Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek II. modul: Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek című tananyagát érintő változásokról Budapest, 2014
Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata, hogy a közigazgatási szakvizsgához kapcsolódó ismeretanyagot hatályosítsa. A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II.27.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése kimondja, hogy a követelményrendszeren alapuló tananyagot az NKE különösen a jogszabályi változásokra tekintettel rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén aktualizálja. A jogszabályi kötelezettségen alapuló hatályosítást az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezetőés Továbbképzési Intézete (a továbbiakban: NKE VTI) 2014. év elején úgy készítette el, hogy az már tartalmazza a KET. (2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 2014. január 1-jén, illetve 2014. március 15.-én hatályba lépő jogszabályi rendelkezéseit is. Az NKE VTKI fontosnak tartja, hogy közszolgálati tisztviselők ismereteiket a hatályosított tananyag alapján sajátítsák el és a bekövetkezett jogszabályi módosulások is megjelenjenek a tananyagokban. A tájékoztató a tananyag-kiegészítő dokumentuma, amely tartalmazza mindazokat a jogszabályi változásokat, amelyek a lezárt tananyag kiadását követő időszakban jöttek létre, ezáltal egy hatályosított, komplex oktatási segédanyagként segíti a vizsgázók naprakész felkészülését. A tájékoztató tartalmaz minden az adott fejezetcímeken belül végrehajtott módosítást az oldalszám és a bekezdés feltüntetésével dőlt betűtípussal vastagon kiemelve jelöltük. Az új hatályos szövegrészek pirossal szedve találhatóak, míg a hatályát vesztett részek áthúzással vannak jelölve. Az egyes módosítások indokolása dőlt betűvel az adott módosított szövegrészt követően került rögzítésre. A tájékoztató dokumentum kibocsátásával az NKE VTKI segítséget kíván nyújtani, hogy a közigazgatási szakvizsgára Ön a lehető legnaprakészebben tudjon felkészülni. Eredményes felkészülést és sikeres vizsgát kívánva B u d a p e s t, 2014. március 2 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet
5. A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS 5.2. A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS ALAPELEVEI 5.2.1. A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS ALAPELVEI ÉS AZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK FOGALMA, RENDELTETÉSE 54. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Ket. alapelvei az alábbiak: 1) a törvényesség, illetve joghoz kötöttség alapelve; 2) a hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége és a joggal való visszaélés tilalma; 3) a szakszerűség, egyszerűség és együttműködés alapelve; 4) a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme; 5) a jóhiszemű eljárás elve; 6) a törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma; 7) a szabad bizonyítás elve; 8) a hivatalbóliság alapelve (ex offitio); 9) a tisztességes eljáráshoz és a jogszabályban meghatározott határidőn belüli döntéshez való jog; 10) a közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége; 11) a közigazgatási hatóság személyiségi jog megsértéséért való felelőssége; 11)12) a tájékoztatáshoz való jog; 12)13) költséghatékonyság és a gyorsaság alapelve; 13)14) a kapcsolattartási formák közötti szabad választás elve; 14)15) nyelvhasználat. Indokolás: A Ket. 4. (3) bekezdése, hatályos 2014. március 15-től. 58. oldal harmadik bekezdése után új cím és új bekezdés kerül ("A tájékoztatáshoz való jog" cím elé): A közigazgatási hatóság személyiségi jog megsértésért való felelőssége Ha a közigazgatási hatóság a nem jogszerű eljárása következtében az eljárásban érintett jogalany személyiségi jogát megsérti, akkor a közigazgatási hatóság a jogalany számára sérelemdíjat fizet. Indokolás: A Ket. 4. (3) bekezdése, hatályos 2014. március 15-től. 5.3. A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI JOGVISZONY ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA 5.3.2. A KET. HATÁLYA 61. oldal ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: 3
Vannak azonban olyan eljárások is, amelyek lényegüket tekintve megfelelnek a fenti definíció valamelyik elemének, ám azok mégsem tartoznak a Ket. hatálya alá. Az ilyen eljárásokat hívjuk a Ket. hatálya alól kivett eljárásoknak, amelyek az alábbiak: a szabálysértési eljárás; 32 a választási eljárás; 33 a népszavazás előkészítése és lebonyolítása; 34 a területszervezési eljárás; 35 a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos eljárás; 36 a felsőoktatási felvételi eljárás; 37 az - állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével - az állampolgársági eljárás. 3638 A Ket.