Felelős szerkesztő: Breznay Gáborné Írta és szerkesztette: Tóth Szilveszter Malaga Szakmai Gyakorlat 2016.02.28.-03.21. Erasmus+ Program A malagai projekt céljáról és a tanárokat érintő feladatairól már korábban hírt adtunk. Jelen cikkünk interjúja a tanulók szempontjából mutatja be a projekt előkészületeit, a beszámoló pedig a már megvalósult munkaszakaszt, a tanulói élményeket közvetíti. Ez az interjú a 2016-ban nyert Erasmus+ Mutasd, csinálom, tudom, nem adom fel projektnek köszönhetően született meg. Az interjú akkor készült, amikor a tanárok első csoportja még a kiutazás előtt volt, ezért konkrét információkkal a szállásról és a munkahelyekről nem rendelkeztünk. Az interjú során sok minderre fény derült, úgyhogy kezdjünk is bele. Akit kérdeztem az Erasmus+ projekttel kapcsolatosan, az nem más, mint a projekt szervezője, Szakácsné Nagy Éva volt. Első kérdésem: Miért ön vállalta el a Malaga projekt szervezését? - A projekt szervezését azért vállaltam el, mert az ilyen programok szervezésében már több évtizedes tapasztalatom van. Mennyi idő egy ilyen program szervezése, lebonyolítása? - Egy ilyen program szervezése nagyon sok időbe telik. Mennyi ideig lesznek távol a diákok? - A gépészek február 28-án indulnak és március 21-én térnek haza. Az ügyvitelesek pedig április elején fognak csak indulni.
Milyen járművel mennek ki és térnek haza? - A diákok közvetlen járattal repülnek oda és vissza is. Milyen korlátozások lesznek a bőröndökre, kézipoggyászokra? - A bőröndökre, kézipoggyászokra súlybeli, illetve méretbeli korlátozások lesznek. Ez annyit jelent, hogy méretben és súlyban nem léphetik át a megengedett értékeket. Hol fognak lakni a három hét alatt a diákok? Milyen a környék? - A három hét alatt apartmanokban lesznek elszállásolva. Ott mindenféle háztartási eszköz (mosógép, hűtő, mosogatógép, mikró) lesz ahhoz, hogy rendesen tudjanak, úgymond élni. A kisebbek, tehát önök, tanárral lesznek együtt az egyik szálláson, az idősebbek pedig egy másik szálláson. - A környéken megtalálható minden olyan üzlet, ahol meg tudják venni a szükséges dolgokat (élelmiszer, mosószer, stb.), ez alatt a boltokat és a piacokat értem. Hol fognak dolgozni a diákok? - A diákok különböző helyeken fognak dolgozni, különböző csoportokban, különböző munkaadóknál. A munkák többsége autószerelő műhelyekben lesz, de lesz, aki más munkát végezhet.
Hogyan jutnak el munkahelyükre a diákok? - A diákok az ottani tömegközlekedéssel tudnak eljutni a saját munkahelyükre. Ezekhez az utazásokhoz kapnak egy bérletet, amivel egész Malagában utazhatnak. És hogyan fognak kinézni a diákok napjai? - A diákok napjai úgy néznek ki, hogy reggel 9-re elmennek dolgozni egészen délután 1-ig. Utána a diákok megírják az aznapi munkanaplójukat, és a kísérő tanárral egyeztetett időpontban láttamoztatják és megbeszélik az aznapi tapasztalataikat. Fontos, hogy a diákok betartsák az iskolával kötött Kiegészítő megállapodásban foglaltakat, többek között, hogy nem hagyhatják el Malaga területét tanári felügyelet nélkül. És a hétvégéken mit csinálnak? - A hétvégékre van pár kirándulós ötletünk, de ez ugye függ a diákoktól is, hogy mennyire akarnak azokon részt venni. Visszatérve a diákokra, milyen kötelességeik lesznek odakint? - Felnőtt módjára kell viselkedniük odakint. Maguknak kell megoldani a napi étkezésüket, az apartman takarítását és rendben tartását, a mosást és mosogatást. És ezeken kívül elvárások lesznek feléjük munka és magaviselet terén is. Szóval, egy kicsit megtapasztalhatják a nagybetűs életet odakint. De persze, ha probléma adódik, mindenféleképpen a tanárhoz kell fordulni segítségért.
Mi a szerepük a tanároknak odakint? - Elsősorban a diákok ellenőrzése, hogy bementek-e dolgozni, meg hogy vezetik-e a munkanaplójukat. Ezen kívül bármiben segítenek nekik. Mit kell még ezeken kívül tudni az utazásról? - Ez egy nagy lehetőség a számukra, hogy ezt mindenféleképpen használják ki. A munka és a munkakultúra mellett természetesen ismerkedjenek meg egy idegen ország kultúrájával, mindennapi életével. Ezután megköszöntem a tanárnő együttműködését, és vége lett az interjúnak.
