ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A díszvilágítási füzérek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzéséről Budapest, 2013. február

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY MŰSZAKI OSZTÁLY Iktatószám: Témafelelős: MSO-00059-1/2013. Vincze Tibor Ö S S Z E F O G L A L Ó J E L E N T É S a díszvilágítási füzérek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzéséről Budapest, 2013. február

Bevezetés A szezonális termékek talán legjellemzőbb képviselői a díszvilágítási füzérek. Ezek a termékek minden évben elbújva várják a karácsony közeledtét, amikor is a zene és a csengőszó mellett a díszítés leggyönyörködtetőbb eszközeivé válhatnak utcákon, áruházakban, lakásokban. E termékek színpompás és szinte már végtelennek tűnő formaválasztéka a fogyasztókat akaratlanul is rákényszeríti arra, hogy megvásárolják ezeket a termékeket, nem is gondolva arra, hogy a színpompás látvány nagyon könnyen drámai helyzetet idézhet elő. Annak érdekében, hogy ez ne következzék be, e termékek rendszeres ellenőrzése rendkívül fontos, különösen azért, hogy a felhasználók minden lényeges tájékoztatást megkapjanak a díszvilágítási füzérek használatát segítő jelölések és útmutatások tekintetében, és lehetőleg ne már eleve balesetveszélyes termékkel kezdjék el az ünnepi készülődést. I. Az ellenőrzés általános szempontjai E szempontok megadják az ellenőrzés célját, termékkörét, időtartamát, a végrehajtás helyszíneit, valamint a vonatkozó jogszabályokat és műszaki jellegű előírásokat. Mindezekre az ellenőrzés pontos és eredményes végrehajtása miatt volt szükség. (A vonatkozó jogszabályok és szabványok felsorolását lásd a függelékben.) 1. Az ellenőrzés célja Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, elsősorban harmadik országból importált díszvilágítási füzérek forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek jelöléseire, figyelmeztető felirataira, -értékelésére és használati útmutatójára. A jogsértések esetében az ellenőrzést végző piacfelügyeleti hatóságnak elsődlegesen az arányosság elvét szem előtt tartva és a gazdasági szereplőkkel szorosan együttműködve meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a jogszerűtlenül forgalmazott vagy forgalomba hozott, esetlegesen biztonsági szempontból sem megfelelő termékek forgalomból való kivonására és a feltárt jogsértések szankcionálására a jogkövető termékforgalmazás elérése érdekében. Az ellenőrzés további célja volt a korábban már letiltott vagy a RAPEX rendszeren keresztül beérkező bejelentésekben szereplő, súlyos veszélyt jelentő díszvilágítási füzérek nyomon követése a magyar forgalmazóknál (beleértve a forgalomba hozatalért felelős gazdasági szereplők feltárását is). A felelős piacfelügyeleti hatóságnak az ilyen termékek megtalálása esetében is ki kell kényszerítenie a jogkövető termékforgalmazási magatartást valamennyi érintett gazdasági szereplőből. 2. Az ellenőrzött termékkör leírása Az ellenőrzés kizárólag a végfelhasználók részére szánt egyedi termékként forgalomba hozott, és a kiskereskedelmi forgalomban már árusított, közvetlenül 200 V 250 V közötti váltakozó feszültségről táplált, a következőkben részletezett díszvilágítási füzérekre terjedt ki: Transzformátor vagy működtetőeszköz nélkül közvetlenül hálózati feszültségre csatlakoztatható füzérek - külső vezetékkel összekötött, cserélhető izzólámpákkal vagy LED-ekkel,

- külső vezetékkel összekötött, nem cserélhető izzólámpákkal vagy LED-ekkel. Transzformátorral vagy működtetőeszközzel közvetve hálózati feszültségre csatlakoztatható füzérek - külső vezetékkel összekötött, cserélhető izzólámpákkal vagy LED-ekkel, - külső vezetékkel összekötött, nem cserélhető izzólámpákkal vagy LED-ekkel. Zárt füzérek

Díszvilágítási füzért tartalmazó, dekorációs célú (általában hordozható) lámpatestek (pl. műanyag kereten elhelyezett füzérek, mászó Mikulás figurával ellátott zárt füzérek stb.) Készletben árusított, ún. Csináld magad! Do It Yourself! díszvilágítási füzérek szerelési útmutatóval ellátva

Az ellenőrzés hatálya alól kizárt termékek a következők voltak: Gyertyasoros lámpatestek, LED-lámpák, Alkatrészként árusított LED-modulok és Füzért tartalmazó, dekorációs célú fényforrások.

