Szám: 16-38/2013/ADR-RID Tárgy: Családi Vállalkozó Ügyfél terhére bírság kiszabása a veszélyes áru közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt HATÁROZAT Családi Vállalkozó Ügyfél terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára banki átutalás útján köteles megfizetni. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a továbbiakban: BM OKF - címzett, de a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál (a továbbiakban: Igazgatóság) benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5000,- Ft, és legfeljebb 500.000,- Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10.000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. A fellebbezési eljárás illetéke a tárgyi ügyben 40.000 Ft. Eljárási költség megtérítéséről a fenti Családi Vállalkozó Ügyfél esetében nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. INDOKOLÁS Az ügyfelet 1.000.000,- Ft összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 38/2009. (VIII. 7.) KHEM rendeletben (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint. Az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban: Egri KvK) 2013. július 17-én, a 3-as számú főközlekedési út Kerecsend-Kápolna közötti szakaszán, a Budapest irányába eső pihenőben ellenőrizte az Családi Vállalkozó Ügyfél által vezetett személygépjárműből és az utánfutóból álló szállítóegységet. Az ellenőrzés végrehajtására jogosult Egri KvK 2013.07.25-én az üggyel kapcsolatos dokumentációt áttette az első fokon hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra. Az Igazgatóságon 2013.07.26-án eljárás indult az Családi Vállalkozó Ügyfél, majd - a szállítással kapcsolatos felelősségi körök vizsgálata során 2013.09.09-én a Biorex Majorság Kft. (3354 Tófalu, Külterület 054/4 hrsz.) ellen. Az eljárás során hozott 16-14/2013/ADR-RID számú határozatomban 1.000.000.- Ft befizetésére köteleztem az Ügyfelet. A döntés ellen az Családi Vállalkozó Ügyfél
2 fellebbezéssel élt, mely alapján másodfokon a BM OKF járt el és a 15-3/2014/ADR számú végzésében megsemmisítette a hatóságom által hozott, az Ügyfelet 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint megfizetésére kötelező 16-14/2013/ADR-RID számú döntését. A másodfokú hatóság egyben új eljárás lefolytatására utasította Igazgatóságomat. Az újonnan lefolytatott hatósági eljárásban a meglévő bizonyítékokat felhasználva és a BM OKF 15-3/2014/ADR számú végzésében előírt bizonyítást elvégezve az alábbiak szerint döntöttem. Az AJ0062601 számú szállítólevél szerint a Családi Vállalkozó Ügyfél az ADR hatálya alá tartozó veszélyes árut (UN 1202 Gázolaj 3, III. környezetre veszélyes ) szállított az ADR 1.1.3.6 bekezdés szerinti mentességi határ alatt, 600 liter mennyiségben. A veszélyes árut a Biorex Majorság Kft. aldebrői telephelyéről a Biorex Majorság Kft. 3352 Kápolna, Külterület alatti kirakási helyére szállította. A gázolaj IBC tartályba történő betöltése (csomagolás) az AJ0062601 számú szállítólevél alapján aldebrői telephelyén történt. Az IBC tartály 600 liter mennyiségben volt veszélyes áruval feltöltve. Mivel az UN 1202 Gázolaj 3, III. környezetre veszélyes veszélyes áru 3. szállítási kategóriában szállítható, az ADR 1.1.3.6 bekezdése alapján az adott veszélyes áruból egy szállítóegységben szállítható legnagyobb mennyiségi érték: 1000 liter. Ebből következik, hogy az ellenőrzött szállítóegység az adott veszélyes árut az ADR 1.1.3.6 szerinti mentességgel szállította. Azonban ez a mentesség az adott szállítást nem mentesíti az ADR 1.1.3.6.2 pontban rögzített kivételes szabályok betartása alól. Az Egri KvK 336-1/2013. számú ellenőrzési jegyzéke a továbbiakban: ellenőrzési jegyzék - és a Családi Vállalkozó Ügyfél 2013.09.19-én kelt nyilatkozata alapján az áru feladását a Biorex Majorság Kft. végezte. A BM OKF 15-3/2014/ADR számú végzésében foglaltak szerint kiemelten vizsgáltam az eljárás során a Családi