VÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ

VÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ Prof. Dr. Faragó Sándor Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási és Gerinces állattani Intézet 1

Magyar Vízivad Információs Rendszer (FARAGÓ, 1998) 2

A MAGYAR VÍZIVAD VADÁSZAT JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 1872. és 1883. évi vadászati törvények 23.47/1912. FM számú rendelet 1925. évi tilalmi rendelet 1954. évi madárvédelmi rendelet 8/. FM rendelet 3/1997 (IV.3.) FM rendelet 79/24 (V.4.) FVM sz. rendelet 7/21 (II.2.) FVM rendelet 72/212 (VII.24.) VM rendelet 24/217. (V. 17.) FM rendelet 3

A MAGYAR VÍZIVAD VADÁSZAT JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE VADÁSZATI IDÉNYEK Vadlúd vadászat 1925: július 1. április 15. minden faj 1948: szeptember 1. április 15. vetési lúd, nagy lilik, kis lilik 1982: október 1. január 15. (31.) vetési lúd, nagy lilik : október 1. január 31. vetési lúd, nagy lilik (engedéllyel) 4 /nap 1997: október 1. január 1. vetési lúd, nagy lilik (engedéllyel) 4 /nap 24: október 1. január 31. vetési lúd, nagy lilik (Tiszántúl!) 4 /nap 21: október 1. január 31. vetési lúd, nagy lilik (Tiszántúl!) 4 /nap 212: október 1. január 31. vetési lúd, nagy lilik, (Tiszántúl!), nyári lúd, kanadai lúd, nílusi lúd 6 /nap 217: október 1. január 31. vetési lúd, nagy lilik, (Tiszántúl!), nyári lúd, kanadai lúd, nílusi lúd 6 /nap 4

A MAGYAR VÍZIVAD VADÁSZAT JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE VADÁSZATI IDÉNYEK Vadréce vadászat 1925: július 1.(16) február 28. minden faj 1958: augusztus 1. december 31. minden faj 197: augusztus 1. január 15. tőkés réce, csörgő réce, böjti réce, fütyülőréce, barátréce 1973: augusztus 15. január 15. tőkés réce, csörgő réce, böjti réce, fütyülőréce, barátréce : augusztus 15. január 31. tőkés réce, csörgő réce, böjti réce, barátréce, kerceréce 8 /nap 24: szeptember 1. január 31. tőkés réce, csörgő réce 8 /nap 24: október 1. január 31. barátréce, kerceréce 8 /nap (böjti réce egész éves tilalom!!!) 21: szeptember 1. január 31. tőkés réce, csörgő réce 8 /nap 21: október 1. január 31. kerceréce 8 /nap (barátréce egész éves tilalom!!!) 212: augusztus 15. január 31. tőkés réce (augusztus 15-től csak húzáson) 8 /nap (csörgő réce és kerceréce egész éves tilalom!!!) 217: augusztus 15. január 31. tőkés réce (augusztus 15-től csak húzáson) 8 /nap 5

A MAGYAR VÍZIVAD VADÁSZAT JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE VADÁSZATI IDÉNYEK Szárcsa vadászat 1925: július 1.(16) február 28. 1958: augusztus 1. december 31. 197: augusztus 1. január 15. 1973: augusztus 15. január 15. : augusztus 15. január 31. 8 /nap 24: szeptember 1. január 31. 8 /nap 21: szeptember 1. január 31. 8 /nap 212: augusztus 15. január 31. 8 /nap 217: augusztus 15. január 31. 8 /nap 6

FARAGÓ, 1997 7

A VADÁSZATI NYOMÁS HATÁSA A VÍZIVAD ÁLLOMÁNYRA (NOWAK, 1976) 8

AZ ALÁBBI KÉRDÉSEKRE KÍVÁNUNK VÁLASZOKAT ADNI: 1) Hogyan alakul a vadászható fajok terítékdinamikája 2) Valóban a leggyakoribb, azaz a legkevésbé sérülékeny fajok vadászhatók-e Magyarországon? 3) A vadászat jogi szabályozása biztosítja-e a bölcs hasznosítás szemléletének érvényesülését a gyakorlatban, azaz harmonikus-e a kapcsolat a populációméretek és a hasznosítás nagysága között? 4) Milyen hatással van a zárttéri tenyésztés és kibocsátás (tőkés réce) a vízivad vadászatára? 5) Milyen ajánlások fogalmazhatók meg a gyakorlati vadvédelem számára Magyarországon? 9

