A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Magyar nyelv és irodalom monoszak 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Esztétikai hermeneutika LLM3062 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Orbán Gyöngyi 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Benke András 2.4 Tanulmányi év II. 2.5 Félév 3. 2.6. Az értékelés C módja 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 2.7 A tantárgy típusa Kö A 3.1 Heti óraszám 2 melyből: 3.2 előadás 1 3.3 szeminárium/labor 1 3.4 A tantervben szereplő összóraszám 7 melyből: 3.5 előadás 2 3.6 szeminárium/labor 1 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 15 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 5 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása 15 Konzultáció Vizsgák Más tevékenységek:... 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 56 3.8 A félév össz-óraszáma 98 3.9 Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei előadóterem
5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei szemináriumterem, vetítő, laptop, a szemináriumon való részvétel 6. Elsajátítandó kompetenciák Szakmai kompetenciák Az esztétikai tapasztalat reflektált megközelítése; e megközelítés aktualitásának tudatosítása az internetkultúra korában Művészetértelmezés mint esztétikai tapasztalat Az esztétikai tapasztalattal kapcsolatos aktuális kérdések beillesztése a hagyománytörténésbe ; a klasszikus esztétika kérdéseinek posztmodern újrafogalmazása Általános kompetenciák Az esztétikai megkülönböztetés gyakorlatának meghaladása ( esztétikai megnem-különböztetés ) Igényes műértelmező szövegek alkotása esztétikai hermeneutikai megközelítésben (szóbeli és írásbeli műfajokban egyaránt) Önálló kutatási program kimunkálása (egyéni és csoportos) 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései Az esztétikai gondolkodás hagyományának hermeneutikai szempontú újraértelmezése, az esztétikai tapasztalat prioritásának tudatosítása az (esztétikai) ismeretekkel szemben Van-e aktualitása az esztétikai tapasztalatnak az internetkultúra korában? Az előadássorozat számba veszi azokat a fogalmakat (esztétikai tapasztalat, szöveg és interpretáció, dialogicitás, elváráshorizont, a műalkotás befogadása mint önmegértés, igazságtörténés, temporalitás, hatástörténeti tudat, képzés, módszerprobléma stb.), érveket és tapasztalatokat, amelyek által a Hans-Georg Gadamer főművében javasolt új diszciplína az esztétikai hermeneutika
pozitív válaszlehetőségeket villant fel a fenti kultúránk válságára is utaló kérdésre. A szemináriumok művészetolvasási kísérletek számára teremtenek alkalmat, a fenomenológiai esztétika és az esztétikai hermeneutika körébe tartozó olvasmányok applikatív megértése által. 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. Az esztétikai dimenzió túllépése: az esztétika feloldódása a hermeneutikában 2. Esztétikai aktus és esztétikai tárgy viszonya a fenomenológiai esztétikában 3. Esztétikai hermeneutika: az esztétika destrukciója, az esztétikai tudat kritikája 4. A szépség mint az igazság megtörténése a műben 5. Az esztétikai tapasztalat antropológiai alapja: a játék, a szimbólum és az ünnep 6. Szöveg és interpretáció viszonya esztétikai hermeneutikai megközelítésben 7. Műértelmezés és önmegértés Könyvészet 1. Rüdiger Bubner: A jelenkori esztétika némely feltételéről. In: Athenaeum I. 1991/1. 2. Nicolai Hartmann: Esztétika. Magyar Helikon, 1977. - Első rész I. szakasz: az esztétikai aktusszerkezet.
- Első rész II. szakasz: Az esztétikai tárgy struktúrája - Második rész I. szakasz: A rétegegymásután a művészetekben 3. Martin Heidegger: A műalkotás eredete. Bp., 1988. 4. Hans-Georg Gadamer: A szép aktualitása. In uő: A szép aktualitása. T-Twins, Bp., 1994. 5. Hans-Georg Gadamer: Ki vagyok én és ki vagy te? In: Bókay Vilcsek (szerk): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Osiris, Bp., 2002. 6. Hans-Robert Jauss: A költői szöveg az olvasás horizontváltásában. In uő: Recepcióelmélet esztétikai tapasztalat irodalmi hermeneutika. Osiris, Bp., 1997. 7. Hans-Georg Gadamer: Épületek és képek olvasása. In uő: A szép aktualitása. T- Twins, Bp., 1994. 8.2 Szeminárium / Labor Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. Esztétika és hermeneutika kapcsolatának történeti áttekintése 2. Tér és térhasználat a szövegben, utak a szöveg felé,, 3. Szerző és olvasó a virtuális térben, 4. Politika és esztétika kapcsolatának lehetőségei 5. Történeti tudat és kulturális identitás jelentősége az interpretációban,, 6. Idegenség, 7. Adaptáció mint mediális fordítás és interpretáció Könyvészet FARAGÓ Kornélia, A zárt tágasság paradoxona = F.K., Kultúrák és narratívák, Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2005, 5-10. FARAGÓ Kornélia, Az út-jellegű értésformák = F.K., Kultúrák és narratívák, Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2005. 11-21. DERRIDA, Jacques, A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diskurzusában, Helikon, 1994, 1/2. FOUCAULT, Michel, Más terekről. ONLINE: http://exindex.hu/index.php?page=3&id=253
