FELKÉSZÍTÉSI SEGÉDLET KATASZTRÓFAVÉDELMI VERSENYRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSHEZ

2011/2012. FELKÉSZÍTÉSI SEGÉDLET KATASZTRÓFAVÉDELMI VERSENYRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSHEZ

2 I. ELMÉLETI ISMERETEK 1. A KATASZTRÓFAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA, RENDSZERE A polgári védelem és a tűz elleni védekezés a katasztrófavédelem rendszere 2012. január elsejével ismét jelentős mértékű változáson ment, megy keresztül. A jogszabályalkotás sajátos eleme a jogszabályok hierarchiája (rendszere), mely alapján a törvényekre mintegy végrehajtási utasításként rendeletek is kiadásra kerülnek. E fejezeten belül azonban csak a katasztrófavédelmet szabályozó két alapvető törvénnyel foglalkozunk részletesebben. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozik a törvények megalkotása és kihirdetése. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, valamint a tűzoltóságról 2011. CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény megalkotásának az volt a célja, hogy szabályozza az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzését, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél a segítségnyújtást, és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogait és kötelezettségeit, meghatározta a védekezés szervezeti, személyi, tárgyi és anyagi feltételeit. A törvény előírja: a tűz megelőzésével kapcsolatos rendelkezéseket, így a hatósági tevékenységre, a felvilágosításra, oktatásra, képzésre vonatkozó szabályokat; a tűzoltással és műszaki mentéssel összefüggő rendelkezéseket, amelyek magukba foglalják a tűz jelzésére, a tűzoltásvezető jogaira, valamint az állampolgárok és a különböző szervezetek tűzoltásban való részvételére vonatkozó előírásokat; a műszaki mentési tevékenység legfontosabb szabályait; a tűzesetek vizsgálatával kapcsolatos alapvető rendelkezéseket; A jelenleg hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatot (28/2011. BM Rendelet) rendelkezik: a létesítmények, építmények kialakítására, a gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára, a technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi előírásokról, a tűzveszélyességi osztályokról, és az osztálybasorolás szabályairól. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. CXXVIII. törvény kiadásának célja a lakosság biztonságának és biztonságérzetének növelése, a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának fokozása, a katasztrófavédelmi szervezetrendszer erősítése, a katasztrófavédelmi intézkedések eredményességének növelése. A törvény meghatározza többek között: a katasztrófavédelem rendszerének résztvevőit, azok feladatát, a polgári védelmi feladatokat, azokat a veszélyhelyzeteket, amelyek esetén különleges rendszabályokat kell bevezetni, a polgári védelmi kötelezettség fogalmát és szabályait, a polgári védelmi szolgálat elrendelésének (bevezetésének) módját, az adatszolgáltatás és az adatkezelés rendjét. A polgári védelem katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatai: a) a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra, b) a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása, c) a tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás, d) az egyéni védőeszközökkel történő ellátás, e) védelmi célú építmények fenntartása, f) a lakosság kimenekítése, kitelepítése és befogadása, g) gondoskodás a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) és a kritikus infrastruktúrák védelméről, h) a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, és az ezekkel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések, i) a települések kockázatértékelésen alapuló veszélyeztetettségének felmérése, j) a veszélyelhárítási tervezés, szervezés, k) közreműködés a kulturális örökség védett elemeinek védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, és a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában.

3 A polgári védelmi kötelezettség a belföldi lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, minden nagykorú magyar állampolgár férfira és nőre kiterjed (a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárig), akik nem esnek a polgári védelmi kötelezettség alóli mentesség alá. A törvény értelmében ezek az állampolgárok veszély esetén a károk felszámolására polgári védelmi szolgálatra rendelhetők be. A pv-i megjelenési és szolgálatadási kötelezettség teljesítését, valamint a település azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataira történő beosztást a kötelezett lakcíme szerint illetékes polgármester határozatban rendeli el. A törvény megállapítja, hogy Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, az állampolgárok, a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat, az állami mentőszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen részt vevő társadalmi szervezetek, az egyesületek az erre a célra létrehozott köztestületek, a nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és előidézője, az állami szervek az önkormányzatok bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani. A katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. A katasztrófavédelem felépítési rendszere A katasztrófák elleni védekezés állami szintű irányítása a Kormány feladata. Ennek megfelelően a kormány: megszervezi a katasztrófák elleni védekezés irányítását, a végrehajtás összehangolását, a megelőzés és végrehajtás feladatainak minisztériumok, országos hatáskörű szervek közötti koordinációját. kihirdeti a veszélyhelyzetet, és dönt az adott térség katasztrófa-sújtott területté nyilvánításáról. bevezeti - rendeleti úton - a veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályokat, amelyek tizenöt napig vannak érvényben, meghosszabbításukra az Országgyűlés adhat felhatalmazást. létrehozza a Kormányzati Koordinációs Bizottságot, amely előkészíti a kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseit. A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter: a BELÜGYMINISZTER. A Belügyminiszter felelős az irányítása alá tartozó katasztrófavédelmi szervezetek működéséért. A katasztrófavédelem hivatásos központi szerve a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (budapesti székhellyel). Területi szervei a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok (megyei székhellyel). A Kormány a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerveiként a katasztrófavédelmi kirendeltségeket jelöl ki. Kapcsolódó anyagok/ mellékletek: Jogszabály kivonatok (törvények, rendeletek)

2. A KATASZTRÓFA FOGALMA, FAJTÁI 4 A "Katasztrófavédelmi törvény megfogalmazásában a katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. Hazánkban leggyakrabban előforduló katasztrófák: Hazánk "katasztrófa-múltját" tanulmányozva a régmúlt századokra visszatekintve két alapvető katasztrófával találkozunk, az árvízzel és a földrengéssel, elvétve találkoztunk az aszály említésével. Legújabb kori történelmünk során a társadalmi és technikai fejlődés következményeként a bekövetkezhető katasztrófák sora lényegesen megszaporodott. Ezek a katasztrófák bekövetkezhetnek hazánk területén, de más országokban is, kártékony hatásuk átterjedhet hozzánk is. Ilyenek lehetnek: nukleáris baleset, víz-, levegő-szennyezés, migráció, bűnözés, árvíz, járványok. Mint lehetséges katasztrófával azonban számolni kell még: a szélviharral, tűzvésszel, felhőszakadással, jégesővel, járványokkal, veszélyes anyagok kiáramlásával, közlekedési balesettel, robbantásokkal. Néhány gondolat a két legjelentősebb veszélyről: Árvíz: Árvízről akkor beszélünk, ha a folyó vízszintje megemelkedik, a folyó kilép a medréből és elönti a környező településeket. Magyarországon az éghajlati és topográfiai adottságok miatt gyakoriak és veszélyes változó mértékűek az árvizek. A folyók árhullámait csoportosíthatjuk abból a szempontból, hogy azokat hóolvadás, illetve csapadék, vagy a kettő együttesen okozza. Megkülönböztethetünk jeges és jégmentes árvizeket. Az árhullámok jellegét döntő mértékben meghatározza az is, hogy azok a vízgyűjtő milyen nagyságú részén keletkeznek. A Közép- és az Alsó-Tiszán az árhullámok kialakulásához a kiváltó időjárási helyzetek több napos, esetenként több hetes halmozódása, illetve ismétlődése szükséges. A kisebb vízgyűjtő területeken (pl. Felső-Tisza, Bodrog, Körösök, stb.) már egy-egy nagy csapadékot adó olyan időjárási helyzet is okozhat árhullámot, amelynek fennmaradása gyakran csak 12-24 óra. A kisebb folyókon (pl Zagyva, Tarna) illetve a domb- és hegyvidéki patakokon már néhány óráig tartó lokális, heves csapadéktevékenység is kiválthat esetenként akár jelentős árhullámokat. Az utolsó 180 év legnagyobb árvizei közül az 1838. évi dunai árvíz jeges áradásból, a tiszai árvizek közül az 1879. évi árvíz tavaszi áradásból, az 1888. évi téli csapadékból, az 1895. évi is a téli hótakaró olvadásából, az 1919. évi tavaszi csapadékból származott. Különösen magas volt a Tisza középső és alsó szakaszán az 1932. évi árvíz, melyet a Maros árvize, majd az 1970. évi, melyet a Tisza és az összes mellékfolyók egyidejű katasztrofális árvize emelt a tavaszi árvizek közül a legnagyobb magasságra. Az 1985. évi felső-tiszai jeges árvíz a maga nemében példátlan volt a tiszai árvizek sorában. A legutolsó igazán jelentős árhullám 2000-ben, illetve 2006-ban vonult le a Tiszán. Az elmúlt évtizedben egymást követték a rendkívüli árvizek, amelyek több szelvényben évente újraírták a maximális vízszintek magasságát. Az árvízmentesítés módszerei: - a folyók mentén gátak építése; - folyószabályozás az árvízvezető képességek növelése érdekében; - árapasztók építése a vízhozam megosztására; - a vízmennyiség tárolása, késleltetése a folyó felső szakszán. Magyarország adottságai: - az ország határát 89 kisebb-nagyobb vízfolyás szeli át; - hazánkban a folyók mentén kb. 4220 km töltés, gát van kiépítve; - hazánk árvízveszélyes helyei: Felső- és Közép-Tiszavidék, a sajó, és a Bodrog völgye, a Körösök vidéke és alkalmanként a Duna. Belvíz Belvíz az árvíz vagy felhőszakadás folytán felgyülemlett csapadék vagy feltörő talajvíz, ide nem értve az elöntés nélküli átnedvesedést vagy felázást. Vízszennyeződés Mérgező anyagok bekerülése a természetes vizekbe, amelyek az élőlények károsodását és pusztulását eredményezheti.

