Tanfelügyeleti intézményi ellenőrzés értékelése a vezető tanfelügyelő részéről

Tanfelügyeleti intézményi ellenőrzés értékelése a vezető tanfelügyelő részéről 1. Pedagógiai folyamatok 1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? 1.1.1. Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az intézmény vezetése törekszik az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherenciájára. Az intézményvezetés az operatív tervezésbe bevonja a tantestületet. A nevelőtestület az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők irányításával határozza meg a stratégiai és operatív dokumentumok tartalmi, formai és szervezeti egységét, ezáltal erősíti az intézmény iránti elkötelezettséget. 1.1.2. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai helyzetelemzésre épülnek. A trendek vizsgálata folyamatos, melyekre építve készítik, módosítják, aktualizálják a dokumentumaikat. Az éves beszámolók lezárásaként a munkaközösség tagjai, a tanév során szerzett tapasztalatok, eredmények és mérési mutatók alapján megfogalmazzák tapasztalataikat, észrevételeiket és kéréseiket a következő tanévre vonatkozóan. 1.1.3. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. A tanév végi beszámolóban kifejtésre került az adott tanév előkészítésének eljárásrendje. Az iskolavezetés a munkaközösség vezetőkkel egyeztet, a munkaközösség- vezetők már augusztus elején elvégzik az adott tanév megfelelő előkészítését majd egyeztetnek a kollégákkal. A szakmai munkaközösségek meghatározzák a célokat, a feladatokhoz felelősöket jelölnek ki, majd sor kerül az időpontok egyeztetésére. Az alakuló értekezlet során történik meg az éves programhoz kapcsolódóan a munkaterv elfogadása. 1.1.4. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. A Monori Tankerület segítőkész munkatársaival napi szintű kapcsolatban áll az intézmény vezetése többnyire a folyamatos adatszolgáltatás miatt. A kapcsolattartás másik formája a havi rendszerességgel megtartott igazgatói értekezlet. Az együttműködés jogszabály szerint történik. 1.1.5. Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik. A pedagógusok önértékelése folyamatban van. A vezető önértékelése befejezett, az elkészített intézkedési tervét (2017/420 P E 3201) összehangolta a stratégiai és operatív tervezés dokumentumaival. Az intézmény a programját pedagógiai tudatossággal, stratégiát alkotva tervezte meg. Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok

jellemzik. Az egyének és csoportok döntés előkészítésbe való bevonása folyamatos. Ennek rendje kialakított és dokumentált. 1.1.6. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Az éves munkatervek és beszámolók koherensek a munkaközösségek terveivel és beszámolóival, melyek összhangban vannak a stratégiai dokumentumokkal. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. 1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? 1.2.7. Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Az intézményben folyamatosan követik a jogszabályi változásokat. Az intézmény stratégiai dokumentumai az aktuálisan érvényes törvényi szabályozás alapján készülnek összhangban az adott időszak oktatáspolitikai céljaival. 1.2.8. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. Az intézmény tervezési dokumentumaiban megjelenő célok koherens egységet mutatnak a megvalósítás dokumentumaiban szereplő adatokkal. A tervekben jól követhetők a pedagógiai program céljaira vonatkozó feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. Az oktató-nevelő munka céljai, eljárásai konkrétak, reálisak, megfelelnek az intézmény lehetőségeinek. 1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása? 1.3.9. A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.) Évekre bontva terveznek: az éves munkatervekben megjelennek az aktuális tanév legfontosabb célkitűzései és feladatai. A beiskolázási programban, az intézkedési - és fejlesztési tervekben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. 1.3.10. Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik. A tervek gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek, a különböző civil szervezetek, szülők és az I D K stb. bevonásával történt. A feladatok kivitelezése a hónapokra lebontott munkaközösségi programtervek alapján történt. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. Az intézményi közösségek és a szakmai közösségek meghatározó súllyal vannak jelen a szervezet életében. 1.3.11. Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. Az intézményi nevelési-oktatási céljai a dokumentumokban részletesen megjelennek. A nevelési-oktatási céloknak alárendelten határozzák meg a kor