-módosítás és a hatályos joganyag változása miatt a lábjegyzetek az alábbiak szerint módosulnak: 33 34 35 36 37 38 A választási eljárás és népszavazás előkészítéséről és lebonyolításáról szóló 1997. évi C. tv., mely 2013. január 1-jén hatályát veszti. A területszervezés szabályait az említett hatállyal az Ötv. szabályozza majd. Lásd a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. tv. A választási eljárás és népszavazás előkészítéséről és lebonyolításáról szóló 1997. évi C. tv., mely 2013. január 1-jén hatályát veszti. A területszervezés szabályait az említett hatállyal az Ötv. szabályozza majd. Lásd a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIIII. tv. Lásd az 1999. évi XLI. tv. Lásd a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. Lásd az 1993. évi LV. tv. Lásd a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. Lásd a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. Lásd a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. tv. Indokolás: Ket 13. (1) bekezdése, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.4. A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI JOGVISZONY ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA 67. oldal ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Ez alól kivételt képez az az eset, amikor a hatóság nem lehet tekintettel arra, hogy van-e joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére, ugyanis elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel, a személyiségi jogok elháríthatatlan sérelmével járna a késedelem. Ilyenkor a hatóság ún. ideiglenes intézkedés keretében jár el. Ebben az esetben hatóság közli az ideiglenes intézkedést elrendelő végzését az ügyféllel és azzal a hatósággal, amely egyébként hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkezne az adott ügyben. Az a hatóság, amelyik egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna, megvizsgálja, hogy az ideiglenes intézkedés szükségszerű volt-e, és amennyiben 4
úgy ítéli meg, megteszi a szükséges intézkedéseket. Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálata során nem érvényesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. Indokolás: A Ket. 22. (3) bekezdése, hatályos 2014. március 15-től. 5.5. AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS MEGINDULÁSA ÉS AZ ALAPELJÁRÁS LEGFONTOSABB INTÉZMÉNYEI 5.5.1. AZ ELJÁRÁS MEGINDULÁSA ÉS ANNAK JOGKÖVETKEZMÉNYEI 68. oldal utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Ket. azt is meghatározza, hogy hol lehet előterjeszteni a kérelmet és annak milyen minimális tartalmi elemei vannak. A kérelem előterjesztésének helye természetes személy ügyfél esetében az eljárás megindítására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság; törvény vagy kormányrendelet rendelkezése esetén az ott megjelölt közreműködő hatóság vagy a Kormány által rendeletben meghatározott ügyekben az integrált ügyfélszolgálaton (kormányablak) vagy ha jogszabály azt nem zárja ki, lakcíme vagy munkahelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóság; amennyiben az előzőre nincs mód, akkor az ügyfél lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti, aki azt továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz. Indokolás: A Ket. 38/A. (1) bekezdése, hatályos 2013. február 1-jétől. 5.5.2. A KÉRELEM ÉRDEMI VIZSGÁLATA ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK 5.5.2.1. Jogsegély 72. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Nemzetközi jogsegélyről beszélünk akkor, ha a magyar hatóság valamilyen külföldi hatóság segítségét kéri, illetve köteles teljesíteni a külföldről érkező jogsegélykérelmet. Az ilyen jogsegélytípusra vonatkozó kérdéseket az államok egymás között közigazgatási jogsegélyegyezmény; viszonossági gyakorlat vagy többoldalú nemzetközi szerződés keretében rendezi. 5
A viszonosság fennállását az Európai Gazdasági Térség tagállamai esetén mindaddig vélelmezni kell, ameddig eltérő állásfoglalást a külpolitikáért felelős miniszter az ügyfajta tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszterrel egyetértésben nem ad ki. Indokolás: A Ket. 27. (2) bekezdése, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.5.2.2. Az ügyintézési határidő és annak számítása 72. oldal két utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az eljárás megindulását követően láttuk, hogy milyen eljárási cselekményeket kellett a hatóságnak foganatosítania. Ezzel azonban még mindig nem jutottunk el a döntésig, hiszen a kérelem vizsgálatán túl a hatóságnak a tényállást is tisztáznia kell. Az azonban bizonyos, hogy határozatot, illetve az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését 30 21 napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. A fenti szabályból az is következik, hogy a 30 21 napba beleértendő a döntés közlése is, tehát úgy kell megszervezni a döntés aláírását, postázását, hogy azok minimális időtartamot vegyenek igénybe, és a hatóság ne lépje túl a harminc huszonegy napos határidőt azzal, hogy elhúzódik a döntés közlése. Indokolás: A Ket. 33. (1) bekezdés, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.5.2.2. Az ügyintézési határidő és annak számítása 73. oldal második és harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Amennyiben a hatóság testületi szerv (pl. képviselő-testület), a hatáskörébe tartozó ügyben 30 21 napon belül vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, de legkésőbb azonban két hónapon belül határoz. A harminc huszonegy napos Ket.-ben foglalt előírás azonban nem jelenti azt, hogy minden egyes közigazgatási eljárásban az lenne irányadó. Vannak ugyanis olyan eljárások, amelyek rendkívül bonyolultak, ezért nem elegendő a harminc huszonegy nap, de vannak olyanok is, amelyek esetében az eljárás sokkal gyorsabban lezárható. Éppen ezért a Ket. lehetővé teszi, hogy az általános 30 21 napos határidőnél rövidebb határidőt bármely jogszabály; hosszabbat pedig csak törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Indokolás: A Ket. 33. (1) bekezdés, hatályos 2014. január 1-jétől. 6