5 Földrengés: Földrengésről akkor beszélünk, ha a föld felszínén és belsejében mozgások, hullámzások keletkeznek. A kitörési helyet epicentrumnak nevezzük. A világon két földrengési öv van, az egyik a Csendes-óceáni, a másik a Földközi-tengeren át Ázsiáig húzódó öv, mely övek szélessége néhány száz, hosszúsága több ezer km. Hazánk egyik övbe sem tartozik, de kisebb rengések előfordulnak. A földrengések okozói: - a földkéregben végbemenő mozgások; - vulkánkitörések; - nagy méretű barlangok beszakadásai; - emberi robbantás. A pusztítás mértéke függ: - az epicentrumban elszabadult energiától; - a pusztítási helynek az epicentrumtól való távolságától; - az epicentrum kőzetfizikai paramétereitől. Fontos tudni: a földrengések erősségét a Richter-skála (9 fokozat) és a Mercali skála (12 fokozat) szerint adják meg; hazánk történetének legnagyobb földrengései 1763-ban Komáromban történt, amely 6,3 erősségű és IX fokozatú volt; az 1911. évi kecskeméti rengés 5,6 erősségű és VIII intenzitású volt; az utóbbi ötven év legjelentősebb földrengése 1956-ban Dunaharasztin a Mcs szerint 8 fokú erősségű volt, melynek még kb. 180 kisebb erősségű utórengése volt, legutóbb a Balaton-felvidéken volt nagyobb földrengés, ami 1985. 08. 25-én Berhida és Peremarton térségében következett be a Mcs szerint 7 fokos rengéssel, emberéletben nem esett kár, az épületekben azonban jelentős kár keletkezett, a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol ilyen erősségű földrengés előfordulhat, ott a jövőben is várható hasonló rengés. Az alapvető magatartási szabályok földrengéskor a következők: Hagyd el az épületet! A liftet ne használd! Védd a fejed, arcod, szemed és szükség esetén a szabad bőrfelületet is! Nedves ruhával védekezhetsz a gázok és a füst ellen! Ne késlekedj az állatok vagy fontos értékeid mentésével, mert az életedbe kerülhet! Az út közepén, és ne a járdán haladj! Ha nem tudod elhagyni az épületet, zárd el a gázt, oltsd ki a nyílt lángot! Próbálj az ablakból jelzést adni, hogy ki tudjanak menteni! Kapcsold be a rádiót, TV-t, figyelj a külső tájékoztatásra, hangosbeszélőre, szirénára, informáld a szomszédokat is! Ha tűz keletkezik, próbáld azonnal eloltani, lokalizálni! Védd magad az esetleg lehulló tárgyak ellen! Keress menedéket az épület szilárd belső helyiségeiben, akár egy erős asztal alatt, kerüld a dőlésveszélyes tárgyak közelségét. Az alapvető magatartási szabályok árvízkor a következők: Kapcsold be a rádiót, TV-t, figyelj a külső tájékoztatásra, hangosbeszélőre, szirénára, informáld a szomszédokat is! Ne telefonálj, csak segélykérési céllal! Ha elrendelték a kitelepítést, ne mondj ellent, kövesd az utasításokat! Készíts túlélő -csomagot! Zárd el és kapcsold ki a gázt, villanyt, vizet ha elhagyod a lakást, és zárd az ajtókat, ablakokat is! A csomagot hátizsákban vagy válltáskában vidd, kezeid maradjanak szabadon! Öltözz rétegesen, kényelmesen! Gondolj a családtagok szükségleteire is! A megadott gyülekezőhelyet gyalog közelítsd meg! Csoportosan közlekedj, hogy segíthessetek egymáson! A gyülekezőhelyen várd meg a további utasításokat! Ne hallgass rémhírekre, ne terjeszd azokat! Bízz azokban, akik felkészültek a védelmedre, és érted is vállalják a veszélyt! A fenti magatartásszabályokból aszerint kell választanod, hogy el tudod-e hagyni az épületet, amelyben tartózkodsz, vagy sem.

6 Szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek A meteorológiai körülmények szélsőséges alakulása következtében kialakult veszélyhelyzetek. A katasztrófák kialakulása szempontjából a csapadékon kívül a legjelentősebb időjárási elem a légmozgás. A levegőtömegek horizontális irányú mozgását légnyomáskülönbségek indítják el a Földön, mert a légkör egy olyan egyensúlyi állapotra törekszik, ahol az adott magassági szintben mindenütt egyforma nyomás uralkodik. A melegebb levegő könnyebb, ezért felemelkedik, helyébe hűvösebb, nagyobb nyomású levegő érkezik. A felszín közelében így kialakuló szél mindig a magas nyomású hely felől az alacsony nyomású területek felé fúj, sebessége pedig az érintett területek közötti légnyomás függvénye. A szél tehát irányával és sebességével jellemezhető. Irányát mindig arról az égtájról nevezzük, amerről fúj. A sebesség mérésénél pedig azt is figyelembe kell venni, hogy a légtömegek nem egyenletesen, hanem lökésszerűen mozognak. A szélerősség mérésére a levegőrészecskék mozgásának sebességét használják. Ezt a sebességet km/h-ban, vagy úgynevezett Beaufortskála szerinti erősséggel szokás megadni. Hazánkban ritka (de az elmúlt évek tapasztalata alapján egyre gyakoribbak) a 90-140 km/h sebességet elérő, vagy azt meghaladó szelek. A 9-es erősségű szél (vihar) esetén nagyobb útakadályokkal, egyes fasorokkal szegélyezett utakon járhatatlan torlaszokkal számolhatunk. A Föld forgásának a hatására az északi féltekén a légtömegekben a nyomáskiegyenlítődés az óramutató járásával ellentétes örvények formájában valósul meg. Ezeket hívják ciklonnak. Általában ezek hoznak esős, szeles időt. A magas nyomású területekről a levegő kifelé áramlik és az előzővel ellentétes irányú légmozgásokat hoz létre. Ezek az anticiklonok, melyek az óramutató járásával megegyező irányba forognak. Ezeket általában meleg és derült idő kíséri. A ciklonok és az anticiklonok nem csak forgó mozgást végeznek, hanem haladnak is. Közép-Európa felett általában Ny-ról K-felé. Az átvonuló légörvények határozzák meg a szél alakulását. A ciklonok területén a hideg és meleg légtömegek sávokba rendeződnek. Ezek között a sávok között húzódó határokat nevezzük frontnak. Attól függően, hogy milyen hőmérsékletű levegőtömb frontfelületről beszélünk, megkülönböztetünk hideg- és melegfrontot. A hideg frontot hirtelen időjárás-változás követi. A nyári hidegfrontokat gyakran kísérik viharok is. Kapcsolódó anyagok/ mellékletek: Katasztrófák csoportosítása (táblázat) Magyarország katasztrófaveszélyes területei (térkép) Katasztrófák a történelemben (táblázat)

