1. Anti-szegregációs helyzetfeltárás

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Anti-szegregációs terv 1

1. Anti-szegregációs helyzetfeltárás 1.1. Bevezetés Jelen anti-szegregációs terv elsősorban területi dimenzióban az IVS-ben azonosított hét városrész szerint -, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét Sopron város közigazgatási határán belül, melyet a hét városrész teljesen lefed. A település-fejlesztésben kiemelt szerepű az egyenlő esélyű hozzáférés, valamint az esélyegyenlőség biztosítása horizontális uniós elvek érvényesítése, elsősorban az alacsony státuszú lakosok azaz a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és 8 osztálynál nem magasabb iskolai végzettséggel nem rendelkező aktív korú lakosok tekintetében. Az esélyegyenlőségről, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a következő elemeket hangsúlyozza: 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A fentebb idézett törvény alapján készülő Sopron MJV települési esélyegyenlőségi programja különösen a lakhatás, illetve a szociális szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való egyenlő esélyű hozzáférés elősegítését célozza, mivel ezek hiánya gyengíti a társadalmi kohéziót, közvetve pedig a regionális versenyképességet. Az antiszegregációs terv egyik igen fontos elemét jelenti a települési esélyegyenlőségi program kidolgozásának. Sopron MJV Anti-szegregációs terve a Városrehabilitáció 2007-2013-ban című városrehabilitációs kézikönyv 2.2. fejezete és 2. melléklete, valamint a 2008.01.22-én az NFÜ honlapján közzétett Útmutató az Integrált Városfejlesztési Stratégia helyzetelemzésének elkészítéséhez szükséges adatokról dokumentumokban megfogalmazott adatszolgáltatási követelmények és módszertan alapján készült. 2

Az IVS-hez készített átfogó helyzetelemzés nyomán kialakított városrehabilitációs beavatkozási tervek kiemelten kezelik, hogy Sopron minden városrészében diszkriminációmentesség és szegregációmentesség érvényesüljön. Az IVS helyzetelemzése szerint Sopronban jelenleg nincsen a fent említett kézikönyvben meghatározott definíciónak megfelelő szegregátum. A város Anti-szegregációs tervének célja a szegregátumok kialakulásának megakadályozása, a létező, de arányaiban kisebb léptékű problémák megoldásához vezető út kijelölése. A megelőzést jól szolgálja egy komplex szempontrendszerű városi Szociális térkép létrehozása. Erről további részletek a 3. Tervezett konkrét beavatkozások Sopronban 2007-2013 fejezet, 3.1. Átfogó városi Szociális térkép létrehozása pontjában, és a Sopron MJV Anti-szegregációs beavatkozási terv 2008-2013 című táblázat, Szociális integráció pontjában találhatók. 1.2. Az IVS-ben megfogalmazott városrehabilitációs akcióterületek A funkcióbővítő típusú rehabilitáció akcióterülete 2007-13 között: a Belváros. Amennyiben a kézikönyvben foglalt meghatározás nem módosul, a város a szegregátumok hiánya miatt szociális típusú városrehabilitáció megvalósítását a 2007-13-as időszakban nem tervezi 1.3. A városrészek főbb jellemzői az IVS átfogó helyzetelemzése alapján Demográfia A város fejlesztési igényei szempontjából az elöregedés problémája igényel különleges figyelmet. Az egyes városrészek lakosainak korstruktúrája különböző, ugyanakkor az idős lakosság területileg koncentrálódik: kiugró mértékű a város belső lakóterületeinek elöregedése. A KSH 2001-es adatai mutatják, hogy jellemző az idősek nagy aránya a hagyományos belvárosi lakóterületeken (18,4), a villanegyedes városrészekben (Lőverek) 14,7%, illetve a lakótelepeken, kiemelten a Kőfaragó téri lakótelepen (25,9%). A folyamat erősödik: míg 2001-ben a belváros lakosainak 18.4 %-a volt 65 éven felüli, addig a 2007-es vizsgálatban ez az arány már 21%. 3

A belváros korösszetételéről részletes elemzés, illetve diagram található az IVS Szociális fejezetében. Ugyanakkor a külső, kertvárosias-falusias lakóterületeken, illetve lakóparkokban abszolút értékben és városi viszonylatban is magas 0-14 éves gyermekek aránya (pl. SopronBánfalva-Kutyahegy 19,9%; Balf 16,9%; illetve Aranyhegy 24%). A fentiek értelmében a városban 2001-ben a 100 gyermekkorúra jutó időskorú aránya, az öregedési index 95. Az index a legmagasabb a Belvárosban: 138, legalacsonyabb a külső városrészekben. Képzettség A területi vizsgálat azt mutatja, hogy az egyetemi/főiskolai végzettséggel rendelkezők a Lőverek városrészben (22,7%), illetve a Belvárosban (16,2%) koncentrálódnak. Az új lakóterületeken a felnőttek körében a középfokú végzettség a domináns. A legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúak között 14-23% között van az 1-6. számú városrészekben, viszont kiugróan magas az arány, 44% az egyéb belterületeken a 7. városrészben. Itt szükséges megjegyezni, hogy ezek a korábban önálló kis falvak nem alkotnak homogén városrészi egységet, mivel a város különböző szélein helyezkednek el, a lakosságuk nem egy helyre koncentrálódik területileg, így nem alkotnak szegregátumot. 20%-ot meghaladó továbbá az északi városrészben, a Jereván lakótelepen és a Belvárosban a legfeljebb 8 osztállyal rendelkezők aránya. Ezek a mutatók a 21,5% városi átlaggal - messze vannak a szegregációs szempontból kritikus, 50%-os küszöbértékétől. Foglalkoztatottság A szegregációs mutató meghatározása szempontjából fontos a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők együttes aránya az aktív korúakon belül. Ez a 1-7. városrész átlagát tekintve 10,9%, amely mindössze egyötöde az 50%-os szegregációs határértéknek. A legrosszabb arány ez esetben is a 7. városrészben található: 23,8%. (A fenti megállapítás erre a mutatóra is ugyanúgy érvényes.) A városi átlagot meghaladó 13% a D-K-i iparterületen, ahol jelentősen emelkedett a foglalkoztatottak aránya az utóbbi években, köztük a betanított munkásoké is. A Belvárosban 11,8%-os ez a mutató, mely közel 1%-kal a városi átlag felett van. 4

