2. INFORMÁCIÓFORRÁSOK Ebben a fejezetben az alábbiakról lesz szó: 2.1. Az információforrások fogalma és csoportosítása 2.2. Nyomtatott információforrások és adataik 2.3. Audiovizuális (AV) dokumentumok és adataik 2.4. Elektronikus dokumentumok és adataik CÉL Ön részletesebben megismerkedik az információforrás fogalmával, a nyomtatott és nem-nyomtatott, audiovizuális és elektronikus információforrások, dokumentumok fajtáival. Ahhoz, hogy a késõbbiekben megfelelõen tudja majd használni ezeket, megtanulja azt is, hogy mely forrást milyen adatok jellemeznek. EREDMÉNY A 2. fejezet végére képes lesz megkülönböztetni egymástól a különféle dokumentumfajtákat, és tisztában lesz azzal is, hogy mikor melyiket célszerû használnia. IDÕSZÜKSÉGLET A fejezet gondos áttanulmányozásához kb. 2 órányi idõre lesz szüksége. A gyakorlati ismeretek megszerzéséhez számoljon hozzá összesen kb. 1 óra könyvtárban eltöltendõ idõt is. (Ez utóbbit idõ hiányában el is hagyhatja, de munkájának hatékonyságát a könyvtárban eltöltött idõ jelentõsen megnöveli. Persze egyszerûbb, ha egybõl a könyvtárban tanul.) HELYSZÍN Kényelmes tanulóhely, lehetõleg könyvtár A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES jegyzetpapír Emlékeztetjük, hogy miután végez a 2. fejezettel és mielõtt elkezdi a 3. fejezetet, az 1. fejezet alapján KI KELL VÁLASZTANIA KUTATANDÓ TÉMÁJÁT, hiszen csak így fogja tudni azonnal alkalmazni a tanultakat. 23
2.1. Az információforrások fogalma és csoportosítása Ebben a fejezetben az alábbi témákkal fog foglalkozni: az információforrás fogalma az információforrások értékelése a dokumentumok a dokumentumok csoportosítása Az INFORMÁCIÓFORRÁS vagy más szóval információhordozó az információt, az új ismereteket magába fogadja, õrzi és továbbítja. Információforrás lehet a tv, a rádió, az internet, egyik munkatársunk vagy azok a szakemberek, akiktõl egy kongresszuson elõadást hallunk. Információforrás a nyomtatott információhordozó is. Ez utóbbiak a szakirodalmi információ forrásai. Tananyagunk keretén belül a továbbiakban az információforrás fogalmán - általában - csupán az információ írott forrásait értjük. Az információk közvetítõi tehát az információforrások. Ezek lehetnek: HANG (A szóbeli információ forrása lehet a munkahelyi kommunikáció, a konferenciákon, tanulmányutakon való részvétel, de idetartozik a rádióban hallott híranyag is.) FÉNY (A hagyományosan vagy videószalagon rögzített filmek a hanghatáson túl a képi élményt is szolgáltatják, így egy kérdéses témával kapcsolatban több ismeret szerezhetõ és gyorsabban.) különbözõ JELRENDSZEREK (A füst, morze stb. a régebbi korok információforrásai voltak. Most is jól használhatók viszont a metakommunikácós jelzések, amelyek különösen a személyes tárgyalások során közvetíthetnek új és kiegészítõ ismereteket a szóban elhangzottak mellé.) 24
