Helyi Esélyegyenlségi Program Vének Község Önkormányzata 2013-2018
Tartalom Helyi Esélyegyenlségi Program (HEP)...3 Bevezetés 3 A település bemutatása.....3 Öregedési index...8 Természetes szaporodás...9 Értékeink,küldetésünk...9 A Helyi Esélyegyenlségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)....11 1. Jogszabályi háttér bemutatása...11 2. Stratégiai környezet bemutatása...13 3. A mélyszegénységben élk és a romák helyzete, esélyegyenlsége...15 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlsége, gyermekszegénység.....28 5. A nk helyzete, esélyegyenlsége...33 6. Az idsek helyzete, esélyegyenlsége...35 7. A fogyatékkal élk helyzete, esélyegyenlsége...38 8. Helyi partnerség, lakossági önszervezdések, civil szervezetek és for-profit szereplk társadalmi felelsségvállalása...40 9. A helyi esélyegyenlségi program nyilvánossága...41 A Helyi Esélyegyenlségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...42 1. A HEP IT részletei...42 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...42 A beavatkozások megvalósítói...43 Az intézkedési területek részletes kifejtése...43 2. Összegz táblázat - A Helyi Esélyegyenlségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...52 3. Megvalósítás...57 A megvalósítás elkészítése...57 A megvalósítás folyamata...57 Monitoring és visszacsatolás...59 Nyilvánosság...59 Érvényesülés, módosítás...61 4. Elfogadás módja és dátuma...62
Helyi Esélyegyenlségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenl Bánásmódról és az Esélyegyenlség Elmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Vének Önkormányzata Esélyegyenlségi Programban rögzíti az esélyegyenlség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait valamint az önkormányzat fenntartásában lév intézmények mködtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Magyarország északnyugati részén, a Szigetköz csücskében, Gyrtl 14 km-re helyezkedik el. Vének kicsi falu a Szigetközben a Nagy-Duna és Mosoni-Duna találkozásánál. Jelenleg mindössze 189 f él a helységben. seiknek régebben nagy problémát okozott a Duna gyakori áradása. Vének és a vele határos Szgye, a Szigetközi Ármentesít Társulat megalakulásával és az általa kezdeményezett töltés építése révén vált védettebbé a folyó pusztító hatásától. De nemcsak a víz az egyetlen kincse ennek a pici községnek, hanem a helység határában található páratlan látványt nyújtó erds terület is.a települést közúton és vízi úton lehet megközelíteni. A megyeszékhelyrl menetrend szerint induló autóbuszjáratokkal is el lehet jutni a községbe. Története és mai élete A településrl a következ említések 1216-ból és 1225-bl valóak, amikor a pápa megersítette a bencések tulajdonát. Majd IV. Béla király egyik okiratában szerepelt Weynuch, mint apátsági halászok által lakott praedium. Második honalapítónk az akkoriban itt él közel 70 háznép kötelességét és kiváltságait is meghatározta. 1594-ben a törökök Vének felett keltek át a Dunán, hogy a Szigetközben táborozó magyar sereget megtámadják. Ugyanebben az esztendben, Gyr ostromakor a helység elpusztult. A hódoltság ideje alatt elhagyott vidék volt, s a pannonhalmi levéltárban található iratok szerint csak 1713-ban népesült be újra. Ekkor németeket költöztetett ide a fapát, akik Apfeldorfnak = Almafalunak nevezték el ezt a helységet( valószínleg az itt található sok almafa miatt. Késbb a környez szigetközi falvakból, valamint a Csallóközbl érkeztek ide lakók. A XIX. század legjelentsebb eseménye kétségtelenül az 1848-49-es szabadságharc volt. Akkoriban a településen mindössze egy nemesember élt. 1851-ben viszont elvették tle az eljogokat biztosító nemességet. Történt ugyanis, hogy a véneki nemes a gyri helyrség 6 dragonyosának egyik lovát megvette, s 1851-ben azzal ment el a piacra. A paripát a császáriak felismerték és ez elég volt ahhoz, hogy visszavonják nemességét. A XX. század elején a településrl sokan vándoroltak ki Amerikába szerencsét próbálni. Az els világháború óriási áldozatot követelt a falutól. Összesen 15 véneki lelte halálát a pusztító harcokban. A Tanácsköztársaság idején Vének önálló község volt. Az 1920-as években a molnárok befejezték 3
mködésüket a Nagy-Dunán, s közülük sokan költöztek el a szomszédos Gönyre. Az 1936-ban kezdd spanyol polgárháborúnak volt egy véneki áldozata, aki 1934-ben távozott Magyarországról. Iskola: Büszkék lehettek az itt él emberek az iskolára és elssorban tanítójukra Pados Józsi bácsira, hiszen az akkori kornak a kimagasló kulturális életét köszönhették neki a véneki gyerekek és felnttek egyaránt. 44 évig tanított, nevelt és intézkedett a falu fejldését szem eltt tartva. Az iskolát a körzeti iskola megépítése után 1975-ben megszüntették, de még 7 éven átsegítette a véneki embereket. 1982-ben, 72 éves korában hunyt el, s vele együtt elment egy korszak is. Közvetlenül a II. világháború befejezése után 1945-ben megalakult a Földosztó Bizottság, s felosztották a fapátsági birtokot. 