A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. március 14., péntek 26. szám TARTALOMJEGYZÉK 7/2003. (III. 14.) BM r. A 2003. április 12-én megtartásra kerülõ európai uniós népszavazás költségeinek normatíváiról, tételeirõl, elszámolási és belsõ ellenõrzési rendjérõl................................... 1994 8/2003. (III. 14.) BM r. A Határõrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területérõl szóló 30/2001. (XII. 11.) BM rendelet módosításáról.................................... 2015 12/2003. (III. 14.) GKM r. A védõ- és határpillérek méretezésérõl szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról.................................. 2015 Oldal 26/2003. (III. 14.) OGY h. Az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekrõl szóló jelentés elfogadásáról.................................. 2021 Ára: 560, Ft 8/2003. (III. 14.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata.......................... 2021 A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye........................................... 2028
1994 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 7/2003. (III. 14.) BM rendelete a 2003. április 12-én megtartásra kerülõ európai uniós népszavazás költségeinek normatíváiról, tételeirõl, elszámolási és belsõ ellenõrzési rendjérõl A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 153. -a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 2003. április 12-én megtartásra kerülõ népszavazás (a továbbiakban: népszavazás) költségeinek normatíváiról, tételeirõl, elszámolási és belsõ ellenõrzési rendjérõl a következõket rendelem el: Általános rendelkezések 1. (1) Az Országos Választási Iroda (a továbbiakban: OVI) vezetõje a) felelõs a népszavazás elõkészítés, szervezés és lebonyolítás pénzügyi feltételeinek feladatokhoz kötött meghatározásáért, a pénzeszközök célhoz kötött felhasználásáért és ellenõrzéséért; b) gyakorolja a népszavazás pénzeszközei feletti kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos elõzetes egyetértési jogát. (2) A területi választási iroda (a továbbiakban: TVI) és a helyi választási iroda (a továbbiakban: HVI) vezetõje illetékességi területén belül a) felelõs a népszavazás elõkészítés, szervezés és lebonyolítás pénzügyi feltételeinek feladatokhoz kötött meghatározásáért, a pénzeszközök célhoz kötött felhasználásáért és ellenõrzéséért; b) gyakorolja a népszavazás pénzeszközei feletti kötelezettségvállalási és utalványozási jogot, valamint felhatalmazást ad az ellenjegyzési jog gyakorlására; c) felelõs a népszavazás pénzügyi tervezéséért, lebonyolításáért, elszámolásáért; d) gondoskodik a népszavazás céljára szolgáló pénzeszközöknek a számvitelén belüli elkülönített kezelésérõl. (3) A HVI-k, az országgyûlési egyéni választókerületi választási irodák (a továbbiakban: OEVI) vezetõinek személyi juttatásaira vonatkozóan meghatározott feladatokat a TVI vezetõje látja el. (4) A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: BM KÖNYVH) vezetõje a) felelõs a népszavazás pénzügyi tervezéséért, lebonyolításáért, elszámolásáért; b) gondoskodik a népszavazás céljára szolgáló pénzeszközöknek a BM KÖNYVH számvitelén belüli elkülönített kezelésérõl; c) gyakorolja a népszavazás pénzeszközei feletti, a hatáskörébe tartozó kötelezettségvállalási és utalványozási jogot, az (1) bekezdés b) pontjával összhangban. (5) A népszavazás céljára biztosított pénzeszközöket az (1) (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezeteknek is számvitelileg elkülönítetten kell kezelniük. 2. (1) A népszavazások helyi és területi feladatai elõkészítésének és lebonyolításának pénzügyi fedezetéül az e rendelet 1. számú mellékleteként csatolt költségterv szerint, a 2. és 3. számú mellékletekben felsorolt tételek, normatívák alapján megállapított költségvetési fedezet szolgál. (2) A pénzügyi fedezet számításánál az adatokat a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartásból a népszavazás évének január 1-jei állapota szerinti adatállománya alapján kell figyelembe venni. A pénzügyi fedezet biztosítása 3. (1) A BM KÖNYVH vezetõje az OVI vezetõjével egyetértésben, az Országgyûlés által, a népszavazások lebonyolítására biztosított elõirányzat felhasználására, az e rendelet 2. és 3. számú mellékletében meghatározott normatívák figyelembevételével pénzügyi tervet készít. (2) A BM KÖNYVH vezetõje a rendelet 2. és 3. számú mellékletében meghatározott normatívák alapján a népszavazásokhoz elõleget folyósít a) a TVI vezetõje részére a területi választási bizottság (a továbbiakban: TVB) és a TVI mûködési kiadásaira, amely nem tartalmazza a TVI-k vezetõinek díjazását; b) a TVI-k vezetõin keresztül a HVI-k részére a települést megilletõ normatív összegek erejéig, továbbá az OEVI-k költségeinek fedezetére; c) a közigazgatási hivatalok mûködési kiadásaira, amely nem tartalmazza a közigazgatási hivatalok vezetõinek díjazását. (3) A támogatást mûködési célú pénzeszköz átadásátvételként kell kezelni.
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1995 (4) A BM KÖNYVH vezetõje a szavazás napját megelõzõ 20. munkanapig átutalja a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatást a fõvárosi, megyei közgyûlés hivatalának bankszámlájára; b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatást a közigazgatási hivatalok Magyar Államkincstárnál vezetett elõirányzat-felhasználási keretszámláira. (1) A BM KÖNYVH vezetõje, az OVI vezetõjének egyetértésével gondoskodik a központi feladatok végrehajtására biztosított források felhasználásáról a jóváhagyott pénzügyi terv elõirányzatain belül. (2) A népszavazás helyi és területi pénzeszközeinek felhasználása a következõk szerint történik: a) a feladat végrehajtásához biztosított pénzeszközöket (személyi juttatások, a munkaadókat terhelõ járulékok és a dologi kiadások) az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározottak figyelembevételével kell felhasználni, azonban személyi kiadásra legalább a rendelet 2. és 3. számú melléklete szerinti feladatok tekintetében az ott megállapított normatívákat kell biztosítani; b) többletköltséget a szavazókörök számának vagy a szavazatszámláló bizottságba bevont póttagok számának növekedése, valamint a Ve. 21. -ának (4) bekezdése szerinti kiadások mértékéig lehet igényelni; megismételt szavazás esetén a rendelet 3. számú melléklete szerinti normatívák és értékek összege igényelhetõ; c) feladatelmaradás (pl. a szavazókörök számának csökkenése) esetén az erre a feladatra biztosított, a normatívák szerint számolt támogatást, illetve annak maradványát vissza kell utalni. Amennyiben az elmaradt feladattal összefüggésben, annak ismertté válása elõtt indokolt kifizetés vagy kötelezettségvállalás történt, annak az elszámolásban való érvényesítését a TVI vezetõje, az OVI vezetõjének elõzetes értesítése mellett engedélyezheti. Amennyiben az OVI vezetõje kifogást emel, döntésérõl 3 munkanapon belül értesíti a TVI vezetõjét. (3) A TVI vezetõje a feladat típusú elszámolás elfogadásával egy idõben dönt a HVI-k és az OEVI-k vezetõi részére kifizethetõ pénzösszegrõl, és intézkedik a díjazások kifizetésérõl. (4) A belügyminiszter dönt az OVI vezetõje és tagjai, a TVI vezetõk, a közigazgatási hivatalok vezetõi, valamint a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartást végzõ szerv vezetõje díjáról. Az elszámolás módja 4. A TVI vezetõje a szavazás napját megelõzõ 15. munkanapig átutalja a rendelet 3. -a (2) bekezdésének b) pontja alapján megállapított támogatást az illetékes települési önkormányzatok polgármesteri hivatalai, valamint körjegyzõség esetén a körjegyzõség bankszámlájára. A pénzeszközök felhasználási módja 5. 6. (1) A költségvetési szerv a pénzeszközök felhasználásáról feladatonként (népszavazásonként) számol el, és a tényleges pénzforgalomról (bevétel, kiadás) fõkönyvében a népszavazási feladatokkal kapcsolatos szakfeladaton nyilvántartást vezet. (2) A feladat típusú elszámolást a rendelet 3. számú mellékletének 1. és 2. függeléke szerint kell elkészíteni. A költségvetési szervet megilletõ pénzügyi fedezet összegét a népszavazás tényadatai alapján kell megállapítani. (3) A BM KÖNYVH az éves költségvetésében biztosított elõirányzatról a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeirõl szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerinti határidõben és módon számol el a népszavazásokkal kapcsolatos szakfeladaton. A feladat típusú elszámolás lebonyolítása 7. (1) A HVI vezetõje feladat típusú elszámolást készít. A feladat típusú elszámolást, a pénzügyi elszámolást segítõ program által elõállított és a rendelet 3. számú mellékletének 1. függeléke szerinti adattartalmú munkalapon teljesíti a TVI vezetõje részére. Az okmányiroda székhely HVI (a továbbiakban: OiHVI) vezetõje az elszámolási kötelezettségét a pénzügyi elszámolást segítõ program igénybevételével teljesíti a TVI vezetõje részére. (2) A közigazgatási hivatal vezetõje, a pénzügyi elszámolást segítõ program igénybevételével, elszámolást készít a rendelet 3. számú mellékletének 2. függeléke szerinti adattartalommal a rendelkezésre bocsátott támogatásról a BM KÖNYVH vezetõjének. (3) A TVI vezetõje a) elszámolást készít a rendelet 3. számú mellékletének 2. függeléke szerinti adattartalommal a TVI részére biztosított pénzügyi fedezetrõl; b) összesítõ elszámolást készít a rendelet 3. számú mellékletének 3. függeléke szerinti adattartalommal a rendelet 3. -a szerint biztosított pénzeszközökrõl;
1996 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám c) dönt a rendelet 5. -a (2) bekezdésének b) és c) pontjában biztosított többletköltség, illetve visszatérítés érvényesítése kérdésében és összegében. (4) A TVI vezetõje a (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti elszámolási kötelezettségét a pénzügyi elszámolást segítõ program igénybevételével teljesíti a BM KÖNYVH vezetõje részére. (5) A BM KÖNYVH vezetõje az elszámolást a rendelet 3. számú mellékletének 4. függeléke szerinti adattartalommal teljesíti, melyet az OVI vezetõjének megküld. Az OVI vezetõje az elszámolást köteles haladéktalanul a belügyminiszterhez felterjeszteni. A feladat típusú elszámolás határideje 8. (1) A HVI vezetõje a rendelet 7. -ának (1) bekezdése szerinti, valamint a közigazgatási hivatal vezetõje a rendelet 7. -ának (2) bekezdése szerinti elszámolást a népszavazás napját követõ 10 naptári napon belül, a TVI vezetõje a rendelet 7. -ának (3) bekezdése szerinti elszámolást a népszavazás napját követõ 30 naptári napon belül köteles teljesíteni. (2) A BM KÖNYVH vezetõje a kiadási terv végrehajtásáról szóló elszámolást a népszavazás napját követõ 60 naptári napon belül adja át az OVI vezetõjének. Záró rendelkezések 9. (1) Az OVI vezetõje a TVI, a TVI vezetõje az OEVI és a HVI pénzügyi ellenõrzését a rendelet 8. -ában számára meghatározott elszámolási határidõig köteles elvégezni. (2) Az OVI vezetõje az (1) bekezdésben meghatározott feladatait a BM KÖNYVH útján látja el. (3) A BM KÖNYVH a gazdálkodási szabályzatában foglaltak szerint végzi el a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, 2. és 3. számú mellékletében nem szereplõ központi feladatokhoz kapcsolódó megrendeléseket és pénzügyi elszámolásokat. (4) A HVI és a TVI vezetõje a népszavazások pénzügyi kiadásainak elszámolására és utóellenõrzésére a választási iroda tagjának ad megbízást. 10. (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) A rendelet 2003. december 31-én hatályát veszti. Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter 1. számú melléklet a 7/2003. (III. 14.) BM rendelethez Az országos népszavazás lebonyolításának költségterve Adatok ezer forintban Megnevezés 1. HELYI FELADATOK KÖLTSÉGEI 1.1. Dologi kiadások 101 Hirdetmény és tájékoztató nyomtatvány költsége szavazókörönként (10 850 szavazókör 3500 Ft) Lakossági tájékoztatók, hirdetmények (szavazókörök helye, címe, választás napja) nyomtatása, sokszorosítása, kiragasztása 102 Egyéb kiadások szavazás napján 10201 Kiadás szavazás napján szavazókörökben (10 850 szavazókör 2800 Ft) Szavazókörben, telefon, fax, villamos energia, takarítás, portaszolgálat kiadásai 10202 Kiadás szavazás napján helyi választási irodákban önáll. településeken, és körjegyzõségi székhelyeken (2237 HVI 4200 Ft) Polgármesteri hivatal telefon, fax, villamos energia, gépkocsihasználat, takarítás, portaszolgálat kiadásai Népszavazás költsége 37 975 30 380 9 395