A vonatkozó szabványok szerint az ellenőrizendő termékekre vonatkozó fogalommeghatározások a következők: Díszvilágítási füzér (lighting chain) (Az MSZ EN 60598-2-20:2011 20.4.1. szakasza szerint. A fogalmat tartalmazza már az MSZ EN 60598-2-20:1997/A2:2004 20.3.1. szakasza is.): Olyan lámpatest, amely soros vagy párhuzamos vagy soros/párhuzamos kapcsolású lámpafoglalatokból és szigetelt összekötő vezetékekből álló összeállítást tartalmaz. 1. MEGJEGYZÉS: A nem szabványosított fényforrásokat (pl. dugaszolható jellegű lámpákat) tartalmazó díszvilágítási füzérek esetében a fényforrásokat a füzér részének kell tekinteni. 2. MEGJEGYZÉS: A nem cserélhető fényforrásokat tartalmazó díszvilágítási füzérek esetében a fényforrásokat a füzér részének kell tekinteni. 3. MEGJEGYZÉS: A díszvilágítási füzérek tartalmazhatnak vezérlőeszközöket (pl. villogtató egységeket, lásd a 20.7.16. szakaszt). Zárt füzér (sealed chain) (Az MSZ EN 60598-2-20:2011 20.4.2. szakasza szerint. A fogalmat tartalmazza már az MSZ EN 60598-2-20:2000 20.3.3. szakasza is.): Merev vagy hajlékony, átlátszó szigetelő csőbe vagy hengeres testbe helyezett, végeinél légmentesen lezárt és összekötéseket nem tartalmazó díszvilágítási füzér. Lámpatest (luminaire) (Az MSZ EN 60598-1:2005 és MSZ EN 60598-1:2011 1.2.1. szakasza szerint): Készülék a lámpa vagy lámpák fényének elosztására, szűrésére vagy átalakítására. A lámpákat magukat nem tartalmazza, de tartalmazza a lámpák felfogására, rögzítésére és védelmére való valamennyi alkatrészt, és ahol szükséges, áramköri elemeket a fényforrások hálózati csatlakoztatására való alkatrészekkel együtt. MEGJEGYZÉS: A lámpatesttel szervesen egybeépített, nem cserélhető lámpákat tartalmazó világítótestet is lámpatestnek kell tekinteni, azzal a kivétellel, hogy a vizsgálatokat a szervesen egybeépített lámpákon vagy beépített előtétes lámpákon nem kell elvégezni. LED-modul (LED module) ) (Az MSZ EN 62031:2009 3.2. szakasza szerint): Fényforrásként szállított egység. Egy vagy több LED-en túlmenően további, pl. optikai, mechanikai, villamos és elektronikai alkatrészeket is tartalmazhat a működtetőeszköz kivételével. Lámpaműködtető eszköz (lamp controlgear) (Az MSZ EN 61347-1:2008 3.1. szakasza szerint): Egy vagy több fényforrás és a tápforrás között elhelyezett olyan alkatrész(ek), amely(ek) a tápfeszültség átalakítására, a fényforrás(ok) áramának előírt értékre való korlátozására, a gyújtófeszültség és az előfűtő áram előállítására, a hideggyújtás megakadályozására, a teljesítménytényező javítására vagy a rádiófrekvenciás zavarok csökkentésére szolgál(nak). Beépített lámpaműködtető eszköz (built-in lamp control gear) (Az MSZ EN 61347-1:2008 3.1.1. szakasza szerint): Olyan lámpaműködtető eszköz, amelyet lámpatestbe, dobozba, burkolatba vagy hasonló helyre való beépítésre terveztek, és amely különleges óvintézkedések nélkül nem szerelhető fel a lámpatesten kívül. MEGJEGYZÉS: Az útvilágítási oszlop aljában kialakított működtetőeszköz-tároló rekeszt burkolatnak kell tekinteni. Önálló lámpaműködtető eszköz (independent lamp control gear) (Az MSZ EN 61347-1:2008 3.1.2. szakasza szerint): Egy vagy több külön elemből álló, olyan kialakítású lámpaműködtető eszköz, amely a lámpaműködtető eszköz jelölése szerinti védettség mellett és minden további burkolat nélkül a lámpatesten kívül különállóan is felszerelhető.

MEGJEGYZÉS: A fogalom vonatkozik azokra a beépített lámpaműködtető eszközökre is, amelyeket olyan megfelelő burkolatban helyeztek el, amely jelölései szerint valamennyi szükséges védelmet biztosítja. Szervesen egybeépített lámpaműködtető eszköz (integral lamp control gear) (Az MSZ EN 61347-1:2008 3.1.3. szakasza szerint): Olyan lámpaműködtető eszköz, amely a lámpatest nem cserélhető részét képezi, és amely nem vizsgálható a lámpatesttől elkülönítve. 3. Az ellenőrzés időtartama Az ellenőrzés lefolytatására a 2012. november 5. és 30. közötti időszakban került sor. 4. Az ellenőrzés résztvevői Az ellenőrzésben a Budapest Főváros, valamint Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Veszprém, és Zala Megyei Kormányhivatalok Fogyasztóvédelmi Felügyelőségei vettek részt. A laboratóriumi vizsgálatokat az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma folytatta le, a témavizsgálat szakmai irányítását pedig a Műszaki Osztály témafelelőse látta el. 5. Az ellenőrzés helyszínei A felügyelők a piacfelügyeleti ellenőrzéseket áruházláncok, üzletláncok egységeiben, világítástechnikai szaküzletekben, a témavizsgálat hatálya alá tartozó termékek kereskedelmével is foglalkozó egyéb kiskereskedelmi egységekben, alkalmi kitelepüléseken, valamint vásárokon és piacokon folytatták le. Az ellenőrzés összességében 32 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységet, 102 kiskereskedelmi szaküzletet, 19 piacot és 1 esetben nagykereskedelemi egységet érintett. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek hiányosságot 10 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységnél, 32 kiskereskedelmi szaküzletnél, 7 piacnál és 1 nagykereskedelmi egységnél (összesen 50 üzletben) állapítottak meg, melynek alapján a kereskedelmi egységek teljes kifogásolási aránya (pusztán termékellenőrzési szempontból) 32,47%-os volt. II. Termékellenőrzési szempontok A 154 kereskedelmi egységben összesen 805 fajta, 7.872 db díszvilágítási füzért ellenőriztek a felügyelők 28 különböző szempont alapján. Az egyes szempontok ellenőrzési eredményeit a következő fejezetek tartalmazzák jellemzőnkénti bontásban. Az ellenőrzési eredményekről összességében elmondható, hogy 166 fajta, 1.877 db termék esett kifogás alá, ami 20,62%-os (23,84%-os) kifogásolási arányt jelent. 1. A feliratokkal és jelölésekkel kapcsolatos ellenőrzési szempontok A 79/1997. IKIM rendeletnek a meghatározott feszültséghatárokon belüli alkalmazásra szánt villamossági termékekkel szemben támasztott alapvető biztonságtechnikai követelményeket tartalmazó 1. számú melléklete szerint azokat a legfontosabb jellemzőket, amelyeknek az ismeretétől és a figyelembevételétől a rendeltetésszerű és veszélytelen használat függ, a villamossági termékeken, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a hozzájuk mellékelt útmutatóban kell megadni. Tekintettel arra, hogy a gyártói

-értékelés szorosan kapcsolódik az adott termékre alkalmazható, honosított harmonizált szabványokhoz, ezért a hivatkozott jogszabály által előírt jellemzők egy részét ezek a szabványok tartalmazzák. Az ellenőrzésben résztvevő fogyasztóvédelmi felügyelőségek a terméken feltüntetendő feliratokkal és jelölésekkel kapcsolatban összességében az alábbi kifogásolási arányokat érték el: Feliratokra és jelölésekre vonatkozó összesített adatok Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési Bács-Kiskun 51 2 4% 772 3 0% Budapest (főváros) 298 49 16% 3251 302 9% Fejér 43 30 70% 509 371 73% Győr-Moson-Sopron 32 0 0% 263 0 0% Hajdú-Bihar 84 17 20% 389 84 22% Heves 16 0 0% 194 0 0% Komárom-Esztergom 38 15 39% 516 356 69% Pest 81 22 27% 1288 526 41% Somogy 39 2 5% 188 36 19% Tolna 49 7 14% 216 27 13% Veszprém 31 0 0% 144 0 0% Zala 41 3 7% 140 12 9% Összesen: 803 147 18,31% 7870 1717 21,82% A kapott eredmények (termékfajtára 18,31%-os, illetve darabra 21,82%-os kifogásolási arány) azt mutatják, hogy Magyarországon átlagosan minden 5. díszvilágítási füzér felirataiban és jelöléseiben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Külön kiemelendő, hogy Fejér megyében a kifogásolási arány elérte a 70%-ot is. Azt, hogy ezek az eredmények milyen adatok ellenőrzéséből tevődnek össze, részletesen a következő 1.1 1.4 pontok tartalmazzák. 1.1 Gyártó neve vagy azonosító jele A 765/2008/EK rendelet szerint gyártó az a természetes vagy jogi személy, aki a terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy terméket terveztet, vagy gyártat, vagy forgalmaz. A gyártó nevét, jelét vagy a kereskedelmi márkajelet egyértelműen a villamossági terméken, vagy ha ez nem lehetséges, akkor annak csomagolásán kell elhelyezni. Ezen jelölés hiányában mind a hatóság, mind a fogyasztók és a forgalmazók számára ismeretlen vagy elérhetetlen az a gazdasági szereplő, aki a termékre vonatkozóan a -értékelési eljárást lefolytatta, illetve aki az adott terméket első alkalommal az Európai Unió belső piacán elhelyezte. A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza.

Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési Bács-Kiskun 51 2 4% 772 3 0% Budapest (főváros) 298 31 10% 3251 212 7% Fejér 43 23 53% 509 302 59% Győr-Moson-Sopron 32 0 0% 263 0 0% Hajdú-Bihar 84 2 2% 389 5 1% Heves 16 0 0% 194 0 0% Komárom-Esztergom 38 9 24% 516 258 50% Pest 81 5 6% 1288 5 0% Somogy 39 0 0% 188 0 0% Tolna 49 0 0% 216 0 0% Veszprém 31 0 0% 144 0 0% Zala 41 0 0% 140 0 0% Összesen: 803 72 8,97% 7870 785 9,97% Az ellenőrzött ra számolt 8,97%-os (darabra 9,97%-os) átlagos kifogásolási arány azt mutatja, hogy az előző évi eredményhez képest 1%-kal romlott a gyártói beazonosíthatóságot biztosító adatok feltüntetési aránya annak ellenére, hogy 2012-ben hatályossá vált az új piacfelügyeleti törvény, amely már közvetlenül a gazdasági szereplők felelősségi körébe utalja a gyártói adatok meglétének ellenőrzését. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy a kapott eredmény elsősorban a Fejér és a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalok, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségein dolgozó kollégák alapos munkájának köszönhető. Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének munkatársai önmagukban is a kifogásolt termékek 43%-át találták meg. 1.2 Termékazonosító jelölés A Pftv. 8. (2) bekezdése szerint a gyártó köteles a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni. A -értékelés során figyelembe vett honosított harmonizált szabványok szerint ez a jelölés a termék modell- vagy típusjele. Ilyen jelölés hiányában a termék sem a fogyasztók, sem a gazdasági szereplők számára nem beazonosítható, ezért a hatóságoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk ezen jelölések meglétére, különös tekintettel a veszélyes termékek egyértelmű beazonosíthatóságára és nyomon követhetőségére. A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési Bács-Kiskun 51 1 2% 772 1 0% Budapest (főváros) 298 0 0% 3251 0 0% Fejér 43 1 2% 509 1 0%

Győr-Moson-Sopron 32 0 0% 263 0 0% Hajdú-Bihar 84 2 2% 389 5 1% Heves 16 0 0% 194 0 0% Komárom-Esztergom 38 0 0% 516 0 0% Pest 81 1 1% 1288 1 0% Somogy 39 0 0% 188 0 0% Tolna 49 0 0% 216 0 0% Veszprém 31 0 0% 144 0 0% Zala 41 0 0% 140 0 0% Összesen: 803 5 0,62% 7870 8 0,10% A no name termékekre általában jellemző, hogy üzletenként csak néhány darabot tartanak belőlük, amit a fenti eredmények is tükröznek. A területi felügyelőségek ellenőrzéseik során összesen 5 termékfajtánál (8 db) kifogásolták az azonosító jelölés hiányát (0,62%-os, illetve 0,10%-os kifogásolási arány). Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a díszvilágítási füzérek beazonosíthatósága lényegesen javult a tavalyi vizsgálat eredményeihez (3,17%-os, illetve 2,09%-os kifogásolási arányhoz) képest. 1.3 Egyéb jelölések Azokat a legfontosabb jellemzőket, amelyeknek az ismeretétől és a figyelembevételétől a rendeltetésszerű és veszélytelen használat függ, a villamossági termékeken, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a hozzájuk mellékelt útmutatóban kell megadni. Az ellenőrzés tárgyát képező díszvilágítási füzérek esetében e jellemzőknek minden esetben magán a lámpatesten kell szerepelniük. Ezek hiányában a díszvilágítási füzérek nem használhatók biztonságosan. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek hat ilyen jellemzőt ellenőriztek, amelyek ellenőrzési eredményeit az 1.3.1 1.3.6 pontokban megadott táblázatok tartalmazzák. 1.3.1 Névleges feszültség vagy feszültségtartomány A névleges feszültség vagy feszültségtartomány megadása a villamos tápforrás felhasználó részéről történő megfelelő kiválasztását segíti elő. Az izzólámpás lámpatestek esetében ezt az adatot csak akkor kell jelölni, ha a névleges feszültség a 250 V-tól eltér. A megyei/fővárosi Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési Bács-Kiskun 51 1 2% 772 1 0% Budapest (főváros) 298 0 0% 3251 0 0% Fejér 43 0 0% 509 0 0% Győr-Moson-Sopron 32 0 0% 263 0 0% Hajdú-Bihar 84 0 0% 389 0 0% Heves 16 0 0% 194 0 0% Komárom-Esztergom 38 5 13% 516 181 35% Pest 81 9 11% 1288 89 7% Somogy 39 0 0% 188 0 0% Tolna 49 0 0% 216 0 0% Veszprém 31 0 0% 144 0 0%

