Kiválasztási segítség robbanásveszélyes terekbe szánt ventilátorokhoz

Kiválasztási segítség robbanásveszélyes terekbe szánt ventilátorokhoz A következő folyamatterv bemutatja Önnek, hogy milyen lépésekben juthat el a feladat felállításától a ventilátor kiválasztásáig. Ebben a fejezetben csak röviden ismertetünk minden egyes lépést. A részletes bemutatás a következő fejezetekben történik. oldal 1

A gyors tájékozódáshoz 1. lépés: Vannak a helyiségben gyúlékony anyagok?... oldal A gyúlékony anyagok közé kiváltképp azok az anyagok tartoznak, amelyek gyúlékony, könnyen gyulladó vagy erősen gyúlékony besorolásúak. Ezek gázok, folyadékok és éghető szilárd anyagokból képződött porok lehetnek. Példák: Éghető gázok: Folyékony gázok (bután, butén, propán, propén), földgáz, égési gázok (szénmonoxid, metán) vagy gáz halmazállapotú éghető vegyületek (acetilén, etilénoxid, vinilklorid). Gyúlékony folyadékok: Oldószerek, üzemanyagok, kőolaj, fűtőolaj, kenőolaj vagy fáradt olaj, lakkok vagy vízben nem oldódó vegyszerek. Éghető szilárd anyagok porai: Szén, fa, élelmiszerek és takarmányok (cukor, liszt, gabona) műanyagok, fémek vagy egyéb vegyszerek. 2. lépés: Kialakulhat robbanásveszélyes légkör? oldal 2

... oldal Robbanásveszélyes légkörnek a levegő vagy oxigén éghető gázokkal, gőzökkel, párával vagy porokkal légköri feltételek mellett kialakult keverékét nevezzük. Begyulladás esetén az égés az egész még el nem égett keverékre átterjed. Azokat a helyeket, ahol ilyen robbanásveszélyes légkör áll fenn, robbanásveszélyes tereknek nevezzük. Hogy a gyúlékony anyagok jelenléte robbanáshoz vezethet-e, az a levegővel képzett keverék koncentrációjától és "lobbanékonyságától" függ. Robbanásveszélyes légkör gyúlékony anyagok tárolása, szállítása és feldolgozása során képződhet. Példák: Folyadéksugár szétpermetezése és szétfröcskölése Gyúlékony folyadékok párolgása és kicsapódása Lék a gáz- vagy folyadékvezetékeken Éghető szilárd anyagok porának felkavarása 3. lépés: Föld alatti alkalmazásról van szó?... oldal A föld alatti alkalmazásokra különleges előírások vonatkoznak. A MAICO ventilátorok föld alatti alkalmazásra nem alkalmasak. 4. lépés: Rendelkezésre áll robbanásvédelmi dokumentáció?... oldal Ha robbanásveszélyes légkör fellépésével lehet számolni, akkor készíteni kell egy robbanásvédelmi dokumentációt. Ennek áttekintést kell adnia az adott létesítmény vonatkozásában a veszélyeztetettség kiértékelésének eredményeiről és az ezekből következő műszaki és szervezeti védelmi intézkedésekről. A dokumentációt a munkáltatónak még a munka megkezdése előtt elő kell állítania, és annak tartalmaznia kell legalább a következő információkat: A robbanási kockázat megállapítása és kiértékelése Az eszközölt robbanásvédelmi intézkedések adatai A zónabeosztás adatai Az alkalmazott munkaeszközök és figyelmeztető berendezések kialakítására, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó adatok A robbanásvédelmi dokumentáció elkészítéséhez robbanásvédelmi szakértők, az iparfelügyelőség, a műszaki felügyelet vagy a szakmai szervezetek nyújtanak segítséget. 5. lépés: Elsődleges és másodlagos robbanásvédelmi intézkedések... oldal oldal 3

Az elsődleges robbanásvédelmi intézkedések megakadályozzák a robbanásveszélyes légkör kialakulását és szétterjedését. Ennek érdekében például a következő intézkedések eszközölhetők: felhigító szellőztetés Elszívás Gyúlékony anyagok kerülése A másodlagos robbanásvédelmi intézkedések a robbanásveszélyes légkör begyulladásának elkerülését célozzák. Ezt szolgálják az elektromos és nem elektromos üzemi eszközökkel kapcsolatos gyulladásvédelmi intézkedések. 6. lépés: Milyen zónákra oszthatók a robbanásveszélyes légkört tartalmazó terek?... oldal A robbanásveszélyes tereket a robbanásveszélyes légkör fellépésének gyakorisága és időtartama alapján zónákba sorolják. A MAICO ventilátorok az 1-es zónában és a 2-es zónában alkalmazhatók: 1-es zóna: Olyan tér, amelyben a normál üzem során alkalomszerűen robbanásveszélyes légkör képződhet levegő és éghető gázok, gőzök vagy pára keverékeként. 2-es zóna: Olyan tér, amelyben a normál üzem során normál esetben nem, vagy csak rövid ideig lép fel robbanásveszélyes légkör levegő és éghető gázok, gőzök vagy pára keverékeként. 7. lépés: Használható a fokozott biztonságú "e" motor gyújtásvédelmi mód?... oldal Ha a robbanásveszélyes légkör kialakulása nem akadályozható meg, akkor ennek a robbanásveszélyes légkörnek a belobbanását kell elkerülni. Lehetséges gyulladásforrások pl.: Elektromos berendezések Statikus elektromosság Forró felületek Mechanikusan előidézett szikrák Lángok és forró gázok Az elektromos üzemi eszközök különböző gyújtásvédelmi típusokban készülhetnek. A robbanásveszélyes terekbe szánt MAICO ventilátorok a fokozott biztonságú "e" gyújtásvédelmi típusba tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a motorra vonatkozóan olyan intézkedések történtek, amelyek bizonyos fokú biztonsággal megakadályozzák a meg nem engedetten magas hőmérsékletek kialakulását, valamint szikrák fellépését a motor belsejében. 8. lépés: A fennálló hőmérsékleti osztály, valamint a maximális közeg és környezeti hőmérséklet tisztázása?... oldal Egy robbanásveszélyes légkör gyulladási hőmérséklete valamely felforrósodott felületnek az a legalacsonyabb hőmérséklete, amelyen gyulladás következik be. Ezért az üzemi eszközök (ventilátoroknál a motor) maximális felületi hőmérsékletének mindig alacsonyabbnak kell lennie, mint az uralkodó robbanásveszélyes légkör gyulladási hőmérséklete. A T1-től T6-ig terjedő hőmérsékleti osztályok adják meg, hogy egy készüléket milyen gyulladási hőmérsékletig szabad alkalmazni. A MAICO ventilátorok a terméktípustól függően különböző hőmérsékleti osztályokra vannak tervezve. 9. lépés: oldal 4