követelményeinek figyelembe vételével, a tanórák eredményességének alapfeltételeit, a módszereket, az eljárások kiválasztását, az értékelés módját, gyakoriságát, a folyamatos fejlesztési feladatokat. 1.3.12. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. A pedagógiai folyamatok eredményességét fő célként tűzik magul elé. Az aktuális tanévre, tanulócsoportokra tervezett, egymásra épülő, a tanulási folyamatok szerves részét képező tevékenységek nagyon elfogadottak és népszerűek az intézménnyel kapcsolatban álló partnerek körében. Ennek példája az iskola rendezvényein való aktív részvétel a szülők, pedagógusok, tanulók, társintézmények képviselői és esetenként a fenntartó részéről. 1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya? 1.4.13. Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. Az intézményi munkát meghatározó alapdokumentumok a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a nevelőtestületi véleményeknek, kezdeményezéseinek meghallgatásával, a szülők elvárásainak, a fenntartó igényeinek figyelembevételével készültek. Az éves tervek megvalósulásának mértékét és megvalósítási formáit tartalmazzák az éves beszámolók, egymásra épülésük nyomon követhető. 1.4.14. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. A tanév végi (munkaközösségi, intézményvezetői) beszámoló megállapításait figyelembe véve történik meg a következő tanév tervezése, szem előtt tartva a régi jól bevált elemek mellett a kollégáktól, vagy mások jó gyakorlatából átvehető ötleteket, terveket és megoldási javaslatokat valamint az anyagi fedezet meglétét. 1.4.15. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. Az önértékelési rendszer működtetése folyamatban van. 1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya? 1.5.16. A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait. A pedagógus figyelembe veszi tervező munkája során az intézményi elvárásokat. Tervező munkájában megfigyelhető a tudatosság és a szakmaiság. A tervezés és a fejlesztési célok meghatározása a tantervi ajánlások, a belső elvárások és az egyének/csoportok képességeinek figyelembe vételével történik. 1.5.17. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. Az éves tervezésben foglaltakat a munkaközösségek teljesítik, ami a beszámolókban is követhető és jól áttekinthető. Az esetleges eltérések (egy-egy tervezett program elmaradása) indokai jelen vannak a beszámolókban.

1.5.18. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban. A teljes intézményi pedagógiai folyamat jól követhető az ellenőrzött tanmenetekben és a tanulói produktumokban. 1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? 1.6.19. Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. A stratégiai alapdokumentumokban szereplő eljárás szerint működik a belső ellenőrzés. A szakmai munkaközösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. Az intézményben magas színvonalú szakmai műhelymunka folyik. 1.6.20. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az SZMSZ-ben megtalálható a belső ellenőrzésre jogosultak megnevezése, az ellenőrzés területei (óralátogatás, ügyeleti munka, dokumentumok ellenőrzése stb.). Az intézményvezető Önfejlesztési tervében a 4. Feladat tervezett ütemezése megjelöli az ellenőrzések 2 havonta történő megismétlését. 1.6.21. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. Az éves beszámolókban és a vezetői interjúban megjelenik a kompetenciamérések elemzési folyamatának mikéntje, a mutatók azonosítása ehhez kapcsolódóan célok, feladatok meghatározása. Belső mérések kidolgozása és folyamatos alkalmazása. 1.6.22. A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. A tanulási eredményeket az intézmény félévente, a pedagógusok rövidebb intervallum keretében is nyomon követik, elemzik, és fejlesztési feladataikat korrigálják. Elsőben a DIFER mérés eredménye megfelelő alapot adott a fejlesztés irányának meghatározásához. Az éves eredmények követése, elemzése megjelenik az éves beszámolókban. A tanév végén a nevelőtestület értékeli az elvégzett feladatokat, megbeszéli a felmerült nehézségeket, vázolja a következő tanévre vonatkozó terveket. A kompetenciamérésekre való felkészülés részeként év végén az 5. és 7. évfolyamon tájékozódó jelleggel hasonló felméréseket végeznek. 1.6.23. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is. Az ellenőrzések során alkalmazott módszerek és az elvárási rendszer megegyezik az önértékelés és a tanfelügyelet elvárásaival és módszereivel. Az ellenőrzések eredményeit folyamatosan felhasználják a még hatékonyabb munkavégzés érdekében valamint az intézményi - és pedagógus önértékelés során is. 1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés? 1.7.24. Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti. Az intézményi önértékelési rendszer működtetése folyamatban van.