Zala 41 0 0% 140 0 0% Összesen: 803 15 1,87% 7870 271 3,44% A legnagyobb kifogásolási arány a Komárom-Esztergom és a Pest Megyei Kormányhivatalok Fogyasztóvédelmi Felügyelőségein adódott (13%, illetve 11%). A termékfajtánkénti átlagos kifogásolási arány 1,87%-os (db-ra 3,44%). Az előző évi ellenőrzéshez képest az eredményekben itt is 1-2%-os javulás következett be. 1.3.2 Névleges teljesítmény A névleges teljesítmény mint adat, alapvetően a villamossági termékek energiafelhasználását tükrözi, de a cserélhető fényforrást tartalmazó lámpatestek esetében biztonsági határértékként is szolgál. A névleges teljesítményt fényforráscserekor látható módon kell feltüntetni. Az izzólámpás lámpatesteket a legnagyobb névleges teljesítmény értékével és a lámpák darabszámával kell megjelölni (pl.: 3 x MAX 50 W). A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési Bács-Kiskun 51 1 2% 772 1 0% Budapest (főváros) 298 3 1% 3251 28 1% Fejér 43 1 2% 509 1 0% Győr-Moson-Sopron 32 0 0% 263 0 0% Hajdú-Bihar 84 2 2% 389 3 1% Heves 16 0 0% 194 0 0% Komárom-Esztergom 38 0 0% 516 0 0% Pest 81 9 11% 1288 71 6% Somogy 39 0 0% 188 0 0% Tolna 49 0 0% 216 0 0% Veszprém 31 0 0% 144 0 0% Zala 41 0 0% 140 0 0% Összesen: 803 16 1,99% 7870 104 1,32% Látható, hogy ahol előzőleg kifogásolásra került a névleges feszültség, ugyanott általában gond van a névleges teljesítmény megadásával is. Bizonyos esetekben a gyártók úgy értelmezik a vonatkozó szabványt, hogy a nem cserélhető fényforrású füzéreken nem kell feltüntetni a névleges teljesítményt. A termékfajtánkénti átlagos 1,99%-os (db-ra 2,47%-os) kifogásolási arány itt is javulást mutatott az előző évihez képest. 1.3.3 A cserélhető fényforrások villamos adatai (feszültség és teljesítmény) Ha a díszvilágítási füzért cserélhető fényforrásokkal látták el, akkor a fényforrások villamos adatait a füzéren meg kell adni. Ezen adat hiányában a nem megfelelő csereizzó használatakor a füzér tűzveszélyessé válhat. A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza.

Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési Bács-Kiskun 26 1 4% 574 1 0% Budapest (főváros) 75 3 4% 727 16 2% Fejér 14 0 0% 241 0 0% Győr-Moson-Sopron 19 0 0% 166 0 0% Hajdú-Bihar 37 0 0% 225 0 0% Heves 2 0 0% 30 0 0% Komárom-Esztergom 14 0 0% 172 0 0% Pest 35 0 0% 764 0 0% Somogy 39 0 0% 188 0 0% Tolna 33 0 0% 135 0 0% Veszprém 12 0 0% 50 0 0% Zala 15 0 0% 49 0 0% Összesen: 321 4 1,25% 3321 17 0,51% Az adott jellemző szempontjából hiányosságot csak a Budapest Főváros Kormányhivatala és a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségei állapítottak meg (4%). A termékfajtánkénti átlagos kifogásolási arány 1,25%-os (db-ra 0,51%) itt is 1-2%-kal csökkent az előző évihez viszonyítva. 1.3.4 Érintésvédelmi osztály jele A hálózati feszültségről táplált díszvilágítási füzérek csak II. érintésvédelmi osztályúak lehetnek, amelyet a szimbólum terméken való feltüntetésével kell jelölni. A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési Bács-Kiskun 51 1 2% 772 1 0% Budapest (főváros) 298 12 4% 3251 72 2% Fejér 43 3 7% 509 40 8% Győr-Moson-Sopron 32 0 0% 263 0 0% Hajdú-Bihar 84 3 4% 389 10 3% Heves 16 0 0% 194 0 0% Komárom-Esztergom 38 6 16% 516 201 39% Pest 81 5 6% 1288 47 4% Somogy 39 0 0% 188 0 0% Tolna 49 3 6% 216 15 7% Veszprém 31 0 0% 144 0 0% Zala 41 0 0% 140 0 0% Összesen: 803 33 4,11% 7870 386 4,90%

A felügyelők e jellemző ellenőrzése során alapvetően a II. érintésvédelmi osztály jelének hiányát kifogásolták. A legnagyobb kifogásolási arány a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségén adódott (16%, illetve 39%) kevés termék magas kifogásolási mellett, de a legtöbb kifogásolt termékfajtát a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége találta meg (12 db). A termékfajtánkénti átlagos kifogásolási arány az előző évihez képest közel 50%-os csökkenést mutatott, azaz 4,11%-os (db-ra 4,90%-os) lett. 1.3.5 A nedvességállóság jele Ha a díszvilágítási füzért a gyártó külső téri használatra is ajánlja, akkor a nedvesség behatolása elleni védettségi fokozatot a terméken IP számmal kell jelölni. A belső térre szánt villamossági termékek külső téren való használata az áramütés-veszély szempontjából súlyos kockázatot jelent valamennyi termékhasználóra (fogyasztóra) nézve. A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési Bács-Kiskun 35 1 3% 621 1 0% Budapest (főváros) 88 18 20% 1021 120 12% Fejér 25 2 8% 242 28 12% Győr-Moson-Sopron 7 0 0% 59 0 0% Hajdú-Bihar 25 3 12% 79 6 8% Heves 0 0-0 0 - Komárom-Esztergom 14 0 0% 221 0 0% Pest 45 4 9% 1721 5 0% Somogy 16 0 0% 57 0 0% Tolna 16 0 0% 89 0 0% Veszprém 31 0 0% 144 0 0% Zala 11 1 9% 27 2 7% Összesen: 313 29 9,27% 4281 162 3,78% A felügyelőségek alapvetően a külső téri használatra ajánlott, de a nedvesség elleni behatolás fokozatával nem jelölt, kimondottan belső téri használatra kialakított füzéreket kifogásolták. A legnagyobb kifogásolási arány a Budapest Főváros Kormányhivatala és a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségein mutatkozott (20%, illetve 12%). A termékfajtánkénti átlagos 9,27%-os (db-ra 3,78%-os) kifogásolási arány több mint 6%-kal romlott a tavalyi eredményekhez képest, azaz a kifogásolt termékek megháromszorozódott. 1.3.6 Fényforráscserére vonatkozó figyelmeztető felirat A cserélhető fényforrásokat tartalmazó füzérek esetében olyan figyelmeztetést kell a terméken elhelyezni, amely felhívja a felhasználók figyelmét arra, hogy csak az adott füzérhez mellékelt fényforrásokkal megegyező fajtájú pótizzót szabad használni, ugyanis ellenkező esetben a füzér könnyen tűzveszélyessé válhat. A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza.

Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési Bács-Kiskun 26 2 8% 574 3 1% Budapest (főváros) 75 3 4% 727 16 2% Fejér 14 3 21% 241 59 24% Győr-Moson-Sopron 19 3 16% 166 41 25% Hajdú-Bihar 37 0 0% 225 0 0% Heves 2 0 0% 30 0 0% Komárom-Esztergom 14 4 29% 172 39 23% Pest 35 0 0% 764 0 0% Somogy 22 2 9% 133 36 27% Tolna 33 0 0% 135 0 0% Veszprém 12 0 0% 50 0 0% Zala 15 0 0% 49 0 0% Összesen: 304 17 5,59% 3266 194 5,94% A legnagyobb kifogásolási arány a Komárom-Esztergom és a Fejér Megyei Kormányhivatalok Fogyasztóvédelmi Felügyelőségen adódott (29%, illetve 21%). A termékfajtánkénti átlagos kifogásolási arány 5,59%-os (db-ra 5,94%), amely megduplázódott az előző évihez képest, de szerencsére a kifogásolt fajta és darabszámok már nem egyeznek meg a cserélhető fényforrások villamos paramétereinek kifogásolási adataival, melyek lényegesen javultak. 1.4 i jelölés A Pftv. 6. és 7. (1) bekezdése alapján a gyártó a terméket akkor hozhatja forgalomba, amennyiben azt az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokkal, a piacfelügyeleti törvény előírásaival összhangban és a jogszabályokban meghatározott követelmények szerint tervezte és gyártotta. Amennyiben jogszabály előírja, hogy a terméket i jelöléssel kell ellátni, akkor a termék csak a i jelölés feltüntetését követően hozható forgalomba, valamint forgalmazható. A 765/2008/EK rendelet 30. cikk 4. bekezdése szerint a -jelölés az egyetlen jelölés, amely tanúsítja, hogy a termék megfelel a jelölés feltüntetéséről rendelkező közösségi harmonizációs jogszabályokban szereplő követelményeknek. Jogosulatlan feltüntetése vagy indokolatlan elhagyása egyaránt jogsértővé teszi a forgalomba hozatalt és a termékforgalmazást. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek a i jelölés kapcsán alapvetően annak meglétét és formai kialakítását ellenőrizték. A i jelölés meglétével kapcsolatban a felügyelők 3 különböző fajtájú (3 db) díszvilágítási füzér esetében állapították meg a i jelölés hiányát (0,37%-os, illetve 0,04%-os kifogásolási arány), míg a i jelölés formai kialakításával kapcsolatban 4 különböző fajtájú (26 db) díszvilágítási füzér esetében merült fel kifogás (0,50%-os, illetve 0,33%-os kifogásolási arány). A kifogásolt termékek csak Bács-Kiskun, Pest és Komárom-Esztergom megyében fordultak elő. A kifogásolási arányok 1% alá csökkenése a Magyarországi piacfelügyeleti munka eredményességét tükrözi.

2. A magyar nyelvű használati útmutató tartalma és megléte A Pftv. 8. (5) bekezdése szerint, amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, a gyártó köteles mellékelni az ott meghatározott formában, módon és tartalommal használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket a termékhez. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie. A Pftv. 11. (5) bekezdése szerint, amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, az importőr a termékhez mellékeli a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket magyar nyelven. A mellékelt használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie, valamint tartalmaznia kell mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutató tartalmaz. A Pftv. 13. (2) bekezdése szerint a forgalmazó a termék forgalmazása előtt köteles meggyőződni arról, hogy a terméken elhelyezték a jogszabály által előírt i jelölést és egyéb jelöléseket, mellékelték hozzá a jogszabály által előírt et igazoló dokumentumot, és amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, a használati és kezelési útmutatót, valamint arról, hogy a gyártó és az importőr eleget tett a 8. (2) és (3) bekezdésében és a 11. (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A Pftv. 13. (3) bekezdése szerint, ha a gyártó a 8. (5) bekezdésében vagy az importőr a 11. (5) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nem tett eleget, akkor azt a forgalmazó köteles pótolni. A 79/1997. IKIM r. 1. számú mellékletének 1. a) pontja szerint azokat a legfontosabb jellemzőket, amelyeknek az ismeretétől és a figyelembevételétől a rendeltetésszerű és veszélytelen használat függ, a villamossági termékeken, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a hozzájuk mellékelt útmutatóban kell megadni. A 79/1997. IKIM r. 5. (5) bekezdése értelmében a villamossági termékek esetében a használati kezelési útmutatót magyar nyelven kell rendelkezésre bocsátani. Tekintettel arra, hogy a díszvilágítási füzérekre vonatkozó, MSZ EN 60598-2-20:2000 + A2:2004, honosított harmonizált szabvány a használati útmutató tekintetében biztonsággal kapcsolatos tartalmi elemeket határoz meg, a témavizsgálatban résztvevő fogyasztóvédelmi felügyelőségek az alábbi figyelmeztetések magyar nyelvű meglétét is ellenőrizték a fényforrások beszerelésétől függően: - A fényforrásokat nem szabad addig eltávolítani vagy behelyezni, amíg a füzér a hálózatra van kapcsolva! (Csak cserélhető fényforrásokat tartalmazó füzérek esetében!) - A kiégett fényforrásokat azonnal ugyanolyan névleges feszültségű és teljesítményű fényforrásokra kell kicserélni a túlmelegedés elkerülése érdekében (A figyelmeztetést csak a sorosan kapcsolt cserélhető fényforrásokat tartalmazó füzérek esetében kell alkalmazni, a zárt füzéreken nem!).