3. A VESZÉLYES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA, A LAKOSSÁG RIASZTÁSA 7 3.1. A VESZÉLYES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA A tehervagonokon, teherautókon, tartálykocsikon feltétlenül jelezni kell valamilyen módon, ha veszélyes anyagokat szállítanak. Ilyenkor egy vagy több 30x40 cm nagyságú narancssárga táblát helyeznek a jármű elejére és hátuljára is. Ha a táblán nincs szám, ez azt jelenti, hogy a jármű darabos árut szállít, vagy többféle veszélyes anyag van rajta. Ha tartályban szállít anyagot (gáz, folyadék), akkor számozott sárga tábla van rajta. Mivel gyakran előfordul ezeknek a járműveknek a balesete, jó tudni, mit is jelenthetnek ezek a számok. A tábla alapszíne narancssárga, fekete szegéllyel, amit középen egy vízszintes fekete vonal választ el. Felső részén a veszélyt jelző szám, alsó részén a szállított anyag beazonosítását segítő szám áll. Mit jelentenek ezek a számok? Az első szám a főveszélyt, a második és a harmadik szám a további veszélyeket jelzi. Az alsó mezőben lévő négyjegyű szám a szakemberek számára pontosan megmondja, hogy milyen anyagot szállít a jármű. Nekünk elég, ha közelebbről megismerkedünk a felső mezőben lévő két számmal (néha három), ami megmondja, hogy milyen veszéllyel nézünk szembe. Főveszély járulékos veszély X 3 3 8 1428 Az anyag azonosítási száma A veszélyt jelző számok jelentése: 2. gázkiszabadulás 3. gyúlékonyság (folyékony anyag) 4. gyúlékonyság (szilárd anyag) 5. oxidáló hatás 6. Mérgező hatás 8 maró hatás 9. heves reakció veszélye Ha ezeket a számokat tudjuk, minden elhaladó járműnél megállapíthatjuk a veszély mértékét Ha az első számjegyet megkettőzik, azt jelenti, hogy az adott veszély nagyon erős. A számok előtt néha X-et is láthatunk ez a tűzoltónak nagyon fontos jelzés. Azt jelenti, hogy az anyag vízzel veszélyes módon reagál, ezért ilyen jármű tüzét vízzel oltani tilos. A táblák titka A veszélyes árukat szállító járműveken gyakran találunk érdekes jeleket tartalmazó táblákat. Ezeket a jellel ellátott táblákat bárcáknak hívjuk. Mivel használatuk nemzetközi előírás, a világ minden pontján felismerik őket. Nézzünk néhány példát! A csúcsára állított piros négyszög, benne fekete vagy fehér láng: gyúlékony folyadék vagy gáz A csúcsára állított négyszög piros csíkokkal, benne fekete láng: gyúlékony szilárd anyag A csúcsára állított fehér négyszög, benne két sípcsonton halálfej: mérgező anyag A csúcsára állított sárga négyszög, benne fekete láng: gyújtóhatású anyag A csúcsára állított kék négyszög, benne fekete vagy fehér láng: vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyag. Teendők veszélyes árut szállító jármű baleseténél Ha ilyen balesetet látunk, soha ne menjünk a jármű közelébe, ne érjünk a kiömlő anyaghoz, távolról próbáljuk leolvasni a tábla számjeleit! Ha veszélyes anyagot szállító jármű balesetét látod, jelezd a tűzoltóságnak, rendőrségnek, mentőknek. Mit kell közölni telefonáláskor? Mi történt? milyen esemény (ütközés, borulás, tűz stb.), milyen jármű? (teherautó, tartálykocsi), milyen számokat látunk?

került-e a szabadba veszélyes anyag? Hol történt? hely, időpont. Milyen sérülések vannak? emberekben, járműben, környezetben, Ki a bejelentő? Név, cím, telefonszám 8 3.2. A VESZÉLYHELYZETI FELDERÍTŐ CSOPORT VFCS Ha egy baleset helyszínén ismeretlen anyag kerül a levegőbe, vagy a talajba, akkor kihívják a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportot, ( VFCS ) amelynek az a feladata, hogy veszélyes anyagokkal (vegyi-, tűz- és robbanásveszélyes, valamint radioaktív anyagokkal) bekövetkezett balesetek, természeti és civilizációs katasztrófák esetén segítsen a károk felmérésében, kiterjedésének megelőzésében, csökkentésében. Ha közvetlen életveszély áll fenn, segít a mentésben, a káros anyag eltávolításában, és az elsősegélynyújtásban is. A VFCS alaprendeltetéséből adódóan a baleset vagy katasztrófa helyszínén az alábbi feladatokat végzi el: Felméri, hogy a lakosság és az anyagi javak milyen veszélyben vannak Elemzi, hogy milyen károk vannak a területen Gyorsan továbbítja a megfelelő adatokat és információkat Biztosítja a biztonságos feltételeket a csoport személyzetének munkavégzéséhez Biztosítja a hírösszeköttetést Segít a lakosság gyors helyszíni riasztásában, informálásában Szakmai tanácsokat ad a baleset vagy katasztrófa helyszínén dolgozó szervek, személyek részére. A VFCS-k az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz tartoznak, létszámuk 3 fő (1 fő csoportparancsnok, 1 fő felderítő és 1 fő gépjárművezető), állandó 24 órás készenlétben állnak. Riasztásuk a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok ügyeleti szolgálatai útján történik. Mozgási körletüket tekintve ideális esetben 50 km-es körzetben tevékenykednek. Alapvetően elsősorban saját megyéjük teljes területén dolgoznak, de saját megyéjük mellett más megyéket is ellátnak. Milyen gyorsan kell elérniük a baleset helyszínét a riasztást követően? helyi, illetve regionális alkalmazás esetben: országos szintű alkalmazás esetében: 60 perc 120 perc A VFCS-k optimális információs lehetőségekkel rendelkeznek. Ez magában foglalja a gyors, pontos kapcsolatteremtés, valamint az adatszolgáltatás lehetőségét. A VFCS-k működéséhez szorosan hozzátartozik a bázis-háttér. A bázisok (intézmények laboratóriumai) együttműködése révén lehetőség nyílik közvetlen szakmai egyeztetésre, a vett minták további részletes elemzésére. Összességében a VFCS-k országos szintű rendszere biztosítékot nyújt arra, hogy a katasztrófák bekövetkeztekor gyors helyszíni információkhoz jussunk, másrészt a helyszínen kárelhárítási munkákat végző együttműködők (rendőrség, tűzoltóság, mentő stb.) azonnali információkat kapjanak a beavatkozás lehetőségeit illetően. Néhány érdekesség a VFCS tevékenységéről: Egyedül soha nem tevékenykedhetnek Kötelező védőruhát hordaniuk Épületbe lépéskor villanyt gyújtani, gyufát, csengőt használniuk tilos! Leülni, térdelni tilos! Enni, wc-t használni, cigarettázni stb. a szennyezett területen tilos! Ezt a feladatot csak képzett vegyi- és sugárfelderítők végezhetik, akik fizikailag, szakmailag, pszichikailag is megfelelnek az erős terhelésnek.