Malaga Malaga egy nagyon szép hely volt. Csodálatos helyeken jártunk és sok kedves embert ismerhettünk meg. Ez az út már az előtte lévő napokban elkezdődött, amikor is mindenki izgult már, hogy milyen is lesz. A szülők persze a gyerekek helyett is izgultak. Az első nap, mikor megérkeztünk, még az esti Malagától is elájultunk. Kellemes fogadtatásban volt részünk. Susan, a kinti szervező volt, aki a reptérről a szállásokig elvitt minket. De ezelőtt még a nagyobbik szálláson egy kiadós kis lakoma mellett elmondták, hogy hogyan fognak zajlani a napjaink. Ezután a szállásunkra vittek minket. Gyönyörű lakás volt ez. Minden volt, amire egy ember vágyhat. Másnap reggel átmentünk a nagyobbik szállásra, mert minden megbeszélést ott tartottak meg, megkaptuk a bérletünket, a munkahelyünk címét, ahol dolgoztunk a 3 hétben. Ezek után elmentünk megnézni a város látványosságait. Mindenki csak ámult és bámult. Egy gyönyörű város tárult a szemünk elé. Az utcák, a sétányok és a központ is gyönyörűen nézett ki. A túra után felkészültünk másnapra. A boltokban is, mint minden máshol, kedvesen bántak velünk. Következő nap elvittek mindenkit a munkahelyére, és megismerkedhettünk a főnökeinkkel, de ez igazából csak az első munkanapunkon történt meg. Az első munkanapja mindenkinek nagyszerű volt. A főnökünk nem tudott angolul, így hát maradt a kéziszótár és az activity tudás. Eleinte azt hittük, hogy biztosan haza akar minket küldeni, úgy érdeklődött az otthonunk iránt. A vallásosságunkra is kíváncsi volt. A munkahelyünkön szokásos volt a tízórai, amire a főnök mindig meghívott minket, nekünk soha nem engedte, hogy fizessünk. Az étteremben nagyon finom szendvicseket kaptunk nagyon jó kiszolgálással. Miután megtudták, hogy fogszabályzóm van, csak felszelve kaptam meg a szendvicseimet. Mellé nagyon finom, frissen facsart narancslét kaptunk. Ez majdnem megfelelt egy ebédnek. A munkánkat a főnök igyekezett változatossá tenni azzal, hogy nem csak ugyanazt kellett csinálnunk folyamatosan a három hét alatt. A Cassini rozsdamentes fémekkel dolgozott. Csináltak belőle kereteket, korlátokat, asztalokat, állványokat, mindent, amire a vevőnek szüksége volt. Ezek elkészítéséhez pedig sok gép is kellett, amivel a munkadarabokat el lehetett készíteni. Eleinte mi szeltük le a vasdarabokat, később pedig 45 -os szögben is mi vágtuk le. Később már mi csiszolhattuk le az éleit a korlát rúdjainak. Ez volt a főbb munkánk, de kipróbálhattuk a hegesztést, a hajlítást és a sarokvágó gépet is. Úgyhogy a munkával töltött idő nagyon jó volt. Sok mindent láttunk és tanultunk ott meg.
Munka után általában elmentünk ebédelni, majd másnapra meg az estére bevásárolni. Délután pedig a tengerparton sétáltunk, beszélgettünk. Egyikünk jól táncol, és ő mindenképpen fel akart lépni, mert kíváncsi volt, hogy megállnak-e megnézni a produkcióját. Nagy örömünkre szolgált, hogy sokan megálltak megnézni, sőt még más táncosokkal is megismerkedett, és táncoltak is együtt. Egyik nap pedig Szakács Csaba tanár úr főzött egy finom vacsorát mindenkinek. A hétvégén a közelben lévő városokban jártunk, amik ugyanúgy gyönyörű szépek voltak, mint Malaga. Első hétvégén Mijasban jártunk. Voltunk pár múzeumban és egy borkóstolón. A múzeumban egy férfi munkái voltak kiállítva. Ő 50 ország nevezetességét, szokásait zsugorította le nagyon kicsire. Eszméletlen volt, hogy ennyi dolgot meg tudott csinálni olyan kicsire. A borkóstolón három bort kóstolhattunk meg borkóstolók módjára. Eleinte elmondták a tudnivalókat a borokról, majd miután megszagoltuk, meg kellett kóstolnunk. A másik hétvégén vonattal utaztunk el Cordobába. Cordobában először megnéztük a régi várost. Utána elmentünk a világhírű mecsethez. Úgy gondoltuk, hogy mielőtt bemennénk, még menjünk el enni valamit, mert hosszúnak ígérkezett a mecset körbejárása belülről. Így hát elmentünk megnézni a hidat a mecset előtt, majd ettünk. Sajnos 2 hét után sem tudtuk megérteni, hogy a nagy adag nem magyarosan nagyobb, hanem tényleg jó nagy adagot jelent, amit általában 2 fő eszik meg. Így is volt, mert nem bírtuk megenni, amit kikértünk. Ebédünk után páran bementek a mecsetbe, páran pedig kint maradtak. Miután végeztünk a mecset körbejárásával, elindultunk az állomásra. Másnap délutánra egy kis gokartozást terveztünk. Ott is mindenki jól érezte magát. Legalább kiderült, hogy kinek adnék jogsit és kinek nem. Az utolsó héten derült ki, hogy a főnökünknek van egy magyar ügyfele, aki meghívott minket egy ebédre, de mi akkor pont Cordobában voltunk. De hétfőn elmentünk hozzá, és megismerkedhettünk vele meg a nővérével. Ők is sok jó tanáccsal láttak el minket. Az utolsó munkanapunkon fájó szívvel búcsúztunk el főnökünktől mindannyian. Páran kaptunk emlékül ajándékot. Az út előtt Susan is tartott egy búcsú találkozót. Tőlük is kaptunk emlékül ajándékot. Hétfőn már mindenki haza akart érni, hogy újra láthassa szeretteit, mert azért 3 hét sok idő az otthonunk és a családunk nélkül. Összességében ez alatt a 3 hét alatt új embereket, kultúrát, életet ismerhettünk meg, ami egy életre szóló tanulság számunkra. Remélem sok embernek lesz ilyenben része az élete folyamán.
Pár kép az út folyamáról: - Indulás itthonról: - Malaga első reggelén: - Séta malagában:
- Mijas: - Cordoba:
- Ételek: - Madarak: - Egyéb dolgok: - Út hazafelé: