A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás Összefoglalás, 2015 március 2016 április Hajósy Adrienne Nők a Balatonért Egyesület Fonyód, 2016. április 19.
A Víz keretirányelv és a társadalom A Víz-keretirányelv különlegessége, hogy tételesen rögzíti a vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez kötődő civil jogosítványokat. Ennek egyszerű és praktikus okát tételesen is kimondja a keretirányelv preambulumának 14. pontja: "Ezen irányelv sikere a közösségi, a tagállami és a helyi szintű szoros együttműködéstől és összehangolt intézkedésektől, valamint legalább ennyire az információktól, a konzultációktól és a nyilvánosság - ide értve a vízhasználókat is - bevonásától függ." A keretirányelv preambulumának 46. pontja - a terv sikerének előmozdítására - a nyilvánosság bevonásának feltételeit ismerteti, és megfogalmazza a tervezők és a civilek egyenjogúságának követelményét: "Ahhoz, hogy biztosítható legyen a nyilvánosság részvétele, beleértve a vízhasználókat is, a vízgyűjtőgazdálkodási tervek kialakításában és korszerűsítésében, szükséges biztosítani a megfelelő információkat a tervezett intézkedésekről, és tájékoztatást kell adni azok végrehajtásának előrehaladásról, hogy a nyilvánosságot be lehessen vonni még a szükséges intézkedések felőli végső döntések meghozatala előtt."
A Balaton és a vízgyűjtője A Balaton különleges természeti kincsünk. Sérülékenysége különleges átlagmélység / felület hányadosának következménye. A szám: 3,3 m / 589 km 2 = 0,0000000056. A felelősségünket növeli, hogy a Balaton teljes vízgyűjtője az országhatáron belül van. A Balaton Közép-Európában a legnagyobb területű tó. Főbb adatai: - hossza: 78 km - szélessége: 1,5-14 km - átlagos vízmélysége: 3,3 m - partvonalának hossza: 196 km - a Balaton átlagos felülete: 589 km 2 - a Kis-Balaton felülete: 70 (34+36) km 2 - vízgyűjtő területének nagysága: 5775 km 2
A kiemelt balatoni probléma Kiemelt témánk a Keszthelyi öböl kotrása. Már hat éve is szerettük volna, ha beépül az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe. Hogy miért? A múlt század második felének nagy vízminőségromlásának visszafordítására öt feladatot határozott meg Balatoni Kutatásokat Koordináló Tanács (1978): -a Kis-Balaton tározó építése a Zala terhelésének csökkentésére, - a tisztított szennyvizek foszfortalanításának megoldása, - a tisztított szennyvíz kivezetése a Balaton vízgyűjtőjéről, - a belső foszforterhelés csökkentése kotrással -a mezőgazdaság műtrágya felhasználásának visszaszorítása. A költségigényes intézkedésekhez azonnal hozzákezdtek, a látványos eredmény 1995-re valósult meg.
A VGT-1 balatoni operatív programjai KEOP-7.1.2.0-2008-0151 * Dél-balatoni települések szennyvízkezelése KEOP-7.1.2.0-2008-0075 * Tapolca város szennyvíztisztító kapacitásbővítése KEOP-7.1.2.0-2008-0007 * Keszthelyi szennyvíztisztító telep korszerűsítése, kapacitásbővítése és kapcsolódó iszapkezelő létesítmények építése KEOP-7.2.2.1-2008-0004 * Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem KEOP-2.2.3/A-2008-0017 * Élhető Fűzfő - Diagnosztikai vizsgálat Balatonfűzfőn a balatonfűzfői vízbázis védelméért KEOP-7.2.3.0-2008-0021 * Az Észak-balatoni térség Települési Szilárdhulladék-kezelési Rendszer működési területén lévő 28 db települési szilárdhulladék-lerakó rekultivációjának megvalósítása KDOP-1.2.1 * Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése KDOP-2009-2.1.1.D * A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése DDOP-2009-2.1.1/B * Termál- és gyógyfürdők és tematikus vonzerők fejlesztése DDOP-2.1.1/D * A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése DDDOP-5.1.4 * Kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése DDOP-5.1.4/A * Kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése DDOP-5.1.5/B * Települési bel- és külterületi vízrendezés NYDOP-2009-2.1.1.F * A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése
A Balaton iszaposodása A kotrást 2003-ban abbahagyták. Kár. Mivel azóta vizsgálatok se folytak, nem tudható, hogy milyen következményei lesznek a kotrások felhagyásának. Szorgalmazni kell, hogy legalább a kutatást és a vizsgálatokat kezdjék meg újra, hogy időben meg lehessen akadályozni akadályozni a romlást. Ne ismételjük meg a múlt század hibáit! Forrás: Papp Ferenc, Zsuzsanna és az algák avagy a Keszthelyi medence vízminőségvédelmi kotrása, Keszthely, 2004
Köszönöm a figyelmet! Nők a Balatonért Egyesület - 8299 Csopak, Kőkorsó u. 2. - nabeelnok@nabe.hu - www.nabe.hu adószám: 18918548-1-19 - bankszámlaszám: 11623007-08047600-23000006