Sopron a mai napig az ország legjobb foglalkoztatottsági mutatókkal rendelkező területei közé tartozik. 2001-ben a munkanélküliség 3,9%-os volt (984 fő munkanélkülivel), a 2005- ös, illetve 2006-os törzsadatok szerint már csak 895, illetve 655 fő van munka nélkül, ami a 8% körüli, országos átlagnál jóval kedvezőbb helyzetre utal, a statisztikai elemzők szerint teljes foglalkoztatottságot jelent. Összegezve: a fenti értékek alapján egyértelmű, hogy Sopron képzettségi és foglalkoztatási mutatói sokkal kedvezőbbek az országos átlagnál, a városban nincsenek szegregálódott vagy szegregációs veszélynek kitett telepek/közösségek/csoportok. Szociális helyzet A rendszeres szociális segélyben részesülők számának alakulása is a fentieket támasztja alá: Ha abszolút számokat nézünk, Sopron mind regionálisan, mind országosan kiemelkedően kedvező helyzetben van, hiszen a statisztikák szerint 2005-ben 1000 lakosra mindösszesen 1,57 fő segélyben részesülő jutott. Nem új keletű, de megoldatlan probléma a hajléktalanság problémája: a szociális ellátórendszer munkatársai szerint mintegy 100-120 fő támogatása, közösségbe illeszkedésének segítése nem megoldott. A város jelenleg 37 férőhelyes átmeneti szállót és 23 férőhelyes éjjeli menedékhelyet tart fenn, amelyeknek otthont adó épület rendkívül zsúfolt és rossz állapotú. Az elöregedő lakosság helyzetének jellemzői: Az idős emberek jelentős része egyszemélyes háztartásban él, nagyrészük szociális támogatásra szorul. Az idős lakosság térbeli elhelyezkedése: belváros és a lakótelepek. A belvárosi, sok esetben műemléki védelem alatt álló lakások fenntartása nagyon költséges (vastag falak, rossz nyílászárók, elavult gépészet stb.). Az idős emberek bevételeik jelentős részét költik rezsi típusú kiadásokra, illetve gyógyszerre és élelmiszerre, így egyre többen szorulnak önkormányzati támogatásra megélhetésük biztosítása érdekében. Az öregedő társadalom problémáit mutatja a bentlakásos intézményekben ápoltak növekvő, magas száma: 1998 480 fő; 8,94 /1000 lakos. 2001-541 fő; 9,71 /1000 lakos. 5

2005-616 fő; 10,83 /1000 lakos. A lakásállomány vizsgálata Sopronban a lakásállomány építési idejének megoszlása azt mutatja, hogy az 1944 előtt épült lakásállomány magas, 32,4%, amely azzal indokolható, hogy az egész lakásvagyonhoz képest Sopronban arányában jelentős a városközpont történelmi városnegyedében található lakásállomány. Az új lakáskínálat tovább növelte a városon belüli különbségeket: fokozódott a belváros lakásainak romlása, vonzva, illetve megtartva az alacsonyabb státuszú és idősebb népességet; míg a peremterületeken, illetve a város agglomerációjában kertes, családi házas kínálatot nyújtó területek az aktív népesség kedvelt lakóterületei lettek. Sopronban jelenleg mintegy 1500 önkormányzati bérlakás található, melyeket az önkormányzattal történt megállapodás értelmében a Sopron Holding Zrt. üzemeltet. A 2001-es KSH adatok alapján a város lakásállományának átlagosan: 3,8%-a félkomfortos; 2,3%-a komfort nélküli; 2,3%-a szükség- és egyéb lakás. A szükséglakások száma a Kuruc dombon legmagasabb (a Szélmalom környékén) 4%, ezt követi 3.7-3,7%-kal az északi városrész és a városszéli belterületek (Brennbergbánya, Sopronkőhída-Tómalomfürdő, Balf). Ez utóbbi területeken igen magas a komfort nélküli (12%) és a félkomfortos (11,5%) aránya is. A Belvárosban a soproni átlagot csak a félkomfortos lakások aránya haladja meg (5,2%). A legkedvezőbb komfortfokozat mutatók a közel 100%-ban összkomfortos Jereván lakótelepen (0,1%-06% között) és a magasabb társadalmi státuszú lakosság által preferáltabb Lőverekben jelentkeznek. 6

A közműellátottság összegző elemzése A 2006-os statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a város teljes közműellátással rendelkezik és az ellátottság mértéke valamennyi közmű vonatkozásában nemcsak az országos átlag, hanem Győr-Moson-Sopron megye átlaga feletti is. Sopron közműellátottsága országosan kiemelkedőnek mondható. A város közüzemi vízellátottsága közel 100%-os. Vezetékes vízzel jelenleg a Lőverekben a 0746 út, 4872 út és a Seregély utca nem rendelkezik. A 98,6%-os közcsatornára való csatlakozottság mellett mintegy 250 lakás közcsatorna hálózati csatlakozása hiányzik, amely a lakásonkénti átlagosan 2,35 fővel számolva 550-600 fő ellátatlanságát mutatja. A Belvárosban a Bástya utca, a Lőverekben a 4872 út, 4890 út és a Seregély utca, az Iparterületeken a Babits Mihály utca csatornázottsága nem megoldott jelenleg. A háztartási vezetékesgáz-fogyasztó lakások arányát vizsgálva Sopron a hatodik helyen áll közvetlenül Győr mögött, de ez a mutató is 90%-os ellátottságról tanúskodik. Jelenleg a gázbekötéssel rendelkező lakások 60%-ában, a város lakásállományának 54%-ában használják a gázt fűtési célra is. A következő területek nincsenek rákötve a gázvezetékre: Belváros - Bástya tér; Kuruc domb - Bad Wimpfen utca, Lőverek - 0746 út, 4872 út, 4890 út, 7987 út és a Seregély utca; Iparterületek - Babits Mihály utca. A város áramellátása 100%-os, a belterületeken a közvilágítás megoldott. Különösen a várost határoló lazább beépítésű belterületeken a közvilágítás megoldásának javítása, korszerűsítése szükséges. Pormentes út nem biztosított jelenleg: Kuruc domb - Bad Wimpfen utca, Lőverek - 0746 út, 4872 út, 4890 út, 7987 út, 8044/104 út, Alpár Ignác utca, Seregély utca. Összegezve: a statisztikai adatok tehát a közműellátottság iránti mennyiségi igények jó kielégítettségét jelzik. Mindez megfelelő alapot nyúlt arra, hogy középtávon a minőségi fejlesztések kerüljenek előtérbe. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása A település lakói számára a közszolgáltatások jelentős része helyben hozzáférhető, az önkormányzat döntően saját fenntartású intézményekkel biztosítja azokat. A közoktatási feladatok, így az óvoda, általános iskola, az alapfokú művészetoktatás helyben elérhető, akárcsak a pedagógiai szakszolgálati feladatok, melyet a Pedagógiai Szakszolgálati Központ 7

