BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. - Integrált Városfejlesztési Stratégiája. munkaanyag. Equinox Consulting Kft. 2009. augusztus

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA BALATONBOGLÁR VÁROS - Integrált Városfejlesztési Stratégiája munkaanyag Equinox Consulting Kft. 2009. augusztus

KÉSZÍTETTÉK Happ Norbert Kadlok Nándor Bardóczi Sándor Dömötör Tamás PhD Keresztszeghy István Nemes Szilárd Papp Julianna közgazdász, vezető tanácsadó, projektvezető közgazdász, vezető tanácsadó tájépítész mérnök, vezető tervező, várostervezési szakértő tájépítész mérnök, participációs szakértő politológus, kommunikációs szakértő politológus, kommunikációs szakértő közvéleménykutató, a fókuszcsoportos beszélgetések moderátora Fax: +36 1 430 0853 E-mail: info@equinoxconsulting.hu H-1031 Budapest, Záhony u. 7. - Graphisoft Park BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 2. BEVEZETÉS... 8 2.1. Az IVS célja, feladata, időtávlata... 8 2.2. Az IVS szerkezete... 10 3. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 12 3.1. Balatonboglár vonzáskörzetének bemutatása... 14 3.1.1. Balatonboglár a Dél-Dunántúli Régióban... 14 3.1.2. Balatonboglár a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben... 15 3.1.3. Balatonboglár a Fonyódi Kistérségben... 20 3.1.4. Balatonboglár mint borvidéki központ... 22 3.1.5. Balatonboglár szűkebb térségének gazdasági jellemzői... 23 3.1.6. Balatonboglár főbb demográfiai és munkaerőpiaci jellemzői a térséghez viszonyítva... 25 3.1.7. Regionális szerepkörű balatonboglári közintézmények... 25 3.1.8. Balatonboglár a régió sport és rekreációs hálózatában... 27 3.2. A város szerepe a térségi munkamegosztásban... 27 4. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS... 29 4.1. A város szerkezete... 29 4.2. Gazdaság... 31 4.3. Társadalom... 33 4.3.1. Népesség... 33 4.3.2. Háztartások, családok... 36 4.3.3. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet... 37 4.4. Települési környezet... 39 4.4.1. Természeti környezet állapota... 39 4.4.2. Épített környezet állapota... 40 4.4.3. Látnivalók, vonzerők... 43 4.4.4. Lakásállomány és üdülőterületek... 46 4.4.5. Települési környezeti infrastruktúra... 48 4.4.6. Közlekedési infrastruktúra... 50 4.5. Közszolgáltatások... 51 4.5.1. Oktatás, nevelés... 52 4.5.2. Egészségügy... 53 4.5.3. Szociális ellátás... 53 4.5.4. Közigazgatás, közintézmények... 54 4.5.5. Sport és szabadidő... 55 4.5.6. Közművelődés... 56 4.5.7. Civil szervezetek... 56 4.5.8. Közbiztonság... 56 4.6. Kommunikációs audit a médiakörnyezet feltérképezése... 57 BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 3

4.6.1. Kommunikációs csatornák ismertetése... 57 4.6.2. A település sajtójának elemzése... 59 4.6.3. Balatonboglár kommunikációs aktivitása... 60 4.6.4. Környező és hasonló profilú települések kommunikációs aktivitása... 63 4.7. Imázs és identitás vizsgálat... 64 4.7.1. A település imázsának felmérése (külső imázs elemzés)... 65 4.7.2. A településen élők identitás vizsgálata (belső imázs elemzés)... 69 4.8. A korábbi időszak fejlesztései... 74 4.9. Összegzés... 80 5. A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE... 83 5.1. Part menti városrész... 84 5.2. Központi városrész... 86 5.3. Szőlőskislaki városrész... 87 6. SZEGREGÁLT, VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK... 90 7. STRATÉGIA... 92 7.1. A város jövőképe... 92 7.2. Fejlesztési célok városra és a városrészekre... 92 7.3. Beavatkozások az akcióterületek kijelölése... 92 7.3.1. Az akcióterületek bemutatása... 92 7.3.2. Akcióterületenkénti költségbecslés... 92 7.4. Fenntarthatósági szempontok... 92 7.5. A stratégia külső és belső összefüggései... 92 7.5.4. Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang... 92 7.5.5. Területi fejlesztési dokumentumokkal való összhang... 93 7.5.6. A stratégia főbb belső összefüggései... 93 7.5.7. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai... 93 8. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI... 94 8.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek.. 94 8.2. Városmarketing stratégia... 94 8.3. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások... 94 8.4. A településközi koordináció mechanizmusaira tett javaslatok... 94 8.5. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítésére tett javaslatok... 94 8.6. Partnerség... 94 8.7. Monitoring és IVS felülvizsgálat... 94 IRODALOM... 95 TERVIRATOK... 96 BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 4

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Regionális fejlesztési pólusok (forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, Váti, 2005) 12 2. ábra: A Dél-Dunántúli Régió és kistérségei az ország regionális rendszerében... 15 3. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe... 16 4. ábra: Részlet a hatályos térségi szerkezeti tervlapból... 19 5. ábra: A Fonyódi Tervezési-Statisztikai Kistérség (2007 óta)... 21 6. ábra: Balatonboglár a Balatoni Borrégióban... 23 7. ábra: A Balaton Régió egy lakosra jutó becsült települési GDP értéke (ezer Ft, 2000) (forrás: Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013)... 24 8. ábra: Térségi munkamegosztás kapcsolatrendszere... 24 9. ábra: A lakónépesség és a lakásszám alakulása 1992-2008 között (forrás: KSH)... 34 10. ábra: Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége) 2002 és 2007 között (forrás: KSH)... 35 11. ábra: A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása (forrás: KSH)... 36 12. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása Balatonbogláron a térségi és országos átlagokhoz viszonyítva 2002 és 2007 között (forrás: KSH)... 38 13. ábra: A Vörös és a Kék kápolna... 44 14. ábra: A közműolló változása Balatonbogláron 2003 és 2007 között, % (Forrás: KSH TSTAR) 48 15. ábra: Balatonboglár városrészeinek lehatárolása... 83 16. ábra: A part menti városrész lehatárolása... 84 17. ábra: A központi városrész lehatárolása... 86 18. ábra: A szőlőskislaki városrész lehatárolása... 88 19. ábra: Balatonboglár szegregációs térképe (forrás: KSH)... 90 20. ábra: Szőlőskislak szegregációs térképe (forrás: KSH)... 91 TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A Fonyódi Kistérség statisztikai adatai (forrás:teir 2009)... 22 2. táblázat: Településszintű adatok (2009. február)... 25 3. táblázat: A közigazgatási terület megoszlása... 30 4. táblázat: Településrész adatok (forrás: KSH)... 31 5. táblázat: Vállalkozások száma, összetétele 1996 és 2008 között... 31 6. táblázat: Balatonbogláron működő üzletek megoszlása, 2008... 33 7. táblázat: Szálláshelyek és férőhelyeik száma Balatonbogláron, 2008... 33 8. táblázat: Hazai támogatások 2004-2008 évben... 33 9. táblázat: Uniós támogatások (NFT1) 2004-2008 évben... 33 10. táblázat: Uniós támogatások (ÚMFT) 2007-2008 évben... 33 11. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása... 35 12. táblázat: A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása, 2001... 37 13. táblázat: Oktatási intézmények adatai Balatonbogláron (2008)... 52 14. táblázat: Az elmúlt 5 év fejlesztései Balatonbogláron... 78 BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 5