197 1973 1976 1979 1982 1985 1988 1991 1994 1997 23 26 29 212 215 1879 1882 1885 1888 1891 1894 1897 19 193 196 199 1912 1915 1918 1921 1924 1927 193 1933 1936 1939 1942 1945 1948 1951 1954 1957 196 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 199 28 211 214 Ad 1.) HOGYAN ALAKUL A VADÁSZHATÓ FAJOK TERÍTÉKDINAMIKÁJA Vadlúd hosszútávú terítékdinamika 35 3 25 15 1 5 Vadászható vadlúdfajok terítékdinamikája, 197-215 16 14 1 1 8 6 4 1

1 3 4 5 6 7 1992 1994 1995 1997 1998 21 23 24 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 Anser fabalis 4 6 8 1 1 1992 1994 1995 1997 1998 21 23 24 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 Anser albifrons 5 1 15 25 3 1992 1994 1995 1997 1998 21 23 24 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 Anser anser Ad 1.) HOGYAN ALAKUL A VADÁSZHATÓ FAJOK TERÍTÉKDINAMIKÁJA 11

Ad 1.) HOGYAN ALAKUL A VADÁSZHATÓ FAJOK TERÍTÉKDINAMIKÁJA 5 1 15 25 3 1879 1882 1885 1888 1891 1894 1897 19 193 196 199 1912 1915 1918 1921 1924 1927 193 1933 1936 1939 1942 1945 1948 1951 1954 1957 196 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 199 28 211 214 Vadréce hosszútávú terítékdinamika 5 1 15 25 3 1879 1882 1885 1888 1891 1894 1897 19 193 196 199 1912 1915 1918 1921 1924 1927 193 1933 1936 1939 1942 1945 1948 1951 1954 1957 196 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 199 28 211 214 Szárcsa hosszútávú terítékdinamika 12

1 3 4 5 6 7 8 1992 1994 1995 1997 1998 21 23 24 26 27 28 29 21 211 Anas crecca 1 3 4 5 6 7 8 9 1 1992 1994 1995 1997 1998 21 23 24 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 Anas platyrhynchos 5 1 15 25 1991 1992 1994 1995 1997 1998 21 23 24 26 Anas querquedula 5 1 15 25 3 35 4 45 1992 1994 1995 1997 1998 21 23 24 26 27 Aythya ferina 1 2 3 4 5 6 7 8 1992 1994 1995 1997 1998 21 23 24 26 27 28 29 21 211 Bucephala clangula Ad 1.) HOGYAN ALAKUL A VADÁSZHATÓ FAJOK TERÍTÉKDINAMIKÁJA 1 3 4 5 6 7 1992 1994 1995 1997 1998 21 23 24 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 Fulica atra 13

Ad.1.) HOGYAN ALAKUL A VADÁSZHATÓ FAJOK TERÍTÉKDINAMIKÁJA 14 CSÁNYI et al. (szerk.) 217. Vadgazdálkodási Adattár - 216/217. vadászati év. Országos Vadgazdálkodási Adattár, Gödöllő

Ad.1.) HOGYAN ALAKUL A VADÁSZHATÓ FAJOK TERÍTÉKDINAMIKÁJA A három vadászható vadlúdfaj eltérő állomány- és terítékalakulásában fajok közötti kompenzáló hatás mutatható ki, amely a magyar vadlúd terítéknek jelentős növekedését eredményezte a növekvő nagy lilik és nyári lúd állományok következményeként. A növekedést támogatja, de egyúttal korlátozza is a szigorú és többoldalú vadászati szabályozás. A nagy lilik és a nyári lúd védelme és vadászata a bölcs hasznosítás szellemében történik, a vetési lúd esetében a hivatalos statisztikákban megjelenített vadászati terítéke eléri a becsült létszámot, ami lehetetlen és tarthatatlan, a becslések alapján országos terítéke maximum 3-35 példány lehetne! A csörgő réce, a böjti réce, a barátréce és a kerceréce és a szárcsa állománycsökkenései a terítékeik csökkenéséhez, ezáltal a tőkés réce teríték arányainak relatív növekedéséhez vezetett. A csörgő réce, a böjti réce, a barátréce és a kerceréce állományainak visszaesése elvezetett vadászható faj státusok megszüntetéséhez, védetté nyilvánításához. A védetté nyilvánítások után a tőkés récén kívül, a három libafaj mellett már csak a szárcsa vadászható, terítéknagyságban kimutatható vadászati szerepe azonban eltörpül (3-4%) a tőkés réce mellett. 15

