ELJÁRÁSREND száma Betegjogi képviselő megkeresésekkel kapcsolatos eljárásrendje 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta és a kiadást elrendelte: 1. ELJÁRÁSREND CÉLJA A betegjogi képviselő megkeresésekkel kapcsolatos tevékenységének összefoglalása, egységesítése, a jogvédelmi képviselő gyakorlati munkájának segítése kiemelt figyelemmel. 2. TEVÉKENYSÉG LEÍRÁSA Megkeresésekkel kapcsolatos jogvédői tevékenység folyamata, szakaszai (a megkereséstől a panasztételig) I. szakasz: Megkeresők / megkeresések fogadása A betegjogi képviselő fogadhatja a megkeresőket / megkereséseket (lsd. még BJK eljárás 3.1. pont) személyesen telefonon postai levélben elektronikus levélben faxon II. szakasz: Tájékozódási szakasz (tájékozódás, besorolás, jogosultság ellenőrzés, átirányítás) 1. Személyes megkeresés fogadóórán, regionális irodában - esetén (lsd. még BJK eljárásrend 3.1.1. pont) A betegjogi képviselő un. házhoz hívása, vagyis a megkereső felkérésére, annak otthonában történő felkeresése jogszabály szerint nem elrendelhető. A betegjogi képviselő az intézményi hivatalos fogadóóráján kívüli helyszínen (kistérségi központ vagy regionális iroda) és időpontban is felajánlhat elérhetőséget ilyen esetekre. Természetesen a fekvőbeteget ellátó szolgáltatók esetében - a beteg aktuális állapotának figyelembevételével történő un. ágyhoz hívásnak a betegjogi képviselőnek eleget kell tennie. Oldal: 1 / 12
A betegjogi képviselő a) nevesített személyes megkeresés esetén (megkereső neve) bemutatkozik (név, OBDK munkatársa, és mely jogvédelmi területet képviseli pl. betegjogi képviselő) minden esetben tájékoztatja a megkeresőt az egészségügyi ellátórendszertől és az adott egészségügyi szolgáltatótól való függetlenségéről meghallgatja a megkeresőt, tájékozódik (a beszélgetést mederben tartva és célirányosan jól érthetően, udvariasan) illetékesség és hatáskör hiányában tájékoztatja a megkeresőt és átirányítja elősegítve a kapcsolatba lépést az arra illetékes jogvédővel, szervvel, hatósággal szükség esetén / felkérésre röviden ismerteti a jogvédelmi tevékenységét (mit, mikor, miképpen tesz / tehet) a megkeresőtől hallottak alapján az elvégzendő tevékenység szerint besorolja a megkeresést (Tájékoztatás, Jogvédelem, Jogérvényesítés) b) anonim személyes megkeresés esetén (BJK eljárásrend 2.8.2 pont) 2. Telefonos megkeresés esetén (lsd. még BJK eljárásrend 3.1.2. pont) A betegjogi képviselő a) beazonosítható megkeresés esetén (megkereső neve, telefonszáma) A betegjogi képviselő jól érthetően, udvariasan bemutatkozik (név, OBDK munkatársa, és mely jogvédelmi területet képviseli pl. betegjogi képviselő) minden esetben tájékoztatja a megkeresőt az egészségügyi ellátórendszertől és az adott egészségügyi szolgáltatótól való függetlenségéről meghallgatja a megkeresőt és tájékozódik (a beszélgetést mederben tartva és célirányosan, jól érthetően és udvariasan) illetékesség és hatáskör hiányában tájékoztatja a megkeresőt és átirányítja elősegítve a kapcsolatba lépést az arra illetékes jogvédővel, szervvel, hatósággal szükség esetén / felkérésre röviden ismerteti a jogvédelmi tevékenységét (mit, mikor, miképpen tesz / tehet) a megkeresőtől hallottak alapján az elvégzendő tevékenység szerint besorolja a megkeresést (Tájékoztatás, Jogvédelem, Jogérvényesítés) b) anonim megkeresés esetén (BJK eljárásrend 2.8.2 pont) 3. Postai levélben történő megkeresés esetén (lsd. még BJK eljárásrend 3.1.3. pont) A betegjogi képviselő a) beazonosítható megkeresés esetén (megkereső neve, lakcíme) Oldal: 2 / 11