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1997 Megnevezés Népszavazás költsége 10203 Kiadás szavazás napján körjegyzõségi HVI részére kapcsolódó településenként pótelõirányzat (920 HVI 1400 Ft) Körjegyzõségi hivatal kapcsolattartása a településekkel, gépkocsihasználat, 1 288 telefon, fax kiadásai 103 Választói névjegyzék és értesítõ szelvények elkészítése (8,15 millió vál. polg. r. 15 Ft/fõ) Névjegyzék és értesítõ szelvény megszemélyesítése, nyomtatása, vágása, 122 250 csomagolása (a szükséges nyomtatványok beszerzési kiadása a Központi kiadásoknál kerül megtervezésre) 104 Értesítõk postázása, a jegyzõk egymás közötti értesítései (8,15 millió vál. polg. 50 Ft/fõ) Névjegyzék és NESZA jegyzék továbbvezetése, lakcímváltozások kezelése, 407 500 igazolások kiadása 105 Választással összefüggõ egyéb dologi kiadások (10 850 szavazókör 10 000 Ft) Helyben készülõ nyomtatványok elõállítása, papír költsége: eskütételi jgyk.-ek, napközbeni jelentések nyomtatványai, választási bizottságok 108 500 tagjainak megbízó levelei, szavazóurnák átadás-átvételi jgyk.-e, nyilvántartás a mozgóurnát igénylõkrõl, visszautasítottak jegyzéke 1.1. Dologi kiadások összesen: 717 288 1.2. Személyi kiadások 201 Szavazatszámláló bizottságok tagjainak és póttagjainak díja 20101 SZSZB 3 választott tagjának díja, több szavazókörös település esetén (8977 szavazókör 3 fõ 8000 Ft) Szavazás napján 05 órától 22 24 óráig elvégzendõ szavazatszámlálási 215 448 feladatok 20102 Egy szavazókörös település esetén a HVB 5 tagjának díja [Ve. 30., 31. (1) és (2) l) pontja], akik egyben ellátják az SZSZB feladatait is (1873 szavazókör 5 fõ 8000 Ft) 74 920 Szavazás napján 05 órától 22 24 óráig elvégzendõ szavazatszámlálási feladatok 202 Szavazatszámláló bizottság mellett mûködõ jegyzõkönyvvezetõ díja (10 850 szavazókör 8000 Ft) Szavazás napján 05 órától 22 24 óráig az SZSZB mellett elvégzendõ 86 800 adminisztratív feladatok 203 A helyi választási iroda tagjainak díja az alábbi tagokkal számolva 6000 Ft/fõ Az iroda feladatait a Ve. 35 39. -ai határozzák meg, feladatuk a választás kitûzésétõl a jogerõs jegyzõkönyvi eredmény megállapításáig tart 20301 0 1 000 lakosig (3 tag 606 település 6000 Ft) 10 908 20302 1 001 5 000 lakosig (4 tag 1326 település 6000 Ft) 31 824 20303 5 001 10 000 lakosig (5 tag 142 település 6000 Ft) 4 260 20304 10 001 20 000 lakosig (9 tag 77 település 6000 Ft) 4 158 20305 20 001 50 000 lakosig (13 tag 47 település 6000 Ft) 3 666 20306 50 001 100 000 lakosig (15 tag 26 település 6000 Ft) 2 340 20307 100 001 lakos felett (20 tag 13 település 6000 Ft) 1 560 204 Megismételt szavazás költségei 23 112 205 HVI tagjai díja körjegyzõségnél kapcsolt település után (920 település 1 fõ 6000 Ft) 5 520 1.2. Személyi kiadások összesen: 464 516
1998 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Megnevezés Népszavazás költsége 1.3. Munkaadót terhelõ járulék 30101 Munkaadót terhelõ járulék (29% + 3%) TB alap Ft 148 645 1.3. Munkaadót terhelõ járulék összesen: 148 645 1. HELYI FELADATOK KÖLTSÉGEI ÖSSZESEN: 1 330 449 2. OEVK KIADÁSOK 2.1. Dologi kiadások 121 OEVK-k dologi kiadásai 12101 Szavazásnapi kiadások OEVK székhely településeken a választási irodák részére (148 OEVK székhely 30 000 Ft) Az OEVK székhely település plusz költségei a HVI-kel történõ kapcsolattartás, telefon, fax, gépkocsihasználat, központi nyomtatványok 4 440 (szavazólap, jegyzõkönyvek, szavazástechnikai eszközök) ellenõrzése, továbbítása a települések részére 12104 Szavazatösszesítéssel összefüggõ egyéb dologi kiadások (278 okmányirodai feldolg. központ 30 000 Ft) Szavazatösszesítés feladatai, jegyzõkönyvek ellenõrzése, adatrögzítés, 8 340 számítógépek és a hálózat üzemeltetése, papír és számítástechnikai segédanyagok biztosítása 2.1. Dologi kiadások összesen: 12 780 2.2. Személyi kiadások 222 OEVI tagok díja OEVK székhely (148 OEVK székhely 20 fõ 6000 Ft) Feladatait a Ve. 35 39. -ai határozzák meg. Tevékenysége a választás 17 760 kitûzésétõl a jogerõs jegyzõkönyvi eredmény megállapításáig tart 2.2. Személyi kiadások összesen: 17 760 2.3. Munkaadót terhelõ járulék 30102 Munkaadót terhelõ járulék (29% + 3%) TB alap Ft 5 683 2.3. Munkaadót terhelõ járulék összesen: 5 683 2. OEVK KIADÁSOK ÖSSZESEN: 36 223 3. MEGYEI KIADÁSOK 3.1. Dologi kiadások 131 A választás lebonyolításának területi (fõjegyzõ) szinten jelentkezõ dologi kiadásai 13101 TVI dologi kiadás megyénként (20 megye 350 000 Ft) Kapcsolattartás a OEVK székhely településekkel, telefon, fax, gépkocsihasználat, biztonsági õrizet, értekezletek tartása HVI vezetõk részére, 7 000 technikai feltételek biztosítása (teremtakarítás, villamos energia), részvétel az országos oktatáson 13103 TVI szavazásnapi kiadásai megye sz. (20 megye 60 000 Ft) Választási bizottság szavazásnapi mûködésének biztosítása, párttájékoztató informatikai rendszer mûködtetése, kapcsolattartás a településekkel 1 200 (telefon, fax, papír), jogorvoslatok elbírálása 132 Települések pénzügyi elszámolásához pénzügyi rendszer mûködtetése (20 megye 100 000 Ft) 2 000 3.1. Dologi kiadások összesen: 10 200
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999 Megnevezés Népszavazás költsége 3.2. Személyi kiadások 231 Helyi választási iroda vezetõinek díja településtípusonként Feladatai a választási iroda létrehozása, mûködtetése, választásszakmai felügyelete, választói névjegyzék tartalmának jogi ellenõrzése. A választás lebonyolítása, szavazóköri jegyzõkönyvek ellenõrzése, jegyzõkönyvek levéltárba helyezése 23101 0 1 000 lakosig HVI vezetõi díj (606 település 20 000 Ft) 12 120 23102 1 001 5 000 lakosig HVI vezetõi díj (1326 település 24 000 Ft) 31 824 23103 5 001 10 000 lakosig HVI vezetõi díj (142 település 30 000 Ft) 4 260 23104 10 001 20 000 lakosig HVI vezetõi díj (77 település 40 000 Ft) 3 080 23105 20 001 50 000 lakosig HVI vezetõi díj (47 település 60 000 Ft) 2 820 23106 50 001 100 000 lakosig HVI vezetõi díj (26 település 80 000 Ft) 2 080 23107 100 001 lakos felett HVI vezetõi díj (13 település 100 000 Ft) 1 300 232 Körjegyzõség kapcsolt település utáni díja a jegyzõ részére (920 település 6000 Ft) 5 520 A kapcsolódó települések választási feladatinak irányítása, ellenõrzése 233 Irodavezetõ plusz díja 23301 Az irodavezetõ plusz díja OEVK székhely településen (148 OEVK székhely 40 000 Ft) Az OEVK illetékessége szerinti jelöltállítással és a szavazatösszesítéssel 5 920 összefüggõ feladatok irányítása, ellenõrzése, az ezekhez kapcsolódó informatikai rendszerek mûködtetésének biztosítása 23302 Irodavezetõ plusz díja okmányirodai település jegyzõje (130 okmányirodai település jegyzõje 30 000 Ft) 3 900 234 TVB választott tagjainak díja [Ve. 28. (4)] (20 megye 3 fõ 6000 Ft 360 235 TVI tagjainak díja (20 megye 15 fõ 6000 Ft) A választási iroda feladatait a Ve. 35 39. -ai határozzák meg. Tevékenysége a választás kitûzésétõl a jogerõs jegyzõkönyvi eredmény megállapításáig 1 800 tart 236 TVI vezetõ helyetteseinek díja 23601 TVI vezetõ jogi helyettesének díja (20 megye 30 000 Ft) 600 23602 TVI informatikai felelõsének díja (20 megye 30 000 Ft) 600 23603 TVI pénzügyi felelõsének díja (20 megye 30 000 Ft) 600 237 TVI vezetõk díja megye (20 megye 120 000 Ft) 2 400 3.2. Személyi kiadások összesen: 79 184 3.3. Munkaadót terhelõ járulék 30103 Munkaadót terhelõ járulék (29% + 3%) TB alap Ft 25 339 3.3. Munkaadót terhelõ járulék összesen: 25 339 3. MEGYEI KIADÁSOK ÖSSZESEN: 114 723 4. KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 4.1. Dologi kiadások 141 Közigazgatási Hivatalok dologi kiadásainak biztosítása Oktatások, kiszállások, sokszorosítás, szállítás, helyi és területi PC Hot-line
2000 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Megnevezés Népszavazás költsége 14102 Közigazgatási Hivatalok dologi kiadásai (20 megye 350 000 Ft) A választási eljárás 3 hónapján keresztül a választási informatikai rendszerekkel kapcsolatos feladatok ellátása, rendszer- és felhasználói programok 7 000 telepítése, tesztelése, oktatása, részvétel az országos próbák, fõpróbák megtartásán 4.1. Dologi kiadások összesen: 7 000 4.2. Személyi kiadások 241 Megbízási szerzõdések a Közig. Hiv.-k kapacitásának kiegészítésére (6 emberhó 120 000 Ft 20 megye) 14 400 242 Közigazgatási hivatal vezetõ díja (20 megye 120 000 Ft) 2 400 4.2. Személyi kiadások összesen: 16 800 4.3. Munkaadót terhelõ járulék 30104 Munkaadót terhelõ járulék (29% + 3%) TB alap Ft 5 376 4.3. Munkaadót terhelõ járulék összesen: 5 376 4. KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL ÖSSZESEN: 29 176 5. KÖZPONTI KIADÁSOK 5.1. Dologi kiadások 151 OVB mûködési kiadásai OVB ülések megszervezése, technikai feltételek biztosítása (terembérlet, 5 000 hangfelvétel, kommüniké stb.) 152 OVI mûködési kiadásai 15201 OVI folyamatos mûködésének kiadásai Országos értekezletek megszervezése, technikai feltételek biztosítása, TVI-kel kapcsolattartás (telefon, fax, villamos energia, gépkocsihasználat, 25 000 irodaszer) 15202 OVI választásnapi mûködési kiadásai A népszavazás napján 05 órától másnap hajnalig tartó folyamatos rendelkezésre 15 000 állással kapcsolatos kiadások 15203 Külföldi megfigyelõk szállítási, ellátási, tolmácsolási, sajtó képviselõinek tájékoztatásának költségei 16 000 154 Pártsemleges kampány 15401 Lakossági tájékoztató anyagok (értesítõk, felhívások) 190 000 15402 Pártsemleges kampány (sajtó, TV, rádió, tájékoztató film) 160 000 155 Országos választási központ mûködési kiadásai szavazás napján (Duna Palota) 7 000 156 Szavazólapok, szavazásnapi nyomtatványok A népszavazáshoz szükséges szavazólapok nyomdai elõállítása. Szavazásnapi kellékek (szavazóurnák, tároló-szállító dobozok, szavazástechnikai eszközök) gyártása, szavazókörönként 10 850, illetve 350 000 3153 települési tartalék a szükséges szavazólapok, jegyzõkönyvek, szavazásnapi technikai eszközök csomagolása 157 Szavazásnapi nyomtatványok szállítási, elosztási költsége Szavazásnapi kellékek külön logisztikai terv szerinti elosztása és OEVK székhelyekre történõ szállítása, szavazóköri, illetve települési csoportosításban 60 000 158 A választói névjegyzékek, értesítõk központi elõállítása 130 000 159 Tájékoztató anyagok, népszavazási füzetek megírása, szerkesztési díja, nyomdai elõállítása 50 000
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001 Megnevezés Népszavazás költsége 161 Képzés, oktatás 16101 Köztisztviselõk választás-szakmai képzése 30 000 16202 Informatikai felhasználói rendszerek alkalmazásának oktatása (névjegyzékkészítés, jelöltnyilvántartás, szavazatösszesítés, területiországos 20 000 szintû tájékoztató rendszerek stb.) 16203 Oktatáshoz szükséges termek bérleti díja 10 000 162 Elektronikus kiadvány szerkesztés (Internet megjelenítés) 45 000 163 Fordítási költségek (jogszabályok, tájékoztató anyagok, kiadványok, jegyzõkönyvek) 30 000 164 Népszavazás pénzügyi ellenõrzésének költségei (belföldi kiküldetési költség, szállásdíj) 2 000 5.1. Dologi kiadások összesen: 1 145 000 5.2. Személyi kiadások 252 OVI tagjainak díjazása A választási iroda feladatait a Ve. 35 39. -ai határozzák meg 25 000 255 Szavazatszámláló bizottsági tagok és póttagok díjazása 25501 Szavazatszámláló bizottsági póttagok [Ve. 23. (2), illetve 30. (1)] díja több szavazókörös településeken szavazó kör (8000 Ft/fõ) igény szerint 34 719 25502 SZSZB választott tagjai távolléti díja [Ve. 21. (4)] igény szerint 20 000 256 Külsõs munkatársak díja 10 000 5.2. Személyi kiadások összesen: 89 719 5.3. Munkaadót terhelõ járulék 30105 Munkaadót terhelõ járulék (29% + 3%) TB alap Ft 28 710 5.3. Munkaadót terhelõ járulék összesen: 28 710 5. KÖZPONTI KIADÁSOK ÖSSZESEN: 1 263 429 MINDÖSSZESEN INFORMATIKAI KIADÁS NÉLKÜL: 2 774 000 6. INFORMATIKAI KIADÁSOK 6.1. Alkalmazásfejlesztés 348 000 6.1.1 Választási alkalmazások 320 000 6.1.2 Választási Ügyviteli Rendszer 8 000 6.1.3 Választási Pénzügyi alkalmazás 20 000 6.2. Szolgáltatások igénybevétele 498 000 6.2.1 Alkalmazások üzemeltetése, help-desk szolgáltatás 100 000 6.2.2 Eszközbérlet 25 000 6.2.3 Hot-line szerviz 65 000 6.2.4 Jelenlétes ügyelet biztosítása, emelt szintû rendelkezésre állás 120 000 6.2.5 Pénzügyi rendszer üzemeltetése, oktatása 70 000 6.2.6 Behatolás elleni védelem 32 000 6.2.7 Hálózati szolgáltatások 81 000 6.2.8 Közbeszerzési eljárások bonyolítása 5 000 6.3. Projektirányítás, minõség-ellenõrzés 204 000 6. INFORMATIKAI KIADÁSOK ÖSSZESEN: 1 050 000 NÉPSZAVAZÁS ÖSSZESEN: 3 824 000