Ad 2.) VALÓBAN A LEGGYAKORIBB FAJOK VADÁSZHATÓK-E MAGYARORSZÁGON? Nagy lilik Tőkés réce Szárcsa ANSALB Szept. O kt. Nov. Dec. Jan. /1997 7 2 3 4 1997/1998 26 1 4 3 3 1998/ 17 7 2 3 3 / 19 7 1 3 4 /21 19 3 1 2 2 21/ 27 7 2 3 3 /23 22 5 2 2 3 23/24 19 6 1 1 1 24/ 26 1 2 1 2 /26 33 9 1 1 1 26/27 33 9 1 1 1 27/28 32 5 1 1 1 28/29 27 8 1 1 1 29/21 32 5 1 1 1 21/211 27 5 1 1 1 211/212 27 6 1 1 1 212/213 14 4 1 1 1 213/214 11 4 1 1 1 214/215 18 5 1 1 1 215/216 6 6 1 1 1 Átlag 22,9 6,4 1,4 1,6 1,8 ANAPLA Szept. O kt. Nov. Dec. Jan. /1997 1 1 1 2 1997/1998 1 1 1 2 2 1998/ 1 1 1 2 1 / 1 1 2 1 1 /21 1 1 2 1 1 21/ 1 1 1 1 1 /23 1 1 1 1 2 23/24 1 1 2 2 3 24/ 1 1 1 2 1 /26 1 1 2 2 3 26/27 1 1 2 2 3 27/28 1 2 2 2 2 28/29 1 2 3 2 2 29/21 1 1 2 2 2 21/211 1 2 3 2 2 211/212 1 3 2 2 2 212/213 2 2 3 2 2 213/214 1 2 2 2 2 214/215 1 2 3 2 2 215/216 1 2 3 2 2 Átlag 1,1 1,5 2, 1,8 1,9 FULATR Szept. O kt. Nov. Dec. Jan. /1997 5 6 6 9 1997/1998 2 4 6 1 8 1998/ 3 3 6 5 7 / 4 5 9 8 7 /21 3 6 8 7 7 21/ 2 5 8 1 1 /23 2 7 8 5 9 23/24 3 8 8 8 1 24/ 3 3 7 9 1 /26 2 5 7 7 9 26/27 2 5 7 7 9 27/28 3 6 7 8 8 28/29 3 5 7 7 7 29/21 3 6 4 7 8 21/211 3 7 7 7 1 211/212 3 5 8 9 9 212/213 4 7 7 9 8 213/214 3 5 7 1 13 214/215 3 6 6 7 5 215/216 3 5 6 7 9 Átlag 2,8 5,4 7, 7,7 8,6 Az átlagos rangsorrend alapján a leggyakoribb vízivad fajok a vadászidényben az alábbiak: ANAPLA (szept. jan.) 1,1 2, átlagos rangsor hely ANSALB (okt. jan.) 1,4 6,4 ANSANS (okt. dec.) 2,8 3,8 FULATR (szept. jan.) 2,8 8,6 ANACRE (szept. jan.) 3,7 8,2 ANSFAB (okt. jan.) 4,2 1, BUCCLA (okt. jan.) 6,2 31,7 AYTFER (okt. jan.) 9,5 11,3 ANAQUE (szept. jan.) 18,2 37,8 16

