SZAGLÁS 2

Hasonló dokumentumok
Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Sáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet

Az érzékelés biofizikájának alapjai. Érzékelési folyamat szereplői. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Jelátviteli útvonalak 3

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Kémiai érzékelés. Legısibb erıs befolyás. Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok. Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ)

Szaglás ősi modalitás

Érzékszervi receptorok

A szaglás és az ízérzékelés élettana

Szabályozás - összefoglalás

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

Kemorecepció. Vízi állatokban nincs különbség.

Érzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés)

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Membránpotenciál, akciós potenciál

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus

Abelső fül. A belső fül érzékszervei

CzB Élettan: a sejt

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Az érzékszervek feladata: A környezet ingereinek felvétele Továbbítása a központi idegrendszerhez. fény hő mechanikai kémiai

Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Féléves menetrend. Neurobiológia II. Féléves menetrend. Kémiai érzékek. Neuronok. Szaglás. Szaglás és ízlelés

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Érzékszervek gyakorlat. Dr. Puskár Zita (2018)

Bámulatos felvételek az emberi testről.

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Tartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...

Egy idegsejt működése

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG

A zajmérésekkel együtt elvégzett hallásvizsgálatok, azok eredményei

Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI

Hallás Bódis Emőke november 19.

A belsőfül szövettana. Dobó Endre

Eredmény: 0/199 azaz 0%

A szaglás és ízérzés élettana Dr. Kékesi Gabriella

A belső fül. A belső fül érzékszervei

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Tudnivalók a versenyeken alkalmazott érzékszervi bírálatokról

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Szignalizáció - jelátvitel

A kéz fontosabb érzőideg-végződéseinek morfológiája és kézsebészeti jelentőségük

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Szaglás ősi modalitás

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz

2. Az emberi hallásról

Sejtek közötti kommunikáció:

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

MEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL. Biofizika szeminárium

Kemorecepció. Az szag-, és ízérzékelés I.

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására

A kutyafélék összehasonlító neurobiológiája- Szenzoros képességek

A somatomotoros rendszer

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)

Látás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv).

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.

Gyakorló ápoló képzés

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Biofizika I

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

Interneurális kommunikáció

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL

Membránszerkezet. Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Folyékony mozaik modell. Membrán-modellek. Biofizika szeminárium

Fedezze fel a hallását. Amit a hallásveszteségről tudni kell

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

Potenciálok. Elektrokémiai egyensúly

Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

Jellegzetességek, specialitások

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin

Átírás:

AZ ÉRZÉKELÉS BIOLÓGIÁJA 1

SZAGLÁS 2

ÍZLELÉS 3

HALLÁS 4

ÉRINTÉS EGYENSÚLY 5

FÁJDALOM 6

túl az emberi érzékelésen 7

HOGYAN ALAKÍTJÁK ÁT A RECEPTOR SEJTEK A KÜLÖNBÖZŐ STIMULUSOKAT AKCIÓS POTENCIÁLLÁ? HOGYAN DETEKTÁLJUK A KÉMIAI JELEKET? HOGYAN DETEKTÁLJUK A FIZIKAI JELEKET? 8

IONOTROP ÉRZÉKELŐ RECEPTOROK 9

METABOTROP ÉRZÉKELŐ RECEPTOROK 10

A RECEPTOR SEJT STIMULÁLÁS HATÁSÁRA RECEPTOR POTENCIÁLT GENERÁL Receptor potenciál: akciós potenciált generál a receptor sejtben receptor potenciál akciós potenciál 11

A RECEPTOR SEJT STIMULÁLÁS HATÁSÁRA RECEPTOR POTENCIÁLT GENERÁL Receptor potenciál: akciós potenciált generál a receptor sejtben, vagy neurotranszmitter kibocsájtást eredményez (a receptor sejtből) receptor potential action potentials 12

KEMORECEPTOROK Kemoreceptorok: receptor proteinek, különböző ligandokat kötnek; az ÍZLELÉSBEN és a SZAGLÁSBAN van szerepük. A belső környezetünket is kemoreceptorok monitorozzák (pl. vér CO 2 koncentráció). 13

KEMORECEPTOROK 7TM/G-PROTEIN KAPCSOLT RECEPTOR G-PROTEIN 14

A HÁROM KEMOSZENZOROS EPITHELIUM AZ EMLŐSÖK SZÁJ ÉS ORRÜREGÉBEN VNO: vomeronazális szerv/jacobson szerv MOE: fő szaglóhám (main olfactory epithelium) Ízérző epithelium 15