Ventilátor méretezés... oldal A beszerelési helyből és a működési pontból kiindulva a MAICO ventilátorok széles választékából lehet válogatni. Tetőés fali ventilátorok éppúgy rendelkezésre állnak, mint csőrendszerekbe szerelhető ventilátorok. A rendelkezésre álló légmennyiségek e ventilátoroknál 300 m³/h és 11.000 m³/h között változnak. 10. lépés: Megbízhatóan meg van akadályozva a robbanásveszélyes légkör kialakulása?... oldal Kritikusan meg kell vizsgálni, hogy az összes elsődleges és másodlagos robbanásvédelmi intézkedés dacára nem fenyeget-e még mindig begyulladásal valamilyen robbanásveszélyes légkör. Ha igen, akkor harmadlagos robbanásvédelmi intézkedéseket kell tenni. Ezeknek az esetleges robbanás kihatásait kell veszélytelen mértékre csökkenteniük: Robbanási nyomásnak ellenálló építési mód Nyomásmentesítés Robbanás elfojtása Bevezetés Jogi szabályozás A robbanásvédelem szabályozása Németországban és az Európai Közösség más tagállamaiban a korábbi 76/117/EEC skk. EC robbanásvédelmi keretirányelvekről áttért az új EC irányelvekre. Ezáltal a robbanásvédelem európai szabályrendszere teljes mértékben harmonizálva lett, és az egyes országok rendelkezései és irányelvei hozzáigazításra kerültek az Európai Közösségen belüli törvényi előírásokhoz. Az európai robbanásvédelem új jogrendszere két EC irányelven alapul: 2014/34/EU irányelv: Ez a gyártók kötelességeit rögzíti az elektromos és nem elektromos készülékek, valamint védelmi rendszerek minőségi követelményei formájában. 1999/92/EC irányelv: Ez az üzemeltető (munkáltató) kötelességeit szabályozza a munkavállalók egészségvédelmének és biztonságának javítása érdekében teendő minimális előírások formájában olyan munkavállalók esetében, akik robbanásveszélyes légkör veszélyének lehetnek kitéve. A gyártó kötelességei : Robbanásveszélyes terekben alapvetően csak az összes érdekelt (gyártó, telepítő, üzemeltető, bevizsgáló hely, felügyeleti hatóságok) szoros együttműködésével lehet szavatolni a biztonságot. A gyártó elemzi és kiértékeli a készülékeiből kiinduló gyulladásveszélyt, és besorolja készülékeit a 2014/34/EU irányelv I. Függeléke szerinti kategóriákba és készülékcsoportokba. oldal 5

A MAICO robbanásbiztos ventilátorai a II. készülékcsoport 2 G kategóriájának felelnek meg, és szakszerű beszerelés esetén eleget tesznek az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek. A megfelelés kiértékelésére irányuló eljárás keretében e ventilátorok teljesítették a CE jelzés feltüntetésének előfeltételeit. A készülékeket egy független vizsgálóhely (értékelő szerv) vizsgálta be, és az EC modellvizsgálati bizonyítványon keresztül igazolta, hogy azok eleget tesznek a vonatkozó előírásoknak. Megfelelő minőségbiztosítási rendszer igazolása EC tanúsítvánnyal A telepítő és az üzemeltető kötelességei Az 1999/92/EC irányelv szabályozza az üzemeltető, ill. munkáltató kötelességeit abban az esetben, ha robbanásveszélyes légkör fellépésével kell számolni. Az irányelv elsősorban a következő témákkal foglalkozik, amelyek a robbanásvédelmi dokumentációban (lásd 7. fejezet) kerülnek dokumentálásra. Robbanások megakadályozása és az ellenük való védekezés (3. cikkely) Robbanásveszélyes légkör képződésének megakadályozása Gyulladás elkerülése Káros kihatások enyhítése A robbanási kockázatok kiértékelése (4. cikkely) Mekkor valószínűséggel lép fel robbanásveszélyes légkör? Mennyi ideig áll fenn robbanásveszélyes légkör? Vannak gyulladási források? A berendezések, felhasznált anyagok és eljárások kiértékelése, és azok lehetséges kölcsönhatásainak felmérése A szükséges intézkedések meghozatala a robbanásveszélyes légkörben folytatott munkák vonatkozásában (5. cikkely) Veszélytelen munkakörnyezet kialakítása Veszélytelen munkavégzés a megfelelő műszaki felügyelet révén Koordinációs kötelesség (6. cikkely) Az alvállalkozók felelősséggel tartoznak munkatársaikért. Az alvállalkozók munkatársainak munkáltatói összehangolják a biztonság megvalósítását, és saját robbanásvédelmi dokumentációikban (8. cikkely) pontos adatokat tüntetnek fel Robbanásveszélyes légkört tartalmazó terek (7. cikkely) A munkáltató a tereket zónákra osztja be A munkáltató biztosítja, hogy alkalmazásra kerüljenek a munkavállalók egészségvédelmének és biztonságának javítása érdekében teendő minimális előírások mindazon munkavállalók esetében, akik robbanásveszélyes légkör veszélyének lehetnek kitéve (II. Függelék) A robbanásveszélyes tereket jelzéssel kell ellátni Robbanásvédelmi dokumentáció (8. cikkely) A munkáltatónak biztosítania kell egy robbanásvédelmi dokumentáció elkészítését, és azt az utolsó állapotnak megfelelő szinten kell tartania. A robbanásvédelmi dokumentációnak tartalmaznia kell, hogy megtörtént a robbanási kockázatok megállapítása és kiértékelése hogy sor került a megfelelő védelmi intézkedésekre melyik terek vannak zónákba sorolva melyik terekre érvényesek az 1999/92/EC Irányelv II. Függeléke szerinti minimális előírások. A fennálló munkaeszközökre és munkahelyekre vonatkozó előírások (9. cikkely). A 2003.07.01 előtt beszerelt ventilátorokat és azok tartozékait továbbra is szabad üzemeltetni. oldal 6