5.5.2.2. Az ügyintézési határidő és annak számítása 73. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Emellett a törvényünk arra is lehetőséget ad, hogy kivételes esetben a hatóság vezetője hosszabbítsa meg az irányadó ügyintézési határidőt. Ennek azonban szigorú feltételei vannak, nevezetesen arra csak abban az esetben kerülhet sor, ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki; az ügyintézési határidő letelte előtt lehet vele élni; indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 21, a kiskorú ügyfél vonatkozásában meghatározott esetekben legfeljebb tizenöt nappal lehet meghosszabbítani a határidőt. Amennyiben az ügyintézési határidő rövidebb, mint 21 nap, az legfeljebb csak az ügyintézési határidő mértékével hosszabbítható meg. A határidő-hosszabbításról rendelkező végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni. Indokolás: A Ket. 33. (7) bekezdése, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.5.2.2. Az ügyintézési határidő és annak számítása 75. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a társulás önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettségét elmulasztotta, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv felhívja a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy soron kívül, de legkésőbb harminc huszonegy napon belül folytassa le az eljárást. Az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelensége esetén az ügyfél vagy a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, továbbá ha az adott ügyben nincs felügyeleti szerv, vagy a felügyeleti szerv az intézkedési, eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, az ügyfél kérelmére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezi a hatóságot az eljárás lefolytatására. Indokolás: A Ket. 33. (1) bekezdés, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.5.2.3. A kizárás 76. oldal utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az ügyintézőt ki kell zárni az eljárásból (abszolút kizárási okok), tehát az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti; az ügy másodfokú elintézésében nem vehet részt az, aki az ügy elintézésben első fokon részt vett; 7
az, aki az ügyben tanúvallomást tett, illetve hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa és a támogató; az ügy másodfokú elintézésében nem vehet részt az, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett; az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti (a hatóság nem válik kizárttá amiatt, mert a határozatban megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az általa megjelölt számlára történik); a jegyző, mint hatóság annak a hatósági ügynek az intézésében, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester ellenérdekű fél, illetve a határozattal az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal; az a hatóság, amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merül fel. Indokolás: A Ket 42. (1) bekezdése, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.5.2.4. A szakhatóság közreműködése a hatósági eljárásban 78. oldal utolsó (áthúzódó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az eljáró hatóság és a szakhatóság viszonyrendszerét tekintve az alábbi eljárási szabályokat érdemes kiemelnünk: Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mérlegelheti a szakhatóság megkeresését, és maga dönthet a szakkérdésben. Ilyen esetben az adott szakkérdésre vonatkozó szakhatósági eljárásért illeték és díj nem kérhető. Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a hatóság tíz napon belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani. A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik 15 nap, azonban a Ket. lehetővé teszi, hogy indokolt esetben a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó határidőt egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbítsa. Természetesen erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíteni kell. Amennyiben a szakhatóság eljárására irányadó határidő rövidebb, mint 15 nap, a határidő legfeljebb csak a szakhatóság eljárására irányadó határidő mértékével hosszabbítható meg. A szakhatóságnak az ügyintézési határidő meghosszabbításáról szóló végzésében a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölnie. Ha a szakhatóság a saját eljárásának a lefolytatása során olyan tényt vagy körülményt tapasztal, amely ideiglenes biztosítási intézkedést, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, az eljárás megszüntetését, az eljárás felfüggesztését vagy az eljárás akadályozásának jogkövetkezményeinek alkalmazását teszi szükségessé. Ezek a körülmények a teljes eljárást befolyásolják, ezért azokról haladéktalanul tájékoztatnia kell az eljáró a hatóságot. 8