SZAGLÁS 16

A SZAGLÓ RECEPTOR SEJTEK KÖZVETLENÜL AZ AGYBA JUTTATJÁK AZ INFORMÁCIÓT 17

A SZAGLÓ RECEPTOR SEJTEK KÖZVETLENÜL AZ AGYBA JUTTATJÁK AZ INFORMÁCIÓT 18

A SZAGLÓ RECEPTOR SEJTEK KÖZVETLENÜL A LIMBIKUS RENDSZERBE JUTTATJÁK AZ INFORMÁCIÓT ÖSZTÖNÖK, ÉRZELMEK GYÖNYÖR, FÁJDALOM, DÜH, FÉLELEM 19

SZAGLÓ RECEPTOR JELÁTVITEL 20

SZAGLÓ RECEPTOROK 21

SZAGLÓ RECEPTOROK 22

SZAGLÓ RECEPTOROK Az illatanyagok transzmembrán doménekhez (3,4,5) kötődnek OR1.01.05 Receptor Protein as viewed in the Swiss-PdbViewer with predicted odorant complimentary binding regions on helices 3,4 & 5 highlighted 23

SZAGLÓ RECEPTOR GÉNEK EMBER: 906 SZAGLÓ RECEPTOR GÉN (>60% PSZEUDOGÉN). EGÉR: 1,296 SZAGLÓ RECEPTOR GÉN (20% PSZEUDOGÉN). 24

SZAGLÓ RECEPTOR GÉNEK Sötét: receptorok ismert ligandokkal. Világos: receptorok ismeretlen ligandokkal. GPCR, G-proteincsatolt receptor; TR, ízérző receptor. 25

AZ ILLATOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE Egy szagló receptor sejtben kb. 1000 illatreceptor gén van Csak egy enhanszer képes ezen gének promóteréhez kötődni, és bekapcsolni őket Minden sejtben csak egy illatreceptor gén expresszálódik mechanizmus 1000 különböző illat érzékelésére 26

AZ ILLATOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE Minden receptorhoz több illatanyag is kötődhet-különböző erősséggel Minden illatanyag több receptorhoz is kötődhet-különböző erősséggel pl.: Illatanyag A receptorhoz kötődik a #3, #427, és #886 neuronon. Illatanyag B receptorhoz kötődik a #2, #427, és #743 neuronon. Az agy ezt a két különböző mintázatot különböző illatanyagként érzékeli. mechanizmus sok millió különböző illat érzékelésére 27

A NERVUS TRIGEMINUS SZEREPE A SZAGLÁSBAN 28

A VOMERONAZÁLIS SZERV JACOBSON- SZERV 29

A VOMERONAZÁLIS SZERV 30

A VOMERONAZÁLIS SZERV 31

A VOMERONAZÁLIS RECEPTOROK 32

A VOMERONAZÁLIS RECEPTOROK Phylogenetic tree of mouse V1R vomeronasal receptors. 33

A VOMERONAZÁLIS SZERV 34

ÍZLELÉS 35

AZ ÍZLELŐ BIMBÓK ÍZÉRZŐ RECEPTOR SEJTEKET TARTALMAZNAK 36

ÍZLELÉS NEM keserű savanyú édes sós IGAZ! 37

ÍZLELÉS NINCS ÚGYNEVEZETT NYELV-TÉRKÉP : AZ ÖT ALAPVETŐ ÍZT- KESERŰ, SAVANYÚ, ÉDES, SÓS ÉS UMAMI-A NYELV BÁRMELY RÉSZÉN ÉRZÉKELJÜK. 38

az egyes ízérzékelő receptor sejtek csak egy alap-ízre reagálnak ÍZLELÉS minden érző idegrost több ízlelőbimbót, azokon belül több receptor sejtet idegez be 39

AZ ÍZ RECEPTOROK T1R1+3: UMAMI receptor T1R2+3: ÉDES receptor T2Rs: KESERŰ receptor PKD2L1: SAVANYÚ receptor PLC-2 AZ ÉDES, KESERŰ és UMAMI effektora TRPM5 AZ ÉDES, KESERŰ és UMAMI ion csatorna 40