A MAICO ventilátorok megfelelése az EU irányelveknek Az összes olyan készülék, amelyet a MAICO cég 2003.07.01 után értékesített, bevizsgált mintapéldánnyal rendelkezik, és ezáltal megfelel a legaktuálisabb előírásoknak. Az összes olyan MAICO által értékesített készülék, amely 2003.07.01 előtt került beszerelésre, e határidőn túl is idői korlátozás nélkül tovább üzemeltethető. Robbanásveszélyes légkör A robbanások előfeltételei Robbanás csak akkor következhet be, ha egy helyszínene egyidejűleg fellépnek a következők: Gyúlékony anyagok, amelyek a levegővel keveredve robbanásveszélyes légkört képezhetnek Levegő vagy oxigén Gyulladási forrás Gyúlékony anyagok A robbanások létrejöttének előfeltétele, hogy a munka-, ill. termelési folyamatban gyúlékony anyagok legyenek jelen. Ez azt jelenti, hogy legalább egy gyúlékony anyag felhasználásra kerül mint nyers- ill. segédanyag, létrejön mint maradvány-, részvagy késztermék, vagy képződni tud valamilyen üzem közben rendszeresen előforduló hiba során. Gyúlékony gázok Gyúlékony folyadékok Gyúlékony szilárd anyagok porai Folyékony gázok (bután, butén, Oldószerek Szén propán, propén) Üzemanyagok Fa Földgáz Kőolaj, fűtőolaj, kenőolaj vagy fáradt Élelmiszerek és takarmányok (pl. Égési gázok (pl. szénmonoxid vagy olaj cukor, liszt vagy gabona) metán) Lakkok Műanyagok oldal 7

Gyúlékony gázok Gyúlékony folyadékok Gyúlékony szilárd anyagok porai Gáz halmazállapotú éghető Vízben nem oldódó, továbbá vízben Fémek vegyületek (pl. acetilén, etilénoxid, oldódó vegyszerek Vegyszerek vinilklorid) Példa: Gyúlékony anyagok szándéktalanul is felléphetnek, pl. gyenge savak vagy lúgok fémtartályban történő tárolása esetén. Ilyenkor hidrogén képződhet, és gáz halmozódhat fel. Általában azokat az anyagokat kell gyúlékonynak tekintenünk, amelyek exoterm oxidációs reakcióra képesek. Kiváltképp azok az anyagok tartoznak ide, amelyek már az RL 67/548/EEC anyag irányelvek szerint is gyúlékonyként, könnyen gyulladóként vagy erősen gyúlékonyként kerültek besorolásra, és ilyen módon vannak megjelölve. Van egy sor olyan anyag, amelyek normál feltételek között csak nehezen éghetőek, azonban különösen apró részecskék formájában vagy elég magas gyújtóenergia hatására a levegővel robbanékony elegyet képeznek (pl. fémporok, aeroszol). A robbanásveszélyes légkör gyúlékonysága anyagfüggő tulajdonság. A gázokat és gőzöket a veszélyesség mértéke szerint megkülönböztetve 4 robbanékonysági csoportba sorolják: I, IIA, IIB és IIC. A gyúlékonyság és ezáltal a veszélyesség a IIA robbanékonysági csoporttól a IIB-n keresztül a IIC-ig növekszik. Robbanékonysági csoport Gyúlékony anyagok I Metán IIA Aceton Benzin Fűtőolaj IIB Városi gáz Etilén IIC Hidrogén Acetilén Az I robbanékonysági csoport kizárólag a bányászatban fordul elő. Ennek a beosztásnak különösen a "d" nyomásbiztos tokozás és "i" sajátbiztonság gyújtásvédelmi típusokba tartozó elektromos üzemi eszközök vonatkozásában van jelentősége. [EXAM] Robbanásveszélyes légkör Robbanásveszélyes légkörnek a levegő vagy oxigén éghető gázokkal, gőzökkel, párával vagy porokkal légköri feltételek mellett kialakult keverékét nevezzük. Begyulladás esetén az égés az egész még el nem égett keverékre átterjed. Robbanásveszélyes tér az olyan hely, ahol robbanásveszélyes légkör léphet fel. oldal 8

Robbanás akkor következhet be, ha a gyúlékony anyag koncentrációja a levegőben egy meghatározott tartományban mozog. Ez az ún. "robbanási tartomány" nagyon erősen a gyúlékony anyagtól függ. A robbanási tartományt egy alsó (ARV) és egy felső (FRV) koncentrációs határérték határolja. Robbanásra akkor kerülhet sor, ha a koncentráció az alsó és a felső határértékek között mozog. Így pl. egy részben töltött benzintartály belsejében kialakulhat robbanásveszélyes légkör. A teli benzintartály azonban semmiféle veszélyt nem jelent, mivel itt a koncentráció meghaladja a felső határt. oldal 9

