Tanfelügyelet eljárás - WW_7KD3H73HVN0DY - Szekszárdi I. Béla Gimnázium Bezerédj István Általános Iskolája

Átírás

1 TANFELÜGYELETI ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉS DOKUMENTUMA A 2018-AS ÁLTALÁNOS ISKOLAI, INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELETI ELLENŐRZÉSRŐL Tanfelügyelet eljárás - WW_7KD3H73HVN0DY - Szekszárdi I. Béla Gimnázium Bezerédj István Általános Iskolája Értékelésre vonatkozó adatok Az intézmény neve, OM+FEH azonosítója Szekszárdi I. Béla Gimnázium Bezerédj István Általános Iskolája ( ) Bevont vezető Porkoláb Tiborné ( ) Eljárás típusa Tanfelügyelet A látogatás dátuma márc. 08. A folyamat azonosítója WW_7KD3H73HVN0DY Értékelés típusa Intézmény Az intézmény OM azonosítója A feladatellátásihely azonosítója Értékelési szempontrendszer azonosítója 2018TIA (2018 Tanfelügyelet intézmény általános iskola) Tanfelügyeleti feltöltés azonosítója F A2018TIA Önértékelési feltöltés azonosítója F A2018OIA Tanfelügyeleti és önértékelési rendszer Eljárások Szekszárdi I. Béla Gimnázium Bezerédj István Általános Iskolája ( ) Értékelés Hajós Éva Intézmény Értékelés Terület:

2 Mind 1. Pedagógiai folyamatok 1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az intézmény a 20/2012 (Viii.31.) rendeletben meghatározott stratégiai és operatív dokumentumokkal rendelkezik, melyek tartalma megfelel a jogszabályi előírásoknak. Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. A tudatosságot bizonyítja az egyes területek részletes leszabályozása. A dokumentumokra jellemző a normapontosság és a normavilágosság. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Az intézmény a célok meghatározásánál figyelembe veszi az intézmény egyéni sajátosságait (PP, beszámolók, interjúk) Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. A terület értékelése során megfigyelhető a pedagógiai programban és más stratégiai dokumentumban megtalálható célok megvalósulását biztosító pedagógiai folyamatok tervezési, megvalósítási, ellenőrzési és értékelési rendjének tudatossága. Az intézmény nagy gondot fordít az ott folyó munka eredményeinek, eredményességének folyamatos mérésére, értékelésére. Az eredmények alapján intézkedési tervet készítenek, melyet folyamatosan monitoroznak, szükség esetén módosítanak. (beszámolók, PP, intézkedési tervek) A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. A Pedagógiai Programban meghatározott célok, feladatok, eljárások reálisak, megfelelnek az intézmény lehetőségeinek; a munkatervekben, beszámolókban nyomon követhetőek. A

3 munkaközösségek az éves munkaterv elkészítésénél egyeztetnek a kollégákkal, meghatározzák a célokat, feladatokat, felelősöket. Mindenki számára értelmezhető és elfogadható közös értékrendszert dolgoznak ki. (interjúk, munkatervek, beszámolók) Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. A jogszabályi működés biztosított, a fenntartóval való együttműködés szervezett, folyamatos. Az intézményvezető a működéssel kapcsolatban napi szinten kapcsolatban van a tankerületi központtal (beszerzési igény, karbantartási munkák, adatszolgáltatási kötelezettség), az éves munkatervben és beszámolóban részletes helyzetelemzést készít. (PP, interjú, munkatervek, beszámolók,) Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik. Az intézményi önértékelést követően intézkedési terv készült, mely feltöltésre került. 5 területen fogalmaznak meg feladatokat: tanulói eredményesség és előrehaladás segítése (lemorzsolódás és tehetséges tanulók fejlesztése, tanulás tanításának továbbfejlesztése ), intézményi partnerkapcsolatok erősítése, belső erőforrásrendszer és szervezeti együttműködés, kommunikáció, tudásmegosztás erősítése. Az intézkedési tervben meghatározott fejlesztési feladatok a stratégiai dokumentumokban is prioritásként kezelt területek. (int. intézkedési terv) Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. A stratégiai dokumentumok összhangban vannak az éves munkatervvel és a munkaközösségi tervekkel. Az éves munkatervekben meghatározott feladatok szorosan kapcsolódnak a Pedagógiai programban meghatározott alapelvekhez, kiemelt feladatokhoz. (Pedagógiai Program, Munkatervek, Munkaközösségi munkatervek) 1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. A PP-ban megfogalmazott küldetésnyilatkozat a kor elvárásait tükrözi: IKT eszközök használata, versenyképes tudás átadása A továbbképzési programban megjelölt humánerőforrás fejlesztési prioritások az oktatáspolitikai célok és az int. önértékelés eredményének figyelembe vételét mutatja (pl. hátránykompenzáció biztosítása, SNI-s tanulók integrált nevelése..).(pp. Munkatervek, továbbképzési program, önért. intézkedési terv)

