BODA Levente: Romániai magyar online újságok elemzése A manna.ro és az erdon.ro online újságok eszközhasználatának vizsgálata 1. Az elemzés tárgya és célja Vizsgálatom célja kideríteni, hogy a romániai magyar online újságok megfelelnek-e az online újságírói szakma sztenderdjeinek, elvárásainak. Elemzésemben megvizsgálom, hogy a romániai magyar online újságok mennyire használják ki az online újság három alaptulajdonságát interaktivitás, hipertextualitás, multimedialitás, illetve a tulajdonságok osztályozása alapján meghatározom, hogy az illető újságok melyik ideáltipikus újságírási formához közelítenek leginkább, Deuze (2003) osztályozása szerint: mainstream (főáramú) híroldalak, index- és katalógusoldalak, meta- és véleményoldalak, vagy vitára épülő véleményoldalak (1., 2. ábra). Összehasonlító kutatásomban a három alaptulajdonság elemzése mellett a szerkesztőségi márkázást és a szerkesztői történetmesélést is megvizsgálom. Elemzésemben a manna.ro és az erdon.ro online újságok eszközhasználatát, illetve az online újságok alapvető tulajdonságainak kihasználását vizsgálom meg, majd a vizsgálat eredményei alapján meghatározom, hogy a jelen és a jövő mely online újságírásítpusához közelítenek leginkább: az első, a második, vagy a harmadik hullám újságírásához (melléklet, 7. ábra). Amennyiben a tulajdonságok kihasználása túlhaladja a mai sztenderdeket, akkor meghatározom, hogy a jövő újságírástípusai közül melyikhez közelít legjobban az illető újság: a magyarázó, a nyílt forráskodú, vagy az adaptív újságírás tulajdonságaihoz (Boda 2009: 102 106). 1. ábra: Az online újságírástípusok tipológiája (Deuze 2003: 2)
Mark Deuze egy táblázatban foglalta össze azt, hogy a különböző újságírástípusok milyen szintre fejlesztették a három alaptulajdonságot: a hipertextualitást, multimedialitást, és az interaktivitást. 2. ábra: Az online újságírás tulajdonságai típusok szerint, Deuze alapján (2001) Hipertextualitás Mainstream híroldalak Belülre mutató Index- és katalógusoldalak Kívülre mutató Meta- és véleményoldalak Kívülre mutató Vitán alapuló véleményoldalak Belülre és kívülre mutató linkek Interaktivitás Navigációs Navigációs Működési Alkalmazkodó Multimedialitás Konvergens Nem jellemző Nem jellemző Konvergens és divergens 2. Elemzési módszerek és kritériumok Elemzésem tárgyait, az online újságokat a látogatottsági mutatók alapján választottam ki: a trafic.ro oldal Trafic ranking nevű látogatottság- és forgalommérő szolgáltatás alapján a két legnépszerűbb romániai magyar online újságot, a manna.ro-t és az erdon.ro-t válaszottam. A trafic.ro több általános kategóriába sorolja a weboldalakat, ezért nem létezik egy online újságírás kategória ahol kizárólag online újságok vannak rangsorolva, hanem csak egy általánosabb Căutare/Portal (portál-keresés) kategória, ahol a magyar nyelvű weboldalak közül a 2. leglátogatottabb oldal a manna.ro, a teljes ranglistán pedig az 51. helyet foglalja el 16274 látogatóval és 19353 látogatással 1. A magyar nyelvű weboldalak közül a transindex.ro foglalja el az első helyet 75097 látogatóval és 113757 látogatással, amelyet kizárok az elemzésből, mert inkább a portál típusú oldalakhoz tartozik 2. A manna.ro-t a ranglistán portál típusú magyar oldalak követik, ezért egy másik általános kategóriából, a Regional -ból választottam ki a legnépszerűbb magyar oldalt, az erdon.ro-t ami a teljes rangsorolásban a 17. helyen áll 23165 látogatóval és 32022 látogatással. Hipotézis A vizsgált romániai magyar online újságoknak nem sikerült felzárkózni az online újságírói szakma által felállított elvárásokhoz, sztenderdekhez. Konceptualizálás, fogalmi tisztázás Az elemzendő újságok kiválasztása során kizártam a portálokat, vagyis index- és katalógus típusú online újságokat, mert az ilyen típusú oldalak esetében a kívülre, más oldalra mutató linkek miatt nem látható át a szerkesztőségi márkázás, az újságíró és olvasó közötti interakció és egy történet mélysége 3, amelyek elemzésem fontos kritériumait képezik. Mivel a Mark Deuze által felállított tipógia típusai ideáltipikusak, ezért elmondható, hogy az általam kiválasztott online újságok is tartalmaznak kívülre mutató linkeket; azonban az index- és katalógusoldalakkal ellentétben ezeknél a belülre mutató linkek aránya jelentősen nagyobb a külső hiperlinkek arányánál. 