Vállalkozó Ügyfél ADR szerinti felelősségi köreit, melynek során az alábbiakat állapítottam meg: Az ellenőrzési jegyzék és a 336-2/2013 számú ellenőrzési jegyzőkönyv a továbbiakban: jegyzőkönyv - és a Családi Vállalkozó Ügyfél 2013.09.19-én kelt nyilatkozata alapján a küldeménydarabos szállítást (fuvarozást) a Családi Vállalkozó Ügyfél végezte. A Biorex Majorság Kft. lentebb idézett 2013.10.04-én és az Ügyfél lentebb idézett 2013.10.16-án kelt nyilatkozata alapján az áru csomagolását és berakását az Ügyfél végezte. A Biorex Majorság Kft. 2013.10.04-én kelt nyilatkozata: Alulírott Biorex Majorság Kft. ügyvezetője az alábbiakról nyilatkozom:.fenti számú ügyben a kérdéses IBC-t rakta utánfutóra. A tárgyi IBC-t töltötte fel gázolajjal. Az Családi Vállalkozó Ügyfél 2013.10.16-án kelt nyilatkozata: Alulírott családi vállalkozó az alábbiakról nyilatkozom:.fenti számú ügyben a kérdéses IBC-t én, raktam utánfutóra. A tárgyi IBC-t én,. töltöttem fel gázolajjal. Az ellenőrzött veszélyes áru szállítás a Biorex Majorság Kft. aldebrői telephelyéről az ellenőrzés helyszínétől mintegy 2 km-re végzett mezőgazdasági betakarítási munkálatok (aratás) helyszínére irányult a 3-as számú főközlekedési út igénybevételével. Ennek során a Családi Vállalkozó Ügyfél berakta a szállítóegység rakfelületére az IBC-t, melybe gázolajat töltött, azután a feladó kérésére a szállítóegységgel megkezdte a szállítást az aratás helyszínére. Az ellenőrzés során 1. a fuvarokmányok hiányával, 2. a szállítóegységnek az általa szállított veszélyes árura vonatkozó engedély hiányával, 3. a szállítás módjára vonatkozó előírásokkal, 4. a rakomány rögzítésével, berakásával, árukezeléssel, 5. a küldeménydarabok jelölésével és bárcázásával,
3 6. a járművön elhelyezendő nagybárcák hiányával, 7. az ADR-ben előírt biztonsági felszerelés (kézi lámpa) hiányával, 8. a szállított árunak megfelelő felszerelés hiányával, 9. tűzoltó készülékek hiányával, 10. az IBC tartály ADR szerinti jelölés, valamint a csomagolóeszköz felülvizsgálatára vonatkozó tábla hiányával kapcsolatos szabálysértések kerültek megállapításra, melyek az ADR szerinti résztvevői kötelezettségeket figyelembe véve, a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a továbbiakban: 156/2009. Korm. r. - alapján a feladást, a szállítást (fuvarozást), a berakást és a csomagolást végző vállalkozás felelősségi körébe tartoznak. A BM OKF 15-3/2014/ADR számú végzésében foglaltak szerint az újra lefolytatott eljárás során, a 10. pontban foglalt szabálytalanság tekintetében kiemelten vizsgáltam az ellenőrzött szállítás során szállított IBC tartály ADR szerinti minősítését és felülvizsgálatának megtörténtét. A szabálytalanságok alapját képező megállapításokat, tényeket a helyszínen jelen lévő Családi Vállalkozó Ügyfél (egyben a járművezető) a jegyzőkönyvben, aláírásával elismerte. A feltárt szabálytalanságokat az ellenőrzés során készített fényképfelvételek is igazolják. 1. Az ellenőrzési jegyzék 13. Fuvarokmány(ok) pontja alapján szabálytalan kategória került megállapításra, mert a Családi Vállalkozó Ügyfél megállításakor olyan fuvarokmányt nem tudott bemutatni, melyen szerepelt volna a szállított gázolajra vonatkozó, ADR szerinti helyes szállítási megnevezés. Az AJ0062601 számú szállítólevelet később a közeli Kápolna településről kihozták a helyszínre, melyben a szállított áru szabványos megnevezéseként GÁZOLAJ 600 LITER szerepelt. A helyszínen a gépjárművezető a tárgyi szabálytalanság alapját képező megállapítást az ellenőrzési jegyzőkönyvben aláírásával elismerte. A szállítólevélben feltüntetett megnevezés nem felel meg az ADR szerinti helyes szállítási megnevezésnek, ami az ADR 3.2 fejezet A táblázatában szereplő, az árut legpontosabban leíró tétel azon része, amely nagybetűvel van szedve. A szállítás során az alábbi pontos, helyes szállítási megnevezést kellett volna rögzíteni a fuvarokmányban: UN 