1947 szén kezdték el Vének villamosítását, s 1948 májusában kapcsolhatták fel a villanyt az otthonokban. Ugyanebben az évben szervezték meg a Földmvesszövetkezetet, melyet késbb a Gyr- és Vidéke FMSZ -hez csatoltak. 1950-ben alakult meg Vének és Kisbajcs közös tanácsa. Négy év múlva pedig óriási árvíz sújtotta a települést (az 1954-es dunai árvíz). A régi házak közel 30%-a elpusztult. 1959-ben megalakult a Két-Duna Termelszövetkezet, mely 1960-ban egyesült a kisbajcsi Petfi Termelszövetkezet -tel, 1962-ben pedig a nagybajcsival. 1982-ben, a Vének község belterületének északkeleti szélén található Aranykert nev liget bekerült a Természetvédelmi Törzskönyvbe. Arról nevezetes ez a terület, hogy itt áll 12 db kocsányos tölgyfa, melyet a faluban élk sei telepítettek. Ezek közül hetet 1896-ban ültettek a honfoglalást irányító hét vezér tiszteletére. A fennmaradó öt tölgyet pedig két év múlva 1898 szén helyezték el Erzsébet királyné emlékére. 1990-ben Gyr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye és Vas megye Gyermek- és Ifjúságvéd Intézetei üdülkomplexumot építettek Véneken. A Dunához közeli épületben elssorban a hivatásos nevelszülk és az általuk nevelt állami gondozott gyermekek üdülhetnek. 1994-ben pedig a Gyr-Moson- Sopron Megye Rendr-fkapitányság bnmegelzési osztálya, valamint a megyei tisztiorvosi intézet egészségvédelmi osztálya szervezett egy tábort az általános iskolát befejezett fiatalok részére. Így minden nyáron kis- és nagy diákok zsivaja hallható a településen és környékén. Vének önálló község. Az itt él 154 f közül minden harmadik ember nyugdíjas. De a véneki ids emberek jól ismerik a régi mondást: Öreg ember, nem vén ember. Nem várják ölbe tett kézzel a sors beteljesülését. Teszik a dolgukat, s panaszkodni nem is akarnak. A lakosság legnagyobb része háztáji gazdálkodással foglalkozik vagy a megyeszékhelyen vállal munkát. Többen is vannak, akik kétlaki életmódot folytatnak. Régebben teljesen más volt a helyzet. Akkoriban elssorban a Duna adta lehetségeket használták ki, s halászattal, aranyásással, hajók vontatásával és vízimolnársággal foglalkoztak. Majd mikor a gzhajót feltalálták és megalakult az I. Duna Gzhajózási Társaság, a vénekiek hajósokká váltak. Az utazások során számos vidék gazdasági módszereit ismerték meg, s kezdték el alkalmazni otthonukban. A hajósok élete egészen a társaság megsznéséig, 1945-ig felhtlen volt. Ezután az emberek kénytelenek voltak más munka után nézni, s többségük gyri gyárakban helyezkedett el. Mindössze egy kiskereskedelmi bolt és élelmiszerüzlet, mködik a faluban. A település közüzemi ellátottsága jó. 74 otthon vezetékes ívóvízzel rendelkezik, a szennyvízcsatorna hálózathoz a lakások közel 80%-a kapcsolódott, telefon 30 család otthonába van bekötve. Az utak 70%-a burkolt és állapotuk kielégít. A 60-as évek közepétl épültek ki a gyalog járdák, s kezdték meg az utcák fásítását. Az utóbbi esztendkben a közvilágítás bvítését végezték el. Jelenleg is állandóan csinosítják a falut, s próbálják növelni a zöld területek mennyiségét. A községben mveldési lehetség a Faluházban van, ahol 2000 kötetes könyvtár, helytörténeti gyjtemény várja az érdekldket. Itt található a Polgármesteri Hivatal is. A falu korösszetétele az elöreged községekével mutat rokonságot. A többség Gyrben keresi kenyerét. Helyben az intézmények, a magánvállalkozások nem biztosítanak munkalehetséget. Bölcsde, óvoda, iskola nincs a faluban. A Véneken él gyerekek a kisbajcsi Vörösmarty Mihály Általános iskolában és Gyrben tanulnak. Vének településnek körzeti orvosi rendelje van. Az itteni körzeti rendrségi megbízott a környék faluinak rendjére is figyel. 4
Látnivalók: katolikus templom 1737-ben emelték a Nepomuki Szent János templomot, az 1800-as évek végén szétbontották, hogy a jelenlegi helyén új templom 1906-ban épült fel. 1993-ban újították fel Aranykert tábor és fürdtó Bangha Béla páter /a keresztény sajtó megteremtjének/ 1998-ban átadott és felszentelt nagyszüli háza falumúzeum /1993/ a jurta tábor tanösvény /2003/ A településen vegyes praxisú orvosi rendel, védni szolgálat, gyermekjóléti és családsegít szolgálat, könyvtár mködik. A faluban egy vegyesbolt nyújt vásárlási lehetséget a lakosok számára. A településen mköd civil szervezet: Vének Községért Közalapítvány Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (f) 181 f 2008 (f) 198 f Lakónépesség számának változása (%) 109 % 2009 (f) 196 f Lakónépesség számának változása (%) 99 % 2010 (f) 191 f Lakónépesség számának változása (%) 97 % 2011 (f) 193 f Lakónépesség számának változása (%) 101 % 2012 (f) 189 f Lakónépesség számának változása (%) 97 % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5
6
Állandó népesség 2012 állandó népesség száma n férfi 0-2 évesek 0-14 éves nk 0-14 éves férfiak 15-17 éves nk 15-17 éves férfiak 18-54 éves nk 18-59 éves férfiak 60-64 éves nk 60-64 éves férfiak 65 év feletti nk 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 189 f 97 f 51 % 92 f 48 % 3 f 1,5 % 15 f 8 % 8 f 4,2 % 3 f 1,5 % 4 f 2,1 % 41 f 21 % 59 f 31 % 5 f 2,6 % 8 f 4,2 % 24 f 12 % 12 f 6,3 % A település állandó népesség számából kitnik, hogy a nk és a férfiak aránya nagyjából egyforma. A 18-59 éves korosztályban a nk száma alacsonyabb, mint a férfiaké, viszont a 65 év feletti korosztályban a nk aránya magasabb, mint a férfiaké. 7
Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma 0-14 éves korú állandó lakosok (f) száma (f) Öregedési index (%) 2001 35 16 45 2008 29 25 86 2009 31 26 83 2010 33 26 78 2011 32 25 78 2012 31 23 74 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregedési index azt jelenti, hogy 100 f 14 év alattira mennyi 65 éven felüli f jut. A táblázatból kitnik, hogy a 0-14 éves korú lakosok aránya jellemezen alacsonyabb, mint a 65 év feletti lakosok aránya, tehát a településen több az idsebb, mint a fiatal lakos. 8
Természetes szaporodás Élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (f) 2008 1 4-3 2009 1 2-1 2010 0 3-3 2011 1 1 0 2012 2 2 0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A természetes szaporodás az elmúlt néhány évben jellemzen negatív eljel, ami azt jelenti, hogy ezekben az években az élve születések száma kevesebb, mint az elhalálozások száma. Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenltlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi elírásainak betartása mellett a település számára is alapvet jelentség. Fontos, hogy végs célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtdjön az esélyegyenlség az élet különböz területein. Így: a tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében. Célok A Helyi Esélyegyenlségi Program átfogó célja Vének Község Önkormányzatának célja, hogy olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját, ahol minden lakossal szemben érvényesül az 9
egyenl bánásmód elve, valamint biztosított az egyenl hozzáférés az önkormányzat és intézményei, valamint a közszolgáltatások által nyújtott szolgáltatásokhoz. Vének település Önkormányzata az Esélyegyenlségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenl bánásmód, és az esélyegyenlség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történ egyenl hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érint intézkedések érdekében együttmködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemz részének célja Elsdleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlségi szempontból fókuszban lév célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történ hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkez problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlségét elsegít feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenl bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttmködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 10
A Helyi Esélyegyenlségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését elíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlségi program elkészítését az egyenl bánásmódról és az esélyegyenlség elmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) elírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendeletalapján alkalmaztuk. Magyarország Alaptörvénye A jogszabály feladatul az önkormányzatoknak, hogy öt évre szóló helyi esélyegyenlségi programot fogadjon el, amelyben helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzet társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetérl, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlségi program és a helyi önkormányzat által készítend egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlségi terv összhangjáról. A helyi esélyegyenlségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a) az egyenl bánásmód követelményének érvényesülését segít intézkedésekre, b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenl esély hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenl esély hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetek munkaer-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A helyi esélyegyenlségi program idarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlségi programot felül kell vizsgálni. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenl méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit meg illet jogokkal és lehetségekkel csak jelents nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek1 esélyegyenlségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elsegítésérl és a munkanélküliek ellátásáról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmérl és a közérdek adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyve 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrl és a pedagógiai szakszolgálatokról A kormány 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelete a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeirl, Magyar Közlöny 1998/115. sz. A gyermekek védelmérl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségérl szóló 1998. évi XXVI. tv. 11