1 A trafic.ro-ról 2008 május 29. letöltött adatok 2 Erről részletesebben a Konceptualizálás alfejezetben 3 Erről részletesebben az Az elemzés kritériumai alfejezetben 124
A szakma által elvárt sztenderdek alatt a második hullám ideális online újságírását, illetve újságíróját értem, amelyet Mark Deuze a következőképpen határozott meg: Az újságírónak ki kell választania a legmegfelelőbb médiaformátumot, ami leginkább közli és kiegészíti a szöveges változatban leírtakat, össze kell kapcsolnia a hírt más hírekkel, forrásokkal, adatbázisokkal, ugyanakkor kell biztosítania olvasóinak a visszacsatolás, kritika, esetlegesen a cikk kijavításának lehetőségét (Deuze 2003: 2). Az elemzés kritériumai Elemzésem fő szempontjait a Project for Excellence in Journalism nevű kutatóintézet által kiadott éves jelentés kritériumaira alapoztam. Az Amerikai Egyesült Államokról készített State of the News Media 2007 nevű jelentésben az amerikai online újságokat hat dimenzió mentén elemezték (Edmonds Kovach Tyndall 2007): 1) Személyreszabhatóság (Customization) 2) Részvétel (Participation) 3) Multimedialitás (Multimedia) 4) Szerkesztőségi márkázás (Editorial branding) 5) Történetmesélés mélysége (Story depth) 6) Bevételi források (Revenue streams) A felsorolt hat dimenziót a kutatóintézet számos alpontra bontotta, amelyeket kiegészítettem és kijavítottam, valamint egy saját súlyozott pontozási rendszert kapcsoltam hozzá. Minden dimenziónál összehasonlítom a két elemzett újságot az elért pontszámok alapján és besorolom az általam felállított két intervallum valamelyikébe: az online újságírás fejlődésének második vagy harmadik hullámjába. A súlyozás következtében az elérhető maximális pontszámok dimenziónként különböznek, ezért az intervallum-pontozások is eltérnek a hat fő kategóriánál. A hat dimenzió alpontjainak teljes felsorolása, valamint a pontozási rendszer ismertetése a mellékletben olvasható. A továbbikaban a hat dimenzió fontosabb elemzési szempontjait szeretném ismertetni és magyarázni. 1). Személyreszabhatóság (Customization) melléklet, 1. ábra: a) Weblap személyreszabása b) Keresési lehetőség c) Tartalomkézbesítés személyreszabása d) Tartalom személyreszabása a weblapon Ez a dimenzió tulajdonképpen az interaktivitás alaptulajdonságának fontos részét képezi. A személyreszabhatóság dimenziójának 4 fontos alpontját fontossági sorrendben soroltam fel, ahol a weblap formai tulajdonságainak személyreszabása, valamint a keresőmotor szolgáltatás biztosítása képviseli az alacsonyabb szintű személyreszabást. A tartalom más felületre való kézbesítését és annak személyreszabását értékesebb opciónak tartottam, valamint az online újság saját felületén történő tartalom-személyreszabás opciójához rendeltem a legmagasabb pontszámot. 2). Részvétel (melléklet, 2. ábra): a) Személyes részvétel és vélemény b) Csoportos részvétel és vélemény Az interaktivitás másik fontos alkotóeleme a részvétel dimenziója, amelyet két részre osztottam: az első részben a személyes részvételre, hozzájárulásra alkalmas eszközöket pontozom, míg a 125