2002 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám 2. számú melléklet a 7/2003. (III. 14.) BM rendelethez Tételek és normatívák (forintban) 1 Kód Jogcím Normatíva 1 HELYI TELEPÜLÉSI KIADÁSOK 1. 1 Dologi kiadások 1.01.1. 1 Hirdetmény és tájékoztató nyomtatvány költsége szavazókörönként Lakossági tájékoztatók, hirdetmények (szavazókörök helye, címe, választás napja) nyomtatása, sokszorosítása, kiragasztása 1.02.1. 1 Egyéb kiadások szavazás napján 1.02.1.01. 1 Kiadás szavazás napján szavazókörökben Szavazókörben telefon, fax, villamos energia, takarítás, portaszolgálat kiadásai 1.02.1.02. 1 Kiadás szavazás napján helyi választási irodákban önálló településeken és körjegyzõségi székhelyeken Polgármesteri hivatal telefon, fax, villamos energia, gépkocsihasználat, takarítás, portaszolgálat kiadásai 1.02.1.03. 1 Kiadás szavazás napján körjegyzõségi HVI részére kapcsolódó településenként pótelõirányzat Körjegyzõségi hivatal kapcsolattartása a településekkel, gépkocsihasználat, telefon, fax kiadásai 1.03.1. 1 Választói névjegyzék és értesítõ szelvények elkészítése, választópolgáronként Névjegyzék és értesítõ szelvény megszemélyesítése, nyomtatása, vágása, csomagolása (a szükséges nyomtatványok beszerzési kiadása a Központi kiadásoknál kerül megtervezésre) 1.04.1. 1 Értesítõk postázása, a jegyzõk egymás közötti értesítései, választópolgáronként Névjegyzék és NESZA jegyzék továbbvezetése, lakcímváltozások kezelése, igazolások kiadása 1.05.1. 1 Választással összefüggõ egyéb dologi kiadások, szavazókörönként Helyben készülõ nyomtatványok elõállítása, papírköltsége: eskütételi jegyzõkönyvek, napközbeni jelentések nyomtatványai, választási bizottságok tagjainak megbízólevelei, szavazóurnák átadás-átvételi jegyzõkönyve, nyilvántartás a mozgóurnát igénylõkrõl 2. 1 Személyi juttatások 2.01.1. 1 Szavazatszámláló bizottságok tagjainak és póttagjainak díja 2.01.1.01. 1 SZSZB 3 választott tagjának 8000 Ft/fõ díja, több szavazókörös település esetén, szavazókörönként Szavazás napján 05 órától 22 24 óráig elvégzendõ szavazatszámlálási feladatok 2.01.1.02. 1 Egy szavazókörös település esetén a HVB 5 tagjának 8000 Ft/fõ díja, szavazókörönként Szavazás napján 05 órától 22 24 óráig elvégzendõ szavazatszámlálási feladatok 2.02.1. 1 Szavazatszámláló bizottság mellett mûködõ jegyzõkönyvvezetõ díja szavazókörönként Szavazás napján 05 órától 22 24 óráig az SZSZB mellett elvégzendõ adminisztratív feladatok 3 500 2 800 4 200 1 400 15 50 10 000 24 000 40 000 8 000 1 A normatívák a Ve. tv. által meghatározott feladatokra használhatók fel. A jogcímeknél a feladatok csak példa jelleggel kerültek felsorolásra, nem teljes körûek.
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003 Kód Jogcím Normatíva 2.03.1. 1 A helyi választási iroda tagjainak 6000 Ft/fõ díja az alábbi tagokkal számolva Az iroda feladatait a Ve. 35 39. -ai határozzák meg, feladatuk a választás kitûzésétõl a jogerõs jegyzõkönyvi eredmény megállapításáig tart 2.03.1.01. 1 0 1 000 lakosig 3 tag 18 000 2.03.1.02. 1 1 001 5 000 lakosig 4 tag 24 000 2.03.1.03. 1 5 001 10 000 lakosig 5 tag 30 000 2.03.1.04. 1 10 001 20 000 lakosig 9 tag 54 000 2.03.1.05. 1 20 000 50 000 lakosig 13 tag 78 000 2.03.1.06. 1 50 001 100 000 lakosig 15 tag 90 000 2.03.1.07. 1 100 001 lakos felett 20 tag 120 000 2.05.1. 1 HVI tagjai díja körjegyzõségnél kapcsolt település után településenként 1 fõ 6 000 3. 1 Munkaadókat terhelõ járulékok 3.01.1.01. 1 Munkaadót terhelõ járulékok hatályos jogszabály szerint 2 OEVK KIADÁSOK 1. 2 Dologi kiadások 1.21.1. 2 OEVK-k dologi kiadásai 1.21.1.01. 2 Szavazásnapi kiadások OEVK székhely településeken a választási irodák részére Az OEVK székhely település plusz költségei a HVI-kel történõ kapcsolattartás, telefon, fax, gépkocsihasználat, központi nyomtatványok (szavazólap, jegyzõkönyvek, szavazástechnikai eszközök) ellenõrzése, továbbítása a települések részére 30 000 1.21.1.04. 2 Szavazatösszesítéssel összefüggõ egyéb dologi kiadások okmányirodai feldolgozó központok részére Szavazatösszesítés feladatai, jegyzõkönyvek ellenõrzése, adatrögzítés, számítógépek és a hálózat üzemeltetése, papír és számítástechnikai segédanyagok biztosítása 2. 2 Személyi juttatás 2.22.1. 2 OEVI 20 tagjának 6000 Ft/fõ díja OEVK székhely településen Feladatait a Ve. 35 39. -ai határozzák meg. Tevékenysége a népszavazás megkezdésétõl a jogerõs jegyzõkönyvi eredmény megállapításáig tart 3. 2 Munkaadókat terhelõ járulékok 3.01.1.02. 2 Munkaadót terhelõ járulékok hatályos jogszabály szerint 3 MEGYEI KIADÁSOK 1. 3 Dologi kiadások 1.31.1. 3 A választás lebonyolításának területi (fõjegyzõ) szinten jelentkezõ dologi kiadásai 1.31.1.01. 3 TVI dologi kiadásai megyénként Kapcsolattartás az OEVK székhely településekkel, telefon, fax, gépkocsihasználat, biztonsági õrizet, értekezletek tartása HVI vezetõk részére, technikai feltételek biztosítása (terem, takarítás, villamos energia), rézvétel az országos oktatáson 1.31.1.03. 3 TVI szavazásnapi kiadásai megyénként Választási bizottság szavazásnapi mûködésének biztosítása, párt tájékoztató, informatikai rendszer mûködtetése, kapcsolattartás a településekkel (telefon, fax, papír), jogorvoslatok elbírálása 1.32.1. 3 Települések pénzügyi elszámolásához pénzügyi rendszer mûködtetése megyénként 30 000 120 000 350 000 60 000 100 000
2004 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Kód Jogcím Normatíva 2. 3 Személyi juttatás 2.31.1. 3 Helyi választási iroda vezetõinek díja településtípusonként Feladatai a választási iroda létrehozása, mûködtetése, választásszakmai felügyelete, választói névjegyzék tartalmának jogi ellenõrzése A választás lebonyolítása, szavazóköri jegyzõkönyvek ellenõrzése, jegyzõkönyvek levéltárba helyezése 2.31.1.01. 3 0 1 000 lakosig 20 000 2.31.1.02. 3 1 001 5 000 lakosig 24 000 2.31.1.03. 3 5 001 10 000 lakosig 30 000 2.31.1.04. 3 10 001 20 000 lakosig 40 000 2.31.1.05. 3 20 001 50 000 lakosig 60 000 2.31.1.06. 3 50 001 100 000 lakosig 80 000 2.31.1.07. 3 100 001 lakos felett 100 000 2.32.1. 3 Körjegyzõség kapcsolt település(ek) utáni díja a jegyzõ részére A kapcsolódó települések választási feladatainak irányítása ellenõrzése 6 000 2.33.1. 3 Irodavezetõ plusz díja OEVK székhely településen 2.33.1.01. 3 Az irodavezetõ plusz díja OEVK székhely településen Az OEVK illetékessége szerinti szavazatösszesítéssel összefüggõ feladatok irányítása, ellenõrzése, az ezekhez kapcsolódó informatikai rendszerek mûködtetésének 40 000 biztosítása 2.33.1.02. 3 HVI vezetõ plusz díja, nem OEVK székhely okmányirodai településen 30 000 2.34.1. 3 TVB 3 választott tagjának 6000 Ft/fõ díja [Ve. 28. (4) bek.] 18 000 2.35.1. 3 TVI 15 tagjának 6000 Ft/fõ díja Feladatait a Ve. 35 39. -ai határozzák meg. Tevékenysége népszavazás megkezdésétõl 90 000 a jogerõs jegyzõkönyvi eredmény megállapításáig tart 2.36.1. 3 TVI vezetõhelyetteseinek díja 2.36.1.01. 3 TVI vezetõ jogi helyettesének díja 30 000 2.36.1.02. 3 TVI informatikai felelõsének díja 30 000 2.36.1.03. 3 TVI pénzügyi felelõsének díja 30 000 2.37.1. 3 TVI vezetõk díja megyénként 120 000 3. 3 Munkaadókat terhelõ járulékok 3.01.1.03. 3 Munkaadót terhelõ járulékok hatályos jogszabály szerint 4 KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 1. 4 Dologi kiadások 1.41.1. 4 Közigazgatási hivatalok dologi kiadásainak biztosítása Oktatások, kiszállások, sokszorosítás, szállítás, helyi és területi PC Hot-line 1.41.1.02. 4 Közigazgatási hivatalok dologi kiadásai megyénként A választási eljárás 3 hónapján keresztül a választási informatikai rendszerekkel kapcsolatos feladatok ellátása, rendszer- és felhasználói programok telepítése, 350 000 tesztelése, oktatása, részvétel az országos próbák, fõpróbák megtartásán 2. 4 Személyi juttatások 2.41.1. 4 Megbízási szerzõdések a közigazgatási hivatalok kapacitásának kiegészítésére, 6 ember/hó 120 000 Ft 720 000 2.42.1. 4 Közigazgatási hivatalvezetõ díja 120 000 3. 4 Munkaadókat terhelõ járulékok 3.01.1.04. 4 Munkaadót terhelõ járulékok hatályos jogszabály szerint
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005 3. számú melléklet a 7/2003. (III. 14.) BM rendelethez Tételek és normatívák (forintban) a szavazókörökben megismételt népszavazáshoz Kód Jogcím Normatíva 1 HELYI TELEPÜLÉSI KIADÁSOK 1. 1 Dologi kiadások 1.01.2. 1 Hirdetmény és tájékoztató nyomtatvány költsége szavazókörönként Lakossági tájékoztatók, hirdetmények (szavazókörök helye, címe, választás napja) nyomtatása, sokszorosítása, kiragasztása 1000 1.02.2. 1 Egyéb kiadások szavazás napján 1.02.2.01. 1 Kiadás szavazás napján szavazókörökben Szavazókörben telefon, fax, villamos energia, takarítás, portaszolgálat kiadásai 1.02.2.02. 1 Kiadás szavazás napján helyi választási irodákban önálló településeken és körjegyzõségi székhelyeken Polgármesteri hivatal telefon, fax, villamos energia, gépkocsihasználat, takarítás, portaszolgálat kiadásai 1.02.2.03. 1 Kiadás szavazás napján körjegyzõségi HVI részére kapcsolódó településenként pótelõirányzat Körjegyzõségi hivatal kapcsolattartása a településekkel, gépkocsihasználat, telefon, fax kiadásai 1.05.2. 1 Választással összefüggõ egyéb dologi kiadások Helyben készülõ nyomtatványok elõállítása, papírköltsége: eskütételi jegyzõkönyvek, napközbeni jelentések nyomtatványai, választási bizottságok tagjainak megbízólevelei, szavazóurnák átadás-átvételi jegyzõkönyve, nyilvántartás a mozgóurnát igénylõkrõl 2 800 2100 1 400 5 000 2. 1 Személyi juttatások 2.01.2. 1 Szavazatszámláló bizottságok tagjainak és póttagjainak díja 2.01.2.01. 1 SZSZB 3 választott tagjának 8000 Ft/fõ díja, több szavazókörös település esetén, szavazókörönként Szavazás napján 05 órától 22 24 óráig elvégzendõ szavazatszámlálási feladatok 2.01.2.02. 1 Egy szavazókörös település esetén a HVB 5 tagjának 8000 Ft/fõ díja, szavazókörönként Szavazás napján 05 órától 22 24 óráig elvégzendõ szavazatszámlálási feladatok 2.02.2. 1 Szavazatszámláló bizottság mellett mûködõ jegyzõkönyvvezetõ díja szavazókörönként Szavazás napján 05 órától 22 24 óráig az SZSZB mellett elvégzendõ adminisztratív feladatok 24 000 40 000 8 000 2.03.2. 1 A helyi választási iroda tagjainak 2000 Ft/fõ díja az alábbi tagokkal számolva Az iroda feladatait a Ve. 35 39. -ai határozzák meg, feladatuk a választás kitûzésétõl a jogerõs jegyzõkönyvi eredmény megállapításáig tart 2.03.2.01. 1 0 1 000 lakosig 3 tag 6 000 2.03.2.02. 1 1 001 5 000 lakosig 4 tag 8 000 2.03.2.03. 1 5 001 10 000 lakosig 5 tag 10 000 2.03.2.04. 1 10 001 20 000 lakosig 9 tag 18 000
