Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató 7621 Pécs, Király u. 46. Telefon: (72) 506-800, Fax: (72) 506-804
2 I. Bevezetés Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 161 értelmében a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. A jelen területre irányadó jogszabályok - mint a fent említett kormányrendelet, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (ÁHT) - felhatalmazása alapján, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjére jelen főigazgatói utasítás alkalmazását rendelem el. I. Értelmező rendelkezések Szabálytalanságnak minősül szűkebb értelemben a büntető-szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság. Szabálytalanságnak minősül tágabb értelemben valamely létező szabálytól (jogszabályi rendelkezés, belső szabály, szabályzati előírás) való eltérés. A szabálytalanságoknak két csoportja van, melyek értékelésére az adott eljárások lefolytatása és a megfelelő szankciók kiszabása alkalmával kerül sor: 1. szándékosan okozott szabálytalanság (félrevezetés, csalás) 2. nem szándékosan okozott szabálytalanság (figyelmetlenség, hanyag magatartás, stb.) Bűncselekmény: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. (1) bekezdése szerint az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Bűncselekmény feljelentése, büntetőeljárás megindítása: a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) 171. (2) bekezdése előírja, hogy a hatóság tagja és a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelenteni. A Be. 6. (1) bekezdése értelmében a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa. Szabálysértés, szabálysértési eljárás: a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. Kártérítés, kártérítési eljárás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. (1) bekezdése szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
3 rendelkezései (elsősorban a XXIII. fejezet a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadóak. Kártérítési felelősség: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban Ktv.) 57. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központnál a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló a Munka Törvénykönyvének. 166. (1) bekezdése alapján a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Fegyelmi felelősség: A Ktv. 50. (1) bekezdésébe foglaltak értelmében fegyelmi vétséget követ el a köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. II. A szabályozás célja A szabálytalanság kezelésének általános célja, hogy a rögzítse azokat a fogalmakat, intézkedéseket, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a munkaügyi központ sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő szabálytalanságok kezelésének rendjét, a szabálytalanságok újból előfordulásának megelőzését. III. Általános szabályok A szabálytalanságok megakadályozása érdekében a legfontosabb teendő a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, annak érdekében, hogy a szervezeten belüli eljárások és szabályzatok minél hatékonyabban akadályozzák meg a szabálytalanságok bekövetkezését, illetve minimalizálják azok bekövetkezésének lehetőségét. A megelőzés iránti igényt hangsúlyozza a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének 2130 számú gyakorlati standardja. Kiemeli, hogy a belső ellenőrzésnek figyelemmel kell kísérnie, hogy a szerv vagy annak egyes tevékenysége összhangban vannak-e a meghirdetett értékekkel, etikai normákkal. A belső ellenőrzési vezető felelős azért, hogy az irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését megelőzzék. Ez elsősorban a költségvetési szerv azon tevékenységeire, működési területeire vonatkozik, ahol magas a szabálytalanságok előfordulásának kockázata. Ezek megakadályozása olyan feladatok végrehajtásából áll, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozott kár mértékét. A szabálytalanságok megakadályozása érdekében a belső ellenőrzési vezetőnek értékelnie kell, hogy a hivatali környezet elősegíti-e a tudatos ellenőrzést valóságos szervezeti célokat és célkitűzéseket állítottak-e fel
4 léteznek-e írott eljárásrendek, amelyek meghatározzák a jogellenes tevékenységet és a szükséges intézkedéseket, amennyiben ezen előírások megszegését feltárták a tranzakciók jóváhagyására vonatkozó eljárásrendet kialakították-e és betartják-e léteznek-e irányelvek, eljárások, jelentési rendszerek és egyéb mechanizmusok a tevékenységek nyomon követésére és az eszközök megóvására, főként a magas kockázatú területeken az információs csatornák ellátják-e a vezetést megfelelő és megbízható információval működnek-e költséghatékony kontrollok a jogellenes tevékenységek megakadályozására kialakítottak-e megfelelő irányítási és ellenőrzési rendszert és azt hatékonyan működtetik-e a szervezeten belül megvalósul-e a feladat és hatáskörök megfelelő elkülönítése. A fenti kérdéskörök folyamatos értékelésével a belső ellenőrzési vezető javaslatokat és ajánlásokat fogalmaz meg a regionális főigazgató részére a hatékonyabb belső kontrollrendszer működtetése érdekében. IV. Szabálytalanság észlelése a FEUVE rendszeren belül A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, ezen belül a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéseket (FEUVE) működtetni. A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszerében (FEUVE) történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. 1. A DDRMK valamely munkatársa által észlelt szabálytalanság a) Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. b) Ha az a) pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a DDRMK főigazgatóját.
5 c) A főigazgató kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 2. A DDRMK főigazgatója által észlelt szabálytalanság A DDRMK főigazgatója, illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 3. A belső ellenőrzési szervezet által észlelt szabálytalanság Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A regionális munkaügyi központnak intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, és az intézkedési tervet végre kell hajtania. 4. Külső ellenőrzési szerv által észlelt szabálytalanság A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a DDRMK-nak intézkedési tervet kell kidolgozni. A regionális munkaügyi központ főigazgatójának (illetve érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének) kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve eljárások megindításáról (pl.: fegyelmi eljárás megindítása, feljelentés) A belső ellenőrzési vezető feladata a főigazgató által tett intézkedések nyomon követése. V. További rendelkezések A belső ellenőr köteles a regionális munkaügyi központ eredeti dokumentumait az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az ellenőrzés során büntetőszabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében a regionális munkaügyi központ főigazgatójának átvételi elismervény ellenében átadni. Az éves ellenőrzési jelentés tartalmazza az ellenőrzések során büntető- szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések számát.
6 VI. Záró rendelkezések: 1. Jelen főigazgatói utasítás 2010. január 1. napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. 2. A hatályba lépéssel egyidejűleg az 55/2008-5400.számú főigazgatói utasítással kiadott szabályzat hatályát veszti. 3. Kapják: - főigazgató, főigazgató helyettesek, szakmai igazgató, - főosztályok, osztályok, humánpolitika, belső ellenőrzési vezető, - Kirendeltségek és Szolgáltató Központok, kirendeltségek, - Irattár (Titkársági és Kommunikációs Osztály: főigazgatói utasítások nyilvántartása)