1202 GÁZOLAJ, 3., III, környezetre veszélyes Az Ügyfelek ezzel megsértették az ADR 5.4.1.1.1 pont rendelkezését: A fuvarokmány(ok)nak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia (tartalmazniuk): a) az UN számot, amely elé az UN betűket kell írni; b) a helyes szállítási megnevezést, amint azt a 3.1.2 szakasz meghatározza, szükség esetén (lásd a 3.1.2.8.1 pontot) a zárójelbe tett műszaki megnevezéssel kiegészítve (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot); Az ADR 1.4.2.1.1. b) pontja alapján a feladóra az 1.4.1 szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: el kell látnia a fuvarozót/szállítót információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal Az ADR 1.4.2.2.1 b) pontja alapján a szállítóra (fuvarozóra) az 1.4.1 szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: meg kell győződnie arról, hogy a feladó szállítás előtt a szállítandó veszélyes árura vonatkozóan a RID/ADR-ben előírt minden információt átadott, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak, A fenti hiányosság az ADR előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, például a hiba elhárítására való kötelezés, ha lehetséges és célszerű, akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor, ezért a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 2. melléklet II. kockázati kategóriájába sorolható. A 156/2009. Korm. r. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 13. pontja - Az II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztások - alapján tárgyi szabálytalanság tekintetében a fenti ADR szerinti résztvevői
4 kötelezettségeket figyelembe véve felelőssé tehető a feladó és a szállító (fuvarozó), ezért 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint bírságot köteles fizetni, aki a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti. A 156/2009. Korm. r. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 13. pontjában feltüntetett többi résztvevőt nem teszem felelőssé a tárgyi szabálytalanság tekintetében, mert az ADR 1.4 fejezete alapján a csomagolóval és a berakóval szemben a feltárt tárgyi szabálytalanságra (1. Fuvarokmány(ok) ) vonatkozóan nem állapítottam meg kötelezettség mulasztást. A veszélyes áru feladását a Biorex Majorság Kft., szállítását a Családi Vállalkozó Ügyfél végezte. Emiatt a szabálytalanság elkövetője felelősségi körének megállapításakor, mérlegelési jogkörömmel élve a bírság tételét megfelezem a Biorex Majorság Kft. és a Családi Vállalkozó Ügyfél között és a Kkt. 20. (4) bekezdése alapján, az (1) sz. szabálytalanság ( Fuvarokmányok ) egyik felelőssé tett elkövetője, a Családi Vállalkozó Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítójával szemben 150.000,- Ft, azaz egyszázötvenezer forint bírságot állapítottam meg. 2. Az ellenőrzési jegyzék 19. A szállítóegység engedélyezett(ek) a szállított veszélyes árukra pontja alapján szabálytalan kategória került megállapításra. Az ellenőrzött szállítóegység által szállított UN 1202 Gázolaj 3, III veszélyes áru 3. az ADR 3.2 fejezet A tablázat 16 oszlopában különleges előírások küldeménydarabok fuvarozására/szállítására - V12 kóddal van ellátva, ami az ADR 7.2.4. szakasza alapján azt írja elő, hogy kocsiban/járműben vagy zárt konténerben kell fuvarozni/szállítani. Az ellenőrzött személygépjárműből és utánfutóból álló szállítóegységgel végzett szállításra teljesült a fenti, ADR 7.2.4. szakasz szerinti V12 előírás, ezért az ellenőrzési jegyzék 19. sorában feltüntetett hiányosság tekintetében szabálytalanságot egyik Ügyfélre nézve sem állapítok meg. 3. Az ellenőrzési jegyzék 20. A szállítás módjára (ömlesztett, küldeménydarabos, tartányos) vonatkozó előírások pontja alapján szabálytalan kategória került megállapításra. Az ellenőrzési jegyzék 20. sorában feltüntetett hiányosság tekintetében szabálytalanságot nem állapítok meg, ugyanis a vizsgálat során bebizonyosodott, hogy az Ügyfelek az ebben a pontban rögzített előírást betartották. 