Nyíregyháza: az emberarcú város A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán Tervezet! /1. verzió/ 2009. január 6. Készítette: Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft.
Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 AZ FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE... 15 3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA... 19 3.1 AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE... 19 3.2 JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA... 20 3.3 AZ AKCIÓTERÜLETRE VONATKOZÓ ADATOK BESZERZÉSE... 21 4 HELYZETELEMZÉS... 22 4.1 MEGELŐZŐ VÁROS-REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA... 22 4.2 AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA, PROBLÉMÁK FELTÁRÁSA... 23 4.2.1 Demográfiai jellemzők... 23 4.2.2 Gazdasági helyzet... 27 4.2.3 Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet... 30 4.2.4 Jövedelmi helyzet... 33 4.2.5 Lakáshelyzet... 33 4.2.6 A környezet állapota... 37 4.2.7 Közlekedés helyzete... 41 4.2.8 A meglévő közműhálózat értékelése... 49 4.2.9 A környezeti károk bemutatása és feltárása... 50 4.2.10 A közszféra jelenléte... 50 4.2.11 A közbiztonság helyzete... 53 4.2.12 Az Akcióterületet jellemző településszerkezeti problémák... 55 4.3 A TULAJDONVISZONYOK BEMUTATÁSA... 56 4.4 A PIACI IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE... 61 5 FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK... 62 5.1 AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI, RÉSZCÉLJAI... 62 5.2 BEAVATKOZÁS TÍPUSOK... 68 5.2.1 Összefoglaló táblázat a háromféle beavatkozás típusról... 68 5.2.2 Alternatívaelemzés... 69 5.2.3 Térképvázlaton történő bemutatás... 70 5.3 REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 KÖZÖTT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT TARTALMA... 70 5.3.1 Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról... 70 5.3.2 A projekt-elemek részletes bemutatása... 71 5.3.3 A projekt indikátorainak bemutatása... 94 5.3.4 Az önkormányzat által ellátandó feladatok ismertetése... 97 5.4 A MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT PROJEKTEK A KÖZSZFÉRA FEJLESZTÉSEI NYOMÁN... 97 5.5 A PÁLYÁZATON KÍVÜL A KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT TEVÉKENYSÉGEK AZ AKCIÓTERÜLETEN... 98 5.6 A PROJEKT ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORT IGÉNYEIHEZ... 100 5.7 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI... 102 5.7.1 Társadalmi-gazdasági hatások... 102 5.7.2 Esélyegyenlőségi hatások... 105 5.7.3 Környezeti hatások... 106 5.8 KOCKÁZATOK ELEMZÉSE... 107 5.9 A VÁROSREHABILITÁCIÓS TERV ELKÉSZÍTÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN LEZAJLOTT PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK... 111 5.10 A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE... 114 1
6 A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE... 115 6.1 AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA... 115 6.1.1 A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei... 115 6.1.2 Szervezetfejlesztési lehetőségek, szervezeti kompetenciák... 115 6.1.2.1 Városfejlesztő Társaság létrehozása Nyíregyházán... 116 6.1.2.2 Új városfejlesztő társaság létrehozása... 121 6.1.2.3 Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony... 121 6.1.2.4 Kompetenciák, felelősségi körök... 122 6.1.2.5 A Városfejlesztő társaság és Nyíregyháza MJV Önkormányzata közötti jogviszony a Közbeszerzési törvény vonatkozásában... 127 6.1.3 Intézményi együttműködés... 129 6.1.4 A választás a lehetséges alternatívák között... 131 6.2 AZ AKCIÓTERÜLETI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE... 133 6.3 CIVIL SZEREPLŐK BEVONÁSA... 133 6.4 ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS... 145 6.4.1 Az egyes projekt-elemek működésének leírása... 145 6.4.2 Szervezeti terv... 146 7 PÉNZÜGYI TERV... 148 7.1 A PÁLYÁZAT ELŐZETES ÖSSZEFOGLALÓ KÖLTSÉGVETÉSE... 148 7.2 A TELJES AKCIÓTERÜLET PÉNZÜGYI TERVE... 150 8 ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÁLLAPOTA... 153 9 MELLÉKLETEK... 155 2