NYOMTATÁS (A könyv, a folyóirat hagyományosan a nyomtatás révén készül. A papírt mint információhordozót a mai napig a megbízhatósága jellemzi.) ELEKTRONIKUS (A CD-ROM, CD és egyéb, mágneses és digitális adathordozókon rögzített információk az utóbbi évtizedek termékei. Használatukkal az információk elérése lényegesen gyorsabb, mint egyéb hordozók esetén.) Az INFORMÁCIÓFORRÁSOK ELSÕBBSÉGÉT nem lehet egyértelmûen eldönteni. Mindig az adott feladattól és helyzettõl függ, mikor melyik forrásból származó információt tudjuk a számunkra legmegfelelõbb módon hasznosítani. Ha például arra kíváncsi, hogy hány lakosa van Honolulunak vagy mennyi valamely acélötvözet olvadáspontja, akkor ún. TÉNYINFORMÁCIÓT akar tudni. Ezt az információt megszerezheti a szakirodalomból, valamely táblázat használatával, de megkérdezheti a kollégáját is. A szóbeli információt - gyorsasága miatt - sok esetben elõnyben szoktuk részesíteni az írottal szemben. De ne feledje: a gyorsaságnak ára van: a pontatlanság. TEHÁT HA VALAMIT BIZTOSAN AKAR TUDNI, NE HAGYATKOZZÉK A SZÓBELI KÖZLÉSRE, NÉZZEN UTÁNA A SZAKIRODALOM KÉSÕBB ISMERTETENDÕ FORRÁSAIBAN. GONDOLKODJON EL az információk szerzésével és értékével kapcsolatos tapasztalatain! Igen: a mai napig is a nyomtatott információhordozók, a könyvek, folyóiratok azok, amelyekhez bízvást fordulhatunk, ha információra van szükségünk. Ezek használata nehézkesebb és lassabb ugyan, mint például egy elektronikus dokumentumé, de a számítógéptõl való függetlesége, az információ megõrzésének biztonsága terén egyelõre nem tekinthetõ versenytársnak. Értékelési szempont lehet az is, hogy a dokumentum mikor jelent meg és milyen színvonalú a kiadója, milyen igényes a megjelenése. Az 1. fejezetben már találkozott a szakirodalom egy meghatározásával. A dokumentum fogalmának megismerése után álljon itt egy másik meghatározás is: A SZAKIRODALOM betûkkel, számokkal, jelekkel és ábrákkal létrehozott és szakinformációt tartalmazó DOKUMENTUMOK ÖSSZESSÉGE. A DOKUMENTUMOK ANYAGI INFORMÁCIÓHORDOZÓK: ikonográfiai, grafikai, plasztikai, fonetikai vagy elektronikus úton rögzítik az információt. Dokumentumnak tekinthetõ például a nyomtatott információhordozó (pl. könyv), egy hangszalag, egy videokazetta vagy egy fénykép. Szakirodalmi dokumentum például a könyv és a folyóirat. 25
A szakirodalmi dokumentumokat sokféleképpen CSOPORTOSÍTHATJUK. Néhány fontos szempont lehet a megjelenés gyakorisága, tartalma, megjelenési formája. A) MEGJELENÉSÜK GYAKORISÁGA SZERINT LEHETNEK: A1) KÖNYVEK - ún. egyedi megjelenésû dokumentumok. Mondanivalójukat mélységében tárgyalják. Alaposságuk miatt átfutási idejük több hónap sõt több év, s tartalmuk így a megjelenés idejére sokszor idejét múlttá válhat. A2) IDÕSZAKI KIADVÁNYOK (periodika) - meghatározott idõszakonként rendszeresen megjelenõ mûvek. Viszonylag rövid cikkeket tartalmaznak, amelyek friss ismereteket közölnek, a megjelenés rövid átfutása miatt csak a közlendõre összpontosítanak, idõnként viszonylag felületesek. A megjelenés gyakorisága alapján lehetnek napi- és hetilapok és folyóiratok, amelyek havi, kéthavi vagy negyedéves megjelenésûek. Ide sorolhatók a különbözõ intézmények évente vagy kétévente megjelenõ évkönyvei is. Lehet, hogy részt vett már valamely évente vagy más idõszakonként megrendezett konferencián. Ezek