Ad 2.) VALÓBAN A LEGGYAKORIBB FAJOK VADÁSZHATÓK-E MAGYARORSZÁGON? Az 5 napjainkban vadászható vízivad faj állományainak ismeretében elmondható, hogy általában a leggyakoribb magyarországi vízivad fajokat érinti a hasznosítás, így jogi szabályozásunk maradéktalanul megfelel a nemzetközi elvárásoknak és a bölcs hasznosítás elvének. A vetési lúd utóbbi időben észlelt drámai mértékű állománycsökkenése vadászatának felfüggesztését igényelné. A ranglista elején helyezkednek el védett fajok is: kárókatona, kanalas réce, fütyülő réce, kontyos réce, szürke gém, búbos vöcsök, kendermagos réce és cigányréce. Biztosan nincs vadászati érdeklődés a kárókatonára, a szürke gémre és a búbos vöcsökre. Globálisan veszélyeztetett faj a cigányréce, tehát vadászata szóba sem kerülhet. A fütyülő réce, a kontyos réce és kendermagos réce esetében csökkenő állománydinamikájuk okán nincs napirenden vadászhatóvá tétele. 17

Teríték % / Bag% Ad 3.) HARMONIKUS-E A KAPCSOLAT A POPULÁCIÓMÉRETEK ÉS A HASZNOSÍTÁS NAGYSÁGA KÖZÖTT? /ind. 1 8 6 4 Vetési lúd / Bean Goose 7,1 7,5 7,3 11,3 9,8 9,6 8,1 15,2 15,1 11,1 9 7,6 9 12,4 9,9 29,1 33,6 36,1 43,6 46,4 58,1 52,7 96,8 1992 1994 1995 1997 1998 21 23 24 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 126,5 15 1 5 % Becslés/Estimate Teríték/Bag % 14 12 1 8 6 4 2 Vetési lúd / Bean Goose 1 3 4 5 6 7 8 9 Becslés/Estimate A statisztikákban rögzített teríték aránya elérte a számlált mennyiség 5%-át majd 1%-át is meghaladta. Ez csak úgy volt lehetséges, ha a nagy lilik teríték egy része (a napi teríték limitet kijátszva) vetési lúdként lett feljegyezve és lejelentve. 18

Teríték % / Bag% Ad 3.) HARMONIKUS-E A KAPCSOLAT A POPULÁCIÓMÉRETEK ÉS A HASZNOSÍTÁS NAGYSÁGA KÖZÖTT? /ind. 1 1 8 6 4 Nagy lilik / Greater White-fronted Goose 5,5,4,8,9 1,1 2,1 2,5 4,1 3,9 4,3 2,5 2,6 2,9 3,2 5,4 6,3 5,5 5, 7,5 8, 8,2 1,7 15,1 15, 1992 1994 1995 1997 1998 21 23 24 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 2 15 1 5 % Becslés/Estimate Teríték/Bag % 16 14 12 1 8 6 4 2 Nagy lilik / Greater White-fronted Goose 4 6 8 1 1 Becslés/Estimate 19

Ad 3.) HARMONIKUS-E A KAPCSOLAT A POPULÁCIÓMÉRETEK ÉS A HASZNOSÍTÁS NAGYSÁGA KÖZÖTT? Tőkés réce Becslés Teríték Észak-Dunántúl 25% 15% Dél-Dunántúl 11% 12% Duna-Tisza köze 12% 15% Észak-Magyarország % 1% Tiszántúl 53% 48% Csörgő réce Becslés Teríték Észak-Dunántúl 24% 9% Dél-Dunántúl 9% 7% Duna-Tisza köze 1% 15% Észak-Magyarország % 15% Tiszántúl 59% 54% Böjti réce Becslés Teríték Észak-Dunántúl 39% 8% Dél-Dunántúl 7% 11% Duna-Tisza köze 9% 23% Észak-Magyarország % 13% Tiszántúl 45% 44% Barátréce Becslés Teríték Észak-Dunántúl 13% 11% Dél-Dunántúl 33% 5% Duna-Tisza köze 1% 8% Észak-Magyarország % 6% Tiszántúl 44% 7% Kerceréce Becslés Teríték Észak-Dunántúl 62% 5% Dél-Dunántúl 26% 5% Duna-Tisza köze 9% 13% Észak-Magyarország % 4% Tiszántúl 3% 73% Szárcsa Becslés Teríték Észak-Dunántúl 19% 21% Dél-Dunántúl 29% 11% Duna-Tisza köze 1% 15% Észak-Magyarország % 5% Tiszántúl 51% 48% 2

teríték / bag teríték / bag teríték / bag teríték / bag teríték / bag 8 6 4 Ad 3.) HARMONIKUS-E A KAPCSOLAT A POPULÁCIÓMÉRETEK ÉS A HASZNOSÍTÁS NAGYSÁGA KÖZÖTT? Vetési lúd Nagy lilik Tőkés réce Magyarország összesen / Hungary total y =,512x + 281,2 R² =,6988 3 6 9 becslés /estimate 1 9 6 Magyarország összesen / Hungary total 3 y =,174x - 237,3 R² =,6939 3 6 9 1 becslés /estimate Csörgő réce Böjti réce Barátréce 1 8 6 4 Magyarország összesen / Hungary total y =,8365x + 13136 R² =,4931 4 6 8 1 becslés /estimate teríték / bag 8 6 4 Magyarország összesen / Hungary total y =,2137x + 1416 R² =,1946 5 1 15 becslés /estimate teríték / bag 25 15 1 5 Magyarország összesen / Hungary total y = 1,7734x + 32,71 R² =,7582 2 4 6 8 becslés /estimate teríték / bag 4 3 1 Magyarország összesen / Hungary total y =,247x + 813,52 R² =,97 5 1 15 25 3 becslés /estimate Kerceréce 8 6 4 2 Magyarország összesen / Hungary total y =,881x + 71,511 R² =,551 Szárcsa 8 6 4 Magyarország összesen / Hungary total y = -,1374x + 3697 R² =,285 5 1 15 25 3 becslés /estimate 4 6 8 1 1 becslés 21/estimate

Ad 3.) HARMONIKUS-E A KAPCSOLAT A POPULÁCIÓMÉRETEK ÉS A HASZNOSÍTÁS NAGYSÁGA KÖZÖTT? A vadászható vadlúdfajok mennyiségi és hasznosítási adataiban kimutatható a fajok eltérő állomány- és terítékalakulása közötti kompenzáló hatás, amely végső soron a magyar vadlúd teríték növekedését jelenti a növekvő nagy lilik és vadászhatóvá váló nyári lúd állományok következményeként. Az elemzésekből az is egyértelműen kijelenthető, hogy a növekedést elősegítette a szigorú vadászati szabályozás. A nagy lilik és a nyári lúd védelme és vadászata a bölcs hasznosítás szellemében történik, a vetési lúd esetében a hivatalos statisztikákban megjelenített vadászati terítéke eléri a becsült létszámot, ami lehetetlen és tarthatatlan, a becslések alapján országos terítéke maximum 3-35 példány lehetne!! Összhangban a Bonni Konvenció és az AEWA ajánlásaival Magyarországon a récék és a szárcsa védelme és vadászata a bölcs hasznosítás szellemében történt és történik. Ennek a következménye volt a veszélyesen csökkenő hazai, illetve európai státusú és állománytrendű fajok vadászatának megszüntetése: böjti réce (Anas querquedula) 27- től, a barátréce (Aythya ferina) 28-tól, a csörgő réce (Anas crecca) és a kerceréce (Bucephala clangula) 212-től. 22

1976 1977 1978 1979 198 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 199 1991 1992 1994 1995 1997 1998 21 23 24 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 Ad 4.) MILYEN HATÁSSAL VAN A ZÁRTTÉRI TENYÉSZTÉS ÉS KIBOCSÁTÁS (TŐKÉS RÉCE) A VÍZIVAD VADÁSZATÁRA? Tőkés réce zárttéri törzsállomány, 198-215 18 15 1 9 Vadászatra kihelyezett tőkés réce, Magyarország összes 25 15 6 3 1 5 198 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 199 1991 1992 1994 1995 1997 1998 21 23 24 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 1995 1997 1998 21 23 24 26 27 28 29 21 211 A kibocsátott tőkés récék megoszlása a régiók között lényeges változást mutatott, az abszolút értékek általános csökkenése mellett, a relatív értékek nőttek a Tiszántúlon és Észak- Magyarországon, másutt mindenütt csökkenést lehetett kimutatni. A tőkés réce tenyésztése és kibocsátása a vadgazdálkodók anyagi helyzetének a függvénye, s nem az ökológiai-tenyésztési potenciál által megszabott, korlátozott tevékenység. Vadászatra kihelyezett tőkés réce 1% 8% 6% 4% 2% % 1995 1997 1998 21 23 24 26 27 28 29 21 211 Röptetett réce teríték 16 14 Észak-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Duna-Tisza köze Tiszántúl 1 1 8 6 4 23

