Forrásmegjelölés a portfólióban 1.0* Szakál Ferenc Pál
Miért fontos? Hogy miért fontos minden munkánk esetében mindig megadni a felhasznált forrásokat, abba nem megyek bele, elég nyilvánvaló. A kérdés arra vonatkozik, miért fontos a portfólió szempontjából. A választ az eredetiségnyilatkozat adja meg. Ebben maga a pedagógus jelenti ki, hogy tudomásul veszi, hogy más dokumentumainak, reflexióinak, publikált gondolatainak sajátként való felhasználása hivatkozás nélkül plágiumnak minősül. A plágium következménye szigorú: A 326/2013. Korm. rendelet 12/C. (2) bekezdésének c) pontja értelmében ha a bizottság megállapítja az eredetiségnyilatkozatban vállalt kötelezettségek megszegését, az eljárás sikertelen lesz. Hiánypótlásra, javításra ilyen esetben nincs lehetőség. Ha tehát hiányzik valahol egy forrásmegjelölés, akkor a bizottság legnagyobb jóindulata ellenére is vége a történetnek.
Mikor kell megadni a forrásokat? (1) A kérdésre legegyszerűbben a plágium eseteinek az Útmutató XIV. fejezetében található felsorolását megvizsgálva válaszolhatunk. Eszerint a plagizálás formái: forrásmegjelölés és idézőjel nélküli szó szerinti átvétel; szövegrészlet parafrazeálása (átfogalmazása) forrásmegjelölés nélkül; ábra, illusztráció vagy statisztikai adat átvétele forrásmegjelölés nélkül; idegen nyelvű szerzői alkotás forrásmegjelölés nélküli lefordítása. Vagyis aki el akarja kerülni a plágiumot, az ilyen esetekben jelölje meg a forrást!
Mikor kell megadni a forrásokat? (2) Az Útmutató több helyen is felhívja a figyelmet arra is, hogy a képek esetében is meg kell adni a forrást. A portfólióban gyakran fordulnak elő saját fotók, az esetleges viták, fölösleges kérdések elkerülése végett az ilyenekhez érdemes odaírni, hogy saját készítésű fotó. És természetesen a képek esetében a személyiségi jogi szempontok is fontosak, de ez már egy másik történet.
A forrásmegjelölés formai követelményei 1. A portfólió dokumentumaira általában nem vonatkoznak formai követelmények, de például a forrásmegjelölésekre igen. A pontosság kedvéért ezeket idézem a XIV. fejezetből: szöveghű idézet esetén: idézőjelek között, legfeljebb 1 2 bekezdés, pontos forrásmegjelöléssel a szövegközben, bibliográfiai hivatkozással a lábjegyzetben vagy a dokumentum végén; parafrazeált (átfogalmazott) idézet esetén: legfeljebb 1 2 bekezdés, pontos forrásmegjelöléssel a szövegközben, bibliográfiai hivatkozással a lábjegyzetben vagy a dokumentum végén; nem szó szerinti (tartalmi) idézet esetén pontos forrásmegjelöléssel a szövegközben, bibliográfiai hivatkozással a lábjegyzetben vagy a dokumentum végén; adat, ábra, illusztráció felhasználása esetén: pontos forrásmegjelöléssel a szövegközben, bibliográfiai hivatkozással a lábjegyzetben vagy a dokumentum végén.
A forrásmegjelölés formai követelményei 2. Az Útmutató külön foglalkozik az irodalomjegyzék fogalmával, amelyet szükség szerint a dokumentumvégén kell közölni az alábbi módon: könyv, önálló nyomtatott kiadvány esetén: szerző(k) neve, mű címe, kiadás helye, évszáma; könyvfejezet esetén: szerző(k) neve, mű címe, tartalmazó kiadvány szerzőjének vagy szerkesztőjének neve, tartalmazó mű címe, kiadás helye, évszáma; folyóiratcikk esetén: szerző(k) neve, mű címe, folyóirat címe, évszáma, lapszáma, oldalszám; internetes forrás esetén: a hozzáférés pontos webcíme, a letöltés dátuma.
A forrásmegjelölés speciális esete: a közös munka A pedagógus ritkán dolgozik egyedül. Ha a közös munkának valamilyen produktuma is van, és ez a produktum szerepel a portfólióban, akkor nem érvényes az anonimitási szabály, a kollégát meg kell nevezni. Az Útmutató XIV. fejezete szerint: Amennyiben egy feltöltött produktum kidolgozásában, megvalósításában más pedagógus(ok) is részt vett(ek), az érintett(ek) nevét és a vállalt feladatokat, szerepeket fel kell tüntetni. Abban az esetben, ha két vagy több pedagógus által közösen készített anyagról van szó és a termék nyilvánosan is megjelent, akkor a szerzői jogok alapján kötelező feltüntetni a társzerzők nevét (ez az ő személyiségi jogaikhoz tartozik). Nyilvános dokumentumnak számít minden olyan anyag is, amely uniós program keretében készült. Ha a közösen készített anyag nem jelent meg nyilvánosan, akkor mindenképpen szükséges a társszerzők hozzájárulása, valamint szükség esetén (pl. ha az iskola számára munkaviszonyban készített anyagról van szó) a munkáltató hozzájárulása a dokumentum portfólióban történő feltöltéséhez.