lát el. A Központ a Sopron-Fertőd Kistérség egész területén ellátja a logopédiai, valamint a korai fejlesztés-gondozás feladatait is. A gyermekjóléti alapellátások közül - a családi napközi ellátás és a gyermekek átmeneti otthonának kivételével -, minden alapellátás helyben hozzáférhető. A vonatkozó jogszabályok értelmében Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008 januárjában elkészítette a közoktatásra vonatkozó Sopron Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve című dokumentumát, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy az intézményekben kialakuljon a méltányos, mindenki számára elérhető minőségi oktatás feltételrendszere. Az esélyegyenlőségi terv a településen élő hátrányos helyzetű (HH), valamint halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek/tanulók esélynövelését, iskolai sikerességét hivatott szolgálni. Esélyegyenlőség a közoktatásban Sopron szociális helyzete kedvező. Rendszeres szociális segélyben a lakosság 0,52%-a részesül csak. A településen a gyermekek 4,5%-a után kapnak a szülők rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, mely arány országosan 22%, azaz közel ötszöröse a soproninak. A Közoktatási Esélyegyenlőségi helyzetelemzés készítésekor a potenciálisan érintett 461 tanuló halmozottan hátrányos helyzetéről (HHH) szüleiknek csak 29,5%-a nyilatkozott. Azaz a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családokban a szülők 70,5 %-a nem nyilatkozott. (A magas arány valószínűsíthetően abból adódik, hogy a szülők többségéből szégyenérzetet vált ki írásban rögzíteni kiemelten hátrányos helyzetüket.) A szülők egy másik része kitöltötte a nyilatkozatot, megkapta a jegyzői igazolást a halmozottan hátrányos helyzetükről, de ezt követően az iskolában nem érvényesítette azt. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülők iskolai végzettsége nyilatkozat hiányában nem derül ki, így a 8 általánossal vagy annál kevesebb végzettséggel rendelkező szülők arányáról nincs jelenleg pontos információ. A rendeletet megjelenésekor minden iskola kifüggesztette a nyilatkozat mintákat. Az iskolák és az önkormányzat szociális irodája egyaránt folytatott szülői felvilágosítást. Az iroda a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők részére külön tájékozatót is kiküldött. A halmozottan hátrányos helyzetről szóló nyilatkozattételt, a jegyzői igazolást követő iskolai bejelentés eredményeképpen a HHH tanulók előnyt élveznek különböző ingyenes ellátások (tankönyv, étkezés stb.), második szakképesítés ingyenes megszerezhetősége, felzárkóztató és célzott ösztöndíj programokban történő részvétel, 8

mentorálás, tanulási segítség, ingyenes művészetoktatás terén. Fontos volna, hogy az érintett tanulók részesülhessenek ezekben a célzott támogatásokban. A speciális tagozaton, szegregáltan nevelt tanulók aránya lényegesen magasabb, mint az uniós átlag, amely 2,7%. Az enyhe fokban és a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók valamennyien gyógypedagógiai tagozaton folytatják tanulmányaikat, szintén szakvélemény alapján. Lépéseket kell tenni különösen az enyhe fokú fogyatékossággal élő tanulók inklúziójára, vagy részlegesen integrált nevelésére. Lemorzsolódás Az évfolyamismétlők adatait vizsgálva az országos átlagot (2,11%) a 2005/2006-os tanévben két iskola is meghaladta (Petőfi Sándor Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény, Kozmutza Flóra EGYMI, Általános Iskola és Szakiskola mindkettő a Belvárosban). A Lackner Kristóf Általános Iskola (Jereván lakótelep) mutatja a leginkább magas mutatókat: a 2005/2006-os tanévben 4,6%, a 2006/2007. tanévben pedig 4,7% volt az évismétlők aránya. A lemorzsolódási mutatók is jól tükrözik, hogy ez az a három intézmény, melynek működésére minden szempontból kiemelt figyelmet kell fordítania fenntartónak. Összegzés az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításáról az alapfokú nevelésioktatási intézményekben Városrészi elhelyezkedésüket tekintve a soproni oktatási-nevelési intézmények a lakósűrűséghez igazodva, a Belvárosban összpontosulnak. A teljes soproni önkormányzati és egyéb fenntartású, alap- és középfokú - intézményi kört vizsgálva a Belvárosban 23, míg Lőverek- Bánfalva városrészben 10, a Jereván lakótelepen 6, a Sopronhoz tartozó egyéb belterületeken összesen 7 intézmény található. KSH adatok, az önkormányzat oktatási és szociális osztályának statisztikái, valamint a legfrissebb, 2007 utolsó negyedévében készült Települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján megállapítható az egyes soproni városrészek között viszonylag kiegyenlített a lakosok szociális helyzete: nincsenek szociális-foglalkoztatási szempontból, iskolai végzettség és lakóhely szerint jól meghatározhatóan elkülönülő szegregálódott - csoportok vagy középtávon prognosztizálhatóan marginalizálódó, szegregálódó, veszélyeztetett közösségek/csoportok. Középfokú intézmények A középfokú oktatást biztosító iskolák tanuló csoportjaiban a városi esélyegyenlőségi helyzetfelmérés nem vizsgálta az SNI és a HHH tanulók arányát. Ezek az adatok az 9

intézményi helyzetfelmérésekben jelentkeznek, a beavatkozási tervek pedig az intézményi akciótervekben. A 2008/2009-es tanévtől megvalósítandó települési közoktatási esélyegyenlőségi akcióterv egyik fő feladata, hogy az intézményi HH/HHH és SNI statisztikai adatokat tovább pontosítsa és teljes körűen megbízhatóvá tegye. 1.4. Szociális jellegű beavatkozások a Belváros városrészben Elsődlegesen szociális célú városrehabilitációt 2007-13 között nem tervez Sopron megvalósítani. Ugyanakkor a funkcióbővítő városrehabilitációban érintett Belváros városrész esetében az infrastruktúra-fejlesztéssel párhuzamosan sor kerül szociális jellegű beavatkozásokra is. A Belváros szerkezete Belváros Kossuth Lajos u. és környéke Szent Mihály domb Kőfaragó téri lakótelep A Belváros lakosságszámát tekintve Sopron legnagyobb városrésze, 16.375 fő (2007) lakik itt, azaz az összlakosság csaknem 35 %-a. A városrész a történelemi városok fejlődésének megfelelően Sopron területének középső részét foglalja el, északról a 84-es út, észak-nyugaton a Jereván lakótelep határolja, dél felé a vasút választja el a Lőverektől, keleten a Kurucdomb és a DK-i Iparterület a szomszédja. A Belváros több, jól elkülöníthető negyedből áll: központi része az Óváros (vagy történelmi belváros), amelyet a Várkerület határol, a Várkerületen kívüli belvárosi területek, amelyeknek két kiemelt része a Szent Mihály domb és környéke és a Kossuth utca és környéke. 10

Óváros (Történelmi belváros) Sopron történeti városközpontja műemlékekben, védett épületekben, régészeti emlékekben gazdag. Napjainkra részben a múlt század ötvenes éveinek sajátos szociálpolitikája következtében - nagy számú, rossz adottságú, kis alapterületű bérlakások jellemzik az Óvárost. A lakók jelentős része egy átgondolatlan gazdaságpolitika keretében nagy számban vált tulajdonossá. Szociális helyzetüknél és életkoruknál fogva nincsenek abban a helyzetben, hogy - sok esetben műemléki védettségű - ingatlanjukat akárcsak fenntartani képesek legyenek, vagy azon értéknövelő beruházásokat hajtsanak végre. A kialakult helyzet következménye, hogy Sopron történelmi belvárosa mára élettelenné vált. Napközben a közintézmények, múzeumok és iskolák látogatói még biztosítanak némi forgalmat, de mivel nincsenek üzletek, szállodák, a történelmi belváros jelenleg minimális forgalmat vonz. Várkerület A Várkerület Sopron legélénkebb, fejlődő kiskereskedelmi szolgáltató területe, lakófunkciója kevésbé jelentős. Várkerületen kívüli belváros A Várkerületen kívüli belváros szintén nem homogén: Észak- nyugaton a Szt. Mihály domb környékén található a volt Poncichter negyed, amelynek lakosságát a háborúig főleg németajkú, jómódú szőlősgazda - polgárok alkották. Kitelepítésük után máshonnan érkezők kapták meg házaikat. A szőlőművelés visszaszorulásával a lakónegyed hanyatlásnak indult. Mára a történelmi külváros, amely - néhány példaszerű felújítástól eltekintve - inkább elszegényedő, pusztuló képet mutat. Lakosainak száma 2581 fő. Hasonlóképpen külön egységet képez a hagyományos beépítésű Kossuth Lajos utca és környéke 3533 lakosával. A Belvároson belül az ún. történelmi külvárosok más része, a hagyományos építkezésnek megfelelő, hosszú házas, közös udvaros beépítés ma problémagócot jelentenek két területen; a Pócsi u.- Magyar u Fapiac tömbben és a Petőfi tér- Hátulsó u.- Rákóczi F. u.- i tömbben. Itt az önkormányzati szociális bérlakások rossz állapotúak, a lakók szociális támogatásra szorulnak. A Belváros másik némiképp elkülönülő építészetileg és társadalmilag speciális része Sopron első lakótelepe a Kőfaragó téri lakótelep (2024 fő). A lakótelep építészetileg semmiképpen sem illik hagyományos építésű belvárosi környezetébe, lakossága jelentősen elöregedett, az 1970-es évek fiatal beköltözői ma nagyrészt nyugdíjasok. 11