2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból ered hátrányos megkülönböztetésrl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetésérl 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezd fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követen munkát keresk foglakoztatásának elsegítésérl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképesség munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenrzésének szabályairól 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igény tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nk közötti esélyegyenlség és egyenl bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történ megvalósításáról 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérl 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1982. évi 10. törvényerej rendelet a nkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetésérl Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a nemzeti köznevelésrl szóló 2011. évi CXC. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 1.2 Az esélyegyenlségi célcsoportokat érint helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31 -a értelmében a helyi esélyegyenlségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzet társadalmi csoportok - különös tekintettel a nk, a mélyszegénységben élk, romák, a fogyatékkal él személyek, valamint a gyermekek és idsek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetérl, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenl bánásmód, az esélyegyenlség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segít intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelzésére, az egyenl esély hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetek munkaer-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Vének Községi Önkormányzat képvisel-testülete e témát is érint, törvényi elírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvet létfeltételeit, a település mködését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetségeit biztosítják. A program elkészítésénél figyelembe vettük azon alábbi helyi rendeleteket, amelyek a település szociálisan hátrányos helyzet lakossága problémáinak enyhítésére szolgálnak : Vének Község Önkormányzata Képvisel-testületének 13/2011.(X.13. ) önkormányzati rendelete az egyes gyermekvédelmi ellátásokról szóló 6/2010. (IX.03.) rendeletének módosításáról Vének Község Önkormányzata Képvisel-testületének 5/2012. (II.28.) önkormányzati rendelete a felntt korúakra vonatkozó szociális ellátások helyi szabályairól 12
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Vének Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló rendeletét Vének Község Önkormányzata Képvisel-testületének 7/2007.(V.18.) rendelete A helyi építési szabályzatról szóló 3/2006.(III.15.) kt. rendelet módosításáról alkotta meg a képvisel-testület. Az elírások hatálya kiterjed Vének Község közigazgatási területére. A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bvíteni, felújítani, helyreállítani, korszersíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet rendelkezéseinek megfelelen lehet. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtl átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötd támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013- tól egy az önkormányzatok jövedelemtermel képességétl függ általános jelleg támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készül az önkormányzat költségvetési koncepciója. Vének Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2011-2014 Faluközpont kialakítása, mely parkoló kialakítását, templom eltti tér rendbetételét, játszótér áthelyezését a Faluház udvarába, Faluház udvarának és bels részének felújítását jelenti (2011 tervezés, lehetséghez képest a kivitelezés megkezdése) Turisztikai központ kialakítása, mely magában foglalja a turisztikai központ épületének létrehozását a kapcsolódó szolgáltatásokkal (múzeum, büfé, kerékpár -és csónak kölcsönzés, játszópark), valamint a Jurta tábor fejlesztését, tetszerkezetének felújítását,.(2011-2014) Kétoldali építési telek kialakítása a Rákóczi utca mögötti területen (2011-2012) Járdaépítés meglév járdaszerkezet teljes kör felújítása III. ütemben (2011-2013) Vendéglátói ipari egység kialakítása a Faluházban (2011-2014) Eszközbeszerzés:önjáró fnyírótraktor, 2 db fkasza, lombszívó, 2 db láncfrész (2011-2012) Stég kialakítása pályázat útján (2011-2012) A képvisel-testület 69 /2010.(XI.17.) határozatával fogadta el 2011-2014 ciklusra szóló gazdasági programját. 2.2 A helyi esélyegyenlségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Vének Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja: Gyri Többcélú Kistérségi Társulás abból a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történ együttmködéssel minél teljesebb, forrásaik célszer és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szint ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. - Kisbajcsi Mikrotérség Gyermekjóléti és Családsegít Szolgálat. 13