1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Nyíregyháza, a Regionális Operatív Program kiemelt nagy projektjei keretében a Kormány határozata értelmében jogosult a 2007-2013-as tervezési időszakban 4 milliárd forint fejlesztési támogatás felhasználására, városfejlesztési elképzeléseinek megvalósítása céljából. A forrás ütemezése a tervezési időszakban úgy alakul, hogy a kétéves fejlesztési periódusok között 1/3-1/3 arányban oszlik meg. A fejlesztési időszak első periódusában ezt az értéket 50%-al túllépheti a város. Ez alapján jelen akcióterületi elképzelések megvalósításához mintegy 2 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre, melyben a támogatás intenzitása nem haladhatja meg az összes fejlesztési költség 70%-át. A forrás felhasználásának szabályai azonban erősen kötöttek, és számos megfelelési kritériumnak kell teljesülni ahhoz, hogy azt a Magyar Köztársaság Kormánya a benyújtott pályázati anyagok alapján elfogadja, és a támogatási forrásokat megnyissa. A kötelező pályázati elemek bemutatása érdekében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium kiadott egy Város Fejlesztési Kézikönyvet, mely tételesen leírja a végrehajtandó feladatokat és azok megvalósításának módozatait. Ennek megfelelően a pályázati időszak különböző periódusaiban a városnak el kell készíteni a városfejlesztés kötelezően előírt dokumentumait. Első lépésben 2008. januárjára elkészült, és a Közgyűlés által elfogadásra került Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS), melynek a város stratégiai céljain túl meg kellett határoznia azokat az Akcióterületeket, melyeken belül a város, különböző célú fejlesztéseket kíván megvalósítani. Az elfogadott IVS 5 Akcióterületet határoz meg, melyek közül jelen Elő Akcióterületi Terv a belváros lehatárolt területére vonatkozik, és meghatározza azokat a konkrét fejlesztéseket, melyek a kétfordulós pályázati rendszer keretében benyújtásra kerülnek. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy jelen tervezési dokumentum a kétfordulós pályázat első fordulójában elkészített Elő re épül, mely számos ponton átdolgozásra került, és tisztázza az első forduló még nyitott kérdéseit, hisz ezek a tervezés előző stádiumában még megválaszolhatatlanok voltak. 3
A pályázati időszak második fordulójára benyújtandó véglegesített, és engedélyekkel ellátott pályázat kötelező elemeként elkészített végleges et, melyben már nincsenek a fejlesztéssel kapcsolatos megválaszolatlan kérdések. A tervezési dokumentumok áttekintése során egyértelműen megállapítható, hogy a város meglévő, készülő és most elfogadásra kerülő tervezési dokumentumai összhangban vannak egymással, szervesen egymásra épülnek. A Településrendezési terv, és a településfejlesztési intézkedések minden tekintetben tartalmazzák, és segítik az akcióterület projektjeinek megvalósulását. Tehát a projektek tervezése, engedélyeztetése és megvalósítása nem ütközik jogszabályi és engedélyezési akadályokba. Az elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott stratégiai céloknak megfelelően, az abban lehatárolt akcióterületek keretei között lettek megfogalmazva mindazok a projektek, melyek a belváros arculatát és működésének struktúráját hosszútávon meg fogják határozni. A 2007-ben megkezdett és folyamatban lévő belvárosi fejlesztések, valamint a most készülő projektcsomagban megfogalmazásra és megvalósításra kerülő fejlesztések, továbbá a program mellett megvalósuló egyéb beruházások egy új városképet, egy más életformát és egy más működést fognak hozni a város és az itt lakók életébe. Erre a viszonylag rövid idő alatt bekövetkező jelentős változásra még ha ezek a változások pozitívak is tudatosan kell készülni, és fel kell készíteni