Idegsejtek közötti kommunikáció

Hasonló dokumentumok
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

Sejtek közötti kommunikáció

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Szignalizáció - jelátvitel

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Sejtek közötti kommunikáció

Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

Egy idegsejt működése

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK

A somatomotoros rendszer

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Membránpotenciál, akciós potenciál

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel

Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Érzékszervi receptorok

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György

Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai

RECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)

Jelátviteli útvonalak 1

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

Membránszerkezet. Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Folyékony mozaik modell. Membrán-modellek. Biofizika szeminárium

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

MEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL. Biofizika szeminárium

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Biológiai membránok és membrántranszport

16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011

Speciális működésű sejtek

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

-Két fő korlát: - asztrogliák rendkívüli morfológiája -Ca szignálok értelmezési nehézségei

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

TÁMOP /1/A

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

A kémiai szinapszis (alapok)

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Jelátvitel az idegrendszerben:

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben

22. Az idegrendszer működésének alapjai. Az idegszövet felépítése

Sejtek membránpotenciálja

A sejtek membránpotenciálja (MP)

Hormonok hatásmechanizmusa

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

Átírás:

Idegsejtek közötti kommunikáció

Idegrendszer funkcionális alapegysége: neuron (idegsejt)

Neuronok morfológiája:

Morfológia leírása: Soma és dendritek geometria leírása: dendritek száma, elágazások száma dendrit hossz: összes dendrité, illetve egyes dendritek hossza a szómától a dendrit terminálig dendrit átmérő: viszonya a denrit hosszához: morfotonikus hossz: X=2l/d½, dendritek átmerője elágazásban. dendrit tüskék nagysága, sűrűsége, alakja: fonál, gomba, perforált. Morfológiai leírás: a potenciálváltozások terjedése szempontjából fontos paraméterek leírását tartalmazza.

Dendriten kialakuló helyi potenciálváltozások és azok terjedése a szómára Hausser és mtsai Science 290 739 2000 DOI: 10.1126/science.290.5492.739

Axon geometriája: Axonmembránon nagy menniségben találunk ioncsatornát. A geometriai paraméterek mellett ezek sűrűsége is alapvető jelentőségű az akciós potenciál terjedése szempontjából. Axonátmérők aránya az elágazás után a Rall szabály szerint számolt GR=1 Az elágazás nem okoz késleltetést és amplitúdóváltozást (felső ábra). Ha GR > 1 akkor az elágazás után nem biztos, hogy mindkét axonágon tovaterjed az akciós potenciál, és ha igen, akkor is késleltetve (alsó ábra). GR = (d3/2daughter 1 + d3/2daughter 2)/d3/2mother

Neuronok kapcsolatai: Közvetlen: szomszédos sejtek citoplazmája összeköttetésben van pl gap junction-on keresztül Közvetett: Nincs fizikai kapcsolat a két idegsejt között. Neurotranszmitterek és mediátorok közbeiktatásával

Gap junction Kis molekulák közvetlen forgalma: Gyors információ terjedés (gyorsabb mint a szinapszis) Másodlagos hírvivők diffúziója

Idegsejtek kapcsolata: szinapszisok

Akciós potenciál (AP) kialakulása: Sejtmembrán töltéssel rendelkező részecskéket, ionokat nem enged át, csak nagyon korlátozott mértékben, leginkább a K+ ionok tudnak átszivárogni. Többi ion csak ioncsatornákon keresztül jut át. Membránpotenciál: Minden élő sejtben kialakul a membrán külső és belső oldala között potenciálkülönbség, értéke -20 és -100 mv közé esik. A sejt belsejében K+ és fehérje anionok, kívül főleg Na + és Cl- ionok találhatók. Nagyon sok transzportfolyamattal és az akciós potenciállal Na + kerül a sejtbe, ezeket a Na+-K+-pumpa távolítja el, 1 ATP elbontásakor 3 Na + ion helyett 2 K+ iont hoz be. Depolarizáció: a nyugalmi potenciál pozitívabb lesz: serkentés Hiperpolarizáció: nyugalmi potenciál még negatívabb lesz: gátlás

