Cave and Karst Science Vol. 25, No. 3, pp BÁRÁNY, I. - MEZŐSI, G. (1978): Adatok a karsztos dolinák talajökológiai viszonyaihoz. - Földrajzi Értesítő XXVII. évf füzet, pp BÁRÁNY, I. - MEZŐSI, G. (1995): Ecological characteristics of doline types in Aggtelek Hills (North Hungary). - Acta Geographica Tomus XXXIV, Special Issue, Szeged, pp KEVEINÉ BÁRÁNY, I. (1985): A karsztdolinák talajainak és növényzetének sajátosságai. - Földrajzi Értesítő XXXIV. évf., 3. füzet, pp KEVEINÉ BÁRÁNY, I. (1987): Karsztfelszínek ökológiai adottságai, különös tekintettel a felszínt borító talajokra és a növényzetre. - Oktatási Intézmények Karszt- és Barlangkutató Tevékenységének II. Országos Tudományos Konferenciája, pp
TALAJ ÉS NÖVÉNYZET KÖRNYEZET-HATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA A BÜKK KARSZTJÁNAK MINTATERÜLETÉN. Zseni Anikó 1. Összefoglalás
TALAJ ÉS NÖVÉNYZET KÖRNYEZET-HATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA A BÜKK KARSZTJÁNAK MINTATERÜLETÉN Zseni Anikó 1 Összefoglalás A tanulmány a Bükk-fennsík egy 8 km 2 -es mintaterületéről származó talajok vizsgálati
RészletesebbenKARSZTTALAJOK TÁP ANYAGVIZSGÁLATA HAZAI PÉLDÁKON ZSENI ANIKÓ
KARSZTFEJLŐDÉS VI Szombathely, 2001. pp. 195-207. KARSZTTALAJOK TÁP ANYAGVIZSGÁLATA HAZAI PÉLDÁKON ZSENI ANIKÓ Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi Tanszék, 6722, Szeged, Egyetem u. 2. zseniani@earth.geo.u-szeged.hu
RészletesebbenA TALAJ ÉS NÖVÉNYZET NEHÉZFÉM-T ART ALMÁNAK VIZS GÁLATA KARSZTOS MINTATERÜLETEN
KARSZTFEJLŐDÉS VII. Szombathely, 2002. pp. 297-315. A TALAJ ÉS NÖVÉNYZET NEHÉZFÉM-T ART ALMÁNAK VIZS GÁLATA KARSZTOS MINTATERÜLETEN KEVEINÉ BÁRÁNY ILONA 1 -ZSENI ANIKÓ 2 -KASZALA RITA 1 1 Szegedi Tudományegyetem,
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenMinták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *
Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1548/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar - és Növényvizsgáló Laboratórium (6000 Kecskemét,
RészletesebbenKARSZTOS TALAJOK KÖRNYEZETHATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA
KARSZTOS TALAJOK KÖRNYEZETHATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA KASZALA RITA 1 Bevezetés A karsztosodás, azon belül a felszíni és a felszínközeli karsztos formálódás- a karbonátos kőzet és a víz kölcsönhatása- a
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2015 (3) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH-1-1548/2015 (3) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar - és Növényvizsgáló
Részletesebbena NAT /2007 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület KIEGÉSZÍTÕ RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1548/2007 számú akkreditált státuszhoz A Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kar Környezettudományi Intézet - és Növényvizsgáló Laboratórium
RészletesebbenRÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL
RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1437/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai
RészletesebbenSZŰKÍTETT 2 RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT 2 RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1087/2015 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezőgazdasági Szakszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Agrokémiai Laboratórium (6800 Hódmezővásárhely,
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1615/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és
RészletesebbenA Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai
A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai TALAJVIZSGÁLAT Szűkített talajvizsgálat paraméterei: - ph(kcl) és/vagy ph(h2o) - nitrit-nitrát nitrogén-tartalom (NO2-+NO3-)-N - P2O5 (foszfortartalom)
RészletesebbenVárosi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján
Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék 2012. augusztus 31. Városi
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1087/2015 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezőgazdasági Szakszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Agrokémiai Laboratórium (6800 Hódmezővásárhely,
RészletesebbenNéhány adat a bükki töbrök mikroklímájához
1. Bevezetés A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához Keveiné Bárány Ilona SzTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék keveibar@earth.geo.u-szeged.hu
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1739/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. 1225 Budapest, Nagytétényi
RészletesebbenFüggelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez
Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...
RészletesebbenA CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE. Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus
A CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus Bevezetés a talaj hazánk egyik legfontosabb erőforrása
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1497/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A AGROLABOR-Z Agrokémiai és Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenA talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer
A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540
Részletesebben68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése
Részletesebben1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám
1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 3/2013. (II. 1.) VM rendelete a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet és a szõlõtermelési
RészletesebbenTalajvédelem VII. Savanyodás Savanyú talajok javítása
Talajvédelem VII. Savanyodás Savanyú talajok javítása Talajsavanyúság: Talajsavanyúság: A talajoldatban vagy a talajkolloid felületén a H + ionok túlsúlyba kerülnek az OH - -ionokkal szemben. Aktuális
RészletesebbenTÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?
TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György Környezettudományi Intézet E-mail: tolner.laszlo@gmail.com A világ műtrágya-felhasználása Jó üzlet, vagy létszükséglet?
Részletesebben5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez
5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei típusonként az 1. (1) bekezdés g h j valamint az 1.
Részletesebben4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816
4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816 1. Előzmények A kertészeti termelésben a növények genetikai potenciáljának maximális kihasználása
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1522/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1522/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BETA KUTATÓ INTÉZET Nonprofit Kft. Laboratórium (9463 Sopronhorpács, Fő utca 70.) akkreditált
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1497/2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: AGROLABOR-Z Agrokémiai és Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
RészletesebbenA TERVEZETT NYUGAT-MECSEK TÁJVÉDELMI KÖRZET TERMÉSZETKÖZELI ÁLLAPOTÁNAK ELEMZÉSE TALAJAINAK VIZSGÁLATA ALAPJÁN HOYKEDIT
í KARSZTFEJLŐDÉS VI Szombathely, 01. pp. 221-232. A TERVEZETT NYUGAT-MECSEK TÁJVÉDELMI KÖRZET TERMÉSZETKÖZELI ÁLLAPOTÁNAK ELEMZÉSE TALAJAINAK VIZSGÁLATA ALAPJÁN HOYKEDIT Szegedi Tudományegyetem, Természeti
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
- Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1496/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi
RészletesebbenKészitette: Szabó Gyula Barlangi kutatásvezetı Csorsza László barlangkutató 2015.12.08.
Szabó Gyula Kutatásvezetı 1188 Budapest, Címer utca 99/b Közép- Duna- Völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelıség Budapest Tárgy: Kutatási jelentés Hiv.sz.: KTF: 10026-3/2014. Tisztelt felügyelıség
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2014 (1) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1496/2014 (1) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH-1-1615/2014 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és Környezetanalitikai Laboratórium
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1701/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: EUROFINS ÖkoLabor Laboratóriumi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Laboratórium
RészletesebbenAZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK
2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1699/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Synlab Hungary Kft. Környezetanalitikai Üzletág Mosonmagyaróvári Környezetanalitikai
RészletesebbenKARSZTFEJLŐDÉS VIII Szombathely, pp NEHÉZFÉM-TERHELÉS VIZSGÁLATOK A BÉKE-BARLANG VÍZGYŰJTŐJÉN KASZALA RITA
KARSZTFEJLŐDÉS VIII Szombathely, 2003. pp. 263-272.. NEHÉZFÉM-TERHELÉS VIZSGÁLATOK A BÉKE-BARLANG VÍZGYŰJTŐJÉN KASZALA RITA Szegedi Tudományegyetem, Éghajlattaní és Tájféldrajzi Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem
RészletesebbenVIZSGÁLATI JEGYZİKÖNYV TALAJVIZSGÁLAT
í á ő á é ö é é é é é í é ő á á ö é é é ó á á é é é é ő á á ő é ő í é é ü ő é é á é é ő á é ö é ü á ó ű é é é ő é é ü ö ö á á ó é á é á ó é ü á á é é ő á é é ó á á í á ö ü é ö ö á á ő é á á á á á á é ó
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os
RészletesebbenA Sósmocsár és környezetének környezetföldtani vizsgálata. Pethes Katalin Környezettudomány szak- 2010 Témavezető: Szurkos Gábor MÁFI
A Sósmocsár és környezetének környezetföldtani vizsgálata Pethes Katalin Környezettudomány szak- 2010 Témavezető: Szurkos Gábor MÁFI Bevezetés A szakdolgozat témája:soroksár és Pesterzsébet határán elhelyezkedő
RészletesebbenA Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében
ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében Gyurina Zsófia Környezettudomány MSc Témavezető Dr. Angyal Zsuzsanna
RészletesebbenSzalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri
RészletesebbenKörnyezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek
Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó
RészletesebbenA RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE Kiss Klaudia 1, Fehér Katalin 2 'geográfus hidrológus, doktorandusz
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Savanyú talajok javítása 74.lecke A talajjavítás fogalma STEFANOVITS (1977) definíciója
RészletesebbenA rudabányai meddőhányók felszíni és felszínalatti vizek minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata
A rudabányai meddőhányók felszíni és felszínalatti vizek minőségére gyakorolt hatásának vizsgálata Tóth Márton, Kovács Balázs Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet 3515 Miskolc, Egyetemváros
RészletesebbenKörnyezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése
Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1699/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A synlab Umweltinstitut Ungarn Kft. Labor (9200 Mosonmagyaróvár, Terv utca 92.)
RészletesebbenTápanyagfelvétel, tápelemek arányai. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V.
Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V. Vízfelvétel és mozgás a növényben Vízfelvételt befolyásolja: besugárzás (növény) hőmérséklete Páratartalom (% v. HD) EC (magas
RészletesebbenOTKA T037390. Szakmai beszámoló. (Zárójelentés 2002-2005)
OTKA T037390 Szakmai beszámoló (Zárójelentés 2002-2005) 2 Bevezetés A kutatás célja, feladatai A hasznosításra nem kerülő REA-gipsz a salak és pernye anyagokkal és az ún. mosóvízzel együtt sűrű zagy formájában
RészletesebbenVízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel
RészletesebbenDr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenVízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György
Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok
RészletesebbenOTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS
OTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS Témavezető neve: Dr. Vágó Imre A téma címe: Talajok könnyen felvehető bórkészletének meghatározására alkalmas kivonószer kidolgozása, az egyes talajtulajdonságok
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 51-59
VI. Magyar Földrajzi Konferencia 51-59 Bidló András 1 Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Horváth Adrienn TALAJOK ÁLLAPOTÁNAK TÉRINFORMATIKAI FELDOLGOZÁSA HÁROM DUNÁNTÚLI VÁROSBAN BEVEZETÉS A városi
RészletesebbenBESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK
BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138
A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése
RészletesebbenKomposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása
KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk
Részletesebbena NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenIndikátorok. brómtimolkék
Indikátorok brómtimolkék A vöröskáposzta kivonat, mint indikátor Antociánok 12 40 mg/100 g ph Bodzában, ribizliben is! A szupersavak Szupersav: a kénsavnál erősebb sav Hammett savassági függvény: a savak
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
Részletesebben6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba
6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H
RészletesebbenTérbeli talajgeokémiai heterogenitás vizsgálata finomréteg mintázással
Jávor A. 1, Földeáki D. 1, Könczöl A. 1, Bata G. 1, Kovács J. 2, Csányi V. 3 1 REPÉT Környezetvédelmi Kft., 1118 Budapest, Brassó út 169-179. G. ép. repet@t-online.hu 2 ELTE Alkalmazott és Környezetföldtani
Részletesebben1000 = 2000 (?), azaz a NexION 1000 ICP-MS is lehet tökéletes választás
1000 = 2000 (?), azaz a NexION 1000 ICP-MS is lehet tökéletes választás Dr. Béres István 2019. június 13. HUMAN HEALTH ENVIRO NMENTAL HEALTH 1 PerkinElmer atomspektroszkópiai megoldások - közös szoftveres
RészletesebbenMagyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Dr. Márton László PhD 1022 BUDAPEST, HERMAN O. U. 15. Tel.: 06/30/3418702, E-MAIL: marton@rissac.huc A levegőből
Részletesebbena NAT /2009 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1612/2009 számú akkreditált státuszhoz A KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamû Kft. Minõségvizsgáló Laboratórium (7400 Kaposvár, Dombóvári út 0325 hrsz.)
RészletesebbenParadicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V
Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:
RészletesebbenA VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL
A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni
RészletesebbenA 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ
Oktatási ivatal A versenyző kódszáma: A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont KÉMIÁBÓL I. kategóriában
RészletesebbenDOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1
DOMBORZATÉRTÉKELÉS A BÜKK-FENNSÍKON LÉGIFELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Zboray Zoltán 1 Bevezetés A karsztos területek domborzata kis területen belül is igen változatos. A mérsékeltövi karsztok vezérformáinak,
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
RészletesebbenA talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea
A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül Kullai-Papp Andrea Feladat leírása A szakdolgozat célja: átfogó képet kapjak a családi házunkban mérhető talaj okozta radioaktív
RészletesebbenHulladékos csoport tervezett időbeosztás
Hulladékos csoport tervezett időbeosztás 3. ciklus: 2012. január 16 február 27. január 16. titrimetria elmélet (ismétlés) A ciklus mérései: sav bázis, komplexometriás, csapadékos és redoxi titrálások.
Részletesebbena NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1498/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A Károly Róbert Kutató-Oktató Kht. Laboratóriuma (3213 Atkár, Tass-puszta hrsz. 0165.) akkreditált mûszaki területe
RészletesebbenBagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.
Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. 2/37 3/37 4/37 Csepel Iparterület története Weisz Manfréd II. VH 1892 lőszergyár 1897 kohó, öntöde, hengerde majd acélmű 1918 szerszámgépgyártás 1920
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése
RészletesebbenA talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe.
www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/talaj_tajekoztato/talaj_tajek-t.htm A talaj funkciói A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. (a) (b) (c) Feltételesen
RészletesebbenA talajok kémhatása. ph = -log [H + ] a talaj nedvesség tartalmának változásával. a talajoldat hígul vagy töményedik,
A talajok kémhatása ph = -log [H + ] a talajoldat H + -ion koncentrációja a talaj nedvesség tartalmának változásával a talajoldat hígul vagy töményedik, a talaj ph-ja így a függene a nedvességtartalomtól
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1246/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vértesi Erőmű Zrt. Környezetügyi és központi laboratórium Osztály Központi Laboratórium 1 (2840 Oroszlány,
RészletesebbenA Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel
A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel Magyar Norbert Környezettudomány M. Sc. Témavezető: Kovács József Általános és Alkalmazott
RészletesebbenA budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése
A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése Muránszky Gábor, Óvári Mihály, Záray Gyula ELTE KKKK 2006. Az előadás tartalma - Mintavétel helye és eszközei - TOC és TIC vizsgálati eredmények
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenVÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel
A víz keménysége VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A természetes vizek alkotóelemei között számos kation ( pl.: Na +, Ca ++, Mg ++, H +, K +, NH 4 +, Fe ++, stb) és anion (Cl
RészletesebbenA növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége. Murányi Attila. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15.
A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége Murányi Attila MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15. A környezeti kockázatbecslés a kockázat mennyiségi meghatározására
RészletesebbenKészítette: Kurcz Regina
Készítette: Kurcz Regina ELTE TTK, Környezettudomány MSc Témavezetők: Dr. Horváth Ákos, ELTE TTK Atomfizikai Tanszék Dr. Erőss Anita, ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 2014, Budapest Magyarország
RészletesebbenIndokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? című konferencia BUDAPEST, 2013. május 30. Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenA felszín alatti vizek
A felszín alatti vizek geokémiai jellemzői a sörfőzésben Hágen András Újvárosi Általános Iskola. 6500, Baja. Oltványi u. 14. hagen13@freemail.hu Tartalom Bevezetés; A sörfőzéshez felhasznált felszín alatti
RészletesebbenElektrolit kölcsönhatások tőzzománc iszapokban Peggy L. Damewood; Pemco Corporation The Vitreous Enameller 2009,60,4
Elektrolit kölcsönhatások tőzzománc iszapokban Peggy L. Damewood; Pemco Corporation The Vitreous Enameller 2009,60,4 (Fordította: Barta Emil) A bórax, magnézium-karbonát, kálium-karbonát és nátrium-nitrit
RészletesebbenA GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése
A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési
Részletesebben