az itt élő embereket is. Az helyzetelemzése számos területen nem mutat jelentős eltérést az akció terület és a város más területei között. Érdekes jelenségek azért vannak, amikre érdemes odafigyelni. Az Akcióterületen viszonylag magas a fiatal eltartottak aránya (sok az iskoláskorú), - és ami minden országos és nemzetközi statisztikával ellentétes az Akcióterületen élők között több férfi él, mint nő. Jellemző állapot, hogy a felső vezetői munkakörben dolgozók jelentős része nem a belvárosban, hanem a kertvárosi részeken él, továbbá az a tendencia, hogy a belvárosban élők jelentős számban igyekszenek kiköltözni. Ennek is köszönhető az, hogy a statisztikában egyre növekszik az egy főre jutó szobák száma, valamint nő az üresen álló lakóingatlanok mértéke, melyre az Akcióterület tervezésekor komoly figyelmet kell szentelni. 4
Az Akcióterületen más nagyvároshoz hasonlóan rendkívül magas a vállalkozások aránya, melyen belül elsősorban a szolgáltatások dominálnak, a termelő tevékenységgel szemben. A szolgáltatásokon belül különösen magas a pénzintézetek és vendéglátó egységek száma, melyek egy megfelelően kialakított belvárosi környezetben még nagyobb hatékonysággal tudnának működni. A forgalom elemzések adatai, de a gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy az Akcióterület forgalmi helyzete egyre nagyobb feladat elé állítja a város vezetését, még akkor is, ha a nagykörút és a várost elkerülő út megépítése jelentősen csökkenti a belváros terheltségét. A helyzetelemzés során szintén kiderült, hogy a belváros nehézkes közlekedési viszonyainak másik okozója a parkolási lehetőségek korlátozottsága, melyre azért számos megoldási lehetőség mutatkozik, amelyet kapcsolódó projektek keretében kíván a város megoldani. Ezek lehetnek: a már megvalósult Korzó Üzletház és a fejlesztés következtében megvalósuló Egyház Síp utcai, Országzászló téri és a Búza téri mélygarázsok. A Korzó Üzletház 2007. évben elkezdett építése, a Dózsa György út sétálóutcává történő átalakítása nagy hatással van a belváros más területeinek rendezésére is. E terek kinyitása, stílusuk egységesítése egy sokkal tágasabb belvárost, egy más élményt nyújtó lakossági teret eredményez, ahol a szolgáltatók hatékonyabban és magasabb színvonalon tudnak szolgáltatni, a polgárok pedig egy új életérzés részesei lehetnek. A belváros másik nagy hiányossága, hogy a kerékpáros közlekedés feltételei nem állnak rendelkezésre. Egyre nagyobb a nyomás a közösség részéről arra, hogy a helyi lakosság, illetve a turizmus céljait is szolgáló kerékpárutak építése kezdődjön meg a belvárosban, egészen a nagykörút vonaláig. Nem véletlen az, hogy az Akcióterület beavatkozásainak tervezése kapcsán komoly szerepet kapott az infrastruktúra fejlesztése, a városi funkciókat erősítő út, kerékpárút és közterek átalakítása, a közlekedés szervezése. Egyre komolyabb problémát jelent a város részére egy EU-s színvonalú közszolgálati rendszer felállítása. A Polgármesteri Hivatal infrastruktúrája ma már nem alkalmas arra, hogy minőségi ügyfélszolgáltatást valósítson meg. 5
Olyan mértékű napi ügyfélforgalom alakult ki, mely már komolyan zavarja a dolgozók munkavégzését, és rendezetlen helyzetet teremt a folyamatban lévő ügyek kezelésében, az igények kielégítésében. A Hivatal épülete, illetve az az épülettömb, amelyben elhelyezkedik tanulmánytervek, és elkészült tervek alapján alkalmas egy Ügyfélszolgálati Iroda kialakítására, arról nem is beszélve, hogy ennek eredményeként egy sokkal rendezettebb belsőtér alakulhat ki. A közszolgálati funkció erősítésének másik eleme a Házasságkötő és az Anyakönyvi Hivatal épületének átalakítása, és szolgáltatásainak fejlesztése. E közszolgálati tevékenységek fejlesztése a város rehabilitációs program legnagyobb értékeként kell, hogy megjelenjen. Nyíregyháza város sajátos és egyedülálló tulajdonsága az a bokortanya rendszer, mely körülveszi, és