DUNAJCSIK Mátyás, Az olvasó lázadása (avagy túléli-e a kortárs irodalmi élet arcvesztés nélkül az online nyilvánosság robbanását?), Magyar Narancs, 2007/33. ONLINE: http://magyarnarancs.hu/publicisztika/az_olvaso_lazadasa_avagy_tulelie_a_kortars_irodalmi_elet_arcvesztes_nelkul_az_online_nyilvanossag_robbanasat-67531 CRITICAL ART ENSAMBLE, Az anti-copyright pénzügyi előnyei. ONLINE: http://exindex.hu/index.php?page=3&id=408 FOUCAULT, Michel, Nyelv a végtelenhez = M.F., Mi a szerző?, Debrecen, Latin Betűk, 1999, 256-283. BORGES, Jorge Luis, Bábeli könyvtár. ONLINE: ftp://staropramen.mokk.bme.hu/language/hungarian/crawl/mek/mek.oszk.hu/00400/00461 /html/borges11.htm#vi ŽIŽEK, Slavoj, A tőke kísértete = Z.S., A törékeny abszolútum. Avagy miért érdemes harcolni a keresztény örökségért?, Budapest, Typotext 2011, 19-36. RANCIÉRE, Jacques, Politika és esztétika, Budapest, Műcsarnok Kiadó, 2009, 9-26. SELYEM Zsuzsa, A zsarnokság, a megváltás és az irodalom viszonyáról = S.ZS. Fehérek közt, Budapest, Vigilia Kiadó, 2007, 5-38. GROYS, Boris, A demokrácia művészete. ONLINE: http://ujnautilus.info/demokracia-muveszete JAUSS, Hans Robert, Irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja, 1980/1-2, 8-39. HALL, Stuart, A kulturális identitásról = Multikulturalizmus, szerk. Feischmidt M., Budapest, Láthatatlan Kollégium Osiris, 1997, 60-85. BALASSA Péter, Lehetséges-e az esztétikai nevelés egyáltalán?. ONLINE: http://www.c3.hu/~gond/tartalom/18-19/balassa.html HEIDEGGER, Martin, Költők Mi végre? = M.H., Rejtekutak, Budapest, Osiris, 2006, 233-278. TAR Sándor, A térkép szélén, Holmi, 2002/4. ONLINE: http://www.holmi.org/2002/04/tar-sandor-haz-a-terkep-szelen HAJDÚ Szabolcs, Délibáb, 2014.
PETHŐ Ágnes, Filmvászonra vetített irodalom. Az adaptáció mint mediális fölülírás? = P.Á., Múzsák tükre: Az intermedialitás és az önreflexió poétikája a filmben, Csíkszereda, Pro-Print, 2003. ZSIGMOND Adél, Az interpetáció mint értelmezői művelet, Látó, 2010/2. ONLINE: http://www.lato.ro/article.php/a-filmes-adaptáció-mint-értelmezői-művelet/1607/ CSIGER Ádám, Django a magyar ugaron, Tiszatáj, 2015/3. ONLINE: http://tiszatajonline.hu/?p=75621 BERÉNYI Csaba, Határtalan végesség. ONLINE: http://magazin.apertura.hu/film/hatartalan-vegesseg-delibab/6579/ DERRIDA, Jacques, Az idegen kérdése: az idegentől jött, = Biczó Gábor szerk., Az Idegen. Variációk Simmeltől Derridáig, Debrecen, Csokonai Kiadó, 2004, 11-30. WALDENFELS, Bernhard, Felelet arra, ami idegen. Egy reszponzív fenomenológia vázlata. ONLINE: http://www.c3.hu/~gond/tartalom/20/frawald.html SAID, Edward, BURGNER, Christoph, Bevezetés a posztkoloniális diskurzusba, Lettre, 1998/28. ONLINE: http://epa.oszk.hu/00000/00012/00012/said.htm 9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. A tantárgy tartalmának kialakításában figyelembe vettük mind a tantárgy oktatásának intézetünkben gyakorolt hagyományát, mind pedig más hazai és főként magyarországi egyetemek mai gyakorlatát.
10. Értékelés A tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.4 Előadás Az előadások anyagának kreatív alkalmazása, a felvetett kérdések beépülése a szemléletbe, gondolkodásba 10.5 Szeminárium / Labor A szakirodalom alapos ismerete, az összefüggések felismerése Aktív részvétel a szemináriumi munkában, a szakirodalom ismerete, önálló dolgozatok írása 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Ennek aránya a végső jegyben Írásbeli dolgozat, aktív 1/3 részvétel a megbeszéléseken A szakirodalom számonkérése (a vizsgadolgozat részeként) Minden órára kötelező az adott témához tartozó kötelező olvasmányok ismerete A félév során minden hallgató részt vesz egy általa kiválasztott szemináriumi téma vezetésében (2 fős csoportokban) Mivel csak 7 szemináriumi alkalom van, maximum 1 hiányzás megengedett A félév végén a kötelező olvasmányokban foglalt alapvető ismeretek elsajátítása teszt formájában kerül ellenőrzésre. 1/3 1/3 10.6 Minimális követelmények