kiadványai, a konferenciakiadványok szintén az idõszaki kiadványok kategóriájába tartoznak. A3) SZÜRKE IRODALOM - rendszertelen megjelenésû, friss információt tartalmazó dokumentumok (pl. szabadalmi leírás, szabvány, kéziratos disszertációk, szakdolgozatok). Sok esetben bizalmas jellegûek (pl. kutatási jelentés) és nehezen megszerezhetõk. Eddigi - szórakozásból vagy valamely feladattal kapcsolatos - olvasási emlékeibõl írjon példát mindhárom dokumentumfajtára (egyelõre elég csak a címet felírnia): Könyv:... Idõszaki kiadvány:. Szürke irodalom: B) TARTALMUK SZERINT LEHETNEK: B1) ELSÕDLEGES DOKUMENTUMOK Elsõdleges közlést tartalmaznak: magát az információt közlik (pl. szakkönyvek, találmányok). 26
B2) MÁSODLAGOS DOKUMENTUMOK mások által szerzett információk gyûjteménye (pl. kézikönyv - ld. a 2.2. fejezetben, lexikon - ld. a 4.2. fejezetben), illetve az eredeti információ helyével kapcsolatban tartalmaznak útmutatást (pl. bibliográfiák - ld. a 4.3. fejezetben). Kedvtelésével vagy valamely feladattal kapcsolatos eddigi olvasási emlékeibõl írjon példát mindkét dokumentumfajtára (elég csak a címet felírnia): Elsõdleges dokumentum:.. Másodlagos dokumentum:..... C) MEGJELENÉSI FORMÁJUK SZERINT LEHETNEK: C1) NYOMTATOTT DOKUMENTUMOK - az információt nyomtatott formában juttatják el az olvasóhoz. Ez a leghagyományosabb fajta információhordozó (pl. könyv, folyóirat, disszertáció, kutatási jelentés). C2) AUDIOVIZUÁLIS DOKUMENTUMOK - az információt hang és/vagy kép segítségével továbbítják (pl. video, CD). C3) ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK - az információ közvetítésére az elektronikus adatátvitel eszközeit használják.(pl. az interneten olvasható dokumentumok, CD-ROM). (Ezt a felosztást a 2.2., 2.3. és 2.4. fejezetben részletesen meg fogja ismerni, itt csak a lényegét említjük.) Kedvtelésével vagy valamely feladattal kapcsolatos eddigi kapcsolatos emlékeibõl írjon példát mindhárom dokumentumfajtára (elég csak a címet felírnia): Nyomtatott :... Audiovizuális:.. Elektronikus: 27
GONDOLKODJON RAJTA! Vajon miért is kell Önnek a dokumentumokkal és adataikkal foglalkoznia, holott egyáltalán nem akar könyvtáros lenni. Miért nem elég csak az információkat keresni, hiszen munkájához azokra lesz szüksége. Feltételezzük, hogy közben rájött, hogy az irodalomkutatásnak célja, eredménye és talán egyik eszköze is dokumentum. A MUNKAESZKÖZÉT PEDIG - EGY BIZONYOS FOKIG - MINDENKINEK ISMERNIE KELL. Az imént az információforrások csoportosításának tanulmányozásakor emlékezetbõl Ön is felírta néhány dokumentum címét. Egy dokumentumot azonban a címén kívül más adat is jellemez: a szerzõje, a megjelenés éve és helye stb. Ezek a bibliográfiai adatok. A BIBLIOGRÁFIAI ADATOK TEHÁT A DOKUMENTUMOKAT LEÍRÓ ADATOK, AMELYEK EGY ÉS CSAKIS EGY DOKUMENTUMRA JELLEMZÕK. Természetesen nem kell megtanulni valamennyi dokumentumfajta valamennyi adatát. Csupán azokat célszerû megjegyezni, amelyeket a kutatás során le kell majd írni a dokumentumokról annak érdekében, hogy megtalálhatók legyenek és hivatkozni lehessen rájuk. GONDOLOM, AZ ELMÚLT PERCEKBEN, A KÖNYVTÁROSI SZAKKIFEJEZÉSEK OLVASÁSAKOR ELBIZONYTALANODOTT KISSÉ, HOGY VAJON MILYEN TANFOLYAMON IS VAN. FELESLEGES AGGÓDNIA! NEM KÉPEZZÜK ÁT KÖNYVTÁROSNAK! 28