másodikban a csoportvéleményekre és a csoportos visszacsatolásra szolgáló felületeket értékelem. Az előbbi kategóriában elemzem a korlátozott felhasználói részvétel lehetőségeit, a felhasználók és újságírók közötti kommunikáció módozatait, valamint a saját tartalom feltöltésére szolgáló felületeket. A csoportvélemény alpontban a témák és cikkek rangsorolására alkalmas opciókat pontozom. 3). Multimedialitás (melléklet, 3. ábra): Ebben a dimenzióban azt vizsgálom, hogy hány médiaformátumot használnak az elemzett online újságok; mivel csak a médiaformátumok száma érdekel, nem rangsorolom a formátumokat, vagyis ebben az esetben nem használok súlyozott pontozást. A multimédia kategóriába tartoznak a szavazásra, értékelésre szolgáló felületek is, amelyeket már a részvétel dimenzióba soroltam, hiszen ezek funkciójukat tekintve inkább a részvételhez sorolhatók; ezért a multimédia dimenzióból kihagyom ezen elemeket. A médiaformátumok megszámolása után megnézem, hogy milyen arányban használják ezeket az online újságok. 4). Szerkesztőségi márkázás (melléklet, 4. ábra): a) A szerkesztőségi védjegy terjesztése b) Szerkesztési folyamat A szerkesztőségi márkázás dimenziójának elemzésekor mindazokat az opciókat pontoztam, amelyek közvetlen vagy közvetett módon az online újság védjegyének, márkájának népszerűsítésére szolgálnak. A márka terjesztése mellett a szerkesztők forráshasználatát, valamint az olvasói hozzájárulás kezelését is pontoztam. 5). Történetmesélés mélysége (melléklet, 5. ábra): Ebben a kategóriában a tartalmak összekapcsolásának és szervezésének módját pontozom, ami tulajdonképpen a hipertextualitás alaptulajdonságának vizsgálatát jelenti. Az összekapcsolás mellett megnézem azt is, hogy milyen arányban használják az online újságok a különböző médiaformátumokat egy történet ismertetése során. 6). Bevételi források (melléklet, 6. ábra): A bevételi források értékelése és meghatározása mellett ebben a kategóriában meghatározom, hogy milyen arányban használnak az online újságok saját magukat népszerűsítő reklámokat és milyen mértékben promoválják más cégek szolgáltatásait, termékeit. A reklámok aránya mellett kíváncsi vagyok arra, hogy létezik-e az újságnak más típusú bevételi forrása. 3. A kutatás eredményeinek bemutatása A két online újság által elért pontszámok alapján a hat dimenziót egymás után fogom tárgyalni: először kiértékelem a két újságot külön-külön, majd összehasonlítva azokat felvázolom a hasonlógásokat illetve különbségeket. A dimenziók kiértékelése után összesítve is összehasonlítom a két újságot, illetve elhelyezem a Mark Deuze által készített koordináta rendszeren. Személyreszabhatóság a manna.ro-n A manna.ro online újság érdekes módon nem felelt meg a személyreszabhatóság legalacsonyabb szintjének, mert nem tudta biztosítani a weblap vizuális átalakításának személyreszabásának lehetőségét: nem lehet az újság kezdőlapjának elrendezését, szervezését személyreszabni és nem 126
Melléklet: A hat elemzési kritériumhoz rendelt pontozási rendszer 1. Személyreszabhatóság 1. (a) ábra: A weblap személyreszabhatóságának pontozása A weblap személyreszabása Van Cikkelrendezés (layout) személyreszabása 0 pont 1 pont Oldalelrendezés (layout) személyreszabása 0 pont 1 pont Betűméret szabályozása 0 pont 1 pont Oldal színhasználatának változatatása 0 pont 1 pont 1. (b) ábra: A keresési lehetőség pontozása Keresési lehetőség Egyszerű Speciális 0 pont 1 pont 2 pont 1. (c) ábra: A tartalomkézbesítés személyreszabásának kritériumai és azok pontozása Tartalomkézbesítés személyreszabása RSS (élő könyvjelzők) használata Podcast szolgáltatás biztosítása Tartalomkézbesítés mobilkészülékre (Mobil RSS) kézbesítési opció Legalább egy kézbesítési opció Kézbesítési opció számos rovatra 0 pont 2 pont 3 pont 4 pont 0 pont 2 pont 3 pont 4 pont 0 pont 2 pont 3 pont 4 pont Hírlevél 0 pont 2 pont 3 pont 4 pont 1. (d) ábra: A tartalom weblapon történő személyreszabásának pontozása Tartalom személyreszabása a weblapon Cikkgyűjtésre szolgáló felület Pontozás 0 pont 4 pont 5 pont Számos opció, összefoglaló az aktualitásokról Cikk és legalább egy médiaformátum gyűjtésére szolgáló felület Edmonds Kovach Tyndall (2007) kritériumai alapján kialakított saját pontozási rendszer 143