AZ ÍZ RECEPTOROK A SÓS ÉS A SAVANYÚ RECEPTOROK IONOTRÓPOK 41

AZ ÍZ RECEPTOROK 42

AZ ÍZ RECEPTOROK 43

KEMORECEPTOROK, ÖSSZEFOGLALÁS SZAGLÓ RECEPTOROK VOMERONAZÁLIS RECEPTOROK ÍZ RECEPTOROK T1R3 T1Rs (3 gén) 44

MECHANORECEPTOROK HALLÁS ÉRINTÉS 45

HALLÁS 46

AZ EMBERI HALLÓSZERV FELÉPÍTÉSE 47

AZ EMBERI HALLÓSZERV FELÉPÍTÉSE 48

AZ EMBERI HALLÓSZERV FELÉPÍTÉSE Az endolimfának magas a K+ konentrációja. A K+ ionok beáramlása fogja depolarizálni a szőrsejteket. 49

AZ EMBERI HALLÓSZERV FELÉPÍTÉSE 50

A HANGHULLÁMOK ÉRZÉKELÉSE A BELSŐFÜLBEN 51

A HANGHULLÁMOK ÉRZÉKELÉSE A BELSŐFÜLBEN BÉKÉSY GYÖRGY Nobel díj 1961 52

A HANGHULLÁMOK ÉRZÉKELÉSE A BELSŐFÜLBEN 53

HALLÓKÉREG 54

A SZŐRSEJTEK SZTEREOCILIUM SZŐRSEJT A szőrsejtek sztereocíliumain mechanoszenzorok vannak 55

A SZŐRSEJTEK SZTEREOCILIUM SZŐRSEJT 56

A SZŐRSEJTEK SZTEREOCÍLIUMAIN MECHANOSZENZOROK VANNAK 57

A SZŐRSEJTEK 58

A SZŐRSEJTEK 59

A SZŐRSEJTEK 60

A SZŐRSEJTEK 61

A SZŐRSEJTEK MET: mechanoelectrical transduction TRPA1: transient receptor potential channel A1 PMCA2a: plasma membrane CaATPase pump 62

A KÜLSŐ ÉS BELSŐ SZŐRSEJTEK BELSŐ SZŐRSEJTEK KÜLSŐ SZŐRSEJTEK 63

A KÜLSŐ ÉS BELSŐ SZŐRSEJTEK 64

A KÜLSŐ ÉS BELSŐ SZŐRSEJTEK 65

A KÜLSŐ ÉS BELSŐ SZŐRSEJTEK KÜLSŐ SZŐRSEJTEK, erősítőként működnek BELSŐ SZŐRSEJTEK, az igazi érzékelő sejtek (frekvencia, amplitúdó) 66

A KÜLSŐ SZŐRSEJTEK A külső szőrsejtek felerősítik a hanghulámok keltette vibrációt: A tektoriális membrán elmozdulása a sejttest megrövidülését eredményezi (prestin fehérje segítségével), ez a tektoriális membrán mozgását, tehát a belső szőrsejtek depolarizációját felerősíti. 67

EGYENSÚLY 68

AZ EGYENSÚLY ÉRZÉKELÉSE A FÉLKÖRÍVES JÁRATOK A FEJ HELYZETÉT, MOZGÁSI IRÁNYÁT ÉRZÉKELIK 69

AZ EGYENSÚLY ÉRZÉKELÉSE A VESZTIBULÁRIS APPARÁTUS A FEJ HELYZETÉT ÉS GYORSULÁSÁT ÉRZÉKELI. 70

AZ OLDALVONAL 71

ÉRINTÉS 72

ÉRZÉKELÉS ÉS A BŐR A SEJTMEMBRÁN TORZULÁSA IONCSTORNÁKAT NYIT Merkel diszkuszok: lassú adaptáció, folyamatos információ. Meissner korpuszkulum: gyors adaptáció, információ a változásról. Ruffini endings: mély, lassú adaptáció, alacsony frekvenciájú vibráció. Pacini korpuszkulum: mély, gyors adaptáció, magas frekvenciájú vibráció. 73

NYÚJTÁST ÉRZÉKELŐ RECEPTOROK SÖR 74

NYÚJTÁST ÉRZÉKELŐ RECEPTOROK SÖR 75

FÁJDALOM 76

1. FÁJDALOM 5. 4. 2. 3. 77

1. PERIFÉRIÁS NOCICEPTOR VÉGZŐDÉSEK 78

1. FÁJDALOM RECEPTOROK 79

2. PERIFÉRIÁS IDEGEK M: mielinizált U: csupasz 80

3. HÁTSÓ SZARVI GANGLION 81

4. A GERINCVELŐ 82

4. A GERINCVELŐ NK1: SUBSTANCE-P RECEPTOR AMPA: GLUTAMÁT RECEPTOR 83

4. A GERINCVELŐ 84

5. AGY 85

FÁJDALOM- ÖSSZEFOGLALÁS 86