Ad 4.) MILYEN HATÁSSAL VAN A ZÁRTTÉRI TENYÉSZTÉS ÉS KIBOCSÁTÁS (TŐKÉS RÉCE) A VÍZIVAD VADÁSZATÁRA? A természetes élőhelyek kímélete és a szabadterületi vízivad állománygazdálkodás mellett és azzal összhangban figyelembe véve a piaci igényeket és a gazdálkodói lehetőségeket, támogatható a félvad és elfogadható az intenzív tőkés réce nevelés fenntartása. A genetikailag tiszta, betegségektől mentes kibocsátott (pl. röptetett) tőkés réce vadászata gazdaságossága mellett csökkenti a vadászati nyomást a vad populációkban, és a természetes élőhelyeken a zavarását. A vadászat módját és mértékét viszont összhangba kell hozni a társadalom állatvédelem szempontjából egyre érzékenyebb értékrendjével. 24

Ad 5.) MILYEN AJÁNLÁSOK FOGALMAZHATÓK MEG A GYAKORLATI VADVÉDELEM SZÁMÁRA MAGYARORSZÁGON? 25

Ad 5.) MILYEN AJÁNLÁSOK FOGALMAZHATÓK MEG A GYAKORLATI VADVÉDELEM SZÁMÁRA MAGYARORSZÁGON? A kíméleti területek országon belüli elhelyezkedési mintázata nem ideális. A kapcsolódó tipegő kövek a magasan erdősült hegyvidéki területekről hiányoznak leginkább, de jelentős hiátusok vannak a Nyugat-Dunántúlon és a Duna-Tisza közén is. Az így létrejött üres terekbe vizes tipegő köveket kell telepítenünk, azaz újabb kíméleti területeket kell létesíteni. A vízivad a nyugalmat jelentő új területeket hamar felismeri (rezervátum effektus), s elfoglalja, belakja azokat. A vízivad élőhely preferenciái (FARAGÓ, 211) alapján egyértelmű, hogy első megközelítésben a 8-1 hektáros minimális vízfelszínt biztosító halastavak körében kell a megoldást keresnünk. Kizárólag ezzel a módszerrel még nem juthatunk el a teljes lefedettséghez. A Dél- Dunántúlon és a Dél-Alföldön a halastavakra alapozott kíméleti terület sűrítésével lehet eredményt elérni, de a két nagy fehér folt, a Kisalföld D-i része és a Hernád völgye térsége csak egy-egy, a Rába és a Hernád árterületeihez köthető élőhely rekonstrukcióval adhatna végleges megoldást. 26

Ad 5.) MILYEN AJÁNLÁSOK FOGALMAZHATÓK MEG A GYAKORLATI VADVÉDELEM SZÁMÁRA MAGYARORSZÁGON? 27

MINDEZEN FELADATOK PEDIG CSAK AKKOR VALÓSÍTHATÓK MEG, HA a védelem gyakorlatában maradéktalanul érvényesülnek az AEWA ajánlásai a vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatát minden szinten az együttműködés jellemzi A vízivad-gazdálkodás jövőképe kizárólagosan a természetszerű, bölcs gazdálkodáson alapulhat, amit a már a MAGYAR APRÓVAD GAZDÁLKODÁS STRATÉGIAI TERVE (FARAGÓ, ) megfogalmazott. Szükséges lesz a MAGYAR VÍZIVAD GAZDÁLKODÁSI TERV újra fogalmazása, az új terv legszélesebb körű bevezetése, feltételrendszereinek megteremtése és következetes betartása, betartatása. Ez a paradigmaváltás az egyedüli esélye a vonuló (és fészkelő) vízivad fajok fenntartásának Magyarországon. 28

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! 29