Küszöbpotenciál: az a membránpotenciál érték amelyen egy ioncsatorna kinyit és átengedi az ionokat. Serkentő stimulusok alakíthatnak ki AP-t, ha elérik a küszöbértéket. Ekkor kinyílnak a gyors Na+-csatornák, Na+ "zúdul be" a sejtbe, a membránpotenciál pozitívabbá válik, (0 felett beszélünk túllövésről). A gyors Na+-csatornák egy bizonyos idő múlva zárnak (tranziensek) viszont a depolarizáció K+-csatornák kinyílását eredményezi, K+ ionok kiáramlása repolarizálja a sejtet, visszaáll a nyugalmi potenciál sokszor úgy, hogy előtte még kicsit negatívabb is lesz (utóhipelpolarizáció). AP végigfutott az axonon, végül az axonvégződésben található szinaptikus hólyagok exocitózisát eredményezi.

Akciós potenciál jellemzői: Minden vagy semmi törvénye: Ha a neuron nem éri el a küszöbpotenciált, nem lesz akciós potenciál, ha eléri a küszöb potenciált, akkor az axonban, egy neurontípusra jellemző paraméterekkel rendelkező, akciós potenciál keletkezik, ami veszteség nélkül fut végig az axonon. Aktivitás erősségét akciós potenciál frekvenciája, vagy az akciós potenciált kialakító neuronok száma kódolja.

Közvetett:

Lépései: Jelmolekula szintézise: kulcs enzim (prekurzorok - peptid hormonoknál) Jelmolekula felszabadítása: pl vezikulák Transzport: karrierek (apoláros molekulák esetén) Jelérzékelés: receptorok a sejtmembránon vagy a citoplazmában Effektor rendszerek aktiválódása Jelmolekula eltávolítása: visszavétel, felvétel, extracellulárisan lebontás (Jelmolekula kritériuma, hogy az öt tulajdonsággal rendelkezzen)

Jelátvitel típusai: Átfedések: ugyanaz az anyag lehet hormon és neurotranszmitter is (noradrenalin, NPY, CCK, szomatosztatin) Növekedési faktorok: autokrin, parakrin és endokrin (EGF)

nincsen célzott információ áramlás, jelmolekula a szállító közeggel mindenhová eljut. Koncentrációja alacson, jelfelfogó receptor nagy érzékenységű lassú

Célzott, Lokálisan magas koncentráció Gyors Jelzés időtartalmát sokszor a lebontás limitálja Alacsony affinitású receptorok Parakrin/Autokrin: nagyobb koncentráció és gyorsabb válasz mint az endokrinnél de nem éri el a neurokrin szintjét

Receptorok: Specifikusak: sokszor az adott anyag egyetlen konformációját kötik Adaptációra képesek: deszenzitizálás, up- és downreguáció Integráns membránfehérjék: két funkciós rész: jelfelfogásra illetve jelátvitelre: szignáltranszdukció beindítására alkalmas részek. Típusok: Citoplazmatikus: szteroidok, tiroxin, retinsav A hidrofób ligandok receptor átdiffundálnak a plazmamembránon és a citoplazmában vagy a sejtmagban lévő intra-celluláris receptorokhoz kötődnek. hordozó fehérje sejtmag

Membrán kötött: lipofil molekulát kötő: prosztaglandinok receptora integráns ioncsatornát tartalmazó receptorok: kis hidrofil molekulák metabotróp: peptidek kis hidrofil molekulák A hidrofil ligandok a sejtfelszíni receptor plazmamembrán receptorokhoz kötődnek. hidrofil szignál molekula sejtmembrán