Társadalmi helyzetkép bemutatása A lakónépesség korstruktúrája A Belváros egészére (az Óvárosra vonatkozóan sajnos külön adatgyűjtés nem állt rendelkezésünkre) az elöregedés jellemző. A 65 évnél idősebb korcsoport aránya (19%) jóval meghaladja a soproni átlagot (13,8%). Különösen sok idős ember él a Kőfaragó téri lakótelepen, amelynek összlakossága kb. 2000 fő és 26%-uk 65 év fölötti. Az idősek nagyobb arányának megfelelően viszonylag kisebb a fiatal és közép korosztály aránya a soproni átlaghoz képest. Különösen kevés a fiatal a Kőfaragó téri lakótelepen (10,1% a 14 év alattiak aránya, Sopron egészében ez 14,5% ). Különösen riasztó, ha a 100 gyermekkorúra jutó időskorúak számát nézzük: ez 257 a lakótelepen, 149 a Belvárosban. (Sopron egészére a mutató értéke 95.) Az alábbi táblázatok korcsoportok szerinti megoszlásban mutatják a Belváros, Belváros lakosságszám (összesen: 3017 fő) 0-18 éves 19 60 éves 60 - év felett 441 fő 1777 fő 799 fő ezen belül a funkcióbővítő városrehabilitáció kiemelt akcióterületét jelentő Óváros demográfiai adatait (2007). Óváros lakosságszám (összesen: 957 fő) 0-18 éves 19 60 éves 60 - év felett 107 fő 576 fő 274 fő Iskolai végzettség A belvárosok a városfejlődés szakaszai szerint különböző mértékben, de hagyományosan a magasabb iskolai végzettségű rétegek lakóhelyei. A soproni Belváros egészére ez nem jellemző, különösen nem a Poncichter negyedre, ahol a felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 9% (Sopron egészében ez 15,8%). Itt a 15 évesnél idősebb lakosság több mint 10%-ának nincs meg az általános iskolai végzettsége sem. A Kossuth u. és környékén magasabban képzett lakosság él, a legmagasabbak között van a felsőfokú végzettségűek aránya (20%) és magas az adott korosztályon belül a középiskolát végzettek aránya is (53,3%). A Kőfaragó téri lakótelepen alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya (11,2%), mint a város egészében. A Belváros többi területén viszont kissé magasabb (18,2%) az átlagnál. Foglalkoztatás 12

A Belváros foglalkoztatási mutatói nem kedvezőek. A foglalkoztatottak aránya az átlagosnál alacsonyabb (38,3% - Sopron egészében ez 43,5%), a munkanélküliség átlagos, kivéve a Poncichter negyedben, ahol magasabb, 6,6% (a város egészében 3,9%). Az inaktív keresők (nyugdíjasok) aránya az egész Belvárosban nagy (33,9%), a legnagyobb a Kőfaragó téri lakótelepen (44%), a soproni átlag 28%. A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott arány a Belvárosban a legmagasabb: 168 fő (a soproni átlag 126 fő) A lakók 72,6 %-a a szolgáltatásban dolgozik. Lakhatási helyzet A Belvárosban összesen 2033 lakóház van. 2007-ben 38 lakást építettek és 1 lakás szűnt meg. A Belvárosban 2005-ben készült átfogó önkormányzati felmérés, mely alapján a tartózkodás jogcíme 67%-ban a tulajdonosi jog, 21% bérlő és az elenyésző haszonélvezet és szívességi használat mellett 4% albérlőként lakik a belvárosban. A belváros adottságaiból fakadóan kevés a családi házak száma (3%). A területen az összkomfortos lakások száma 65%, és ezzel szemben 35% a komfortfokozatban (komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) csökkentett lakások száma. E tény szoros összefüggésben van a belvárosban található épületek korával, melyben 75%- os arányt jelent a 30 évnél régebben épült lakások aránya, míg 3% csak az új építésűeké. Nagy szóródás tapasztalható a lakásnagyságban: 20 m 2-170 m 2. Az átlagos nagyság 69 m 2 -es és 2 szobás lakást jelent. A terület lakásainak fűtési módját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 93%-os az egyedi fűtés aránya, melyből 14%-os a hagyományos fűtési anyagok (fa, szén) alkalmazása. A városrészben közel 8000 lakás van, a városi lakásállomány közel 40%. A szobaszámot tekintve kiugróan magas a Poncichter negyedben az egyszobás lakások aránya (32,7%), de az egész városrészben viszonylag magas az arányuk. A Poncichter negyedben 75%-uk földszintes és csaknem felük egylakásos. A lakótelepen és a Belváros többi részében a kétszobás lakások a jellemzők, és jóval kisebb a nagyobb lakások aránya, mint a város egészében. Kivétel a Kossuth utca és környéke, ahol viszonylag sok a 4 szobás és nagyobb lakások aránya. Komfortosság tekintetében a Poncichter negyedben 1/3 az összkomfortos lakások aránya, a legtöbb a komfortos és települési átlagot meghaladó a félkomfort, komfort nélküli és szükséglakások aránya. A Belváros többi részében az átlagosnál némileg kevesebb az összkomfortos (55,2%), és több a komfortos lakás (35,6%). (A soproni átlag 69,8% összkomfortos és 21,7% komfortos lakás) 13

A városrészben 2002-ben viszonylag magas volt az önkormányzati lakások száma (összesen 1142 db) és aránya (14,4%), különösen a Poncichter negyedben (20,2%) és a szűken vett Belvárosban (18%). A város egészében ez az arány 8,6%. A Kossuth u. környékén gyakorlatilag nincs önkormányzati lakás. Sopronban jelenleg összesen 1505 önkormányzati bérlakás található, melyből 1440 a szociális bérlakás, azaz az összlakásállomány 95,7%-a. A Belvárosban összesen 355 bérlakás van, melyből 324 szociális bérlakás, azaz a szociális a belvárosi bérlakásállomány 91,3%-a. Bérlakásállomány alakulása a városban Adatok az egész városra (db) Önkormányzati bérlakások száma: 1505 Kiürítés alatt -21 Licites piaci alapú bérlemény -31 Egyházi kijelölés -13 Szociális bérlakás 1440 Adatok a Belvárosra Belvárosi bérlakások száma 355 Kiürítés alatt (Kolostor u. 11.) -10 Licites piaci alapú bérlemény -8 Egyházi kijelölés -13 Szociális bérlakás 324 14