több mint tízezer ember számára jelent otthont és megélhetést. Természetesen ez a sajátosság a belvárosra, illetve akcióterületre is kifejti hatását. Az akcióterület része a Búza tér és az ott elhelyezkedő Piac Csarnok. A csarnok napjainkra már sem méretében, sem a hatósági elvárásoknak való megfelelésében nem alkalmas funkciója ellátására, ezért - a lakossági igényeket is figyelembe véve elengedhetetlen a csarnok, és a külső piactér átalakítása. Hosszú távon látható, hogy a vásárlók, és az árusok oldaláról is jelentős igény mutatkozik arra, hogy a hagyományos mezőgazdasági kereskedelem színtere a piac legyen. Komoly dilemma azonban, hogy ez a beruházás méretében mekkora legyen, és milyen konstrukcióban valósuljon meg. Jelentős befektetői tőke igazán akkor tudna megjelenni, ha egy monstre beruházás valósulna meg, közel 40-50 000 m 2 hasznos felülettel, ez azonban számos akadályba ütközhet. Egy lakókörzet közepén megvalósuló ilyen méretű beruházás komoly lakossági ellenállást válthat ki, és akár meg is állíthatja a fejlesztés kivitelezését. Ennél a méretnél elkerülhetetlen környezetvédelmi hatástanulmány készítése, amely a társadalmasítási előírások miatt még ha azzal egyet is ért a lakosság jelentősen meghosszabbíthatja a tervezés és engedélyezés folyamatát, mely az egész akcióterületi programot is veszélyeztetheti. Mindezek figyelembevételével célszerűbbnek látszik egy kisebb, a meglévő piac méreteihez jobban hasonlító Piac Csarnok megépítése, és a hozzákapcsolódó parkolási rendszer kialakítása. 6
Ez megvalósulhat a jelenlegi tulajdonosok (Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyíregyháza és Vidéke ÁFÉSZ) önerő vállalásával a támogatás mellett. Befektetői tőke így ha kisebb mértékben is ebben az esetben is megjelenik, de egy emberléptékű, mindenki számára elfogadhatóbb fejlesztés valósulhat meg. Az Elő még azt a variációt tartalmazta, hogy teljes önkormányzati megvalósításban, a program egyik támogatott elemeként valósul meg a fejlesztés. Ez a konstrukció a befektetővel történő egyeztetések, és a program elemek átgondolása során a végső ben módosításra kerülhet. Ennek megfelelően a piac fejlesztése kikerült a program támogatott elemei közül, és teljes vállalkozói tőke bevonása mellett 2010 évet követően valósulhat meg. Az akcióterület másik kérdéses eleme a Széchenyi úti Nyírvíz Palota, mely az előzetes elképzelések alapján szállodává lett volna átalakítva, de ezt a pályázati program nem engedi, illetve nem program elemként történő megvalósítását a parkolási lehetőségek gátolják. Állaga, és városképi jelentősége azonban feltétlenül indokolja a legalább állagmegőrzési célokat szolgáló tetőszerkezet átalakítást és homlokzati felújítást, ez azonban csak funkcióváltással oldható meg, mely tulajdon jogi kérdéseket is érint. Ezeket a tulajdonjogi, és funkció váltási problémákat az előkészítés eddigi szakaszában sikerült rendezni, ezért a Nyírvíz Palota támogatott elemként az Elő től eltérően bekerült a programba, mint támogatott elem. A tulajdonosi kör változása a program finanszírozásában lehetőséget biztosít arra, hogy a magántőke is jelentős mértékben megjelenjen a sajáterő finanszírozásában. Hasonló helyzet állt elő a Nyírfa Áruház esetében is, mely szintén bekerült a támogatott projekt elemek közé. A belváros fejlesztés második ütemben történő megvalósítás látszik célszerűnek az Országzászló tér esetében, ahol akkor lenne célszerű egy jelentős átalakítás, ha a Zrínyi út alatti mélygarázs megépülne, ennek azonban jelen pillanatban több akadálya is látszik, és a probléma összetettségéből adódóan a program tervezett időtartamának végéig nem is tudna megvalósulni. A tér alatti mélygarázs nélkül jelenleg nem célszerű a közlekedést átalakító közel 1 milliárdos beruházás megvalósítása. Javasolt azonban a program elemeként kezelni, mivel további lépés lehet a belváros közlekedési helyzetének javítása okán. 7