4. Az ellenőrzési jegyzék 22. A rakomány berakása és rögzítése, árukezelés pontja alapján szabálytalan kategória került megállapításra. Az ellenőrzés helyszínén készített jegyzőkönyvben rögzítettek alapján a gázolajat tartalmazó IBC nem volt megfelelően (az ADR előírásai szerint) rögzítve a szállítóegység rakfelületén: Az utánfutón (frsz.:xxs-140) elhelyezett IBC tartály nem megfelelően volt rögzítve, csupán egy helyen, az utánfutó hátsó falához volt drótozva. Éles kanyarban, fékezéskor, gyorsításkor az IBC oldal- és hosszirányú dőlésveszélye bármikor fennállt, ami balesetet okozhatott volna. A helyszínen a gépjárművezető a tárgyi szabálytalanság alapját képező megállapítást az ellenőrzési jegyzőkönyvben aláírásával elismerte. A Családi Vállalkozó Ügyfél ezzel megsértette az ADR 7.5.7 szakasz Árukezelés és halmozás 7.5.7.1 bekezdés A kocsit/járművet, ill. a konténert ahol szükséges a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a kocsiban/járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. rendelkezését. ADR 1.4.2.2.1 c) pont: A szállítóra (fuvarozóra) az 1.4.1 szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága A fenti hiányosság a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 2. melléklet I/10. pontjába A rakomány elhelyezésére és
5 rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása sorolható. (I. kockázati kategória) A 156/2009. Korm. r. 5. mellékletében szereplő 1. táblázat 10. pontja - A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása - alapján tárgyi szabálytalanság tekintetében a fenti ADR szerinti résztvevői kötelezettségeket figyelembe véve felelőssé tehető a szállító (fuvarozó), ezért 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint bírságot köteles fizetni, aki a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti. ADR 1.4.3.1.1 c) pont: A berakóra az 1.4.1 szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: amikor veszélyes árut rak kocsiba/járműre, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat Az AJ0062601 számú szállítólevél szerint a Családi Vállalkozó Ügyfél által szállított veszélyes árura (UN 1202 Gázolaj 3, III. környezetre veszélyes ) vonatkozóan az ADR 3.2 fejezet A táblázat 18. oszlopában nem szerepel különleges előírás az árukezelésre, be- és kirakásra vonatkozóan. A 156/2009. Korm. r. 5. mellékletében szereplő 1. táblázat 10. pontjában feltüntetett többi résztvevőt nem teszem felelőssé a tárgyi szabálytalanság tekintetében, mert az ADR 1.4 fejezete alapján a berakóval szemben a feltárt tárgyi szabálytalanságra (4. A rakomány berakása és rögzítése, árukezelés ) vonatkozóan nem állapítottam meg kötelezettség mulasztást. A veszélyes áru szállítását (fuvarozását) a Családi Vállalkozó Ügyfél végezte. Emiatt a szabálytalanság elkövetője felelősségi körének megállapításakor a Kkt. 20. (4) bekezdése alapján, a (4) sz. szabálytalanság ( A rakomány berakása és rögzítése, árukezelés ) elkövetője, a Családi Vállalkozó Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítójával szemben 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint bírságot állapítottam meg. 5. Az ellenőrzési jegyzék 25. Küldeménydarabok jelölése és bárcázása pontja alapján szabálytalan kategória került megállapításra. Az ellenőrzés helyszínén készített jegyzőkönyvben rögzítettek alapján: Az IBC tartály nem volt ADR szerinti jelöléssel (bárcák), valamint a csomagolóeszköz felülvizsgálatára vonatkozó táblával ellátva. Az ellenőrzésen készített fényképfelvételek alapján az IBC tartályon sem a szállított veszélyes anyagra vonatkozó jelölés (UN szám), sem pedig az előírt bárcák nem voltak elhelyezve. A helyszínen a gépjárművezető a tárgyi szabálytalanság alapját képező megállapítást az ellenőrzési jegyzőkönyvben aláírásával elismerte. A szállított csomagolóeszközön (IBC-n) fel kellett volna tüntetni a szállított veszélyes árura vonatkozó UN számot, 3-as veszélyességi bárcát, valamint a környezetre veszélyes anyag jelölést. A fenti hiányosságot a Korm. r. 2. sz. melléklete alapján II. kockázati kategória 10. pontjában nevesített Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás mulasztásnak minősítettem, amely az R1. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 10. pontja alapján feladó, berakó, csomagoló, töltő, szállító (fuvarozó) felelősségi körökbe tartozik. A fenti szabálytalansággal kapcsolatban a feladó, berakó, csomagoló és szállító résztvevői felelősségi jogkörök érintettek. A berakó, és a csomagoló jelen esetben megegyezik a szállítóval, ettől függetlenül azonban mindkét résztvevői felelősséget vizsgálni kell. A berakó a feladó által meghatározottak alapján végezte a berakást és az ADR vele szemben a küldeménydarabok jelölésére vonatkozólag nem határoz meg kötelezettségét. Ezért a feltárt tárgyi szabálytalanságra ( küldeménydarabok hiányos jelölése ) vonatkozóan a berakóval szemben nem állapítottam meg kötelezettség mulasztást. A csomagolónak - csomagolás során a küldeménydarabokon fel kellett volna tüntetnie a veszélyes árura vonatkozó, szükséges környezetre veszélyes anyag jelöléseket. Ezért és az ADR 1.4 fejezete szerinti kötelezettségét figyelembe véve, a csomagoló éppúgy felelős a tárgyi szabálytalanság ( küldeménydarabok hiányos jelölése ) vonatkozásában, mint a feladó és a szállító. A feladó csak megfelelő jelölésekkel ellátott veszélyes áru küldeménydarabokat adhatott volna át a szállító részére, és a szállítónak is vizsgálnia kellett volna a szállítás megkezdése előtt megkapott szállítólevél alapján,
6 hogy az általa szállított veszélyes áru küldeménydarabokon a megfelelő jelölések fel vannak-e tüntetve. Az R1. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 10. pontjában felsorolt résztvevők közül - az előzőekben tárgyaltak és az ADR 1.4 fejezetbeli résztvevői kötelezettségek alapján - a megállapított szabálytalanság elkövetéséért felelőssé tehető a feladó (ADR 1.4.2.1.1 c), a csomagoló (ADR 1.4.3.2 b) és a szállító (1.4.2.2.1 c). A Családi Vállalkozó Ügyfél (szállítói és csomagolói felelősségi körében) és a Biorex Majorság Kft. (feladói felelősségi körében) Ügyfelek ezzel megsértették az ADR alábbi (ADR 5.2.1.1 és 5.2.1.4 bekezdések, az 5.2.1.8.1; 5.2.1.8.2; 5.2.2.1.1 és 5.2.2.1.7 pontok) rendelkezéseit: ADR 5.2.1.1 bekezdés: Hacsak a RID/ADR-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne levő veszélyes áru UN számát, amely elé az UN rövidítést kell írni. Csomagolatlan tárgyak esetén a feliratot magán a tárgyon, vagy a kereten, a kezelő, tárolóeszközön vagy indító állványon kell feltüntetni. ADR 5.2.1.4 bekezdés: A 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket és a nagy csomagolásokat két, egymással szemben levő oldalukon kell megjelölni. ADR 5.2.1.8.1 pont: Azokon a küldeménydarabokon, amelyek a 2.2.9.1.10 pont kritériumai szerint környezetre veszélyes anyagot tartalmaznak, tartósan fel kell tüntetni az 5.2.1.8.3 pont szerinti, környezetre veszélyes anyag jelölést, ADR 5.2.1.8.2 pont: A környezetre veszélyes anyag jelölést az 5.2.1.1 bekezdésben előírt jelölés közelében kell elhelyezni. Az 5.2.1.2 és az 5.2.1.4 bekezdés előírásait is be kell tartani. ADR 5.2.2.1.1 pont: A 3.2 fejezet A táblázatában felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál az 5. oszlopban megadott bárcá(ka)t kell elhelyezni, ADR 5.2.2.1.7 pont: A 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket és a nagycsomagolásokat két, egymással szemben levő oldalukon kell bárcával ellátni. ADR 1.4.2.1.1 c) pont: A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra az 1.4.1 szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel; ADR 1.4.3.2 b) pont: A csomagolóra az 1.4.1 szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat. ADR 1.4.2.2.1 c) pont: A szállítóra (fuvarozóra) az 1.4.1 szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak/járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága Az R1. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 10. pontja - Helytelen bárcázás, jelölés vagy