Az alábbi térkép a soproni bérlakások és szociális bérlakások elhelyezkedését szemlélteti a Belvárosban: 15

Az alábbi táblázat a Belvároson belül, a funkcióbővítő városrehabilitáció keretében kiemelten érintett Óváros szociális bérlakásállományát mutatja utcákra lebontva. Sopron Óváros szociális bérlakás állománya (2008. április) Utca Lakás (db) Komfort fokozat (db) Összkomf. Komf. Félkomf. Komfortnélküli Átlago s terület (m 2 ) Átlagos szoba szám(db) Szerződés típus (db) Határozatla n idejű Határozott idejű OMH ill. elidegenítési tilalom (db) Fő tér 2-2 - - 58,5 2 1 - - Templom 13-7 4 2 42 1 12 1 8 utca Kolostor 27 2 16 1 8 58 1,5 14 2 22 utca Új utca 14 1 9 1 3 47 1 12 2 13 Szent György utca Városház utca Előkapu utca Hátsókapu utca Orsolya 48 19 29 - - 60 1,5 43 4 48 1 - - - 1 41 1 1-1 12 2 10 - - 65 1,7 11 1 11 tér 12-12 - - 38 1 2 10 Fegyvertár utca Bünker János R. köz (egyház bérlőkijelölési 10 1 6 3-54 1 10-9 6 1 5 - - 43 2 - - 6 jog) Helyi rendeletek a lakáshoz jutás támogatására Az önkormányzati bérlakáshoz jutás pontos feltételeit az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló 20/2006. (VI. 1.) Sopron Város Önkormányzati rendelet tartalmazza, a rendelet mindenki számára elérhető az interneten, illetve a Polgármesteri Hivatalon (PH) keresztül. A 20/2006.(VI.1.) rendeletben foglalt feltételek alapján a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt a benyújtott pályázatok jogosultsági megfelelőségei alapján az önkormányzati szociális bérlakások, illetve a nyugdíjasház és fiatalok garzonháza bérlőinek pályázati úton történő kijelöléséről. Szociális helyzet alapján történő bérlőkiválasztás módja és a bérbeadás feltételei PH köteles a megüresedett bérlakások bérleti jogát a polgármester által meghatározott módon, pályázaton meghirdetni. A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon közzé 16

kell tenni úgy, hogy az érdeklődők számára legalább 15 nap álljon rendelkezésre a meghirdetés és a pályázat benyújtása között. A pályázatok elbírálását megelőzően a pályázók szociális helyzetére, családi és lakhatási körülményeire, vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozóan a PH átfogó környezettanulmányt készít. Szociális körülmények alapján a 4. (1)-(3) bekezdésében meghatározott pályázati eljárás mellőzésével önkormányzati lakás határozott idejű bérlőjéül kijelölhető az a személy aki: a) e rendelet 6. -ában foglalt feltételeknek megfelel és b) önkormányzati bérlakásban lakik, de bérleti jogviszonyát lakbértartozás miatt felmondták és c) az elbírálás időpontját megelőző 5 éven belül az általa lakott önkormányzati lakás jogszerű bérlője volt, és d) a bérlet során lakbérhátralékot halmozott fel, de az elbírálás időpontjáig hátralékát rendezte, vagy rendezésére részletfizetési kedvezményt kapott és e) bérlővé történő ismételt kijelölésére írásbeli kérelmet nyújt be. A kérelmet a Szociális és Egészségügyi Bizottság bírálja el és dönt a korábbi bérleti szerződés újbóli megkötéséről, annak időtartamáról, mely az 5 évet nem haladhatja meg. Szociális helyzet alapján bérlővé kijelölhető az a soproni lakóhellyel rendelkező nagykorú személy: a) akinek a saját, és a vele közös háztartásában élő és vele együtt költöző közeli hozzátartozójának egy főre jutó havi nettó jövedelme a bérbeadást megelőző év alapján nem haladja meg a bérbeadáskori saját jogú öregségi nyugdíj minimumának 250%-át, illetve egyedülálló személy esetén 300%-át és b) aki, és a vele közös háztartásban élő és vele együtt költöző közeli hozzátartozója összességében nem rendelkezik a mindenkori öregségi nyugdíj minimumának hetvenszeresét meghaladó ingó és ingatlan vagyonnal. A bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 90 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani. Lakásbérlet megszűnése (1) Ha a bérleti jogviszony a PH kezdeményezése alapján kerül megszüntetésre PH a bérlő részére a) másik lakást ad bérbe, vagy b) másik - alacsonyabb forgalmi értékű - lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizethet. Ez esetben a pénzbeli térítés mértéke a két lakás forgalmi értékkülönbözetének legfeljebb 20%-a. 17

c) Amennyiben bérlő az a), b) pontban biztosított lehetőségek egyikét sem fogadja el, a lakásmobilitás helyzetének figyelembe vételével a polgármester dönthet pénzbeli térítés fizetéséről, melynek összege a lakás forgalmi értékének legfeljebb 20%-a. (2) Amennyiben a bérleti jogviszony megszüntetését a bérlő kezdeményezi a lakásmobilitás helyzetének figyelembe vételével a polgármester dönt esetleges pénzbeli térítés megfizetéséről, melynek összege a lakás forgalmi értékének legfeljebb 20%-a lehet. (3) A határozott idejű, feltételhez kötött, vagy öt évnél rövidebb idejű lakásbérleti jogviszony esetén a (2) bekezdés nem alkalmazható. (4) Pénzbeli térítés csak akkor fizethető, ha a bérlőnek lakbér, vagy az Önkormányzat és gazdasági társaságai felé tartozása (továbbiakban: díj) nincs, A nyugdíjasok házának és a fiatalok garzonházának igénybe vehetőségére külön szabályok vonatkoznak. 5/1999. (IV. 1.) Sopron Város Önkormányzati rendelet a lakáscélú helyi támogatásokról Az önkormányzat az első lakás megszerzéséhez (lakásépítéshez, lakásvásárláshoz) vissza nem térítendő támogatást ad. Támogatásban fiatal házasok, gyermeküket eltartó egyedülálló szülők, fiatal házasoknak nem minősülő, gyermeküket eltartó szülők, valamint élettársak részesíthetők kérelmezést és jogosultság megállapítását követően. A jogosultsági feltételeket a 5/1999-es rendelet rögzíti. A támogatás felső határa 500 ezer Ft. A fentieken kívül jogosultsági alapon szocpol vehető még igénybe. Ezen kívül a nehéz helyzetbe került lakosok adósságrendező hitelt is felvehetnek. Jövedelemviszonyok alakulása A területen élők átlagos családi összjövedelme nettó 112.363.- Ft., ami az átlagos 3 fős családot figyelembe véve 37.000.-Ft-os egy főre jutó jövedelmet takar. A jövedelem eloszlás vizsgálata is azt igazolja, hogy a háztartások 86%-ának családi összjövedelme 90.000.-Ft alatti, ami komoly szociális hátrányokra enged következtetni. Az adatok is azt jelzik, hogy az itt élőknek mindennapi megélhetési gondjaik jelentkeznek, mivel a jövedelemmegoszlás szerint az érintettek 64%-ának egy főre jutó jövedelme 60.000.-Ft alatti. 18