1.7.25. Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz. Az intézményi önértékelési rendszer működtetése folyamatban van. 1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban? 1.8.26. Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. Az alsó tagozaton az óvodai szakvélemények, a D I F E R valamint a bemeneti mérések az irányadók, felsőben továbbra is az I M I P szerinti méréseket folytatják és szociometriai felmérést is végeznek a tanulók képességeinek megismerésére. 1.8.27. A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik. A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott értékelési rendszer alapján történik. Az iskolai beszámoltatás, ismeretek számonkérése, az értékelési elvek a közösen elfogadott és rögzített értékelési rendszer normáinak megfelelnek. 1.8.28. A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel. A nevelési-oktatási folyamat elején a pedagógusok megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket és eszközöket. 1.8.29. Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. A napi iskolai élet során folyamatosan végzett és irányított tevékenységekkel szemben az elvárás az, hogy beépüljenek a tanuló magatartásformái sorába, és spontán végzett cselekedetekké váljanak. A tanítók, később a tanárok a tanulók közt élve érzékelik a folyamat fejlődését, érését, és szükség szerint korrigálják azt. Tanórai keretben megvalósuló fejlesztés: a tananyaghoz kapcsolódóan elsajátítandó ismeretek ellenőrizhetők, mérhetők. Részei a tanulási folyamatnak. Az év végi beszámolók tartalmazzák az oktató- nevelő munkában elért eredményeket. Megjelenik a hiányzási átlagok okainak feltárása (túlzottan engedékeny szülők, főleg a felső tagozaton). Az egyes évek eredményei összekapcsolásra kerültek, melynek folyományaként a gyengén teljesítő tanulók számára felzárkóztató foglalkozások megszervezését tűzik ki a következő tanévre. 1.8.30. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének. A szülő, pedagógus, intézmény partneri kapcsolatának formáit és az együttműködés fórumának megjelölését a stratégiai dokumentumok tartalmazzák. A SZ Ü K figyelemmel kíséri az iskolában a tanulói jogok érvényesülését és a nevelő- oktató munka eredményességét. A tanuló eredményeivel kapcsolatos adatokat a fejlesztés alapjául használják és folyamatosan tájékoztatják a partnereket.

1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.) 1.9.31. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. Az ellenőrzés, mérés eredményei alapul szolgálnak az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során. Az éves munkatervek összeállításakor figyelembe veszik a feltárt információkat és azokat fel is használják az egyes munkaközösségek a következő éves munkatervük összeállításakor (bukások számának csökkentése felzárkóztató foglalkozások és intenzív segítségnyújtás által). 1.9.32. Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén. A tanév végén megtörténik az eredmények elemzése, melyeknek függvényében korrekciót hajtanak végre. A mérések eredményeit felhasználják a fejlesztési irányok valamint a változásokhoz szükséges erőforrások meghatározásához. 1.9.33. Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására. A tehetségfejlesztést és a felzárkóztatást az intézmény kiemelt területeként kezeli irányító munkájában. Az irányadó szakmai útmutatások alapján, jogszabályban meghatározott irányelvek figyelembe vételével végzi ez irányú munkáját. Az időkeret és a csoportszervezési szabályok megtartásával, speciális szakemberek igénybevételével, differenciálással, versenyeztetéssel, jutalmazással gondoskodik a megfelelő fejlesztésről. 1.9.34. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. A továbbképzések tervezése biztosítja a pedagógusok szakmai megújító képzéseken való részvételét, az intézmény céljainak, szükségleteinek és a pedagógusok egyéni életpályájának megfelelően. A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. A továbbképzéseken való részvétel célja, hogy a kollégák szakszerűen tudják alkalmazni azokat a módszereket, szakmai eljárásokat, melyek a mai körülöttünk állandó változásban lévő világ elvárásaihoz alkalmazkodnak. Amennyiben egyes képzések feltételei megváltoznak, vagy a képzések nem valósulnak meg az intézmény újabb szakmai támogatások feltérképezésével és bevonásával teszi lehetővé a problémák megoldására alkalmas módszerek elsajátítását. 1. Pedagógiai folyamatok A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek: Az intézményi önértékelési rendszer működtetése. A munkaközösségek hatékonyabb együttműködése. Kiemelkedő területek: Az intézmény erőssége a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése. A stratégia és operatív terveket a munkaközösségek együttműködve alakítják ki, a tervezés koherens és az oktatáspolitikai célokkal harmonizál. A tervezési dokumentumok és a hozzájuk tartozó beszámolók egységet mutatnak. A teljes pedagógiai folyamat jól dokumentált, pontosan követhető. Egységes követelményrendszer alapján történik a tanulók ellenőrzése, értékelése. A tanulók eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének. Évente megtörténik a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása és a mérésiértékelési eredmények függvényében az intézmény korrekciót végez. 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok? 2.1.1. A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre). A beszámolókban nyomon követhetők az eredmények. A mérési eredményekkel feltérképezik az egyes osztályokban a tanulók tudását. A félévi és év végi mérések eredményeit iskolai szinten összehasonlítják, következtetéseket vonnak le az adott osztályokat illetően. Megjelölik, hogy mely területen van szükség a tanulók fejlesztésre vagy mely területen értek el a diákok kiemelkedő eredményeket. A munkaközösségi majd tantestületi szinten való általános kiértékelést követően, ha szükséges megfogalmazzák a feladatokat, majd a tanórákon megtörténik a célirányos gyakorlás és fejlesztés. 2.1.2. Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát. Az intézmény szervezeti és tanulási kultúrája támogató jellegű. Egészséges önbizalom, önértékelés kialakítása helyi versenyek szervezésével, területi versenyeken való részvétellel. Az önálló ismeretszerzés képességeinek fejlesztése, a tanuláshoz való viszony formálása, a tanulási szokások, módszerek, technikák elsajátítása. Tanítási órákon differenciálással, differenciált házi feladat adásával. Napköziben a tanulás segítésével, fejlesztő órákkal, korrepetálással próbálják tanulásukat támogatni. Jutalomkirándulás, táborozás támogatása a szociálisan rászoruló tanulók esetében az alapítvány általi pénzbeli juttatással. 2.1.3. A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben. Az első osztályosokat az óvónők véleménye alapján és az óvodában tett látogatásokból, később az osztályfőnökök beszélgetésekből, szóbeli megnyilvánulásokból és írásbeli munkákból, felmérésekből ismerik meg jobban a pedagógusok. Novemberben az elsősök képességeit D I F E R- vizsgálattal