2.2. Nyomtatott információforrások és adataik A dokumentumfajtákkal való részletes ismerkedést a nyomtatott dokumentumokkal kezdjük, mivel ezekkel Ön is nap mint nap találkozhat. Ezeket gyakran hagyományos dokumentumoknak is nevezik. A nyomtatott dokumentumokra érvényes a megjelenés gyakorisága szerinti felosztás. Tehát lehetnek: könyvek idõszaki kiadványok szürke irodalom Az alábbiakban összefoglalva látja majd az általunk legfontosabbnak vélt dokumentumfajtákat, jellemzõ tulajdonságaikat és azok bibliográfiai adatait. A könyvek esetében tálálkozhat az ún. ISBN számmal (International Standard Book Number), amely az adott könyv nemzetközi azonosítására szolgál. Idõszaki kiadványok esetén ISSN számot láthat a dokumentum jellemzõ adatai között, amely szintén azonosító szám. Sorozat tagja mind ISSN, mind ISBN számot kap a minden országban megtalálható ISBN irodától. Ez a szám segít azonosítani az egyes dokumentumokat: tehát ha nem ismeri pontosan a dokumentum címét, viszont megkapta az ISBN számát, akkor (fõleg az elektronikus) katalógusokban gyorsan nyomára bukkanhat a keresett dokumentumnak. A könyvek, folyóiratok vásárlásánál, elõfizetésénél szintén hasznát veheti ezeknek a számoknak. 2.2.1. A monográfia Egy tudományos kérdést részletesen tárgyal, tartalmazza a vonatkozó szakirodalom elemzését és a gyakorlati vonatkozásokat is. Jellemzõ bibliográfiai adatai: szerzõ(k) kiadás száma (ha nem az 1. kiadás) kiadó kiadás éve 29
PÉLDA a monográfiára: Szabó Katalin: Kommunikáció felsõfokon. Bp. : Kossuth, 1997. 185 p. 2.2.2. A tanulmánykötet, tanulmány A tanulmánykötet több, alaposan, tudományos igénnyel kidolgozott tanulmányt tartalmaz, amelyek mindegyike egy központi témához kapcsolódik. Egységei a tanulmányok. Adatai: a tanulmánykötet címe szerkeszõ (k) szerzõ (k) kiadó megjelenés éve oldalszám PÉLDA a tanulmánykötetre: Tanulmányok a nyitott szakképzésrõl / szerk. Papp Lajos [szerzõk Benedek István et al.]. - 1.- Budapest : Mûegyetemi Távoktatási Központ, 1999. - 308 p. ISSN 1585-0811 ISBN 963 420 602 6ö (összkiadás) 30
A tanulmánykötetben megjelent TANULMÁNY bibliográfiai adatai: szerzõ(k) tanulmány címe In: a tanulmánykötet címe kiadó megjelenés éve oldalszám tól-ig PÉLDA: a tanulmánykötetben megjelent tanulmányra: Éliás János.: A szakképzés a közép-dunántúli régió fejlõdésének összefüggésében. In: Tanulmányok a nyitott szakképzésrõl. 1. Bp. : Mûegyetemi Távoktatási Központ, 1999. p.122-138. 2.2.3. A tudományos kézikönyv, tankönyv Módszeresen összefoglalják az egy tudományterületre vonatkozó ismereteket. Bõ irodalomjegyzékkel, részletes tartalomjegyzékkel, esetenként tárgy- (és egyéb) mutatóval segítik a tájékozódást. Jellemzõ bibliográfiai adataik: szerkesztõ(k) kiadás száma (ha nem 1. kiadás) kiadó kiadás éve 31
