1 A legtöbb dohányos tudatában van annak, hogy a dohányzás milyen kockázatokkal jár az egészségre nézve. 1a Sokan szeretnének leszokni, hogy elejét vegyék egészségük további károsodásának, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 1 év elteltével a segítség nélkül leszokni próbálók nem egészen 5 százaléka marad nemdohányzó. 2 Úgy vélik, hogy a dohányzók nem kedvtelésbl folytatják a dohányzást, hanem azért, mert nikotinfüggség alakul ki náluk. 3a A nikotinfüggség krónikus, visszatér állapot. 4 A cigarettában lév nikotin függséget okozó tulajdonságai, valamint a dohányzás során kialakuló fiziológiai és fizikai függség 5a adnak magyarázatot arra, hogy az emberek miért próbálnak meg számtalanszor leszokni a dohányzásról, mieltt végül sikerrel járnának. Mi a nikotin? A nikotin a dohánynövényben lév anyag, amely a növényt megvédi attól, hogy megegyék a rovarok 6 A nikotin szerkezetét tekintve hasonló az agy egyik természetes vegyi hírvivjéhez, az acetilkolinhoz. 7 Az acetilkolin több mint 200, számos funkcióért mint például az izmok stimulálásáért - felels neurokémiai anyag áramlását aktiválja. A nikotin az agy acetilkolin receptoraihoz kötdik 8 A nikotin már egyszeri szippantás után is könnyedén átjut a vér-agy gáton, és számos biológiai funkcióra hat 8 A nikotin ugyanolyan függséget eredményez, mint a kemény kábítószerek, például a heroin vagy a kokain 3b Hogyan hat a nikotin az agyra? A nikotin a cigaretta els megszívása után néhány másodpercen belül eléri az agy jutalmazó központját, ahol dopamintermeldést vált ki, ami azonnal örömérzéshez vezet 1b A nikotin az agy nikotinreceptoraihoz kötdik, felgyorsítja a neurotranszmitterek ezen belül a dopamin és a szerotonin - termeldését 9 A nikotin rendszeres használata ers dohányzási késztetéshez és a tolerancia növekedéséhez vezethet 10a A nikotin fizikai függséget okoz. Azok, akik abbahagyják a dohányzást, gyakran tapasztalnak megvonási tüneteket, mint például depressziót, álmatlanságot és ingerlékenységet 10b A dohányzás, mint aktus a középpontba helyezdik, és bizonyos rituálékkal jár együtt, mint a cigerattásdoboz kinyitása, a cigaretta meggyújtása, majd a füst illata és látványa 11
2 A dohányzás hatásai A dohányzás szinte minden szervet károsít 12, és számos betegséggel hozható összefüggésbe, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek, a légúti betegségek és a stroke. 13a-d Minden második dohányzó dohányzással összefügg betegségben hal meg. 14 30 másodpercenként meghal valaki tüdrákban 1 A dohányzóknál 22-szer nagyobb a tüdrák kialakulásának kockázata, mint a nemdohányzóknál. Férfiaknál a tüdrák 90 százalékát, nknél pedig 80 százalékát a dohányzás okozza. 2a A tüdrák ami a rákkal összefügg elhalálozások vezet oka az Egyesült Államokban évente több halált okoz, mint az emlrák, a prosztatarák és a vastagbélrák együttvéve. 3 A WHO becslései szerint 2002-ben a világon 2,75 millióan haltak meg krónikus obstruktív tüdbetegségben (COPD), például bronichitisben és tüdtágulásban. 4 A COPD okozza a dohányzással összefügg betegségek 59 százalékát az USA-ban 5, és ez az egyetlen olyan vezet halálozási ok, amely mind a mai napig emelkedik. 6 A dohányzás növeli a Buerger-kór kialakulásának kockázatát, ami fként a láb artériáinak, vénáinak és idegeinek a vérkeringés beszkülését okozó gyulladása. Kezelés nélkül a Buerger-kór gangrénához (a szövetek elhalásához) és az érintett területek amputációjához vezethet. 2b A dohányzóknál a nemdohányzókhoz képest korábban léphet fel halláscsökkenés, mivel a dohányzók hajlamosabbak a fülfertzés vagy hangos zaj miatti halláscsökkenésre. A dohányzók háromszor olyan gyakran betegszenek meg középfülgyulladásban, mint a nemdohányzók. 2c A dohányzással összefügg szív- és érrendszeri megbetegedések következtében évente több mint 600 ezren halnak meg a fejlett országokban. A dohányzás növeli a pulzust, a vérnyomást, valamint a magas vérnyomás és az artériaelzáródás kockázatát, és végs soron szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezethet. 