A nem előírt formátumú forrásmegjelölés következménye Előfordulhat, hogy a pedagógus alkalmaz forrásmegjelölést, de nem az előbb idézett módon. Az eredetiségnyilatkozat szerint a plágium a megfelelő hivatkozás elmulasztásával valósul meg. Azt azonban sem az eredetiségnyilatkozat, sem az Útmutató nem mondja ki egyértelműen, hogy mi tekinthető megfelelő -nek. Sőt, az Útmutató idézett része nem is említ megfelelő hivatkozást a plágium eseteinek felsorolásánál, mindössze hivatkozást. Az Útmutatóban felsorolt módok a hivatkozás alapvető formái címmel szerepelnek, ami azt is jelenti, hogy más formák is elképzelhetőek. A másik idézett felsorolás pedig nem a hivatkozás, hanem az irodalomjegyzék formai követelményeit adja meg. Ebből tehát az következik, hogy plágium akkor van, ha nincs hivatkozás, vagy ha a bizottság úgy döntött, hogy van ugyan hivatkozás, de nem megfelelő. CSAKHOGY! Ez már értelmezési kérdés, ahogy az ezen a dián leírtak is a személyes véleményemet tükrözik. Vagyis amondó vagyok, nem érdemes kockáztatni, az a biztos, ha az Útmutatóban leírtakat követjük. Végül is erre való az Útmutató, nem?
Kép a képben Előfordulhat, hogy a pedagógus olyan képet tölt fel, amelyen szintén kép van. Kérdés, hogy akkor annak a forrását is meg kell-e adnia. Erre nehéz egyértelműen válaszolni. Ha a pedagógus saját maga készített képet valamiről ami valahol megjelent, közzé lett téve, és azon valamin képek láthatók, akkor a lefényképezett dolgon látható kép forrásmegadásáért az azt készítő a felelős. Egy egyértelmű példa: A pedagógus feltölt egy képet egy cikkről a forrás pontos megadásával, és a cikkben van egy kép. Ez esetben nem kell a kép forrását is megadnia. Egy nem egyértelmű példa: Ha mondjuk egy gyerekek által készített órai projektről készít képet, és abban vannak képek. Ez ugyanis nem jelent meg nyilvánosan, és kérdéses, hogy a gyerekek megadták-e a képek forrását. Szóval ez már vitatható eset. Egy egyértelmű ellenpélda: Ha a pedagógus csatolja mellékletként az általa készített plakátot, és azon kép van. Ez az ő munkája, ami így a portfólió részévé válik, vagyis a kép forrását meg kell adni. Ugyanez a helyzet, ha pl. beteszi a mellékletbe a ppt-jét, és abban képek vannak. Végkövetkeztetés: Szerintem jobb az ilyen kockázatos helyzeteket elkerülni, végiggondolni, hogy ad-e a kompetenciák értékeléséhez annyi információt a kép, ami miatt érdemes kockáztatni. Eddigi tapasztalataim szerint rendszerint nem
Internetes forrás pontos megadása Fontos, hogy pontos elérési utat adjunk meg. Nem elég például a honlap címe, és pláne nem elég annyi, hogy forrás: internet. Ehhez természetesen a forrás keresésénél is pontosan rá kell keresnünk a forrásra. Gondolok például a képre. Ha a képet csak a keresés eredményeként felugró képek közül választja ki, akkor a link is csak a keresés eredményére fog vezetni. Akkor viszont nem azonosítható a forrás. És ne feledjük: Attól, hogy valami fönt van az interneten, még nem biztos, hogy szabadon használható is!
Utolsó letöltés dátuma internetes forrásoknál Az Útmutató kifejezetten csak az irodalomjegyzéknél írja azt, hogy az ilyen forrásnál meg kell adni az utolsó letöltés dátumát. De említi az interneten megjelent kép esetében is, tehát értelmezhető úgy is, hogy ezt mindig meg kell adni. Azt javaslom tehát, hogy menjünk biztosra, és adjuk ezt meg minden ilyen forrásnál. Sok szakértő el is várja, és nem is indokolatlan. Az internet változik, könnyen előfordulhat, hogy a megadott elérési helyen már más tartalom van, vagy éppen semmi. Ilyen esetben a letöltési dátum segít eldönteni, hogy a hivatkozás megfelelő volt-e. Szóval ez nem csak fölösleges macera, hanem biztosíték is. Éljünk vele!
Ez is forrás! A pedagógusok sok mindent használnak a munkájukhoz, portfóliót viszont ritkán írnak, ezért sokszor eszükbe sem jut, mi minden lehet forrás. Néhány példa a teljesség igénye nélkül: Tankönyv, munkafüzet, témazáró füzet Tanmenetjavaslatok, segédkönyvek Pedagógiai program, helyi tanterv SZMSZ, házirend Fejlesztési tervek, iskolai programok Mérési eredmények, tesztek Feladatbankok Mivel ezek források, megfelelően hivatkozni is kell rájuk. Az intézményi dokumentumok esetében legegyszerűbb a honlapon közzétett példány elérését megadni (persze csak akkor, ha van honlap, és naprakész állapotban is tartják).
Ha bizonytalan vagy, hogy kell-e Ha nem tudod eldönteni, hogy kell-e forrást megadnod, hivatkozást tenned, irodalomjegyzéket készítened, akkor a legjobb megoldás: Csináld! Azért biztosan nem fognak hibáztatni, hogy túlbuzgó voltál a forrásmegadásban, az ellenkezőjével viszont bukhatod az eljárást. Nem érdemes kockáztatni.
Felhasznált források Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez; Ötödik, javított változat; https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projekt ek/kiadvanyok/utmutato_a_pedagogusok_minositesi_r endszereben_5.pdf (utolsó letöltés: 2018.11.09.) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=162771.35654 4 (utolsó letöltés: 2018.11.09)