Az elosztott termelés szabályozási környezete

Hasonló dokumentumok
Zöldenergia szerepe a gazdaságban

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Háztartási méretű kiserőművek és a villamos energia törvény keretei

A szélenergiából villamos energiát termelő erőművek engedélyezése

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A Kormány 391/2015. (XII. 11.) Korm. rendelete egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Az energiarendszerrel együttműködő fogyasztó a szabályozó szemével

L 165 I Hivatalos Lapja

Elvárások Valóság Hogyan alakul az új villamos energia törvény?


Háztartási méretű kiserőművek és Kiserőművek

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Nagyok és kicsik a termelésben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

Háztartási méretű kiserőművek és a tapasztalatok. Pénzes László ELMŰ Hálózati Kft. Tervezési osztály

A villamosenergia-piac szabályozása, a piacnyitás tapasztalatai

Kihívások, előttünk álló feladatok a Hivatal szemszögéből

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

A fenntartható energetika kérdései

A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés jelenleg hatályos jogi szabályozása Magyarországon

Decentralizált megújuló alapú villamos energiatermelés helyzete és feladatai Magyarországon

31997 R 0118: A Tanács i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, , 1. o.), az alábbi módosításokkal:

Az időjárásfüggő egységek integrációjának hatása a magyar villamosenergia-rendszerre

A Kenyeri Vízerőmű Kft. 478/2008. számú kiserőművi összevont engedélyének 1. sz. módosítása

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatása

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések

AZ IDŐJÁRÁSFÜGGŐ EGYSÉGEK INTEGRÁCIÓJÁNAK HATÁSA A MAGYAR VILLAMOS ENERGIA RENDSZERRE

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

Megvitatandó napirendi pontok (II.)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

KÖZPONTI OKOSHÁLÓZATI MINTAPROJEKT

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Elsődleges energiaforrás megváltoztatására vonatkozó engedély

AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

PIACI MŰKÖDÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARBAN

Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Az Otthonteremtési Program hatásai

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.:

93/2004. (VII. 9.) GKM rendelet

Magyar Energetikai Társaság 3. Szakmai Klubdélután

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

Lakossági OKOS MÉRÉS kommunikáció. Hackl Mónika Kommunikációs vezető MAVIR ZRt.

A városi energiagazdálkodás és a szabályozó hatóság Budapest november 25. Horváth Károly vezető-főtanácsos

Megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal szemszögéből

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az EUREKA és a EUROSTARS program

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara pályázatot ír ki 2015/2016. tanévi Erasmus+ oktatói mobilitási programban való részvételre.

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros május 3. 1

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

Töltőtelepítés, illetve üzemeltetés engedélyeztetési eljárás

A nemzeti fejlesztési miniszter 4/2011. (I. 31.) NFM rendelete a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzésérõl

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Hő- és villamos energiát kapcsoltan termelő kiserőművek (50 MW névleges villamos teljesítmény alatti erőművek) engedélyezése

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

Belső piaci eredménytábla

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

Tervezzük együtt a jövőt!

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Átírás:

Az elosztott termelés szabályozási környezete A villamosenergia-ellátás új technológiai lehetőségei 2006. november 30. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály grabnerp@eh.gov.hu Tartalom Technológiai lehetőségek Jogi lehetőségek a hatályos szabályozás alapján Összegzés

Termelők a piacon (teljesítőképesség arányában) Ország A legnagyobb A 3 legnagyobb Ország A legnagyobb A 3 legnagyobb Ausztria 45% 75% Luxemburg nincs adat nincs adat Németország 30% 70% Görögország 100% 100% Egyesült Királyság 20% 40% Írország 85% 90% Svédország Lengyelország 15% 35% Norvégia Csehország 65% 75% 15% 40% Finnország Szlovákia 75% 85% Dánia Magyarország 30% 65% Franciaország 85% 95% Szlovénia 75% 85% Olaszország 55% 75% Észtország 90% 100% Spanyolország 40% 80% Lettország 95% 100% Portugália 65% 80% Litvánia 50% 80% Hollandia 25% 80% Ciprus 100% 100% Belgium 85% 95% Málta 100% 100% Kerekített értékek Forrás: EU Bizottság Éves beszámoló a a belső villamosenergia- és földgázpiacról, 2005 Konvergáló technológiák és infrastruktúrák Forrás: EPRI

Az infrastruktúra jövője XX. század technológiája Elektromechanikus rendszerek Egyirányú kommunikáció (vagy nincs) Centralizált erőműfejlesztés Sugaras topológia az elosztóhálózat döntő részén Viszonylag kevés mérési pont és ezek többsége sincs on-line módon feldolgozva A beavatkozások jelentős része manuálisan történik Viszonylag szűk körben alkalmaznak döntéstámogató rendszereket Korlátozott árinformációk XXI. század technológiája Digitális rendszerek Kétirányú kommunikáció Decentralizált erőműfejlesztés Hurkolt topológia az elosztóhálózat döntő részén Sok mérési pont és kiterjedt on-line adatfeldolgozás Elterjedt alkalmazása a különféle automatizált berendezéseknek A döntéstámogató és állapotbecslő rendszerek kiterjedt alkalmazása Folyamatos árinformációk Forrás: Mauch, K., Foss A.: Smart Grid Technology Overview, 2005 Átalakuló üzemirányítási lehetőségek Jelen Jövő Forrás: Mauch, K., Foss A.: Smart Grid Technology Overview, 2005

