Felhőalapmérő a felhőfizikai kutatómunkában

Hasonló dokumentumok
A LUFFT GYÁRTMÁNYÚ FELHŐALAPMÉRŐ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

A keveredési réteg magasságának detektálása visszaszóródási idősorok alapján

A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése

ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT, földszinti Díszterem, Budapest II., Kitaibel P. u. 1.

Levegőminőségi helyzetkép Magyarországon

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

MAGAS LÉGSZENNYEZETTSÉGET OKOZÓ

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL

A szilárd halmazállapotú csapadékelemek olvadásának számítógépes modellezése

Az olvadási réteg detektálása csapadékban felhőalapmérők visszaszóródási adatsoraiból

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek

Hatástávolság számítás az. Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75.

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

Földfelszíni meteorológiai mérőműszerek napjainkban

LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK ÉS MODELLEZÉS LOKÁLISTÓL REGIONÁLIS SKLÁLÁIG

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében

Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem?

RÁDIÓSZONDÁS MÉRÉSEKEN ALAPULÓ MÓDSZEREK A FELHŐALAP ÉS A FELHŐBORÍTOTTSÁG MEGHATÁROZÁSÁRA

Készítette: Kovács Mónika Eszter Környezettan alapszakos hallgató. Témavezető: Dr. Mészáros Róbert adjunktus


Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése

Újpest levegőminőségének évi értékelése

Magyarország levegőminőségének állapota

A csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében

FMO. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya. Zárbok Zsolt osztályvezető

Misztikus jelenségek hideg légpárnás időjárási helyzetekben. Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat

Műholdképek használata a hazai szinoptikus gyakorlatban

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA. Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.

LEVEGŐKÖRNYEZETI VIZSGÁLATOK AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL. Haszpra László, Ferenczi Zita

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK

Geresdi István, Németh Péter, Ács Ferenc Seres András Tamás, Horváth Ákos

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Környezeti kémia II. A légkör kémiája

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

Troposzféra modellezés. Braunmüller Péter április 12

Napsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

A felhőzet megfigyelése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A napsugárzás mérések szerepe a napenergia előrejelzésében

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

A keveredési réteg magasságának meghatározása felhőalap-mérők visszaszóródási idősoraiból

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományi Doktori Iskola

Az aeroszol részecskék és a stratocumulus felhők kölcsönhatása különböző típusú légtömegekben

Modern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a

A budapesti aeroszol PM10 frakciójának kémiai jellemzése

A légkör mint erőforrás és kockázat

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

Statisztikai módszerek a skálafüggetlen hálózatok

Az AROME sekély konvekció parametrizációja magas felbontáson

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

Sugárzásos hőtranszport

MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

Röntgen-gamma spektrometria

A jövő éghajlatának kutatása

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

A KEVEREDÉSI RÉTEG MAGASSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA FE- HŐALAP-MÉRŐK VISSZASZÓRÓDÁSI IDŐSORAIBÓL BEVEZETÉS

A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGKÖRE és MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

Mennyit is késik? Troposzféra-modellezés a GNSSnet.hu rendszerében

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*

Időjárási radarok és produktumaik

Alap levegőterheltség és annak meghatározása méréssel, illetve modellezéssel. Előadó: Iga Benedek, vizsgáló mérnök ENCOTECH Kft.

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

Légköri szennyezőanyag terjedést leíró modellek

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

Veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai

Fényipar ; optikai módszerek és alkalmazásaik. Szabó Gábor, egyetemi tanár SZTE Optikai és Kvantumelektonikai Tanszék

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

Átírás:

Felhőalapmérő a felhőfizikai kutatómunkában Schmeller Gabriella PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézet Felhőalap mérése és előrejelzése szakmai nap 2019.02.28. Budapest, OMSZ Székház

Bevezetés N Lidar egyenlet: PL L t, z) hc L A z S ( L 2,, z z, T O z N t Visszavert jel: foton beütésszám (a foton csak egyszer verődik vissza). Az intenzitás a teljes intenzitás összege, amely visszaverődik a részecskékről. N s : várható foton beütésszám λ és z függvényében 1. Áteresztett lézer fotonok száma 2. Visszaverési valószínűség egy adott szögben (a térfogati visszaszórási együttható (β) és a visszaszórási vastagság szorzata) 3. A fogadó lencse visszavert foton begyűjtési valószínűsége 4. η a lidar teljes hatékonysága, T a légkör áteresztőképessége (transzmisszió), O(z) a lézersugarak átfedése a magasság függvényében ( overlap function ) 5. A háttérzaj miatti várható foton beütésszám (pl. napsugárzás, rendszer zaj) L L Forrás: Francesco Cairo, ISAC-CNR B

