2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemz i A középkori uradalom jellemz vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mez gazdasági technika fejl désének néhány jellemz mozzanata a X XI. században. A Frank Birodalom történetének f bb állomásai (pl. Poitiers, Verdun). A középkori uradalmak jellemz vonásai: az uradalom részei és az önellátó gazdálkodás, a jobbágyi viszony jellemz i, a jobbágyi szolgáltatások fajtái. A mez gazdasági technika fejl dése: új mez gazdasági találmányok és eljárások (nehézeke, szügyhám, háromnyomásos gazdálkodás), terményfelesleg és népesség-növekedés. A Frank Birodalom: Klodvig állama és a kereszténység felvétele, a Karolingok felemelkedése, az arab el renyomulás megállítása, Kis Pippin és az egyházi állam kialakulása, Nagy Károly birodalma, a Frank Birodalom felbomlása (Verdun). 2.2 A nyugati és keleti kereszténység Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X XI. század. A legfontosabb szerzetesrendek jellemz i (bencések, ferencesek). Az ortodox és a nyugati kereszténység f bb jellemz i (pl. önálló nemzeti egyházak, eltér liturgia és egyházm vészet).
Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X XI. század. a pápaság a reformok élén (a clunyi reformok), az egyházszakadás, a papság és a császárság küzdelmei, a keresztes hadjárat meghirdetése, az eretnek mozgalmak és a kolduló rendek (ferencesek, domonkosok). A szerzetesség fejl dése a nyugati egyházban: a szerzetesség kialakulása és jellemz i a korai középkorban (Szent Benedek), a szerzetesség megújulása az érett középkorban a kolduló rendek. Az egyházszakadás és következményei: az ortodox kereszténység térhódítása a szlávok megtérítése (Cirill és Metód), a nyugati kereszténység szervezetének megszilárdulása (pápa, püspökségek, érsekségek, szerzetesrendek, zsinatok), eltér és közös vonások (a szertartás nyelve, hierarchia és nemzeti egyházak, liturgikus különbségek). 2.3 Az iszlám vallás és az arab világ Az iszlám vallás kialakulás és f bb tanításai. Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fontosabb szakaszai (pl. 635. Damaszkusz, 732. Poitiers). A vallás kialakulása: Arábia társadalmi és gazdasági jellemz i, Mohamed fellépése, életének f bb eseményei. A tanítás: az öt pillér szigorú egyistenhit és a vallás gyakorlása, a Korán és a Koránon alapuló jog, az állami és az egyházi hatalom egysége. Az iszlám államberendezkedés: a szolgálati birtokok és az adók, a hit terjesztésének parancsa, integráló képesség: a kereskedelem, a gazdaság, a kultúra fellendülés,
A hódítások: Mohamed utódai: a Közel-Kelet meghódítása, az Omajjádok és az Abbászidák, a birodalom legnagyobb kiterjedése és széttagolódása. 2.4 A középkori városok Egy középkori város jellemz inek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. A középkori céhes ipar bemutatása. A középkori város jellemz i: a telepít tényez k (igazgatási, egyházi székhely, vásárközpont, közlekedési csomópont), önkormányzat (adó, választott tisztségvisel k, városi jogok), a város küls képe (falak, kapuk, sz k utcák, városháza, templom). A céhek kialakulásának okai: sz k piac kis vásárlóer, kézm vesség min ség, a min ség védelme a munkafolyamat szabályozása. A céhes ipar jellemz i: a céh: védelem a kontárokkal szemben és a min ségért, szervezete, m ködése (mester, legény, inas, vándorlás, mesterremek), szerepe a város védelmében. 2.5 Egyházi és világi kultúra a középkorban Az egyház szerepe a középkori m vel désben és a mindennapokban. A romantika és a gótika f bb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. Híres egyetemek Nyugat és Közép-Európában (pl. Párizs, Oxford, Prága), az egyetemi oktatás jellemz i, a skolasztika (Aquinói Szent Tamás).
A román és a gótikus stílus: jellegzetes építmények: katedrálisok, várak, kolostorok, a stílusjegyek (román: dongaboltozat, zömök falak, l résszer ablakok; gót: csúcsíves boltozat, mérm ves ablakok, fény, égre tör tornyok). A lovagi kultúra: lovagi magatartás: lovagi erények (h siesség, bölcsesség, önmérséklet), a lovagi életmód: a lovagi torna, a lovagi költészet és a szerelem. Az egyetemek és az oktatás: immunitás és függetlenség, a tananyag és a fakultások, a nyugati nagy egyetemek (Párizs, Oxford, Cambridge XIII. század) és a középeurópai egyetemek (pl. Prága, Bécs, Krakkó XIV. század) létrejötte. A skolasztika: az antik kulturális örökség (Arisztotelész) beemelése, hit és tudás viszonya. 2.6 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában A humanizmus és a reneszánsz f bb jellemz i. A humanizmus és a reneszánsz jellemz i (pl. emberközpontúság, antik embereszmény) és fontosabb itáliai képvisel i (pl. Petrarca, Machiavelli és Raffaello). A humanizmus és a reneszánsz jellemz vonásai, nagy alkotói: az antik irodalom és m vészet újjászületésének igénye, emberközpontú világkép (a természet és az emberi test felfedezése; a perspektíva). A humanizmus és a reneszánsz az irodalomban (pl. Petrarca, Bocaccio) a m vészetekben (pl. Brunelleschi, Raffaello) és a bölcseletben (pl. Machiavelli).
2.7 Az angol és a francia rendi állam m ködése (csak emelt szinten) A rendi állam kialakulása és m ködése Angliában és Franciaországban. Az angol rendi fejl dés jellemz i és f bb szakaszai: a Magna Charta mozgalom, az els rendi gy lés összehívása. A francia rendi gy lés király általi összehívása. A rendiség m ködése: a rendek fogalma, a hatalommegosztás, az angol berendezkedés, a francia modell. Hasonlóságok és különbségek. 2.8 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemz vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV XVI. században. Az Oszmán Birodalom jellemz vonásai és társadalmi háttere (pl. szolgálati birtok, szpáhi, gyermekadó, janicsár). Az oszmán berendezkedés: minden föld a szultáné, adománybirtokok szpáhik, zsoldosok janicsárok. A hódító birodalom: Kisázsiából a Balkánra (Bulgária, Szerbia és a román fejedelemségek meghódítása), Konstantinápoly eleste, Szulejmán hódításai (Magyarország, 1526.).
Az oszmán berendezkedés: minden föld a szultáné a despotizmus, adománybirtokok szpáhik rablógazdálkodás, adóterhek iszlamizálódás. Az Oszmán Birodalom sajátosságai Európában: alkalmazkodás a meghódított ország berendezkedéséhez, a politikai-katonai vezet réteg integrálása (Balkán), a kett s uralom (Magyarország).