a kézhez vételt követően iktatja (OBDK iktatás szabályzata szerint) a nevére / betegjogi képviselőnek beérkezett levelet amennyiben rendelkezésre áll (megírta a megkereső, tudakozó megadta) a megkereső telefonos elérhetősége, akkor a hatékonyabb kommunikáció érdekében ily módon is felveheti a kapcsolatot, ill. az eljárás teljes időtartama alatt kapcsolatot is tarthat a megkeresővel az elolvasást követően, az illetékesség és hatáskör hiányában írásban tájékoztatja a megkeresőt és átirányítja elősegítve a kapcsolatba lépést az arra illetékes jogvédővel, szervvel, hatósággal szükség esetén / felkérésre röviden ismerteti írásban a jogvédelmi tevékenységét (mit, mikor, miképpen tesz / tehet) ha és amennyiben a megkereső maga nem jelzi a megkeresés okát (pl. tájékoztatás, segítségkérés, panasztétel) ill. hogy mit vár el a jogvédelmi tevékenységtől, akkor a megkeresésben olvasottak alapján, az elvégzendő tevékenység szerint besorolja a megkeresést (Tájékoztatás, Jogvédelem, Jogérvényesítés) b) anonim megkeresés esetén (BJK eljárásrend 2.8.2 pont) 4. Elektronikus levélben történő megkeresés esetén (lsd. még BJK eljárásrend 3.1.4. pont) A betegjogi képviselő a kézhez vételt visszaigazolva, azt követően kinyomtatva iktatja (OBDK Iratkezelési Szabályzata szerint) a nevére / betegjogi képviselőnek beérkezett levelet egyebekben a 3. pont szerint jár el lsd. postai levélben történő megkeresések 5. FAX-on történő megkeresés esetén (lsd. még BJK eljárásrend 3.1.3. pont) A betegjogi képviselő a 3. pont szerint jár el lsd. postai levélben történő megkeresés III. szakasz: Meghatalmazás nélkül végezgető tevékenységek szakasza 1. A betegjogi képviselő a II. szakasz 1. pontjának lezárultát követően Személyes megkeresés - fogadóórán, regionális irodában - esetén a) nevesített személyes megkeresés esetén a besorolás szerinti tevékenység mentén járhat el, és ezt ismerteti is a megkeresővel Tájékoztatás (lsd. BJK eljárásrend 1.4. pont) Jogvédelem: A betegjogi képviselő a megkeresőt tájékoztatja, ill. ajánlással élhet az általa leghatékonyabbnak vélt jogvédelmi eljárás tekintetében. A Oldal: 3 / 11
megkereső dönthet másképpen, de minden esetben saját maga dönti el, hogy a jogvédelmi eljárások közül melyiket választja. Amennyiben a betegjogi képviselő jogintézményét választja, akkor ettől fogva a jogsérelem egyedi ügyként kezelendő és a megkeresőből már panaszosként kell lépjen a jogérvényesítés útjára. Jogérvényesítés: Segítségnyújtás (lsd. BJK eljárásrend 3.4.1. pont) Az egyedi panasz megismerését követően a jogvédő panasztételi eljárásának megindulásához már eleget kell tenni a jogszabályi kötelezettségnek. (lsd. BJK eljárásrend 3.3.4. pont) b) anonim személyes megkeresés, ill. közérdeket érintő jogsértő gyakorlat esetén (lsd. BJK eljárásrend 2.8.2 pont) 2. A betegjogi képviselő a II. szakasz 2. pontjának lezárultát követően Telefonos megkeresés esetén a) beazonosítható megkeresés esetén (név, telefonszám) a besorolás szerinti tevékenység mentén jár el, és ezt ismerteti is a megkeresővel Tájékoztatás (lsd. BJK eljárásrend 1.4. pont) Jogvédelem: A betegjogi képviselő a megkeresőt tájékoztatja, ill. ajánlással élhet az általa leghatékonyabbnak vélt jogvédelmi eljárás tekintetében. A megkereső dönthet másképpen, de minden esetben saját maga dönti el, hogy a jogvédelmi eljárások közül melyiket választja. Amennyiben a betegjogi képviselő jogintézményét választja, akkor ettől fogva a jogsérelem egyedi ügyként kezelendő és a megkeresőből már panaszosként kell lépjen a jogérvényesítés útjára. A megkereső jogosultsága telefonbeszélgetés alapján nem dönthető el. A jogvédő szóban történő meg ill. felhatalmazása (pl. telefonon) nem elfogadható. Telefonon az egyedi panasz ismertetése történhet, ezt követően