Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének./2018. (.) önkormányzati rendelete Csömör Nagyközség helyi építési szabályzatáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13. (1) bekezdésében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 45. (2) bekezdés bb) alpontjában, a 32. a) pontjában és a 36. -ában foglaltakra figyelemmel, a 9. számú mellékletben megjelölt véleményezési jogkörben eljáró szervek, és az érintett területi és települési önkormányzatok, illetve a partnerségi egyeztetés szabályai szerint a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: I. Fejezet Bevezető rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. (1) A Helyi Építési Szabályzat és mellékletei Csömör Nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) HÉSZ mellékletei: a) 1. számú melléklet: M=1:2000 térmértékű szabályozási tervlap SZ-01-SZ10 jelű szelvényekben és SZ-J jelű jelmagyarázattal; b) 2. számú melléklet: általános előírásokban meghatározottaktól eltérő előkert méretek lakó- és vegyes építési övezetekben; c) 3. számú melléklet: építési övezetek, övezetek beépítési paraméter táblázatai, (3) HÉSZ függelékei: a) 1.számú függelék: Ex-lege országos védelem alatt álló, nyilvántartott régészeti lelőhelyek listáját tartalmazza a szabályozási terven jelöltek szerint. b) 2.számú függelék: Országos védelem alatt álló épületek és a műemléki környezet alá eső ingatlanok, valamint a helyi védett építmények listája c) 3.számú függelék: A település közigazgatási területén lévő országos természetvédelmi területek és helyi védett természeti területek, táji értékek listája 2. A szabályozás eszközei 2. (1) A HÉSZ alá tartozó területen az OTÉK előírásait a HÉSZ-ben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni. (2) A HÉSZ kötelező szabályozási elemei: a) közigazgatási és a kül-, belterületi határvonal; b) szabályozási vonal; c) az építési övezet-, övezet határa; d) az építési övezet-, övezet jele; e) építési hely; f) megszüntető jel; g) szabályozási elemekre vonatkozó méretek; h) zöldfelület céljára fenntartandó be nem építhető terület; i) közútcéljára fenntartandó be nem építhető terület, j) kerékpárút tervezett nyomvonala; k) kerékpársáv tervezett nyomvonala; (3) A kötelezőnek jelölt szabályozási elemek megváltoztatása csak jelen rendelet és mellékletei módosításával lehetséges. (3) A jelen rendelet tájékoztató elemei: a) ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított védőterületek (védőöveztek és védősávok) határa, (4) egyéb jogszabályok által megállapított a védelemmel, korlátozással érintett területek és objektumok 1
(természeti, régészeti és épített környezet településképi- és egyedi védelem alatt álló és védelemre tervezett) elemei a jelen rendeletben foglalt előírások szerint. 3.Védelmek, korlátozások 3. Az egyéb ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított a) védőterületek; b) védelmek és korlátozások; c) folyó és állóvizek, valamint part sávok karbantartási területei figyelembe vétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési tevékenység szabályai a mindenkor hatályos jogszabályok-, illetve az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók. 4. Fogalom meghatározás 4. 1. Állattartó építmények típusai: a) Üzemszerű állattartásra tartott állat elhelyezésére szolgáló építmény 1. 3 vagy több nagytestű haszonállat tartása, 2. 10 vagy több közepes testű haszonállat tartására, 3. 150 darabnál több vegyes szárnyas tartására, 4. 50 darabnál több prémes állat tartására, 5. egyéb állat eladásra történő tenyésztésére. b) Gazdasági haszon céljára (eladásra) tartott állat elhelyezésére szolgáló építmény: 1. nagytestű haszonállat részére:ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, 2. 3-10 darab közepes testű haszonállat részére: sertés, juh, kecske, 3. 50-150 darab kistestű haszonállat részére: baromfi, galamb, házinyúl, nutria, róka, prémgörény, tenyésztési céllal eb és macska, tartására. c) Háztáji (családi háztartást szolgálóan tartott) állat elhelyezésére szolgáló építmények: az a)-b) pontokba fel nem sorolt állat tartására szolgáló építmények. 2. Alapintézmény A helyi lakosság ellátásához szükséges oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális, sport, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló önkormányzati feladatok intézménye (pl. óvoda, általános iskola, gyermek és felnőtt házi orvosi szolgálat, időseket ellátó intézmény, mentők, rendőrség, tűzoltóság). 3. Átmenő telek Azon fekvésű telkek, melyek egymással szemközti, mindkét telekhatára közlekedési célú közterülettel határos. 4. Kiegészítő rendeltetésű építmény: Az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontjában nem szereplő egyéb kiegészítő rendeltetésű építmények, mint: a) önálló járműtároló, b) nyárikonyha, mosókonyha, szárító, c) mezőgazdasági tevékenységet szolgáló tároló (pl: szín, fészer, magtár, góré, csűr), d) gazdasági tevékenységet szolgáló tároló (pl: kisipari tevékenység folytatására szolgáló zárt műhely, mely megfelelően szigetelt, valamint az építési övezetben megengedett zaj és rezgéshatárértékeket nem lépi túl) e) egyéb tároló épület (tüzelőanyag, szerszámkamra), f) kazánház, g) barkácsműhely, h) műterem, i) üvegház, j) gazdasági bejárathoz tartozó, 20 m 2 -t meg nem haladó porta 2
5. Útsorfa: Olyan fa, melynek törzsmagassága legalább 220 cm, törzskörmérete minimum 8 cm. Útsorfaként leggyakrabban felhasznált méret a 12/14, vagy a 14/16 cm-es törzskörméret. 6. Zavaró hatású rendeltetés Mindazon rendeltetési cél, amely: a) környezeti hatástanulmány készítéséhez, b) környezetvédelmi felügyelőség által környezeti hatástanulmány készítéséhez, vagy c) telepengedélyhez kötött, vagy d) fém-, és fakereskedelmi engedélyköteles anyag, valamint gépjármű-, és gépjárműgumi kereskedelmével, értékesítésével, felvásárlásával, gyűjtésével, tárolásával, raktározásával, javításával, kezelésével, manipulálásával jár. II. Fejezet Beépítésre vonatkozó általános előírások 5. Bel-és külterület, belterületbe vonás 5. (1) Csömör Nagyközség Önkormányzata a közigazgatási területén meglévő és tervezett belterületi határvonalakat a SZT tervalapon jelöltek szerint rögzíti. (2) Belterületbe vonás ütemezetten az külön jogszabályban rögzítettek szerint történhet. 