4 Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. Az intézmény tervezési dokumentumaiban megjelenő célok koherens egységet mutatnak a megvalósítás dokumentumaiban szereplő adatokkal. A munkaterv és a pedagógiai program célja, hogy munkaeszközként segítse a pedagógusok munkáját. Az éves beszámolókban az egyes feladatok megvalósulásának értékelése és további feladatok kijelölése biztosítja az intézményi munka folyamatosságát. (PP, munkaterv, beszámolók) 1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása? A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.) A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei is. Az éves munkatervben meghatározásra kerülnek a konkrét tanévre kijelölt nevelési-oktatási feladatok, az éves programterv, mérési-értékelési eljárások, ellenőrzési folyamatok. A tervezett oktatási, nevelési célok szervesen illeszkednek a kerettantervhez. A tantestület előtérbe helyezi a tanulás és tanítás folyamat egységét. (PP, munkatervek, beszámolók, Továbbképzési program, interjúk) Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik. Az intézmény éves terveinek gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek, a szakmai teamek, és a DÖK bevonásával történik. Az éves munkatervben kijelölt feladatok megvalósításának felelősei év elején meghatározásra kerülnek, az egyes programok megvalósításában a DÖK határozott szerepet tölt be (szervezési, lebonyolítási feladatok). A munkaközösségek, a szakmai teamek, a DÖK éves munkatervet készít, amelyre épülve készül el az intézmény éves munkaterv. (Éves tervek, beszámolók, pedagógus interjú) Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. Az intézményben alkalmazott, a pedagógusok által használt módszerek, eljárások a PP-nak megfelelően a pedagógusok szakmai autonómiájának biztosítását tükrözi. A pedagógusok tanmeneteiben, dokumentumaiban látható, hogy jellemző az intézményre a gazdag módszertani kultúra, a változatos tanítási eljárások, tanulásszervezési módok alkalmazása. A szervezeti kultúrára jellemző, hogy a pedagógusok elkötelezettek a szakmai megújulásra, a továbbképzések, a pályázatok által biztosított jógyakorlatok megismerésére, napi pedagógiai munkájukba való adaptálásra. (PP, munkaterv, beszámolók, tanmenetek, interjúk)

5 Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. Az éves munkatervben az iskola tartalmi munkájának meghatározásakor minden tanévben kiemelt területként jelenik meg a pedagógiai folyamatok, a személyiség és közösségfejlesztés, az eredmények, a belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció és a külső kapcsolatok feladatainak részletezése. Folyamatosan figyelemmel kísérik az egyes gyermek személyiségének minél alaposabb megismerését és ennek megfelelően pedagógiai módszerek differenciált alkalmazását a személyiség egészének fejlesztése érdekében valósítják meg. Tanulóik eredményeit folyamatosan figyelemmel kísérik, ezzel kívánják biztosítani az intézménytől elvártak teljesülését. (munkatervek, szülői elégedettségmérés, interjúk) 1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya? Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. A dokumentumokban egyértelműen megjelenik az egyes feladatok felelőse, határideje, a végrehajtás ellenőrzője. Az éves tervekben megfogalmazottak megvalósulását a beszámolókban elemzik, a levont következtetéseket beépítik a következő tanév munkatervébe. Az intézményi dokumentumok tükrözik a pedagógiai munka folyamatosságát, a PP alapelveinek megfelelő napi pedagógiai gyakorlatot. (munkatervek, beszámolók, interjúk) A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. Az éves munka megtervezésében a fő szempont a reális, megvalósítható célok és feladatok megtervezése. Az előző évi értékelésre építve fejlesztő célú elemek, nevelési és oktatási feladatok jelennek meg a munkatervekben. A beszámolók tartalmazzák azokat az utalásokat, megjegyzéseket, amik a következő évi tervezés alapját képezik. A munkatervekben fejlesztő célú elemek, nevelési, oktatási feladatok jelennek meg. (munkaterv, beszámolók) A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. Az éves beszámolók a fenntartó által meghatározott tartalmi szempontok alapján készül az éves munkatervnek megfelelően érintve az önértékelési szempontrendszer kötelezően értékelendő elvárásait. (beszámolók, munkatervek) 1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?