Sejtfelszíni receptorok: 1. Ioncsatorna receptorok: pl. acetilkolin, GABA, glutaminsav, hatás ligand kötéskor: konformáció változás csatorna nyitás/zárás depolarizáció: Na+, hiperpolarizáció: Cl-, K+ NMDA: csatornában Mg2+, depolarizációkor engedi át a Na+, K+ Ca2+, 2. G fehérjékkel kapcsolt receptorok, pl. epinefrin, szerotonin, glukagon, glutaminsav hatás a ligand kötésekor: enzim aktiválás vagy gátlás, (camp) ioncsatorna nyitás/zárás (K+)

Sejtfelszíni plazmamembrán receptorok Glikoproteinek, gyakran több alegység és egyéb fehérjék kapcsolódnak (szignaloszóma). Receptorszám: néhány száz - 105 Elhelyezkedés: lokalizált Receptor családok: GABA-A, G fehérje kapcsolt 7TM receptorok, Ies és II-es típusú intracelluláris receptorok

GABA-A receptor: internáns ioncsatornát tartalmazó receptorok 5 fehérje alegség: ioncsatorna, 2 ligandkötőhely kialakítása, kinetikai sajátosságok, moduláló anyagok szabályozása.

G-fehérje kapcsolt 7TM membránreceptorok szerkezete

Ioncsatornához kapcsolt G protein receptorok:

adenilát cikláz aktiválást és camp szintézist kiváltó receptorok Szerotonin hatására kialauló camp szint

Szaglóreceptoron keresztüli jelátvitel Illatanyag 7TM rece ptor G(olf) Ade nilát ciklá z Aden ilát ciklá z Na+ camp-kapuzott Ca2+ ioncsatorna Na+ Ca2+

Fotoreceptoron keresztüli jelátvitel Fény Rodop szin Foszfodieszteráz Transzducin Na+ camp Ca2+ kapuzott ioncsatorna

GABA-B receptorok 7-transzmembrán receptor G- protein kapcsolt heterodimer GABAB1 köt csak GABA-t vagy agonistákat intracelluláris rész egyéb moduláló fehérjéket köt: felszínre jutást. Aktivitást szabályozzák többek között

Intracelluláris receptorok DNS-kötő domén NH2 DBD Zsanér Ligandkötő és dimerizációs domén LBD COOH

A LIGAND SZEREPE: I TÍPUSÚ RECEPTOR R R R HRE HSP90 - Hormon Szteroid hormon receptorok HRE HSP90 + Hormon

Szteroid hormonok által kiváltott receptor közvetített transzkripció indukció Citoplazma hsp90 Pre-iniciációs komplex Ko-aktivátor fehérje(k) HRE TATA box Sejtmag

A LIGAND SZEREPE: II TÍPUSÚ RECEPTOR R R HRE - Hormon R R HRE + Hormon Tiroxin Receptor (TR) D Vitamin Receptor (VDR) Retinsav Receptor (RAR)

Receptor-ligand kötés: Gyenge kötés (gyors disszociációt tesz lehetővé) Dinamikus egyensúly: kötött és disszociált állapotban levő ligandok Ligandok kicserélhetőek és leszoríthatóak. Specificitás: Megfelelő alakú és töltésmintázatú anyagok köthetnek be Átfedés: FSH TSH glükokortikoidok mineralokortikoidok Megfelelő biológiai válasz kialakítása

Affinitás jellemzése: Disszociációs konstans: KD=[R] *[H]/[RH] 10-8 10-7 M KD: az a ligand koncentráció amelynél a recepttorok feléhez ligand kötődik Fiziológiás és effektív ligand koncentráció Telítési görbe

Életidő szerepe

Ligand analógok: Agonisták: mimikálják a hormon hatását kötőnek a receptorhoz és normális választ okoznak Antagonisták: kötődnek, de nem váltják ki a hormon indukált hatásokat a természetes hormonok inhibitorai mert elfoglalják a kötési helyeket