A programnak számos olyan eleme is van, mely a közösségi funkciókat hivatott szolgálni és ezzel egy ütemben védett műemlékek megóvását is szolgálja. Az Ortodox műemléki imaház felújítása, valamint a Református templom külső megvilágítása része annak a városi koncepciónak, melynek keretében a helyi egyházakkal együttműködve közösen gondoskodnak a város arculatát is meghatározó létesítmények helyreállításáról. Ehhez kapcsolódóan az Evangélikus templom környékének rendbetétele környezeti és közlekedési problémát old meg. Az Izraelita zsinagóga előtt új előkert jön létre, a Görög katolikus egyház kis kápolnája pedig láthatóvá válik az ügyfélszolgálati centrum megépítése következményeként. A Római katolikus templom előtti tér a Korzó Üzletház építésével megújult. A programnak kötelező jelleggel tartalmaznia kell olyan soft elemeket, melyek a városfejlesztési programhoz kapcsolódóan kerülnek megvalósításra. Olyan rendezvények megszervezését tartalmazza, melyek az akcióterületen kerülnek megrendezésre és lehetőség szerint szolgálják a program népszerűsítését, vagy a városmarketing céljaira kerülnek felhasználásra. Ennek mértéke nem haladja meg az egész projekt 1,1 1,2 százalékát. A város a tervezett programok megvalósítására érdekében szorosan együtt kíván működni olyan civil szervezetekkel, akik tevékenységüknél fogva alkalmasak lehetnek a programok részletes kidolgozására és megvalósítására. Ily módon az alábbi soft elemek kerülnek megvalósításra: 1. Zöld szemmel program (E-misszió egyesület) Kerékpár ünnep Munkába, iskolába kerékpárral kampány Biopiac, és helyi termékek kóstolója Kézműves foglalkozások Helyismereti vetélkedő 2. Miénk itt a tér (Kalamáris Ifjúsági Egyesület) Kézműves foglalkozások Zenei programok, koncertek Előadások Kiállítások, nyíregyházi művészek kiállításaiból Ifjúsági információs pontok kitelepítése 8
3. Luther Passage (Luther Passage a Kultúráért Egyesület) Színházi előadások a Luther-közben Zenei előadások a Luther-közben Tánc rendezvények a Luther-közben 4. Próba után szabadon (Zöld Kerék Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kerékpáros Alapítvány) Fogyatékkal élők bevonása a programba, tesztelő csoport Kerékpáros ünnep szervezése (E-misszió egyesülettel) Kerékpár-suli program Kerékpár túrák szervezése A projekt előkészítéshez és projekt-menedzsment költségeire a projekt költségeinek 6-6 százaléka számolható el. Erre a célra a program lényegesen kisebb költségeket tartalmaz, de az a projekt előkészítés esetében egyértelműen látszik, hogy lényegesen nagyobb anyagi vonzata lesz, illetve a projekt-menedzsment költségei is egy három éves időszakban meg fogják haladni az előirányzott kiadásokat. A különbözetet természetesen a városnak a saját költségvetéséből kell megfinanszírozni, erre az éves költségvetés jelenleg is tartalmaz forrást. Összességében elmondható, hogy a helyzetelemzés eredményeit felhasználva összeállított programcsomag a Városfejlesztési Kézikönyvben meghatározott valamennyi funkcióra tartalmaz projekt elemet, ezek aránya és összhangja minden előírásnak megfelel. De ami ennél is fontosabb, hogy egy élhető, a lakosság igényeit szolgáló, funkcionálisan hatékony és működőképes belvárost eredményez. Gazdasági funkciót erősítő fejlesztések: Zrínyi Ilona sétálóutca portáljainak megújítása, előtetők építése Búza téri Piac Csarnok építése (második ütem, 2010 után) Városi funkciót erősítő fejlesztések: Zrínyi Ilona sétálóutca díszburkolat cseréje, részleges lefedése Búza tér rekonstrukciója 9