6. Telekalakítás 6. (1) Nyúlványos telek (nyeles telek) kialakítása nem megengedett. (2) Lke, Vt és Üh építési övezetekben kialakult telekstruktúrába nem illeszkedő építési telek telekalakítása nem megengedett. A telekalakítás során illeszkedni kell a jellemző utcafronti telekszélességhez és a telektömbre jellemző telekmélységhez. (3) Mérnöki létesítmények és műtárgyak számára az építési övezeti/ övezeti előírásoktól eltérő műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki (4) Az Lke, Vt és Üh építési övezetekben az építési telek minimális telekszélessége:16,0 méter. (5) Szabályozási vonal érintettsége okán történő telekalakítás esetén az előírt minimális telekmérettől való eltérés megengedett. 7. Beépítési mód és az elő-, oldal-, hátsókertek előírásai 7. (1) A HÉSZ-ben a a) Szabadonálló beépítési mód jele az építési övezeti kódban: /1, ahol eltérő rendelkezés hiányában az ab) előkert mérete: 5,0 méter a HÉSZ 2. számú mellékletében rögzített kivételekkel, ab) oldalkert mérete: a megengedett épületmagasság értékének fele, ac) hátsókert mérete: 6,0 méter a HÉSZ-ben rögzített kivételekkel. b) Oldalhatáron álló beépítési mód az építési övezeti kódban: /2, ahol az ba) előkert mérete: 5,0 méter a HÉSZ 2. számú mellékletében rögzített kivételekkel, bb) oldalkert mérete: a megengedett épületmagasság értéke, bc) hátsókert mérete: 6,0 méter a HÉSZ-ben rögzített kivételekkel. (2) A 2. számú mellékletben meghatározott esetekben az előkert méretek egyben kötelező építési vonalnak is tekintendők. Meglévő építmény bővítésekor vagy új építmény elhelyezése esetén a tényleges utcafronti homlokfal legalább 50%-ának az építési vonalra telepítetten kell állnia. (3) Közérdeket szolgáló rendeltetésű építmény elhelyezése esetén az előkert mérete nulla méterig csökkenthető. (4) Oldalhatáron álló beépítés esetén, amennyiben a kialakult telek méretéből adódóan az utcafronti épülethomlokzat hossza (az épület szélessége) nem éri el a 6,5 métert, úgy az egyéb előírások betartása mellett ikres beépítési mód alkalmazása is megengedett. (5) Sarokteleken a telepítési távolságok betartásával a szabadon álló beépítési mód alkalmazása mindenkor megengedett. 3
8. Általános építési előírások 8. (1) Egy telek egynél több építési övezetbe és/vagy övezetbe tartozása esetén, az eltérő övezetbe tartozó telekrészeknél a beépítési paraméterek számítását, (beépítési százalék, zöldfelületi százalék) és a beépítési feltételek meghatározását az építési övezet/ övezethatárok által körbehatárolt telekrészre vetítetten kell számítani. (2) A kiegészítő rendeltetésű építményt és melléképítményt önállóan: a) oldalhatáron álló beépítés esetén, a főépítménnyel azonos oldalhatárra, b) szabadonálló beépítés esetén, az utca felől a főépület takarásában vagy azzal egy tömegben és egy építészeti egységet alkotva kell elhelyezni. (3) Az építési övezetben előírt maximális épületmagasság értékének alkalmazását kiegészítő rendelkezések: a) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a nem oldalkerti telekhatár felőli homlokzat tényleges homlokzatmagassága legfeljebb a nem oldalkerti telekhatár felőli szomszédos telekre vonatkozó építési övezetben előírt maximális épületmagasság értékénél 1,0 méterrel alacsonyabb érték lehet. b) Épület legmagasabb pontja az építési övezetben előírt épületmagasság értékét legfeljebb 5,0 méterrel meghaladó érték lehet. (4) Lke, Vt és Üh építési övezetekben azon esetekben, amikor telkeként több épület elhelyezése is megengedett; ütemezett megvalósításkorelsőként az utcafronti épület megépítése kötelező. (5) Lakó és vegyes területeken a kiegészítő rendeltetésű építmények és a melléképítmények épületmagassága az ezek létesítését megengedő építési övezetekben 4,0 méter, kivétel az állattartó építmények, melyek épületmagassága legfeljebb 2,0 méter lehet. (6) Templomtorony, technológiai építmények magassága, siló, önálló üzemi kémény, egyéb sajátos építmények mérete eltérő rendelkezés hiányában építési övezetben/ övezetben meghatározott maximális értéktől eltérően legfeljebb 30,0 méter lehet. 9. Rendeltetés 9. (1) Amennyiben építési övezet előírása másként nem rendelkezik, Lke és Vt jelű építési övezetekben telkenként: a) a telekminimum kétszeresét el nem érő telkek esetében: legfeljebb egy főépület és legfeljebb egy rendeltetési egység b) a telekminimum kétszeresét elérő vagy azt meghaladó telkek esetében: legfeljebb egy főépület és legfeljebb két rendeltetési egység -kivétel a (2) bekezdés esetei létesíthető. (2) Lke és Vt építési övezetekben a telekminimum kétszeresét meghaladó ingatlanokon telkenként legfeljebb két főépület építése megengedett, telkenként legfeljebb két rendeltetési egység kialakítással, amennyiben az adott telek átmenő-, sarok telek-, vagy 35,0 méter telekszélességet elérő fekvőtelek pozíciójú, az építési övezetekben előírt egyéb feltételek betartása mellett. (3) Eltérő rendelkezés hiányában az Lke és Vt, valamint Üh építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el: a) közműbecsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály tároló, d) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 méteres mélységgel), e) kerti építmény, amely kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy, pl:.kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, lábonálló kerti tető legfeljebb 20,00 m 2 vízszintes vetülettel, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, f) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, g) 800 m 2 -t meghaladó méretű telken háztáji állat elhelyezését szolgáló állat ól, állatkifutó, h) háztartási komposztáló, i) építménynek minősülő -és legfeljebb 6,00 méter magas- antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop. (4) Eltérő rendelkezés hiányában a) az üzemszerű állattartás céljára szolgáló építmények kizárólag a mezőgazdasági, b) gazdasági haszon állattartás építményei kizárólag mezőgazdasági övezetekben, valamint a Gksz-2/1 jelű építési övezetben megengedett. 4