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Kód Jogcím Normatíva 2.03.2.05. 1 20 001 50 000 lakosig 13 tag 26 000 2.03.2.06. 1 50 001 100 000 lakosig 15 tag 30 000 2.03.2.07. 1 100 001 lakos felett 20 tag 60 000 2.05.2. 1 HVI tagjai díja körjegyzõségnél kapcsolt település után településenként 1 fõ 2 000 3. 1 Munkaadókat terhelõ járulékok 3.01.2.01. 1 Munkaadót terhelõ járulékok hatályos jogszabály szerint 2 OEVK KIADÁSOK 1. 2 Dologi kiadások 1.21.2. 2 OEVK-k dologi kiadásai 1.21.2.01. 2 Szavazásnapi kiadások OEVK székhely településeken a választási irodák részére. Az OEVK székhely település plusz költségei a HVI-kel történõ kapcsolattartás, telefon, fax, gépkocsihasználat, központi nyomtatványok (szavazólap, jegyzõkönyvek, szavazástechnikai eszközök) ellenõrzése, továbbítása a települések részére 1.21.2.04. 2 Szavazatösszesítéssel összefüggõ egyéb dologi kiadások okmányirodai feldolgozó központok részére Szavazatösszesítés feladatai, jegyzõkönyvek ellenõrzése, adatrögzítés, számítógépek és a hálózat üzemeltetése, papír és számítástechnikai segédanyagok biztosítása 5 000 5 000 3 MEGYEI KIADÁSOK 2. 3 Személyi juttatás 2.31.2. 3 Helyi választási iroda vezetõinek díja településtípusonként Feladatai a választási iroda létrehozása, mûködtetése, választásszakmai felügyelete, választói névjegyzék tartalmának jogi ellenõrzése A választás lebonyolítása, szavazóköri jegyzõkönyvek ellenõrzése, jegyzõkönyvek levéltárba helyezése 2.31.2.01. 3 0 1 000 lakosig 6 000 2.31.2.02. 3 1 001 5 000 lakosig 6 000 2.31.2.03. 3 5 001 10 000 lakosig 6 000 2.31.2.04. 3 10 001 20 000 lakosig 6 000 2.31.2.05. 3 20 001 50 000 lakosig 6 000 2.31.2.06. 3 50 001 100 000 lakosig 6 000 2.31.2.07. 3 100 001 lakos felett 6 000 2.32.2. 3 Körjegyzõség kapcsolt település utáni díja a jegyzõ részére A kapcsolódó települések választási feladatainak irányítása ellenõrzése 2 000 2.34.2. 3 TVB 3 választott tagjának díja (2000 Ft/fõ) [Ve. 28. (4) bek.] 6 000 3. 3 Munkaadókat terhelõ járulékok 3.01.2.03. 3 Munkaadót terhelõ járulékok hatályos jogszabály szerint
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007 1. függelék a 3. számú melléklethez Feladat típusú elszámolás munkalapjának adattartalma HVI Fõváros, megye: 1. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 1.1. Település megnevezése: 1.2. Körjegyzõség esetén székhely település megnevezése: hozzá kapcsolódó települések száma: hozzá kapcsolódó települések neve: 1.3. OEVK székhely település jelölése: OEVK-k száma: 1.4. Település lakosságszáma: 1.5. Körjegyzõség lakosságszáma: 1.6. Választópolgárok száma a 2. (2) bekezdése szerint: 1.7. Szavazókörök száma: támogatásszámításnál figyelembe vett: tényleges: 1.8. Szavazatszámlálásba bevont bizottsági póttagok száma: 2. ELSZÁMOLÁS ADATAI 2.1. Leutalt támogatás összege (Ft-ban) [3. (2) bekezdés a) pont]: L 2.2. Norma szerint számolt összeg: N 2.3. A többletköltség/feladatelmaradás érvényesítése miatti összeg [5. (2) bekezdés T b) és c) pontjai]: Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér [a Ve. 21. -ának (4) bekezdése szerinti kiadás]: 2.4. A települést, körjegyzõséget megilletõ pénzügyi fedezet összege (Ft-ban): N± T=F Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve. 21. -ának (4) bekezdése szerinti kiadás: 2.5. Az elszámolás után a település részére utalandó összeg: F L Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve. 21. -ának (4) bekezdése szerinti kiadás: 2.6. A területi választási irodának visszautalandó összeg: L F Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve. 21. -ának (4) bekezdése szerinti kiadás:
2008 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Feladat típusú elszámolás többletköltség/feladatelmaradás részletezése munkalapjának adattartalma HVI Fõváros, megye: Település megnevezése: Összeg Ft Kód Jogcím Személyi Munkaadói járulék Dologi Átlagbér Összesen Összesen: Dátum:... P. H.... aláírás Készült: Kapja: 2 példányban 1 példányt a helyi választási iroda vezetõje 1 példányt a területi választási iroda vezetõje
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009 2. függelék a 3. számú melléklethez Feladat típusú elszámolás munkalapjának adattartalma TVI, illetve közigazgatási hivatal Fõváros, megye: 1. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 1.1. Szerv megnevezése: 1.2. Körjegyzõség esetén székhely település megnevezése: hozzá kapcsolódó települések száma: hozzá kapcsolódó települések neve: 1.3. OEVK székhely település jelölése: OEVK-k száma: 1.4. Település lakosságszáma: 1.5. Körjegyzõség lakosságszáma: 1.6. Választópolgárok száma: 1.7. Szavazókörök száma: támogatásszámításnál figyelembe vett: tényleges: 1.8. Szavazatszámlálásba bevont bizottsági póttagok száma: 2. ELSZÁMOLÁS ADATAI 2.1. Leutalt támogatás összege (Ft-ban) [3. (2) bekezdés a) pont]: L 2.2. Norma szerint számolt összeg: N 2.3. A többletköltség/feladatelmaradás érvényesítése miatti összeg [5. (2) bekezdés T b) és c) pontjai]: Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér [a Ve. 21. -ának (4) bekezdése szerinti kiadás]: 2.4. Szervet megilletõ pénzügyi fedezet összege (Ft-ban): N± T=F Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve. 21. -ának (4) bekezdése szerinti kiadás: 2.5. Az elszámolás után a szerv részére utalandó összeg: F L Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve. 21. -ának (4) bekezdése szerinti kiadás: 2.6 Az Országos Választási Iroda részére visszautalandó összeg: L F Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve. 21. -ának (4) bekezdése szerinti kiadás:
2010 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Feladat típusú elszámolás többletköltség/feladatelmaradás részletezése munkalapjának adattartalma TVI/közigazgatási hivatal Fõváros, megye: Összeg Ft Kód Jogcím Személyi Munkaadói járulék Dologi Átlagbér Összesen Összesen: Dátum:... P. H.... aláírás Ha a közigazgatási hivatal tölti ki: Ha a területi választási iroda tölti ki: Készült: 2 példányban Készült: 2 példányban Kapja: 1 példányt a közigazgatási hivatal vezetõje Kapja: 1 példányt a területi választási iroda vezetõje 1 példányt a BMKH vezetõje 1 példányt a BMKH vezetõje
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011 3. függelék a 3. számú melléklethez Feladat típusú elszámolás munkalapjának adattartalma Fõvárosi/megyei összesítõ Fõváros, megye: 1. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 1.1. Település megnevezése: 1.2. Megyei: települések száma: kapcsolódó települések megnevezése: 1.3. OEVK székhely település jelölése: OEVK-k száma: 1.4. Település lakosságszáma: Körjegyzõség lakosságszáma: 1.5. Választópolgárok száma a 2. (2) bekezdése szerint: 1.6. Szavazókörök száma: támogatásszámításnál figyelembe vett: tényleges: 1.7. Szavazatszámlálásba bevont bizottsági póttagok száma: 2. ELSZÁMOLÁS ADATAI 2.1. Leutalt támogatás összege (Ft-ban) [3. (2) bekezdés a) pont]: L 2.2 Norma szerint számolt összeg: N 2.3. A többletköltség/feladatelmaradás érvényesítése miatti összeg [5. (2) bekezdés T b) és c) pontjai]: Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér [a Ve. 21. -ának (4) bekezdése szerinti kiadás]: 2.4. Szervet megilletõ pénzügyi fedezet összege (Ft-ban): N± T=F Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve. 21. -ának (4) bekezdése szerinti kiadás: 2.5. Az elszámolás után a szerv részére utalandó összeg: F L Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve. 21. -ának (4) bekezdése szerinti kiadás: 2.6. Az Országos Választási Iroda részére visszautalandó összeg: L F Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér a Ve. 21. -ának (4) bekezdése szerinti kiadás:
2012 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Feladat típusú elszámolás többletköltség/feladatelmaradás részletezése munkalapjának adattartalma Fõvárosi/megyei összesítõ Fõváros, megye: Összeg Ft Kód Jogcím Személyi Munkaadói járulék Dologi Átlagbér Összesen Összesen: Dátum:... P. H.... aláírás Készült: Kapja: 2 példányban 1 példányt a területi választási iroda vezetõje 1 példányt a BMKH vezetõje
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013 Feladat típusú elszámolás munkalapjának adattartalma Országos összesítõ 4. függelék a 3. számú melléklethez Országos összesen: 1. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 1.1. Település megnevezése: 1.2. Országos összesen: települések száma: 1.3. OEVK székhely település jelölése: OEVK-k száma: 1.4. Település lakosságszáma: Körjegyzõség lakosságszáma: 1.5. Választópolgárok száma a 2. (2) bekezdése szerint: 1.6. Szavazókörök száma: támogatásszámításnál figyelembe vett: tényleges: 1.7. Szavazatszámlálásba bevont bizottsági póttagok száma: 2. ELSZÁMOLÁS ADATAI 2.1. Leutalt támogatás összege (Ft-ban) [3. (2) bekezdés a) pont]: L 2.2. Norma szerint számolt összeg N 2.3. A többletköltség/feladatelmaradás érvényesítése miatti összeg [5. (2) bekezdés T b) és c) pontjai]: Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér [a Ve. 21. -ának (4) bekezdése szerinti kiadás]: 2.4. Az elszámolások szerinti pénzügyi fedezet összege (Ft-ban): N± T=F Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): OVI vezetõje által engedélyezett átcsoportosítás: átlagbér [a Ve. 21. -ának (4) bekezdése szerinti kiadás]: 2.5. Az elszámolás után a TVI-ket megilletõ összeg: Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások (átlagbér nélkül): átlagbér [a Ve. 21. -ának (4) bekezdése szerinti kiadás]: 2.6. Az Országos Választási Iroda részére visszautalandó összeg: Ebbõl: személyi juttatások: munkaadókat terhelõ járulékok: dologi kiadások: átlagbér [a Ve. 21. -ának (4) bekezdése szerinti kiadás]: 2.7. KÖZPONTI KIADÁSOK Helyi mûködési nem normatív feladatok támogatása: Helyi felhalmozási feladatok támogatása: Központi mûködési feladatok: Központi felhalmozási feladatok:
2014 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Feladat típusú elszámolás többletköltség/feladatelmaradás részletezése munkalapjának adattartalma Országos összesítõ Összeg Ft Kód Jogcím Személyi Munkaadói járulék Dologi Átlagbér Összesen Összesen: Dátum:... P. H.... aláírás Készült: Kapja: 2 példányban 1 példányt a BMKH vezetõje 1 példányt az OVI vezetõje
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015 A belügyminiszter 8/2003. (III. 14.) BM rendelete a Határõrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területérõl szóló 30/2001. (XII. 11.) BM rendelet módosításáról A határõrizetrõl és a Határõrségrõl szóló 1997. évi XXXII. törvény 83. -a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: A gazdasági és közlekedési miniszter 12/2003. (III. 14.) GKM rendelete a védõ- és határpillérek méretezésérõl szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 34. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. A Határõrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területérõl szóló 30/2001. (XII. 11.) BM rendelet 1. számú mellékletének 5. Határõr Igazgatóság, Kiskunhalas megnevezés alatt feltüntetett,,határõrizeti Kirendeltség, Tompa elnevezés helyébe,,határõrizeti Kirendeltség, Kelebia elnevezés lép. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter 1. A védõ- és határpillérek méretezésénél az e rendelet mellékleteként közzétett Bányabiztonsági Szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter Melléklet a 12/2003. (III. 14.) GKM rendelethez Bányabiztonsági Szabályzat a védõ- és határpillérek méretezésérõl Általános szabályok 1. (1) E szabályzat hatálya kiterjed a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 32. (2) bekezdésében felsorolt esetekben kijelölt védõpillérekre és a törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. (2) bekezdésében elõírt határpillérekre. (2) E szabályzat alkalmazásában: 1. Védõpillér: a bányamûveletek és a védelmet igénylõ létesítmény, illetve terület között kijelölt kõzettest, amely biztosítja, hogy a bányamûveletek hatására létrejövõ kõzet- és talajmozgás a védett létesítményt, illetve területet nem veszélyezteti. 2. Határpillér: a bányatelek határvonala mentén kijelölt olyan védõpillér, amely biztosítja, hogy a bányamûveletek okozta felszíni kõzet- és talajmozgások a bányatelek határán belül legyenek. 3. Határszög (β): külfejtés esetén a bányamûveletekkel nem érintett kõzettest rézsûs határoló felületének vízszintes síkkal bezárt dõlésszöge, amelynél a számítások vagy a tapasztalat szerint a határoló felület alatti kõzettest megcsúszása, elmozdulása nem következik be, a bányamûveletek felõl nézve a védõpilléreken túli terület nyugalomban marad és így a bányamûveletek hatása a védett területet nem veszélyezteti, mélymûvelés esetén a határszög egy függõleges, a fejtés határvonalára merõlegesen felvett síkmetszetben a bányaüreg széle és a külszín már nem mozgó pontja között húzott egyenes vízszintessel bezárt szöge.