Amennyiben szükséges, a szakhatóság hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet, és arról a hatóságot értesíti. Ha az ügyfél a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, a szakhatóság a hiánypótlás elmulasztásáról értesíti a hatóságot, amely a hiánypótlás elmulasztásának jogkövetkezményeként ha az eljárás hivatalbóli folytatásának nincs helye az eljárást megszünteti. Ha az ügyfél az alapeljárás illetékével vagy díjával egyidejűleg nem vagy csak részben fizeti meg a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a hatóság haladéktalanul valamennyi szakhatóság tekintetében hiánypótlásra szólítja fel. Ilyenkor a hatóság csak akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél a hiánypótlást teljesítette. Ha a szakhatóság megállapítja, hogy változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett a megkeresés szerinti ugyanolyan jog érvényesítésére irányuló kérelemről az előzetes szakhatósági hozzájárulás kivételével korábban szakhatósági állásfoglalást adott ki, haladéktalanul megküldi a hatóságnak a korábbi szakhatósági állásfoglalását, és megszünteti a szakhatósági eljárást. Indoklás: A Ket. 33. (8) bekezdése, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.5.2.5. Az eljárás megszüntetése és felfüggesztése 79. oldal utolsó (áthúzódó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az eljárás megszüntetése esetén az alapeljárás befejeződik, anélkül, hogy az első fokon eljáró hatóság érdemi határozatot hozna. A hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására; az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált; az eljárás kérelemre indult és az ügyfél a kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét; az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be; az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn; az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza; jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik; 9
a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni, és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül. hivatalbóli eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény; a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel., hivatalbóli eljárás folyamán észleli, hogy az eljárás lefolytatására már az eljárás megindításakor sem volt joghatósága vagy hatásköre, és áttételnek nincs helye, Indokolás: A Ket. 31. (1) bekezdés k) pontja, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.5.2.6. A képviselet 82. oldal utolsó bekezdése (hatósági közvetítő) elé az alábbiak beszúrás kerül: A Polgári Törvénykönyv szerinti a gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében támogató kirendeléséről határoz. Támogató kirendelése esetén a támogató a támogatott személlyel egyidejűleg az eljárás során valamennyi eljárási cselekménynél ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény teljesítésének, valamint az eljárás folytatásának nem akadálya, a nyilatkozat, adatszolgáltatás megtételének elősegítése érdekében a támogatott személlyel az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon egyeztethet. A támogató a támogatói jogosultságát a gyámhatóság által kiadott kirendelő határozattal vagy tanúsítvánnyal igazolja. A gyámhatóság határozatát vagy tanúsítványát az első olyan eljárási cselekménynél kell a hatóságnak bemutatni, amelyen a támogatott személy a támogatóval együtt vesz részt. A támogató az általa támogatott személy helyett nyilatkozattételre nem jogosult. A támogatónak az eljárási cselekményen való részvételéről a támogatott személy gondoskodik, a hatóság ezzel kapcsolatos intézkedést nem tesz. Ha a hatóság a támogató és a támogatott személy között érdekellentétet észlel, erről a támogatott tájékoztatásával egyidejűleg haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot. Az eljárásban támogatóként nem vehet részt az a személy, aki ellenérdekű ügyfél vagy annak képviselője, támogatója, aki az eljárásban mint a hatóság képviselője, szakértő, tolmács, hatósági tanú vagy hatósági közvetítő részt vesz. 10
Az eljárás egyéb résztvevőjére vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel a támogatóra is alkalmazni kell. Indokolás: A Ket. 40/B. (1)-(7) bekezdései, hatályos 2014. március 15-től. 5.5.2.8. Adatkezelés az eljárás során 85. oldal harmadik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A hatóságnak a hatósági eljárás tartama alatt, illetve a hatóság által nyújtott szolgáltatás teljesítése során különösen az iratokba való betekintés engedélyezésénél, a tárgyalás során, a döntés szerkesztésénél és a döntés hirdetményi úton való közlésénél és azt követően is gondoskodnia kell arról, hogy a törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok (együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. Indokolás: A Ket. 17. (1) bekezdés, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.5.2.8. Adatkezelés az eljárás során 85. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Ket. alkalmazásában törvény által védett titok a minősített adat, továbbá az üzleti, a bank-, a biztosítási, az értékpapír-, a pénztártitok, a fizetési titok, az adótitok, a vámtitok, valamint a magántitok. A hivatás gyakorlásához kötött titok különösen az orvosi, ügyvédi, közjegyzői, lelkészi egyházi személyi hivatás továbbá az egyházi személy és a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja hivatásának gyakorlásához kötött titok. Indokolás: A Ket. 172. g) és l) pontja, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.5.2.8. Adatkezelés az eljárás során 85. oldal ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az adatkezelés Ket.-ben foglalt szabályai szerint a hatóság az eljárása során, illetve az általa nyújtott szolgáltatás teljesítésekor jogosult a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosítása céljából nevének; születési nevének; születési idejének; születési helyének; anyja nevének; 11
lakcímének, valamint külön törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben helyi önkormányzat rendeletében meghatározott személyes adatának kezelésére. Indokolás: A Ket. 17. (2) bekezdése, hatályos, 2014. január 1-jétől. 5.5.2.8. Adatkezelés az eljárás során 85. oldal hatodik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Emellett a hatóság törvény eltérő rendelkezése hiányában jogosult az eljárás lefolytatásához, illetve a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok megismerésére és kezelésére, jogosult az eljárás lefolytatásához szükséges védett adat megismerésére, illetve az eljárás, illetve a szolgáltatás nyújtása során a személyes adatot és a védett adatot az ugyanazon ügyben folyó, a Ket.-ben szabályozott eljárások kivételével csak akkor továbbíthatja más szervhez, ha azt törvény megengedi, vagy ha az érintett ehhez hozzájárult. A hozzájárulást ilyenkor az érintett ún. ügyintézési rendelkezésben, továbbá ha jogszabály lehetővé teszi, akkor az érintett elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett telefonon is megadhatja. Indokolás: A Ket. 17. (3)-(5) bekezdése, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.5.2.8. Adatkezelés az eljárás során 87. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: Emellett érdemes azt is kiemelnünk, hogy az erre irányuló indokolt kérelem esetén a hatóság elrendeli a tanú, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, a támogató és a hivatalbóli eljárást kezdeményező személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést kizárólag a kérelmet előterjesztővel kell közölni. Indokolás: A Ket. 39/A. (1) bekezdése, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.8. A HATÓSÁG DÖNTÉSEI 5.8.1. A HATÓSÁGI DÖNTÉSEK FAJTÁI 106. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az első fokú eljárás végén a hatóságnak meg kell hoznia az adott ügyben a döntését. A Ket. a döntések különböző fajtáit különbözteti meg: a hatóság az ügy érdemében 12
határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul és ellenérdekű fél az első fokú eljárásban nem vett részt, az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást. Indokolás: A Ket. 71. (2) bekezdése, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.8.1. A HATÓSÁGI DÖNTÉSEK FAJTÁI 110. oldal hatodik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az ügyfél kérelmére a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az egyébként feladatkörébe tartozó eljáráshoz kapcsolódóan a hatóság valamilyen tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. Indokolás: A Ket. 83. (1) bekezdése, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.9. JOGORVOSLAT ÉS DÖNTÉS-FELÜLVIZSGÁLAT A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN 5.9.1. A KÉRELEMRE INDULÓ JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK 5.9.1.1. A fellebbezés 116. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Vannak azonban olyan esetek is, amikor nincs helye fellebbezésnek: ha az ügyben törvény azt kizárja; az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen; jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben; ha az első fokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv, önállóan szabályozó szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta; törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést központi államigazgatási szerv vezetője hozta; a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi ClXXXiX. törvény 51. (4) bekezdésében meghatározott helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerint kiszabható közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen; a Ket. 98. (1a) bekezdése alapján benyújtott fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén. 13