(5) Valamennyi építési övezetben, övezetben - ha jelen rendelet másként nem rendelkezik - elhelyezhetők: a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, b) a köztárgyak, a) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak, b) a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények, c) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, d) a megújuló energiaforrások műtárgyai önálló szerkezetre építetten is. Az adott övezetben, építés övezetben maximálisan megengedett épületmagasságot meghaladó műtárgy elhelyezésekor a dőléstávolságon belül épület nem állhat, el nem helyezhető, továbbá a védőtávolság a szomszédos telekre nem nyúlhat át. (6) Lke és Vt építési övezetekben a 720 m 2 térmértéket el nem érő ingatlanokon kereskedelmi-, vendéglátó-, szolgáltató rendeltetés kialakítása nem megengedett. 10. Kerítések 10. (1) Közterület felöli kerítés magassága a 2,0 métert nem haladhatja meg, támfalra épített kerítés esetén sem. (2) Lakó- és vegyes területek építési övezeteiben lévő, telkeken belül előkertben az egyes külön használatú telekrészeket legfeljebb 0,6 méter magas kerítést építése megengedett. 11. Támfalak, rézsűk 11. (1) Telek homlokvonalán épített a) támfal építése és ahhoz szerkezetileg kapcsolódóan szeméttároló, szerszámtároló, valamint b) kizárólag a Knippfer Tibor és Bence utcákban előkertben támfalgarázs építése megengedett, maximum 3,0 méteres homlokzatmagasság betartásával. (2) Építési telek hátsókertjében, az előkert közterület és oldalkert közötti szakaszán támfal építése nem megengedett. (3) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,00 méter lehet. (4) Támfal építése esetén közterületet határoló kerítés magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni, de a magasabb terepszinttől a kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,5 m- t. 12. Terepszint alatti építmények 12. (1) A terepszint alatt az építési övezetben-, övezetben megállapított beépítési százalékkal megegyező mértékű beépítés megengedett. Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki az eredeti terepszintből. III. Fejezet Beépítésre szánt területek előírásai 13. Lakóterületek általános előírásai 13. (1) Csömör Nagyközség lakóterületei kertvárosias lakóterület építési övezetekbe (Lke) soroltak. 14. Kertvárosias lakóterület (Lke) előírásai 14. (1) Eltérő rendelkezés hiányában az építési övezetben önállóan-, vagy vegyesen a) elhelyezhető rendeltetések a lakó rendeltetésen túl: aa) bruttó 100 m 2 -t meg nem haladó kereskedelmi, szolgáltató, ab) vendéglátó, ac) iroda, ad) egyházi, nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális, b) elhelyezhető kiegészítő rendeltetésű építmény: ba) 720 m 2 -t meghaladó építési teleken a mezőgazdasági-, és gazdasági tevékenységet szolgáló tárolók kivételével a 4. 4. pontban soroltak bármelyike, bb) 720 m 2 -t el nem érő építési telken kizárólag: önálló járműtároló. c) nem elhelyezhető melléképítmények: 5
ba) közműpótló műtárgy, bb) trágyatároló, bc) 800 m 2 -t el nem érő telken háztáji állat elhelyezését szolgáló állat ól, állatkifutó, bd) építménynek minősülő -és legfeljebb 6,00 méter magas- antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop (2) Kiegészítő rendeltetésű építmények és melléképítmények elhelyezésének szabályai: a) 720 m 2 -t meghaladó építési telkek esetében kiegészítő rendeltetés és melléképítmény kizárólag építési helyen belül helyezhető el, kivétel a közműbecsatlakozási műtárgy és a hulladéktartály tároló. A hulladéktartály tároló az előkert minimális méretén belül és az oldalkertnek a minimális előkerti szakaszára eső részén is elhelyezhető, legfeljebb 2,0 méteres belmagassággal. b) 720 m 2 alatti építési telkeken a hátsókert minimális méretén belül, valamint az oldalkertnek a minimális hátsókerti szakaszára eső részén kizárólag: önálló járműtároló. c) Közműbecsatlakozási műtárgy, valamint a hulladéktartály tároló az előkert minimális méretén belül, valamint az oldalkertnek a minimális előkerti szakaszára eső részén is elhelyezhető, legfeljebb 2,0 méteres belmagassággal. (3) Az építési övezetekben toronyszerű épület- amelynek magassági kiterjedése legalább háromszorosan meghaladja bármely alapterületi kiterjedését szerkezetileg önállóan nem építhető. Toronyszerű épületrész bruttó alapterülete nem haladhatja meg a teljes épület bruttó alapterületének 1/5-ét. (4) Az Lke jelű építési övezetek közművesítettségi mértéke: teljes. (5) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó beépítési jellemzőket a HÉSZ 2. számú melléklete szerinti 1. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni. 15. Településközpont vegyes (Vt) területek általános előírásai 15. (1) Eltérő előírás hiányában az építési övezetben önállóan-, vagy vegyesen a) elhelyezhető rendeltetések: aa) kereskedelmi, ab) szolgáltató-, vendéglátó-, kereskedelmi és szálláshely szolgáltató, ac) irodai-, konferencia célú ad) egyéb közösségi szórakoztató, ae) egyházi-, igazgatási, nevelési-, oktatási-, művelődési-, egészségügyi-, szociális, af) hitéleti, ag) sport célú, ah) lakó, aj) önálló parkolóterület. b) nem elhelyezhető rendeltetések: ba) üzemanyagtöltő állomás, d) elhelyezhető kiegészítő rendeltetésű építmény: ba) 800 m 2 -t meghaladó építési teleken a mezőgazdasági-, és gazdasági tevékenységet szolgáló tárolók kivételével bármely, bb) 800 m 2 -t el nem érő építési telken kizárólag: önálló járműtároló helyezhető el. e) nem elhelyezhető melléképítmények: ba) közműpótló műtárgy, bb) kerti épített tűzrakóhely, bc) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, bd) szabadon álló és legfeljebb 6,0 méter magas antennaoszlop, szélkerék, zászlótartó oszlop, be) trágyatároló, komposztáló (2) Kiegészítő rendeltetésű építmények és melléképítmények elhelyezésének szabályai: d) 800 m 2 -t meghaladó építési telkek esetében kiegészítő rendeltetés és melléképítmény kizárólag építési helyen belül helyezhető el, kivétel a közműbecsatlakozási műtárgy és a hulladéktartály tároló, mely utóbbi az előkert minimális méretén belül és az oldalkertnek a minimális előkerti szakaszára eső részén is elhelyezhető, legfeljebb 2,0 méteres belmagassággal. e) 800 m 2 alatti építési telkeken a hátsókert minimális méretén belül kizárólag önálló járműtároló, valamint a megengedett melléképítmények köre helyezhető el, kivétel a közműbecsatlakozási műtárgy, valamint a hulladéktartály tároló, mely utóbbi az előkert minimális méretén belül, valamint 6
