INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. június - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged 2009. június 4.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2009 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 7 mm (Békéscsaba) és 116 mm (Kölked) [Baranya m.] között alakult, az országos területi átlagérték 37 mm volt, amely 22 mm-rel (37 %-kal) volt kevesebb a májusi átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén elmaradt a májusi átlagtól. A legnagyobb csapadékhiány (40-54 mm) síkvidéken a Mezföldön, a Tiszazugban és a Viharsarok területén fordult el. A 2009. május havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 Országos áttekintésben a májusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet (65 mm) Kölked, a legnagyobb csapadékhiány (54 mm) Békéscsaba állomáson jelentkezett. A következ ábrán a 2009. január-május idszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktl. 2
eltérés, % 100 80 60 40 20 0-20 -40-60 -80-100 44 45 A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése (%) a 2009. január-május idszakban 27-76 -37 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII A 2009. január-május idszakban lehullott öthavi csapadék-összeg 100 mm (Vedresszék) [Csongrád m.] és 320 mm (Iklódbördöce) [Zala m.] között alakult, az országos területi átlagérték 174 mm volt, amely 21 mm-rel (11 %-kal) maradt el meg az idszakos átlagtól. Síkvidéken a január-május idszakban lehullott csapadék mennyisége a Kisalföld nyugati és középs részének kivételével elmaradt az idszakos átlagtól. A 2009. január-május havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása 300 275 250 225 200 175 150 125 Országos áttekintésben az idszakos átlaghoz viszonyított legnagyobb öthavi csapadékhiány (70-92 mm) az Alföld déli-délkeleti részén fordult el. Ugyanakkor az ország nyugati részén a Gyr-Fonyód-Szigetvár vonaltól nyugatra es területen az öthavi csapadékösszeg mindenütt meghaladta az idszakos átlagot. Az átlaghoz viszonyított legnagyobb idszakos csapadékhiány (92 mm) Elek [Békés m.], a legnagyobb öthavi csapadéktöbblet (88 mm) Kölked állomáson fordult el. Az aktuális vízháztartási helyzet értékeléséhez és a nyári elrejelzéséhez az elmúlt tavasz (2009. március-május) csapadékösszegének és az idszakos átlagtól való eltérésének területi eloszlását vizsgáltuk. 3
A 2009. tavaszi (március-május) csapadékösszeg átlagtól (1971-2000) való eltérésének területi eloszlása (mm) 25 0-25 -50-75 Ebben a három hónapban a lehullott csapadék mennyisége 32 mm (Soltszentimre) [Bács- Kiskun m.] és 188 mm (Murakeresztúr) között változott. Az országos területi átlagérték 86 mm volt, amely 48 mm-rel (36 %-kal) maradt el az idszakos átlagtól. A viszonyítási idszak átlagához képest a legnagyobb csapadékhiány (97 mm) Soltszentimre és Kunszentmiklós, a legnagyobb csapadéktöbblet (30 mm) Kölked állomáson fordult el. Léghmérséklet A havi középhmérséklet 11,4 C (Kékestet) és 18,2 C (Hercegszántó) [Bács-Kiskun m.] között alakult, az országos területi átlagérték 16,4 C volt, ami 1,0 C-kal volt magasabb az átlagnál. A havi középhmérséklet az ország csaknem egész területén az átlag felett alakult, a legnagyobb eltérés (1,9 C) Hercegszántó állomáson jelentkezett. A 2009. május havi középhmérséklet ( C) területi eloszlása C 18.0 17.5 17.0 16.5 16.0 15.5 15.0 14.5 14.0 13.5 13.0 12.5 12.0 11.5 4
Az alábbi ábrán a havi középhmérséklet országos területi átalagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. 6,0 A havi középhmérséklet országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése ( C) a 2009. január-május idszakban 5,0 4,0 3,0 eltérés, C 2,0 1,0 0,0-1,0-0,9 0,3 0,3 3,8 1,0-2,0-3,0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el. A talajtelítettség meghatározását szolgáló modell felülvizsgálata az OMSZ-nál folyamatban van. A rendelkezésre álló adatok egyelre csak a 0-20 cm-es és a 20-50 cm-es mélységi régióra tekinthetk megbízhatónak, így a jelen helyzetértékelésben csak ezen talajrétegek nedvességviszonyait jellemezzük. 2009 májusának utolsó napján síkvidékeink túlnyomó részén a talaj legfels (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma az egy hónappal korábbi állapothoz képest mérsékelten növekedett. Ez az országos területi átlagban száraz májusi idjárás ellenére azzal magyarázható, hogy a havi csapadék jelents része a hónap utolsó napjaiban hullott le. A 20-50 cm-es talajréteg nedvességtartalmát síkvidékeken az idszakos átlaghoz képest igen alacsony (25-40 % közötti) telítettségi értékek jellemezték május végén. Talajvíz Az elmúlt hónapban Magyarország síkvidéki területei csaknem egészén csökkent a talajvízszint. A hónap egészét tekintve a síkvidékek legnagyobb részén csak néhány cm-es süllyedés mutatkozott, azonban a Fels-Tisza vidéken a Szatmári-síkság, a Bodrogköz területén, a Sajó-völgyben, a Hajdúság egyes körzeteiben és a Zagyva-medence és a Kisalföld jelents részén, valamint kisebb körzetekben a Mezföldön és a Dráva-menti síkságon 25-30 cm közötti csökkenés alakult ki. Talajvízszint-emelkedés csak kisebb körzetekben mutatkozott a Tiszántúl, a Duna-Tisza köze, a Dél-Mezföld területén kisebb körzetekben, valamint a Fels-Szigetközben és a Mosoni-síkság északi részén. A rendelkezésre álló adatok szerint országos területi átlagban 2009. május hónapban a síkvidékek talajvízszintje a 2009. április havi értéknél 10-15 cm-rel alacsonyabb volt. 5