Belvárosban élő háztartások jövedelmének megoszlása (162 háztartás) >90.000 Ft/fő 22 háztartás 14% <30.000 Ft/fő 45 háztartás 28% 60-90.000 Ft/fő-ig 35 háztartás 22% 30-60.000 Ft/fő-ig 60 háztartás 36% Szociális ellátás Belvárosi háztartások szociális támogatásai (2007.01.01-2007.12.31.) Lakbértámogatás : 22 háztartás Lakásfenntartási támogatás: 38 háztartás Fűtéstámogatás: 19 háztartás Rendkívüli segély: Egyszeri segély: 15 Időszaki támogatás: 12 56 háztartás Élelmiszerutalvány 18 Gyógyszertámogatás: 11 Közgyógyellátás: Méltányos: 23 Normatív:3 26 háztartás Ápolási díj: 3 háztartás Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: 7 háztartás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: 8 háztartás Aktív korúak rendszeres szociális segélye: 4 háztartás Adósságkezelési szolgáltatás: 7 háztartás Közszolgáltatások bemutatása Nevelési oktatási feladatellátás Bölcsőde (2) - Az Egyesített Bölcsőde 5 tagintézménnyel működik, ebből 2 van a Belvárosban. Óvoda (12) 9 önkormányzati óvoda: 19

- Bánfalvi Óvoda - Dózsa György Utcai Óvoda, - Halász Utcai Óvoda, - Hermann Alice Óvoda, - Jereváni Kék Óvoda, - Jegenye Sori Óvoda, - Király Jenő Utcai Óvoda, - Kőszegi úti Óvoda, - Trefort téri Óvoda. 2 egyetemi fenntartású: - Aranykapu Gyakorló, - Lewinszky Anna Gyakorló. 1 alapítványi fenntartású: - Szivárvány Óvoda Általános iskola (10) 6 önkormányzati iskola: - Deák Téri Általános Iskola, - Gárdonyi Géza Általános Iskola, - Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, - Kozmutza Flóra EGYMI, Általános Iskola és Speciális Iskola, - Lackner Kristóf Általános Iskola - Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg 2 egyházi fenntartású: - Szent Orsolya Római katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium. - Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általánso Iskola 2 megyei fenntartású: - Tóth Antal Óvoda és Általánso Iskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat - Doborjáni Ferenc Oktatási Központ Középiskola (15) A középiskolák elhelyezkedése a városközpontra koncentrálódik. A Belvárosban tehát mindösszesen 9 középfokú intézmény található, melyből 5 önkormányzati fenntartású, ezek: - Handler Nándor Szakképző Iskola - Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola - Széchenyi István Gimnázium - Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium - Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola A 6 nem önkormányzati középfokú intézmény: - Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola, - az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, - Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola Gimnázium és Kollégium, - NYME Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium, - Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium. - Lippai János Középiskola, Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium 20

Szociális intézményi ellátottság és kapacitáskihasználtság Nappali ellátás Sopronban összesen 2007-ben 6 nappali ellátást biztosító önkormányzati fenntartású intézmény található, ebből 4 a Belvárosban. Ezek a következők: NapSzak Integrált Intézmény Pszichiátriai betegek nappali ellátása; Uszoda utca o 30 férőhely/30 fő o kihasználtság: 100% Családsegítő Intézet Idősek Klubja nappali ellátás; Kossuth L. u. 10. o 20 férőhely/20 fő o kihasználtság: 100% Családsegítő Intézet Fogyatékosok Nappali Intézménye; Kossuth L. u. 10. o 20 férőhely/20 fő o kihasználtság: 100% Családsegítő Intézet Idősek Klubja nappali ellátás; Balfi u. 87. o 30 férőhely/46 fő o kihasználtság: 150% A 6 soproni intézményből idősek ellátására szakosodott 3, ezek közül 1 Idősek Klubja található a Belvárosban. Mind a négy intézmény maximális, 100%-os kapacitáskihasználtsággal működik, sőt az Idősek Klubja iránt 50%-kal nagyobb az igény, mint ahány férőhellyel rendelkeznek, ezért bővítése megoldandó feladat. Bentlakásos intézmények Önkormányzati kezelésben lévő, tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó 6 intézmény közül az alábbi kettő van Belvárosban (2007): Egyesített Szociális Intézmény Idősek Otthona; Balfi u. 80. o 150 férőhely/152 fő o kihasználtság: 101,3% 21

Egyesített Szociális Intézmény Emeltszintű Idősek Otthona (Gondozó Otthon); Balfi út 80. o 48 férőhely/46 fő o kihasználtság: 95,8% Egyházi fenntartású intézmények: Szent Benedek emelt szintű átmeneti ápolási otthon o 38 férőhely o kihasználtság: nincs adat Szent Benedek Átmeneti ápolási otthon o 36 férőhely. o kihasználtság: nincs adat. Evangélikus ápolási otthon, átlagos elhelyezést nyújt o 50 fő. o kihasználtság: nincs adat. Megállapítható, hogy a bentlakásos önkormányzati intézmények kisebb arányban találhatók a Belvárosban. Az önkormányzati intézmények kapacitás kihasználtsága maximális. Az egyházi fenntartásúak kihasználtságáról nincs adat. További szociálisan hátrányos helyzetű lakónegyed Sopron Belvárosához keletről csatlakozó városrész a Kuruc domb. A városrész nagyrészt kertvárosi jellegű, kellemes lakókörnyezetet biztosít csaknem 5 ezer fős (2007-ben 4843 fős) lakosságának. A kisebb városrészek közé tartozik, Sopron népességének nem egészen 9%-a lakik itt. A városrész legmagasabb pontján található a volt Szélmalom, azt követően huszárlaktanya (Rozália u. 3.). A soproni viszonylatban elhanyagolt külsejű épületcsoport jelenleg 100%-os önkormányzati tulajdonban van, 48 bérlakás található benne összesen 102 állandó bejelentett és 4 tartózkodási címmel rendelkező lakóval. A lakások 100%-a szociális bérlakás, OMH tilalom alatt állnak, és a 7/1999 (V.3.) Kgy. rendelet szerint nem idegeníthetők el. 5 lakás kivételével a bérleti jogok határozatlan idejűek. Az átlagos lakásméret 2 szobás, 54-60 m 2, minden lakás komfortos. 2 db egyszobás (38 m 2, 42 m 2 ) és 1 db. 2,5 szobás, 80 m 2 es lakás található az épületegyüttesben. A lakások 90%-a 1,5-2 szobás, 46-66 m 2 -es. A bejelentett lakók egyik fele párban élő házastárs esetenként gyermekekkel, másik felét döntően egyszemélyes háztartásban élő idős személyek vagy 22