Az érintett szabályozási területek Erőművek engedélyezése Megújulók, valamint a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelők támogatási rendszere EU jogi vonatkozások További hatóságok szerepe A Kereskedelmi Szabályzat lehetőségei Néhány fogalom Erőmű: olyan energia-átalakító létesítmény, amely energiahordozó, így különösen szén, szénhidrogén, hasadó anyag, megújuló energiaforrás, hulladékból nyert energia felhasználásával villamos energiát termel [VET] Kiserőmű: az 50 MW teljesítmény alatti erőmű [VET] Erőműegység: technológiailag önálló egységként kezelhető, közcélú villamos hálózati csatlakozással rendelkező, villamosenergiatermelésre (is) alkalmas berendezés (kazán és/vagy erőgép és generátor), vagy berendezéscsoport az adott telephelyen [56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet] Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében [VET] Szélerőmű park: azon szélerőművek összessége, amelyek ugyanazon tulajdonos tulajdonában vannak, és amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz vagy közvetlen vezetékhez ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak [Vhr].

Engedélyezési környezet a VET alapján [51. (1)] 0,5 MW P < 50 MW Elsődleges energiaforrásának megválasztása, Elsődleges energiaforrásának megváltoztatása, Létesítése Villamosenergia-termelése, Villamos energia termelésének szüneteltetése, Villamos energia termelésének megszüntetése Kiserőmű megszüntetése P 50 MW Elsődleges energiaforrásának megválasztása, Elsődleges energiaforrásának megváltoztatása, Létesítése, Villamosenergia-termelése, Villamosenergia-termelésének szüneteltetése, Erőmű megszüntetése Az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő: Bővítése Teljesítményének növelése Egyszerűsített engedélyezési eljárás A Hivatal a kiserőmű elsődleges energiaforrásának megválasztására, a létesítésére és a villamosenergia-termelésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban, összevontan adja ki. [VET 52/A. ] Az egyszerűsített engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. [VET 52/D. ]

Általános engedélyezési szempontok [Vhr 33. ] Villamosenergia-termelés és az erőmű megszüntetése nem ütemezhető oly módon, hogy az veszélyeztesse a szabadpiaci versenyt, egyes területek villamosenergia-ellátását, illetve az azzal kapcsolt távhő fogyasztását, Az elsődleges energiaforrás-felhasználás mérséklése érdekében csak a korszerű technikának megfelelő hatásfokot elérő erőművek létesíthetők, Ne veszélyeztesse az ország egyes energiahordozókkal való folyamatos, biztonságos ellátását, Előtérbe kell helyezni a kapcsolt energiatermelést, valamint a megújuló energiaforrásból és hulladék energiával történő villamosenergia-előállítást, A villamosenergia-termelés módja és üzemviteli viszonyai ne veszélyeztessék a szabadpiaci versenyt, egyes területek villamosenergia-ellátását. Speciális szabályok megújulók (1) A kötelezően átveendő villamos energia mennyiségét a Hivatal az erőmű létesítési és termelői működési engedélyében, illetve a kiserőművi összevont engedélyben határozza meg. [Vhr. 41/A. (1)] Figyelembe kell venni [VET 19., Vhr. 41/A. (2)] : Magyarország nemzetközi vállalásait a megújuló villamosenergiatermelésre, A megújuló energiaforrásból előállított villamos energia versenyképességét, Az egyes energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, az adott technológiának a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott működésére gyakorolt hatását, A villamosenergia-fogyasztók teherviselő képességét, A rendszerirányítónak a Vhr 41/B. (1) bekezdése alapján adott nyilatkozatát, A közüzemi nagykereskedő, illetve a közüzemi szolgáltató közüzemi villamosenergia-ellátási kötelezettségének mértékét, Az adott beruházáshoz igénybe vett egyéb támogatás mértékét.