Egyház út, Síp utca, Bethlen G. út, Kálvin tér és Bercsényi utca felújítása, forgalom szabályozása és lámpás csomópont kialakítása Bethlen G. út, Kálvin tér és Bercsényi utca, forgalom szabályozása és lámpás csomópont kialakítása Széchenyi út - Szarvas út - Iskola út csomópontjának jelzőlámpás szabályozása, kerékpáros jelzőlámpával kiegészítve Kiskörút Bocskai út Szent István út közötti szakaszának megépítése Luther utca Zrínyi Ilona úti csomópont lámpás szabályozása, kerékpáros jelzőlámpával kiegészítve Az akcióterület és a város kerékpáros kapcsolatának megteremtése Hősök tere, parkrendezés, járdaépítés Mártírok tere rekonstrukciója, zöld felület kialakítása Luther tér burkolatának teljes felújítása Árok utca, Búza utca és Szent István úti fasorok rendezése Közösségi funkciót erősítő fejlesztések: Református templom kültéri megvilágítása Ortodox műemlék épület külső felújítása Evangélikus templom környezetének rendezése Izraelita zsinagóga előtti terület rehabilitációja Görög katolikus kápolna láthatóvá tétele Római katolikus templom környezetének rendezése Közszféra funkciót erősítő fejlesztések: Ügyfélszolgálati Centrum, és az ezt kiszolgáló létesítmények kialakítása Házasságkötő terem és Anyakönyvi Hivatal épületének felújítása, udvarának rekonstrukciója Az Előzetes elkészítése során az Önkormányzat a projektek megvalósításának két alternatíváját vizsgálta. Az A jelű kisebb költségvetésű, illetve megvalósítása 2007-2013 között reálisabb, mivel nem tekintette a ROP projekt részének a Nyírvíz palota rekonstrukcióját, illetve az Országzászló tér megújítását az alatta fekvő mélygarázs megépítésével. A B jelű alternatíva valamennyi projektelem 2010-ig történő megvalósításával tervezett. A végső, illetve 10
végleges program az előkészítő munka eredményei alapján, a reális megvalósíthatóságot szem előtt tartva, és figyelembe véve a város lehetőségeit valamelyest ötvözte az Elő Akcióterületei Tervben megfogalmazott alternatívákat, de megtartotta mindazokat az arányosságokat, melyeket a Városfejlesztési Kézikönyv megfogalmazott. A Nyírvíz Palota akcióterületi programba való bevonása az önkormányzati saját erő mellett jelentős magántőke bevonását is eredményezi a finanszírozásba. A programnak tartalmaznia kell olyan elemeket is, melyek a program megvalósításának hatására vállalkozói tőke bevonásának eredményeként jöttek létre. Három olyan eleme van a programnak, mely magántőke bevonását generálja. A Bocskai út 10 szám alatt megépülő irodaház teljes egészében magmerős fejlesztés, és nem része a támogatott programnak. A Nyírvíz Palota földszintjén lévő magán tulajdonosok, valamint a Nyírfa áruház, bár a támogatott program részei, de a tulajdonosok tőke hozzájárulása több száz millió forintos nagyságrendet tesz ki. A programmal párhuzamosan megvalósuló, előkészítés alatt álló projektek: Búza téri ABC felújítása, Búza tér északi oldalán szálloda építése, Bessenyei téri lakások építése. E mellett várható, hogy az Egyház utca mellett jelentős magánerős befektetésre kerül sor, melynek beazonosítása és mértékének meghatározása folyamatban van. A projekt által generált társadalmi-gazdasági hatások megfelelnek a támogató által elvárt kritériumoknak, és alapvetően két területen fejtenek ki hatásokat. Az egyik ilyen eredmény az Akcióterület gazdasági tevékenységének élénkítése, mely egyrészről a közvetlen gazdasági célú fejlesztéseken (Piac Csarnok, Zrínyi Ilona utcai portálok) keresztül valósul meg, másrészről viszont a célterületen működő vállalkozások környezetének és működési feltételeinek javításán keresztül érvényesül. A másik ilyen hatás az Akcióterület élhetővé tétele, az itt zajló társadalmi közösségi élet fellendítése, mely alapvetően a közösségi terek kialakításával, a közszféra funkciót biztosító fejlesztések megvalósításával érhető el. A program megvalósításának kritériuma egy projekt menedzsment cég létrehozása, mely a program megvalósításán túl részt vesz a források koordinálásában, illetve a későbbi fejlesztések előkészítésében. 11