Az 1971-2000 közötti idszak május havi átlagértékéhez képest 200 cm-t meghaladó talajvízszint-süllyedés a Duna-Tisza közén, a Hátság északi és déli területrészén, illetve a Mátra elterében jelentkezett. 100-200 cm eltérés mutatkozott a Hátság jelents részén, a Körösök vidékén és a Nagykunság peremterületén. Kisebb eltérés alakult ki a Hátság peremvidékén és a Tiszántúl több körzetében, illetve kisebb körzetekben a Mezföldön, a Dráva-menti síkság és a Fels-Szigetköz területén. A viszonyítási idszaknál 100-200 cm-rel magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Nagykunság délnyugati részén. A Tiszántúl egyes körzeteiben, a Hanság és az Alsó-Szigetköz területén kisebb - 25-50 cm - emelkedés alakult ki. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában az elmúlt hónapban az 1971-2000. közötti idszak május havi átlagértékénél 45-50 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2009 májusában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 102,10 millió m 3 volt, amely 49,18 millió m 3 -rel (33 %-kal) maradt el az elz havi mennyiségtl. A május havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. A hónap elején az elz hónapról áthúzódva a nyíregyházi KÖVÍZIG mködési területén fordult el belvízelöntés, amelynek maximális kiterjedése 650 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége országos összesítésben az elz havi értékhez képest 19,68 millió m 3 -rel (19 %-kal) csökkent. 6
2. ELREJELZÉS Idjárás-elrejelzés Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2009. május 27-én kiadott hosszú távú meteorológiai elrejelzése szerint a június, július és augusztus hónapok az átlagosnál melegebbek és az átlagosnál szárazabbak lesznek. A havi középhmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi elrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhmérséklet C Havi csapadékösszeg (mm) június 19,6 22,5 (18,6) 35 75 (76) július 21,5 24,6 (20,4) 25 60 (65) augusztus 20,2 22,6 (20,0) 25 60 (61) Az OMSZ 2009. június 4-én kiadott középtávú elrejelzése szerint a következ 10 napon mérsékelten változékony, nyári id várható. Az idszak els harmadában elször délnyugaton, késbb többfelé várható zápor, zivatar, de a lehulló csapadék mennyisége területi átlagban elreláthatólag nem haladja meg a 10 mm/nap értéket. Egy-egy intenzív zivatargócban (lokálisan) jelentsebb mennyiség csapadék is elfordulhat. Az idszak további részében (a jöv hét elejétl) a csapadékhajlam jelents csökkenésére lehet számítani. Az évszakos átlagnál kissé hvösebb els napokat a hétvégétl fokozatos felmelegedés követi, az idszak végén a napi maximumhmérséklet várhatóan helyenként eléri a 30 C-ot. A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. júniusra elrejelzett értékei A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. májusi és 2008. májusi értékeibl számított arányszám országos átlaga 0,91. Ezek szerint 2009 májusában országosan határozottan szárazabb volt a vízháztartási helyzet, mint 2008 májusában. Az elrejelzett GVM-értékek térképszer feldolgozását a következ ábrán mutatjuk be. A GVM júniusra elrejelzett értékei majdnem minden állomáson mindhárom változatban alatta maradnak a sokévi júniusi átlagnak. A területi eloszlás tekintetében az Alföldön és a Dunántúl keleti részein jóval szárazabb vízháztartási helyzet várható, mint az ország többi részén. Az A-változatban az Alföld nagy részén 0,6 alatti értékek is elfordulhatnak. 1,0 feletti értékeket egy-két hegyvidéki állomás kivételével a B-változatban sem kaptunk, ilyenek csak a kifejezetten csapadékos júniusi idjárást feltételez C-változatban adódtak. 7
A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. júniusra elrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény júniusi idjárás esetén) GVM B-változat (átlagosan csapadékos júniusi idjárás esetén) C-változat (átlagosnál csapadékosabb júniusi idjárás esetén) 8
Aszály-elrejelzés Az idei rendkívüli tavaszi szárazság súlyos nyári aszállyal folytatódhat, hiszen a talajok nedvesség-készlete máris nagyon lecsökkent, a hosszútávú idjárás-elrejelzés szerint pedig, mind a három nyári hónapban az átlagosnál melegebb és szárazabb id várható. A csapadékszegény további idjárást feltételez számításaink eredménye azt mutatja, hogy az aszályindex (PAI) elrejelzett értékei szinte minden állomáson nagyobbak 6,0-nál, tehát országos aszály kialakulása valószínsíthet. Az aszályindex elrejelzett értékei az Alföldön általában 10,0 felettiek, ami ers aszályt jelez, de az indexérték helyenként a rendkívülinek számító 12,0-t is meghaladja. A PAI elrejelzett országos átlaga 9,0 0 C/100 mm. Nem zárható ki, hogy az idei aszály a 2003. évihez hasonlatosan nagyon súlyos lesz, de ha a nyár hozzávetleg átlagos idjárással telik el, mérsékeltebb aszállyal még akkor is nagy területen kell számolni. Az aszályindex (PAI) 2009-re elrejelzett értékeinek területi eloszlása Csapadékszegény további idjárás esetén Átlagosan csapadékos további idjárás esetén 9