9 3.3. NUKLEÁRIS VAGY RADIOLÓGIAI BALESETEK 3.3.1. Ionizáló sugárhatások veszélyei, a védekezés módszerei Mi az ionizáló sugárzás? Az ionizáló sugárzások rendkívül sokfélék lehetnek, de a közös vonásuk az, hogy anyaggal találkozván (ahol az anyag éppúgy lehet a földet körülvevő légréteg, mint a testünket alkotó sejtek bármelyike) képesek annak alkotóelemeit ionizálni. Az ionizáció, mint fizikai folyamat kémiai hatásokhoz, majd biológiai elváltozásokhoz vezethet. Az ionizáló sugarak állhatnak töltött részecskékből (az elektronok seregét béta-sugárzásnak nevezzük, a hidrogén atommagjai a protonok, a hélium atommagok alkotják az alfa-sugárzást). De létrehozhatnak ionizációt semleges (elektromos töltés nélküli) részecskék (pl neutronok) is. A hatás jellemzése, mértékegysége Egyelőre elegendő, ha egyetlen gyűjtőfogalommal ismerkedünk meg, ez a dózis. A különböző dózis fogalmak egyszerűen mérhető fizikai mennyiségeket jelölnek. Az ionizáló sugárzások hatásának ismertetésekor egyetlen dózis egységet fogunk használni, a sievert -et illetve ennek kisebb egységeit pl: ezred részét: ez a millisievert (kiejtése: miliszívert), rövid jele: msv. Az egység nagyságának érzékeltetésére álljon itt két jellemző adat: - természetes forrásokból valamennyiünket körülbelül évi 2-5 msv sugárterhelés ér; - az emberi szervezet egészét rövid idő alatt érő 3000-4000 msv besugárzásba az érintettek kb fele mintegy 1 hónap alatt belehal. Milyen forrásokból ér bennünket ionizáló sugárzás? Mindenek előtt meg kell különböztetni külső és belső sugárforrásokat. Külsőnek nevezzük mindazokat a forrásokat, amelyeket testünkön kívül helyezkednek el, s a szervezetünkbe csak az általuk kibocsátott sugarak jutnak. Belső sugárforrásról van szó, ha valamilyen módon lenyelés, belégzés útján bekerül a szervezetünkbe a sugárzó anyag. A források másik jelentős felosztása eredetük szerint történik: a források lehetnek természetes vagy mesterséges eredetűek. Természetes forrásnak tekintjük a világűrből, illetve a Napból és a talajból hozzánk érkező sugárzásokat. A mesterséges sugárforrások az utóbbi bő 100 évben jelentek meg. Egy részüket az orvosi alkalmazások, más részüket ipari felhasználásra (pl energiatermelésre) készítik. Hogyan hatnak szervezetünkre az ionizáló sugarak? Az egész testet érő nagy (legalább 1000 msv) besugárzás hatására közvetlen, rövid időn belül jelentkező súlyos tünetek lépnek fel. Ezek erőssége a besugárzás nagyságával arányos, mintegy 3000-4000 msv felett az esetek nagy részében halálhoz vezet. A kisebb besugárzások jellemzője, hogy nem ismerünk olyan megbetegedést, amit kizárólag ionizáló sugárzások válthatnak ki, vagyis néhányszor 100 msv besugárzást elszenvedett személyeknél csak bizonyos amúgy is előforduló betegségek (pl rák) gyakorisága (előfordulási valószínűsége) nő meg. Hogyan védekezzünk ha kell? Nem zárhatjuk teljes biztonsággal, hogy valaha egy, a lakosság egyes csoportjait is érintő baleset következhet be, valamely ipari alkalmazás során. Egy ilyen baleset káros hatásainak minimális szintre szorítására ma már Magyarországon is rendelkezésre állnak a megfelelően képzett szakemberek és korszerű eszközök. Hogyan tájékozódhatunk a sugárzás mértékéről? Ha sugárveszéllyel járó baleset történik, a legtöbb esetben maga a baleset előidézője jelenti elsőként az eseményt. Erre ma már nemzetközi egyezmények is kötelezik az érintetteket. A be nem jelentett események észlelésére, vagy egy bejelentett baleset esetén a kibocsátott radioaktív anyag terjedésének követésére épült ki hazánkban az Országos Sugárfigyelő Rendszer, amely a figyelmeztető szint elérésekor jelez. Ez a szint a természetes sugárzás mintegy ötszöröse még mindig nem jelenti azt, hogy az állomás közelében lévők közvetlen veszélyben lennének, csupán a szakembereket figyelmezteti a kivizsgálás megkezdésére.

10 3.3.2. Mi a teendőnk nukleáris vagy radiológiai baleset esetén? A következő átfogó jellegű ajánlásokat, mindig az adott helyzetben, az illetékes hatóságok konkrét utasításait szem előtt tartva kell figyelembe venni. 1. a felkészülés időszakában: a háztartásban legyen 3-4 napra elegendő ivóvíz és élelmiszer készlet sugárszennyezéstől védett elzárható edényekben (ládákban), hűtőszekrényben, hűtőládákban (szénhidrát, fehérje és zsírtartalom 60-25-15%-os arányban); legyenek a lakásban ajtók, ablakok szigetélésére szolgáló anyagok; tudni kell, hogy szükség esetén hol szerezhetjük be a káliumjodid tablettákat, illetve ha van előre kiosztva, hol tároljuk és meg van-e a használati utasítás; ha van előre kiosztott védőeszköz, időnként ellenőrizze állapotát; tartson a háztartásban kere4skedelemben kapható porvédő álarcokat; akik állandóan gyógyszert szednek, legyen mindig több napos készletük; legyen tartalék tüzelőanyag bekészítve, fedett helyen, és világító eszköz, elemes rádió arra az esetre, ha áramkimaradás lenne. 2. A riasztást (a veszélyhelyzet elrendelését) követően Elzárkózáskor figyeljük a Magyar Rádió és a Magyar Televízió közszolgálati műsort szóró adóin, valamint a katasztrófavédelem közléseit átvevő, országos, körzeti és helyi rádió és televízió adókon keresztül leadott információkat; szomszédoknak, gyerekeknek, idős embereknek hívja fel a figyelmét a veszélyre, mert esetleg ők nem hallották vagy másképp értelmezték a riasztás jelét. mielőtt elzárkózna, gondoskodjon a háziállatokról, az értékes kint lévő tárgyakat (edények, járművek, száradó ruhák) vigye zárt fedett helyre, az állatokat terelje istállóba. A kutat, takarmányt takarja le fóliával. miután ellenőrizte, hogy kint rend van, zárkózzon be a lakásába, ellenőrizze a nyílászáró megbízható záródását; kapcsolja a be a közszolgálati TV-t és rádiót informálódás és utasítások vétele céljából; a szellőzést, klímát kapcsolja ki, ügyeljen, hogy ne legyen huzat a lakásban; a kályhák, kémények ajtóit is jól zárja el; ha szükséges a rosszul záródó ablakokat, ajtókat szigetelje le, és ügyeljen a benti levegő minőségére (pl ne használjon nyílt lángot, kályhafűtést gázkályhát); figyelje a rendőrség, a katasztrófavédelem hangszórós közleményeit és pontosan kövesse az utasításokat; helyezze készenlétbe a káliumjodid tablettákat és a porvédő álarcokat; ha útközben távol otthonától érte a riasztás, igyekezzen menedéket keresni, a hatósági szervektől tanácsot kérni; ha gépkocsival utazik menjen a legközelebbi lakott településre, a gépkocsit állítsa le olyan helyen, ahol nem akadályozza a forgalmat és keressen menedéket; ha munkahelyén érte a riasztás, akkor kövesse a munkahelyi vezető utasításait; ha lakásban van, készüljön fel az esetleges óvintézkedések, pl kitelepítés, áttelepítés végrehajtására; kerülje a felesleges telefonálásokat, ne terhelje túl a telefonvonalakat; ügyeljen a tűzvédelmi rendszabályok betartására, ne nehezítse meg figyelmetlenségével saját maga és mások helyzetét; a radioaktív szennyeződés áthaladásakor a lakásban tartózkodjon a legvastagabb falú, legjobban elszigetelt szobában; ne tartózkodjon a nyílászárók közelében, hanem a szoba közepén; lehetőleg ne tartózkodjon fa vagy könnyűszerkezetű házban. A házon kívül és visszatéréskor ha valamilyen okból a kiülepedést követően a lakásból ki kellett menni pl munkát végezni, akkor a kint tartózkodást a lehető legrövidebb időre kell korlátozni; olyan kinti ruhát kell viselni, amely a házba való visszatéréskor kint hagyható fedett helyen; kerüljük a port felkavaró tevékenységet; viseljünk sapkát, köpenyt porálarcot.