Alkalmazási példa: ERM... E Ex e robbanásveszélyes légterű raktárakban történő elszívásra Annak érdekében, hogy a gyúlékony gázok koncentrációját az alsó robbanási határ alá szorítsuk, MAICO ventilátorokat használhatunk az elszívásra. Ezáltal megbízhatóan megakadályozható a robbanásveszélyes légkör kialakulása. A bemutatott példában egy ERM... E Ex e ventilátor olyan gázokat szív el, amelyek nehezebbek a levegőnél. Ezért van a talaj közelében elhelyezve. Gyúlékony folyadékok fölött a párolgás következtében keletkezhet robbanásveszélyes légkör. Azt a legalacsonyabb hőmérsékletet, amelyen egy folyadék fölött előírt szabványos feltételek mellett azonnal gyulladó gáz-levegő vagy gőz-levegő elegy képződik, lobbanáspontnak nevezzük. Ha a maximális előforduló beltéri hőmérséklet valamely gyúlékony folyadék lobbanáspontja fölött van, akkor robbanásveszélyes légkör alakulhat ki. [EXAM] TF - Lobbanáspont 1 Gyúlékony folyadék 2 Robbanásveszélyes légkör Robbanásveszélyes légkör kialakulása Robbanásveszélyes légkör alapvetően gyúlékony anyagok termelése, tárolása, feldolgozása és szállítása során keletkezhet. [EXAM] Gázok: Lékek a gázpalackokon vagy gázvezetékeken Folyadékok: Gyúlékony folyadékok párolgása a lobbanáspont fölötti hőmérsékleten Folyadéksugár szétpermetezése, szétfröcskölése, előtörése oldal 10

Ha a folyadék cseppekre oszlik szét, akkor már a lobbanáspont alatti környezeti hőmérsékleteknél is kialakulhat robbanásveszélyes légkör. Alkalmazási példa: Fali ventilátorok elszívásra Az elszívás révén elkerülhető, hogy a gyúlékony folyadékokból robbanásveszélyes légkör képződjön. Ehhez a levegő-gáz keveréket a keletkezés helyén el kell szívni a DZQ... E Ex e fali ventilátorokkal. oldal 11

Lékek a folyadékvezetékeken Ha nagynyomású gyúlékony folyadékokat körbezáró burkolatokon lékek keletkeznek, akkor a folyadék a lék nagyságától és a túlnyomástól függően kispriccelhet, és robbanásveszélyes ködöt képezhet. Később ezek robbanékony gőzökké alakulhatnak át. Porok: Ventilátor Hőmérsékleti osztály használható? DZD 25/4 A-Ex T1 - T4 x DZD 30/6 A-Ex T1 - T4 x DZD 30/4 A-Ex T1 - T4 x DZD 30/2 A-Ex T1 - T3 DZD 35/6 A-Ex T1 - T4 x DZD 35/4 A-Ex T1 - T4 x DZD 35/2 A-Ex T1 - T3 DZD 40/6 A-Ex T1 - T4 x DZD 40/4 A-Ex T1 - T4 x DZD 50/6 A-Ex T1 - T4 x DZD 50/4 A-Ex T1 - T3 oldal 12

Ventilátor Hőmérsékleti osztály használható? DZD 60/6 A-Ex T1 - T3 Az üzemi eszköz maximális felületi A robbanásveszélyes légkör hőmérséklete [ C] gyulladási hőmérséklete [ C] 450 Tgyull > 450 T1 300 300< Tgyull < 450 T2 200 200 < Tgyull < 300 T3 135 135 < Tgyull < 200 T4 100 100 < Tgyull < 135 T5 85 85 < Tgyull < 100 T6 Hőmérsékleti osztály Őrlés vagy szitálás Szállítás, töltés vagy ürítés Alkalmazási példa: Az ERM 22 E Ex e modellel szállítható közegek Az ERM 22 E Ex e ventilátor a T1-től T3-ig terjedő hőmérsékleti osztályokban engedélyezett. Ezért olyan robbanásveszélyes légkör továbbítására szabad használni, amelynek gyulladási hőmérséklete magasabb, mint 200 C. Ezért ezzel a ventilátorral szabad például benzin, gázolaj vagy fűtőolaj gőzét szállítani. Szárítás Hőmérsékleti osztály I IIA IIB IIC Metán Aceton Városi gáz Hidrogén Etilén Acetilén \robbanékonysági csoport T1 Etán Propán T2 n-bután n-butilalkohol oldal 13

Hőmérsékleti osztály I IIA IIB IIC \robbanékonysági csoport Etilalkohol T3 Fűtőolaj Diesel-olaj Benzin T4 Acetaldehid Etiléter T5 T6 Széndiszulfid Por felkavarodása Hőmérsékleti osztályok A gyulladási hőmérséklet egy felületnek, pl. villanymotoroknak az a legalacsonyabb hőmérséklete, amelyen a robbanásveszélyes légkör az adott felületen begyullad. A robbanékony anyagokat gyulladási hőmérsékletük alapján hőmérsékleti osztályokba sorolhatjuk. Az üzemi eszközök (ventilátoroknál a motor) maximális felületi hőmérsékletének mindig alacsonyabbnak kell lennie annak a robbanásveszélyes légkörnek a gyulladási hőmérsékleténél, amelyben bevetésre kerülnek. TZ - Gyulladási hőmérséklet oldal 14