7 nagybárcázás - alapján tárgyi szabálytalanság tekintetében 400.000.- Ft, azaz négyszázezer forint bírságot köteles fizetni, aki a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti. Emiatt a tárgyi szabálytalanság elkövetője felelősségi körének (feladó, csomagoló és szállító) megállapításakor, mérlegelési jogkörömmel élve a bírság tételét harmadolom a szállítás felelőssé tett résztvevői között, így a Biorex Majorság Kft., mint feladó, valamint a Családi Vállalkozó Ügyfél, mint csomagoló és szállító között. Ezért a Kkt. - 20. (1) bekezdése - alapján, a szabálytalanság egyik felelőssé tett elkövetője, a Családi Vállalkozó Ügyfél, mint a veszélyes áru csomagolójával és szállítójával szemben 266.665 -Ft, azaz kettőszázhatvanhatezer-hatszázhatvanöt forint bírságot állapítottam meg. 6. Az ellenőrzési jegyzék 26. Nagybárcák a tartányon, konténeren, járművön (ADR 5.3.1) pontja alapján szabálytalan kategória került megállapításra. Az ellenőrzés helyszínén készített jegyzőkönyvben rögzítettek alapján a Családi Vállalkozó Ügyfél, az ADR 1.1.3.6 szerinti mentességgel végezte a szállítást. Az ADR 1.1.3.6.2 pont alapján ha az egy szállítóegységen szállított veszélyes áruk mennyisége nem haladja meg az adott szállítási kategóriára az 1.1.3.6.3 pont táblázatának 3 oszlopában jelzett értéket, akkor ezek az áruk küldeménydarabokban egy szállítóegységben szállíthatók a következő előírások alkalmazása nélkül: 5.3 fejezet. A fentiek alapján, az ADR 1.1.3.6.2 pont alapján megállapítom, hogy az ellenőrzési jegyzék 26. sorában feltüntetett hiányosság tekintetében szabálytalanságot nem állapítok meg. 7-8. Az ellenőrzési jegyzék 28. Az ADR-ben előírt általános célú biztonsági felszerelés és 29. Szállított árunak megfelelő felszerelés - pontjai alapján szabálytalan kategória került megállapításra. Az ellenőrzés helyszínén készített jegyzőkönyvben rögzítettek alapján a szállítást végző ( Családi Vállalkozó Ügyfél), az ADR-ben előírt felszereléseket egyáltalán nem tudott a helyszínen bemutatni (nem volt kézilámpa stb.) Az ADR 8.1.5.2 pontja rendelkezik a veszélyes árut szállító szállítóegységeken tartandó általános felszerelésekről és személyes védőfelszerelésekről. Az ellenőrzés helyszínén készített jegyzőkönyvben rögzítettek alapján a Családi Vállalkozó Ügyfél, az ADR 1.1.3.6 szerinti mentességgel végezte a szállítást. Az ADR 1.1.3.6.2 pont alapján ha az egy szállítóegységen szállított veszélyes áruk mennyisége nem haladja meg az adott szállítási kategóriára az 1.1.3.6.3 pont 3 táblázatának 3 oszlopában jelzett értéket, akkor ezek az áruk küldeménydarabokban egy szállítóegységben szállíthatók a következő előírások alkalmazása nélkül: 8. rész A fentiek alapján, az ADR 1.1.3.6.2 pont alapján megállapítom, hogy az ellenőrzési jegyzék 28. és 29. soraiban feltüntetett hiányosságok tekintetében szabálytalanságot nem állapítok meg. 9. Az ellenőrzési jegyzék 31. Tűzoltó készülék(ek) pontja alapján szabálytalan kategória került megállapításra. Az ellenőrzés helyszínén készített ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítettek alapján a szállítást végző ( Családi Vállalkozó Ügyfél), az ADR-ben előírt felszereléseket egyáltalán nem tudott a helyszínen bemutatni (nem volt tűzoltó készülék ) ; továbbá az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítettek alapján a Családi Vállalkozó Ügyfél, az ADR 1.1.3.6 szerinti mentességgel végezte a szállítást. A helyszínen a gépjárművezető a tárgyi szabálytalanság alapját képező megállapítást az ellenőrzési jegyzőkönyvben aláírásával elismerte. A Családi Vállalkozó Ügyfél ezzel megsértette az ADR 8.1.4 szakasz Tűzoltó eszközök 8.1.4.2 bekezdésének rendelkezését. ADR 8.1.4.2 bekezdés: Azokat a szállítóegységeket, amelyek az 1.1.3.6 bekezdés szerint végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A,B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni.