15. táblázat: Megfogalmazott fejlesztési szükséglet Balatonbogláron... 78 16. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a part menti városrészben (2001.) 85 17. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a part menti városrészben (2001.)... 85 18. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a központi városrészben (2001.).. 86 19. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a központi városrészben (2001.)... 87 20. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a szőlőskislaki városrészben (2001.)... 87 21. táblázat: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a szőlőskislaki városrészben (2001.)... 89 BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 6

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 7

2. BEVEZETÉS 2.1. Az IVS célja, feladata, időtávlata Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. A városfejlesztési dokumentumok eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az integrált városfejlesztési stratégia jelenleg nem jogszabályi kötelezettség (azonban jogszabályi előkészítése az NFGM-ben zajlik, ami a későbbiekben a műfaj pozícióit várhatóan megerősíti), ezért még akkor van értelme a dokumentumot elkészíteni, ha az közvetlen pályázati célokat a település részére nem szolgál. Az már most egyértelműen látszik, hogy az IVS elkészítése középtávon minden várossal szemben szakmailag indokolt elvárás lesz minden típusú városrehabilitáció esetében, hiszen a fenntartható városrehabilitációs tervezés nem a városi méret függvénye. Az is jól látszik, hogy a minisztériumi szándékok szerint idővel nem csak a funkcióbővítő vagy a szociális városrehabilitációról szóló Regionális Operatív Programok (ROP) keretében lesz kötelező a városok számára IVS-t felmutatni egy sikeres pályázathoz, hanem más hazai és Európai Unió által támogatott programok esetében (pl. ROP-ok egyéb pályázati konstrukciói, TÁMOP, TIOP esetében) is előnyt jelent majd, ha a pályázati kiírásra benyújtott projekt a település integrált fejlesztési stratégiájába illeszkedik. Az IVS egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Legitimációját az adja, hogy az BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 8

önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét jelenleg az Nemzeti Fejlesztési És Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság által 2009 januárjában kiadott Városfejlesztési Kézikönyv (2. javított kiadás) tartalmazza. Az IVS azt az integrált, területi alapú tervezési szemléletet kívánja megjeleníteni, mely ötvözi a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját szinergikusan kezeli. Az IVS készítésének alapját képezi, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac nem képes elvégezni. Ez a városfejlesztésnek kulcskérdése, a piaci és állami beruházások közötti egyensúly megtalálása az IVS alapvető feladata. Újszerű eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal. Ilyenek például a forráskoordináció, ingatlangazdálkodási terv, a városfejlesztő társaság alapítására vonatkozó részek, amelyek nemcsak a város szándékain múlnak, hanem az adott piaci környezeten és a város számára elérhető támogatási, pályázati források által kínált lehetőségeken is. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia időnkénti (kb 2-3 évenkénti) felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb priorizált fejlesztési területek kijelölése. Az IVS készítésének elvi vezérfonala, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg, de szükségesek a város fejlődése szempontjából. A piaci és köz-szereplők beruházásai közötti egyensúly adott városra illetve fejlesztési területre jellemző kialakítása az IVS egyik alapvető feladata. Ezen elv gyakorlati érvényesítésének jelentősége a városfejlesztésre közvetlenül felhasználható források csökkenésével növekszik. A minisztérium felismerte, hogy az IVS alábbiakban részletezett tartalmi elemeinek teljes körét a jelenlegi időszakban nem minden önkormányzat képes teljes mélységében kidolgozni, releváns és BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 9

jó minőségű adatokra épülő elemzéssel alátámasztani. A jelenleg az önkormányzatok által nem hozzáférhető vagy aránytalanul nagy ráfordítással elérhető adatok, adatsorok beszerzése illetve az ezekre épülő elemzések elkészítése ezért nem képezi a központi fejlesztési támogatásokhoz való hozzáférés feltételét a 2009-ben módosított kézikönyv szerint az elkövetkező egy-két évben, ami könnyebbséget jelent. Mindazonáltal ezen tartalmi elemek adott városra jellemző mértékű és részletezettségű kidolgozása feltétele a jó minőségű azaz hatékony és eredményes fejlesztési döntések meghozatalát eredményező városfejlesztési stratégiának. 2.2. Az IVS szerkezete Az IVS tartalmi felépítése röviden, a 2009-ben kiadott Városfejlesztési kézikönyv metodikai irányelvei alapján a következő főbb fejezeteket tárgyalja: A város szerepe a településhálózatban: az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megalapozott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan, illetve a város szerepének meghatározása a szűkebb és tágabb térség településhálózatában. Figyelembe veendőek a későbbiekben az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció elsődlegesen a településhálózati szerepkörökkel kapcsolatos megállapításai, iránymutatásai. A fejezet rövid, összefoglaló, a város szempontjából lényegi elemekre koncentráló áttekintését adja a településhálózati szerepeknek. Városi szintű helyzetértékelés: A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja a város valós helyzete, a tényszerű adatokra épülő elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövőképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek. A városrészek elemzése: Be kell mutatni térképpel egyértelműen illusztrálva az egyes városrészek elhelyezkedését. A városrészek hézag- és átfedés-mentesen fedik le a város belterületét. Indokolt esetben a külterületen is azonosítható városrész, a későbbiekben meghatározásra kerülő adatigény azonban ezen területeken nem teljesíthető központi statisztikai adatokkal, a szükséges alátámasztó adatokkal tehát a városoknak kell rendelkezniük. Röviden bemutatandó, hogy mely megfontolások vezettek az adott városrészekre való felosztáshoz. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek: Az anti-szegregációs helyzetértékelés célja annak bemutatása, hogy mely városrészben, vagy városrésznél kisebb egységben található olyan terület, amely a hátrányos helyzetű lakosságot jelentős számban tömöríti. A helyzetértékelésnek fejlesztési szemléletmódban kell készülnie. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 10

Stratégia: A fejlesztési célok és irányok meghatározása a városra és a városrészekre, a bevavatkozási területek (akcióterületek) kijelölése és jellemzése, akcióterületenkénti költségbecslés, megvalósíthatóság, illeszkedés és kockázatelemzés. A megvalósítás eszközei: A nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek, városmarketing stratégia, szervezeti elvárások, települsközi koordinációra tett javaslatok, ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése, partnerség és monitoring. Az integrált városfejlesztési stratégia sikerének kulcselemei az alábbiak: A hosszú távú ( koncepcionális ) városfejlesztési célok középtávon reálisan megvalósítható programokká és projektekké való lebontása (akcióterületek, akciók) A területi alapú, területi szemléletű tervezési módszertan következetes alkalmazása (területileg lehatárolt városrészek, azon belüli fejlesztési zónák, azaz az akcióterületek lehatárolása és elemzése) A fejlesztésbe bevonható források reális becslése, a forrásszerkezet lehetőség szerinti diverzifikálása, az állami források problémára fókuszált és a magánfejlesztések lehetőségeit leginkább bővítő módon történő allokációja A városfejlesztési tevékenységek megfelelő fókuszálása, elkerülendő a források szétforgácsolódását, s így az értékek középtávú preferenciáinak kialakítása - pontos problémaés lehetőségelemzésre épülő, átlátható és elfogadott célok kitűzése és a városfejlesztési és városmenedzselési tevékenységek egyértelmű és átlátható hozzárendelése ezen célokhoz Valós, a társadalom és a gazdaság érdemi szereplőinek széleskörű bevonásával ( partnerség ) kialakított stratégia, a partnerség bevonásával végzett stratégiai monitoring a megvalósításban BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 11

3. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Balatonboglár a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa-Zágráb által kijelölt nemzetközi fejlesztési tengelyben helyezkedik el, amelyet főleg kedvező infrastrukturális kapcsolatai (M7, vasút) határoznak meg. Ennek a széles fejlesztési sávnak csaknem az egész Balaton térség a része, amelyet e nemzetközi nyomvonalak feltárnak. Ugyanakkor Budapest mellett két hatalmas fejlesztési pólusnak: Győrnek, de sokkal inkább Pécsnek a gyűrűző hatásai is befolyásolják státuszát, azonban e két nagy pólus közötti tervezett nagy kapacitású közúti infrastruktúrális kapcsolat (M9) Nyugatról nagy ívben elkerüli. 1. ábra: Regionális fejlesztési pólusok (forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, Váti, 2005) Balatonboglár regionális vonzáskörzetében található ÉK-en a fejlesztési tengely mentén Székesfehévár (a megközelíthetőség korlátai miatt kisebb mértékben Veszprém), amelyek gyengébb volumenű, de jelentős fejlesztési társközpontként szerepelnek az Országos Területfejlesztési koncepcióban 1 (OTK). DNy felé Nagykanizsa, mint fejlesztési alközpont gyakorol munkaerőpiaci, gazdasági és regionális intézményi vonatkozásban jelentős hatást a településre. A Székesfehérvár- 1 Elfogadta az Országgyűlés 97/2005.(XII.25.) OGY határozata, készítette a VÁTI. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 12

Veszprém két városból álló pólustengely elsősorban a mechatronikai, az informatikai, a bioenergetikai, és a környezetvédelmi területekre irányulnak. Pécsett pedig, a tervek szerint a kulturális és a környezetipar lesz húzóágazat.az ÉK-i és DNy-i, nagyjából azonos távolságra lévő fejlesztési gócpont jelenti Balatonboglár legfőbb regionális mágneseit, annak ellenére, hogy a település a pécsi székhelyű Dél-Nyugat Magyarországi Régióhoz tartozik. Az OTK célrendszerében a Balaton térség (mint kiemelt térség) önálló fejlesztési elemként (országos jelentőségű integrált fejlesztési térség) szerepel, amely tartós versenyképességének megteremtését tűzi ki az országos koncepció célként, ahol a magas minőségű turisztikai fejlesztések mellett a környezetvédelmi célú erőfeszítések jelentik a főbb lépéseket. Különleges státuszát az OTK a következőképpen indokolja: A Balaton törvényileg lehatárolt térsége olyan természeti és gazdasági egységet képez, melynek kezelése nem bontható meg. A Balaton a természeti, táji, turisztikai, hajózási valamint szőlő-, és bortermelési adottságaira építkező gazdasága révén a nemzetgazdaság jelentős tényezője. Az ország turisztikai bevételeinek mintegy harmada képződik a területen, ezért bár önálló tervezésistatisztikai régiót nem alkot további fejlesztése érdekében meghatározó módon kell részesednie a költségvetési forrásokból. Az OTK-ban lefektetett, a térségre vonatkozó irányelvek szerint a Balaton térségben az eddigi nem fenntartható, mennyiségi, szétaprózott és a táji adottságokat és a környezet minőségét veszélyeztető fejlesztések helyett a minőségi fejlesztések (szezonalitás meghosszabítása, helyi látványosságok), a nem szennyező, kis nyersanyag és területigényű gazdasági tevékenységek és a környezeti állapot javítása (a part zsúfoltságának mérséklése, a vízminőség javítása, stb.) irányában kell elmozdulnia. Az OTK ennek érdekében célként tűzi ki a térségben a következőket: A fenntartható és versenyképes turizmus feltételeinek megteremtését (minőségi turizmus, közösségi terek fejlesztése). A Balaton, a vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítását. A Balaton térségen belül az eltérő vonzásadottságokra építkező turisztikai kínálat területileg differenciált tervezését. A szezon meghosszabbítását célzó fejlesztéseket. A turisztikai forgalom területi szétterítését a háttér területek bekapcsolásával. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 13

A térség további beépítésének megakadályozását, zöld területek és öntisztuló partszakaszok arányának növelését. A tájrehabilitációt, a tájsebek kezelését. A nem környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek, illetve a Balatonpart terhelésének korlátozását. Balaton-felvidék aktív tájképvédelmét. A természetvédelemre, táji adottságokra épül, gazdálkodási módok kialakítását, fejlesztését. A környezeti szempontoknak megfelelő közlekedési hálózat fejlesztését. Az info-kommunikációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítását. A kulturális örökség védelmének magas szint biztosítását. A Balatonnal kapcsolatos monitoring és információs rendszerek fejlesztését és fenntartását. 3.1. Balatonboglár vonzáskörzetének bemutatása Balatonboglár regionális szerepkörét tekintve egyrészt a Dél-Dunántúli Régióhoz (Somogy, Tolna, Baranya megye), másrészt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozik. Az Észak-Somogyi település az ún. Fonyódi tervezési-statisztikai kistérség három balatonparti városának (Balatonboglár, Balatonlelle és Fonyód) egyike. A déli Balatonpart két agglomerációja közül a Fonyód-Boglár-Lelle agglomeráció tagja (a másik a Siófoki). 3.1.1. Balatonboglár a Dél-Dunántúli Régióban A Dél-Dunántúli Régió Regionális Fejlesztési Ügynöksége (DDRFÜ) Balatonboglárt elsősorban a somogyi partvidék részeként jeleníti meg, mint elsősorban turisztikai jelentőségű települést, amely tavasztól őszig ideális szélviszonyokat kínál a vitorlázás és szörfözés szerelmesei számára, és gyakran ad otthont nívós, nemzetközi versenyeknek is. A mintegy 22 jelentősebb balatoni vitorláskikötő (melyek közül 8 esik a Dél-Dunántúli Régió területére) összesen 4-5.000 hajó számára biztosít férőhelyet. Ezek közé a kiemelt kikötők közé sorolja a boglári kikötőhelyet is, ahol jelentős fejlesztések történtek/történnek. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 14

2. ábra: A Dél-Dunántúli Régió és kistérségei az ország regionális rendszerében A DDRFÜ gazdasági kiadványaiban (2001) a somogyi Balatonpart esetében elsősorban a halászati teljesítményét emeli ki, ezen túl csak az M7 gazdaságélénkítő jelentőségét említi a térség potenciáljai között. 3.1.2. Balatonboglár a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, mint kiemelt térség Balatonboglár nagytérségi identitásának másik legfontosabb ha nem a legfontosabb eleme. Ugyanis eme körzetnek speciális, a területrendezést is érintő szabályrendszerei vannak, amelyek magasabb rendű jogszabályként (Balaton-törvény 2 ) bizonyos korlátokat jelentenek a település fejlesztése szempontjából. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe: 3.780 km 2 (a tó területével együtt). A Balaton Régió három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél-, Közép- és Nyugat-Dunántúl) részét képezi. Települései 12 statisztikai kistérséghez tartoznak. 2 2008. évi LVII. Törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 15