2016 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám 4. Határszög korrekciója ( β): a határszög megállapításának bizonytalansága miatt a védõpillér méretek meghatározásánál figyelembe veendõ korrekció. 5. Korrigált határszög: a β β szögérték. 6. Hatástávolság (r): a bányamûveletek talpponti szélétõl vagy a fejtési üreg szélétõl az ép kõzetek irányába mérve az a vízszintes vetületi távolság, ameddig a kõzetmozgások a felszínen kiterjednek. 7. Korrigált hatástávolság (r, illetve a, b és c): a határszög megállapításnak bizonytalansága miatt megnövelt hatástávolság. 8. Védõsáv (p v): a védendõ létesítmény vagy terület mellett biztonsági okokból kijelölt vízszintes vetületi távolság. 9. Védõpillér szélessége (R): a védõsáv és a korrigált hatástávolság méretének összege. 10. Szakértõ: szakirányú egyetem 1, valamint a külön jogszabály 2 alapján az adott szakterületre tervezõi vagy szakértõi jogosultsággal rendelkezõ és névjegyzékben szereplõ személy. 11. Lábvonal: a védõpillért határoló rézsûs felületnek és a védõpillér vonatkozó felületének (alaplap, fekü) metszésvonala. 2. A védõpillér méretezés általános rendelkezései (1) A védõpillér méretezését, a határszög megállapítását az 5. (3) bekezdés elõírásaiban foglalt eseteket kivéve szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel rendelkezõ felelõs mûszaki vezetõnek vagy szakértõnek kell elvégeznie, akik e tevékenységükért a más jogszabályokban meghatározott felelõsséggel tartoznak. (2) A védõpilléreket a tervezett bányamûveletek és a védett létesítmény talppontjának, a határpilléreket a bányatelek alaplapjának és a bányatelek felszíni határvonalának magasságkülönbségét figyelembe véve kell megállapítani. Telepes kifejlõdésû ásványi nyersanyag esetében a védõpillérek a telep feküjére is méretezhetõk. (3) Többtelepes vagy többszeletes mûvelési mód esetén a védõpillért telepenként (szeletenként) kell megállapítani. (4) A védõpillérek méretezésének helyességét a bányamûvelés során rendszeresen, de legalább évente a mûszaki üzemi tervvel együtt felül kell vizsgálni. Ha a felülvizsgálat szerint a kijelölt védõpillér mérete nem felel meg rendeltetésének, akkor a bányavállalkozónak haladéktalanul kezdeményeznie kell a védõpillér módosítását. (5) A bányamûveletek hatására végbemenõ mozgások ellenõrzésére a bányafelügyelet a bányavállalkozó költségére mérõhálózat telepítését és rendszeres mérését rendelheti el. (6) Jelen szabályzattól eltérõ védõpillér méretezés megengedett, ha a védelmi és biztonsági követelmények más módon is kielégíthetõk. Ez esetben a kockázatokról a védendõ építmény, létesítmény vagy terület tulajdonosával meg kell állapodni, és a megállapodást a védõpillér kijelölési kérelemhez csatolni kell. (7) A méretezés során alkalmazandó jelölések: R védõ-, illetve határpillér szélessége [m] H védõ-, illetve határpillér magassága 3 [m] m t telepvastagság [m] r hatástávolság [m] r korrigált hatástávolság [m] a korr. hatástávolság dõlésben, a fejtés szélétõl lefelé [m] b korr. hatástávolság csapásirányban [m] c korr. hatástávolság dõlésben, a fejtés szélétõl felfelé [m] p v védõsáv [m] x a telepben levõ létesítmény védõpillér mérete, a pillér kontúrvonala és a létesítmény széle közötti, telepben mért távolság [m] 1 A szabályzat kiadásának idõpontjában szakirányú egyetemnek tekintendõ a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem és a gyõri Széchenyi István Egyetem. 2 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az építészeti-mûszaki tervezési jogosultság általános szabályairól. 159/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos mûszaki szakértõi tevékenység gyakorlásának általános szabályairól. 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet az ipari szakterületek körébe tartozó, továbbá egyes épületnek nem minõsülõ építményekre (sajátos építményfajtákra) vonatkozó önálló mûszaki szakértõi tevékenység végzésének feltételeirõl. 3 Adott pontban a védõ-, illetve határpillér magassága alatt az alaplap, illetve a telep feküjének vagy a szelet alsó szintjének magassága és a védendõ létesítmény vagy határvonal felszíni magassága közötti különbség értendõ, figyelemmel a változó terepmagasságra.
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2017 β határszög [ ] β f határszög dõlésben, a fejtés szélétõl felfelé [ ] β a határszög dõlésben, a fejtés szélétõl lefelé [ ] β cs határszög csapásirányban [ ] β a határszög korrekciója [ ] α a telep dõlésszöge [ ] A védõpillérrel kapcsolatos jelölések megjelenítése az 1 4. ábrán látható. (8) A bányatérképeken 4 fel kell tüntetni a védõsáv határvonalát és a védõpillér lábvonalát. A lábvonalon fel kell írni a védendõ objektum megnevezését, a felület megnevezését, amire a védõpillért számították és a védõpillért kijelölõ bányafelügyeleti határozat számát. A védõpillért ábrázoló térképen fel kell tüntetni a méretezésnél figyelembe vett telep(ek), szelet(ek) vagy szint(ek) megnevezését. (9) Amennyiben más jogszabály, szabályzat vagy utasítás nagyobb értéket nem ír elõ, a védõsáv legkisebb mérete 5 m. Védõpillérek méretezése külfejtés esetén 3. (1) A külszíni létesítmény védõpillérét úgy kell méretezni, hogy a rézsû felületének felszíni metszésvonala egybeessen a védett létesítmény vagy terület védõsáv vonalával, és a vízszintes síkkal bezárt dõlésszöge akkora legyen, mint az érintett rétegsor korrigált határszöge. (2) A külszíntõl legfeljebb 10 méter mélységben lévõ föld alatti létesítményt külszíni létesítménynek kell tekinteni, védõpillérét a felszínre vetített kontúrvonalára kell méretezni. (3) A határszög értékét a tervezett védõpillér közvetlen környezetében lévõ rétegsor vastagsági, települési, kõzetfizikai, hidrogeológiai, mûvelési, továbbá a kõzetfal (rézsû) állékonyságát esetlegesen befolyásoló további jellemzõk figyelembevételével, méréssel, számítással vagy egyéb alkalmas módon rétegenként külön-külön kell meghatározni, úgy, hogy a védõpillér omlása, mozgása vagy megcsúszása ne következzen be (2. ábra). (4) A határszög korrekciója: β= 3. Védõpillér méretezés külfejtés esetén (β állandó) 1. ábra 4 Bányatérkép alatt a 69/1995. (XII. 26.) IKM rendelettel közzétett, a bányatérképek méretarányáról és tartalmáról szóló Bányabiztonsági Szabályzat 2. (1) bekezdésében leírt térképeket kell érteni.
2018 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám Védõpillér méretezés külfejtés esetén (β változó) 2. ábra Védõpillérek méretezése mélymûvelés esetén 4. (1) A védõpillért a 3. (1) bekezdése szerint kell méretezni. (2) A pontszerû külszíni és a pontszerû nem telepben lévõ föld alatti létesítmény védelmét szolgáló védõpillért a következõk szerint kell méretezni: a) a legfeljebb 0 5 dõlésû telepek esetén a védõpillér olyan kör, amelynek középpontja a létesítmény, sugara pedig a számított korrigált hatástávolság (r ) és a védõsáv (p v) összege; b) 5 -nál nagyobb dõlésû telepek esetén a védõpillér dõlésben felfelé, dõlésben lefelé, illetve csapásirányba esõ vízszintes vetületi méretét a védõsáv (p v) és az adott irányra számított korrigált hatástávolság (a, b, illetve c összege határozza meg (3. ábra). (3) Vonalas létesítmény vagy határvonal védõpillérét a határvonalat alkotó pontok pillérköreinek (-ellipsziseinek) burkoló görbéje adja. (4) Sokszög alapú létesítmény védõpillérét pontok és vonalak védõpilléreként kell megszerkeszteni. (5) A külszíntõl 10 m-nél nem mélyebben lévõ létesítmény védõpillérét úgy kell méretezni, mintha külszíni létesítmény lenne. (1) A korrigált hatástávolságot a következõ összefüggések alapján kell meghatározni: a) 0 5 dõlésû telepek esetén, illetve nem telepes kifejlõdésû ásványi nyersanyag esetén: b) 5 -nál nagyobb dõlésû telepek esetén (3. ábra): dõlésben lefelé: a = H tg(β a β)+ tgα 5. r = H ctg(β β),
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2019 dõlésben felfelé: c = H tg(β f β) tgα csapásirányban: b = H ctg(β cs β) (2) A határszög korrekcióját a következõ a), b) vagy c) pont szerinti módon kell megállapítani: a) mérési adatok hiányában a gyakorlatban használt, illetve becsült vagy számított, esetleg irodalmi adatokból származó (valószínû) határszög esetén: β=5, b) egy mérési adatból (mérési adaton ebben az esetben a süllyedési teknõ félszelvénye alapján megállapítható egyetlen határszög értéket kell érteni) származó határszög esetén: β=3, c) kettõ vagy annál több mérési adat esetén azok számtani középértékét véve tényleges értéknek, ha a szélsõ értékek közötti eltérés < 3, akkor β=1, ha az eltérés 3 és 5 között van, akkor β=2 és ha az eltérés > 5, akkor β=3. (3) Mélymûvelés esetén a határszög értékét mérési adat hiányában szakértõnek kell megállapítania. Pontszerû létesítmény védõpillére 5 -nál nagyobb dõlésû telep esetén 3. ábra
2020 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám 6. (1) Telepben lévõ létesítmények Telepben, illetve a telep alatt vagy felett 10 m-nél kisebb távolságra lévõ létesítmény védõpillérét a gyakorlati tapasztalatok alapján célszerûen úgy kell méretezni, hogy a védõpillérben a létesítmény felhagyása után az üzem területén általánosan szokásos fejtésmódnak megfelelõ méretû fejtéseket lehessen telepíteni. A védõpillér méretek meghatározásánál elsõsorban a gyakorlati tapasztalatok a mérvadók. A védõpillér mérete (x) a vágat szélétõl számítva azonban H = 200 m fedõréteg-vastagságig 20 m-nél, H = 200 400 m fedõréteg-vastagság között 30 m-nél, és H = 400 m-en felül x = 0,1 H-nál kisebbek nem lehetnek (4. ábra). 4. ábra (2) Telep felett lévõ létesítmények A mûvelésre tervezett telep feletti föld alatti létesítmény védõpillérét korrigált határszöggel és védõsávval kell megszerkeszteni. Ebben az esetben β=5 értékkel kell számolni. A mûvelésre tervezett telep feletti kis magasságban (10 50 m) lévõ létesítménynél a védõpillér méretezését kétféle módszerrel kell elvégezni: korrigált határszöggel és védõsávval méretezve, illetve mintha telepben lévõ létesítmény lenne. A védõpillér méretek közül a nagyobb méretet kell alkalmazni. (3) Lejtõsakna védõpillérének méretezése Lejtõsakna védõpillérének méretezését a 4. (2) és a 6. (1) bekezdése alapján kell elvégezni úgy, hogy az akna szájnyílásának mint külszíni létesítménynek védõpillérét korrigált határszöggel és védõsávval, a lejtõsakna talpának védõpillérét pedig mint telepben lévõ létesítmény védõpillérét kell meghatározni. A lejtõsakna teljes védõpillérét a két végpontban kapott védõpillér-szélességgel megállapított méretek határozzák meg.