2d A fogamzásgátló tablettát szed dohányzó nknél megnövekszik a vérrögképzdés és a szívroham kockázata. 7 A dohányzás a füstben lév anyagok miatt sárgára színezi az ujjakat és a fogakat. Emellett korai ráncosodást okoz, mert a nikotin összehúzza a 2e, 2f, 2g brt ellátó apró kapillárisokat. A dohányzás elváltozásokat okozhat a spermiumokban és károsíthatja a DNS-t, ami vetéléshez illetve veleszületett rendellenességekhez vezethet. A dohányzás emellett csökkenti a spermaszámot, és csökkenti a hímvesszbe való véráramlást, ami impotenciát okozhat. A terméketlenség gyakoribb a dohányzók körében. 2h A dohányzás abbahagyásával járó elnyök A szervezet az abbahagyás után már néhány órával megkezdi a regenerálódást. A szív és a tüdk megkezdik a cigarettafüst által okozott károsodás helyreállítását 15 A dohányzás abbahagyása után 10-15 évvel a volt dohányosnál már ugyanakkora a stroke kockázata, mint annál, aki soha nem dohányzott 16a A dohányzás abbahagyása életkortól függetlenül csökkenti a korai elhalálozás kockázatát 16b
3 1. táblázat: A leszokás elnyei 5b Leszokás után eltelt Egészségi állapotot érint elnyök id 20 perc Javulhat a vérnyomás, a pulzus és a perifériás keringés 12 óra A vér szénmonoxid-szintje visszaáll a normál értékre 48 óra A nikotin kiürül a szervezetbl; javul az ízérzékelés és a szaglás 2-12 hét Javulhat a vérkeringés, javulhat a tüdfunkció 1-9 hónap Csökken a légszomj és a köhögés 1 év A koszorúér megbetegedés kockázata fele akkorára csökken, mint a dohányzóknál 10 év A tüdrák kockázata feleakkora, mint a dohányzóknál 15 év A szívinfarktus és a stroke kockázata ugyanakkora, mint a nemdohányzóknál A leszokással járó kihívások leküzdése A leszokás kemény munka, ami jelents erfeszítést kíván. 17a Ha a dohányzó tanácsot, támogatást, gyógyszert kap és felkészül a visszaesés lehetségére, akkor könnyebben le tudja örökre tenni a cigarettát. 17b A WHO szerint vizsgálatokkal igazolták, hogy az egészségügyi szakemberektl kapott rövid tájékoztatás már önmagában véve is akár 30 százalékkal képes megnövelni a dohányzásról való végleges leszokás arányát 18 Amikor a dohányzók abbahagyják a dohányzást, vágyakoznak a cigaretta után, és megvonási tünetektl szenvednek, ami növeli a visszaesés valószínségét 10c. A mellékhatások között említhet az alvászavar, az ingerlékenység és/vagy agresszivitás, a depresszió, a nyugtalanság és a koncentrációképesség csökkenése 10d A mellékhatások két-három nap után csúcsosodnak ki, és akár hetekig is tarthatnak 10e
4 A sikeres kezelés a tanácsadást a gyógyszeres terápiával ötvözi. 19 Tanácsadás és viselkedésterápia Háromféle tanácsadás és viselkedésterápia bizonyult hatékonynak: a gyakorlati tanácsadás, a kezelés részeként adott pszichés terápia, valamint a kezelésen kívüli pszichés támogatás. 20a Gyógyszeres terápia A dohányzás abbahagyását segít hatásos gyógyszeres terápia áll a dohányzásról leszokni kívánók rendelkezésére. 20b A legfontosabb lépés a dohányzás abbahagyása, amelyet a dohányzók életük hosszának és minségének javítása érdekében megtehetnek. 16c Ezért nagy szükség van olyan hatásos kezelésmódok kifejlesztésére, amelyek segíthetnek a dohányzóknak a végleges leszokásban. 21
5 Referencia 1. National Institute on Drug Abuse. Report research series nicotine addiction. Available online at URL: http://www.drugabuse.gov. Last accessed 2. WHO European Strategy for Smoking Cessation Policy. Available online at URL: http://www.euro.who.int/document/e80056.pdf.. Last accessed 3. Nicotine Addiction in Britain (2000). Royal College of Physicians, London. Available online at URL: http://www.rcplondon.ac.uk. Last accessed 4. National Institute on Drug Abuse (1998). NIDA Notes: Facts about nicotine and tobacco products, Volume 13, Number 3 (July 1998). Available online at URL: http://www.drugabuse.gov. Last accessed 5. American Cancer Society. Guide to Quit Smoking. Available online at URL: http://www.cancer.org. Last accessed 6. Steppuhn A, Nicotine's defensive function in nature. Biol. 2004 Aug;2(8):E217. Epub 2004 Aug 17 7. Domino E. Tobacco Smoking and Nicotine Neuropsychopharmacology: Some Future Research Directions. Neuropsychopharmacology (1998) 18 456-468. 