A térségben lévő önkormányzatok részéről erős az igény önálló területtel rendelkező önálló régióra, amely ezáltal a tervezési-statisztikai régió EU támogatási célterülete lehetne. A kiemelt térség mint összekötő elem a parti térségek tekintetében nem közigazgatás-szervezési egység, hanem közös területfejlesztési, idegenforgalmi-, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi gondok megoldásának színtere, azonos felelősség és érdekeltség alapján. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) kiemelt térségként egyedileg szabályozott tanácsával, a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel. Balatonboglár Szőlőskislak 3. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe Balatonboglár és térsége szempontjából az üdülőkörzet egészét tekintve viszonylag kedvezőtlen vonás, hogy a parti sávban a turizmus igénytelenebb válfaja volt mindezidáig jellemző. A tömegturizmus, a kevéssé fizetőképes vendégkör, a szolgáltatások alacsonyabb színvonala, vagy a kemény turizmus sajátosságaként aposztrofált környezetterhelés mind-mind jellemzői a térségnek. Összességében elmondható, hogy a 60-as évektől kibontakozó tömegturizmus hatása itt él tovább a legerősebben (olcsóbb szálláshelyek, nagy befogadóképességű strandok, a fiatalokra fókuszáló szórakozási lehetőségek). A térség vonzerejét csökkenti a turisztikai infrastruktúra kiépítetlensége (pl. alacsony szálláshely-kapacitás). BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 16

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve magasabb rendű rendezési tervként és törvényi erejű jogszabályként korlátozó tényezőt és kötelezettségeket jelent a település számára. A területrendezési terv övezetei közül Balatonboglárt érinti: magterület övezete: Balaton vízfelszíne, Nagyberek; ökológiai folyosó övezete: Jamai patakot kísérő galériaerdő szőlőskislaki sávja; puffer terület övezete: néhány ökológiai folyosó menti terület; tájképvédelmi terület övezete: szőlőskislaki külterületek jelentős része (itt beépítésre szánt terület nem jelölhető ki); történeti települési terület övezete: Balatonboglár és Szőlőskislak teljes közigazgatási területe (elő kell írni a látványkép-védelmet, a zöldfelület fejlesztést, a hagyományos építkezési módokat és új üzemanyagtöltő nem létesíthető); szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete: Balatonboglár közigazgatási területén nincs, azaz szélerőmű a Btv. értelmében a település területén nem helyezhető el; ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti; felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete: Balatonboglár és Szőlőskislak teljes közigazgatási területe ide tartozik (ezért itt csak korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható); földtani veszélyforrás terület övezete: Szőlőskislak külterületének landordi részét érinti (itt a felszíni vizek elvezetését és a beépítés szabályait szigorúbban kell szabályozni helyi szinten); vízeróziónak kitett terület övezete: szintén a Szőlőskislaki részeket érinti: a Vad tó és környéke, valamint a landordi rész tartozik ide (tudatos agrotechnikai módszereket, és a vízmosások megkötésének helyi szintű szabályozását kéri a terv); felszíni vízminőség-védelmi terület övezete: Balatonboglár esetében a Nagyberek érintett (itt beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, de lehetőség van ökoturisztikához kapcsolódó bemutatói infrastruktúra limitált kiépítésére); tómeder övezete: (rögzíti a Balaton jogi vonalát és erősen korlátozza az azon belüli építésirendezési tevékenységeket); térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete: ilyen terület Balatonbogláron nincs kijelölve, azaz a területen ilyen típusú létesítmény nem létesíthető; települési terület övezete: Balatonboglár és Szőlőskislak belterülete az övezet része (a Btv. itt magassági korlátozást vezet be a meglévő magasságokhoz igazítva); BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 17

gazdasági terület övezete: a Klapka Gy. út menti területek és a Kombinát területe tartozik ide (új jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület nem jelölhető ki az övezetben, a beépítettséget és a zöldfelületi arányt is szabályozza a Btv.); általános mezőgazdasági terület övezete: a külterületi részek nagy százaléka ide tartozik (telekmérethez és művelési ághoz köti a beépíthetőség mértékét, lehetőségét); kertgazdasági terület övezete: a landordi területrész tartozik ide (a művelt telek fogalmát vezeti be, és ehhez köti a beépítés lehetőségét); erdőterület övezete: ide tartoznak a kislaki rész kombinát melletti, Vad tó melletti és landordi erdőterületei (többek között tiltja a terepmotorozást); erdőtelepítésre alkalmas terület övezete: a Landordi tó környezete kijelölt erre (a Btv. megtiltja ezen területek beépítésre szánt területté minősítését); kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: ide tartoznak a Szőlőskislaki rész kombinát melletti, Vad tó melletti és landordi erdőterületei; turisztikai fejlesztési terület övezete: Az M7-től délre eső csomóponti terület a Kombináttal ellentétes oldalon és Szőlőskislaktól ÉK-re eső terület idesorolt (5 ha-os min. telekmérethez köti a 10%-os beépíthetőséget); szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete: gyakorlatilag az egész Szőlőskislaki határ ide sorolt, illetőleg Boglár temetőtől délre eső területrészei (beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet lehet); kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete: Balatonboglár közigazgatási területét nem érinti. A Balaton-törvény vonatkozó előírásai miatt a település M7 és tópart közötti szakaszán gazdasági területeken ipari terület települési terület-felhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési terület-felhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület. [4/B. ] A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben erdőterület, és zöldterület települési terület-felhasználási egységbe sorolt területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és az erdőterület, illetve a zöldterület nagysága összességében nem csökkenhet. [5. ] BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 18

A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve első felülvizsgálatát követően a vízpartrehabilitációs tervben (a továbbiakban együtt: vízpart-rehabilitációs terv), továbbá a településrendezési tervben zöldterületi terület-felhasználási egységbe sorolt, vagy az ingatlannyilvántartás szerint önkormányzati tulajdonban lévő parkként, díszkertként, közkertként, illetve közparkként bejegyzett területen más terület-felhasználási egység nem jelölhető ki. [6. ] 4. ábra: Részlet a hatályos térségi szerkezeti tervlapból BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 19

3.1.3. Balatonboglár a Fonyódi Kistérségben Balatonboglár kistérségi szinten a Fonyódi Tervezési-Statisztikai Kistérség 3 (korábban Dél-nyugat Balatoni Kistérség) meghatározó települése. A Dél-nyugat Balatoni Kistérségi Területfejlesztési Társulás a SAPARD program indíttatására alakult 1999-ben Balatonlellei központtal, először 13, majd 14 taggal, ám a társulás meglehetősen névleges maradt komoly kooperáció nélkül. Stratégiájának helyzetfeltáró része 2004 során megújult. A kistérségi társulás 14 tagja ekkor még Balatonberény, Balatonboglár (Szőlőskislakkal), Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonszentgyörgy, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Fonyód, Gamás, Látrány, Ordacsehi, Somogytúr, Somogybabod, Visz települések. 2007-ben azonban változás történik a kistérségi lehatárolások rendszerében és Balatonboglár egy 11 településből álló kistérség, a Fonyódi Kistérség települése lesz. Fonyód súlya az elmúlt 20 évben egyre növekedett és mint potenciális kistérségi központ Balatonboglár és Balatonlelle (Boglárlelle) szétválásával erősödött meg, míg végül 2007-ben hivatalosan is átveszi ezt a szerepet. A Fonyódi kistérség a 11 megyei statisztikai kistérség adatait összehasonlítva egyike a legkisebbeknek, de népességszámát, gazdasági potenciálját tekintve a megye egyik legerősebb kistérségének számit. Területe 373 km 2. A Fonyódi Kistérség területfejlesztési szempontból nem kedvezményezett kistérség (64/2004. Korm. rendelet szerint), három város (ezek közül a Szőlőskislakot is magába foglaló Balatonboglár a legnagyobb népességű) és nyolc község alkotja. Munkanélküliségi rátája 2002-2007 között 6,5% és 8,2% között változott, lassú fokozatos növekedési trend olvasható ki az adatokból: a ráta a megyei és a regionális átlag alatt, de az országos átlag felett van. 3 Statisztikai területi egység, az európai statisztikai rendszerben LAU 1 szintű (korábban NUTS 4) mikrorégió. A 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 20