gyermekeiket egyedül nevelő szülők alkotják. A lakók többsége alacsony társadalmi státuszú, általában olyan idősebb személyek, akiknek nem volt korábban lehetősége a továbblépésre, így itt maradtak. A fiatalabbak között akad pl. állami gondoskodásból kikerült vagy gyermekét egyedül nevelő anya. A lakások belső karbantartásáról, felújításáról a Sopron Holding Zrt. gondoskodik éves ütemterv szerint, ahogy a többi önkormányzati bérlakásról is. A lakók többsége partner a felújításban, melyhez saját erővel, illetve munkával is hozzájárulnak, törekednek a rendezett környezetre. Rozália u. 3. szám alatt élő családok szociális támogatásai ( 2007.01.01-2007.12.31.) Lakbértámogatás : 11 háztartás Lakásfenntartási támogatás: 20 háztartás Fűtéstámogatás: 6 háztartás Rendkívüli segély: Egyszeri segély: 3 Időszaki támogatás: 2 16 háztartás Élelmiszerutalvány: 7 Gyógyszertámogatás: 4 Közgyógyellátás: Méltányos: 5 Normatív: 2 7 háztartás Ápolási díj: -- háztartás Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: 3 háztartás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: 7 háztartás Aktív korúak rendszeres szociális segélye: 1 háztartás Adósságkezelési szolgáltatás: -- háztartás A hely sajátos hangulatát az adja, hogy nyilvánvalóan nem lakáscélra épült. Az épületegyüttes egyedisége, műemléki értéke azt erősíti, hogy megújulva mihamarabb művészeti-kulturális-turisztikai célokat szolgálhasson, egy hátrányosabb helyzetű városrész vonzó közösségi létesítményeként. Forrás hiányában jelenleg az önkormányzat hosszú távú tervei között szerepel a Szélmalom rehabilitációja. 23

2. Anti-szegregációs program 2.1. Összegzés a helyzetelemzésben részletesen bemutatott alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészét tekintve A KSH a 2001-es soproni népszámlálási adatok alapján készítette el az alábbi térképet, melyen az 50 főt meghaladó szegregátumokat fekete körrel jelzik. Jobbról balra haladva, a legnagyobb körrel jelölt terület az 1. Egyesített Szociális Intézmény. Címe: Sopron, Balfi u. 80. A Balfi u.- Lehár Ferenc u. - Híd u. által lehatárolt területeken található. A középső, kisebb kör a 2. József Attila Gyermekvédelmi Központ. Címe: Sopron, József Attila u. 42. A Mikoviny u. - Szent Imre tér - Fülesi u. által lehatárolt területen fekszik. 3. Tóth Antal Óvoda, Általános Iskola Speciális Középiskola és Kollégium. Címe: Sopron, Tóth Antal u. 1. A Dóczi L. u. - Ojtozi u. - Cházár András tér által körülhatárolt területen található. 24

Az anti-szegregációs szakértővel történt helyszíni bejáráson is megállapítást nyert, hogy a KSH által, szegregátumként megjelenített intézmények bentlakásos oktatási és szociális intézmények, melyek egyike sem tekinthető szegregátumnak. A térkép bal felső sarkában 50 főt el nem érő, leromlott területként megjelölt pont a 4. Fogyatékos Gyermekek Otthona. Címe: Sopron Tómalom u. 23. A Rákosi u, - Nezsideri utcál által határolt terület. A feketével jelölt pont, mely a KSH szerint nem éri el ugyan az 50%-os szegregációs mutatót, de veszélyeztetett területnek számít a 5. Nyugdíjas Pedagógusok Otthon. Címe: Sopron, Szent Margit út 2. Az OKM által fenntartott intézmény a Tulipán utca - Hóvirág utca által határolt területen, kifejezetten frekventált helyen, a Lőverekben helyezkedik el. A KSH által nem jelölt, az önkormányzati statisztikák alapján Sopronban a rosszabb státuszú területek, ahol a.) a népesség társadalmi összetétele kedvezőtlenebb a városi mutatókhoz viszonyítva: magasabb a 8 osztályos általános iskolai végzettséggel vagy kevesebbel rendelkezők aránya és a b.) a terület fizikai jellemzői kedvezőtlenebbek a következők: Belváros Óváros, Szent Mihány domb - Poncichter negyed, Fapiac környéke (Magyar út és Pócsi út), Hátulsó utca-petőfi tér Rákóczi út által határolt terület. Kuruc domb Szélmalom közvetlen környéke, mely a Rozália u. 3. szám alatt található, önkormányzati bérlakásokat jelenti (megelőzően huszárlaktanya volt); a Rodostói. u. - Szélmalom u. által lehatárolt részen fekszik. A Kuruc-dombon található Rodostó u 2, 4, 6, 8. sz. alatti 4 épülettömb a Rákosi utcai épületekkel egy időben és hasonló funkcióval épült. Az egyszobás, komfortos lakások jelenleg a fiatalok részére biztosított garzonlakás programot szolgálják. A kétszintes épületek folyamatos karbantartása mellett egy környezetében is rendezett lakóterület közel 40 lakással nem jelent zavaró hatást a környékre. Közép-hosszú távon az épületek homlokzati megjelenésének korszerűsítésével tovább szolgálhatja a fiatalok átmenetivagy első lakáshoz jutási igényeit. 25

Északi városrész Az 1998-ban átadott, önkormányzati szociális bérlakásokat magába foglaló Rákosi u 61. és Tómalom u 34. sz. épületekben összesen 59 db összkomfortos lakás és 15 db üzlethelyiség található. A társasházzá alakított lakóházakban a nem lakás célú helyiségek nagy részét az üzlet bérlői megvásárolták. Az épület további sorsát illetően a szándék az, hogy 5 éven belül a lakásbérlők is megvásárolhassák a lakásaikat. A 10 éve épült lakóházban komolyabb, beavatkozás nem szükséges a rendszeres karbantartási munkákon kívül. Az igényesen megtervezett épülettömb ma is beleillik a környezetében épülő új társasházak stílusába. A hetvenes években épült, korábban a lakásfelújítások során cserelakásként funkcionáló Rákosi u 30, 32, 34, 36, 38, 40, 42. sz. alatti komfortos, tízlakásos épületeken a tetőszigetelési és kémény-felújítási munkák elkészültek, és a nyílászáró szerkezetek cseréje is megtörtént. A homlokzatok és az épületek környezetének rendbetétele azonban várat magára. A lakók többsége a lakásokat az igényeinek megfelelő módon korszerűsítette. 1997-ben a Rákosi u 40. sz. alatti épülettömb helyén, korszerű 15 lakásos lakóház épült, de ez a folyamat forrás hiányában nem folytatódott tovább. Az önkormányzat szándéka szerint és a lakók vásárlási szándéka alapján privatizálni szeretné a lakásokat. A fent nevezett területeknek ugyanakkor egyike sem tekinthető szegregátumnak, mivel nincs olyan terület(rész), ahol teljesülne a szegregátum definíciója, azaz, hogy az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. Sopronban a szegregátum 2 típusa közül: sem városszövetbe ágyazódott, szegregált, szegregálódó területek (telepszerű környezet); sem a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú területekbe ékelődött szegregátumok (telepek) nincsenek. Mindezt a részletes helyzetelemzésben szereplő városi és városrészi szintű demográfiai, szociális (segélyezési. lakhatási, infrastrukturális ellátottsági), területi elhelyezkedési (nem lakóövezetben, külterületen elhelyezkedő lakott területek vizsgálata), 26