- A biztosítóval ellátott fényforrásokat nem szabad biztosító nélküli fényforrásokra kicserélni! (A figyelmeztetést csak a sorosan kapcsolt cserélhető fényforrásokat tartalmazó füzérek esetében kell alkalmazni!) A biztosítóval ellátott fényforrásokra vonatkozó azonosító információnak rendelkezésre kell állnia! - A működtetés előtt biztosítani kell, hogy minden lámpafoglalatban legyen fényforrás! - A füzér csak belsőtéri használatra alkalmas! (A felirat csak akkor szükséges, ha IP20 feletti számozású védettségi jelzés nincs a füzéren feltüntetve.) - Kültéri füzérek esetén a következő tájékoztatást kell megadni, ha a por és nedvesség behatolás elleni hatásos védelmet tömítés nyújtja: Figyelmeztetés: Ezt a füzért tilos addig használni, amíg a tömítések nincsenek a helyükön! - A füzért nem szabad másik füzérrel villamosan összekapcsolni! (A felirat csak akkor szükséges, ha a füzért nem összekapcsolásra tervezték.) A következő tartalmú figyelmeztető feliratok meglétét a felügyelők a díszvilágítási füzérek csomagolásán ellenőrizték az MSZ EN 60598-2-20:2000 + A2:2004 szabvány követelményeinek figyelembevétele mellett, amennyiben azok az adott termékre alkalmazhatók voltak: - A fényforráscseréhez csak a termékhez mellékelt fényforrásokkal megegyező vagy a gyártó által megadott típusú fényforrást szabad használni! (Csak akkor, ha nem szabványosított fényforrásokat tartalmaz a termék.) - A nem cserélhető fényforrásokat tartalmazó füzérek esetén jelezni kell, hogy a fényforrások nem cserélhetők. - A csomagolódobozban lévő füzért nem szabad a villamos hálózatra kapcsolni, kivéve, ha a termék bemutatására ezt a gyártó lehetővé tette! Mindemellett azt is meg kell jegyezni, hogy ha egy termékkörhöz kötelezően mellékelendő használati útmutatóval kapcsolatban kell ellenőrzést végezni, akkor három fő szempontra kell tekintettel lenni: használati útmutató van vagy nincs, ha van, akkor milyen nyelven íródott, és megfelelő-e annak tartalma. Mindezekre tekintettel a megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségek magyar nyelvű használati útmutatóval kapcsolatos összesített ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza: A magyar nyelvű használati útmutató ellenőrzésére vonatkozó összesített adatok Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési Bács-Kiskun 51 1 2% 772 1 0% Budapest (főváros) 298 21 7% 3251 139 4% Fejér 43 0 0% 509 0 0% Győr-Moson-Sopron 32 7 22% 263 99 38% Hajdú-Bihar 84 7 8% 389 69 18% Heves 16 0 0% 194 0 0% Komárom-Esztergom 38 1 3% 516 7 1% Pest 81 16 20% 1288 482 37% Somogy 39 2 5% 188 36 19% Tolna 49 5 10% 216 24 11% Veszprém 31 0 0% 144 0 0% Zala 41 2 5% 140 10 7% Összesen: 803 62 7,72% 7870 867 11,02%

A kapott eredmények (7,72%-os, illetve 11,02%-os kifogásolási arány) azt mutatják, hogy Magyarországon átlagosan minden 10. díszvilágítási füzér használati útmutatója nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Külön kiemelendő, hogy Győr-Moson-Sopron és Pest megyében a kifogásolási arány elérte a 20-22%-ot is, de a kifogásolt termékek egyharmadát a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének munkatársai találták meg. Azt, hogy ezek az eredmények milyen adatok ellenőrzéséből tevődnek össze, részletesen a következő 2.1 2.3 pontok tartalmazzák. 2.1 A használati útmutató megléte A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek a használati útmutató meglétére vonatkozó részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési Bács-Kiskun 51 1 2% 772 1 0% Budapest (főváros) 298 17 6% 3251 110 3% Fejér 43 0 0% 509 0 0% Győr-Moson-Sopron 32 1 3% 263 6 2% Hajdú-Bihar 84 0 0% 389 0 0% Heves 16 0 0% 194 0 0% Komárom-Esztergom 38 1 3% 516 7 1% Pest 81 2 2% 1288 3 0% Somogy 39 0 0% 188 0 0% Tolna 49 2 4% 216 5 2% Veszprém 31 0 0% 144 0 0% Zala 41 2 5% 140 10 7% Összesen: 803 26 3,24% 7870 142 1,80% A legnagyobb kifogásolási arány a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségénél mutatkozott (6%). A termékfajtánkénti átlagos 3,24%-os (db-ra 1,80%) kifogásolási arány viszonylag magas ahhoz képest, hogy a kifogásolt díszvilágítási füzérek esetében a fogyasztók semmiféle tájékoztatást nem kaptak. 2.2 A használati útmutató nyelvezete A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek a használati útmutató magyar nyelven történő megadására vonatkozó részletes ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési Bács-Kiskun 51 1 2% 772 1 0% Budapest (főváros) 298 17 6% 3251 110 3%

Fejér 43 0 0% 509 0 0% Győr-Moson-Sopron 32 1 3% 263 6 2% Hajdú-Bihar 84 0 0% 389 0 0% Heves 16 0 0% 194 0 0% Komárom-Esztergom 37 0 0% 509 0 0% Pest 79 0 0% 1285 0 0% Somogy 39 0 0% 188 0 0% Tolna 49 0 0% 216 0 0% Veszprém 31 0 0% 144 0 0% Zala 41 0 0% 140 0 0% Összesen: 800 19 2,38% 7860 117 1,49% A legnagyobb kifogásolási arány itt is a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségénél adódott (6%). A termékfajtánkénti átlagos kifogásolási arány 2,38%-os (db-ra 1,49%) viszonylag jónak mondható ahhoz képest, hogy csak 3 felügyelőség talált nem megfelelő terméket. 2.3 A használati útmutató tartalma A megyei/fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek a használati útmutató tartalmára vonatkozó részletes (összesített) ellenőrzési eredményeit a következő táblázat tartalmazza. A használati útmutatók kifogásolt tartalmi elemeinek országosan összesített ellenőrzési adatai Fényforráscsere tiltása hálózatra csatlakoztatott állapotban 303 19 6,27% 3260 162 4,97% Figyelmeztetés a csereizzó fajtájára 303 12 3,96% 3260 125 3,83% Figyelmeztetés a biztosítós fényforrás eltávolításának veszélyére 80 1 1,25% 734 1 0,14% Felhívás arra, hogy minden foglalatban legyen fényforrás 303 17 5,61% 3260 266 8,16% Figyelmeztetés, hogy a füzér csak belsőtéri használatra alkalmas (ha nincs IP20) 529 26 4,91% 5153 162 3,14% Figyelmeztetés a tömítések behelyezésére 46 8 17,39% 321 73 22,74% Füzérek összekapcsolásának tiltása 792 36 4,55% 7794 123 1,58% Figyelmeztetés a csereizzó fajtájára a csomagoláson 304 24 7,89% 3266 605 18,52% Figyelmeztetés a fényforrások nem cserélhetőségére a csomagoláson 490 38 7,76% 4593 411 8,95% Figyelmeztetés a csomagolásában lévő füzér bekapcsolásának tiltására a csomagoláson 803 45 5,60% 7865 752 9,56% Átlagosan: 395,3 22,6 5,72% 3950,6 268,0 6,78%