5. ábra: A Fonyódi Tervezési-Statisztikai Kistérség (2007 óta) A térség demográfiai és jövedelmi adottságai kedvezőtlenek: jellemző a társadalmi szegregáció a falvakban, ahol a roma népesség nagy arányban jelenik meg; e településeken a munkanélküliség is átlag feletti. Az alacsony képzettségi színvonalú munkaerő megnehezíti az ipari beruházások növekedését a térségben; káros hatású a fiatalok városokba vándorlásával jelentkező elöregedés. Kiemelt célja kell legyen a résztérségnek a humánerőforrások fejlesztése, kiemelten a nyelvtudás, vállalkozási készségek fejlesztése a parti sávban elsődlegesen, de a falvaknál (így Szőlőskislaknál is) kitörési pontként jelenhet meg a falusi turizmus. A kistérségben 2004 és 2008 között az országos statisztikák szerint összesen mintegy 165 hazai és 49 uniós támogatású program indult, amely mintegy 2,1 Mrd Ft támogatással és 3,9 Mrd Ft teljes költséggel zajlott le. Ezen belül a regionális operatív programokra (ROP) sikeresen Látrányon (2005), Karádon (2005), Fonyódon (2006) és Somogytúron (2006) pályáztak összesen 324,6 MFt támogatásra. A kistérségben meghatározó jelentőségű a Balatonhoz köthető idegenforgalom szerepe, a vendégéjszakák száma regionális szinten is magas, 2007-ben 223-782 ezer db közötti legmagasabb sávban mozgott. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 21

1. táblázat: A Fonyódi Kistérség statisztikai adatai (forrás:teir 2009) Terület [100 ha] Népesség [fő] Megnevezés Jogállás Balatonboglár Város 32 5.949 Balatonfenyves Község 52 1.850 Balatonlelle Város 43 4.924 Fonyód Város 54 5.041 Gamás Község 43 773 Karád Község 52 1.607 Látrány Község 22 1.366 Ordacsehi Község 23 776 Somogybabod Község 11 518 Somogytúr Község 35 431 Visz Község 6 199 Mindösszesen: 373 23.434 3.1.4. Balatonboglár mint borvidéki központ Balatonboglár térségi jelentőségének egy másik aspektusa, hogy borvidéki központ, a Balatoni Borrégión belül a Dél-Balaton hegyközségeinek többsége hozzá tartozik. Központi szerepét elsősorban a korábbi nagy állami kombinátnak, a BB-nek, illetőleg az itt működő szőlészeti és borászati középfokú szakképzésnek köszönheti. A borvidék szőlőterülete összesen 2.820 hektár. A Dél-Balatoni Borvidék hegyközségei: Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonkeresztúr, Balatonendréd, Balatonszemes, Karád, Kéthely, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi települések, ahol a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak a borvidék szőlőterületei közé. A 21 települést tartalmazó Dél-Balatoni Borvidék teljes terjedelmével a régióban (a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet) található. A Borvidéken a 6.000 m² feletti szőlőültetvény ingatlanok száma szignifikáns, a birtokösszevonás itt a legjobb hatásfokú a borrégióban. A Dél-Balatoni Borvidék ültetvényeinek átlagos kora két évtized, vagy annál kevesebb. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 22

6. ábra: Balatonboglár a Balatoni Borrégióban 3.1.5. Balatonboglár szűkebb térségének gazdasági jellemzői A térség, és azon belül Balatonboglár lakóinak életét a Balaton és ebből adódóan a turizmus, idegenforgalom alapvetően meghatározza. Erre épült ki a kereskedelmi hálózat és a vendéglátóhelyek, a szolgáltatások és az ipari tevékenység csaknem teljes köre. Ez jelenti a lakosság fő jövedelemforrását. A Balatoni Üdülőkörzetben ipar nem, vagy csak nagyon szigorú feltételek mellett működhet illetve telepíthető. Balatonboglár ezért üdülőterületi jellegéből adódóan iparfejlesztésre csak korlátozott mértékben alkalmas. A Balaton Régión belüli területi fejlettségi különbségek feltárásakor kiderült, hogy a Balaton Régió összességében egy átlagos térsége bár az országnak (a megtermelt GDP egy lakosra jutó értéke épp az országos átlagon áll, míg a vidéki átlagot jóval felülmúlja), ám ezek az értékek jelentős különbségeket fedhetnek el, mint azt az egy főre jutó GDP értékről készített alábbi térkép is sejteti. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 23

12898 (1) 1 800-5 000 (23) 1 300-1 800 (19) 900-1 300 (20) 600-900 (31) 400-600 (49) 100-400 (21) 7. ábra: A Balaton Régió egy lakosra jutó becsült települési GDP értéke (ezer Ft, 2000) (forrás: Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013) A település életének szinte minden területén hosszú ideig meghatározó szereplő volt a Balatonboglári Borgazdaság Zrt. (korábban állami borkombinát), melynek ingatlana korábban a belterületen, ma pedig a külterületen, az autópálya nyomvonal mellett helyezkedik el. Az autópálya nyomvonalának a kiépítését követően ez a terület a településtől még jobban elszakadt, a környező szőlőterületek nyersanyag feldolgozásában erősen csökkent szerepe, a feltörekvő kis- és közepes családi pincészetek pedig mindezidáig nem tudták helyettesíteni a felvevő szerepét. A korábbi pezsgőgyártás Budafokra tevődött át (a BB pezsgőt is ott készítik), a térség szőlő felvásárlásában a Badacsonyi és a Balatonfüred-Csopaki Borvidék tömegbort készítő nagy pincészetei játszanak ma jelentősebb szerepet. A BB, mint a térség megtartó ereje és legnagyobb munkáltatója már a múlté és ezt sem a település, sem szűkebb környezete nem tudta eddig kiheverni. Az iparban és a mezőgazdaságban történt jelentős szerkezeti és tulajdonosi változások erőteljesen érintették a várost és térségét. A BB, mint legnagyobb munkáltató megszűnése már a 90-es években érezteti hatását. A városban ma meghatározó jelentőségű a turizmusból közvetve vagy közvetlenül élő vállalkozások száma. Ezek mellett az építőipar, az építőanyag-ipar, a szállítmányozás, a halfeldolgozás, a borászat, a gyümölcstermesztés és kis- és nagy élelmiszerkereskedelem a jelentős. A kézműiparnak speciális területei vannak jelen a városban, nagy hagyományokkal rendelkezik a csónaképítés, a sportszerjavítás és a műbútor-asztalosság. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 24