azonban a panaszeljárás megindításához már eleget kell tenni a jogszabályi kötelezettségnek. (lsd. BJK eljárásrend 3.3.4. pont) b) anonim megkeresés, ill. közérdeket érintő jogsértő gyakorlat esetén (lsd. BJK eljárásrend 2.8.2 pont) 3. A betegjogi képviselő a II. szakasz 3. pontjának lezárultát követően Postai levélben történő megkeresés esetén a) beazonosítható megkeresés esetén (megkereső neve, telefonszáma) a besorolás szerinti tevékenység mentén jár el, és ezt írásban ismerteti is a megkeresővel Tájékoztatás (lsd. BJK eljárásrend 1.4. pont) Jogvédelem: A betegjogi képviselő a megkeresőt tájékoztatja, ill. ajánlással élhet az általa leghatékonyabbnak vélt jogvédelmi eljárás tekintetében. A megkereső dönthet másképpen, de minden esetben saját maga dönti el, Oldal: 4 / 11
hogy a jogvédelmi eljárások közül melyiket választja. Amennyiben a betegjogi képviselő jogintézményét választja, akkor ettől fogva a jogsérelem egyedi ügyként kezelendő és a megkeresőből már panaszosként kell lépjen a jogérvényesítés útjára. A megkereső jogosultsága levél tartalmából nem mindig eldönthető (azonose a panaszossal, életkor, cselekvőképesség, stb. körülmények tisztázandók). Jogérvényesítés: Segítségnyújtás (lsd. BJK eljárásrend 3.4.1. pont) A jogvédőnek a jogvédelmi képviseltre - írásban történő - meghatalmazást kell kapnia. (lsd. Iratmintatár) Levélben az egyedi panasz ismertetése történhet, ezt követően azonban a panaszeljárás megindításához már eleget kell tenni a jogszabályi kötelezettségnek. Elfogadható azonban meghatalmazásnak a levél, ha teljes bizonyítóerejű okiratnak minősül. Azaz, amikor a megkereső levélben (ide értve az elektronikus levélben elektronikus aláírással, csatolva vagy faxon érkezőt is) a beteg (vagy törvényes képviselője, a beteg halála esetén: hozzátartozója) írja le a történteket saját kézírásával, aláírásával hitelesíti, megadja a saját (ill. a beteg) személyes és egészségügyi adatait és közli mit is szeretne a jogvédőtől. Ha nem saját kézírással készül, akkor 2 tanú szükséges az aláírás hitelesítéséhez. Formai vagy tartalmi hiányosság esetén a betegjogi képviselő hiánypótlásra szólítja fel a megkeresőt. (lsd. BJK eljárásrend 3.3.4. pont) b) anonim megkeresés, ill. közérdeket érintő jogsértő gyakorlat esetén (lsd. BJK eljárásrend 2.8.2 pont) c) panaszeljárással kapcsolatos ismételt érdeklődés esetén A betegjogi képviselő írásban tájékoztatja az arra jogosultat a megtett panaszról, az érintett szolgáltatónál alkalmazott gyakorlat figyelembevételével az eljárási cselekmények helyzetéről, a válasz, és az azzal szembeni esetleges jogorvoslat, vagy további eljárások kezdeményezésének lehetőségeiről az indított bjk panaszeljárás lezárultáról fentieket az iktatási szabályzatnak megfelelően végzi el a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette. 4. A betegjogi képviselő a II. szakasz 4. és 5. pontjának lezárultát követően Elektronikus levélben és Fax-on történő megkeresés esetén III. 3. pont szerint jár el lsd. postai levélben történő megkeresések Oldal: 5 / 11
IV. szakasz: Meghatalmazáshoz kötött tevékenységek (eü. dokumentáció kikérés, panasztétel) Meghatalmazás esetén a panaszos képviseletében való eljárás történik, ami kiterjedhet a dokumentáció beszerzésére vagy abba való betekintésre, panasztételre vagy általános képviseletre az egészségügyi szolgáltatónál, fenntartójánál, illetve a szakhatóságnál. A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől (vagy törvényes képviselőjétől) kapott meghatalmazás keretei között járhat el. 1. Egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutás segítése: A betegjogi képviselő segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében. (lsd. BJK eljárásrend 3.4.1.1. b) pont) A beteg meghatalmazása alapján - a szolgáltató vonatkozó szabályzataira tekintettel - kikérheti a beteg helyett az egészségügyi dokumentációt, ekkor az erről történő másolat kiadását mindösszesen 5 munkanapon belül el kell végeznie a szolgáltatónak. Természetesen a szolgáltató térítési díj szabályzatában meghatározott, a kikért dokumentáció kiadására vonatkozó összeget nem a betegjogi képviselőnek, hanem a betegnek kell megtérítenie. 