PÉLDA a tudományos kézikönyvre: Gyurgyák János: Szerkesztõk és szerzõk kézikönyve. - Budapest : Osiris, 1996. - 540 p. (Osiris kézikönyvek, ISSN 1416-6321) ISBN 963 3792274 2.2.4. A gyakorlati kézikönyv, zsebkönyv A gyakorlati munkához szükséges ismereteket foglalják össze. Mutatók, valamint sok ábra, táblázat segítik a tájékozódást. Jellemzõ bibliográfiai adatai: szerkesztõ(k) kiadás száma (ha nem 1. kiadás) kiadó kiadás éve PÉLDA a gyakorlati kézikönyvre: Pétery Kristóf: Excel 7.0 a Widows alatt : kézikönyv a program angol nyelvû változatához. Bp. : LSI, 1996. 459 p. ISBN 963 577 163 0 32
2.2.5. Idõszaki kiadvány (periodikum), cikkek Meghatározott idõszakonként megjelenõ dokumentum. (A napilap naponta, a hetilap hetente, a folyóirat havonta, kéthavonta, esetleg negyedévente jelenik meg.). Általában friss információkat tartalmaz. Minél gyakrabban jelenik meg (vagyis minél rövidebb periodicitású), annál inkább elõfordulhat, hogy kevésbé megbízhatóak a benne található információk. Évente tárgy- és névmutatók segíthetik a kutatást. Egységei a cikkek. A cikk bibliográfiai adatai: szerzõ(k) cikk címe In: idõszaki kiadvány címe évfolyam megjelenés éve szám oldalszám tól-ig PÉLDA a folyóiratcikkre: Tóth Gábor: Ingyen hozzáférhetõ tartalomjegyzék-szolgáltatások a Weben. In: Tudományos Mûszaki Tájékoztatás, 46.k. 1999. 3.sz. p. 91-100. ahol k. = évfolyamszám, kötetszám sz. = szám, füzetszám p. oldalszám tól-ig 2.2.6. A konferencia kiadvány Konferenciákon, kongresszusokon elhangzott, legfrissebb, máshol még meg nem jelent ismereteket tartalmazza. Egységei az elõadások. A konferencia elõadás jellemzõ bibliográfiai adatai: szerzõ(k) konferencia címe, helye, idõpontja In: kiadvány címe 33
kiadó megjelenés éve elõadás terjedelme tól-ig PÉLDA a konferenciakiadványra: Williams, D. - Farmer, J.: Future needs and skills. In: A könyvtáros és szakemberképzés megújítása. TEMPUS, BDTF Szombathely, 1997. június 25-27. Szombathely : BDTF, 1997. p. 101-110. 2.2.7. Szabadalmi leírás Maga a szabadalom - jog egy termék vagy eljárás elõállítására és gyártására. Leírása tartalmazza a fõbb jellemzõit, a feltaláló nevét és a szabadalom elfogadásával kapcsolatos adatokat. Jellemzõ bibliográfiai adatai: a szabadalmi dokumentumot kibocsátó ország a szabadalmi dokumentum száma a találmány címe a jogosult(ak) nevei és országa(i) bejelentés kelte és száma, országa(i) megjelenés kelte 34
PÉLDA a szabadalmi leírásra: HU, Szabadalmi leírás : 1601524 : Asztali futballjáték / Katona Antal (HU) ; Katona Antal (HU). - 1970 - OS - 09 : KA 1252 : A 63 f. 7/95. - 1973-08 - 31. - 4 p. 4t. 2.2.8. Szabvány Írásba foglalt és közzétett elõírás ismétlõdõ feladatok egységesen és következetesen alkalmazandó megoldására. A szabványt jellemzõ bibliográfiai adatok: szabvány jelzete (szabványszám) kibocsátó ország megnevezés érvényesség éve PÉLDA a szabványra: MSZ 3424-12 Bibliográfiai leírás. Idõszaki kiadványokban megjelent részdokumentumok. - 1993-01-0l. - Budapest : MSZH, 1992. - 31 p. 35