11 Teendők kitelepítés elrendelésekor a kitelepítés végrehajtható saját vagy központilag biztosított járművel; saját járművel történő haladás esetén ügyeljünk a forgalom irányítók jelzéseinek betartására; személyi szükségletre ne vigyünk 20 kg-nál nagyobb csomagot; a személyes csomag tartalma:személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, 2-3 napi hideg élelem és ivóvíz légmentes dobozban, palackban, evőeszközök, fehérnemű, lábbeli, évszaknak megfelelő tartalék ruha, tisztálkodó eszközök, gyógyszerek, egyéni védőeszköz, takaró, hálózsák, elemes rádió, zseblámpa; gondoskodjunk hátrahagyott állatainkról; jelentsük be, ha tudomásunk van róla, hogy valaki nem tudja, vagy nem akarja végrehajtani a kitelepítést; központi kitelepítéskor csak a megadott időben menjünk a gyülekezési helyre, ingóságaink elszennyeződését akadályozzuk meg; a lakást elhagyás előtt áramtalanítsuk, a gáz- vízcsapok elzárását ellenőrizzük. Jódtabletták bevételének szabályai csak akkor vegyük be, amikor az illetékes hatóságok felszólítottak rá, és csak azon korcsoportok, akiket utasítottak rá; annyit vegyünk be (akkora adagot), amennyit mondtak; vegyük figyelembe a használati utasításban foglaltakat.

3.4. RIASZTÁS, TÁJÉKOZTATÁS 12 A lakosság riasztása, a riasztás jelzései A lakosság riasztására, az érvényben levő jogszabályok két esetet határoznak meg, a légi-, illetve a katasztrófariasztást. A veszély elmúlásának jelzése megegyezik mindkét esetben. A légi-, illetve a katasztrófariadó elrendelését követően a megyei közgyűlés elnöke és a polgármester elrendeli a polgári védelmi szolgálatot, és gondoskodik a lakosság megfelelő tájékoztatásáról, valamint megteszi a szükséges intézkedéseket a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmére. Riasztás szirénákkal: A jelzés megnevezése: A jelzés leírása: Szirénajelek, jelzések KATASZTRÓFARIADÓ 120 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú (133 Hz és 400 Hz közötti) folyamatos szirénahang. A jelzés megnevezése: A jelzés leírása: RIADÓ ELMÚLT A riadó elmúlt jelzés: kétszer egymás után megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú (400 Hz) szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel. A riadó elmúlt jelzés a légiriadó, valamint a katasztrófariadó jelzés feloldására is vonatkozik.

13 A jelzés megnevezése: A jelzés leírása: MORGATÓ PRÓBA A próba során alkalmazott jelalak első részében 6 másodperces időtartamban 400 Hz-ig felfutó jelzés kerül leadásra, majd a jel lefutása következik be. Ki rendelheti el a lakosság katasztrófa riasztását? A katasztrófariasztás elrendeléséért felelős: országos vagy több megyét érintő veszélyeztetettség esetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter - a Kormány utólagos tájékoztatásával - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján, megyei, fővárosi szintű veszélyeztetettség esetében a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter utólagos tájékoztatásával - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján, település veszélyeztetettsége esetén a polgármester - a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke utólagos tájékoztatásával - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve útján, a gazdálkodó szerv területén a gazdálkodó szerv vezetője, a polgármester és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének egyidejű tájékoztatásával. A lakosság riasztásának lehetőségei A lakosság riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának módjai: a) elsősorban közérdekű közlemény közzétételével, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően, b) a lakossági riasztó rendszer eszközeivel, c) a technikai feltételek megléte esetén elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével, d) a helyben szokásos módon (hangosbemondó, hírvivő, falragaszok), e) a riasztás és veszélyhelyzeti tájékoztatás közzétételére alkalmas, helyben rendelkezésre álló egyéb eszközökkel, így a rendvédelmi szervek, magánszemélyek élőbeszéd sugárzására alkalmas kihangosító eszközei, valamint kézi kihangosító eszközök, f) szükség és lehetőség szerint az a)-e) pontban megjelöltek egyidejű alkalmazásával. Szöveges közlés műsorszóró adók útján: A közérdekű közleményt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által kiadott tartalommal kell közzétenni, melyet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve zártrendszerű kommunikációs csatornán ad át. A szöveges közlés tartalmazza különösen: a) a bekövetkezett esemény pontos helyét és idejét, b) az esemény várható hatásait, c) az okozott hatás kiterjedését, d) a keltett hatás várható időtartamát, e) a követendő magatartási szabályokat, f) a további tájékoztatási lehetőségeket.

A veszélyhelyzeti tájékoztatás 14 A veszélyhelyzeti tájékoztatás tartalma: a) a katasztrófaveszély, a bekövetkezett esemény, a védekezés, az irányadó magatartási szabályok, a lakosságvédelmi intézkedések, az elrendelt korlátozások, valamint a további tájékozódási lehetőségek, b) a helyreállítás időszakában az elemi lakhatási feltételek megteremtése, a külön döntés szerinti kárenyhítés lehetőségei, valamint a helyreállítás. A lakosság veszélyhelyzeti tájékoztatásáért felelős: a) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, b) a központi államigazgatási szerv vezetője, c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi és területi szervének vezetője, d) a megyei és a helyi védelmi bizottság elnöke, e) a polgármester, a főpolgármester, f) a gazdálkodó szerv vezetője Mi a teendő, ha megszólal a sziréna? Ne bámészkodjunk, a legrövidebb úton haza kell menni, vagy a legközelebbi fedett helyre, és be kell csukni az ajtókat, ablakokat, ki kell kapcsolni a szellőztető berendezéseket. Fedett helyre kell zárni a háziállatokat. Aki gépjárművel közlekedik, menjen a legközelebbi lakott településre, a gépjárművet biztonságosan állítsa le úgy, hogy a forgalmat és a mentést ne akadályozza, és menjen fedett helyre. A munkahelyen dolgozók illetve intézményekben tartózkodók a vezetők utasításai szerint tevékenykedjenek. Fel kell készülni az esetleges kitelepítés végrehajtására. Be kell kapcsolni a rádiót, televíziót, hallgatni kell a KOSSUTH adót vagy a helyi rádiókat. Nézni, figyelni kell az MTV 1 adását, ahol további tájékoztatást adnak a teendőkről. Figyelni kell a katasztrófavédelem és a rendőrség hangszórós közleményeit. Kapcsolódó anyagok/ mellékletek: Veszélyes áruk közúti szállítása (ADR) Veszélyes anyagok azonosítása, védekezés lehetőségei