Korrigálás 1. a háttér zajra 2. a távolságra ezután megkapjuk a háttérrel csökkentett, távolsággal korrigált visszavert jelet. 3. Korrigálás a lézersugarak átfedési függvényével ( overlap function ) 4. Kalibrálás, ezután megkapjuk a visszaszórást β raw (z) = P z z 2 ahol P(z) = P raw b c s O(z) p calc (normalizált visszavert jel) Ahol P raw = nyers visszavert jel (foton beütésszám) b = alapvonal (háttérzaj) c s = átlagos lézerintenzitás O(z) = átfedési függvény p calc = kalibrációs konstans β raw ezután megszorzott a c att = 0,72 10-12 értékkel, amiből megkapjuk a gyengített visszaszórást: β att = P z z 2 c att

A gyengített visszaszórás a lidar egyenlet visszaszórás és transzmisszió szorzatával is kifejezhető: β att = β(z) T tot 2 (z) T tot a teljes transzmisszió minden szóró részecskére: T tot (z) = e τ α τ α = 0 z α r dr az aeroszol optikai mélység (integrált extinkció) β att = β(z) e 2τ α A ceilométer mért adataiból az aeroszolok optikai tulajdonságaira vonatkozóan csak a visszaszórási együttható (β) magasság szerinti (és időbeli) változása származtatható. Extinkció: fénygyengítés (szórás+elnyelés) A részecskék mérete és alakja meghatározza az extinkció és a visszaverődés relatív mennyiségét LR = a a / a A látástávolság az aeroszol részecskék extinkciójának függvénye (a levegőmolekulák fénygyengítése állandónak tekinthető) (Gácser és Molnár, 2012) Az extinkciós koefficiens értékét a mért visszavert jelből számolják (Klett-Fernald algoritmus). Nem szükséges semmilyen, a műszerre vonatkozó paraméter használata. Kiszámolható az extinkciós koefficiens profil.

Miért is annyira elterjedten használtak a ceilométerek? Eredetileg a felhőalap magasságának mérésére fejlesztették ki Elterjedten használtak: Planetáris határréteg magasságának meghatározása Aeroszol réteg detektálás Köd detektálás, előrejelzés Kémiai folyamatok hatásának nyomon követése Vertikális profilok a mért értékekre

Planetáris határréteg tulajdonságainak meghatározása A ceilométerek megbízhatóan alkalmazhatóak az 5 km alatti aeroszol rétegek meghatározására, és a kémiai transzport modellek eredményeinek validálására is használhatók (pl. a határréteg magasságának megállapítására) /Wiegner et al. 2014: What is the benefit of ceilometers for aerosol remote sensing? An answer from EARLINET / A ceilométerek ígéretes teljesítményt nyújtanak és a keveredési réteg automatikus meghatározása felé jelentenek egy újabb lépést. Számos módszer alkalmazott a határréteg meghatározására. Az idealizált visszaszórási módszer mind stabil, mind instabil körülmények mellett használható. A gradiens módszer számos jelentős információ vesztésével jár a profilokra nézve. /Münkel et al. 2007: Retrieval of mixing height and dust concentration with lidar ceilometer/ Wavelet módszer (CHM15k Nimbus is) Automatikus keveredési réteg magasság meghatározásra fejlesztették ki (De Haij et al., 2006). Caicedo et al., 2017: Összességében ez a módszer adja a legmegbízhatóbb adatokat, 77,5 %-a az összes mérésnek kiváló egyezést mutatott a rádiószondás mérésekkel. (Illetve ez a módszer igényelte a legkevesebb manuális ellenőrzést)