Indokolás: A Ket. 100. (1) bekezdés g) pontja, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.9.1.1. A fellebbezés 116. oldal utolsó (áthúzódó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: A végzés fő szabály szerint nem támadható meg fellebbezéssel, csak a határozat elleni fellebbezésben sérelmezhető. Ez azt jelenti, hogy az alábbi néhány kivételtől eltekintve a végzések ellen nincs helye önálló fellebbezésnek. Az önállóan megfellebbezhető végzések köre az alábbi: az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló; a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító; az eljárást megszüntető; az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott felfüggesztését kimondó vagy a felfüggesztésre irányuló kérelmet elutasító; az ügyintézési határidő túllépésével kapcsolatos; az eljárási bírságot kiszabó; a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító; az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott és a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló első fokú végzés. Indokolás: A Ket. 98. (3) bekezdés d) pontja, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.9.1.1. A fellebbezés 117. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni (fellebbezés benyújtásának telefonon hangkapcsolatot biztosító úton, ideértve a telefont, vagy írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton nincs helye), de a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról írásban, illetve szóban lemondhat: a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha jogszabály lehetővé teszi az ügyfél elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett az ügyfél a lemondó nyilatkozatát telefonon is megteheti. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. Ha az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújtott be, a határidő az ennek helyt adó döntés jogerőssé válását követően kezdődik. Ha az ügyfél költségmentesség iránti kérelmet nyújtott be, a határidő a döntés jogerőssé válását követően kezdődik. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál nyújtották be, a felterjesztésre nyitva álló határidő a fellebbezésnek az első fokú döntést hozó hatósághoz érkezésével kezdődik. Indokolás: A Ket. 99. (3) bekezdése, hatályos 2014. január 1-jétől. 14
5.9.1.1. A fellebbezés 117. oldal utolsó (áthúzódó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Ket. azt is meghatározza, mikor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá a döntés. Így többek között akkor, ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges, a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével járna, vagy például a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik. A hatóság a döntésében ilyenkor a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságról külön rendelkezik, és azt meg is indokolja, valamint rendelkezik a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról. Ha az ilyen döntésben a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás megindítására csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor. Indokolás: A Ket. 101. (5) bekezdés c) pontja, hatályos 2014. március 15-től. 5.9.1.1. A fellebbezés 118. oldal hetedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Amennyiben a fellebbezési kérelem megfelelő, és az első fokú hatóság azt nem kívánja saját hatáskörben módosítani vagy visszavonni, az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezést a fellebbezési határidő leteltétől számított 8, szakhatóság közreműködése esetén 15 napon belül terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult, másodfokú hatósághoz. A felterjesztésre abban az esetben nem kerül sor, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja; a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja; a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. Az elsőfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően tájékoztatja a nem fellebbező ügyfelet arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé. Ha a fellebbezést valamennyi fellebbező ügyfél visszavonta, a hatóság erről tájékoztatja a nem fellebbező ügyfelet. Indokolás: A Ket. 102. (7) bekezdése, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.9.1.2. A bírósági felülvizsgálat 120. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: A keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az első fokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat vagy végzés közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A végzés bírósági 15
felülvizsgálatának van helye, ha e törvény alapján a végzés önálló fellebbezéssel támadható, és törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben kizárja a fellebbezést, valamint a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. Ha a Ket. szerint az ügyfél szerződésszegése folytán a hatósági szerződés hatósági határozatnak minősül, a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt e határozat végrehajtásának elrendeléséről szóló végzés kézhezvételétől kell számítani. Indokolás: A Ket. 109. (1a) bekezdése, hatályos, 2014. január 1-jétől. 