3.1.6. Balatonboglár főbb demográfiai és munkaerőpiaci jellemzői a térséghez viszonyítva Balatonboglár rendelkezik a kistérségben a legnagyobb lakónépességgel (2008. január 1-jei adat), közel 20 %-kal nagyobbal, mint Fonyód vagy Balatonlelle. 2. táblázat: Településszintű adatok (2009. február, forrás: Regionális Munkaügyi Központ) Lakónépesség népesség Gazdasági aktív (2008) (becsült, fő) Települések Mutató (%) Munkavállalói korú népesség (fő) Relatív mutató (%) Balatonboglár 5.949 2.339 14,0 4.067 8,04 Balatonfenyves 1.850 737 13,7 1.330 7,59 Balatonlelle 4.924 1.933 16,5 3.458 9,22 Fonyód 5.041 2.081 10,4 3.513 6,15 Karád 1.607 630 27,0 1.113 15,27 Látrány 1.366 590 23,9 959 14,70 Balatonbogláron a regisztrált munkanélküliek száma összesen 2001-ben 339 fő, ebből 192 férfi és 147 nő. Az évek során a munkanélküliségi ráta a megyei, kistérségi rátához hasonlóan emelkedik, de a kistérségi, megyei és regionális átlag alatt marad. Az országos átlagot azonban 2006 és 2007-ben majd 1%-al meghaladta. A munkaerőpiaci helyzetre vonatkozó térségi és települési adatok szerint 4 2009 februárjában a kistérségben (összesen 1.641 nyilvántartott álláskereső volt, ami a gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva 17,6%. A tartósan (legalább egy éve) nyilvántartottak aránya 21,5% (353 fő), ami 12,6 százalékponttal kedvezőbb a megyei átlagnál. A város vándorlási egyenlege az elmúlt években a gazdasági problémák ellenére pozitívan alakult (1.000 lakosra 1,8 fő odavándorlás), legalábbis a kistérség, a megye és a régió adataihoz képest. 3.1.7. Regionális szerepkörű balatonboglári közintézmények A város közintézményei közül több részlegesen vagy teljes egészében regionális feladatokat lát el. Kistérségi jelentőségű a Tűzoltóság, a Somogy megyei Munkaügyi Központ Balatonboglári Kirendeltsége, a Körzeti Földhivatal, FM Hivatal Falugazdásza, a Hegyközségi Iroda, Balatonboglár-Ordacsehi Települések Platán Alapszolgáltatási Központja, a Gyermekjóléti és 4 Forrás: Somogy megyei Munkaügyi Központ Balatonboglári Kirendeltsége BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 25

Családsegítő Szolgálat, a Vállalkozói Központ Közalapítvány, a Dél-Balatoni sugárzási körzettel rendelkező Városi Televízió. Ezek mellett a településen 3 postafiók (központi posta, 3. számú fiókposta, szőlőskislaki fiókposta) is üzemel. Oktatási intézményi ellátottságát tekintve a település térségi jelentőséggel bír. Óvoda tekintetében a városi intézményekben (a tagintézménnyel együtt) jelenleg 195 óvodai férőhely áll rendelkezésre, amely jelenleg 83%-os kihasználtsággal üzemel, azaz kis mértékben képes fogadni településen kívüli jelentkezőket is. Az óvoda épülete azonban leromlott. A fentiek miatt bővítésével nem, de korszerűsítésével, felújításával számolni kell. 2008-ban a városban lévő iskolák 25 tantermében 536 tanulót oktattak. Az általános iskolai tantermek a normatív számítások alapján felmerült igényeket kielégítik. Az általános iskola épületében zeneiskola is működik. A Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola (Mathiász János Középiskola és Szakiskola) nem önkormányzati fenntartású intézmény 10 tanteremmel és 160 kollégiumi férőhellyel működik. Az intézmény tantermei és kollégiumai széttagoltan, külön-külön épületekben találhatóak, a területi megosztottsága kedvezőtlen. A szakiskola a kertészeti képzés középfokú intézménye, amely miatt regionális jelentőséggel bír, de az iskola képzése és a munkaerőpiaci igények (gyakorlati képzés színvonala) között egyre jelentősebb a szakadék. Egészségügyi intézményi ellátás tekintetében középszintű ellátás üzemel a településen. Kórház nincs, de szakrendelések (járóbeteg ellátás) tekintetében az ellátás az átlagosanál szélesebb körű és jelenleg is bővítés alatt áll. Az orvosi rendelők és a járóbeteg ellátást végző Dr. Török Sándor Egészségügyi Központ az Egészségházban találhatók. Az épület területi elhelyezkedése, megfelelő. Az egészségügyi központ kistérségi jelentőségű és vonzáskörzetű. Jelenleg Balatonbogláron az orvosi rendelő fejlesztését célzó program van folyamatban, mely a szolgáltatás színvonalának fejlesztésével jár (fejlesztés területei: fizioterápia, gyógytorna, radiológia). A településen két gyógyszertár működik. A város a szociális ellátó rendszerében egy 25 férőhelyes bölcsődét működtet, amely azonban kapacitása fölött (37 beírt gyermek) 3 csoportszobával üzemel. Napirenden van a bölcsőde áthelyezése és pályázati támogatásokból várják egy korszerűbb bölcsőde kialakítását. Közművelődés tekintetében elsősorban városi jelentőségű intézményeket (városi könyvtár, fiókkönyvtárak, helytörténeti gyűjtemény) találunk, a Kék és Vörös Kápolnák (mint művészeti galéria és műterem), valamint a Kápolna- és Várdomb időszakos szabadtéri színházai azonban néhány évtizede országos szinten is jegyzett művészeti műhelyei voltak a neo-avantgard mozgalomnak. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 26

3.1.8. Balatonboglár a régió sport és rekreációs hálózatában A regionális sportélet tekintetében első helyen az évszázados tradícióval rendelkező tenisz szakosztály említhető meg. A teniszcsarnok a Platán sor és a 70-es út között épült ki, 14 db teniszpályája rangos nemzetközi és hazai versenyeknek ad rendszeresen otthont. A település Sportcentrumának kiépítése a Gaál Gaszton utcai területen kezdődött el, ahol először labdarúgóés kézilabda pályák épültek meg. A terület továbbfejlesztése sportcsarnokot, uszodát, klubházat is magába foglaló létesítmény, az Urányi János Sport és Szabadidő Központ kialakításával megvalósult. A többcélú sportcsarnok nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas méretekkel épült, a 250 fős ülő és mintegy 200 állóhellyel. A csarnok egyéb rendezvények bonyolítására is alkalmas. (A sportkomplexum kiépítése a település gazdasági erejét meghaladó mértékben történt meg, az ebből fakadó adósságteher jelentős mértékű, ezért a központ térségi hasznosítása, és ezen keresztül a beruházási és fenntartási költségek mérséklése ma igen meghatározó problémát jelent a település életében.) A rekreációs jelentőségű intézményhálózatban a fentieken túl térségi jelentőségűek a város területén található strandterületek, amelyeknek azonban a műszaki állapota romló, korszerűsége alacsony fokú. Boglár strandjainak jelenlegi státusza: szabadstrand, amely a balatoni kínálatban egyre unikálisabb (a fizetős strand-szolgáltatások a jellemzőek). A település kijelölt strandjai a Fiumei úti strand, a kemping melletti szabadstrand ( Sziget strand), a Kodály utcai- és a Platán strand. A Platán strand feltöltött területen alakult ki, amelyhez a szabad terület, be nem építhető közparkként kapcsolódik. További rekreációs jelentőségű területei a településnek a várdombi parkerdő, a vitorláskikötő és Yacht klub, és a Kentaur Üdülőfalu. 3.2. A város szerepe a térségi munkamegosztásban A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési elképzelései 5 Balatonboglár és vonzáskörzetében (Kelet-Belső-Somogy kisrégió) 2020-ig fejlesztési irányként a helyi mezőgazdasági húzóágazat és a parti üdülési potenciál, mint értékesítési hely összekapcsolását, a konzervipar, a borászat, a hozzáadott értékek és a humán erőforrás fejlesztését, a háttér települések turisztikai programkínálatának növelését, identitást erősítő, minőségibb turisztikai arculat kialakítását célozza meg. 5 Forrás: Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig - Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht, 2008 BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 27