2. Panasztétel: 2.1. Előkészületek: A panaszt benyújtó státuszának/ jogosultságának vizsgálata, ellenőrzése. (lsd BJK. eljárásrend 3.3.3. pont) 2.2. A panasz előszűrése A jogvédő nem köteles felvállalni minden panaszolt ügyet panasztételre. Tehát nem köteles elfogadni minden meghatalmazást, szakmai és vagy etikai alapokon (lsd. Etikai kódex) mérlegelhet. Amennyiben a jogvédő egy panaszügyet szakmai vagy etikai alapon nyugvó indokkal nem tud felvállalni - ennek tényét írásban dokumentálva -, akkor is segíti a megkeresőt a beadványának megfogalmazásában, és / vagy utánanéz, vane olyan egyéb személy, szervezet, hatóság, amely felé irányítható a panaszos. A jogvédőnek nem kötelessége elvállalni olyan panaszolt ügyet sem panasztételre, amelyben már más szervezet, hatóság vagy ügyvéd megkezdte a munkát. A jogvédő a panaszeljárás megindítását mellőzheti, ha a panasz névtelen (de pl. közérdekű bejelentésként a kivizsgáltatása továbbvihető) A jogvédő a panaszügyben nem jár el, ha: o vele szemben kizáró ok merül fel (lsd. még összeférhetetlenség) Oldal: 6 / 11
o a panasz nyilvánvalóan nem valós tartalmú, o a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos által tett ismételt, o amennyiben a panasztevő a meghatalmazást vagy a panaszt visszavonja. A panaszos ügy ura, a panaszos maga. A panaszos az eljárás bármely szakaszában élhet, a meghatalmazás visszavonási lehetőségével, elállhat.. 2.3. A panaszossal egyeztetett panaszkezelési, jogérvényesítési, információs út, igény, elfogadható megoldási mód előzetes jelzése, kiválasztása. A jogvédő tájékoztatja a panaszost, hogy milyen lehetőségek, utak közül választhat a panaszos; a panaszos ügy kimeneteléről intézményen belül illetve milyen lehetőségek adottak, ha az intézménytől nem a neki megfelelő választ kapja a panaszos. Minden esetben felajánlja az un. tisztázó beszélgetés megszervezését, mint lehetőséget a panaszolt ügy mielőbbi lezárása érdekében. A panaszkivizsgáltatás folyamatának, ütemezésének és várható illetve elvárt eredményének tisztázása szükséges a panaszos számára. A jogvédő a panaszossal történt egyeztetést követően, a panaszos választásától / döntésétől függően a kezdeményezi a panasz kivizsgálását, vagy jogszabályban meghatározott esetekben képviseli a panaszost az érintett intézménynél, vagy jár el a fenntartónál, az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál. 2.4. Panaszolt intézmény, fórum megkeresése, eljárás indítása A jogvédő, a beérkező panaszt a Meghatalmazás és Panaszfelvételi űrlap kitöltésével (lsd. IRATMINTATÁR) regisztrálja, nyilvántartásába veszi, ezzel együtt megnyitja az adott panasz un. dokumentációs gyűjtőjét a Panaszgyűjtőt. (OBDK Iratkezelési Szabályzata alapján) A panaszos a meghatalmazás keretei között jelölheti ki a jogvédő eljárásának korlátait. A betegjogi képviselő az adott panasz kivizsgáltatása érdekében a rendelkezésre álló legrövidebb időn belül meg kell kezdenie panasztételi eljárást. A betegjogi képviselő tájékoztatja az arra jogosultat o a megtett panaszról, az érintett szolgáltatónál alkalmazott gyakorlat figyelembevételével Oldal: 7 / 11
o az eljárási cselekmények helyzetéről, a válasz, és az azzal szembeni esetleges jogorvoslat, vagy további eljárások kezdeményezésének lehetőségeiről Amennyiben a panasztételi eljárás megindulását követően válik nyilvánvalóvá, hogy a panaszossal történő együttműködés ellehetetlenült akkor az együttműködés - az OBDK szakmai vezetőségével történt egyeztetést követően, vagy a bevonásával megszakítható. Ennek tényét írásban dokumentálja a jogvédő, és a panaszost erről tájékoztatja. 2.5. Adatgyűjtés, hiánypótlás, információcsere, egyeztetések, külső segítségek, szakértők igénybevétele. Amennyiben a panaszbejelentés nem tartalmaz elegendő információt a panasz érdemi kivizsgáltatásához, a jogvédő telefonon, illetve írásban megkeresi a bejelentőt a hiányzó adatok pótlása érdekében. A jogvédő ismerteti a panaszossal a panasz tárgyában történő egyezségkötés lehetőségét, formáit és a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően közvetíthet az egyezségkötésben, segítséget nyújthat egészségügyi közvetítői eljárásban való részvételhez. Eredményes egyeztetés esetén a jogvédő az ezzel kapcsolatos tényeket elektronikusan rögzíti (lsd. a betegjogi képviselő elektronikus munkanapló IRATMINTATÁR), és a panaszkezelést lezárja. A jogvédő kérhet /kezdeményezhet szakfelügyelő főorvosi vizsgálatot is. Jogszabályban meghatározott esetekben képviselheti a panaszost a panaszügyben igénybevett illetékes hatósági eljárás során (pl. egyenlő bánásmód követelmény megsértésének megállapítására irányuló hatósági eljárás során) 2.6. Kölcsönös álláspont elfogadások esetén helyi panaszkezelési rendszerbe engedés, vagy a felkínált megoldások elfogadása Jogvédő a panaszossal történő kölcsönös álláspont elfogadását követően törekszik a panaszos ügy mielőbbi lezárására, annak keletkezési szintjén. Ennek érdekében is jogosult a jogvédő az illetékességi körében a panaszban érintetthez / érintettekhez kérdést intézni. A helyi panaszkezelés során a jogvédő figyelemmel kíséri az érintett intézmény betegjogokkal kapcsolatos eljárási rendjének érvényesülését, a panaszkivizsgálási szabályzat rendelkezéseinek megtartását. Oldal: 8 / 11
2.7. Lényeges véleménykülönbségek esetén magasabb jogérvényesítő, jogorvoslati fórum választása A jogvédő a panasztételének írásbeli eredményéről / eredményeiről írásban tájékoztatja a panaszost, és írásban rögzíti a panasznyilvántartásában is. Szükség esetén segítséget nyújt a panaszra adott válasz értelmezésében, illetve a válasszal szembeni esetleges jogorvoslat, vagy további eljárások kezdeményezésének lehetőségéről. A helyi kivizsgáltatás eredménytelensége okán - az érvényes meghatalmazás keretei között - eljárást is kezdeményezhet a fenntartónál, az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságoknál és ennek során képviseli a beteget. 2.8. A végeredmény panaszossal, panaszolt intézménnyel történő megbeszélése, értékelése A jogvédő folyamatosan tájékoztatja a panaszost (írásban és szükség esetén szóban) az eljárási cselekmények helyzetéről, a kivizsgálás aktuális állapotáról és ezen tájékoztatásokat dokumentálja, és a Panaszgyűjtőbe helyezi. Amennyiben a panaszos jogorvoslatot nem kér, ill. további eljárást már nem kezdeményez, a jogvédő a panaszkezelést lezárja és erről tértivevénnyel írásban (postai és / vagy elektronikus úton) tájékoztatja is a panaszost. A megtett intézkedésekről vagy azok mellőzéséről - az indokok megjelölésével - az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a jelen lévő panaszost szóban tájékoztatják, és a tájékoztatást tudomásul veszi. A panasz kivizsgálása során tényszerűen megállapított sérelem, mulasztás esetén a jogvédő felhívja a szolgáltató figyelmét a sérelem orvoslására, illetve a mulasztás, hiányosság pótlására, és figyelemmel kíséri, hogy a felhívásának a szolgáltató eleget tett-e. Tükröt tart az érintett szolgáltató / szolgáltatás munkatársai felé. 2.9. Az eset lezárása, a panasz dokumentálásának kötelező adattartalma, panaszonként A panaszos esetnek a panaszos felé történő lezárása kizárólag írásban történhet (tértivevénnyel igazolva a jogvédő levelének/ elektronikus levelének átvételét), kivéve, ha a jelen lévő panaszost szóban tájékoztatták és a tájékoztatást tudomásul vette. Oldal: 9 / 11
Panasz nyilvántartása: Lsd. BJ elektronikus munkanapló IRATMINTATÁR) A panasznyilvántartás rendeltetése a panaszok alapvető adatainak rögzítése; panaszügyi statisztikák, kimutatások készítésének, a panaszügyintézés hatékonysága mérésének megalapozása. Panaszkezelés dokumentálása: (Lsd. BJ elektronikus munkanapló IRATMINTATÁR) - a panasz sorszáma (azonosítója); - a panasz benyújtásának időpontja; - a panaszt benyújtó (panaszos) adatai: neve, státusza, elérhetőségei; - a panasz benyújtásának helye, formája; - a panasz tárgya, rövid leírása; - a panaszolt esemény, tevékenység helye, időpontja - a panaszolt személy, szerv, intézmény; - a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírása, - a panasz elutasítás esetén annak indoka; - a panaszkezelés lezárásának időpontja; - a panaszkezelés eredménye, lezárásának oka; Panaszgyűjtő/akta A panaszgyűjtő (gyűjtőkarton, dosszié) rendeltetése egy adott panaszügy eseményeinek, intézkedéseinek, kapcsolódó dokumentumainak (feljegyzés, levelezés, kapcsolódó dokumentumok, stb.) papíralapú és / vagy elektronikusan rendszerezett tárolása. A panaszgyűjtőben kell elhelyezni minden, a panasz kezelése során beérkező, keletkező - a panaszos által benyújtott, a jogvédő által készített, illetve a panaszügyben érintett szerv, intézmény által megküldött dokumentumot vagy másolatot. 3. A TEVÉKENYSÉG INDIKÁTORAI A betegjogi képviselőre a feladatellátásával kapcsolatban érkezett panaszok száma. A betegjogi képviselő feladatellátásának hatékony visszaellenőrizhetősége. 4. FELELŐSSÉGI KÖRÖK 4.1. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ, felel a jogvédelmi területek kialakításáért, a jogvédelmi képviselők alkalmazásáért, a munkakörük pontos meghatározásáért, a feladatellátás irányításáért. Oldal: 10 / 11
4.2. A jogvédelmi képviselők felelnek a munkaköri leírásban meghatározott tevékenységek elvégzéséért az illetékességükön és hatáskörükön belül. 5. FOGALMAK (lsd. Fogalomtár) 6. HIVATKOZÁSOK Jogszabályok 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről 2000. évi CXVI. Törvény az egészségügyi közvetítői eljárásról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2006. évi CXXXII. Törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről 60/2004. (VII. 6.) ESzCsM rendelet a pszichiátriai betegek intézeti felvételének és az ellátásuk során alkalmazható korlátozó intézkedések szabályairól 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról 214/2012. (VII. 30.) Kormányrendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról 10/2013. (III. 29.) EMMI utasítás az OBDK szervezeti és működési szabályzatáról Egyéb belső dokumentációk Dr. Bánki Endre: A betegjogi képviselők eljárásrendje Jogvédelmi füzetek sorozat 1. kiadás 2009. szeptember 7. MELLÉKLETEK (lsd. IRATMINTATÁR) FOLYAMATÁBRA: A betegjogi képviselő megkeresésekkel kapcsolatos tevékenységének folyamatábrája (pdf.)..számú iratminta meghatalmazás..számú iratminta - panaszfelvételi űrlap..számú iratminta BJ ELEKTRONIKUS MUNKANAPLÓ számú iratminta irattárba helyezéshez űrlap Oldal: 11 / 11