2. Részvétel 2. (a) ábra: A személyes részvétel és vélemény-nyilvánítás kritériumainak pontozása Korlátozott felhasználói részvétel Van Szavazás (poll) előre megadott lehetőségek kiválasztásával 0 pont 1 pont Cikk értékelése 0 pont 1 pont Cikk továbbküldése 0 pont 1 pont Cikk nyomtatása 0 pont 1 pont Hozzászólás lehetősége 0 pont 1 pont Felhaszálói hozzájárulás, feltöltési lehetőség Van Kép, álló grafika feltöltése 0 pont 3 pont Videó feltöltése 0 pont 3 pont Audió feltöltése 0 pont 3 pont Animáció feltöltése (Flash) 0 pont 3 pont Narratíva feltöltése cikk-ként 0 pont 3 pont Narratíva feltöltése blog-bejegyzésként 0 pont 3 pont 2. (b) ábra: A kommunikációban való részvétel kritériumainak pontozása Live chat Felhasználók között Betervezett beszélgetés újságíróval Rendszeres beszélgetés újságíróval Pontozás 0 pont 2 pont 3 pont 4 pont E-mail Általános szerkesztőségi e-mailcím Legalább egy újságíró e-mail címe Pontozás 0 pont 2 pont 3 pont 4 pont Fórumok Felhasználók között Betervezett beszélgetés újságíróval Minden újságíró e-mail címe Betervezett beszélgetés újságíróval Pontozás 0 pont 2 pont 3 pont 4 pont 2. (c) ábra: A csoportrészvétel kritériumainak pontozása Van Legolvasottabb cikk 0 pont 1 pont Leggyakrabban elküldött cikk 0 pont 1 pont Legtöbbet hivatkozott cikk 0 pont 1 pont Leglátogatottabb fórum 0 pont 1 pont Legtöbb hozzászólással rendelkező fórumok 0 pont 1 pont 144
3. Multimedialitás 3. ábra: Médiaformátumok használatának pontozása Van Narratíva 0 pont 1 pont Fénykép, álló grafika 0 pont 1 pont Videó 0 pont 1 pont Audió 0 pont 1 pont Élő közvetítés (Live stream) 0 pont 1 pont 4. Szerkesztőségi márkázás 4. (a) ábra: A szerkesztőségi védjegy terjesztésének kritériumai és pontozása Linkek iránya Byline használata Belülre mutató linkek Pontozás 1 pont 2 pont Belülre és kívülre mutató linkek Legalább egy újságíró használja Pontozás 0 pont 1 pont 2 pont Saját tartalom reklámozása Van Pontozás 0 pont 3 pont Regisztrációs követelmények Tartalmi többlet Minden újságíró használja Hozzászólás lehetősége Pontozás 0 pont 1 pont 2 pont 3 pont 4. (b) ábra: A szerkesztési folyamat kritériumai és pontozása Források használata Hírügynökség és tudósító Más újság tartalmainak használata Pontozás 1 pont 2 pont 3 pont Olvasói hozzájárulás kezelése Szabadon elküldhető hozzászólás Pontozás 1 pont 2 pont Hozzászólás pre- vagy posztmoderálása Olvasói hozzájárulás felhasználása Feltöltés lehetősége 145
5. A történetmesélés mélysége (hipertextualitás) 5. (a) ábra: A tartalom összekapcsolásának kritériumai és pontozása Archívum Egyszerű böngészés Speciális böngészés Pontozás 0 pont 1 pont 2 pont 5. (b) ábra: Linkek használatának kritériumai és pontozása Van Kapcsolódó témájú cikkre mutató linkek használata 0 pont 3 pont Cikken belüli szólinkek használata 0 pont 3 pont Kapcsolódó háttéranyagokra mutató linkek használata 0 pont 3 pont 5. (c) ábra: Formátumok használatának pontozása Formátumok használata egy cikken belül Csak narratíva Narratíva és egy más formátum Narratíva és két formátum Narratíva és három formátum Narratíva és négy formátum 1 pont 2 pont 3 pont 4 pont 5 pont 6. Bevételi források 6. ábra: A tartalom értékesítésének pontozása a Van Fizetéses tartalom 0 pont 2 pont Archívum bér 0 pont 1 pont 7. Az elemzési kritériumokhoz rendelt intervallumok 7. ábra:az elemzési kritériumokhoz rendelt intervallumok pontozása Dimenzió Maximális pontszám Második hullám Harmadik hullám Személyreszabhatóság 27 pont 0 14 pont 15 27 pont Részvétel 40 pont 0 23 pont 24 40 pont Multimedialitás 10 pont 0 5 pont 6 10 pont Szerkesztőségi márkázás 15 pont 0 9 pont 10 15 pont Történetmesélés mélysége 16 pont 0 7 pont 8 16 pont 146