az oldalkertnek a minimális előkerti szakaszára eső részén is elhelyezhető, legfeljebb 2,0 méteres belmagassággal. (3) Vt építési övezetekben telkenként több főépület elhelyezése megengedett. (4) A Vt jelű építési övezetekközművesítettségi mértéke: teljes (5) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. számú melléklet 2.számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni. 16. Településközpont vegyes építési övezet részletes előírásai 16. (1) A Vt-1/1 jelű építési övezetben kizárólag egyházi rendeltetésű épület helyezhető el, mely ingatlanokon az általános előírásoktól eltérően az előkert megengedett mérete:0,0 méterig csökkenthető. Lakó rendeltetés kizárólag a Vt-1/2, valamint a Vt-2/2 és Vt-4/2 jelű építési övezetekben megengedett, kivétel az 1400 m 2 -t elérő és azt meghaladó méretű telkeket, melyen kizárólag alapintézményi funkciójú épület helyezhető el. alakítható ki a lakótelkeknél részletezett speciális esetekre vonatkozó szabályok figyelembe vételével. (2) A Vt-2/1 jelű építési övezetben kizárólag alapintézményi funkciójú, szálláshely, szolgáltatás, bruttó 1000 m 2 szintterületű kereskedelmi épület, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el. (3) Kialakult állapot miatt az épület máshogy nem helyezhető el a szomszédos épületektől mért telepítési távolság betartásával az oldalkertre vonatkozóan nem kell megtartani a megengedett épületmagasság értékének felét, de az érintett telekhatár felé néző homlokzaton huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílásai nem helyezhetők el. (4) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a HÉSZ 2. számú melléklete szerinti 3. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni. 17. Gazdasági területek általános előírásai 17. (1) Csömör nagyközség gazdasági területei az alábbi építési övezetekre tagozódnak: a) kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) ; b) ipari terület (Gipe). (2) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. (3) A területen új lakó rendeltetésű épület nem létesíthető. (4) A jelen rendelet 8. -ában meghatározott elő-, oldal-, hátsókert méreteket minimum értékként kell figyelembe venni. (5) A gazdasági területen az alábbi mérnöki létesítmények (sajátos építmények) esetében maximum 30,0 méteres épületmagasság engedélyezhető: a) reklámtorony, b) távközlési és műsorszórási torony, c) gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló műszaki alkotások. (6) A Gksz és Gip-e jelű építési övezetek közművesítettségi mértéke: részleges. 18. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz) területek 18. (1) A területen főrendeltetésként elsősorban nem zavaró hatású, alábbi gazdasági épületek és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el: a) védőtávolságot nem igénylő üzemi (nem ipari) tevékenység, raktározás építményei, b) igazgatási, egyéb irodaépület, c) kereskedelem építményei, d) ellátó, szolgáltató építmények, (kizárólag belterületen egészségügyi szolgáltató-, ellátó építmények is). (2) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mentén, attól minimum 2,00 méter távolságra legalább egy sor, honos fafajokból álló fasort kell telepíteni és fenntartani. (3) A Gksz-1/1 építési övezetben az előkert mérete 20,0 méter. (4) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a HÉSZ 2. számú melléklete szerinti 3. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni. 7
19. Egyéb ipari gazdasági (Gip-e) területek előírásai 19. (1) A területen elsősorban az olyan gazdasági célú ipari, üzemi termelő-tároló építmények, telephelyek elhelyezésére szolgál, amelyek lakosságot zavaró hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. (2) A területen továbbá az alábbi rendeltetésű főépület és létesítményei telepíthetők: a) tárolással, raktározás, b) kis- és nagykereskedelem, valamint c) szolgáltatás. (3) A területen nem létesíthető rendeltetések, tevékenységek: a) különösen bűzös, zajos, b) fertőző és robbanóanyaggal, c) új lakó. (4) A területen meglévő lakófunkció megtartható, felújítható, korszerűsíthető a komfortfokozat emelése érdekében, a kialakult épületmagasságot nem meghaladó mértékben. (5) A tevékenységből, technológiából adódó védőtávolságot saját telekhatáron belül kell biztosítani az ingatlan tulajdonosának, illetve üzemeltetőnek. (6) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mentén legalább 5,00 méter széles lehetőség szerint honos fajokból álló - növénysávot kell telepíteni fa, cserje formájában. (7) A területen építési hely területébe eső erdőterület mértékét csökkenteni nem lehet, az erdősült terület használatát az illetékes erdészeti hatósággal egyeztetetten kell folytatni. (8) A Gip-e/11 építési övezetben korlátozássokkal beépíthető területsávban a megengedett épületmagasság 6,0 méter. (9) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a HÉSZ 3. számú melléklete szerinti 6. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni. 20. Hétvégiházas üdülőterületek (Üh) előírásai 20. (1) A terület elsődlegesen üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (2) A üdülő területen a) külterületen legfeljebb egy rendeltetési egységet tartalmazó üdülőépület és önállóan egy kiegészítő rendeltetésű építmény létesíthető, b) belterületen legfeljebb egy rendeltetési egységet tartalmazó üdülőépület és egy kiegészítő rendeltetésű építmény létesíthető a főépülettel egybeépítve. (3) Az Üh jelű építési övezetek közművesítettségi mértéke: részleges. (4) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a HÉSZ 3. számú melléklete szerinti 5. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni. 21. Különleges területek általános előírásai 21. (1) Csömör nagyközség különleges területei az alábbi építési övezetekbe tagozónak: a) Temető terület (K-T); b) Vízműterület (K-V); c) Bányaterület (K-B); d) Szeméttelep (K-H); e) Településüzemeltetési terület (K-Szv); f) Rekreációs terület (K-Rek); g) Egészségügyi, szociális terület (K-Eü). (2) A különleges területekbe azok a területek tartoznak, melyek a rajtuk meglévő, illetve elhelyezendő épületek különlegessége miatt az egyéb építési övezetekbe nem sorolhatók. (3) Különleges területek kizárólag a főépítmény rendeltetését kiszolgáló kiegészítő rendeltetésű építmény elhelyezése megengedett. (4) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a HÉSZ 3. számú melléklete szerinti 8. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni. 8
22. Temető terület (K-T) előírásai 22. (1) A terület a település meglévő és tartalék temetője, valamint urnatemető, halotthamvasztó területe, templom, ravatalozó, paplak ahol a mindenkor hatályos, temetőkről és a temetkezésről szóló törvény és az ennek végrehajtásáról szóló rendelet előírásai szerint kell eljárni. (2) A K-T/1 jelű építési övezettel érintett ingatlanok a távlati temetőbővítés területei, ahol a átmeneti jelleggel meglévő településüzemeltetési célú hasznosítás építményei megtarthatók, azonban azok bővítése, átalakítása, rendeltetésmód váltása az építési övezetnek megfelelő rendeltetéstől eltérően nem megengedett. (3) A K-T jelű építési övezet közművesítettségi mértéke: részleges. 23. Vízmű terület (K-V) előírásai 23. (1) A vízmű védőterületén belül a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló mindenkor hatályos rendelet vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. (2) A K-V jelű építési övezet közművesítettségi mértéke:hiányos. 24. Bánya terület (K-B) előírásai 24. (1) Az építési övezet a Csömör Csömör III. kavics bánya elnevezésű bányatelek szabályozási tervlapon jelölt, Csömör Nagyközség közigazgatási területére eső területe. (2) A területen a kitermelés időszakában a nyersanyag kitermeléssel, bányászattal összefüggő építmények helyezhetők el. (3) A kitermelés befejezését követően az építési övezet területét rekultiválni kell. (4) A K-B jelű építési övezet közművesítettségi mértéke:hiányos. 25 Szeméttelep területe (K-Hull) építési övezet 25. (1) A terület a Csömör Nagyközség közigazgatási területén, a település Kistarcsa felőli közigazgatási határa mentén létesített hulladéklerakó területe. (2) A területen a hulladéklerakás üzemeltetéséhez szükséges járulékos létesítmények, építmények helyezhetők el. (3) A hulladéklerakás befejezését követően - a területre készített rekultivációs terv alapján - az építési övezet területét rekultiválni kell. (4) A K-Hull jelű építési övezet közművesítettségi mértéke:hiányos. 26. Szennyvíztisztító, szennyvízátemelő terület (K-Szv) előírásai 26. (1) A terület a 0151/14 hrsz.-ú ingatlanon lévő szennyvíztisztító telep, település közigazgatási területén üzemelő szennyvízátemelők területe. (2) A településen meglévő szennyvíztisztító telep védőtávolsága a már kialakultnak tekinthető belterületi településrészeken a szennyvíztisztító műtárgytól számítva az arra kiadott, mindenkor érvényes használatbavételi engedélyben megadott érték. (3) A K-Szv jelű építési övezet közművesítettségi mértéke:részleges. 27. Rekreációs terület (K-Rek) előírásai 27. (1) A terület a nagykiterjedésű sportolási területek, rekreációs-szabadidős tevékenységek területe. (2) Az építési övezetben az alábbi építmények helyezhetők el: a) rekreációs-szabadidős célokat szolgáló létesítmények (pl.: strand) b) szálláshely-szolgáltató (motel, szálloda, panzió) építmények c) vendéglátó építmények d) művelődési -, szórakoztató építmények, e) sportlétesítmények (fedett és szabadtéri sportpályák), f) lovas turizmust szolgáló létesítmények (pl.: lovarda, kisállatkert), (3) Telken belül több épület is elhelyezhető. 9
(4) Az építési telkek zöldfelületein 100 m 2 -enként minimum 2 db nagy lombkoronát növesztő fát kell telepíteni. (5) A K-Rek jelű építési övezet közművesítettségi mértéke:részleges. IV. Fejezet Beépítésre nem szánt területek övezeteinek előírásai 28. Közlekedési területek általános előírásai 28. (1) A közlekedési területek a közúti közlekedés és a kötöttpályás közlekedés területeire tagozódnak. (2) A közlekedési terület a meglévő és tervezett országos és a helyi közutak, közforgalom céljára átadott magánutak, a vasúti (HÉV) területek, mindezek csomópontjai és a hozzájuk tartozó létesítmények elhelyezésére szolgál. (3) A közlekedési területen, a szabályozási tervlapon építési hellyel meghatározott területen belül az alábbi közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el: a) közlekedési építmények; b) vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; c) igazgatási, üzemeltetési (állomás, mérnökség), (4) Eltérő rendelkezés hiányában a közúti közlekedési övezet telkei szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 2%-os beépítettséggel és 4,50 méter épületmagassággal építhető be. (5) A közlekedés műtárgyait a meglévő növényállomány fokozott figyelembe vételével lehet csak elhelyezni. 29. Közúti közlekedés területének előírásai 29. (1) A szabályozási terven a közúti közlekedés területei közé soroltak az országos és helyi közutak területei. (2) Csömör nagyközség közlekedési területei az alábbi övezetekre tagozódnak: a) KÖu-I jelű M0 és csomópontjai elhelyezésére szolgáló övezet; b) KÖu-M0Pi jelű M0 autópálya-pihenőhely kialakítására szolgáló övezet; c) KÖu-II jelű országos mellékutak övezete; d) Kül-, és belterületi helyi gyűjtőutak területe; e) Kül- és belterületi kiszolgáló utak területe. (3) Az újonnan kialakítandó utakat úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a tűzoltási felvonulási területet, a szükséges közmű elhelyezést és legalább egyoldali zöldsáv kialakítást biztosítani tudják. 30. M0 és csomópontjai elhelyezésére szolgáló (KÖu-I) övezet előírásai 30. (1) A KÖu-I jelű övezet az M0 gyorsforgalmi út és csomópontjai számára fenntartott terület. (2) Ezen utak tengelytől számított 100,00-100,00 méter védőtávolságot meg kell tartani. (3) A tervezett M0 gyorsforgalmi út és csomópontjai szabályozási szélességét a szabályozási terven ábrázoltak szerint kell biztosítani. 31. 31. M0 autópálya-pihenőhely kialakítására szolgáló (KÖu-M0Pi) övezet előírásai (1) A KÖu-M0Pi jelű övezetben a gyorsforgalmi út mentén komplex pihenőhely alakítható ki. (2) Az övezetben 5 %-os beépítési mértékkel lehet épületet létesíteni a közlekedést, a pihenőhelyet szolgáló létesítmények számára. (3) Az övezetben az épületek épületmagassága legfeljebb 7,5 m lehet. (4) A létesítmények építészeti kialakítás során a tájba illesztés, a látványbeli megjelenés fontos szempontként kell, hogy szerepeljen, ezért a területhasználatban bekövetkező tájképet befolyásoló változásáról és az épületekről látványterv készítése szükséges. 10
32. 32. Országos mellékutak (KÖu-II) övezetének előírásai (1) A KÖu-II jelű övezet a meglévő és tervezett országos mellékutak övezete. (2) A KÖu-II jelű övezeti besorolásba a meglévő 21103, 21104 és 21105 számú országos bekötőutak és belterületi szakaszaik, illetve a 21105 jelű út tartozik. (3) Ezen utak külterületi szakaszán a tengelytől számított 50,00-50,00 méter védőtávolságot meg kell tartani. (4) A 21103, 21104 és 21105 számú utak kül- és belterületi szakaszain a meglévő - szabályozási terven ábrázolt - szabályozási szélességek megtartandók. 33. Helyi gyűjtő utak területének előírásai 33. (1) A Helyi gyűjtő utak területei: (2) A település meglévő gyűjtőútjai: a) Hunyadi utca b) Gorkij fasor c) Petőfi Sándor utca d) Erzsébet utca Kistarcsai utca e) 3. számú bekötő út. (3) A település tervezett gyűjtőútja: a) A 3. sz. főközlekedési út különszintű kereszteződésének körforgalmából induló, az ipartelepek alatt húzódó, Határ útba csatlakozó út vonala. (4) A meglévő gyűjtőutak beépített, illetve beépítésre szánt területekre eső szakaszain a kialakult szabályozási szélesség megtartandó. 