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2021 III. rész HATÁROZATOK Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 26/2003. (III. 14.) OGY határozata az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekrõl szóló jelentés elfogadásáról* Az Országgyûlés tudomásul veszi a Kormány által elõterjesztett, az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekrõl szóló jelentést. Dr. Világosi Gábor s. k., az Országgyûlés jegyzõje Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke Vincze László s. k., az Országgyûlés jegyzõje * A határozatot az Országgyûlés a 2003. március 10-i ülésnapján fogadta el. Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 8/2003. (III. 14.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok tárgyában meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként megállapítja, hogy jogalkotásra csak a jogbiztonság alkotmányos elvének megfelelõen kerülhet sor. A jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogalkotás, s ennek részeként a jogszabályok módosítása, hatálybaléptetése ésszerû rendben történjék, a módosítások egyértelmûen követhetõek és áttekinthetõek legyenek mind a jogalanyok, mind a jogalkalmazó szervek számára. 2. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 23. (1) bekezdés i) pontja és 340. (1) (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja. 3. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXII. törvény 29. -a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 4. Az Alkotmánybíróság az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 1998. évi LXXI. törvény 1. -a és 2. -a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja. 5. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 340. (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti. 6. Az Alkotmánybíróság az 1976. évi 8. törvényerejû rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Közgyûlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 2. Cikk 2. és 3. pontjában, illetve 5. Cikk 2. pontjában foglaltak sérelmének megállapítására irányuló indítványt visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. Az Alkotmánybírósághoz több indítvány érkezett, amelyekben az indítványozók a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) módosításáról szóló 1997. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 29. -a, valamint az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 1998. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: IGT) 1 2. -a, illetve 5. (2) és (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezték. Az Országgyûlés 1997. július 8-i ülésnapján fogadta el és 1997. július 23-án hirdette ki a Tv.-t. A Tv. 29. -a a Pp. 340. -ának korábbi rendelkezéseit 1999. január 1-jei hatállyal új szabályozással váltotta fel. Az új rendelkezés szerint a közigazgatási perek (Pp. XX. fejezet) tekintetében bizonyos kivételekkel nincs helye fellebbezésnek. A Pp. 340. -át az 1998. december 8-án elfogadott és a Magyar Közlönyben 1998. december 16-án kihirdetett IGT 5. (3) és (4) bekezdései ugyancsak 1999. január
2022 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám 1-jei hatállyal változtatták meg. Az indítványok benyújtását követõen a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2001. évi CV. törvény (a továbbiakban: Ppm.) 21. -a 2002. január 1-jétõl hatályon kívül helyezte a Pp. 340. (4) bekezdését, illetve az annak szövegét megállapító IGT 5. (4) bekezdését. A fentiekkel összefüggésben az IGT 5. (2) bekezdése a Pp. 23. (1) bekezdését módosítva, annak f) pontjaként jelölte meg a közigazgatási pereket, s ezáltal azokat a megyei bíróságok hatáskörébe utalta. Ezt a módosítást azonos szövegezéssel már a Tv. 8. -a is feltüntette, mégpedig a Pp. 23. (1) bekezdésének i) pontjaként. A Tv. 8. -ának hatálybaléptetését viszont az IGT 1. -a által módosított Tv. 34. (3) bekezdése külön törvényre utalta. A Pp.-nek a megyei bíróságok hatáskörét meghatározó 23. (1) bekezdésének 2003. január 1-jétõl hatályos szövegét az Országos Ítélõtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás mûködését érintõ egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény (a továbbiakban: Itv.) 7. -a, illetve a 164. (1) bekezdése állapította meg. Mindazonáltal az Itv. 7. -a, valamint 164. (3) bekezdése 2000. március 1-jétõl a Pp. 23. (1) bekezdése i) pontjaként is feltüntette a közigazgatási pereket a megyei bíróság hatáskörének meghatározása során. Az indítványok benyújtását követõen a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vhrm.) 183. (2) bekezdése 2001. szeptember 1-jétõl a Pp. 23. (1) bekezdés f) pontját, illetve az IGT 5. (2) bekezdését hatályon kívül helyezte, bár az Itv. 174. (3) bekezdés c) pontja 2003. január 1-jétõl is hatályon kívül helyezte az IGT 5. (2) bekezdését. Az Itv. 174. (3) bekezdés c) pontjának hatályos szövegét az ítélõtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Ifütv.) 8. (7) bekezdés a) pontja állapította meg. Az utóbbi rendelkezés az IGT 5. (2) bekezdése hatályon kívül helyezésének az Itv. 174. (3) bekezdés c) pontjában meghatározott idõpontját 2003. július 1-jére módosította. A Tv. 34. -a alapján e törvény bizonyos kivételekkel 1999. január 1-jén lépett hatályba. A kivételt képezõ rendelkezések hatálybalépési ideje 1998. január 1-je volt. Az IGT 1. -a a Tv. 34. -a helyébe egy új rendelkezést iktatott be. Ezáltal a korábbi fõszabályt meghagyva egyes túlnyomórészt az ítélõtáblákra vonatkozó módosító rendelkezések esetében a hatálybalépés idõpontjának meghatározását külön törvényben állapította meg. Így külön törvény szabályozza többek között a Tv. 35. hatálybalépésérõl való rendelkezést is. Az IGT 2. -a ugyanakkor módosította, s egyben beiktatta a Tv. 35. (1) bekezdésének új szövegét, amely meghatározta, hogy a Tv. 1999. január 1-jén hatályba lépõ rendelkezéseit szintén kivételekkel a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni. A fenti rendelkezéseket érintõ indítványokat az Alkotmánybíróság egyesítette és egy eljárásban bírálta el. 1. Az egyik indítványozó a jogállamiság követelményére és a,,jogbiztonsághoz fûzõdõ érdekre [Alkotmány 2. (1) bekezdés] hivatkozva kifogásolta az IGT 1. és 2. -ait, amelyek a Tv. rendelkezéseinek hatálybalépési idõpontját meghatározó 34. -át és a Tv. rendelkezéseinek a folyamatban lévõ ügyekre történõ alkalmazását szabályozó 35. -át módosították. Az IGT támadott rendelkezései következtében ugyanis állítja az indítványozó bizonytalan, hogy a Pp. 1999. január 1-jén hatályba lépett módosításait mikortól kell alkalmazni. 2. Az indítványozó álláspontja szerint alkotmányellenes, hogy a Tv. 29. -a a közigazgatási perek tekintetében fõszabályként egyfokú bírói felülvizsgálati rendszert vezetett be (Pp. 340. ), mert ezzel a törvényhozó a közigazgatási perekre nézve,,minden perben elvonta azt a rendes jogorvoslati lehetõséget, amit a Pp. korábban biztosított. Ezzel kapcsolatban kifogásolta az indítványozó az IGT 5. (2) bekezdését is, amely a Tv. 8. -ával megegyezõ tartalommal, a közigazgatási pereket a megyei bíróságok hatáskörébe utalta. A rendelkezések az indítványozó szerint sértik a,,jogbiztonságot [Alkotmány 2. (1) bekezdés]. Sértik továbbá az Alkotmány 57. (5) bekezdése által biztosított,,jogorvoslati jogosultságot, és ennek következtében ellentétesek az Alkotmány 8. (1) bekezdésével, a 45. (1) bekezdésével, valamint az 50. (2) bekezdésével is. Ezen túlmenõen sértik az 1976. évi 8. törvényerejû rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Közgyûlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: Egyezségokmány) 5. Cikk 2. pontja szerinti,,megszerzett alapjogok elvonásának tilalmát, melyet az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 8. (2) bekezdése is garantál. Sértik továbbá az Egyezségokmány 2. Cikkének 2. pontjában és az indítványozó által helyesen idézett, de tévesen megjelölt 3. pontjában foglaltakat is. Mindez az indítványozó szerint megalapozza az Alkotmány 7. (1) bekezdésének sérelmét. 3. Alkotmányellenes diszkriminációt [Alkotmány 70/A. (1) bekezdés] és a jogállamiság sérelmét [Alkotmány 2. (1) bekezdés] látja az indítványozó az IGT 5. (4) bekezdésének azon rendelkezésében, amely a Pp. 340. -át egy új (4) bekezdéssel akként egészíti ki, hogy felülvizsgálat esetén bizonyos perérték felett a Legfelsõbb Bíróság soron kívüli eljárását írja elõ. 4. Egy másik indítványozó az IGT 5. (2) bekezdése és 6. -a alapján kifogásolta, hogy a törvényhozó nem biztosított kellõ idõt a jogszabály alkalmazására való felkészülésre, továbbá nem jelent meg az IGT 5. (2) bekezdésének végrehajtási szabálya, valamint nem rendelkezett a folyamatban lévõ ügyekrõl. Mindezt a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 12. (3) és
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2023 (4) bekezdéseivel ellentétesnek tartotta, ezért az Alkotmány 7. (2) bekezdésének, továbbá a 2. (1) bekezdésének sérelmét állította. Mindezek alapján pedig az IGT 5. (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és,,közzétételének napjára visszamenõ hatállyal történõ megsemmisítését indítványozta. Az Alkotmánybíróság az indítvánnyal kapcsolatban megkereste az igazságügy-minisztert véleményének kifejtésére. II. 1. Az Alkotmánynak az indítványokkal érintett rendelkezései:,,2. (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.,,7. (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belsõ jog összhangját. (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.,,8. (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsõrendû kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.,,45. (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága, az ítélõtáblák, a Fõvárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.,,50. (2) A bíróság ellenõrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.,,57. (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot a jogviták ésszerû idõn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.,,70/a. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. 2. A Pp.-nek az indítványokkal érintett hatályos rendelkezései:,,23. (1) A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak: (...) i) a közigazgatási perek (XX. fejezet), a 349. (5) bekezdésében meghatározott perek kivételével.,,340. (1) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel nincs helye. (2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed, és e határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja. (3) A 337. (2) bekezdését a fellebbezési eljárásban is megfelelõen alkalmazni kell. 3. A Jat.-nak az egyik indítvánnyal érintett rendelkezései:,,12. (3) A jogszabály hatálybalépésének idõpontját úgy kell meghatározni, hogy kellõ idõ maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. (4) A jogszabályt és végrehajtási jogszabályát egy idõben kell hatályba léptetni. 4. A Tv. kihirdetéskor hatályos érintett rendelkezései:,,8. A Pp. 23. -a (1) bekezdésének c), e), f) és g) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyúttal a bekezdés a következõ h) j) pontokkal egészül ki, a jelenlegi h) pont megnevezése pedig k) pontra változik: (A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:) (...) i) a közigazgatási perek (XX. fejezet), a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perek (341. ) kivételével, (...),,29. A Pp. 340. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:»340. (1) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel nincs helye. (2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed, és e határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja, továbbá akkor, ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amely az ügyfelet kétmillió forintot meghaladó összeg megfizetésére kötelezi. (3) A 337. (2) bekezdését a fellebbezési eljárásban is megfelelõen alkalmazni kell.«5. Az IGT kihirdetéskor hatályos érintett rendelkezései:,,1. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról rendelkezõ 1997. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 34. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:»34. (1) E törvény a (2) (3) bekezdésben foglalt kivétellel 1999. január 1-jén lép hatályba.