Azok az üzemi eszközök, amelyek egy magasabb hőmérsékleti osztálynak (pl. T4-nek) felelnek meg, olyan alkalmazásoknál is megengedettek, amelyek egy alacsonyabb hőmérsékleti osztályt (pl. T2-t vagy T3-t) kívánnak meg. Példa: Egy 175 C felületi hőmérsékletű villanymotort a T1, T2 és T3 hőmérsékleti osztályba tartozó robbanásveszélyes légkörökben szabad felhasználni. A következő táblázat egy sor éghető gáz hőmérsékleti osztályokba és robbanékonysági csoportokba történő besorolását tartalmazza. A robbanásveszélyes légkör kulcsparaméterei A robbanásveszélyes légkört a következő paraméterek jellemzik: a tartalmazott robbanékony anyag annak koncentrációja a lobbanáspont és a gyulladási hőmérséklet a hőmérsékleti osztály A robbanási kockázat megítéléséhez és a megfelelő robbanásvédelmi intézkedések megtételéhez ezeket a paramétereket ismerni kell. Az elektromos üzemi eszközök és berendezések kulcsparaméterei robbanásveszélyes terekben Készülékcsoportok és készülék kategóriák A robbanásveszélyes légkörökben alkalmazásra kerülő elektromos üzemi eszközök 2 készülékcsoportra tagolódnak: I. csoport: Elektromos üzemi eszközök bányalég által veszélyeztetett föld alatti használatra (a MAICO termékprogram nem tartalmaz ilyet). II. csoport: Elektromos üzemi eszközök minden más robbanásveszélyes térben. Ezek a veszélyeztetettségtől függően további 3 kategóriára 1-esre, 2-esre és 3-asra oszlanak. oldal 15

A II. készülékcsoportba tartozó készülékek ezenkívül még egy betűvel is el vannak látva, amely a légkör állapotformáját jelöli: G - olyan terekbe alkalmas, amelyekben gáz, gőz, köd levegővel alkotott robbanékony elegyei vannak jelen ez a MAICO készülékek alkalmazási területe. D - olyan terekbe alkalmas, amelyekben por képezhet a levegővel keveredve robbanásveszélyes légkört - ez a MAICO készülékeknek nem alkalmazási területe. Zóna A gyúlékony anyag halmazállapota A robbanásveszélyes légkör fellépésének gyakorisága 0 Gáz, gőz, köd folyamatosan, hosszú ideig vagy gyakran 1 Gáz, gőz, köd alkalmanként 2 Gáz, gőz, köd ritkán és rövid időre 20 Por folyamatosan, hosszú ideig vagy gyakran 21 Por alkalmanként oldal 16

Zóna A gyúlékony anyag halmazállapota A robbanásveszélyes légkör fellépésének gyakorisága 22 Por ritkán és rövid időre Zónabeosztás A robbanásveszélyes tereket a robbanásveszélyes légkör fellépésének gyakorisága alapján zónákra osztjuk. Ezenkívül a gyúlékony anyag halmazállapota szerint különbséget teszünk a gáz/gőz és por között.[exam] Alkalmazási példa: MAICO ventilátorok az 1. zónában és 2. zónában Az ábrázolt termelő- és tárolóhelyek esetében az üzemeltető végrehajtotta a 0 zónába, 1. zónába és 2. zónába történő besorolást. Az állandó átszellőztetés révén csökken a helyiségek levegőjében a gyúlékony anyag koncentrációja. Ezáltal csökken a robbanásveszély. Ezért az 1. zónákba és 2. zónákba EZQ... E Ex e vagy DZQ...E Ex e típusú MAICO fali ventilátorok kerültek beszerelésre. Az 1. zónába alkalmas üzemi eszközök a 2. zónában is használhatók. Az összes robbanásveszélyes terekben való használatra szánt MAICO ventilátort az 1. és a 2. zónában szabad alkalmazni. Az elektromos üzemi eszközök és berendezések kulcsparaméterei robbanásveszélyes terekben Robbanásvédelem Robbanásvédelmi intézkedések A robbanásvédelem 3 fokozatát különböztetjük meg: Elsődleges robbanásvédelem: Robbanásveszélyes légkör képződésének elkerülése Másodlagos robbanásvédelem: Gyulladási források elkerülése. Harmadlagos robbanásvédelem: A robbanás szétterjedésének megakadályozása és a robbanás hatásainak enyhítése. Alapelv az integrált robbanásvédelmi koncepció: Elsődlegesen a robbanásveszélyes légkör elkerülésére irányuló intézkedéseket kell foganatosítani. A gyulladási források elkerülésére irányuló intézkedéseket csak akkor kell foganatosítani, ha az ilyen robbanásveszélyes légkör kialakulását minden védelmi intézkedés ellenére sem lehet megakadályozni. Ha még a gyulladási forrásokat sem lehet biztonsággal kizárni, akkor kell a robbanás szétterjedésének megakadályozására irányuló intézkedéseket eszközölni. Elsődleges robbanásvédelem Egy sor olyan intézkedés létezik, amelyek segíthetnek megakadályozni robbanásveszélyes légkörök kialakulását: Szellőztetés (elszívás, felhigító szellőztetés) A gyúlékony anyag felváltása veszélytelenebbel Közömbösítés oldal 17

A szellőztetés mint az elsődleges robbanásvédelem középponti intézkedése Ha nem akadályozható meg a gyúlékony anyagok kilépése, akkor a megfelelő szellőztetési intézkedésekkel gyakran elkerülhető a robbanásveszélyes légkör kialakulása. A levegővel képzett elegyekben ugyanis a gázok és porok csak bizonyos koncentrációs határokon belül robbanékonyak. Megfelelő szellőztető rendszerekkel gyakran sikerül a koncentrációt az alsó robbanási határ alá vinni. Ezáltal a robbanásveszélyes légkör kialakulása megbízhatóan megakadályozható. Mindenesetre csökken annak valószínűsége, hogy ilyen kialakuljon, illetve csökkennek a robbanásveszélyes terek (zónák) méretei. Szellőztető rendszerek alkalmazási lehetőségei robbanásveszélyes terekben A szellőztető rendszerek jellegzetes alkalmazási esetei robbanásveszélyes terekben a következők: Raktárak Eljárástechnikai alkalmazások Műhelyek Petrolkémia Akkumulátorszobák Laboratóriumok Ezeknél alapvetően mindig egy elszívó rendszerre van elsősorban szükség, hogy az a robbanásveszélyes légkörben lévő gyúlékony gázokat, gőzöket vagy ködöket elszállítsa az épületből. oldal 18

Az alkalmazási esettől függően előfordulhat, hogy ezenkívül még egy kiegészítő szellőztető rendszerre is szükség van. Más esetekben elég az a levegő utánpótlás, ami magától beáramlik a szellőzőrácsokon vagy -zsalukon keresztül. Elszívás A kilépési helyen történő elszívással (pl. nyitott tartályok pereme körüli elszívással) megakadályozható a robbanékony anyagok eloszlása a teremben. 1 Légcsatorna hálózat, a megrendelő biztosítja 2 ELM... Ex rögzítő mandzsetta 3 ERM... E Ex e ventilátor SGM... Ex védőrács oldal 19

1 Robbanásveszélyes légkör felhigító szellőztetés A levegőben való szétoszlatással a gyúlékony anyagok koncentrációja olyannyira lecsökkenthető, hogy az az alsó robbanási határ alá kerül. Az alsó robbanási határ egy gyúlékony anyag koncentrációjának az az alsó határértéke a gázok, gőzök, ködök vagy porok valamely keverékében, amely alatt egy, a gyújtási forrástól független láng a meggyulladása után éppen nem képes többé önállóan továbbterjedni (EN 1127-1). 1 MLA vagy MLZ külső rács 1 Robbanásveszélyes légkör EZQ... E Ex e vagy DZQ... E Ex e ventilátor Szellőztető rendszerek műszaki megvalósítása robbanásveszélyes terekben A tapasztalatok szerint robbanásveszélyes terekben legalább 5 1/h légcsereszámra kell törekedni. A konkrét esetre vonatkozó mindenkori értékeket a szakmai szervezetek vagy a megfelelő szabályozások írják elő. Ezen túlmenően biztosítani kell, hogy az összes fellépő gáz, gőz és köd léghatárértékei (pl. maximális munkahelyi koncentrációs értékei) be legyenek tartva. Ehhez az elszívás, ill. az elszívó rendszer mellett gyakran ajánlott egy ventilátorokkal működő aktív szellőztető rendszert is beépíteni az érintett helyiségekbe. Ilyenkor a külső és a távozó levegő légáramainak alkalmas szabályozásával szükség esetén kisebb túlnyomás vagy vákuum is létrehozható. Olyan helyiségekben, amelyekben robbanásveszélyes terek vannak, alapvetően mindig néhány Pascal vákuumnak kell uralkodnia. Ezért a légbevezető vezetékágban a tömegáramnak kissé alacsonyabbnak kell lennie, mint az elszívó vezetékágban. A légbevezető és elszívó ventilátorok, légcsatorna hálózatok, légbevezető és elszívó nyílások stb. elrendezésére az alkalmazási esettől függően számos különböző lehetőség kínálkozik. oldal 20

A hatékony szellőztetéshez van egy sor bevált műszaki intézkedés: Keresztszellőztetés Keresztszellőztetésnél a bevezetett levegő az egész termen végigáramlik, mielőtt elszívásra kerül. Ilyenkor a bevezetett levegőt a mennyezet közelében, a mennyezettel párhuzamosan célszerű befújni. A beáramló levegő az indukciós hatás következtében az egész teremben szétoszlik. oldal 21

Az elszívásra kerülő levegőt a talaj közelében kell elszívni, mivel a legtöbb gyúlékony gáz és gőz nehezebb, mint a levegő. - Kivétel a hidrogén, amely a mennyezet alatt gyűlik össze (lásd ehhez a következő "Keresztszellőztetés akkumulátorszobákban" alkalmazási példát is). 1 EZQ... E Ex e vagy DZQ... E Ex e fali ventilátor 2 Légáramlás keresztszellőztetésnél 3 Robbanásveszélyes légkör 4 ERM... E Ex e csőventilátor 5 Távozó levegő 1 DZD... E Ex e tetőventilátor 2 Légáramlás keresztszellőztetésnél 3 Robbanásveszélyes légkör 4 DZR... E Ex e csőventilátor 5 ERM... E Ex e csőventilátor A fentebb bemutatott alkalmazásokban a bevezetett levegő a mennyezettel párhuzamosan kerül befújásra a terembe. Miközben a beáramló levegő végigsöpör a helyiségen, jól összekeveredik a helyiségben található levegővel. Az elszívás ezt követően vagy közvetlenül a munkahelyen történik, vagy egy veszélyes anyag szekrényben, amelyre közvetlen elszívás van csatlakoztatva, vagy általában a talaj közelében elhelyezett elszívó ventilátorokon, ill. elszívó nyílásokon keresztül. Légbevezető és elszívó nyílások A bevezetett levegőt ún. forrásszellőztetéssel kell bevinni, hogy lehetőleg kevés légörvényt váltsunk ki. Annak érdekében, hogy a légbevezető nyílásnál a nyomásveszteséget lehetőleg alacsonyan tartsuk, a légbevezető nyílás nyitott keresztmetszetének legalább a ventilátor keresztmetszet 3-4-szeresének kell lennie. Ezt akár egy nagyobb méretű, akár több kisebb nyílással is elérhetjük. Külső rácsként a MAICO MLA és MLZ külső rácsai kínálkoznak a 20-astól az 50-esig terjedő szerelési méretben. oldal 22