4. A LAKOSSÁG VÉDELME 15 A lakosságvédelem alapvető módszerei a helyi és a távolsági védelem: a helyi védelem az elzárkózás a veszélyeztető hatás elleni védelemre alkalmas, illetve alkalmassá tett helyen, a távolsági védelem a lakosság veszélyeztetett területről történő kimenekítése, illetve kitelepítése, valamint befogadóhelyen történő átmeneti jellegű elhelyezése. Helyi védelem Legtöbbször elzárkózással valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a lakosság a veszélyeztető hatások elől az épületekbe zárkózik el, és nem hagyja el az épületeket, amíg a veszély el nem hárul. A nyílászárókat nedves törölközővel, pléddel tömíti. Erre például akkor van szükség, amikor egy ipari baleset során veszélyes vegyi anyagok kerülnek a levegőbe. Vannak olyan települések, ahol speciális védőképességgel bíró építmények, un. óvóhelyek is vannak, amelyek a nagyon veszélyes, például a sugárzó anyagok ellen is megvédenek. Az elzárkózás néhány alapszabálya: Az ablakok és az ajtó réseihez tegyünk vizes plédet, vagy törölközőt. Figyeljük a helyi rádió, televízió, hangosbemondó-kocsik közleményét. Lehetőleg ne használjuk hosszan a telefont. Mindig készítsünk vizet az edényekbe. Készítsünk elő néhány gyertyát, elemlámpát. Vegyük számba az élelmiszereket, gyógyszereket, készüljünk fel a túlélő-csomag összeállítására, az esetleges kitelepítésre A távolsági védelem (kitelepítés, kimenekítés) A távolsági védelem gyűjtőfogalom, amely magába foglalja a kitelepítést, kimenekítést, valamint az ebből adódó elhelyezési-befogadási, majd visszatelepítési feladatok végrehajtását. A kitelepítés, kimenekítés (ideiglenes lakóhely-elhagyás) a lakosság védelmét, illetve veszteségeinek csökkentését, a veszélyeztetett területről történő kivonását szolgálja a már közvetlen veszélyt nem jelentő területre. Ezzel az emberéletekben, anyagi javakban várhatóan kisebb veszteség következik be. kitelepítés: a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak veszélyeztetett területről történő - a veszélyelhárítási tervben meghatározottak szerinti - kivonása és befogadóhelyen történő átmeneti jellegű elhelyezése; kimenekítés: közvetlen életveszély esetében a lakosság veszélyeztetett területről történő azonnali kivonása; befogadás (ideiglenes elhelyezés a kimenekített, illetve kitelepített lakosság és létfenntartáshoz szükséges anyagi javak befogadóhelyen történő átmeneti jellegű elhelyezése; visszatelepítés: a veszély elmúltával a kimenekített, kitelepített lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak lakóhelyre történő visszajuttatása; Kimenekítés, kitelepítés esetén érvényesül az un. befogadási kötelezettség. A kitelepítés, kimenekítés történhet: egy településen belül települések között, az országhatáron belül nemzetközi viszonylatban, az országhatáron túl A kitelepítés és a befogadás elrendelésére jogosult: a) veszélyhelyzetben, a Kormány felhatalmazása alapján, illetékességi területére vonatkozóan - a polgármester, - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy, aki veszélyhelyzetben a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a polgármestertől átvette, - a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, b) halasztást nem tűrő esetben az illetékességi területére vonatkozóan - a polgármester, - a megyei, főváros védelmi bizottság elnöke. A visszatelepítés elrendelésére a megyei védelmi bizottság elnöke jogosult. A kitelepítés elrendeléséről szóló döntést az elrendelő írásba foglalja - akadályoztatása esetén az elrendelést követő legkésőbb 3 napon belül - és felhívás közzétételével gondoskodik a kihirdetéséről.

16 Általános magatartási szabályok kitelepítés elrendelése esetén: A lakosság a kitelepítéséről, kimenekítéséről szóló elrendelést követően bárhol értesül róla az első és legfontosabb számára, hogy ha lehetséges, hazatérjen a lakásába, családtagjait "összegyűjtse", mert a kitelepítésre, kimenekítésre a családnak együtt kell felkészülni. alapvető követelmény, hogy a kitelepítést irányító szerv utasításait be kell tartani, a gyülekezőhelyen pontosan meg kell jelenni, első feladat a veszélyhelyzeti ( túlélő ) csomag összeállítása, a megadott kitelepítési útvonalat kell használni, a kitelepítés során lehetőleg ne szenvedjen kárt a kitelepített lakosság családi és közösségi életviszonyai, valamint tekintettel kell lenni a kitelepített személyek korából, neméből vagy más tulajdonságából fakadó egyedi igényekre, ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában tartózkodnak, és az osztályok tanulóiért a nevelő felel, ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, a befogadási helyen le kell adnia a névsorukat, mindenkinek el kell döntenie, hogy saját maga által meghatározott befogadási helyre megy pld. rokonokhoz, vagy a befogadásra kijelölt helyre, az egyedül maradó gyermekekre, idősekre és betegekre megkülönböztetett figyelmet kell szentelni, a mozgásképtelen betegeket a gyülekezőhelyen be kell jelenteni, a segítők megérkezéséig maradnia kell valakinek mellettük, ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert a hátra maradt ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik. A lakásból való távozáskor: ki kell kapcsolni a villanyt az elektromos készülékeket, a világítást, el kell zárni a víz- és gázvezetéket, berendezéseket, el kell oltani a kályhákban, tűzhelyekben az égő tüzeket, be kell zárni az ablakokat, ha van leereszteni a redőnyöket, a lakásajtót kulcsra zárni, a mozgásképtelen beteg családtagokat a gyülekezési helyen be kell jelenteni, egy visszamaradó családtag felügyelete mellett meg kell várni, amíg az elszállításuk központilag megtörténik. A befogadóhellyel szemben támasztott követelmények: megfelelő távolságra helyezkedik el a veszélyeztetett területtől, biztosítja a befogadott lakosság számára az alapvető ellátást, így különösen: ivóvíz-, élelem- és orvosi ellátást, alapvető higiéniai feltételeket, az élelmezés és a hulladék megfelelő kezelésére szolgáló létesítményeket, a tartózkodásra és szállásra szolgáló, megfelelő méretű helyiségeket (személyenként legalább 3,5 m 2 ), az alapvető kulturális igények (vallási, közösségi) kielégítését. a befogadóhely alkalmazásakor: jól látható módon jelölni kell a helyiségek rendeltetését, biztosítani kell a befogadottak számára a házirend megismerését és gondoskodni kell a betartásáról, biztosítani kell a lelki segítségnyújtást, valamint a gyermekek és más különös gondoskodást igénylő személyek alapvető ellátását. A lakosságvédelem további csoportosítási lehetősége, amikor a védendő személyek számát vesszük alapul. E szerint beszélhetünk: egyéni védelemről csoportos védelemről. Egyéni védelem Az egyéni védelem többek között a mindenkori helyzet sajátosságainak megfelelően kiválasztott szűrő-, illetve szigetelő típusú légzésvédő-eszközökkel, bőrvédő eszközökkel, szükség-védőeszközökkel oldható meg. Olyan ipari balesetek, robbanások, stb. esetén, amikor az emberi életre veszélyes, káros anyagok kerülnek a levegőbe, védekezni kell a veszélyeztető hatások ellen. Ehhez különböző eszközöket használhatunk attól függően, hogy mi ellen akarjuk megvédeni önmagunkat és másokat. Légzésvédő eszközök A levegőbe került sugárzó, mérgező, illetve fertőző anyagok a szervezetbe legkönnyebben a légzőszerveken keresztül jutnak be, gyorsan szétáramlanak és felszívódnak. A légutak védelme ezért nagyon fontos. A légzésvédő eszközök megakadályozzák, hogy a biológiailag káros aeroszolok és gázok a légutakon keresztül a szervezetbe juthassanak, egyben biztosítják az életfunkcióhoz szükséges tiszta és megfelelő oxigéntartalmú levegőt, valamint az arc és szemek védelmét.