8. Yildiz D. Nicotine, its metabolism and an overview of its biological effects. Toxicon. 2004 May;43(6):619-32 9. Quattrocki E, Baird A, Yurgelun-Todd D. Biological aspects of the link between smoking and depression. Harv Rev Psychiatry. 2000 Sep;8(3):99-110 10. American Cancer Society. Guide for quitting smoking. Available online at URL: http://www.cancer.org. Last accessed 11. Peters MJ and Morgan LC. The pharmacotherapy of smoking cessation. Med J Aust 2002. May 20;176(10):486-90 12. The health consequences of smoking: a report of the Surgeon General. Atlanta, Georgia: US Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention, National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, Office on Smoking and Health, 2004 13. Surgeon General's 2004 Report: Health Consequences of Smoking on the Human Body. Available online at URL: www.cdc.gov/tobacco/sgr. Last accessed 14. World Health Organization. Tobacco Free Initiative. Why is tobacco a public health priority? Available online at URL: http://www.who.int/tobacco. Last accessed 15. Clearing the Air: How to Quit Smoking...and Quit for Keeps. What Happens After You Quit Smoking. Tobacco Control Research. National Cancer Institute. Available online at URL: http://cancercontrol.cancer.gov. Last accessed 16. Centers for Disease Control. The Health Benefits of Smoking Cessation, a report of the Surgeon General, 1990. Page xi. US Department of Health and Human Services. Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion. DHHS Publication No. (CDC) 90-8416. 1990 17. CDC. Tobacco Information and Prevention Source. You can Quit Smoking Consumer Guide. Reviewed March 2005. Available online at URL:http://www.cdc.gov/tobacco. Last accessed 18. World Health Organization. New survey shows lack of training on tobacco cessation techniques for health-profession students. 31 May 2005: World No Tobacco Day. Available online at URL: http://www.who.int. Last accessed 19. Schroeder SA. What to do with a patient who smokes. JAMA Vol. 294. July 27, 2005, 482-487 20. Fiore MC, Bailey WC, Cohen SJ, et al. Treating tobacco use and dependence. Rockville, Md.: Department of Health and Human Service, 2000. Also available at http://swww.surgeongeneral.gov/tobacco 21. Cryan JF, Gasparini F, van Heeke G, Markou A. Non-nicotine neuropharmacological strategies for nicotine dependence: beyond bupropion. Drug Discovery Today. 2003; 8:1025-1034 Test-térkép 1. Hansen H and Diemer B. The International Association for the Study of Lung Cancer - an international response to a global scourge. CancerFutures. Vol 2. July/August 2003, 169-170. Springer-Verlag. France 2. The Smoker s Body; updated reproduction of The smoker s body originally produced by COLORS magazine, issue 21, July- August 1997. Tobacco Free Initiative http://www.who.int/tobacco, WHO, Geneva, 2004 3. Centers for Disease Control and Prevention. Lung Cancer Statistics. Available online at URL: http://www.cdc.gov/cancer/lung/statistics.htm. Last accessed 4. Global Burden of Disease Estimates. World Health Organization. 2002. Available online at URL: http://who.int/healthinfo/bodestimates/en/index.html. Last accessed 5. Centers for Disease Control and Prevention. Cigarette-smoking attributable morbidity - United States, 2000. MMWR Weekly. September 5, 2003 / 52 (35);842-844. Available online at URL: http://www.cdc.gov/mmwr. Last accessed 6. Hurd S. The Impact of COPD on Lung Health Worldwide. Chest. 2000;117:1S-4S. American College of Chest Physicians 7. American Heart Association. Risk Factors and Coronary Heart Disease and Stroke. Available online at URL: http://www.americanheart.org. Last accessed EUCHAM086b