A helyi mezőgazdaság húzóágazata elsősorban a növény-, azon belül a szőlő- és gyümölcstermesztés. Az ebben rejlő lehetőségek (termesztés, és a termékek feldolgozása, kereskedelme; a Balatonpart, mint felvevőpiac, illetve távolabbi piacok) kiaknázása mindenképpen potenciális gazdaság-diverzifikációs esély a térség számára. A feldolgozás során törekedni kell a minél nagyobb hozzáadott értékű termékek kínálatára (így pl. konzervipar fejlesztésére), illetve a helyi, táji sajátosságként eladható élelmiszeripari termékek (lekvár, befőtt, stb.) előállítására, utóbbit akár nagyobb szériában is megfelelő kereslet esetén. Balatonboglár környékén a szőlészetre települt borászat kiemelkedő. A helyi erdőterületekre alapozva az erdőgazdálkodás és a kapcsolódó faipar is megemlíthető. A helyi sajátosságként értékesíthető élelmiszeripari termékekhez hasonlóan a kézművesipar (bútor, kerámia, stb.) is a helyben előállított használati- és ajándéktárgyakra fókuszálhat. Fontos térségi cél a programkínálat diverzifikálása (sportlehetőségek, koncertek, fesztiválok a vendégkör igényeinek kielégítésére) és az ezzel kapcsolatos települési munkamegosztás, illetve a turisztikai és egyéb szektorok közötti vállalkozási hálózat létrejöttének ösztönzése. Ez jelenti egyben a parti és a balatoni háttér települések munkamegosztását is, ahol az előbbi a vendégvonzó, szolgáltató utóbbi a termelő és humán erőforrást szolgáltató szerepet töltheti be. A térségben az elsődleges turisztikai célcsoportot az olyan fiatal, illetve a középkorú, fizetőképes csoportok jelentik, melyek aktív életet élnek, esetleg kisgyermekes családok. 8. ábra: Térségi munkamegosztás kapcsolatrendszere BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 28

4. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja a város valós helyzete, a tényszerű adatokra épülő elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövőképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek. A helyzetértékelés kitér a vonzáskörzet bemutatására is. A helyezetértékelés alapvetően a legutóbbi (2001) népszámlásái adatokra alapszik. Az alábbi fejezetekben bemutatandó társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőknél alapvetően a 2001-es népszámláláskor összegyűjtött adatok kerülnek bemutatásra, illetve ahol rendelkezésre állnak frissebb adatok, ott a forrást és a vizsgált időszakot megjelölve ezeket is feltüntetjük, lehetőséget teremtve ezzel tendenciák levonására, vizsgálatára. 4.1. A város szerkezete Balatonboglár az ún. Somogyi parti sík elnevezésű kistáj közepén helyezkedik el, a somogyi meridionális hátak előterében lévő domblábi lejtős síkon fekszik. A szelíd hajlású, alacsony felszínű területből kiemelkedik a boglári Vár-domb és Temetődomb néven ismert két vulkáni tufa képződmény, amely a Balaton térség tanúhegyei közé tartozik. Vízrajzának meghatározó eleme a Balaton. Vízfolyásainak, csapadékvizeinek befogadója a tó, mely a vegetációs időszakban szubmediterrán jelleget ad a városnak. A Balatonparti sík területei mára már beépültek a hajóállomás melletti mesterséges feltöltés kivételével. A településen halad keresztül, kelet-nyugati irányban, a Budapest-Nagykanizsai-Murakeresztúri vasúti fővonal és ezzel párhuzamosan, annak déli oldalán az 70-es jelű főközlekedési út. Új infrastrukturális elem a települést délről elkerülő M7 autópálya. A közigazgatási terület nyugati határán, Ordacsehi felé található berkes-nádas terület (Nagyberek) egészen a beépített belterületig húzódik. A település déli részén, az M7 vonalától közvetlenül délre helyezkedik el a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. területe, melyet jelentős szőlőés gyümölcsös területek vesznek körül. A szőlőskislaki városrész különálló belterületével egykor elkülönült önálló település volt. Jellemzői a sajátos szőlő-, rét és erdőterületek, a hagyományos zártkertek, és patakvölgyek (duzzasztott, és természetes vízfelületekkel valamint egy bányatóval.) Balatonboglár város területe 3.204 ha, ebből belterület 475 hektár, melyből önkormányzati tulajdonban 106 hektár van. Balatonboglár belterülete több sajátos arculattal bíró településrészből áll. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 29

A vasúttól északra fekvő területjellemző területegységei: 1. Szabadság liget és környéke, 2. Jankovich telep, 3. Fiumei és Hunyadi utcák környéke, 4. Kikötő környéke és Platán strand, 5. Kodály Zoltán út és környéke A vasúttól és a 7. számú főúttól délre fekvő területjellemző területegységei: 6. Nyírta és Csalogány utcák és környéke, 7. Erzsébet utca és környéke, 8. Városközpont, 9. Bárányi kúria és környéke, 10. Várdomb, Sándor domb és Temetődomb, 11. Várdomb keleti oldala és a sportterület, 12. Vikár B. utca, Császta és környéke, 13. Kórház utca környéke, 14. Attila utca és környéke, 15. Török Bálint és Gyep utcáktól délre eső terület, 16. Klapka út és környéke. Szőlőskislak, bár közigazgatásilag Balatonboglár része, karakterében megőrizte falusias jellegét, önálló belterülettel rendelkezik, melyet mezőgazdasági területek, főleg szőlők és erdőterületek vesznek körül. A településrészt történelmileg kialakult sugaras úthálózati rendszer jellemzi, a központtól délre eső beépítés megőrizte a falu hagyományos, fésűs beépítésének jellegét. 3. táblázat: A közigazgatási terület megoszlása Megnevezés Mértékegység Balatonboglár Szőlőskislak Összesen Belterület ha 407,1080 65,7057 472,8137 Külterület ha 2.019,4203 630,8897 2.650,3100 Volt zártkert ha - 80,6347 80,6347 Mindösszesen: 3.203,7584 BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 30