34. Kül- és belterületi kiszolgáló utak területei 34. (1) A kül- és belterületi kiszolgáló utak övezetébe tartoznak 31. -34. szerinti övezetekbe nem tartozó, a településen lévő önkormányzati tulajdonban lévő kiszolgáló, és lakóutak, valamint a külterületi mezőgazdasági telkeket feltáró utak, melyek tervezési osztályba sorolásuk: B.VI.d. (2) Lakó- és vegyes területeken az újonnan kialakításra kerülő közterületi kiszolgáló utak részére, a zsákutcák kivételével - amennyiben a szabályozási tervlap eltérően nem szabályoz - 12,00 méter szabályozási szélesség biztosítandó. (3) A település területén legfeljebb 150 méter hosszú és minimum 10,0 méter szabályozási szélességű, a műszaki követelményeknek megfelelő útfordulóval kialakított zsákutca létesítése megengedett. (4) Amennyiben a kialakítani kívánt kiszolgáló úttal szemben támasztott műszaki követelmények (pl.: forgalom terhelés mértéke, járda-, csapadékvíz elvezetés-, egyéb közművezeték-, töltés/bevágás helyigénye stb.) lehetővé teszik, úgy lakó- és vegyes területeken kívül a közterületi kiszolgáló utak szabályozási szélessége 8,00 méterre csökkenthető. (5) Gazdasági terület kiszolgálására szolgáló magánút kialakításakor minimum 16,0 méter szabályozási szélességet kell biztosítani. 35. Magánutak kialakítására vonatkozó előírások 35. (1) Telektömbök feltárását kiszolgáló magánút céljára -az építési övezetekben, övezetekben előírt telekméretre vonatkozó előírások figyelmen kívül hagyása mellett- telek kialakítható az alábbi feltételek biztosításával: a) Magánút használata szerint kizárólag kiszolgáló út, külterületi földút, gyalogos- vagy lovas út szerepkörrel alakítható ki. b) A közutakra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni a közforgalom elől el nem zárt magánutakra és a telkek közhasználat céljára átadott részére. A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül. c) Magánutat a közutakra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell kiépíteni. d) A magánút telkének minimális szélessége: 11
da) lakó- és vegyes területbe feltárását biztosító kiszolgáló út esetén: minimum 12,0 méter; db) nem lakó-, vagy vegyes terület feltárását biztosító kiszolgáló út, külterületi földút esetén, amennyiben a kialakítani kívánt úttal szemben támasztott műszaki követelmények (pl.: forgalom terhelés mértéke, járda-, csapadékvíz elvezetés-, egyéb közművezeték-, töltés/bevágás helyigénye stb.) lehetővé teszik, úgy a szabályozási szélessége legalább 8,00 méter amennyiben a csapadékvíz elvezetés és az egyoldali járda kialakításának műszaki akadálya nincs, dc) gyalogos- vagy lovas út esetén: minimum 3,0 méter. (2) A magánútnak és közutaknak minden esetben összefüggő közlekedési hálózatot kell képezniük. 36. Kötöttpályás közlekedési terület (KÖk-HÉV) övezetének előírásai 36. (1) A szabályozási terven a kötöttpályás közlekedés területei közé a HÉV vonalas jellegű építményeinek, valamint az egyéb kiszolgáló épületeinek, építményeinek KÖk-HÉV övezetbe sorolt területei tartoznak. (2) A KÖk-HÉV jelű övezet a meglévő vasúti, HÉV terület övezete. (3) Az övezet építési területe (telekhatárai) megtartandó. (4) Az övezet zöldfelületeinek fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. (5) A szabályozási terven jelölt tervezett tehervasút tengelye, illetve annak kiépítésére fenntartott terület helye irányadó. Annak pontos helyét és kialakításának feltételeit megvalósíthatósági tanulmány alapján kell meghatározni. 37. Parkolás 37. (1) Parkolás telken belül felszíni parkolókban, térszín alatti parkolókban, épületben, illetve önálló parkolóházban és önálló parkoló területen egyaránt megoldható. (2) 50 férőhelyesnél nagyobb parkolók kialakításánál minden harmadik parkoló-sor elválasztására 1 méter széles összefüggő zöldfelületet kell létesíteni. (3) 20 db gépjármű feletti parkoló, járműtároló összefüggő kialakítása csak kiemelt szegéllyel és szilárd burkolattal ellátva történhet, melyről a csapadékvíz összegyűjthető. Az így összegyűjtött csapadékvizek kizárólag hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők a befogadóba. (4) Az alapintézményi épületek rendeltetés szerint számított parkolóinak legfeljebb 50%-a az országos és helyi épített és természetvédelemi korlátozás, illetve egyéb településfejlesztési indokoltság esetén a telek 500 méteres körzetén belül közterületen vagy más ingatlanon is biztosítható. 38. Zöldterületek övezeteinek előírásai 38. (1) Zöldterületbe tartoznak a település állandóan növényzettel fedett közterületei. (2) A közigazgatási területen található zöldterületek méretük, funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak: a) Zkp jelű közparkok övezete, b) Zkk jelű közkertek övezete, c) Z-ke jelű kegyeleti parkok övezete. (3) A Zöldterületek övezeteiben kerítés kizárólag a játszókert, fitneszpark, sportpályák lehatárolására létesíthető. (4) A Zkp jelű közpark övezetben elhelyezhetők: a) a dísz és pihenőkert funkciót szolgáló építmények, b) a szabadtéri rekreációhoz kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (játszótér, fitneszpark) c) a terület kiszolgálásához szükséges építmények. (5) A Zkk jelű közkert övezetben elhelyezhető: a) a dísz és pihenőkert funkcióhoz kapcsolódó építmények, b) a szabadtéri rekreációhoz kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények (játszótér, fitneszpark, tornapálya, akadálypálya, sportpálya, c) játszótér funkcióhoz kapcsolódó építmények. (6) A Z-ke jelű övezetben kegyeleti építmények elhelyezhetőek el (díszkút, emlékmű). (7) Az övezet területe bekeríthető, de korlátlan közhasználatát biztosítani kell. (8) A közparkban huzamos tartózkodásra szolgáló épület elhelyezése nem engedélyezett. (9) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a HÉSZ 3. számú melléklete szerinti 7. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni. 12