A gyermekjóléti és családsegít szolgálat Vének mellett Kisbajcs és Nagybajcs településen mködik a társulás keretében. Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszer, mert a társulások a kiegészít állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb mködtetését eredményezik. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása. A helyi Esélyegyenlségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁKISZ, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyjtés szolgálta. Az esélyegyenlségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok részben elérhetek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell. 14
3. A mélyszegénységben élk és a romák helyzete, esélyegyenlsége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen 82 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettl, a tulajdonosok igényétl, igényességétl függen karbantartottak. A lakosok szerény, de egyelre elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfbb oka a munkanélküliség. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaer-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elsegítésérl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemz foglalkoztatottságot, munkaer-piaci lehetségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböz korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlség kulcselemei, s jelentsen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás elsegítésérl és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elsegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresk támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 -a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lév személyek feladatellátásba történ bevonását. A helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során közfoglalkoztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseinek elkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit, az állami foglalkoztatási szerv mködési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. Nyilvántartott álláskeresk száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (f) nyilvántartott álláskeresk száma (f) év n férfi összesen n férfi összesen f f f f % f % f % 2008 64 80 144 6 9,4% 4 5,0% 10 6,9% 2009 64 75 139 5 7,8% 3 4,0% 8 5,8% 2010 60 72 132 8 13,3% 4 5,6% 12 9,1% 2011 60 76 136 3 5,0% 2 2,6% 5 3,7% 2012 59 71 130 4 6,8% 2 2,8% 6 4,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15
Az adatokból kitnik, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresk száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nk között. Az adatok tanúsága szerint a nk körében minden évben magasabb a munkanélküliség, mit a férfiaknál. A munkanélküliség 2010-tl csökken tendenciát mutat. 16
Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresk száma összesen f 10 8 12 5 6 20 éves és fiatalabb f 1 0 0 0 0 % 10,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 21-25 év f 1 1 1 0 1 % 10,0% 12,5% 8,3% 0,0% 16,7% 26-30 év f 1 0 1 1 1 % 10,0% 0,0% 8,3% 20,0% 16,7% 31-35 év f 3 1 1 0 0 % 30,0% 12,5% 8,3% 0,0% 0,0% 36-40 év f 0 1 1 0 1 % 0,0% 12,5% 8,3% 0,0% 16,7% 41-45 év f 2 0 2 0 1 % 20,0% 0,0% 16,7% 0,0% 16,7% 46-50 év f 0 0 3 1 1 % 0,0% 0,0% 25,0% 20,0% 16,7% 51-55 év f 2 4 2 1 1 % 20,0% 50,0% 16,7% 20,0% 16,7% 56-60 év f 0 1 1 1 0 % 0,0% 12,5% 8,3% 20,0% 0,0% 61 év felett f 0 0 0 1 0 % 0,0% 0,0% 0,0% 20,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idsoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböz korosztály tekintetében miként változik a településen. 17
Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idsebb lakosság 15-X éves legalább általános általános iskolai végzettséggel nem száma összesen iskolát végzettek száma rendelkezk 15-x évesek száma összesen n férfi összesen n férfi Összesen n férfi f f f f f f f % f % f % 2001 142 69 73 128 59 69 14 10 10 14 4 5 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyjtés Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezk száma els látásra azért tnik magasnak, mert 2001. évben az idsebb korosztályból sokan éltek még, akik 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek. Közfoglalkoztatásban résztvevk száma: Közfoglalkoztatásban résztvevk személyek száma Közfoglalkoztatásban résztvevk aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvev romák/cigányok száma 2010 6 4,5 0 2011 2 1,4 1 2012 3 2,3 1 Forrás: Önkormányzat adatai Közfoglalkoztatásban résztvevk romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest A munkanélküliséget igyekszik enyhíteni a közfoglalkoztatás új rendszere, amelyet a 2011. szeptember 1.napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hozott létre. A közfoglalkoztatás szervezését a településen Vének Község Önkormányzata látja el, illetve a vízm telep. Ezek a munkák többnyire javítási, karbantartási, illetve a közterek tisztán tartásával kapcsolatos munkák. A településen a közfoglalkoztatásban résztvevk száma az évek során csökken, majd enyhén növekv tendenciát mutat. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év f f % n férfi összesen n férfi összesen N férfi összesen 2008 6 4 10 3 1 4 50,0% 25,0% 40,0% 2009 5 3 8 2 1 3 40,0% 33,3% 37,5% 2010 8 4 12 4 2 6 50,0% 50,0% 50,0% 2011 3 2 5 3 2 5 100,0% 100,0% 100,0% 2012 4 2 6 2 1 3 50,0% 50,0% 50,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 18