A zsaluk közül a MAICO cég az AS légáram által működtetett zárózsalut ajánlja a 20-astól az 60-asig terjedő szerelési méretben. Az RS zárózsalut csak akkor szabad alkalmazni, ha a hozzátartozó MS 2 szervomotor a robbanásveszélyes téren kívül kerül felszerelésre. Alkalmazási példa: Keresztszellőztetés akkumulátorszobákban Az akkumulátorszobákban töltéskor a cellákban hidrogén keletkezik, amely a mennyezet alatt gyűlik össze. Ólomakkumulátorok esetében ezzel egyidejűleg a talaj közelében kénsavgőz képződik. Mindkettőt el kell szívni. Ehhez az elszívó rendszert mind a padlózat, mind pedig a mennyezet magasságában fel kell szerelni elszívó nyílásokkal. Vagy pedig a szennyezett levegőt közvetlenül az EZQ... E Ex e vagy DZQ... E Ex e fali ventilátorokkal kell elszívatni. A friss levegő utántöltése egy külön szellőztető rendszeren keresztül történik az akkumulátorhelyiség szemközti végéről. Ha lehetőség van rá, akkor a külső levegő befújására legegyszerűbb megoldásként itt is az EZQ... E Ex e vagy DZQ... E Ex e fali ventilátorok kínálkoznak. Ezen túlmenően a MAICO cég a rendszerösszetevők és tartozékok átfogó választékát kínálja Önnek a robbanásveszélyes terekben működtetni kívánt szellőztető rendszerekhez. 1 MLA vagy MLZ külső rács 2 DZR... E Ex e csőventilátor 3 Beáramló levegő beeresztő nyílás 4 Robbanásveszélyes légkör 5 Elszívott levegő kibocsátó nyílás 6 DZD... E Ex e tetőventilátor Elszívó- / légelszívó rendszer Az elszívott levegő épületből történő kifúvásának az üzem jellegétől függően különböző követelményeknek kell eleget tennie. Így pl. a lakkozó műhelyekből elszívott levegőre a következők érvényesek: Az elszívócső torkolatának legalább 2 m-rel az oromtető orma felett, ill. lapostatőknél 5 m-rel a tető felett kell lennie. Az elszívócső torkolatának legalább 10 m-rel a talaj felszíne fölött kell lennie. Az elszívott levegő kilépési sebességének legalább 7 m/s-nak kell lennie. Elszívórendszerek esetében megfelelő utánfutási idővel kell biztosítani, hogy a tulajdonképpeni tevékenység végén se keletkezhessék robbanásveszélyes légkör. Légcsatorna hálózatokhoz ilyen esetekben a spirálisan korcolt cső használható. Műanyagcsöveket az elektrosztatikus feltöltődés veszélye miatt nem szabad alkalmazni. Speciális elektromosan vezető műanyagcsövek azonban használhatók. 1 Robbanásveszélyes légkör 2 Elszívott levegő kibocsátó nyílás Gáz alakú közömbösítő anyagok Por alakú közömbösítő anyagok Nitrogén Kőliszt Széndioxid Kálciumszulfát Nemesgázok (hélium, neon, argon) Ammóniumfoszfát Füstgázok Nátriumhidrogénkarbonát Vízgőz 1 DZD... E Ex e tetőventilátor 2 ERM... E Ex e csőventilátor oldal 23

3 Távozó levegő Az éghető anyagok kiváltása A robbanásveszélyes légkör képződésének veszélye a gyúlékony anyagok elkerülésével vagy csökkentésével is megakadályozható. Egy példa a gyúlékony anyagok elkerülésére pl. az éghető oldó- és tisztítószerek felváltása vizes oldatokkal. További lehetőség a por benedvesítése, vagy pasztaszerű termékek alkalmazása, hogy ne álljon fenn többé a felkavarodás lehetősége.[exam] Közömbösítés A robbanásveszélyes légkör veszélye azáltal is elkerülhető, ha a létesítmények belsejében felhigítjuk a levegő oxigéntartalmát, vagy a gyúlékony anyagot kémiailag nem reagáló anyagokkal (közömbösítő anyagokkal) higítjuk. Ezt az óvintézkedést nevezzük közömbösítésnek. [EXAM] A gázokkal történő közömbösítés rendszerint csak zárt rendszerekben alkalmazható, ahol időegységenként csak viszonylag csekély gáztérfogat cserélődésére van lehetőség. Ha a közömbösítő gáz az üzemszerűen meglévő vagy meghibásodás miatt kialakuló nyílásokon keresztül kilép a rendszerből, akkor az oxigén kiszorítása miatt veszélyeztetheti a dolgozókat (fulladásveszély). Ha közömbösítő gázként füstgázok kerülnek bevetésre, akkor az a rendszerből való kilépése esetén mérgezést idézhet elő a dolgozóknál. Másodlagos robbanásvédelem Ha a robbanásveszélyes légkör kialakulása nem akadályozható meg, akkor olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek elkerülhetővé teszik ennek a robbanásveszélyes légkörnek a begyulladását. Ezt olyan védelmi intézkedésekkel lehet elérni, amelyek megakadályozzák gyulladási források fellépését. A hatásos védelmi intézkedések meghozatalához ismerni kell a gyulladási források különböző fajtáit és azok működésmódját. Gyulladási források Kisipari és ipari alkalmazásoknál többek között az alábbi gyulladási források léphetnek fel: Forró felület pl. fűtőtestek, főzőlapok, fűtőkazán, felforrósodott gépalkatrészek,... Lángok és forró gázok Bunsen-égők, gyertyák, gyufák, nyílt lángú tüzelőberendezések Mechanikusan előidézett szikrák: Surlódási vagy ütési szikrák, pl. szegecselt cipők betonhoz, rozsdás vas alumíniumhoz, kalapács fémhez való ütődése (vannak szerszámok, pl. csavarhúzók, amelyek nem szikrázó anyagból készülnek), csiszolásnál keletkező szikrák oldal 24