Gradiens módszerek

Görbe illesztés/idealizált gradiens módszer

PM10 koncentráció meghatározása: Száraz időjárási körülmények esetén a ceilométer által mért visszaszórás és az in situ PM10 koncentráció között jó korreláció van. Egy ígéretes algoritmus kifejlesztése történt a porszemek koncentrációjának ceilométer általi mérésére. /Münkel et al. 2007: Retrieval of mixing height and dust concentration with lidar ceilometer/ PM2,5 meghatározása: A ceilométerek előnye, hogy felhős időben is mérik a részecskékről visszavert jelet. Ez lehetővé teszi a felszín közeli extinkció meghatározását akkor is, amikor felsőbb légrétegekben felhők vannak jelen. A tanulmányban egy empirikus modell kifejlesztése kerül bemutatásra, amely a PM2,5 és a ceilométer által mért felszín közeli visszaszórás közti regresszión alapul. A ceilométerek által szolgáltatott adatok fontos adalékai a levegőminőség monitorozásának felhős és éjszakai esetekben. Mivel széleskörben használtak világszerte, fontos kiegészítő információt adhatnak az aeroszolokról a felszínközeli PM2,5 koncentrációk meghatározásához. /Siwei Li et al. : Remote sensing of PM2.5 during cloudy and nighttime periods using ceilometer backscatter/

Köd Gyenge légmozgás, stabil rétegződés, szilárd vagy folyékony részecskék jelenléte (mint kondenzációs magvak) Légszennyező anyagok feldúsulása a felszín közelében Magas gáz- és részecskekoncentráció egészségügyi hatás Csökkent látástávolság, ködcseppek + szálló por az utak felszínén megnövekedett közlekedési kockázat Kisméretű vízcseppek nem hullnak ki, akár több órás tartózkodás a légszennyező anyagok környezetében Vízcseppekben abszorbeálódó gázok és oldódó részecskék, kémiai folyamatok a ködcseppekben a köd előtti és köd feloszlása után visszamaradt részecskék mérete, kémiai összetétele változik

Köd detektálása, előrejelzése 45 eset kisugárzási köd képződésére (megfigyelés: SIRTA (Párizs közelében) és Uccle, Belgium). A ceilométer által vett jelből számolt β att értékekből információ az aeroszol részecskék higroszkópos növekedésére. Mérőműszerek: - SIRTA: Vaisala CL31, látástávolság mérők (4 és 20 m felszín felett, mérőtorony (hőmérséklet és relatív nedvesség adatok 1,2,5,10,20,30 m felszín felett) - Uccle: Vaisala CL51, égképek webkamerával, hőmérséklet és relatív nedvesség mérő műszerek (2 m felszín felett) Predictive Alert of Radiation Fog (PARAFOG) Az algoritmus lépései: - A körülmények (kedvező vagy nem kedvező a kisugárzási köd kialakulásához) és a referencia gyengített visszaszórás profil meghatározása - Higroszkópikus növekedési függvény meghatározása (a mért gyengített visszaszórás és a száraz körülmények esetén mért gyengített visszaszórás aránya) - Riasztási szintek: a higroszkópikus növekedés változásának gyorsasága és a gyengített visszaszórási profil függvényében - A riasztás vége: amikor a körülmények már nem kedvezőek - Riasztási szintek: nincs (none), alacsony (minor), közepes (moderate), erős (severe), köd (fog) Ezt az algoritmust jelenleg is használják a párizsi Charles de Gaulle reptéren, CL31 típusú műszerekkel. Haeffelin et al. (2016): Radiation fog formation alerts using attenuated backscatter power from automatic lidars and ceilometers

Típus: Lufft CHM15k Nimbus Pécsi felhőalapmérő Telepítés: 2017. 12. 15. PTE TTK, Meteorológiai Állomás

A projekt Légszennyezettség előrejelző rendszer kifejlesztése légköri víz-aeroszol kölcsönhatások figyelembevételével (GINOP-2.3.2-15-2016-00055) Együttműködés: Pannon Egyetem Országos Meteorológiai Szolgálat Pécsi Tudományegyetem Feladatok: laboratóriumi és terepi mérések, műszeres megfigyelések, numerikus modellezés, előrejelzések fejlesztése

Köd megszűnése. Pécs, 2019.01.10.

Köd. Pécs, 2018.02.05.

Szaharai por. Pécs, 2018.10.15.

Összefoglalás A felhőalapmérők széleskörűen alkalmazhatóak a felhőfizikai kutatómunkában (planetáris határréteg, aeroszol rétegek, köd detektálás) Előnyeik: automatizálhatóság, mobilitás, felhasználóbarát Fontos jövőbeni feladat: a köd előrejelzésének pontosítása

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!