A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. A 2011-es évben nyilvántartott munkanélküliek 1/3-a volt tartós munkanélküli, majd a következ években ez az arány csökkent. Pályakezd álláskeresk száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezd álláskeresk száma év n férfi összesen n Férfi összesen f f f f % f % f % 2008 14 16 30 1 7,1% 0 0,0% 1 3,3% 2009 15 15 30 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2010 11 13 24 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2011 14 13 27 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2012 11 11 22 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázat egy fontos munkaer-piaci helyzetre, a pályakezdk helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdk elhelyezkedési esélye a településen nagyon nehéz, mert helyben nincs munkahely. A településen lakók általában Gyrben találnak munkalehetséget. Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzet munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelel alacsony vagy a munkáltatói igényektl eltér iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. Vének és Gyr között rendszeres, de ritka a busz közlekedés, sokan járnak autóval, illetve kerékpárral. 19
Kerékpár úton való megközelíthetség Legközelebbi centrum elérhetsé g átlagos ideje autóval autóbusz járatpárok száma munkanapokon átlagos utazási id autóbusszal vonat járatok átlagos száma munkanapoko n átlagos utazási id vonattal átlagos utazási id kerékpáron 20 perc 9 30-35 perc - - van 60-80 perc Megyeszékhely 20 perc 9 30-35 perc - - Van 60-80 perc A fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerpiacra való átmenetet megkönnyít programok nincsenek a településen. A fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerpiacra való átmenetet megkönnyít programok nincsenek a településen, erre Gyrben van csak lehetség, illetve képzéseken is csak Gyrben tudnak részt venni az érdekldk. Munkaer-piaci integrációt segít szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnttképzéshez és egyéb munkaer-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok): Kisbajcs településen nincsenek munkaer- piaci integrációt segít szervezetek, szolgáltatások, ebben a gyri munkaügyi központ tud segítséget nyújtani. Mélyszegénységben élk és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történ foglalkoztatása: Erre vonatkozóan nem áll rendelkezésre releváns adat. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: Önkormányzatnak a foglalkoztatás területén tapasztalt hátrányos megkülönböztetésrl nincs tudomása. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja: 1. (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelsségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. 1 A szociális ellátás formái: 1 Szociális törvény 20
25. (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2)118 (3)119 Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzje az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesít támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képvisel-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) idskorúak járadékát, cb) a 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függ pénzbeli ellátások). 2 Természetben nyújtható szociális ellátások: 47. 266 (1)267 A szociális rászorultságtól függ pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesít támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható. 3 Álláskeresési segélyben részesülk száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülk f segélyben részesülk % száma 2008 144 0 0,0% 2009 139 1 0,7% 2010 132 1 0,8% 2011 136 1 0,7% 2012 130 0 0,0% 2 Szociális törvény 3 Szociális törvény 21
A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy, ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek. Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresk száma év álláskeresési járadékra jogosultak f f % 2008 10 1 10,0% 2009 8 2 25,0% 2010 12 2 16,7% 2011 5 3 60,0% 2012 6 1 16,7% 22
Az álláskeresk ellátására vonatkozóan az Flt. 25..-a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskeres személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek. A táblázatból kitnik, hogy az álláskeresési járadékban részesülk arány a nyilvántartott munkanélküliekhez képest 2011-ben volt a legmagasabb, majd csökkent ez a szám. Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaer-piaci helyzet, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesít támogatást álláskeres kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-tl), illetve foglalkoztatást helyettesít támogatásra (2011. szeptember 1-tl) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert 2012. január 1-tl csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelz évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdek önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletben elírhatja, hogy a juttatásban részesül lakókörnyezetét tartsa rendben. A rendszeres szociális segélyben részesülk száma az évek során csökkent, illetve 2012-ben enyhén növekedett. 23