2024 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám (2) A 11 15., a 16. (1) bekezdése, a 18 20., a 23 25. és a 33. (2) bekezdése 1998. január 1-jén lép hatályba. A 11 15., a 16. (1) bekezdése, a 18 20. és a 33. (2) bekezdése rendelkezéseit a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróságnak a fellebbezést hivatalból elutasító végzése ellen a (3) bekezdésben meghatározott külön törvény hatálybalépéséig a 233/A. -ban meghatározott fellebbezés helyett felülvizsgálatnak van helye. A 23 25. -ok rendelkezéseit a hatálybalépéskor jogerõsen be nem fejezett ügyekben is alkalmazni kell. (3) A 2., a 6., a 7. (1) bekezdése, a 8 10., a 16. (2) bekezdése, a 17., a 21., a 33. (1) bekezdése és a 35. hatálybalépésérõl külön törvény rendelkezik.«,,2. A Tv. 35. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:»(1) E törvénynek az 1999. január 1. napján hatályba lépõ és a külön törvénnyel hatályba lépõ rendelkezéseit a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni, a (2) (4) bekezdésben meghatározott kivétellel.«,,5. (2) A Pp. 23. -a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:)»f) a közigazgatási perek (XX. fejezet), a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perek (341. ) kivételével,«(3) A Pp. 340. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:»(2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed, és e határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja.«(4) A Pp. 340. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:»(4) A Legfelsõbb Bíróság soron kívül jár el, ha a felülvizsgálati kérelmet olyan közigazgatási perben hozott jogerõs ítélet ellen nyújtják be, amely a felet kétmillió forintot meghaladó összeg megfizetésére kötelezi.«,,6. Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg az ítélõtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 1997. évi LXIX. törvény a hatályát veszti. Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról rendelkezõ 1998. évi LX. törvény 7. -a 1999. január 1-jén hatályát veszti. 6. Az Itv. kihirdetéskor hatályos érintett rendelkezései:,,7. A Pp. 23. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:»(1) A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak: (...) i) a közigazgatási perek (XX. fejezet), a 349. (5) bekezdésében meghatározott perek kivételével; (...)«,,164. (3) E törvény 7. -ának a Pp. 23. (1) bekezdésének i) pontját megállapító része, továbbá 52. -a és 54. -a 2000. március 1. napján lép hatályba.,,174. (3) 2003. január 1. napján hatályát veszti a Pp. 259/A. -a továbbá, (...) c) az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 1998. évi LXXI. törvény 5. -ának (1) (2) bekezdése. 7. A Vhrm. érintett rendelkezései:,,182. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2001. szeptember 1-jén lép hatályba.,,183. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az 1952. évi III. törvény 23. -a (1) bekezdésének f) pontja és az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 1998. évi LXXI. törvény 5. -ának (2) bekezdése. 8. A Ppm. érintett rendelkezése:,,21. E törvény 2002. január 1. napján történõ hatálybalépésével egyidejûleg a Pp. 275/A. -ának (1) (2) bekezdése, a Pp. 340. (4) bekezdése, a 340/A. (2) bekezdése és a Pp. 358. -ának (2) bekezdése, (...) az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 1998. évi LXXI. törvény 5. -ának (4) bekezdése, (...) a hatályát veszti. 9. Az Ifütv. érintett rendelkezése:,,8. (7) Az 1999. évi CX. törvény a) 174. -ának (3) bekezdésében megállapított idõpont 2003. július 1. napjára változik, (...). III. Az indítványok az alábbiak szerint nem megalapozottak. Az Alkotmánybíróság a kifogásolt törvényi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálata elõtt utal arra, hogy az Alkotmánybíróság,,a támadott jogszabály hatályon kívül helyezése esetén az indítványban megjelölt, de hatályon kívül helyezett jogszabály helyett az annak helyébe lépõ új jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg, ha az új jogszabály is tartalmazza a korábbi jogszabálynak az indítványozó által támadott rendelkezését. (822/B/1998. AB határozat, ABK 2002. augusztus szeptember, 499.; 137/B/1991. AB határozat, ABH 1992. 456., 457.) A fentiekbõl következõen, ha az indítványozó egy új rendelkezés tartalmának alkotmányellenességét állítja, akkor az Alkotmánybíróság nem az új rendelkezést hatályba léptetõ, hanem a módosítás révén az új rendelkezést
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2025 magába foglaló (inkorporáló) jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg. 1.1. Az indítványozók kifogásolták, hogy a Tv. 29. -ának a Pp. 340. (1) (3) bekezdését megállapító rendelkezése a közigazgatási perek tekintetében fõszabályként egyfokú bírói jogorvoslatot vezetett be. A Pp. 340. -át az IGT, illetve a Ppm. késõbb módosította, azonban a közigazgatási perek tekintetében az egyfokú bírói jogorvoslatot változatlanul hagyta. A közigazgatási perekben bevezetett egyfokú bírói jogorvoslattal párhuzamosan elõször a Tv. 8. -a, majd az indítványozó által kifogásolt IGT 5. (2) bekezdése, a jelenleg hatályos szabályozás szerint pedig az Itv. 7. -a a Pp. 23. (1) bekezdését módosítva a közigazgatási pereket a megyei bíróság hatáskörébe utalta. Az indítványozók által eredetileg támadott rendelkezéseket jelenleg a Pp. 340. (1) (3) bekezdése, valamint 23. (1) bekezdés i) pontja tartalmazza, ezért az Alkotmánybíróság vizsgálata is ezekre terjedt ki. Az Alkotmánybíróság már egy korai határozatában, valamint azt követõen többször is állást foglalt arról, hogy valamely államigazgatási (hatósági) döntéssel szemben a bírósághoz benyújtható kereset az alkotmányossági követelményeket kielégítõ jogorvoslat. [66/1991. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1991. 342., 350.; 5/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992. 27., 31.; 1437/B/1990. AB határozat, ABH 1992. 453., 454 455.; 38/B/1992. AB határozat, ABH 1992. 729., 730.; 4/1993. (II. 12.) AB határozat, ABH 1993. 48., 74.; 60/1994. (XII. 24.) AB határozat, ABH 1994. 342., 368.] A közigazgatási perek tekintetében a Pp. 340. (1) (3) bekezdése szerinti egyfokú bírói jogorvoslat biztosítása, illetve a Pp. 23. (1) bekezdés i) pontja értelmében a közigazgatási pereknek a megyei bíróságok hatáskörébe való utalása a jogorvoslathoz való alkotmányos jogból származó követelményeknek tehát eleget tesz. Az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozata szerint az ilyen megoldás,,nem alkotmánysértõ, mivel az Alkotmány csak azt garantálja, hogy az alapvetõ jogok megsértése miatt keletkezett igények bíróság elõtt érvényesíthetõk, de nem teremt alanyi jogot ahhoz, hogy a jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés is megtámadható legyen. (1437/B/1990. AB határozat, ABH 1992. 453,, 454 455.) Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Alkotmány 57. (5) bekezdésének sérelmét nem állapította meg. A fentieken túlmenõen a vizsgált rendelkezések az Alkotmány 50. (2) bekezdésével sem ellentétesek. Az Alkotmány 50. (2) bekezdése szerint a bíróság ellenõrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. Az Alkotmánybíróság már rámutatott arra, hogy az,,ellenõrzés mikéntjére az Alkotmány e szabálya további rendelkezést szövegszerûen nem tartalmaz. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatáról szóló alkotmányi rendelkezés a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyának rendezése érdekében szabályozza a bíróságok funkcióját a közigazgatás ellenõrzésében. (829/E/1993. AB határozat, ABH 1996. 427., 431.) Az Alkotmány 45. (1) bekezdése pedig csak az igazságszolgáltatást gyakorló bíróságok felsorolását tartalmazza. Ebbõl a rendelkezésbõl a közigazgatási perek tekintetében a többfokú bírói jogorvoslat biztosítása, illetve a bíróságok hatáskörének konkrét meghatározása nem vezethetõ le. Az Alkotmány 45. (1) bekezdése, 50. (2) és (5) bekezdése tehát nem garantál alapjogi jelleggel többfokú bírói jogorvoslatot, s így az egyfokú bírói jogorvoslat nem eredményez alapjogi korlátozást. Alapjogi korlátozás hiányában pedig az Alkotmány 8. (2) bekezdésének sérelme sem valósult meg. Az Alkotmánybíróság a közigazgatási perekben bevezetett, a Pp. 340. (1) (3) bekezdése szerinti, egyfokú bírói jogorvoslat, illetve azzal párhuzamosan Pp.-nek a közigazgatási perek megyei bírósági hatáskörbe utalását meghatározó 23. (1) bekezdés i) pontja alkotmányellenességét a fentiekben megjelölt alkotmányi rendelkezések alapján nem állapította meg, s ezért azok alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította. 1.2. A közigazgatási perekben bevezetett egyfokú bírói jogorvoslattal kapcsolatban az egyik indítványozó kérte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg az Egyezségokmány sérelmét. Az Egyezségokmány sérelmére tekintettel pedig alkotmányellenesség megállapítását is indítványozta az Alkotmány 7. (1) bekezdésére történõ hivatkozással. A jogszabályi rendelkezések nemzetközi szerzõdésbe ütközésének vizsgálatát az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. c) pontja és 21. (3) bekezdése alapján csak az arra jogosult indítványozhatja. A jelen esetben azonban az indítványozó nem tartozik a törvényben meghatározott jogosulti körbe, ezért az Alkotmánybíróság az Egyezségokmány sérelmére hivatkozó indítványt visszautasította. 2. Az egyik indítványozó a rendelkezés tartalmát érintõ alkotmányellenesség állításán túlmenõen hivatkozott a Tv. 29. -ával kapcsolatban az Alkotmány 2. (1) bekezdése által garantált jogbiztonság sérelmére is, mert a törvényi rendelkezés nem felelt meg a jogbiztonság követelményének, ugyanis hatálybaléptetése nem biztosított kellõ idõt a jogszabályi rendelkezés alkalmazására való felkészülésre. Az Alkotmánybíróság a 25/1992. (IV. 30.) AB határozatában rámutatott arra, hogy,,az Alkotmány 2. (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A jogállamiság egyik fontos alkotóeleme a jogbiztonság, amely egyebek között megköveteli, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit a törvényben megszabott módon kihirdetett és bárki számára hozzáférhetõ jogszabályok szabályozzák, meglegyen a tényleges lehetõség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog elõírásaihoz tudják igazítani, ennek érdekében a jogszabályok a kihirdetésüket megelõzõ idõre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget, illetõ-
2026 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám leg valamely jogszerû magatartást visszamenõleges érvénnyel ne minõsítsenek jogellenesnek. A jogbiztonság e két alapvetõ követelménye közül bármelyiknek a figyelmen kívül hagyása összeegyeztethetetlen az Alkotmány 2. (1) bekezdésével, s így alkotmányellenes. Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy egy jogállamban senkit sem lehet felelõsségre vonni olyan jogszabály megsértése miatt, amelyet az érintett személy nem ismert és nem is ismerhetett, mivel azt vagy egyáltalán nem hirdették ki, vagy utólag hirdették ki és visszamenõleges érvénnyel léptették hatályba. Ugyanez értelemszerûen irányadó a kötelezettségek utólagos megállapítására is. (ABH 1992. 131., 132.) A Tv. 29. -ának eredeti szövegét az Országgyûlés az 1997. július 8-i ülésnapján fogadta el, 1997. július 23-án hirdette ki, s a hatálybalépésének idõpontja 1999. január 1-je volt. A Tv. 29. -a a Pp. 340. -ának szövegét állapította meg. A Pp. 340. -ába foglalt új rendelkezés mindazonáltal 1999. január 1-jén mégsem a Tv. 29. -ában foglalt szövegezéssel lett beiktatva, mert a Pp. 340. (2), illetve (4) bekezdésének szövegét utóbb az IGT 5. (3), illetve (4) bekezdése határozta meg. Az utóbbi szövegmódosítás azonban nem érintette a Tv. 29. -ának azon az indítványozó által támadott rendelkezését, amely a közigazgatási perekben a bíróság ítélete elleni fellebbezést kizárta. Ennek a rendelkezésnek a kihirdetésére majdnem másfél évvel a hatálybalépése elõtt került sor, így tehát a rendelkezés alkalmazásához szükséges kellõ felkészülési idõt a törvényhozó biztosította. Mivel a Tv. 29. -a esetében a jogszabály alkalmazásához szükséges kellõ felkészülési idõ hiánya nem volt megállapítható, ezért a kifogásolt rendelkezés a jogbiztonság követelményének eleget tett, s az Alkotmánybíróság az alkotmányellenességet e vonatkozásban sem állapította meg. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Tv. 29. -a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. 3.1. Az indítványozók azt állították, hogy az IGT 1 2. -a eredményeként a Tv. 35. -a nem lépett hatályba. Ezzel kapcsolatban az indítványozók sérelmezték, hogy a Pp.-nek a Tv.