2.2.9. Vállalati irodalom (prospektus, gépkönyv, katalógus, jegyzék) Mûszaki-gazdasági információkat, leírásokat tartalmaz termékekrõl, eljárásokról. Jellemzõ bibliográfiai adatai megnevezés, cím típus kibocsátó intézmény helye és megnevezése kibocsátás éve PÉLDA a vállalati irodalomra (termékismertetõ): Vasalt pallók. Ytong, Halmajugra. 2000. 2.2.10 Disszertáció, diplomaterv A DISSZERTÁCIÓ egy téma tudományos mélységû vizsgálata tudományos fokozat elnyerése végett. Részletes irodalomjegyzéket tartalmaz. A disszertációkat - fõleg külföldön - sok esetben megjelentetik, és a továbbiakban könyvként kezelik. A Magyarországon megvédett disszertációk rendszerint nem kölcsönözhetõk, és részeirõl csak a szerzõ beleegyezésével lehet másolatot készíteni. A disszertációt azonosító bibliográfiai adatok: szerzõ a tudományos intézmény neve megjelenés éve (védés éve, ha eltér a megjelenés évétõl) A SZAKDOLGOZAT és a DIPLOMATERV egy téma részletes vizsgálata a felsõfokú tanulmányok befejezésére. Irodalomjegyzéket tartalmaz. Azonosításukhoz szükséges bibliográfiai adatok: 36
szerzõ felsõfokú intézmény neve megjelenés éve PÉLDA a megjelent disszertációra: Unfried, G.: Bindungsaktivierung an Platin(0). Disszertáció. München : Techn. Univ. München, 1993. PÉLDA a meg nem jelent disszertációra: Rétfalvi Gábor Az iskolai könyvtári funkciók kialakulása Vas megyében a dualizmus korában / Rétfalvi Gábor. - Bölcsészdoktori értekezés ; Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), 1981-263 p. 2.2.11. Kutatási jelentés Elvégzett vagy folyamatban levõ kutatás teljes vagy részleges eredményének rögzítése tanulmány formájában. Sok esetben titkos. Azonosításához szükséges bibliográfiai adatok: szerzõ(k) a kutatás azonosítási száma (ha van) a kutató intézmény neve megjelenés éve 37
PÉLDA kutatási jelentésre: Nemzeti örökségünk : a "Kulturális és történelmi emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása" címû kutatási program tevékenységének összefoglalása, különös tekintettel az 1986-1991 közötti munkára / összeáll. Klaniczay Tibor és Petneki Áron : a bibliogr. közrem. Scholz Katalin. - Budapest : Arbor, 1992. - 99 p. 2.2.12. Útijelentés Szakmai utazásokról készült összefoglalás, amelyek friss adatokat tartalmazhatnak a fogadó országokról / intézményekrõl. Csak néhány példányban készül. Általában nyilvánosan nem érhetõ el, bizalmasan kezelt dokumentum. Az azonosításhoz szükséges bibliográfiai adatok: PÉLDA: szerzõ (ha van) intézmény idõpont Útijelentés a FOrATOM 6. kongresszusáról. 1976. május 12-16. / Közreadja a Villamosenergiaipari Kutató Intézet. Bp. : VEIKI, 1976. 2.2.13. Mikor melyik nyomtatott dokumentumot használjuk? A MONOGRÁFIÁK, TANULMÁNYKÖTETEK egy téma alapos megismerésében segítenek. A TUDOMÁNYOS KÉZIKÖNYVEK segítségével egy kutatási téma alapismeretei sajátíthatók el. A GYAKORLATI KÉZIKÖNYVEKBÕL a napi munkához szükséges adatok (egy vegyipari folyamat vázlata, golyóscsapágyak adatai) szerezhetõk meg. Az IDÕSZAKI KIADVÁNYOK cikkei egy témakörrel kapcsolatos, az utóbbi idõben elért eredményekrõl adnak számot. A KONFERENCIA KIADVÁNYOKban megjelent elõadásokból adott téma legfrissebb, addig még nem közölt eredményeirõl szerezhetünk tudomást. 38