mérik a gyógypedagógus és az osztályfőnökök. Más osztályok tanulóinak képességeit nevelőik verbális, írásbeli munkáik és felméréseik alapján tudják felmérni. A negyedik osztályos nevelők bemutatják a felsős kollégáknak volt osztályaikat. Bemeneti mérések, megfigyelés, beszélgetés, szociometria segíti a felső tagozatos tanulók személyes és szociális képességeinek megismerését. 2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)? 2.2.4. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással. A pedagógusok módszertani kultúrája az intézményvezető Önfejlesztési terve alapján megfelel a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztéséhez, de szükség van a jobb munkára ösztönzésre. Az évfolyamok a tanév elején az előző tanév tapasztalatai és eredményei alapján állítják össze a felzárkóztatásra vagy tehetséggondozásra igényt tartó tanulók csoportját. A tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztése terén a módszertani tudásuk bővítésében számítanak a gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus kollégák együttműködésére. 2.2.5. A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre. A beszámolókban megjelenik a fejlesztési korrekciók tervezése az eredmények függvényében. 2.2.6. A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban. A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető a mindennapi gyakorlatban és a dokumentumokban, programokban. Az éves beszámolók tartalmazzák a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek megvalósulásának módját és lehetőségét: korrepetálások, tehetséggondozások- szakkörök. A Nemzeti Tehetség Program keretében nyert pályázat során 5 tehetséges tanulóval való egyéni foglalkozás vált lehetővé. A versenyeztetések (helyi versenyek szervezése) olyan iskolai programok, amelyek az I D K közreműködésével valósulnak meg. 2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése? 2.3.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. Minden munkaközösség elsődleges feladata a tanév elején a kiemelt figyelmet igénylő tanulókról megfelelő információk gyűjtése, szükség esetén ezek megosztása a munkaközösségen belül az érintett pedagógusokkal. Ezek az információk segítik a pedagógusok fejlesztő és oktató munkáját. Egyéni fejlesztési terveket készítenek, a közösségi programokban bevonják a családokat az együttműködés és információáramlás érdekében. 2.3.8. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. Az intézményen belüli munkamegosztás tartalmazza és szabályozza az információszerzés és átadás folyamatát. Az osztályfőnökök kiemelt

figyelemmel kísérik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókat a tanév folyamán. Az intézményvezetést rendszeresen tájékoztatják a tanulók szociális helyzetéről. 2.3.9. Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb. Az iskola szociokulturális hátránykompenzáló hatása megvalósul a különböző programok szervezése által. Fontos feladatként jelölik meg a felzárkóztatást célzó foglalkozások szervezését, állandó kapcsolattartást a szakmai támogatást nyújtó intézménnyel többnyire azon tanulók esetében, ahol a családi háttér nem megfelelő mértékben és minőségben van jelen (felügyelet, beilleszkedési - és magatartási szabályok megismertetése és elsajátíttatása, felzárkóztatás, tehetséggondozás, a szabadidő kulturált eltöltése stb. biztosításával is). 2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást? 2.4.10. Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése. Az intézményben adott a tanuláshoz szükséges környezet (felső tagozaton megfelelő), a tanulók képességét fejlesztő tananyagok, órai differenciált munka, felzárkóztatás, tehetséggondozás, életkori sajátosságokhoz igazodó változatos tevékenységek (projektek- Mesterségek udvara), a kulturált magatartás és kommunikáció megkövetelése kiemelten a napköziben és a tanórák során, a nemzeti értékek és az anyanyelv megbecsülése (kirándulások a határon túlra, hagyományőrző szakkör működtetése). A munkaközösségek munkatervében a differenciálás, a kooperatív csoportmunka, projekt munka, fejlesztési célok, feladatok megtalálhatóak. 2.4.11. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak. A S N I és B T M N tanulók szakellátását a pedagógiai tevékenységrendszerek keretében az irányadó szakmai útmutatások alapján, jogszabályban meghatározott irányelvek figyelembe vételével végezték a beszámolókban leírtak alapján. Ezen a területen nehézség keletkezett a fejlesztő pedagógusok váratlan eltávozása miatt, amit óraadó gyógypedagógusokkal sikerült pótolni a tanév során. 2.4.12. A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát. A felzárkóztatás kiemelt feladat az intézményben, a lemaradó tanulók tervszerűen és rendszeresen kapnak segítséget. Az intézmény lehetőséget teremt a tehetség kibontakoztatására. A nevelés és oktatás személyre szóló: a pedagógusok ismerik a tanulók testi - és szellemi képességet, törődnek értelmi, érzelmi fejlődésükkel. A képességekhez igazodó tanórai tanulást szerveznek (differenciálás, felzárkóztatás), részvétel az Öveges programon és a Kodály Intézet rendhagyó ének óráin (tehetséggondozás). 2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

2.5.13. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető. Az egészségnevelés tartalmát és területeit a pedagógiai program tartalmazza. Az elsajátítandó ismeretek spirális fejlődését az iskola és a tanárok az éves munkatervben, a program és a foglalkozási tervekben tervezik meg, ami az éves beszámolókban nyomon követhető. Az egészségnevelés terén kitűzött céljaik: az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevétele, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvétel, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. A környezeti nevelés célja a természettudományos gondolkodás fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban. Jelentős szerepet kap benne a szülő, a család, a civil közösségek, sport-és egyéb egyesületek. 2.5.14. A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit. A napköziben, tanulószobán, szakkörök diáksport, szűrővizsgálatok, tehetséggondozó foglalkozások, témanapok, témahetek valamint az egészséges életmódhoz kapcsolódó programok A sport legyen a tiéd során a gyakorlatban is találkoznak a téma elemeivel. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házibajnokság, iskolák közötti verseny, diáknap is aktuális terepe a téma elemeinek a gyakorlati megtapasztalására. 2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését? 2.6.15. A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. Az intézmény egy olyan nyitott iskolamodellt vázol fel, amely alapvetően fontosnak tartja a tanuló szükségleteire, viselkedésére, tulajdonságaira való reagálást, illetve érdekeltté, motiválttá akarja tenni őt saját nevelődési, tanulási folyamataiban. Az egyén fejlesztésén keresztül azzal kölcsönhatásban fejleszti a befogadó közösséget, s a közösen végzett tevékenységek, együttes élmények, az egész személyiség érzelmi, morális fejlődését segítik. A mások iránti nyitottságot és elfogadást, a szorgalmat kiemelt értéknek tekinti. Az egész személyiséget fejlesztve tanít. Meghatározó benne a gyermekközpontúság, a pedagógus és a tanuló kapcsolata. A tanulókon keresztül az iskolába járó gyermekek családjaira is hat. Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek, terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. A tervekben jól követhetők a pedagógiai program céljaira vonatkozó feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. Az oktató-nevelő munka céljai, eljárásai konkrétak, reálisak, megfelelnek az intézmény lehetőségeinek. 2.6.16. A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését. Az iskolában megszervezett közösségépítő, programok változatosak és ez által megvalósul a közösségek fejlesztése. A pedagógusok törekednek ismereteik, módszereik bővítésére. Hangsúlyozzák az együttműködés szükségességét. 2.6.17. A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára. Az intézményben az éves beszámolók tartalmazzák az alapelvek megvalósítását célzó feladatokat, ezek

megvalósításának eredményeit, az osztályfőnökök és az I D K tagjainak tevékenységét, az intézményi és települési hagyományok ápolását, életben tartását. Kiemelik a szervezeti kultúra, támogató jellegét. 2.6.18. Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést. Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek. A helyben szokásos módon szóban, digitális illetve papíralapon tájékoztatja partnereit. Kétirányú információáramlást támogató eljárásrendet alakított ki. A munkatársak számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. 2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg? 2.7.19. Közösségi programokat szervez az intézmény. Mivel a község nagy részét az iskola tanulóinak szülei vagy nagyszülei, ismerősei fedik le valamint az intézmény partneri kapcsolatai miatt közvetlenül is sokan érintettek a közösségi programok szervezésében. A közéleti tevékenységben állandó jelleggel Jelen vannak az iskola tanulói: a községi rendezvényeken, az egyes műsorszámok aktív résztvevőiként vagy a nemzeti ünnepek közösen ünneplésén. 2.7.20. Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat. Az intézményben szervezett közösségi programoknak nemcsak résztvevője, de sok esetben szervezője és irányítója is az I D K. Fórumot szervez, farsangot támogat, biztosítja az iskolai rendezvények hangosítását. 2.7.21. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. A szülők a megfelelő kereteken belül aktív részvevői az iskolai jótékonysági, szabadidős és hagyományápoló tevékenységeknek. A SZ Ü K tartalmas közösségi munkát fejt ki az intézményi hagyományok ápolása terén (foglalkozások, kirándulások, nyílt órák, iskolai témanapok szervezése, ezeken való részvétel). 2.7.22. Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába. A tanulási és szervezeti kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába bevonják a javaslati vagy szavazati joggal rendelkező Nevelőtestületet, I D K, SZ Ü K tagjait és a közalkalmazottakat a képviselőik által. Lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, véleményt nyilvánítsanak, és változásokat kezdeményezzenek. 2.7.23. A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek. Az intézményben a tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái megfelelőek, hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak az intézménnyel és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz. Az éves beszámolók tartalma alapján a támogató szülői részvétel az alsó tagozaton még megfelelő. A felső tagozaton ezzel ellentétben csökken a szülői képviselet és a megfelelő

támogatás főleg a különböző problémákkal és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetében. Ettől függetlenül a szülők elégedettek a részvétellel. 2. Személyiség- és közösségfejlesztés A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: Változatosabb technikák, módszerek alkalmazása a tanulók személyes és szociális képességeinek felmérése érdekében. A szülői együttműködés erősítése a különböző problémákkal és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetében. Az egyéni bánásmód módszertani megújítása. Fejlesztések újragondolása. Kiemelkedő területek: A hagyományápolást tekinti az intézmény egyéni arculatának. Ez kiemelt feladatként jelenik meg a mindennapokban is. Gyermekközpontú iskolaként működik. Fontosnak tartják a tanulás támogatását, ehhez alakították ki a szervezeti és a tanulási kultúrát. A tehetséggondozást és a felzárkóztatást kiemelt feladatként kezelik az intézményben. A kiemelkedően teljesítő tanulókat folyamatosan versenyeztetik, a lemaradó tanulók tervszerűen és rendszeresen segítséget kapnak felzárkóztatásuk érdekében. A nevelés és oktatás személyre szóló: a pedagógusok ismerik a tanulók testi és szellemi képességeit, törődnek értelmi, érzelmi fejlődésükkel. A pedagógiai programmal összhangban az önálló tanulás támogatása előnyt élvez, ehhez választják meg a nevelési, oktatási módszereket, eljárásokat. A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. Folyamatosan színes programokat szerveznek. A közösségfejlesztés elméletét, gyakorlatát, folyamatát a pedagógusok jól ismerik és kiválóan alkalmazzák. 3. Eredmények 3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? 3.1.1. Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka során folyamatosan vizsgálják a pedagógiai programban megfogalmazott célok kitűzése reális-e az elért eredmények alapján. A kompetenciamérések és az iskolai mérések eredményeiről korrekt információt adnak, meghatározzák a fejlesztési feladatokat. Az eredményeket a beszámolóikban részletezik. A tanulmányi eredményeikkel általánosságban elégedettek. Ezt bizonyítják a tanulmányi és a sport területén elért versenyeredmények, továbbtanulási mutatók (mindenki továbbtanul ki-ki a saját képességeinek megfelelő intézményben). 3.1.2. Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása. Az intézmény partnerei

aktív résztvevői az intézmény működését támogató tevékenységek és programok megszervezésének és kivitelezésének. A kulcsfontosságú sikertényezőkről több területen is megfelelő útmutatást találunk az év végi beszámolókban. 3.1.3. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók. Az intézmény nyilvántartja és elemzi az intézményi kompetenciamérések valamint a tanév végi, tantárgyakra vonatkozó eredményeket. Ezen túl a tanulmányi - és sport versenyeredményeket országos, megyei tankerületi vonatkozásban. A kompetenciamérés eredményének összehasonlítása tankerületi szinten is megtörténik. 3.1.4. Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják. Öt évre visszamenőleg az országos kompetenciamérés eredményeit elemzik. Évente nagy hangsúlyt fektetnek az eredmények összehasonlító elemzésére, célok kijelölésére, feladatok meghatározására. Dokumentumaiknak szerves része a mutatók értelmezése, elemzése. Az országos kompetenciamérésen állandóság figyelhető meg a teljesítette kritérium szerint. 3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény? 3.2.5. Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. Az intézmény kiemelt nevelési célja olyan alapvető fontosságú ismeretekkel bíró fiatalok nevelése, akik a kimenő szakasz végére a kerettanterv által az összes műveltségi területen előírt követelményeket a saját képességeik szerint optimálisan és tartós eredménnyel teljesítik, és akik nyitottak az emberi értékek megbecsülésére. A kiemelt nevelési célok a tehetséggondozás, a folyamatos versenyeztetés által valósulnak meg, amit a tanulók elért eredményei fémjeleznek. 3.2.6. Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.). Kiemelt tantárgy nincs, akár évfolyamonként is változik az érdeklődés. Az iskola erősségének tartja a versenyeken elért eredményeit: természettudomány, humán tantárgyak és sport egyaránt fontos, ami öregbíti az iskola hírnevét. A versenyeredmények helyezései tanúskodnak az oktatás eredményességéről. A versenyeredmények és a továbbtanulási mutatók (után követés nélkül) elérhetőek a dokumentumokban. 3.2.7. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul. A versenyeken való részvétel nagyon széles területet foglal magába. Ebből egyértelműen következtethető, hogy a tantestület tagjainak többsége felkészítő munkájával az eredmények részesévé válik.