-vel módosított rendelkezései alkalmazására nézve nincsenek hatályos átmeneti rendelkezések, hiszen azokat a Tv. 35. -a tartalmazta volna. Ezért a módosításnak átmeneti rendelkezések nélkül történõ bevezetése sérti az Alkotmánynak az indítványozók által megjelölt rendelkezéseit. A Tv. 34. -ának 1999. január 1-jén hatályba lépett szövegét az IGT 1. -a állapította meg. Ennek megfelelõen a Tv. 34. -ának eredeti szövege nem lépett hatályba. Az IGT 1. -ával a Tv. 34. (3) bekezdéseként beiktatott rendelkezés szerint a Tv. ott felsorolt rendelkezései közöttük a 35. hatálybalépésérõl külön törvény rendelkezik. A Tv. 35. (1) bekezdését ugyanakkor az IGT 2. -a módosította, s a módosított rendelkezés felváltotta a Tv. korábbi 35. (1) bekezdését. Az IGT 2. -a, mint a Tv.-hez képest külön törvényi rendelkezés az IGT 6. -a alapján hatályba lépett. A Tv. 35. (1) bekezdését tehát az IGT 2. -a, illetve 6. -a léptette hatályba. A Tv. 35. (1) bekezdésének az IGT által beiktatott szövege szerint a Tv. 1999. január 1-jén hatályba lépõ és külön törvénnyel hatályba lépõ rendelkezéseit a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni. Tehát a Tv. 35. (1) bekezdésének az IGT 2. -ával megállapított szövege határozta meg a Tv. Pp.-t módosító új rendelkezései alkalmazásának átmeneti szabályait. A közigazgatási perekben a megyei bíróság elsõ fokú hatáskörét mindazonáltal az IGT 5. (2) bekezdése, s nem a Tv. iktatta be a Pp. 23. (1) bekezdése új pontjaként. Erre tekintettel az IGT 5. (2) bekezdése szerinti hatásköri változás szervezési kérdései vonatkozásában nem alkalmazható a Tv. 35. (1) bekezdésében foglalt, a Tv.-ben szereplõ rendelkezéseket érintõ átmeneti szabályozás. A helyi bíróság hatásköre hiányának következményei azonban a Pp. általános szabályai alapján orvosolhatók: a perindítás elõtt a Pp. 129. -a szerint a keresetlevél áttétele felõl intézkedik a bíróság; a perindítás után a pert hatáskör hiánya miatt megszünteti és a Pp. 129. -ának alkalmazásával rendelkezik az ügy áttételérõl [Pp. 158. (2) bekezdése]. Ugyanakkor a Tv. hatálybalépése elõtt indult ügyekben is biztosított a közigazgatási határozatok törvényességének bírói felülvizsgálata. A Tv. 29. -a szerint a közigazgatási perben a fellebbezés bizonyos kivételekkel kizárt. Mivel azonban ezt a rendelkezést a Tv. iktatta be a Pp. 340. (1) bekezdéseként, ezért erre már vonatkozik a Tv. 35. (1) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés. Ennek eredményeként a Tv. hatálybalépése elõtt indult, az 1999. január 1-jén folyamatban lévõ ügyekben a Pp. 233. (1) bekezdése szerint fellebbezésnek van helye. Az Alkotmánybíróság rámutat továbbá arra is, hogy a Tv. 35. -a eredetileg olyan rendelkezéseket is tartalmazott, amelyek a külön törvénnyel létrehozandó ítélõtáblák eljárásával voltak kapcsolatosak. Ezek a rendelkezések azonban nem léptek hatályba. Az ítélõtáblák eljárásával kapcsolatos szabályok kihirdetése azért nem jelent jogbizonytalanságot, mert ezek a rendelkezések feltételes jelleggel fogalmaznak és csak akkor alkalmazhatók, ha az ítélõtáblák a mûködésüket megkezdik. Ezen túlmenõen az ítélõtáblákra való utalást többek között az Alkotmány 45. (1) bekezdése is lehetõvé teszi, mely az igazságszolgáltatás szervei között az ítélõtáblákat is feltünteti. A fentiekbõl következõen megállapítható, hogy a Tv. 35. (1) bekezdésének hatálybaléptetésével a törvényhozó gondoskodott az átmeneti rendelkezések megalkotásáról. Az átmeneti rendelkezéseknek megfelelõen a Tv. szerinti módosítás a Tv. hatálybalépésekor folyamatban lévõ közigazgatási perekre nem vonatkozott. A Pp. módosítása tehát a Tv. hatálybalépése elõtt indult közigazgatási pereket nem érinthette hátrányosan, s ezért a módosítás jogsérelmet nem eredményezett. A jogsérelem hiányában az Alkotmány rendelkezéseit sem sérthette a jogszabályváltozás. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az IGT 1 2. -a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2027 3.2. Az Alkotmánybíróság a Pp. vizsgált módosításával, illetve a,,módosítás módosításával kapcsolatban nyomatékosan rámutat arra, hogy az Alkotmány 2. (1) bekezdése szerinti jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogalkotás, és ezen belül a jogszabályok megváltoztatásának rendje feleljen meg az alkotmányos jogállami követelményeknek. Az Alkotmánybíróság a jogállamisággal, ezen belül a jogbiztonsággal és az alkotmányos jogállami követelményeknek megfelelõ jogalkotással kapcsolatos határozataiban az alábbiakra mutatott rá:,,a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam s elsõsorban a jogalkotó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelmûek, mûködésüket tekintve kiszámíthatóak és elõreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. [...] Csak formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály, csak az eljárási normák betartásával mûködnek alkotmányosan a jogintézmények. [...] A jogbiztonság elve mindemellett tág mérlegelési és döntési lehetõséget hagy nyitva a jogalkotó számára, hiszen a jogállamiság más elvek érvényesülését is megköveteli, s ezek a jogbiztonság követelményével ütközhetnek. [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992. 59., 65.],,A jogbiztonság a jog viszonylagos stabilitását jelenti, amely azonban nem abszolút. [32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991. 146., 158.] A jogalkotással szemben egyidejûleg tehát két követelmény támasztható: egyfelõl, hogy a jogalkotás a társadalmi viszonyok változását rugalmasan kövesse, másfelõl, hogy érvényesüljön a jogszabályok stabilitásába vetett bizalom. Ez utóbbi követelmény nem érinti azonban a jogalkotó széles körû jogalkotói szabadságát, ideértve annak eldöntését is, hogy indokolt-e valamely társadalmi viszony jogi szabályozása, vagy a meglévõ jogi szabályozás megváltoztatása akár olyan módon is, hogy a jogszabályt többször, egymást viszonylag gyorsan követve módosítja. A jogszabályok módosítását indokolhatja a társadalmi viszonyok változása, a jogi szabályozás iránti társadalmi igény, vagy más jogpolitikai megfontolás, célkitûzés. A változó életviszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodás azonban nem eredményezheti a jogszabályok követhetetlen és áttekinthetetlen módon történõ változtatásának gyakorlatát. Ez utóbbi különösen akkor valósul meg, ha a jogszabályok módosítását hatálybalépésüket megelõzõen ismét módosítják. A jogszabályok áttekinthetetlen, követhetetlen változtatása mind a jogalkalmazókat, mind a jogalanyokat jogbizonytalanságban tartja, s ez összeegyeztethetetlen a jogbiztonság alkotmányos elvének lényegi tartalmával. A jogbiztonság alkotmányos elve ugyanis azt is megköveteli, hogy a jogalkotás, így a módosító jogszabályok hatálybalépése is ésszerû rendben történjen, valamint egyértelmûen követhetõ és áttekinthetõ legyen. A jogalkotás alkotmányos jogállami követelménye többet jelent tehát, mint a jogalkotással kapcsolatos formális eljárási szabályok betartása. A Pp. vizsgált módosításának, illetve a,,módosítás módosításának jogtechnikai megoldása nehezen követhetõvé és idõigényessé tette a változások lényegének megismerését, a módosítások nyomán keletkezõ normaszöveg pontos és naprakész megállapítását, valamint a különbözõ rendelkezések közötti összefüggések feltárását. A szabályozás tárgyát képezõ társadalmi viszonyok, életviszonyok változásához nem igazodó, indokolatlan gyorsasággal és áttekinthetetlen módon változó jogszabály címzettjei a különbözõ jogalkalmazó szervek és az állampolgárok számára egyaránt nehézséget jelent a változások követése. A hatályos jog megismerhetõségének bizonytalansága pedig megnehezíti, ellehetetlenítheti a jogalanyok jogainak érvényesítését, valamint kötelezettségeik teljesítését, s ez már a jogbiztonság alkotmányos követelményét sértheti. Alapvetõ alkotmányos követelmény tehát, hogy a jogalkotás, ennek részeként a jogszabályok módosítása, az új rendelkezések hatálybalépése követhetõ legyen mind a jogalkotók és a jogalkalmazók, mind a jogalanyok számára. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Pp. vizsgált módosításai kapcsán sérült a jogszabályok változásának követhetõségére vonatkozó követelmény. Az Alkotmánybíróság azonban a jogszabályok kíméletére, valamint arra tekintettel, hogy a Pp. módosítását, illetve a,,módosítás módosítását követõen a jogi helyzet stabilizálódott, a jogbiztonság védelme érdekében a támadott jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt a rendelkezõ rész 2. pontjában elutasította. A Pp. módosítása kapcsán azonban a jogalkotással kapcsolatos eljárásban komoly problémák vetõdtek fel. Az Alkotmánybíróság ezért indokoltnak látta általános jelleggel meghatározni a jogalkotással kapcsolatos legfontosabb alkotmányos követelményeket és jogállami garanciákat. IV. Az egyik indítványozó az IGT 5. (4) bekezdésének a Pp. 340. (4) bekezdését megállapító rendelkezését is támadta. Az Alkotmánybíróság azonban megállapította, hogy a Pp. 340. (4) bekezdését, illetve az annak szövegét megállapító IGT 5. (4) bekezdését a Ppm. 21. -a 2002. január 1-jétõl hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a hatályban nem lévõ szabályok alkotmányosságát csak két esetben: az Abtv. 38. -ának (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és 48. -a szerinti alkotmányjogi panasz esetében vizsgálja. Az indítványok nem az Abtv. 38. (1) bekezdése és 48. -a szerinti kérelmek. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 31. a) pontja értelmében az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabályi rendelkezés hatályát vesztette és ezzel az indítvány tárgy-
2028 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám talanná vált. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Pp. 340. (4) bekezdésében foglalt rendelkezést érintõ eljárást megszüntette. Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét az ügy alkotmányos jelentõségére tekintettel rendelte el. Dr. Bagi István s. k., alkotmánybíró Dr. Czúcz Ottó s. k., alkotmánybíró Dr. Harmathy Attila s. k., alkotmánybíró Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró Dr. Strausz János s. k., alkotmánybíró Dr. Németh János s. k., az Alkotmánybíróság elnöke Dr. Bihari Mihály s. k., elõadó alkotmánybíró Dr. Erdei Árpád s. k., alkotmánybíró Dr. Holló András s. k., alkotmánybíró Dr. Kukorelli István s. k., alkotmánybíró Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k., alkotmánybíró Alkotmánybírósági ügyszám: 111/B/1999. V. rész KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye A BM Központi Hivatal a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. (1) bekezdése alapján az eddig közzétetteken kívül az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 169779B 974038B 824143A 014007C 964533B 950150B 980797C 187299C 210754C 815057B 446830B 809692B 839593A 809998B 060605A 748770A 608231B 693972B 196658B 066786B 448926B 378132B 403830C 269901A 788514C 337429B 265594B 669664C 149703B 024734D 523340B 474065A 717069B Közlekedési Nyilvántartó Osztály
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2029 ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, tb-önkormányzatok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként akár színes oldalakon is helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2003. évi éves elõfizetési díja: 9408 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Telefon/fax: 267-2780. M E G R E N D E L Õ L A P Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve:......................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám):...................................................................................... utca, házszám:........................................................................................................................ Ügyintézõ (telefonszám):.............................................................................................................................. 2003. évi elõfizetési díj fél évre 4704 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez. egy évre 9408 Ft áfával Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.:...................................................................... cégszerû aláírás
2030 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/26. szám KÖZLEMÉNY A Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Magyar Közlöny különszámaként megjelentette A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY ÉS AZ ILLETÉKEKRÕL SZÓLÓ 1990. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY HATÁLYOS SZÖVEGE címû, A/4 formátumú, 176 oldal terjedelmû kiadványt. A különszám a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény tárgymutatóval ellátott hatályos szövegét tartalmazza. A kézirat lezárva: 2003. január 31-én. Ára: 840 Ft áfával. A megrendeléseket a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehet feladni. Fax: 338-4746 vagy 267-2780. Megrendeljük MEGRENDELÕLAP A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY ÉS AZ ILLETÉKEKRÕL SZÓLÓ 1990. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY HATÁLYOS SZÖVEGE címû kiadványt... példányban. A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Az ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cégszerû aláírás
2003/26. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2031