foglalkoztatási (aktív korúak aránya, munkanélküliek aránya), képzettségi adatok megbízhatóan alátámasztják. A fentebb megnevezett, soproni viszonylatban rosszabb státuszú területek döntően a Belvárosban helyezkednek el, mely városrész a 2007-2013 között megvalósuló funkcióbővítő típusú városrehabilitáció akcióterülete. 2.2. A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése Sopronban nem jellemző a roma/cigány népesség magasabb arányú jelenléte. A MEH által kiadott Kisebbségi kalauz (2007) szerint 114-en vallották magukat a cigány kisebbséghez tartozónak. Tényleges számukról nem rendelkezik adatokkal jelenleg az Önkormányzat. A helyi CKÖ 2007-ben feloszlatta magát. Folyamatban levő telepfelszámolási és teleprehabilitációs programok nem folynak a városban, mivel nincsenek ilyen szegregátumok; emiatt az anti-szegregációs terv beavatkozásai között sem szerepel vonatkozó intézkedés. 2.3. Tervezett szociális jellegű beavatkozások 2007-2013-ra A beavatkozások fő célja a Belváros infrastrukturális leromlásának, esetleges középtávú szegregációjának időben történő megállítása: az itt élő alacsonyabb társadalmi státuszú, elöregedett lakosok szociális helyzetét közelíteni a városi átlaghoz oly módon, hogy a város más területein élők helyzete ezzel párhuzamosan ne romoljon. I. Sopron számára releváns, az integrációt biztosító, főbb általános tevékenységtípusok Az ÖTM városfejlesztési kézikönyve a következő eszközök igénybevételét javasolja a szegregátumok kialakulásának megelőzése / szegregátumok megszűntetése érdekében. 1. Lakhatási integráció Rossz minőségű lakásállomány korszerűsítése, illetve felszámolása, az ott élők integrálása: 27

magasabb komfortfokozatú, egészségesebb szociális bérlakások biztosítása a városrészen belül, illetve azon kívül; a lakókörnyezet rehabilitációja: komfortfokozat növelése segítség a tulajdoni lakáshoz jutásban stb. (szocpol, fiatalok otthonteremtési támogatása, önerő helyi támogatása stb.) Az integrációt erősítő lakhatási, társadalmi szegregációt megelőző intézkedések megjelenítése a településrendezési, fejlesztési tervben. 2. Oktatási integráció megvalósítása A Települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetfelmérés nyomán kialakított Akciótervben foglalt tevékenységek megvalósítása a tervezett módon. 3. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása A szociális ellátórendszer kapacitásának és minőségének javítása. 28

3. Tervezett konkrét beavatkozások Sopronban 2007-2013 3.1. Átfogó városi Szociális térkép létrehozása Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a 226/2004.(VI.24.) számú Közgyűlési határozatában - mely a Szociális Szolgáltatásszervezési koncepciójának intézkedési tervét tartalmazza - döntött arról, hogy el kell készíteni Sopron szociális térképét, amely egyrészt a városvezetés munkáját segíti, másrészt pedig választ adhat arra is, hogy hol, melyik városrészben kell megváltoztatni vagy erősíteni a szociális szolgáltatásokat, továbbá nagyban megkönnyíti a különböző uniós és hazai pályázatokhoz szükséges, naprakész helyzetelemzések elkészítését. A felmérésben a Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Főiskola 75 szociálpedagógus hallgatója és a szociális szféra 50 alkalmazottja, illetve a Szociális Iroda munkatársai kerestek fel 1735 családot, a 15 körzetre osztott városban. Az adatgyűjtés során 4428 soproni azaz a lakosság közel tíz százaléka vállalta, hogy információt szolgáltat életkörülményeiről. A felmérésre 2006. év folyamán került sor. Az adatok előzetes értékeléséről 2007. januárjában elkészült az első beszámoló. Az adatok feldolgozása azóta is folyamatban van, a teljes dokumentáció várhatóan 2008 szeptemberéig elkészül. A város középtávú tervei között szerepel (Lásd még a Beavatkozási terv 2007-2013 című táblázat, Szociális integráció pontja alatt) a Szociális térkép adatállományának teljes körűvé tétele, kiterjesztése a város egészére, s az így létrehozott komplex, szektorközi elektronikus adatbázis adatállományának folyamatos frissítése, fenntarthatóságának biztosítása. A későbbiekben térképi ábrázolása, és a személyiségi jogok maximális betartásával a város internetes honlapján történő nyilvánossá tétel biztosítása. 29

A 2009-től kezdődő, komplex adatbázist fejlesztő munkában az önkormányzati oktatásinevelési, egészségügyi, szociális, bűnmegelőzési és drogprevenciós osztályai, különösen a humán szolgáltatásokat összefogó (családsegítő, gyermekvédelmi és szociális munkás) munkatársak, valamint a városi Munkaügyi Központ vesznek részt. A jelenleg külön-külön meglevő adatbázisok egyesítésével a városban előforduló szociális problémák pld. A munkanélküliség, családi, gyermeknevelési, háztartásvezetési problémák, devianciák, stb. - lakóterületenkénti előfordulásának pontosabb azonosítása válik lehetővé, ezáltal sokkal célzott megelőző beavatkozások válnak lehetővé. 3.2. Lakhatási integráció A Belváros komplex rehabilitációja eredményeként létrejön az ingatlanállomány megújulása és funkcióbővülése. A területen viszonylag nagyszámú (355) önkormányzati tulajdonú ingatlan koncentrálódik, melyek jelentős része (327) jelenleg szociális bérlakásként működik. Ezen belül az Óvárosban 145 a szociális bérlakások száma. Az itt élő, döntő többségében elöregedő, elszegényedett lakosság nem vonható be a lakások felújításába, ezért a nagy értéket képviselő, de jelenleg rossz állapotú lakások helyett igényeiknek jobban megfelelő, magasabb komfortfokozatú lakásokat kell számukra biztosítani az akcióterületen vagy azon kívül. A probléma gyakorlati megoldására a funkcióbővítő rehabilitáció eredményeinek függvényében, a megvalósítással párhuzamosan kerül sor. A helyzet kezelésében kulcs szerep jut majd a megalakítandó Soproni Városfejlesztő Társaságnak (SVT), mely egyik első feladataként kidolgozza - az IVS-t és az ATT-t és az ASZT-t kiegészítő - részletes soproni Ingatlangazdálkodási Tervet. Az SVT tevékenységét és a belvárosi ingatlanfejlesztési koncepció lépéseit részletesen az IVS 11. Stratégia megvalósíthatósága című fejezetének, 11.1. Ingatlan gazdálkodási terv alpontja mutatja be. Rövid- és közép- és hosszú távú tervek a belvárosi önkormányzati lakások kezelésére, kiváltása A Belvárosban található épületek közül az IVS fejlesztései csak azokat érintik a tervek szerint, amelyek tisztán önkormányzati tulajdonban vannak. Ahol nem számottevő és 30