3.2.8. Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel. Az intézmény nem rendelkezik külső elismeréssel. 3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket? 3.3.9. Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról. A tanulási eredményekről szóló információk belső nyilvánossága biztosított az év végi beszámolók tartalmazzák. 3.3.10. Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat. A tanulási eredményekről szóló információk belső nyilvánossága biztosított. Időközönként nevelési értekezleteket tartanak, ahol megtörténik a szükséges szakmai tanulságok levonása. A munkaközösségek is folyamatosan egyeztetnek a megfelelő információáramlás és visszacsatolás érdekében. 3.3.11. A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában. A munkatervekben meghatározott tartalom mindig az előző év, illetve összességében több év tapasztalataira és mérési eredményeire épül, ennek megfelelően jórészt a realitások mentén történik a tervezés. Az ettől eltérő esetekben a munkatervek külön kitérnek a problémákra, az ahhoz kapcsolódó kiemelten kezelendő feladatokra. Az éves munkaterv időarányos teljesítése során is kitérnek a beszámolók az egyes eredményekre és elvárásokra, megjelölik az esetleges jövőbeli teendőket. 3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját? 3.4.12. A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van. A középiskolákból csak hiányosan vannak visszajelzések. A kapcsolat ápolása alkalomszerű. A tanulói életutakat nem tudják megfelelően nyomon követni, hiszen a középiskolák kis százaléka szolgáltat információt az intézmény részére. A kapott adatokat nyilvántartják, de teljes képet nem kapnak volt tanulóink továbbhaladásáról. 3.4.13. A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére. A tanulók további eredményeit felhasználják a pedagógiai munka fejlesztésére. Nagyjából tisztában vannak a középszintű intézmények követelményeivel és a volt diákjaik középiskolákban, szakgimnáziumokban és szakiskolákban elért teljesítményével. Ennek tükrében igyekeznek jól felkészíteni a diákjaikat a továbbtanulásra. 3. Eredmények A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: A tanulók motivációjának fejlesztése; tudatosabb tervezésen alapuló értékeléssel. Az elvárt szint alatt és a felső szinten teljesítő tanuló szűrése, egyéni fejlesztése. A tanulók továbbtanulási pályakövetése. Kiemelkedő területek:

A továbbtanulási eredmények és mutatók. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka során folyamatosan vizsgálják, hogy a pedagógiai programban megfogalmazott célok kitűzése reális-e az elért eredmények alapján. Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása folyamatosan jelen van. A kompetenciamérések illetve a házon belüli mérések eredményeiről korrekt információt adnak, meghatározzák a fejlesztéshez, változtatáshoz szükséges feladatokat és eszközöket. 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik? 4.1.1. Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok. Az intézmény belső kapcsolatrendszerének középpontjában a támogató szervezeti struktúra áll, amely a pedagógusok szakmai együttműködésén (munkaközösségek) alapszik. Az éves beszámolók tartalmazzák a munkaközösségek, valamint az adott évfolyamon tanító pedagógusok együttműködését, sőt az alsó és felső tagozat munkaközösségei is együttműködnek egy-egy program megvalósítása kapcsán. 4.1.2. A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. A nevelő-oktató munka érdekében tervszerűen működő, folyamatos megújulásra képes, innovatív közösségeket, munkaközösségeket alakítottak ki. Önálló munkaterv szerint dolgoznak, amelyek az intézményi célok figyelembevételével készülnek el és valósulnak meg. 4.1.3. A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. A szakmai munkaközösségek vezetőinek hatás és jogkörének meghatározását az SZMSZ tartalmazza. 4.1.4. Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. A kibővített iskolavezetőség tagjaival való rendszeres együttműködés által megvalósul a csoportok közötti szabályozott és szervezett együttműködés. Továbbá alsó és felső tagozaton is megfigyelhető a tagozat évfolyamainak együttműködése egy-egy szabadidős vagy egyéb foglalkozás során, amely minden estben szervezett formában zajlott. 4.1.5. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. A munkaközösségek fő célja az intézményben folyó nevelő-oktató munka színvonalának és minőségének segítése, fenntartása, melyet az intézményvezető támogat. Az intézmény vezetésének támogató munkája nyomon követhető az év végi beszámolóiból. Hangsúlyt fektetnek az együttműködés, egy-egy eseményen való együttes szervezett megjelenés fontosságára. 4.1.6. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. Az SZMSZ tartalmazza a munkaközösségek feladatait. A munkaközösségek gyakorolják a nevelőtestület által átruházott jogköröket és ez által elvégzik