8 A fentiek alapján az ellenőrzött, Családi Vállalkozó Ügyfél által vezetett személygépjárműből és utánfutóból álló szállítóegységet az ADR 8.1.4.2 bekezdés szerint legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú hordozható tűzoltó készülékkel kell az ellenőrzött szállítóegységet ellátni. ADR 1.4.2.2.1 g) pont: A szállítóra (fuvarozóra) az 1.4.1 szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak. A fenti hiányosság a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 2. melléklet II/3. pontjába A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek. sorolható. (II. kockázati kategória). A 156/2009. Korm. r. 5. mellékletében szereplő 2. táblázat 3. pontja - A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek. - alapján tárgyi szabálytalanság tekintetében a fenti ADR szerinti résztvevői kötelezettségeket figyelembe véve felelőssé tehető a szállító (fuvarozó), ezért 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint bírságot köteles fizetni, aki a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti. A veszélyes áru szállítását (fuvarozását) a Családi Vállalkozó Ügyfél végezte. Emiatt a szabálytalanság elkövetője felelősségi körének megállapításakor a Kkt. 20. (4) bekezdése alapján, a (9) sz. szabálytalanság ( Tűzoltó készülék(ek) ) elkövetője, a Családi Vállalkozó Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítójával szemben 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint bírságot állapítottam meg. 10. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítettek alapján az IBC tartály nem volt a csomagolóeszköz felülvizsgálatára vonatkozó táblával ellátva. A helyszínen a gépjárművezető a tárgyi szabálytalanság alapját képező megállapítást az ellenőrzési jegyzőkönyvben aláírásával elismerte. A rendelkezésre álló fényképfelvételek közül a 2013-07-17-585 sorszámú fényképfelvétel alapján a kombinált IBC műanyag falán elhelyezett jelölés nem látszik teljes terjedelmében. A többi fényképfelvételen sem látszik az IBC műanyag falán elhelyezett jelölés, ezért az eljárás lefolytatása során Ügyfelet a 16-33/2013/ADR-RID és 16-35/2013/ADR-RID számú végzésekben felhívtuk annak igazolására, hogy a tárgyi IBC felülvizsgálatát - az ADR 6.5.4.4.3 pontja szerint - igazoló jegyzőkönyvet küldje meg Igazgatóságomra, és az IBC műanyag falán elhelyezett jelölésnek az Igazgatóságunk részére történő megküldésére. Az ADR előbb hivatkozott pontja az IBC-k felülvizsgálatára vonatkozóan az alábbiakat írja elő: ADR 6.5.4.4.3 pont: Az egyes vizsgálatokról, ill. felülvizsgálatokról készült jegyzőkönyvet az IBC tulajdonosának legalább a következő felülvizsgálat időpontjáig meg kell őriznie. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgálat, ill. felülvizsgálat eredményeit és a felülvizsgálatot végző azonosítását ADR 6.5.4.4.4 pont: Az illetékes hatóság bármely időpontban megkövetelheti annak bizonyítását, hogy a IBC kielégíti a gyártási típus vizsgálatára vonatkozó előírásokat. Egyik végzésre sem érkezett válasz a Családi Vállalkozó Ügyfél részéről, ezért a tényállás tisztázására, a Családi Vállalkozó Ügyfelet (a Ket. szerint 8 nappal korábban) kiértesítve az Igazgatóságunk Katasztrófavédelmi Mobil Laborja helyszíni szemlét folytatott le a Biorex Majorság Kft. 3354 Tófalu, Külterület 054/4 hrsz.-ú telephelyén. A 16-37/2013/ADR-RID számú helyszíni szemle jegyzőkönyv szerint a Biorex Majorság Kft. képviseletében jelen lévő ügyvezető nyilatkozata és a telephely vizsgálata alapján a szemlét lefolytató ügyintézők megállapították, hogy az említett IBC leselejtezésre került és az Ügyfélnek tudomása nincs arról, hogy hova szállították.