5.9.1.3. Az újrafelvételi eljárás 122. oldal ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. E döntést közölni kell azzal, akivel a jogerős döntést közölték, és ellene jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye. Amennyiben a hatóság az újrafelvételi kérelemnek helyt ad, az ügyfelet olyan eljárásjogi helyzetbe kell hozni, mint amilyenben akkor lenne, ha már a korábbi határozat meghozatalakor ismerte volna az újrafelvételi eljárás alapjául szolgáló tényt, adatot vagy bizonyítékot. Ha az újonnan ismertté vált tények alapján a jogerős határozatban megállapított kötelezettség elrendelésének részben vagy egészben nem lett volna helye, az újrafelvételi eljárásban intézkedni kell a kérelem benyújtásáig, illetve a végrehajtás felfüggesztéséig történt teljesítéssel (végrehajtással) kialakult helyzet rendezéséről, a kötelezettnek alaptalanul okozott joghátrány megszüntetéséről, az okozott kár és eljárási költség megtérítéséről, valamint a személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetéséről. Az újrafelvételi kérelem alapján hozott döntésnek nem akadálya a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelme. Indokolás: A Ket. 112. (9) bekezdése, hatályos 2014. március 15-től. 5.10. A VÉGREHAJTÁS 5.10.1. A VÉGREHAJTÁS ELŐFELTÉTELEI ÉS MEGINDÍTÁSA, FOGANATOSÍTÁSA 5.10.1.2. A végrehajtás megindítása és foganatosítása 130. oldal második bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Ket. speciális rendelkezése, hogy amennyiben a pénzfizetési kötelezettség olyan közigazgatási bírság, melyet a helyi önkormányzat képviselő-testülete által önkormányzati rendeletben meghatározott hozott rendelet alapján, tiltott, közösségellenes magatartás természetes személy elkövetőjével természetes személlyel szemben szabtak ki, akkor a közigazgatási bírságot kiszabó hatóság a pénzfizetési kötelezettség végrehajtását követő ingóvégrehajtás helyett a meg nem 16
fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásáról rendelkezhet. A meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe 5.000 forintonként 6 óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett közigazgatási bírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni. Indokolás: A Ket. 131. (1a) bekezdése, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.10.2. A VÉGREHAJTÁSI SZAKASZ EGYÉB SPECIÁLIS SZABÁLYAI 5.10.2.1. A biztosítási intézkedés; a végrehajtási eljárás felfüggesztése és megszüntetése 134. oldal utolsó előtti bekezdése az alábbiak szerint módosul: A végrehajtást megindító hatóság a végrehajtást megszünteti, ha a végrehajtható döntést visszavonták, megsemmisítették vagy hatályon kívül helyezték; jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható; a végrehajtáshoz való jog elévült; a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri; a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható; a végrehajtást foganatosító szerv a pénzkövetelést a pénzforgalmi szolgáltatóra vagy a munkáltatóra vonatkozó felelősségi szabály alapján vagy a kötelezett tartozásaiért külön törvény alapján helytállásra kötelezettel szemben érvényesítette; a hatóság a jogutódlásra tekintettel a teljesítési határidőt a végrehajtás elrendelését követően meghosszabbította; a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett, illetve a kötelezett ellen felszámolási eljárás indult, vagy a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltását elrendelő határozatban foglaltaknak eleget tett a kötelezett az eljárás tárgyát képező kötelezettséget teljesítette; törvény vagy kormányrendelet a végrehajtás megszüntetését egyéb okból lehetővé teszi. Indoklás: A Ket. 141. (1) bekezdés i) pontja, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.11. A KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG, A HELYSZÍNI BÍRSÁG ÉS AZ ELKOBZÁS ALKALMAZÁSÁNAK ELJÁRÁSJOGI ALAPJAI 135. oldal utolsó előtti bekezdése az alábbiak szerint módosul: Ennek keretében jogszabály eltérő rendelkezése hiányában mérlegeli különösen: a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét; a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát; 17
a jogsértéssel érintettek körének nagyságát; a jogsértő állapot időtartamát; a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát; a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. A helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határa a jogsértő személyétől függően természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet. A közigazgatási bírság felső határát az önkormányzati rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani. Indokolás: A Ket. 94/A. (1a) bekezdése, hatályos 2014. január 1-jétől. 5.12. AZ ELJÁRÁSI KÖLTSÉG ÉS ANNAK MEGELŐLEGEZÉSE, VALAMINT VISELÉSE AZ ELJÁRÁS SORÁN 138. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az eljárási költség előlegezése tekintetében érdemes kiemelnünk, hogy kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költséget ha jogszabály másként nem rendelkezik a kérelmező ügyfél előlegezi meg. Több azonos érdekű ügyfél esetén az ügyfelek eltérő megállapodásuk hiányában egyetemlegesen felelősek az egyéb eljárási költség előlegezéséért. Az ügyfél az előleg összegét letétbe helyezi a hatóságnál. Az eljárás során a támogatóval kapcsolatban felmerült költségeket a támogatott előlegezi és viseli. Indokolás: A Ket. 40/B. (8) bekezdése, hatályos 2014. március 15-től. 18