6 A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait. A pedagógusok a tervező munkájuk során figyelembe veszik a tantervi elvárásokat, az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait. Az intézményvezető év elején tartalmi szempontsor megadásával segíti a pedagógusok tanmeneteinek elkészítését. A tanulói fejlesztési, felzárkóztatási tervek, kompetenciamérés intézkedési tervei a tanulók előzetes méréseire épülve készül. (munkatervek, tanmenetek, fejlesztési tervek, beszámolók, interjúk) A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. A tanév végi beszámolókból nyomon követhetők az éves tervezés fő feladatai, kitűzött céljai, megvalósításának módjai, az esetleges eltérések indokoltak. (éves beszámolók) A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban. A helyszínen tett betekintés alapján meggyőződhettünk a teljes pedagógiai folyamatról, mindez jól követhető a felsorolt dokumentumokban. Az intézményben hagyományosan folyosói galériában mutatják be a tanulók által készített produktumokat, a megvalósított programokról szóló képes beszámolókat. (betekintés, intézmény bejárás) 1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. A vezetés ellenőrző, értékelő tevékenysége folyamatosan jelen van az intézmény életében. Az ellenőrzés rendjének tudatossága figyelhető meg. A stratégiai dokumentumok meghatározzák a belső ellenőrzések célját, területeit, erőforrásait. Az ellenőrzés általános területei: pedagógiai munka (óralátogatások), balesetvédelmi ügyek, adminisztrációs munka, gazdasági folyamatok, üzemeltetés. Az ellenőrzéseket az operatív dokumentumokban is megjelenítik. (SZMSZ, munkatervek, beszámolók) Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az ellenőrzés az intézményben tervszerű, előre meghatározott, személyre szabott Az SZMSZ-ben szabályozott az ellenőrzés rendszere. A munkatervben nyomon követhető az ellenőrzési terv személyekre, feladatokra leosztva. Az ellenőrzésekről feljegyzés készül, az ott tapasztaltakat megbeszélik, elemzik, értékelik. Alsós kollégák folyamatosan hospitálnak egymásnál,

7 megbeszéléseket tartanak, ötleteikkel, véleményükkel segítik egymás munkáját. (interjúk, éves munkatervek, beszámolók) Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. Az intézményben folyó pedagógiai munka hatékonysága lemérhető a továbbtanulási mutatókkal, a kompetenciamérés, NETFIT, az idegen nyelvi mérési, a tantárgyi év végi eredményekkel, és a versenyeredményekkel. Az intézmény szükség esetén intézkedési tervet készít az egyes feladatok eredményességének és hatékonyabbá tételének érdekében. (munkatervek, beszámolók, Intézményi elvárásrendszer, mérési eredmények) A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. A tanulmányi eredmények javulásának érdekében az intézmény folyamatosan figyelemmel kíséri tanulói teljesítményét, értékelik, elemzik azokat, a szükséges korrekciókat végrehajtják, fejlesztő célzattal építi be az iskola a fejlesztési folyamataiba. (tanév eredményességi adatai, elemzésük, intézkedési tervek, munkatervek, beszámolók) Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben, és a pedagógusok önértékelése során is. Mindenki számára érthető és elfogadható értékrendszert dolgoztak ki. A vezetői ellenőrzések szempontrendszere ehhez igazodik, és részben felhasználják az önértékelés során is. (elvárásrendszer, önértékelés, vezetői ellenőrzés dokumentumai) 1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés? Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti. Az intézményben elkészítették önértékelési szabályzatot, mely a jogszabályi feltételeknek megfelel. Az önértékelés a belső intézményi elvárásrendszer teljesülését vizsgálja, a szabályzatban meghatározott módszerek és eszközök a törvényi előírásoknak megfelelőek. Vezetői és intézményi önértékelésen kívül két pedagógus önértékelése történt eddig meg. Jelenleg nincs éves önértékelési terv, valamint az önértékelés hatékony és tervszerű megvalósítása az intézményben nem valósul meg. (interjúk pedagógusokkal, vezetővel, pedagógus, vezetői és intézményi önértékelési dokumentumok)

8 Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz. Az intézményi önértékelési rendszer kialakítását az intézményvezető irányításával megkezdték, az önértékelési folyamatba a nevelőtestület valamennyi tagjának bevonását a vezető igyekszik megvalósítani van. (interjúk) 1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban? Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. A DIFER, a kompetencia, a nyelvi és a belső mérések eredményeit elemzik, és fejlesztési terveket készítenek folyamatosan a fejlődés érdekében. Fő céljuknak tekintik minden egyes gyermek személyiségének fejlődését, továbbtanulásának biztosítását. (PP, interjúk, tanév eredményességi adatai, elemzésük) A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik. Az értékelés részletesen kidolgozott, mindenki számára érthetően megfogalmazott. Az intézmény közös követelményrendszer alapján értékeli tanulóit. Az értékelési rendszert a pedagógiai program által szabályozottan, elfogadottan működtetik. A tanulók munkájának tantárgyi ellenőrzése rendszeres, tervezett és összehangolt.(pp, interjúk, beszámolók, mérési eredmények) A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel. A szülői értekezleteken, fogadó órákon valamint személyes napi találkozásokkal, konzultációkkal történik a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról. Az intézményi dokumentumok nyilvánosak, a partnerek számára is elérhető a honlapon (Interjúk, beszámolók) Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. Minden tanév végén az osztályfőnökök, a munkaközösségek kimutatást készítenek az eredményekről, a magatartás és a szorgalom értékelésekről, mérési eredményekről Az éves

9 munkatervi beszámolóban ezt megjelenítik osztályonkénti felbontásban. A kompetenciamérések eredményeit folyamatosan figyelemmel kísérik, éves szinten kielemzik, intézkedési tervet készítenek, melyet folyamatosan monitoroznak, elemeznek, értékelnek. (PP, interjúk, beszámolók, tanév eredményességi adatai, elemzésük, kompetenciamérés eredményeinek elemzése) A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének. Kiemelt feladatuknak tartják a fejlesztő célú visszacsatolást mind a gyerekek, mind a szülők felé. A tanulók munkájáról, eredményeiről a tanulók és szüleik folyamatos tájékoztatást kapnak. Visszacsatolás több csatornán: írásban, szóban, nyílt napok, fogadó órák, szülői értekezletek. (szülői interjú) Folyamatos visszacsatolás a tanuló felé szóban megtörténik, a bukásra álló tanulók szüleit a félévi/év végi értesítő előtt írásban kiértesítik, a kompetenciamérés eredményét minden tanulónál kiértékelik, írásban megküldik a szülőnek; a DIFER mérés eredményét a tanító néni szóban megbeszéli a szülőkkel. A tanulói teljesítmények visszacsatolása folyamatos. (Pedagógiai Program, Interjúkérdések: szülőkkel, pedagógusokkal, vezetővel) 1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.) Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. A dokumentumokat a rendelkezésükre álló információk alapján készítik el. A tervezés alapját képezi az általuk kialakított belső mérési rendszer. A nevelőtestület tagjai között szoros az együttműködés, a munkakapcsolat. Az információáramlás kétirányú. (PP, munkatervek, beszámolók) Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén. Évente elemzik a mérési eredményeket. A megfelelő tanulságokat levonják, erre alapozzák a következő évi tervezést. Az OKM mérésen a tanulók az átlag közelében teljesítenek, ezt a szintet évek óta tudják tartani, ennek ellenére minden évben kiemelten kezelik a kompetenciák fejlesztését, az eredmények javítása érdekében fejlesztési tervet készítenek. (PP, munkatervek, beszámolók, tanév eredményességi adatai, elemzésük) Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.

10 A tehetségfejlesztést és a felzárkóztatást az intézmény kiemelt területeként kezeli irányító munkájában. Az intézmény többféle tanórán kívüli foglalkozást biztosít a gyerekek számára. Különös figyelemmel értékeli a tanulási eredményeket. (munkatervek, interjúk) A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. Természetes gyakorlata az intézménynek, hogy a pedagógusok egymásnál hospitálnak, ötleteket, tanulást segítő módszereket adnak át egymásnak. Továbbképzési programukban is prioritásként jelenik meg a módszertani továbbképzéseken való részvétel. Pályázati lehetőségek hatékony kihasználása innovációs gondolkodásmódot tükröz. Az intézményi innováció elősegíti a tanulási környezet javulását. (munkaterv, beszámolók, Továbbképzési Program, interjú) 1. Pedagógiai folyamatok A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: Az intézményi önértékelési rendszer folyamatos működtetése. Éves továbbképzési terv készítése. Kiemelkedő területek: Az intézmény vezetősége a célok megvalósításánál figyelembe veszi az intézmény sajátosságait. Az intézmény vezetése a belső és külső partnerek bevonásával alkotja meg az intézmény stratégiai és operatív terveit. A terület értékelése során megfigyelhető a pedagógiai programban és más stratégiai dokumentumban megtalálható célok megvalósulását biztosító pedagógiai folyamatok tervezési, megvalósítási, ellenőrzési és értékelési rendjének tudatossága. Az eredményeknek megfelelő és szükséges korrekciókat elvégzik hatásosságát, fejlesztő jellegét folyamatosan vizsgálják 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok? A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre). A pedagógusok törekednek arra, hogy a tanulók személyre szabott nevelés-oktatásban részesüljenek, ügyelnek a tehetséges tanulók támogatására és a fejlesztést igénylő tanulók megsegítésére. A személyiségfejlesztés alapja az egyéni képességek megismerése. A HH és HHH tanulókra egyéni fejlesztési terveket készítenek. A terveket a nevelő közösség megbeszéli, megvalósulását folyamatosan kontrollálja. (PP, SZMSZ, beszámolók, munkatervek, interjú a pedagógusokkal)

11 Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek, differenciálás megjelenik. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő pedagógia kiemelten jelen van A közösségfejlesztő tevékenység az intézmény hagyományaival és a tanulók személyes kompetenciáinak fejlesztésével összhangban történik meg. (Pedagógiai program, beszámolók, interjúk) A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben. Az intézményben a tanulók megismerése a pedagógus alapvető feladatai közé tartozik. A tanulók személyes és szociális képességeinek felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak. Első osztályban alkalmazzák a DIFER mérést, 5. osztályban bementi mérést tartanak. (interjú) 2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)? A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással. A pedagógusoknak kiemelt feladata, hogy a társadalom által elfogadott, a tantervekben rögzített, az iskola által kiemelt és ezekkel összhangban az egyéni felfogásának megfelelő értékeket közvetítse, a tanulók értékrendjét, amennyiben szükséges, tudatosan is alakítsa. A pedagógusok a szükséges módszertani tudás birtokában vannak. Külső képzéseken vesznek részt, megszerzett tudásukat belső képzéseken kollégáikkal megosztva fejlesztik a módszertani kultúrát. A tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztése a közösségi programokon, projektekben, fellépések alkalmával valósul meg, ahol a közösségi nevelése, együttműködési képességek fejlődése kiemelkedő szerepet kap. (vezetővel, pedagógusokkal és a szülőkkel készített interjú A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre. A fejlesztési eredményeket megbeszélik egymással, egymást segítő-támogató légkörben dolgoznak, szükség esetén megbeszéléseket tartanak, korrekciókat hajtanak végre. Az egy osztályban tanító nevelők szoros kapcsolatban dolgoznak, az egész napos nevelés lehetőségeit kihasználva folyik a nevelő munka. (munkatervek, beszámolók, PP, pedagógus interjú) A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.

12 A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető a mindennapi gyakorlatban. A pedagógusok, munkaközösségek által megismert új módszereket, eszközöket, eljárásokat beépítik a mindennapi életükbe, belső, szervezeti tanulás folyamatában átadják tapasztalataikat egymásnak. A nevelőtestület nagyon aktív a pedagógiai innovációkban. Minden évben a DÖK felmérést készít a tanulók körében, milyen változtatásokat szeretnének a tanulók, és a követhető javaslatokat beépítik az intézményi életbe.(interjúk, beszámolók, pályázati beszámolók) 2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése? A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. Egyéni fejlesztési tervet készítenek, melyet rendszeresen monitoroznak, elemeznek, értékelnek. (interjúk, pályázati anyagok) Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. A vezetés és a pedagógusok a tanulók szociális helyzetéről kellő információkkal rendelkeznek. Bevált gyakorlat az intézményben a családlátogatás, probléma esetén esetmegbeszélés tartása. Jógyakorlatként működik az iskola kóstolói programsorozat, amelyben a leendő első osztályosokat és azok szüleit, családját előre megismerik a leendő elsős tanító nénik. Az intézmény szociokulturális helyzetéből adódóan szinte minden gyermek családját ismerik (a szülők nagy része is idejárt). (Interjúk) Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb. A tanulók felzárkóztatására, a problémák mielőbbi felismerésére, kezelésére különböző pedagógiai eljárásokat alkalmaznak fejlesztőpedagógusok és a szakszolgálat segítségének igénybevételével. A különböző részképesség - hiányokkal küzdő gyerekek számára fejlesztő foglalkozásokat szerveznek, fejlesztő pedagógusok bevonásával a tanítási követelményekhez való felzárkóztatásra, alapkészségek fejlesztésére pedig korrepetálásokat. A pedagógiai program részletesen tartalmazza ennek az intézményben működő rendszerét. A os tanévtől integrációs pedagógiai rendszert vezettek be, amely során a tanév elején felvett helyzetelemzést követően integrációs cselekvési tervet, stratégiát dolgoztak ki, kulcskompetencia-fejlesztő programokat tartanak. (PP, fejlesztési tervek) 2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

13 Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése. Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése. Az iskola helyi tanterve elvként fogalmazza meg, hogy a pedagógusok a tananyagtartalmak megtervezésekor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzői és fejlesztési szükségleteit vegye figyelembe. (Helyi tanterv)a sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak, egyéni módszereket alkalmaznak fejlesztésükre. A pedagógusok egymás közt szükség esetén, napi szinten konzultálnak. (pedagógus interjú) Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak. Az éves munkatervekben kiemelt feladatként jelenik meg a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatása, az alulteljesítő, az SNI, a BTMN-s tanulók támogatása, a szakértői véleményben foglaltak érvényesítése. A felzárkóztatást az intézmény az alkalmazásában álló gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal és a pedagógusokkal napi szinten konzultálva valósítja meg. A beszámolókban megjelenik, hogy ezek a tevékenységek szervezetten, egyeztetetten, folyamatosan megvalósulnak. (munkatervek, beszámolók, pedagógus és szülői interjú) A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát. Az intézmény nagy gondot fordít a tanulók, különös tekintettel a hátrányos helyzetű vagy tanulási problémákkal küszködő tanulók megsegítésére. Az egész napos benntartózkodás lehetőséget biztosít az egyéni fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások megtartására, ahol a pedagógusok igyekeznek a gyerekekben megfelelő tanulási szokásrendszert kialakítani, tanulási technikákat megismertetni. Az esélyegyenlőség elősegítését megcélzó pályázatban HH-s tanulókat mentorok segítik. Az egyes tantárgyak oktatásban az intézmény elsődlegesen a tanulói tevékenykedtetésen alapuló tanítási módszerek alkalmazását preferálja, kiemelve a differenciálás elvének hatékony érvényesítését. Az intézményben jellemző, hogy IKT eszközök (tanulói tabletek, interaktív tábla) használatával segítik a gyerekek tanulási folyamatát. (pályázati dokumentáció, PP, helyi tanterv, bejárás, interjúk) 2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése? Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

14 Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető. Az intézmény rendelkezik Egészségfejlesztési programmal és Környezeti Nevelési Programmal, nagy hangsúlyt fektet a tanulók egészséges életmódra és környezettudatosságra való nevelésére. Projekteket, témahetet tartanak. Évente Ökoiskolai munkatervet készítenek, melyben meghatározzák éves célkitűzéseiket. (PP, Egészségfejlesztési program, Környezeti Nevelési Program, munkatervek, beszámolók) A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit. A tanórán kívüli programokban is megjelennek az egészséges életmódra nevelés elemei: túra szervezése, témanap, témahetek, tanulmányi versenyek szakkörök,, sportprogramok, egészségügyi felvilágosító előadások. A környezettudatosságra és egészséges életmódra való nevelés az iskolai tevékenységrendszer elemeit megalapozza. Az egészségnevelési és környezetnevelési feladatok megvalósításában közreműködő munkacsoport alakult. (PP, Egészségfejlesztési program, Környezeti Nevelési Program, munkatervek, beszámolók) 2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését? A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. A programokban, tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat a tanítási órákon és az iskolán kívüli nevelés lehetőségeivel valósítja meg az intézmény, segítve az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását. A munkatervek ütemterve maradéktalanul megvalósul, ezt a beszámolók igazolják. Számos közösségfejlesztő program biztosítja a diákoknak az együttműködés lehetőségét: osztálykirándulások, túrák, karácsonyi programok, farsang, sportrendezvények, majális, DÖK-nap, kézműves foglalkozás, húsvéti játszóház.(pedagógiai program, munkaterv, beszámolók) A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését. A pedagógusok a legjobb tudásuknak megfelelően valósítják meg a rájuk bízott osztály, csoport közösségfejlesztését. Szociális kompetenciát fejlesztő tevékenységük tervezett, tudatos. Az egyes tanulócsoportok fejlődését rendszeresen nyomon követik, és értékeli. (beszámolók, interjúk) A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára. Az intézmény támogató szervezeti kultúrát működtet, nagy figyelmet fordítanak az intézmény hagyományainak ápolására. A szakmai közösségek és a diákönkormányzat évente számos programot

15 szervez a teljes iskolai közösség számára. A beszámolókban megtalálhatók a közösségfejlesztéssel kapcsolatosan tervezett feladatok megvalósulásának értékelése. (SZMSZ, munkatervek, beszámolók) Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést. Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést. (bejárás iskolai hirdetőtáblák, honlap, papír alapú tájékoztatás) 2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg? Közösségi programokat szervez az intézmény. Hagyományokat ápoló rendezvényeket rendez. Különböző rendezvényeket, sporteseményeket bonyolítanak le. Az intézmény a kisebb és nagyobb közösségek számára is szervez programokat, a szülőket rendszeresen bevonja azokba. A programok nagy részével bekapcsolódik a helyi közösségi életbe is. (interjúkérdések: szülőkkel, pedagógusokkal, SZMSZ, munkatervek, beszámolók) Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat. Az intézményben a DÖK feladata bizonyos iskolai rendezvények megszervezése, lebonyolítása. A DÖK rendezvények: farsang, DÖK nap, Halloween-party. (Pedagógiai program, munkatervek, beszámolók) A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. A szülők szívesen, aktívan kapcsolódnak be az iskolai közösségfejlesztésbe, a programok lebonyolításába. (szülői interjú) Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába. Az intézmény vezetése fontosnak tartja a tanulók, szülők, dolgozók véleményét, bevonja őket a szükséges döntések alkalmával. (Interjú) A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek. A szülők úgy érzik, hogy az iskola igényt tart munkájukra, aktívan bevonják őket az intézmény működésébe, és elégedettek a részvétellel. Szülői interjú: Az iskola napi szinten tartja a kapcsolatot

16 a szülőkkel, akik szívesen bekapcsolódnak az iskolai programokba is. Jó az iskolai SZMK. (szülői interjú) 2. Személyiség- és közösségfejlesztés A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszertár bővítése. Kiemelkedő területek: Az alulteljesítő, tanulási nehézséggel küzdő és SNI igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak. A felzárkóztatást az intézmény az alkalmazásában álló gyógypedagógussal, fejlesztőpedagógusokkal tervezi és a pedagógusokkal napi szinten konzultálva valósítja meg. A vezetés és a pedagógusok a tanulók szociális helyzetéről kellő információkkal rendelkeznek. Az intézmény támogató szervezeti kultúrát működtet, nagy figyelmet fordítanak az intézmény hagyományainak ápolására. A szülők az iskolai közösségi programokon, a közösségfejlesztésben aktívan vesznek részt. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető. 3. Eredmények 3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a nevelés-oktatás eredményességének mérésére, elemzésére. Az SzMSz részletesen szabályozza a követelményeket, az ellenőrzés és értékelés formáit. Az éves beszámolók tartalmazzák az elemzéseket, a kitűzött célokat. A következő év munkaterve megjelöli a feladatokat, a felelős munkaközösségeket. Pedagógiai munkájuk középpontjában a tanulók képességeinek, személyiségének fejlesztése, felzárkóztatása, tehetséggondozása áll. (Pedagógiai program, SzMSz, munkaterv, beszámoló) Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása. Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása. Rendszeres visszajelzést kérnek és kapnak partnereiktől, sikertényezőiket ehhez igazítják. Fontosnak tartják a partnerkapcsolatok tovább erősítését: partnertalálkozók szervezésével, hangsúlyosabb információátadással. (Interjúk, intézményi fejlesztési terv)

17 Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók. Nyilvántartják, elemzik, megbeszélik az eredményeket, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. A kompetenciamérés eredményeinek alapján intézkedési tervet készítenek. A 2-8. évfolyamig tantárgyi mérést végeznek évente több alkalommal, 6. és 8. osztályban próba kompetenciaméréssel készítik fel a gyerekeket. A kapott eredményeket beépítik a mindennapi oktató-nevelő munkájukba.. (Mérési- és egyéb értékelések, Beszámolók, Intézkedési tervek, Interjúk) Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják. Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulói teljesítményszintjének jó eredményét évek óta megtartják, az iskola kompetenciánként is az átlagon teljesített. Az utolsó öt évet vizsgálva pozitív irányú változás mutatható ki a családi háttérindex számítása terén. A számadatokat megvizsgálva látszik, hogy az általános iskolában a folyamatos munka eredményeként egy egyenletes fejlődés figyelhető meg, amely egy stabil, mindig azonos szintű eredményt alakított ki. Az iskolában zajló nevelési és oktatási célokkal az egyes területekhez, azok pozitív irányú fejlődéséhez az iskola sokat hozzáad. Minden adott ahhoz, hogy a szociokulturális hátrányokat kompenzálja, biztosítja azokat a lehetőségeket, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek tanulási esélyeinek javítását szolgálja. (Kompetenciamérés elemzések, interjúk) Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény? Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulói teljesítményszintjének jó eredményét évek óta megtartják, az iskola kompetenciánként is az átlagon teljesített. Az év végi tanulmányi eredmények az intézményi értékelés alapján az elvártnak megfelelőek, amit az egyéb foglalkozások széles köre, ezen belül az egyéni tehetséggondozó, egyéni fejlesztő, kiscsoportos fejlesztő órák magas száma is biztosítja. (Kompetenciamérés elemzések, beszámolók) Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.). A pedagógiai programban megjelölt területek mindegyikéhez kapcsolódik iskolai, területi pályázat vagy verseny. A diákok eredményét és a felkészítő tanáruk nevét a Honlapján közzéteszi az

18 intézmény. A középiskolai felvételi eredményekkel elégedettek szülők és diákok. A tanulók versenyekre való felkészítése folyamatos, eredményes. (szülői interjú, beszámolók) Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul. A pedagógusok az intézményi dokumentumokat elfogadták, tisztában vannak az intézményi sajátosságokkal, ennek megfelelően folyik az oktató-nevelő munka a munkatársak nagy többsége hozzájárul a sikerek eléréséhez, közösen megdolgoznak a sikerekért. (Interjúkérdések: pedagógusokkal, vezetővel) Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel. Az intézmény nem rendelkezik külső elismeréssel, helyi szinten nincs a pedagógusokat elismerő díjazási forma. A különböző tanulmányi- és sportversenyeken sikereket érnek el, amely közvetetten az intézményben folyó pedagógiai munka elismerését is jelenti a pedagógusok számára. (vezetői és pedagógus interjú) 3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket? Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról. Az intézmény az éves beszámolójában kimutatja a tanévben elért eredményeket, ezeket nevelőtestületi értekezleten kiemelnek. Az iskola honlapján olvashatók a beszámolók. A tanulók elért verseny eredményeiről az oklevelek, megjelent újságcikkek másolatai a folyosói hirdető táblán is megtekinthetőek. (beszámolók, bejárás) Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat. A félévi és a tanév végi évzáró értekezleten a nevelőtestület elemzi, értékeli az elért eredményeket. Megfogalmazzák a mindenki számára kötelező fejlesztési feladatokat, amit mindenki beépít saját pedagógiai gyakorlatába. (beszámolók, pedagógus interjú) A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában. Az intézményi önértékelésben felhasználták a külső és belső mérési eredményeket, fejlesztési feladatként határozták meg: a releváns mérési eredmények mélyebb megismerését az egyéni tanulói utak támogatása szempontjából, valamint a kompetenciamérés intézkedési tervében tervezetteknek megfelelő haladás megvalósítását. (Belső önértékelési dokumentumok)