9 A fentiek alapján a tárgyi szabálytalanság 10. az IBC tartály nem volt a csomagolóeszköz felülvizsgálatára vonatkozó táblával ellátva. - tekintetében a gázolaj szállítására használt IBC tartály megfelelőségét és az ADR-ben előírt, dokumentált felülvizsgálatát az alkalmazott bizonyítási eszközökkel hatóságunknak nem áll módjában érdemben vizsgálni. Ezáltal az IBC megfelelőségének a hiánya és az ADR-ben előírt időtartamon belüli felülvizsgálata elvégzésének hiánya nem bizonyítható, ezért a tárgyi szabálytalanságot bizonyíthatóság hiányában nem áll módomban szankcionálni. A fentiek alapján a Kkt. 20. (4) bekezdésében foglaltak szerint a szabálytalanság elkövetője felelősségi körének megállapításakor a Családi Vállalkozó Ügyfél, mint az áru csomagolója, berakója és szállítója (fuvarozója) felelősségének súlyát figyelembe véve összesen 1.516.665,- Ft, azaz egymillió-ötszáztizenhatezer-hatszázhatvanöt forint bírság megfizetésére lenne kötelezett, azonban a 156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet 13. (2) a) pontja alapján, ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt, mulasztást állapít meg, a kiszabott bírság összegét legfeljebb 1.000.000,- forintban állapíthatja meg. A fentiek alapján a Családi Vállalkozó Ügyfelet összesen 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére kötelezem. A Kkt. 20. (1) bekezdés e) pontja alapján e) a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére, vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett ellenőrzési jegyzék, illetve egyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét Családi Vállalkozó Ügyfél (mint a veszélyes áru csomagolója, berakója és szállítója) megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A határozat meghozatala során figyelembe vettem a tárgyi ügyben rendelkezésre álló alábbi dokumentációkat: - 336-1/2013 számú ellenőrzési jegyzék, - 336-2/2013 számú jegyzőkönyv, - Családi Vállalkozó Ügyfél 2013.08.16-án kelt nyilatkozata, - Családi Vállalkozó Ügyfél 2013.09.19-én kelt nyilatkozata, - Családi Vállalkozó Ügyfél 2013.10.16-án kelt nyilatkozata, - A Biorex Majorság Kft. Ügyfél 2013.09.24-én kelt nyilatkozata, - A Biorex Majorság Kft. Ügyfél 2013.10.04-én kelt nyilatkozata, - AJ0062601 számú szállítólevél, - a helyszínen készített, hiteles fényképfelvételek (1-19. számú), - a 16-37/2013/ADR-RID számú helyszíni szemle jegyzőkönyv. A hatóság az ügyintézési határidőt nem lépte túl. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban R1.) 3. (4) bekezdése, figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132. -án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 125. - 144. -a rögzíti. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény 42. (3) bekezdése alapján Törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
1 A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. (1) -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben, valamint az R1-ben és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá R1. 2. bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. Az Igazgatóság illetékességét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése határozza meg. Eger, 2014. április 25.