Nyíregyháza esetében célszerűnek látszott egy, már meglévő önkormányzati szervezet átalakítása, és felkészítése a program menedzselésére. E területen a leghatékonyabban képes dolgozni az eddig befektetések menedzselésével, az ipari park működtetésével foglalkozó Nyíregyházi Ipari Park Kft., melynek eddigi tevékenysége sok mindenben hasonlít az itt elvégzendő feladatokhoz. A pályázó önkormányzat megfelelő felügyeletet képes ellátni a Kft felett, és szükség esetén kis időráfordítással és szervezeti átalakítással megoldható az alkalmas feltételek megteremtése. Nagyon fontos szempont egy projekt, illetve projektcsomag megvalósítása esetében az esélyegyenlőség biztosítása. A közlekedési feltételek javításával, az új közszolgálati létesítmények kialakításával egyértelműen javul a hátrányos helyzetűek, mozgáskorlátozottak esélyegyenlősége, és ez nem csupán az akadálymentesítésben nyilvánul meg, hanem a megújuló szolgáltatások minőségében és körének szélesítésében is. Természetesen, mint minden program esetében itt is vannak bizonytalansági tényezők, kockázati elemek, melyek adott esetben gondot jelenthetnek a projekt előkészítés, megvalósítás szakaszában. Az ezekre való felkészülés a projekt megvalósítás fontos része egy ilyen nagyságrendű, és összetettségű program esetében. Kockázatot jelenthet, hogy a kisajátítással vagy adásvétellel megszerzett épületekből a vállalt határidőre kiköltöznek-e a volt tulajdonosok, továbbá az építési engedély kiadásának esetleges elhúzódása. A kisajátítási és engedélyeztetési eljárások nehézségei meghosszabbíthatják az előkészítés időtartamát, ezáltal a megvalósítás veszélybe kerülhet. Bár a program társadalmasítása elkezdődött, mind az IVS, mind az Elő Akcióterületi Terv vonatkozásában, továbbra is célszerű folyamatos kapcsolatot tartani az érintettekkel, kikérni véleményüket és beépíteni azokat a programba. A piac változásai, a nemzetgazdaság teljesítményének ingadozása befolyásolhatja a kapcsolódó projektelemek megvalósulását, ezáltal a befektetői tőke mértékét. Ezért célszerű a potenciális befektetőkkel napi kapcsolatot tartani, és segíteni a beruházói környezet feltételeinek javítását. 12
A létrejövő projekt menedzsment olyan új helyzettel találkozik, mely a kivitelezés és koordináció időszakában problémát jelenthet, ezért felkészítésük, képzettségi szintjük emelése napi feladat kell, hogy legyen. Ha ezekkel a problémákkal kellő időben és kellő mélységben foglakozunk, akkor nem jelenthet gondot a teljes program megvalósítása, az üzemeltetés zavartalan biztosítása. A program társadalmasítása alapvetően nem, mint pályázati követelmény kell, hogy megjelenjen, hanem elemi igény annak érdekében, hogy akiért, és akivel közösen meg akarják valósítani a programot, az tudja, értse és akarja annak megvalósulását. Ennek érdekében már eddig is voltak lakossági fórumok, az elektronikus és írott médiákban megjelenések. Az elkövetkező időszakban, amely szűkebb értelemben a pályázati időszak egészét, tágabb értelemben a megvalósítás időszakát is magába foglalja célszerű egy kommunikációs program mentén elindított tudatos társadalmasítás megszervezése. Az elérendő célcsoport tágabb értelemben az idelátogató, turistákat és érdeklődőket is jelenti, de a szűkebb értelemben vett célcsoport elérése elemi érdek. Ezen a célcsoporton a városban élőket különös tekintettel az akció terület lakosságát -, illetve az itt megjelenő vállalkozói-, köz- és civil szféra szereplőit kell érteni. A társadalmasításnak két nagy területét kell felhasználni, az egyik a személyes találkozások, megbeszélések, a közvetlen kommunikáció: Tematikus és civil fórumok Közmeghallgatások Sajtótájékoztatók Rendezvények és ismeretterjesztő vetélkedők Gyors megkérdezéses közvélemény kutatás A társadalmasítás másik területe, az írott és elektronikus média alkalmazása, mely akár egy, de több egyirányú kommunikációt eredményez, ahol elsősorban az érintettek tájékoztatása valósul meg: Cikkek Riportok Televíziós, rádiós élőfórumok 13