39. Erdőterületek 39. (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak: a) Ev jelű védelmi erdő; b) Ek jelű turisztikai erdő c) Eg jelű gazdasági erdő. (2) A szabályozási tervlapon erdőövezetbe sorolt, ugyanakkor művelési ág szerint mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken az övezeti besorolás szerinti művelési ág váltásig a mezőgazdasági használat korlátozás nélkül folytatható, azonban a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódóan kizárólag az extenzív legeltetéses állattartást, gyepgazdálkodást szolgáló építmények (karám, fedett karám, állatkifutó, szénatároló), méhészet fenntartásához szükséges építmények, továbbá növénytermesztéshez kapcsolódóan fóliasátor, üvegház helyezhető el, az alábbi paraméterek betartása mellett: a) legkisebb beépíthető telekméret: 10 000m 2 b) maximális megengedett beépítés: 1% c) maximális megengedett épületmagasság: 4,5 m (3) A jelen rendelet 8. -ában meghatározott elő-, oldal-, hátsókert méreteket minimum értékként kell figyelembe venni. (4) Az erdőterületeken természet- és vadvédelmi okokból legfeljebb 1,8 méter magas kerítés (vadháló) létesíthető. (5) Az övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a HÉSZ 3. számú melléklete szerinti 8. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni. 40. 40. Védelmi erdő (Ev) övezet előírásai (1) Az Ev jelű övezetbe a település táj- és természetvédelmi, tájképvédelmi és környezetvédelmi célokat szolgáló erdői tartoznak. (2) A védelmi erdőterületen kizárólag a külön jogszabály szerinti erdészeti létesítmény elhelyezése megengedett, amennyiben az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. 41. Közjóléti erdő (Ek) övezet előírásai 41. (1) Az Ek jelű övezetbe a település szabadidő eltöltésére alkalmas rekreációs célokat szolgáló erdői tartoznak. (2) Az övezetben az erdőgazdálkodás célját szolgáló erdészeti célú építmények, továbbá az alábbi közjóléti erdei turisztikai célú építmények helyezhető el: a) pihenés, testedzés építményei, sportpályák, akadálypályák, kötélpályák erdei tornapálya, b) terület fenntartásához szükséges építmények, c) sátorozó hely (táborhely), d) sétaút tanösvény, pihenőhely, e) szabadidő-eltöltés építményei,, f) vadetető g) vendéglátó-épület, mely önállóan nem, csak kizárólag az a)-e) pontokban sorolt rendeltetések megléte, illetve annak kiegészítéseként telepíthető. (3) A burkolt felületek és sportpályák alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 1%-át. (4) Az Ek jelű övezet közművesítettségi mértéke: hiányos 42. 42. Gazdasági erdő (Eg) övezet előírásai (1) Az Eg jelű övezetbe az erdőgazdálkodási célokat szolgáló erdői tartoznak. (2) A gazdasági erdőterületen kizárólag a külön jogszabály szerinti erdészeti létesítmény elhelyezése megengedett. 13
43. Mezőgazdasági területek 43. (1) A mezőgazdasági területek övezeteihez tartoznak a település mezőgazdasági termelés, állattenyésztés célzott területfelhasználású és kapcsolódó funkciójú területei. (2) Csömör nagyközség területén található mezőgazdasági területek az alábbi övezetekbe soroltak: a) Má/1 jelű általános mezőgazdasági övezet, b) Mko/1 jelű korlátozott mezőgazdasági övezet, c) Mko/2 jelű korlátozott mezőgazdasági övezet, d) Mko/3 jelű korlátozott mezőgazdasági övezet, e) Mk/1 jelű kertes mezőgazdasági övezet. f) Mk/2 jelű kertes mezőgazdasági övezet, g) Mk/3 jelű kertes mezőgazdasági övezet. (3) Mezőgazdasági terület övezeteiben -eltérő övezeti rendelkezés hiányában- nem helyezhetők el/nem létesíthető: a) birtokközpont illetve kiegészítő központ, b) növénytermesztéshez kapcsolódó gazdasági építmények védett természeti területtől, vízfolyástól, lakó-, üdülő-, továbbá különleges rekreációs területtől 50 méteren, továbbá tavaktól 100 m-en belül, c) állattartáshoz kapcsolódó gazdasági építmények, lakóépületek, védett természeti területtől, vízfolyástól, tavaktól, lakott-, üdülő-, továbbá különleges rekreációs területtől 100 méteren belül. (4) Eltérő övezeti rendelkezés hiányában a mezőgazdasági terület övezeteiben a) az előkert: 12,0 méter b) oldalkert: 10,0 méter c) hátsókert :12,0 méter. (5) A mezőgazdasági terület övezeteiben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 3. számú melléklete szerinti 9. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni. 44. 44. Általános mezőgazdasági terület (Má) övezetének előírásai (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági területek övezetéhez tartoznak a település intenzívebb mezőgazdasági termesztés, állattenyésztés célzott területfelhasználású és kapcsolódó funkciójú területei. (2) Általános mezőgazdasági övezetben elhelyezhetők: a) a növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei, b) állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei, c) lakóépület. (3) Gazdasági rendeltetésű építmények és lakóépület megengedett maximális épületmagassága 4,50 méter, amennyiben a gazdasági építménybe telepítendő sajátos technológia, használat megkívánja, a technológiai építmény legmagasabb pontja elérheti a 13 métert. (4) Az övezetben legfeljebb 1,8 méter magas áttört kivitelű kerítés létesíthető. (5) A termőföld védelme és a hagyományos tájhasználat megőrzése érdekében a mezőgazdasági célú tájhasznosítás fenntartandó. Általános mezőgazdasági terület övezeteiben építmények elhelyezésének feltétele: a) 3000 m 2 -nél kisebb telken építmény nem létesíthető; b) 3000-5 000 m 2 közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló legfeljebb 4,5 m gerincmagasságú fóliasátor, üvegház, továbbá földdel borított pince létesíthető; c) 5000-10 000 m 2 területű szőlő, gyümölcsös művelési ágú telken elhelyezhetők a gyümölcs-, és szőlő gazdálkodáshoz kapcsolódó 44. (2) bekezdés a.) pontja szerinti gazdasági építmények; d) 10.000 m 2 -nél (1 ha) nagyobb területű telken elhelyezhetők a 51. (2) bekezdés a.) és b.) pontja szerinti gazdasági építmények; e) 14.000 m 2 -nél nagyobb területű telken 44. (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el. f) Jelen rendelet hatályba lépésekor részben Má övezetbe részben Ev, illetve Ee övezetbe sorolt telkek esetén 5000 m 2 -nél nagyobb területű telken 44. (2) bekezdés a.) és b.) pontja szerinti gazdasági építmények, a 14.000 m 2 -nél nagyobb telken a 44. (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el. 14