az ezzel kapcsolatos feladatokat. Részt vesznek az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésben. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. 4.1.7. A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában. Minden dokumentumban (stratégiai és operatív tervek) megtalálható a pedagógusok együttműködésének folyamata egymással és a segítő szakemberekkel. A kapcsolattartó személy megjelölését az SZMSZ tartalmazza. 4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben? 4.2.8. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. Munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. A szakmai munkaközösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. Az intézményben magas színvonalú a szakmai műhelymunka. 4.2.9. Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. Az intézményi közösségek és a szakmai közösségek meghatározó súllyal vannak jelen a szervezet életében. Nyomon követhető a rendszeres, szervezett belső továbbképzés és a jó gyakorlatok iránti érdeklődés valamint ezek továbbadása szervezett formában. 4.2.10. A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak. A belső tudásmegosztás érdekében a munkaközösségek felelősségteljes feladatot vállalnak. A továbbképzéseken szerzett innovatív ismeretekről való beszámolás, a jó gyakorlatok megosztása az iskolai közösségeken belül jól működik. Ennek az ismeretszerzésen túl a közösségépítés is a célja. 4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben? 4.3.11. Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki. Az információ megosztásban elégedettek a kollégák, ebben is megfigyelhető a személyes kommunikáció is. Nem szerveztek erre külön eljárásrendet. 4.3.12. Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Az információátadás kérdése az intézményben nem mellékes. Mivel a két telephely egymástól 2 km-re van, napi szinten feladja a leckét néhány azonnali adatszolgáltatás esetén. Az igazgatóhelyettesek segítenek ilyenkor az információ mihamarabbi

átadásában. Az intézménybe érkező hírleveleket, a közérdeklődésre számot tartó információkat, programkínálatokat e-mailen keresztül juttatja el az intézményvezető a kollégákhoz. Fontosabb kérdésekben pedig, ha szükséges, nevelőtestületi értekezletet hív össze, és ott adja át az információkat. 4.3.13. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. Amennyiben az adott információátadás módjáról külön eljárásrendet rögzítettek, akkor annak megfelelően történik. Egyébként pedig az intézményi működés nyilvánosságát az iskolai honlapon biztosítják, valamint a havonta megjelenő helyi újság hasábjain hozzák nyilvánosságra az iskolai eseményeket és az eredményeinket is. 4.3.14. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. A munkatársak számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. 4.3.15. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. Intézményi szintű értekezletek, ahol a két tagozat együtt van, a tanévnyitó - és a nevelési értekezletek. Ezek aktuálisak, illetve félévente zajlanak. Tagozati szintű értekezlet általában havonta, illetve szükség esetén sűrűbben, az aktualitásoknak és a tervezett programoknak megfelelően. A munkaközösségi értekezletek összehívása terv szerint működik. Évente háromszor tartanak kötelezően munkaközösségi értekezletet. A hétfői napok vannak kijelölve az aktuális célszerűségi alapon megtartott munkaértekezletekre. 4.3.16. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz. A munkatársak értékelése, elismerése többnyire szóban történik. Az írásban történő értékelés lehetne rendszeresebb. 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: A kollégák kezdeményező képességének segítése, erősítése. A honlap aktualizálása, naprakész állapotának biztosítása. Az e -napló rendszer működtetése, infokommunikációs csatornák szélesebb körben történő biztosítása. Kiemelkedő területek: Az intézmény belső kapcsolatrendszerének középpontjában a támogató szervezeti struktúra áll, amely a pedagógusok szakmai együttműködésén (munkaközösségek) alapszik. A munkaközösségek maguk alakítják ki munkarendjüket, készítik el munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével. Az intézmény vezetése súlyozottan ösztönzi az intézményen belüli együttműködést, támaszkodik munkájukra az intézményi célok elérése érdekében. A pedagógiai folyamatok ellenőrzése, értékelése a munkaközösségek bevonásával történik. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. A belső tudásmegosztásban nagy szerepet vállalnak a munkaközösségek. Naprakész az