17 A, Szűrő típusú légzésvédő eszköz Gázálarc: a környezeti levegőből megszűri a szervezetet károsító anyagokat és a tiszta levegőt ún. légzéscsatlakozó közvetítésével juttatja el a használójához. A szűrő típusú légzésvédő eszköz alkalmazásának előnyei: használata különös képzettséget nem igényel, gyorsan elsajátítható, viselőjét a másik típushoz képest kevésbé korlátozza a mozgásban, az előírt tárolásmód és karbantartás mellett 10 évig is megőrzi védőképességét, a viszonylagos olcsósága nagyobb készletek beszerzését teszi lehetővé. E típus hátránya, hogy alkalmazási helyén a levegő oxigéntartalmának minimum 17%-nak kell lennie, a mérgező gázok koncentrációja pedig nem haladhat meg egy bizonyos nagyságot. Az előzőekből következően vegyi baleset közvetlen bekövetkezési helyén, vagy feltételezett oxigénhiányos helyen (barlang, mélyen fekvő pince stb.) e légzésvédő típus nem alkalmazható. A menekülő kámzsa: elnevezéséből adódóan a veszélyes környezetből való biztonságos eltávolítás hatékony eszköze. Védi a szemet, arcot, fejet. Kialakításakor arra törekedtek, hogy univerzális méretezésével valamennyi arcformához jól illeszkedjen. A menekülő kámzsa vegyszerálló alapanyagból készült, részei a gumi félálarc, kombinált szűrőbetét, kilégzőszelepek, fejvédő kámzsa A kámzsa légmentesen lezárt fémgőzölt polietilén tasakban van tárolva. Miután egyszerhasználatos védőeszköz, javítani, felújítani, újra felhasználni a használata után tilos. A biomaszk a légutak és az arc együttes védelmét biztosító keretálarc. A külső álarctestben van egy belső álarc, amely meghatározza a belső levegőáramlást, megakadályozza a látómező bepárásodását, csökkenti a kilégzett szén-dioxid újbóli belégzését. B, Szigetelő típusú légzésvédő eszközök A szigetelő típusú légzésvédő eszköz használata a környezeti levegőtől független. A légzéshez szükséges levegőt palackból, vagy zárt körfolyamat által biztosítja használójának. (pl. oxigént fejlesztő készülék, sűrített levegős készülék) A típus legfontosabb előnye, hogy viselőjét magas szennyezettségi koncentráció, valamint oxigénhiányos helyen, ismeretlen típusú mérgező anyag jelenlétekor is hatásosan megvédi, elszigetelve (izolálva) a veszélyes környezettől. Hátránya, hogy rövid ideig használható, az előző típusnál lényegesen nehezebb, valamint az, hogy akkor tudjuk használni, ha fel vagyunk rá előzetesen készítve. Szigetelő típusú légzésvédő eszközöket tehát akkor alkalmaznak, ha a gázálarc használata nem lehetséges. Ilyen esetek: ha a mérgező anyag ismeretlen, vagy ha koncentrációja oly nagy, hogy ellene a gázálarc szűrőbetétje nem véd, a levegőt olyan mérgező anyag szennyezi, amely ellen a szűrőbetét nem nyújt védelmet, a levegő oxigéntartalma 17% alá csökken. Bőrvédőeszközök Olyan eszközök, amelyek védik a ruházatot és a bőrt a szervezetre veszélyes anyagok hatásai ellen. Pl. védőruhák, köpenyek, gázvédő ruhák. Szükség-védőeszközök Megkülönböztetünk házilagos készítéssel előállított és a termelésben használatos munkavédelmi célt szolgáló szükségvédő eszközöket. Házilag porszűrőket és aeroszol szűrőket lehet készíteni. A szűrő anyaga olyan sűrű szövésű vászon, hajtogatott gézlap, stb. lehet, amely képes felületén a szennyező anyagot megkötni, illetve megszűrni. A szem védelmére motoros szemüveg alkalmazható. Ajánlatos a szűrőként használatos részt benedvesíteni. Csoportos védelem Csoportos védelemről akkor beszélünk, amikor több személyt, akár egy egész települést kell megvédeni a veszélyeztető hatás következményeitől. Megvalósulhat a település elhagyása nélkül, ez a helyi védelem, valamint a település önként, vagy kötelező elhagyásával, ez a távolsági védelem.

18 Mi legyen a túlélő-csomag -ban? személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya, két- három napi élelmiszer (konzerv, nem romlandó élelmiszer) egy liter ivóvíz, tea, üdítő (az élelmiszereket úgy célszerű összeválogatni, hogy a napi kalória érték a 3000-3600 kalória tápértéket elérje) az évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű, tisztálkodási eszközök, rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök egyéni védőeszköz (ha van) szükség szerint légzésvédő és bőrvédő eszközként használható ruházat, takaró (esetleg hálózsák, gumimatrac,) ha van, hordozható rádió. A csomag kialakításánál feltétlenül számolni kell azzal, hogy központilag biztosított szállítóeszközön, esetleg gyalog történik a lakóhelyelhagyás. Fontos, hogy az összeállított csomag könnyen szállítható legyen, nem haladhatja meg a 20 kg-ot. A csomagon fel kell tűntetni a nevet, a címet, a gyermek ruházatára lehetőleg fel kell írni, vagy varrni a nevét, születési évét. Mellékelni kell az esetleges gyógyszerérzékenységéről szóló iratot. Tartózkodni kell a mindennapi élethez nem szükséges tárgyak, eszközök, becsomagolásától, bár ha belefér a súlyba, a gyermek szeretett játékát tanácsos betenni. Kapcsolódó anyagok/ mellékletek: Szükség légzésvédő eszköz készítése Egyéni védelem szintjei