(6) Az övezetben lakóépület elhelyezésének feltétele továbbá: a) az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg a lakóépület területe, b) telkenként legfeljebb egy lakóépület és két rendeltetés alakítható ki, c) legkisebb telekszélesség: 50,00 méter. (7) Má jelű övezetben a meglévő lakóépület megtartható, felújítható. A meglévő lakóépület bővítése, illetve annak bontásával új építése csak a 44. -ban a lakóépület elhelyezésére vonatkozó előírások teljesülése esetén megengedett. (8) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: hiányos, kivétel lakó épület elhelyezéskor, mely esetén:teljes. 45. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko) övezet előírásai 45. (1) A szabályozási terven Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteibe a távlati településfejlesztési, településszerkezeti, ökológiai és tájvédelmi érdekeket szolgáló területek tartoznak. (2) Az Mko/1 jelű övezetben a) az extenzív legeltetéses állattartást, gyepgazdálkodást szolgáló építmények (karám, fedett karám, állatkifutó, szénatároló), méhészet fenntartásához szükséges építmények, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó, kizárólag terménytárolás céljára szolgáló, fából készült, betonalap nélküli építmények, illetve fóliasátor, üvegház helyezhető el, kivéve ahol az övezeti előírás másképp rendelkezik. b) A földhivatali nyilvántartásban szereplő épületek kubatúráján belül a felújítás, korszerűsítés építési munkái megengedettek. (3) Az övezetben huzamos tartózkodásra szolgáló építmények nem helyezhetők el. (4) Kerítés kizárólag állattartás érdekében létesíthető, kizárólag fából, vagy drótfonatból készült lábazat nélkül, kizárólag áttört kivitelben. (5) Az Mko/2 jelű övezetben építmény elhelyezése nem megengedett. (6) Az Mko/3 jelű övezetben az építmények elhelyezésének feltétele: a) az előkert mérete minimum 35,0 m, b) 14000 m 2 -nél kisebb területű telken építményt, fóliasátrat, üvegházat elhelyezni nem lehet. c) 14000 m 2 -t meghaladó területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló legfeljebb 5,5 m gerincmagasságú fóliasátor, üvegház helyezhető el, illetve bármely mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telken maximum 2 % beépítéssel terepszint alatti építmény (pince) is elhelyezhető. d) terepszint alatti építmény földdel borítandó és nem lehet magasabb az eredeti terepszintnél e) az övezetben lakórendeltetés nem helyezhető el, f) az építmények elhelyezése során figyelembe kell venni a közút melletti, illetve a nagynyomású gázvezeték nyomvonalával és védőtávolságával érintett ingatlanok használatára vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásait is, g) az előkerti méreten belül, közterületi telekhatártól számított 12m mélységig kötelező fával, örökzöld fával, cserjével beültetni. h) M0 gyorsforgalmi út felől cserjesáv kialakítása kötelező, Kivéve a nagynyomású gázvezeték tengelyétől mért 5-5 m biztonsági övezet területsávjában. 46. Mezőgazdasági kertes (Mk) övezetek 46. (1) Az Mk jelű mezőgazdasági kertes övezet vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló mezőgazdasági terület. (2) Az Mk/1 jelű mezőgazdasági rendeltetésű kertes övezetben a kiskertes növénytermesztést kiszolgáló, gyümölcs-, és szőlő gazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági rendeltetésű építmény. (3) Az Mk/1 jelű mezőgazdasági rendeltetésű kertes övezetben a kiskertes növénytermesztést kiszolgáló, gyümölcs-, és szőlő gazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági rendeltetésű építmény építmények helyezhető el az alábbi feltételekkel: a) 5000-14000 m 2 közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló legfeljebb 4,5 m gerincmagasságú fóliasátor, üvegház, továbbá földdel borított pince létesíthető, b) a 14000 m 2 -nél kisebb területű telken az a) pontban felsoroltakon felül egyéb építményt elhelyezni nem lehet, 15
c) az 14.000 m 2 -t meghaladó területű bármely mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telken maximum 2 % beépítéssel egy gazdasági építmény és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. (4) Az Mk/2 jelű övezetben építmény elhelyezése nem megengedett. (5) Az állattartáshoz kapcsolódó gazdasági építmények elhelyezése az Mk/1, Mk/3 jelű övezetben nem megengedett. (6) Mezőgazdasági kertes övezetben legfeljebb 1,5 méter magas áttört kerítés létesíthető. (7) Az Mk/3 jelű övezetben építmények elhelyezésének feltétele: a) a 2000 m2-nél kisebb területű telken építményt elhelyezni nem lehet, b) az 2000 m2-t meghaladó területű bármely mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telken maximum 3 % beépítéssel egy gazdasági építmény és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. c) maximum 1 lakás rendeltetési egység kialakítása a 10000 m2-t meghaladó területű telkek esetében megengedett, mely kizárólag a telekhasználatot szolgáló gazdasági épületek megléte esetén építhető és az övezetben megengedett beépítés 50%-át meghaladó mértékű nem lehet. d) az építményeket a kialakult állapot figyelembe vételével, vagy ennek hiányában a telek délkeleti sarkához közelítve kell telepíteni. (8) Mk jelű övezetben: a) az előkert: 5,0 méter b) oldalkert: 5,0 méter e) hátsókert :5,0 méter. 47.Vízgazdálkodási terület általános előírásai 47. (1) Csömör nagyközség területén található vízgazdálkodási területek a rendeltetésüknek megfelelően az alábbi övezetekbe soroltak: a) V-me jelű vízmedrek területe övezet, b) V-tá jelű természetközeli vízjárta területek övezet. (2) A vízgazdálkodási területeken megengedett építmények elhelyezése esetén az elő-, oldal-, hátsókertek előírásai figyelmen kívül hagyhatók. 48. Vízmedrek (V-me) övezet előírásai 48. (1) V-me jelű vízmedrek területének övezete a vízfolyások, árkok, valamint a záportározó tó medreit és parti sávjait tartalmazza, mely területen a kialakult értékes és védendő növényállomány megtartandó. (2) A vízmedrek övezetében a természeti értékek védelme mellett kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el: a) vízügyi jogszabályokban megengedett vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények, b) a terület fenntartását, illetve a természeti értékek bemutatását, a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak (információs tábla, tanösvény, természetvédelmi bemutatóhely, esővédő, vadetető). 49. Természetközeli vízjárta terület övezetének (V-tá) előírásai 49. (1) A szabályzási terven a V-tá jelű övezetbe a mezőgazdasági terület nádas, mocsaras, mélyfekvésű gyepes és vízjárta területeinek, ökológiai és természetvédelmi okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak, mely területen az értékes és védett növényállomány megtartandó. (2) A természetközeli, vízjárta terület övezetében a természeti értékek szigorú védelme mellett, tájba illő módon az alábbi építmények helyezhetők el: a) vízügyi jogszabályokban megengedett vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények, b) a terület fenntartását, illetve a természeti értékek bemutatását, a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak (információs tábla, tanösvény, természetvédelmi bemutatóhely, esővédő, vadetető). (3) Az övezetben az (2) bekezdésben meghatározott építményeken felül egyéb építmény nem helyezhető el. (4) Az ingatlanok a művelési ágnak megfelelően hasznosítandók, művelési águk csak extenzívebb irányban változtatható meg. 16