A SZÜRKE IRODALOM képviselõi (szabvány, szabadalmi leírás stb.) a gyakorlati problémákra adnak választ, a disszertációk nagy része pedig szakirodalmi háttérrel támogatott elméleti ismereteket tartalmaz. TUDÁSPRÓBA a nyomtatott dokumentumok használatára Mikor melyik dokumentumfajtára lenne szüksége és miért? 1. Szakmájával kapcsolatos újdonságokra kíváncsi.... 2. A Ford egyik angliai gyárába készül tanulmányútra.... 3. Klimatizálni akarják az irodaépületet és berendezést kell választania.... 4. Meg szeretné tudni, mikor született Kodály Zoltán?... 5. Nem emlékszik, hogy milyen az M8-as hatlapú csavar laptávolsága.... 6. Feltalálta az örökmozgót.... 7. Kutatásokat folytat a marketing pszichológiai hatásaival kapcsolatban.... 8. Meg kell ismerkednia a neveléstan alapjaival.... Ha kíváncsi a mi megoldásunkra, akkor nézze meg a MEGOLDÁSOK fejezetben. 39
2.3. Az audiovizuális (AV) dokumentumok és adataik Az audiovizuális dokumentumok csoportjába tartozik mindaz az információhordozó, amely NEM NYOMTATOTT formában közvetíti az új ismereteket. Lehetõvé teszik az INFOMÁCIÓ TÖBBCSATORNÁS TOVÁBBÍTÁSÁT, illetve az alternatív elérését, ezáltal növelik célbajutásának esélyeit. A nyomtatott dokumentumoktól eltérõen használatuk eszközigényes, így nem biztos, hogy minden könyvtárban elérhetõk. A HANGZÓ DOKUMENTUM (magnószalag, hanglemezek, CD) az információt tartalmazó hangot rögzíti. A VIDEODOKUMENTUM a hangot és a képet egyidõben rögzíti. A dokumentumok lejátszásához erre szolgáló berendezés szükséges. Mindkét dokumentumfajta azonosításához szükséges adatok: szerzõ [hangdok.] vagy [videodok.] kiadó neve év PÉLDA: szereplõk dokumentum hossza percben General Harmony Singers No 1. [hang dok.] Bp. : Preludio, 1994. 3,35 min. 2.4. Az Elektronikus dokumentumok és adataik A CD-ROM CD adathordozón rögzített szöveges, képi és hanginformáció, általában szövegközi hivatkozásokkal könnyíti meg a munkát. Használatához megfelelõen felszerelt számítógép szükséges. Az azonosításhoz szükséges bibliográfiai adatok: PÉLDA: 40 szerzõ [CD-ROM] kiadó kiadás éve Marczali H.: Nagy képes világtörténet [CD-ROM] Bp. : Arcanum, 1998. Az INTERNET DOKUMENTUM Interneten elérhetõ szöveges és/vagy képi és/vagy
hanginformáció. Számítógépes hálózaton keresztül elérhetõ információ. Hasznosságát bizonytalanná teszi, hogy tulajdonosa bármikor letörölheti a világhálóról. A tájékozódást szövegközi hivatkozások segítik. Az azonosításához szükséges adatok: szerzõ év PÉLDA: a dokumentum elérési útja (a lehívás idõpontja) Salmon, G. - Giles, K.: Training virtual management teachers. (http://www.nks.no/eurodl/shoen/salmon/virtual.htm, 1998. jún.2.) TUDÁSPRÓBA Mi a különbség a CD és a CD-ROM között?......... A MEGOLDÁSOK fejezetben ellenõrizheti, helyesen válaszolt-e. Ha a tanulás során voltak problémái, azokat írja ide, s segítõjével együtt keressen rájuk választ:............... 41
.... GRATULÁLUNK Ha befejezte a fejezetet, biztos lehet benne, hogy megismerte a dokumentumok alapvetõ formáit és bibliográfiai adataikat. Reméljük, már kiválasztotta azt a témát is, amivel kapcsolatban a tanfolyam során kutatásokat fog végezni. 42