Internetes elérhetőségek, honlap fejlesztés Ezeknek a lehetőségeknek a célszerű felhasználására egy kommunikációs terv készül, mely több arc több szempontból való téma megközelítésen alapul. Az ben megfogalmazott projektek az akcióterületen egy integrált rendszert képeznek, jól ötvözik a támogató által elvárt feladatokat és célokat. A fejlesztési elképzelések arányosak és emberi léptékűek, ezért megvalósulásuk a tervben megfogalmazott kritériumok betartása esetén nem ütköznek akadályba, és valóban azokat a társadalmi-gazdasági célokat szolgálják majd, amit a helyi szereplők szeretnének. 14
2 AZ FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5 akcióterületet jelöl ki a 2008-2013-as programozási időszakra, melyek közül a belváros és a Búza téri piac környékének rehabilitációját az első helyre rangsorolja. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia hosszú távú, átfogó célját a következőkben foglalja össze: stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaság megvalósítása és minőségi életkörülmények biztosítása. A városrehabilitációs akcióterületi terv célrendszere ezzel teljes mértékben harmonizál hiszen a gazdaságilag vonzó, ugyanakkor a lakosság számára élhető városközpont kialakítását, ezen keresztül Nyíregyháza népességmegtartó és tőkevonzó képességének erősítését tűzi ki átfogó céljául. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott középtávú, tematikus célok közül az Elő a következők megvalósulásához járul hozzá: A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása A(z inter)regionális szerepkör erősítése A fenntartható turizmus kialakítása és Nyíregyháza versenyképes turisztikai célterületté tétele Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában rövidtávra szóló városrész szintű célok meghatározásánál hangsúlyosan megjelenik a belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiaalkotás során a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében megfogalmazott funkciók közül az alábbiak fejlesztéséhez járulnak hozzá az Elő ben megfogalmazott fejlesztési operatív célok: 15
A város teljes területén szükség van közösségi jellegű fejlesztésekre, amelyek volumene, hatóköre és célcsoportja különböző. Bizonyos típusú fejlesztésekre a közszolgáltatási és közfeladat-ellátási rendszer optimalizálásának megfelelően csak a belvárosban van szükség. Kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket a városközpontban és a forgalmas útvonalak mentén célszerű végrehajtani, ezek jellege azonban különbözik egymástól: a belvárosban a kisebb, egyedi arculattal rendelkező üzleteknek kell teret biztosítani, míg a peremterületek adnak helyet a nagyterületű bevásárlóközpontoknak. A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a belvárosban és a lakótelepeken a közparkok megújításával valósítható meg. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában felsorolt tevékenységek közül az Előzetes ben az alábbiak jelennek meg: A belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése A városközponti területek megújításával és kiterjedésével egy egységes arculatú, sajátos szerkezetű, élénk, modern és kereskedelmi, gazdasági és közszolgáltatási szempontból funkcionálisan megerősödött városmagot kell kialakítani annak érdekében, hogy a város lakossága, valamint a városba érkező munkavállalók és turisták mint a fejlesztés elsődleges célcsoportjai újra felfedezzék és használják a belvárosi területeket. Mindehhez többek között az alábbi tevékenységeket kell elvégezni: a kiskörút bezárásával és megújított közlekedésszabályozási rendszer bevezetésével további forgalommentes övezeteket kell kialakítani, turizmust vonzó hangulatos városmagot és minőségi épített környezetet kell létrehozni, meg kell teremteni a kiskereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek színvonalas és változatos kínálatát; a meglévő közösségi tereket és zöldterületeket élővé és összefüggővé kell tenni, meg kell őrizni a városmag és nagykörút közötti hagyományos beépítettségű területeket. 16