Speciális szabályok megújulók (2) A kötelezően átveendő villamos energia mennyiségének, valamint a működési engedély időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni a beruházás várható megtérülését A VET 95/A. -ában meghatározott szabályok szerinti átvételi ár és a külön jogszabályban meghatározott ártámogatási rendszer figyelembevételével úgy kell eljárni, hogy az erőmű, kiserőmű által igénybe vett támogatás nem haladhatja meg a hatékonyan működő erőmű, kiserőmű beruházáshoz kapcsolódó értékcsökkenési leírásának és a működéshez szükséges nyereségnek az összegét. Jogharmonizációs feltételek A Közösség alkotta jogforrások fő formái a rendelet, az irányelv és a határozat. A rendelet elfogadástól kezdve kötelező erővel bír a tagállamokban, ez a közösségi jogalkotás legerősebb formája (közvetlenül alkalmazhatók, az egyes nemzeti jogrendek részévé válnak). Az irányelvek általános jelleggel fektetik le az egyes közösségi célkitűzéseket, melyeket a tagállamoknak kell átültetni a nemzeti jogrendjeikbe. Az acquis communautaire (közösségi vívmányok) részét képezi az Európai Bíróság esetjoga is. A tagállamok eltérő szabályainak puszta ténye (ha az a közös piac létrehozására és működésére hatással van) elegendő alapot biztosít a Római Szerződés 94. cikkelye alapján történő harmonizációra.

A legfontosabb Közösségi jogszabályok (villamos) A villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről (1228/2003/EKr) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (2003/54/EK) a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacion való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról (2004/8/EK) a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról (2001/77/EK) az üvegház hatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelemi rendszerének létrehozásáról és a 96/91/EK tanácsi irányelv módosításáról (2003/87/EK) A speciális szabályok szerepe az EU jog alapján A Római Szerződés 87. cikkelye szerint állami támogatásnak minősül bármilyen típusú támogatás, melyet az állam nyújt, vagy állami forrásból finanszíroznak, és egyes vállalkozások vagy termelési ágak kedvezményezésével a tagországok közötti kereskedelemben torzítja, vagy torzíthatja a fennálló versenyt. A Szerződés 87. cikkelyének 2. és 3. bekezdése lehetőséget biztosít a támogatási tilalom feloldására egyes esetekben, így például a közösségi környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához nyújtott támogatások esetében is. Az 2001/77/EK Irányelv 4. cikke alapján a Bizottság a Szerződés 87. és 88. cikkének sérelme nélkül értékeli a tagállamokban megvalósított támogatási rendszerek alkalmazását. A Bizottság értékelésének szempontjait a környezetvédelem állami támogatásáról szóló Közösségi Iránymutatás (2001/C 37/03) tartalmazza.

További hatóságok szerepe A Hivatalnak be kell nyújtani a csatlakozási szerződés eredeti vagy hiteles másolati példányát és nyilatkozni kell a szükséges egyéb engedélyek meglétéről [Vhr 15/b melléklet] A legfontosabb egyéb engedélyek a csatlakozási szerződéshez: Az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye(k) a környezeti hatásvizsgálatról és az egységes környezethasználati engedélyezésről szóló 317/2005. (XII.25.) Korm. Rendelet alapján Építési engedély (nem elvi engedély!) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és a 297/2005. (XII.23.) Korm. rendelet alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivataltól, mint a sajátos energiaellátási építmény esetén jogosultsággal rendelkező hatóságtól A mérlegköri elszámolás alapjai A termelő, a kiserőmű üzemeltetője köteles mérlegkört alakítani vagy valamely mérlegkörhöz csatlakozni, ha egyik mérlegkörhöz sem csatlakozik, önálló mérlegkörnek minősül [Vhr 27. ] Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. [Vhr 27. ] A kötelező átvétel elszámolása mérés alapján történik és az erőműegységből kiadott villamos energia átvételére vonatkozik. Részletes szabályok a Kereskedelmi Szabályzatban Mérlegkörök között csak menetrend alapú tranzakció lehetséges A kötelező átvétel keretében termelő erőműnek és az átvevőnek egy mérlegkörbe kell tartoznia.

Rendszerszintű szolgáltatások Jelenlegi helyzet Tervezett állapot Primer Szekunder Perces Órás MAVIR felelősség Primer Szekunder Perces Órás MAVIR felelősség Már ma is lehetséges a fogyasztói szerepvállalás! Összegzés A jelenlegi jogszabályok az erőmű, erőműegység, elszámolási pont fogalom rendszer alapján állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket, amely kevés lehetőséget ad a technológiai fejlődés követésére. Jelenleg nincs megfelelő szabályrendszer a kötelező átvétel keretében termelők külön mérlegkörben történő elszámolására. A mérlegkör rendszer szabályai területi kötöttségektől mentes összefogási lehetőséget biztosítanak. A mérlegkörök kiegyenlítő energia elszámolása csak minden körre egységes formában alkalmazhat. A hatósági áras kiegyenlítő energia torz ösztönző rendszert teremt. Az egyes energetikai termékek árképzési anomáliái súlyos rendszerbiztonsági kockázatokat is jelenthetnek. Órás és perces tartalékok tekintetében a fogyasztónál rendelkezésre álló szabályozási képesség már ma is felajánlható. A tartaléktartás felelőssége átgondolandó.

Köszönöm a figyelmüket! Dr. Grabner Péter osztályvezető grabnerp@eh.gov.hu www.eh.gov.hu