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Lakás állomány db összes lakásállomány ebbl elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány ebbl elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2008 82 0 0 0 2009 82 0 0 0 2010 82 0 0 0 2011 82 0 0 0 2012 82 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok A településen veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nincs. Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülk szociális lakásállomány ebbl elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebbl elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma A táblázatban szereplk számára jelent problémát a közüzemi számlák fizetése, különösen a hátrányos helyzet, munkájukat elveszít vagy alacsony jövedelm, ids, vagy több gyermekes családoknak. A helyi lakosok rászorultságtól függen lakásfenntartási támogatást igényelhetnek. Adósságcsökkent támogatásról nem alkotott rendelet az önkormányzat. Lakhatás egyéb jellemzi: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezked lakások, minségi közszolgáltatásokhoz, közmszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása: A településen a nem központban lakók számára is rendelkezésre állnak a közszolgáltatások, illetve a közösségi közlekedéshez is hozzáférnek a lakosok, a buszmegálló minden lakott területen megközelíthet. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Véneken szegregált lakókörnyezetben nem élnek emberek 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvény célja: a) elsegíteni az egyén és ez által a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közremködk feladatainak meghatározásával b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, 24
c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétl függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegébl fakadó garanciális jelleg intézkedésekkel, f) lehetvé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erforrások elteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejldését. 4 Az Egészségügyi Törvény a települési önkormányzat fbb feladat- és hatáskörei között kötelez feladatként határozza meg az egészségügyi alapellátást, valamint a környezet- és település-egészségügyi feladatokat. 152. (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védni ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. 5 153. (1) A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében a) gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b)392 biztosítja a 73. (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkez és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d)393 együttmködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. 6 4 5 6 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrl 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrl 1997. évi CLIV törvény az egészségügyrl 25
Orvosi ellátás Felnttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008 1 0 0 2009 1 0 0 2010 1 0 0 2011 1 0 0 2012 1 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A települési önkormányzat képvisel testülete, a település lakosságszámára tekintettel felnttek és gyermekek részére egy egészségügyi alapellátási, vegyes körzetet alakított ki. A szakorvosi ellátást igényl betegeket a háziorvos a gyri szakorvosi rendelintézetbe utalja. Az ids, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhet. A háziorvosi praxis rentábilisan csak úgy lehet ellátni, hogy Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi településeken is rendel az orvos, mivel Vének lakosságszáma nem volna önmagában elegend. A gyermekorvosi ellátás Gyrben történik. A fogorvosi alapellátást és az egészségügyi szakellátásokat, így a kórházi ellátást, a sürgsségi ellátást, valamint a prevenciós szrvizsgálatokat szintén a közeli, 14 km-re lév megyeszékhelyen, Gyrben végzik el. A településen gyermekjóléti és családsegít szolgálat mködik. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs. Az orvosi rendel épülete akadálymentesített. A helyi védn évenként szervez ngyógyászati szrvizsgálatot, illetve tüdszrés is rendszeresen van. Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhet. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenl bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezk száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezk száma 2008 5 2009 5 2010 7 2011 5 2012 5 26