5. TŰZVÉDELEM 19 Ne játssz a tűzzel! - e régi népi mondásnak sokféle értelme van. Az ember játékos kedvében sok mindennel játszik, amivel nem kellene: saját teherbíró képességével, mások érzéseivel és gyakran a számtalan, sokféle formában megjelenő veszéllyel. Sok dolog van, amelyeket érdemes komolyan venni. A tűz valamennyinek kitűnő szimbóluma, életünk, kultúránk elengedhetetlen tartozéka, az emberré válás egyik legfontosabb eleme. A tűztől való félelem elemi dolog, az állatok és a kisgyerekek félnek a tűztől. Később megtanuljuk a félelmünket legyőzni, de teljesen soha nem sikerül. A félelem mindig megelőzi azt, aminek a bekövetkezésétől tartani kellett. Ezért a félelem nagyon hasznos és fontos dolog az alkalmazkodásban: arra késztet, hogy átgondoljuk a veszélylehetőségeket és megkíséreljünk megfelelően reagálni rájuk. A megelőző idő rövidülésével csökken a félelem segítő szerepe és nő az esélye a rémületnek, amely gyakran valóban bénító, tompító hatással lehet. Az ember, aki olyan rendkívül nagy mennyiségű információt képes tárolni a fejében, sokrétűen tud szembeszállni a veszéllyel és a félelemmel. Értelmével megismeri a tűz, az égés szabályait, megtanulja megkülönböztetni az éghető anyagokat azoktól, amelyeken nem fog a láng, tűzhelyekbe, kályhákba teszi a tüzet, tetszése szerint lobbantja fel, vagy oltja el. A kandallóban szelíden lobogó láng a családiasság, a barátságos légkör hangulatát árasztja. A megszelídített tűz elaltatja félelmünket, de éppen ezáltal okozhat veszélyt. Az intelligenciatesztek egyik elengedhetetlen kérdése: Mit tenne, ha egy zsúfolt helyen, mondjuk moziban, ön lenne az első, aki észrevette, hogy tűz ütött ki? A legtöbb ember elméletben pontosan tudja a választ: csendben értesíteni kell azokat, akik intézkedni tudnak, kinyittatni az ajtókat, megkeresni a tűz fészkét stb., de semmiképpen nem kiabálással vagy meneküléssel pánikot kelteni. Az elmélet és a gyakorlat azonban nem mindig találkozik. Nem vagyunk rá felkészülve, hogy a tűzzel ellenőrizhetetlen körülmények között találkozzunk. Mindenképpen arra kell hát törekednünk, hogy még veszélyhelyzetben is az eszünkre támaszkodjunk. Tűzmegelőzés Hogyan előzhetjük meg a tüzeket? Honnak tudjuk, miért lehetünk biztosak abban, hogy a szabályok betartásával megelőzhetők a tüzek? Hogyan keletkeztek a szabályok? Mire kell törekedni a tűzmegelőzésben? Az elsődleges cél a tűz keletkezésének megakadályozása lehet. Ha mégis bekövetkezett a tűz, akkor a tűz terjedésének feltételeit kell megszüntetnünk, hiszen ha nem teszünk oda éghető anyagot, vagy elzárjuk a tűz útját, máris sikert értünk el. A tűzből az embereket, tárgyakat ki kell menteni, ezért harmadik fontos szempontunk a menekülés, mentés feltételeinek biztosítása. Ezt szolgálják a folyosók, lépcsőházak, teraszok, erkélyek, kijáratok. Negyedik feladat a tűzjelzés feltételeinek biztosítása. A keletkezett tüzet gyorsan jelezni kell a tűzoltóságnak, hiszen minden perc késedelem nagy károkat okozhat. Ötödik feladatunk nem lehet más, mint a tűzoltás feltételeinek biztosítása. Mit is jelent ez? A keletkezés pillanatában a tűz még kicsi, ha időben észleljük és a közelben van tűzoltó készülék, nyert ügyünk van. Ha a tűzoltók számára megfelelő utat építettek, az utak mentén, vagy magában az épületben tűzcsapokat helyeztek el, akkor a tűzoltás eredményes lesz. Ha ez nincs meg, vagy a tűzcsapokra ráparkolnak, akkor bizony víz nélkül nehezen oltható a tűz. Ezért írják elő szigorú szabályok, hogy hol, mennyi tűzoltó készüléket, tűzcsapot, oltóvizet kell biztosítani. A, Biztonságos az otthonunk? Mit kell tudni a fűtésről? Szén-és fatüzelésű kályhával csak jól szellőztethető szobában szabad fűteni. A fűtőtestet ne használjuk ruhák és egyéb éghető anyagok szárítására. A kályha, a gázzal és elektromos árammal működő fűtőtestek közvetlen közeléből távolítsuk el a bútorokat, a függönyöket, és az egyéb éghető anyagokat. A tüzelőanyagot soha ne tároljuk a kályha közelében. Fa és széntüzelésű kályhák előtt mindig legyen parázsfogó tálca, kályhaellenző. A kályhákat, kandallókat rendszeresen tisztítani és a kéményeket ellenőriztetni kell. Az olajkályhát csak olajjal szabad feltölteni, akkor, amikor már kihűlt. A begyújtáshoz ne használjunk benzint, petróleumot. Az elektromos fűtőtestet közvetlenül a fali konnektorba kell csatlakoztatni, tilos hosszabbítót használni. Az elektromos fűtőtestet használat után áramtalanítani kell.

Mi okozhat tüzet, vagy tűzveszélyes helyzetet? 20 ha sérült, házilag barkácsolt kályhákkal fűtenek ha begyújtáshoz benzint, gázolajat használnak ha a fűtőtest közelében éghető anyagot helyeznek, a ruhát ott szárítják ha széntüzelésű kályha elé nem tesznek fémlemezből készült parázsfogót ha a füstcsövet nem rögzítik a falhoz ha a salakot a papírt is tartalmazó kukába dobják Elektromos berendezések A villamos készülékek gyakran okoznak tüzet: PB-gáz ha túl sok gépet üzemeltetünk, a vezeték felmelegszik, ha a hősugárzó közelében éghető anyagot felejtünk ha a vasalót bekapcsolva éghető alátétre rakjuk ha a TV hátlapját letakarjuk, az üzemi hő nem tud eltávozni ha a villamos berendezést használat után nem kapcsoljuk ki ha a lámpába a megengedettnél nagyobb teljesítményű izzót csavarnak ha a biztosítékot a felnőttek házilag barkácsolttal cserélik ki A legtöbb súlyos sérüléssel járó balesetet okozza, mivel zárt térben a levegővel keveredve szikra hatására robbanást okozhat. A propán-bután gáz-levegő keverék felrobbanásához elegendő egy villanykapcsoló felkapcsolása. Ha gázszagot észlelsz, azonnal szellőztess! Ha a szomszédból szűrődik ki gázszag, ne csengess be, hanem dörömbölj! A palackot nem szabad 40 o C feletti felmelegedésnek kitenni. A tömörséget csak szappanos vízzel szabad ellenőrizni, égő gyufával soha. Tűz keletkezhet: ha nem jól zárjuk el a szelepet ha régi, hibás tömítőgyűrűt használunk összeszereléskor ha gyufával ellenőrizzük a tömörséget ha az összekötő tömlő hibás ha a palackot hő vagy nyílt láng éri Mit kell tudni a biztonságos dohányzásról? Ha már egy felnőtt nem szoktatható le a dohányzásról, legalább a tűzveszélyt csökkentsük minimálisra! Mire kell figyelni? Az ágyban dohányzás tűz- és balesetveszélyes! Csak hamutartóba, nem éghető anyagból készült alkalmi eszközbe szabad hamuzni. Az égő cigarettát ne tegyük le a lakás különböző pontjain. Ne dohányozzunk párolgó, éghető anyag közelében! Kevesen tudják, hogy a dohány izzó parazsa 800 o C hőmérsékletű, így pillanatok alatt lángra lobbanhatja a könnyen gyulladó anyagokat. Ha módunkban áll, udvariasan figyelmeztessük a dohányost: ne gyújtson rá olyan helyen, ahol erre felirat is figyelmeztet, padláson vagy pincében, a legfontosabb pedig: ne dohányozzon ágyban! Az izzó, mérgező füsttel égő ágynemű szénmonoxid mérgezést okoz, így az áldozatjelölt már nem is érzékeli, hogy körülötte lángol a szoba. A hamutartót csak teljesen kihűlt állapotban szabad kiüríteni, és soha ne papírkosárba! A keletkező tüzek gyors észlelésével, a tűzoltás mielőbbi megkezdésével tetemes értékek menthetők meg. Foglaljuk össze, mit kell tennünk, hogy ne keletkezzen tűz? Soha ne mondjuk: Ugyan mi történhet nálunk? A tüzek háromnegyede gondatlanságból keletkezik. Ezért ne hanyagoljuk el a tűzveszély legapróbb jeleit sem. A kályhákat, elektromos hősugárzókat úgy helyezzük el, hogy azok a környezetüket ne veszélyeztessék. Mindig ügyelni kell arra, hogy a környezetünkben lévő elektromos gépek, berendezések biztonságosak, szabályosak és sértetlenek legyenek. A lépcsőház nem raktár és lomtár. Jegyezzük meg a lépcsőházakat, kijáratokat, amelyek veszélyhelyzetben menekülési útként szolgálhatnak. Közösségi épületekben a menekülési utat táblák jelölik. Csak az arra kijelölt helyen szabad dohányozni. Gyakran nem is a cigaretta a tűzokozó, hanem a hanyagul eldobott gyufa, vagy egyéb gyújtóeszköz. Hamu tárolásához csak zárt, nem éghető anyagú edényt használjunk.