Mivel a kapott ellenőrzési eredmények többségükben nemcsak egy-egy figyelmeztetés hiányát jelentik, hanem a termékbiztonsággal kapcsolatos értékelési eljárás lefolytatásának nem ét is, ezért a termékfajtánkénti átlagos 5,72%-os (db-ra átlagos 6,78%-os) kifogásolási arány viszonylag nagynak tekinthető. Ezek a számok az előző évi eredményekhez képest 1-2%-os romlást mutatnak szinte valamennyi kifogásolt jellemző tekintetében, tehát a kereskedelmi forgalomba került nem megfelelő termékek nőtt. A nem ek feltárásában kiemelkedő szerepe volt a Budapest Főváros Kormányhivatala, a Fejér Megyei, a Pest Megyei, továbbá a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalok Fogyasztóvédelmi Felügyelőségeinek, ahol is a felügyelők a hiányosságok közel 60-70%-át állapították meg 7-10 (bizonyos esetekben 18-25) termékfajta kifogásolása mellett. 3. Megfelelőséget igazoló dokumentáció A 79/1997 IKIM r. 4. sz. mellékletének 2. pontja szerint a gyártónak össze kell állítania az IKIM r. 4. sz. melléklet 3. pontjában leírt műszaki dokumentációt, és neki, illetve az Európai Unióban letelepedett képviselőjének biztosítania kell, hogy az az utolsó termék gyártásától számított legalább tízéves időszak lejártáig ellenőrzés céljából a külön jogszabályban meghatározott hatóságok részére rendelkezésre álljon. A gyártónak vagy a gyártó Európai Unióban letelepedett képviselőjének minden termék esetében írásos EK i nyilatkozatot is készítenie kell, és annak egy példányát a műszaki dokumentációval együtt kell tárolnia. A CE jelöléssel ellátott termék gyártója a értékelési eljárás elvégzésének és a termék ének bizonyítása céljából jogosult bemutatni a bejelentett szervezet EK típusvizsgálati tanúsítványát is. Ha sem a gyártó, sem meghatalmazott képviselője nem rendelkezik székhellyel az Európai Unióban, úgy ezek a kötelezettségek azt terhelik, aki a villamossági terméket az Európai Unió belső piacára importálja, és elsőként forgalomba hozza. Ha egy adott villamossági terméken a gyártó nem folytatta le a értékelési eljárást, akkor a termék a forgalomba hozatali jogsértésen túlmenően bármelyik jellemzője tekintetében veszélyeztetheti a felhasználók biztonságát. A felügyelőségek az ellenőrzés alá vont termékek esetében a et igazoló dokumentációt (alapvetően az EK i nyilatkozatot és a műszaki dokumentáció részét képező vizsgálati jegyzőkönyvet) 62 féle 1.066 db termékhez kérték be, azonban a felügyelőségi jelentések megküldéséig csupán 4 esetben lehetett az értékelést elvégezni, melynek során a beküldött dokumentumok nem voltak elfogadhatók az ellenőrzés alá vont termékek biztonsági szempontból való ének igazolására (6,45%-os, illetve db-ra 1,59%-os kifogásolási arány). 58 féle (93,55%) 1049 db (98,41%) díszvilágítási füzérhez az EK i nyilatkozatot és a műszaki dokumentáció részét képező vizsgálati jegyzőkönyv(ek)et még nem küldték meg az eljáró felügyelőségnek. Az összesített adatok a következő táblázatban láthatók: Az ellenőrzést végző felügyelőségek ellenőrzési Bács-Kiskun 2 1 50% 3 2 67% Budapest (főváros) 0 0-0 0 - Fejér 0 0-0 0 - Győr-Moson-Sopron 7 2 29% 99 11 11%

Hajdú-Bihar 1 1 100% 4 4 100% Heves 0 0-0 0 - Komárom-Esztergom 12 0 0% 349 0 0% Pest 22 0 0% 526 0 0% Somogy 2 0 0% 36 0 0% Tolna 7 0 0% 27 0 0% Veszprém 6 0 0% 10 0 0% Zala 3 0 0% 12 0 0% Összesen: 62 4 6,45% 1066 17 1,59% Tekintettel arra, hogy ezek az eredmények alapvetően két dokumentum (az EK i nyilatkozat és a vizsgálati jegyzőkönyv) ellenőrzéséből tevődtek össze, érdemes külön-külön is megnézni a két dokumentumra vonatkozó et. Az EK i nyilatkozat kapcsán összesen 53 fajta, 804 db díszvilágítási füzért ellenőriztek a felügyelők, melyekből 4 fajta, 17 db termék esett kifogás alá, ami 7,55%- os (2,11%-os) kifogásolási arányt jelent. A műszaki dokumentáció részét képező vizsgálati jegyzőkönyv(ek) kapcsán összesen 47 fajta, 794 db díszvilágítási füzért ellenőriztek a felügyelők, melyekből 5 fajta, 32 db termék esett kifogás alá, ami 10,64%-os (4,03%-os) kifogásolási arányt jelent. Az eredményekből látható, hogy a felügyelőségek még bizonytalanul kezelik a kérdéskört, de remélhetőleg az új piacfelügyeleti törvény alkalmazásával erősödni fog e terület piacfelügyeleti ellenőrzése is. 4. KPIR/RAPEX rendszerekben szereplő veszélyes termékek keresése Az egyes ellenőrzések arra is kiterjedtek, hogy az ellenőrzés alá vont terméktípusok nincsenek-e már letiltva, illetve, hogy nem szerepelnek-e a RAPEX rendszeren keresztül beérkező bejelentésekben található termékek között. A megyei/fővárosi kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei 16 fajta (118 db) korábban már Magyarországon letiltott díszvilágítási füzért találtak, de a bejövő RAPEX riasztásokban szereplő füzért nem. A letiltott termékek közül 11 fajta Budapesten került elő, míg további 5 fajta Komárom- Esztergom, Somogy és Tolna megyében. 5. A termékkel kapcsolatos tájékoztatások Fttv. alapján történő ellenőrzése A témavizsgálat során Fttv. szerinti jogsértés gyanúja miatt egy esetben került sor eljárás megindítására Zala megyében 1 db, nem cserélhető LED-ekkel szerelt, adapteres díszvilágítási füzérnek az IP20 és IP44 védettségi fokozatot egyaránt tartalmazó adattáblája miatt. 6. Szemrevételezéses termékellenőrzési szempontok és mintavétel A témavizsgálatot megelőzően (októberben) több, díszvilágítási füzért érintő vámriasztás is érkezett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz. Ezek közül kiemelkedő volt az a két Fejér megyébe érkező fényfüzéreket érintő tétel, melynek kapcsán 10, illetve 4 fajta (összesen 62.274 db) füzért kívántak az Európai Unióba importálni. E füzérek megvizsgálását követően bizonyítást nyert az, hogy ezek mindegyike a felhasználókra nézve súlyos kockázatot jelentő, égési sérülés- és áramütés-veszélyes termék. A témavizsgálat során az ellenőrzésre kijelölt felügyelőségek a biztonsági vizsgálatok elvégzéséhez összesen 14 db gyanús díszvilágítási füzérből vettek mintát, amelyek vizsgálatára az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriumában került sor. A mintavételhez a Vas Megyei

Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének munkatársai is csatlakoztak, akik további 3 díszvilágítási füzérből vettek mintát. A felügyelőségi mintavételek alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: Az ellenőrzést végző felügyelőségek mintavételi Minták (db) Bács-Kiskun 1 Budapest (főváros) 3 Fejér 0 Győr-Moson-Sopron 0 Hajdú-Bihar 1 Heves 1 Komárom-Esztergom 5 Pest 2 Somogy 0 Tolna 0 Vas 3 Veszprém 0 Zala 1 Összesen: 17 A témavizsgálat során mintavételezett 17 db díszvilágítási füzér közül a biztonsági követelményeket 15 db (88%) nem elégítette ki, 2 db lámpatest (12%) azonban a vizsgálatok során teljesen megfelelt. Ez utóbbi termékekből az egyik panaszbejelentés alapján került mintavételezésre. A feltárt hibák alapján végzett kockázatértékelések szerint 14 db termék esetében a szerkezeti kialakítás, az alkalmazott huzalozás és a szigetelési tulajdonságok miatt az áramütés-veszély súlyos kockázata, 13 db termék esetében a vezetékek érkeresztmetszete, a cserélhető izzólámpák elcsavarhatósága és a műanyag foglalatok éghetősége miatt az égési sérülés-veszély súlyos kockázata, a figyelmeztető feliratok részleges vagy teljes hiánya miatt 1 db füzér esetében az áramütés-veszély közepes kockázata, 10 db füzér esetében az áramütés-veszély súlyos kockázata, 3 db füzér esetében az égési sérülés-veszély közepes kockázata, 7 db füzér esetében pedig az égési sérülés-veszély súlyos kockázata áll fenn. A kapott eredmények átlagosan 3%- kal rosszabbak, mint a 2011. év végi ellenőrzési eredmények. Külön kiemelendők a mintavételezett füzérekhez mellékelt használati útmutatók, amelyek többségükben olyan tartalmi elemeket tartalmaznak, amelyek nem vonatkoztathatóak az adott termékre, aminek következtében a feltüntetett figyelmeztető feliratok nem hogy csökkentenék a termék használatával járó kockázatokat, hanem éppen növelik azokat (például a belsőtéri használatra kialakított füzér külső téri használatának ajánlása, a nem cserélhető izzólámpákat tartalmazó füzér esetében a kiégett izzólámpa cseréjére felhívó figyelmeztetés, vagy a csatlakozóaljzattal ellátott füzérek esetében a füzérek összekapcsolásának tiltása). A vizsgált termékeket és jellemzőket részletesen az 1. számú melléklet tartalmazza. III. Intézkedések A témavizsgálat keretében a felügyelőségek a jelentéseik elkészültéig az alábbi intézkedéseket hozták: 53 piacfelügyeleti eljárás során a felügyelőségek

- 38 esetben kötelezést adtak ki, melyből - a hiányosságok megszüntetésére kötelező határozat összesen 6 esetben, 93 db termékre vonatkozóan került kiadásra; - forgalmazás feltételhez kötése összesen 28 esetben, 501 db terméket érintően történt meg; - forgalomból való kivonás összesen 8 esetben, 142 db terméket érintően került elrendelésre; - termék visszahívásának elrendelésére összesen 7 esetben, 140 db terméket érintően került sor; továbbá - 32 esetben fogyasztóvédelmi bírság került kiszabásra a Pftv. alapján összesen 1.415.000 Ft értékben. A területi felügyelőségek 1 esetben alkalmaztak szignalizációt, és 13 esetben áttételt. Az ügyek jelentős része jelenleg még folyamatban van, így az intézkedésekre vonatkozó fenti datok a későbbiekben még változni fognak. IV. Összefoglalás Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, elsősorban harmadik országból importált díszvilágítási füzérek forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek jelöléseire, figyelmeztető felirataira, -értékelésére és használati útmutatójára. Az ellenőrzés további célja volt, hogy laboratóriumi vizsgálatokkal egybekötve kiszűrésre kerüljenek a vonatkozó előírásoknak nem megfelelő, veszélyes termékek. Az ellenőrzés 32 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységet, 102 kiskereskedelmi szaküzletet, 19 piacot és 1 esetben nagykereskedelemi egységet érintett. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek hiányosságot 10 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységnél, 32 kiskereskedelmi szaküzletnél, 7 piacnál és 1 nagykereskedelmi egységnél (összesen 50 üzletben) állapítottak meg, melynek alapján a kereskedelmi egységek teljes kifogásolási aránya (pusztán termékellenőrzési szempontból) 32,47%-os volt. A 154 kereskedelmi egységben összesen 805 fajta, 7.872 db díszvilágítási füzért ellenőriztek a felügyelők 28 különböző szempont alapján. Az ellenőrzési eredményekről összességében elmondható, hogy 166 fajta, 1.877 db termék esett kifogás alá, ami termékfajtára vonatkoztatva 20,62%-os (illetve darabra vonatkoztatva 23,84%-os) kifogásolási arányt jelent. Az ellenőrzött jellemzők tekintetében a legnagyobb kifogásolási aránnyal a terméken feltüntetendő feliratok és jelölések bírtak (termékfajtára 18,31%-os, illetve darabra 21,82%-os kifogásolási arány), melynek alapján kijelenthető, hogy Magyarországon átlagosan minden 5. díszvilágítási füzér felirataiban és jelöléseiben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A nem ek szempontjából a gyártó vagy felelős forgalmazó nevének vagy azonosító jelének a hiánya (termékfajtára vonatkoztatva 8,97%-os (darabra vonatkoztatva 9,97%-os) kifogásolási arány), a nedvességbehatolás elleni védettséget jelző IP szám hiánya (termékfajtára vonatkoztatva 9,27%-os (darabra vonatkoztatva 3,78%-os) kifogásolási arány), valamint a csereizzó fajtájára felhívó figyelmeztető felirat hiánya (termékfajtára vonatkoztatva 5,59%-os (darabra vonatkoztatva 5,94%-os) átlagos kifogásolási arány) volt számottevő.