4. táblázat: Településrész adatok (forrás: KSH) településrészek jellege és megnevezése lakónépesség a lakások a nem lakott üdülők száma 2001. február 1-jén a lakott egyéb lakóegységek Postai irányító szám A külterület települési jellege belterület Balatonboglár 5 212 2 156 1 152 1 8630 egyéb belterület Szőlőskislak 716 250 22 8691 külterület Bánomhegy 5 8691 Mgl. Jánoshegy 8 8691 Mgl. Kokashegy 5 8630 Mgl. Landord 5 8691 Mgl. 4.2. Gazdaság A város lakóinak életét a Balaton és ebből adódóan a turizmus, idegenforgalom alapvetően meghatározza. Erre épült ki a kereskedelmi hálózat és a vendéglátóhelyek, a szolgáltatások teljes köre. Ez jelenti a lakosság fő jövedelemforrását. Az üdülőkörzetben az érvényben lévő területi szabályozás (ld. 3.1.2. Balatonboglár a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben) szerint ipar nem, vagy csak nagyon szigorú feltételek mellett működhet illetve telepíthető. A település életének szinte minden területén hosszú ideig meghatározó szereplő volt a Balatonboglári Borgazdasági Zrt., melynek telephelye ma a külterületen, az M7 nyomvonalától délre helyezkedik el. A városban meghatározó jelentőségű az építőipar, az építőanyag-ipar, a szállítmányozás. A kézműipar speciális területei vannak jelen a városban, nagy hagyományokkal rendelkezik a csónaképítés, a sportszerjavítás és a műbútor-asztalosság. 5. táblázat: Vállalkozások száma, összetétele 1996 és 2008 között Évek Működő vállalkozás ebből Kft. Szövetkezet Bt. Egyéb 1996 604 65 3 59 477 1998 787 94 6 73 614 2001 682 96 6 90 490 2008 763 319 2 241 201 BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 31

A kereskedelmi és vendéglátóhelyi szolgáltatás szezonális jelleggel működik, 380 működő üzlet található a településen. 6. táblázat: Balatonbogláron működő üzletek megoszlása, 2008 Üzletek száma Üzletek típusai Élelmiszerüzlet 53 Ruházati üzlet 30 Iparcikkek 72 Vendéglátó üzletek 97 Turisztikai szolgáltatók 10 Szálláshely szolgáltatók 37 Élelmiszer nagykereskedések 11 Iparcikk nagykereskedések 7 Gépjármű és gépjármű alkatrész kereskedelem 9 Kölcsönző, javító-szolgáltató műhely 54 Összesen 380 A kisüzletek és kisvendéglők sajátos hangulatot adnak a városnak, a foglakoztatási helyzetet azonban nem oldják meg. A település legnagyobb foglalkoztatója jelenleg az Önkormányzat. Balatonbogláron a regisztrált vendégek száma 130.312 fő volt 2008-ban, akik 218.189 vendégéjszakát töltöttek el a településen. 7. táblázat: Szálláshelyek és férőhelyeik száma Balatonbogláron, 2008 Megnevezés Egységek száma Szobák száma Férőhelyek száma Magánszálláshely 1.083 2.867 6.257 Nem üzleti célú szálláshely 13 143 461 Kereskedelmi szálláshely 37 na. 650-700 Összesen 1.133-7.418 BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 32

Jelenleg az Önkormányzat nem rendelkezik gazdaságfejlesztő eszközökkel, a település szervezeteinek, vállalkozóinak, lakosságának juttatott hazai és Európai Uniós támogatások az alábbiakban részletezettek: 8. táblázat: Hazai támogatások 2004-2008 évben Cél kategória Projektek száma (db) Támogatás (eft) Költség (eft) Gazdaságfejlesztés 24 18.448 47257 Települési életminőség 2 17.366 67.226 Humán infrastruktúra 2 13.211 20.206 Tervezés 2 10.651 22.877 Emberi erőforrások fejlesztése 1 7.151 17.877 Egyéb, nem besorolható 1 5.301 14.000 Összesen 32 72.128 189.443 9. táblázat: Uniós támogatások (NFT1) 2004-2008 évben Cél kategória Projektek száma (db) Támogatás (eft) Költség (eft) Humán Erőforrás Fejlesztés OP 1 17.873 17.873 Agrár és Vidékfejlesztés OP 2 16.652 48.771 Gazdasági Versenyképesség OP 1 4.600 11.500 Összesen 4 39.125 78.144 10. táblázat: Uniós támogatások (ÚMFT) 2007-2008 évben Cél kategória Projektek száma (db) Támogatás (eft) Költség (eft) Gazdaságfejlesztési OP 3 27.584 76.558 Regionális OP 1 19.825 23.324 Társadalmi infrastruktúra OP 1 13.552 13.552 Összesen 5 60.961 113.434 4.3. Társadalom 4.3.1. Népesség A korábbi adatokat vizsgálva elmondható, hogy a népesség alakulására az 1850-es évektől 1941- ig folyamatosan és dinamikusan emelkedő tendencia volt a jellemző, a II. világháborút követően nagy visszaesés, majd fokozatos emelkedésnek lehettünk tanúi. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 33

A város lakónépessége 2001-ben 6.079 fő, 2008-ban 5.949 fő. Üdülőidényben azonban cca. 14-30.000 fő elszállásolására képes a település. Az állandó lakosok között 2001-ben (és lényegében 2008-ban is) a férfiak aránya 46,5%, a nőké 53,5%. 1992-től lassú emelkedés, majd 1994-1997-ig visszaesés jellemezte, amikor a település 300 főt veszített népességéből főként az elvándorlás (urbanizációs elszívó hatás) következtében. 1997-től lassú visszakapaszkodás tapasztalható a hatezres szint fölé, majd egy kiegyenlített időszak után 2007-től ismét csökkenő tendencia mutatkozik. 9. ábra: A lakónépesség és a lakásszám alakulása 1992-2008 között (forrás: KSH) 2001-ben a természetes fogyás (az előző népszámlálás adatait bázisként tekintve) 266 fő volt, 878 halálozásra 612 élveszületés jutott, és a vándorlási különbözet is negatív volt, 8 fő költözött el. A város vándorlási egyenlege VÁTI Kht. TeIR rendszeréből nyert adatok alapján az elmúlt években azonban pozitívan alakult (1.000 lakosra 1,8 fő odavándorlás), ellentétben a kistérség, a megye és a régió adataival. BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 34

10. ábra: Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége) 2002 és 2007 között (forrás: KSH) A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlását mutatja a következő táblázat. 11. táblázat: Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása Korcsoportok 2001 2008 (fő) (%) (fő) (%) 0 14 895 14,7 733 12,3 15 59 3 837 63,1 3 620 60,9 15 19 468 7,7 327 5,5 20 29 798 13,1 654 11,0 30 39 752 12,4 882 14,8 40 59 1 820 29,9 1 758 29,5 60 X 1 346 22,1 1 596 26,8 A koreloszlás tekintetében elmondható, hogy az elmúlt 7 év során a településen a 14 év alattiak száma és aránya csökkent (korcsoporton belül 16,3%-kal, az összlakossághoz viszonyítva 2,4%- kal). A 15-59 év közöttiek száma csökkent (-3,6%), így arányuk a település lakosságán belül is visszaesett (-2,2%), a 60 év felettiek pedig mind a számukat (+21,1%), mind az arányukat tekintve (+4,7%) növekedtek. A korösszetétel adatait vizsgálva a település lakosságának elöregedése zajlik, és az időskorúak számának emelkedésével, a fiatal korcsoportok további csökkenésével számolhatunk. Feltételezéseink szerint az idősebb, korábban másutt élők beköltözésére vezethető vissza ez a tendencia. Mindez a Balatonpart többi településénél is megfigyelhető (pl.: Fonyódnál ez még fokozottabban jelentkezik). BALATONBOGLÁR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - 2009 35