A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megrzéséhez és helyreállításához az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi jogon, normatív alapon, méltányossági alapona táblázatból kitnik, hogy a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezk száma az évek során nagyjából állandó, 2011-ben volt magasabb. Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. A közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése: Közétkeztetés egyáltalán nincs a településen. Sportprogramokhoz való hozzáférés: A településen él gyerekek a kisbajcsi iskolában részt vehetnek különböz sport edzéseken, pl, judo, modern tánc óra, illetve az iskolából megszervezik, hogy Gyrben úszás órára járhassanak. A jurta tábor területén vannak kisebb sportpályák, illetve egy fürd tó, ezt is használhatják az itt lakók. A település a Duna mellett fekszik, horgászásra is van lehetség. Hátrányos megkülönböztetés, az egyenl bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor: Hátrányos megkülönböztetésrl nincs információ a szolgáltatás nyújtás terén. Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül: A helyi szociális rendeletben vannak megfogalmazva azok a feltételek, amelyek alapján valaki segélyre, támogatásra jogosult. 27
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A civilszervezet rendszeres üléseinek a Faluház ad otthont, ahol rendezvényeiket is megszervezhetik. A településen etnikai konfliktusok nem léteznek, azok kezelésére nincs szükség. Helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.): A véneki alapítvány munkájával is enyhíti a hátrányos helyzet családok mindennapjait. A szolidaritás és felelsség sok, a településen él magánemberben jelen van. Napjainkban egyre inkább középpontba kerül az önkéntes munka, mint a szolidaritás és a megkülönböztetés- mentesség kifejezdésének egyik legfontosabb formája. Az önkéntesség jelentsége ketts: egyrészt hozzájárul a társadalom kohéziójához, másrészt magukat az önkénteseket is segíti készségeik fejlesztésében és személyes fejldésükben. Az Önkéntes programok egyrészt lehetséget nyújtanak arra, hogy az önkéntesek tudást, tapasztalatot szerezzenek a programban vállalt tevékenységi területeken - oktatás és a szociális ellátás témakörében- másrészt hozzájárulnak a hazai önkéntesség kultúrájának elterjesztéséhez is. A településen jellemz, hogy a magánemberek szívesen segítenek, ha önkéntes munkáról van szó. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen nem él roma kisebbség, így értelemszeren roma nemzetiségi önkormányzat sem tevékenykedik 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetségek meghatározása. A mélyszegénységben élk és a romák helyzete, esélyegyenlsége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Eladósodás megelzése, adósság kezelés fejlesztési lehetségek Felmérés az érintettek körérl. Tájékoztatás az adósságkezelés lehetségeirl, módjáról. Életvezetési tanácsadás Az alacsony iskolai végzettségek körében nagyobb a munkanélküliség, nehezen, vagy alig tudnak elhelyezkedni. Tanfolyamokra beiskolázás, képzések, felnttoktatás megszervezése. Képzési programokhoz juttatás 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlsége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzi (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Vének lakossága 189 f, ebbl a 0-17 éves korosztály 30 f 28
Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 18 év alattiak száma a népességben Védelembe vett 18 év alattiak száma Megszntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2008 34 1 1 0 2009 32 0 0 0 2010 31 0 0 6 2011 29 1 0 6 2012 30 1 1 5 Forrás: TeIR, KSH Tstar Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejldése bármely ok folytán veszélybe kerül, a gyri járási gyámhivatal védelembe veszi a gyermeket. Véneken mködik Gyermekjóléti és Családsegít Szolgálat, mely társulási formában Kisbajcsi Mikrotérség Gyermekjóléti és Családsegít Szolgálat keretében látja el feladatát. A családgondozó jó és szoros kapcsolatot ápol a jegyzvel, családokkal és az oktatási intézményekkel (óvoda, bölcsde), ahova a véneki gyerekek járnak. A gyermekek védelme a gyermek családban történ nevelkedésének elsegítésére, a veszélyeztetettségének megelzésére, megszüntetésére szolgál. A gyermekek védelmét: pénzbeli és természetbeni ellátások, személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások, személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások, gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések, az ellátások, intézkedések megtételének ellenrzése, adatok kezelése szolgálja. A fenti táblázat adataiból látható, hogy a településen az elmúlt öt évben nagyon alacsony a védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek száma A korábbi években inkább iskolai hiányzás miatt volt szükség családgondozásra, védelembe vételre, napjainkban inkább az anyagi okok a jellemzek. A környezet és a szakemberek odafigyelése, a jelzrendszer azonnali, több lábon álló mködésének szinten tartása, javítása elengedhetetlen. Elmondható, hogy a lakosság létszámához képest alacsony a védelembe vett gyermekek száma. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebbl tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Kiegészít gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma Ebbl tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma 2008 4 1 0 0 2009 4 1 0 1 2010 8 2 0 0 2011 11 2 0 1 2012 12 2 0 3 29