19 3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját? A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van. A továbbtanuló gyerekekről a KIR rendszeren keresztül, valamint a középiskolákból kapott szórványos visszajelzésekből vannak információik. A székhelyintézményben továbbtanuló gyerekek előrehaladását folyamatosan ismerik, követik. Visszajelzés számukra, hogy több tanuló nem szakadt el az általános iskolai élettől, visszajárnak a diákszínpad, a klasszikus tánccsoport és a citera szakkörbe, aktív tagként dolgoznak is benne. Közös munka során mesélnek középiskolai haladásukról. (vezetői és pedagógus interjú) A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére. A kapott eredményeket, visszajelzéseket kielemezik, beépítik a pedagógiai munkájukba, intézkedési-, fejlesztési tervükbe. (Interjúkérdések: pedagógusokkal, vezetővel.) 3. Eredmények A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: A tanulói nyomon követés hatékonyabb kiépítése, működtetése. Releváns mérési eredmények mélyebb megismerése, az egyéni tanulói utak támogatása. Intézményi partnerkapcsolatok erősítése. Kiemelkedő területek: Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége. Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról, valamint az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók. Az intézmény kompenzálja a szociokulturális hátrányokat, biztosítja azokat a lehetőségeket, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek tanulási esélyeinek javítását szolgálja. 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

20 Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok. Az intézményben az egyes feladatok elvégzésre egy-egy munkaközösség vagy csoport van kijelölve, akik kidolgozzák a végrehatási tervet, ezt megbeszélik a többi pedagógussal, javaslatokat kérnek, és a végrehajtásban minden pedagógus részt vesz. A pedagógusok napi kapcsolatban állnak egymással, az információáramlás jól működik közöttük. A feladatért a kijelölt csoport felel, annak végrehajtását az koordinálja, majd a megvalósulásról beszámol. (pedagógus interjú) A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. A munkaközösségek működését az SZMSZ szabályozza. A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, igényeknek, szükségleteknek, az alapdokumentumok elvárásainak megfelelően. Önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok, igényeinek figyelembevételével határozzák meg. (munkaterv, beszámolók, interjúk) A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. A szakmai munkaközösség-vezetők hatás- és jogköre tisztázott, az SZMSZ-ben egyértelműen rögzített. Az egyéb dokumentumokban is egyértelműen megjelenik az egyes feladatok felelőse, határideje, a végrehajtás ellenőrzője. (SZMSZ, Munkatervek) Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. Az intézményben az egyes feladatok elvégzésre egy-egy munkaközösség vagy csoport van kijelölve, akik kidolgozzák a végrehatási tervet, ezt megbeszélik a többi pedagógussal, javaslatokat kérnek, és a végrehajtásban minden pedagógus részt vesz. A feladatért a kijelölt csoport felel, annak végrehajtását az koordinálja, majd a megvalósulásról beszámol. (pedagógus interjú) Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. Az intézmény vezetése ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, összefogja és támogatja az éves munkatervben meghatározott feladatok és programok megvalósítását és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a pedagógusok munkájára. Az intézményi munka megtervezésében kikéri a pedagógusok véleményét, javaslatait. (pedagógus interjú)

21 A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. Az intézményben folyó munka ellenőrzésébe (óralátogatások) a munkaközösség-vezetőket is bevonják. A munkaközösségek munkáját az intézményvezetés koordinálja. Részt vesznek a belső ellenőrzésekben, értékelésekben. A belső ellenőrzés formái: éves tanmenet ellenőrzése, óralátogatás, naplóvezetés ellenőrzése, egyéb adminisztratív teendők ellenőrzése. (PP, munkaterv, éves beszámolók, interjúk vezetővel és pedagógusokkal) A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában. A pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel (Családsegítő Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat, gyermekvédelem, Gyámhatóság, védőnői szolgálat) a felmerülő problémák megoldásában. Szükség esetén esetmegbeszélő konferenciát tartank, melyre meghívják az érdekelt szerveket. Az SNI-s és BTMN-s tanulók esetén, napi szinten tartják a kapcsolatot a Szakszolgálattal. A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással, az egy osztályban tanító nevelők napi szinten megbeszélik a problémákat, a történteket. (Beszámolók, interjúk) 4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben? Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. Az intézményben a pedagógusok között magas színvonalú szakmai együttműködés figyelhető meg, nyitottak, és készek a szakmai fejlődésre. Tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek részt, az itt szerzett ismereteket hasznosítják és egymásnak is átadják. (Interjúkérdések: pedagógusokkal) Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. Az intézményben a belső tudásmegosztás elsősorban spontán módon működik, a pedagógusok egymás közt megosztják az egyéni továbbképzések tapasztalatait. Az intézmény fontosnak érzi az ezen a területen való fejlődés lehetőségét, szükségességét; az önértékelési intézkedési tervükben megfogalmazzák a szervezeti tanulás erősítését, belső rendszerének kialakítását, mint fejlesztendő terület. (pedagógus és vezetői interjú, intézményi önértékelési intézkedési terv) A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.