Alkalmazási példa: Gyulladásvédelmi koncepció a háromfázisú váltóáramú motorral működő MAICO ventilátoroknál A MAICO ventilátoroknál a lehetséges gyulladási forrás azok forró felülete. A felfűtést itt a motor veszteségteljesítménye idézi elő. Normál üzemben a felületi hőmérséklet egy idő után elér egy stabil értéket. Üzemzavar esetén (pl. a járókerék megakadásánál) azonban ez a hőmérséklet másodperceken belül ugrásszerűen megemelkedik. Védelmi intézkedések nélkül ilyenkor a hőmérséklet túlléphetné a robbanásveszélyes légkör gyulladási hőmérsékletét, és ezáltal robbanást válthatna ki. A védelmi intézkedések a motor hőmérsékletének figyelésén alapulnak. Ehhez a háromfázisú váltóáramú ventilátorok motortekercselésébe PTC termisztorok vannak beépítve, amelyek egy külön MVS 6 megszakítóegységhez vannak csatlakoztatva. Egy bizonyos hőmérsékleti határérték túllépése esetén az MVS 6 megszakítóegység kikapcsolja a ventilátort. Ilyen módon megbízhatóan megakadályozható a gyulladási hőmérséklet elérése. A ventilátor külső, mechanikus alkatrészeinél további védelmi intézkedésekre is sor került, különösen a forgó alkatrészek surlódásának, az elektromos feltöltődésnek és a gyúlékonyságnak a kiküszöbölésére. Elektromos berendezések: Elektromos áramkörök nyitása és zárásak, pl. villanykapcsolókban, villanymotorokban, hűtőszekrény bekapcsolásakor; fűtésre használt izzószálak Elektromos kiegyenlítőáramok, katódos korrózióvédelem: Gyújtásvédelmi típus Működési elv Fő alkalmazási területek "e" Intézkedések történtek Villamos csatlakozó Fokozott biztonság arra, hogy bizonyos dobozok, motorok, lámpák fokú biztonsággal megakadályozható legyen meg nem engedett magas hőmérsékletek, valamint szikrák fellépése a készülék belsejében vagy külső részein. "d" Azok az alkatrészek, Kapcsolókészülékek, Nyomásbiztos tokozás amelyek meggyújthatnák a motorok, transzformátorok, robbanásveszélyes légkört, fűtőberendezések egy olyan házban kerülnek elhelyezésre, amely kibírja a robbanás nyomását, és megakadályozza annak átterjedését a környező robbanásveszélyes légkörre. oldal 25

Gyújtásvédelmi típus Működési elv Fő alkalmazási területek "p" A robbanásveszélyes Kapcsoló- és Túlnyomásos tokozás légkör kialakulását vezérlőszekrények, házak belsejében egy elemzőkészülékek, nagy gyújtásvédelmi gáz motorok akadályozza meg, amely túlnyomást tart fenn a környező atmoszférával szemben. "i" Az üzemi eszközök Mérés- és Sajátbiztonság sajátbiztonsági áramköröket szabályozástechnika, tartalmaznak, amelyek hírközléstechnika, biztosítják, hogy se szikra, érzékelők se hőhatás ne idézhesse elő a robbanásveszélyes légkör begyulladását. "q" Azok az alkatrészek, Por elleni védelem amelyek gyulladási Kondenzátorok forrássá válhatnának, szilárdan a helyükhöz vannak rögzítve, és a külső robbanásveszélyes légkörök begyújtásának megakadályozására teljes egészében töltőanyagba vannak burkolva. "o" Azok az alkatrészek, Indító ellenállások, Olajtokozás amelyek gyulladási transzformátorok forrássá válhatnának, a külső robbanásveszélyes légkör begyújtásának megakadályozására teljes egészében valamilyen védőfolyadékba (pl. olajba) vannak burkolva. "m" Azok az alkatrészek, Érzékelők, Kitöltőmassza tokozás amelyek gyulladási kapcsolókészülékek forrássá válhatnának, a külső robbanásveszélyes oldal 26

Gyújtásvédelmi típus Működési elv Fő alkalmazási területek légkör begyújtásának megakadályozására teljes egészében kitöltőmasszába vannak burkolva. Kóbor- és lékáramok elektromosan vezetőképes rendszerekben Statikus elektromosság: A feszültségkülönbség miatt létrejövő kisülési szikrák feltöltődött alkatrészek érintésekor, pl. műanyagok és nem vezető folyadékok feltöltődése esetén Villámcsapás Az elektromos üzemi eszközök gyújtásvédelmi típusai mint másodlagos robbanásvédelem Olyan készülékeknél, amelyekből normál üzem mellett nem indulhat ki gyulladás ilyen pl. az összes robbanásveszélyes terekbe szánt MAICO ventilátor, a költséges nyomásbiztos tokozásra nincs szükség. Az ilyen alkalmazásokra szánt MAICO ventilátormotorok a fokozott biztonságú "e" gyújtásvédelmi kivitelben készülnek, amellyel ugyanaz a biztonsági szint valósítható meg, mint a nyomásbiztos tokozással. Harmadlagos robbanásvédelem Harmadlagos robbanásvédelem alatt olyan intézkedéseket értünk, amelyek az esetleges robbanás kihatásait veszélytelen mértékűre csökkentik. Ez azt jelenti, hogy a robbanás fellép ugyan, veszélyes kihatásait azonban megfelelő intézkedésekkel korlátozzuk. Ilyen intézkedések lehetnek: Robbanási nyomásnak ellenálló építési mód Nyomásmentesítés Robbanás elfojtása Kiválasztási segítség a MAICO ventilátorokhoz MAICO ventilátorok a robbanásveszélyes terekben történő alkalmazásra A megfelelő ventilátor kiválasztásához a következő adatokat kell ismernünk: Készülékcsoport A MAICO kínálata: Érvényesség: II. készülékcsoport, 2 G kategória Az Ex ventilátorok összes vagyis gázokkal, gőzökkel és ködökkel termékcsoportja telített robbanásveszélyes légkörökbe alkalmas bányák kivételével Zóna Az 1. zónához és a 2. zónához Az Ex ventilátorok összes engedélyezett termékcsoportja Nem engedélyezett a porrobbanásveszélyes terekben (20, 21, 22 zónák) történő felhasználásuk. oldal 27

Gyújtásvédelmi típus A MAICO kínálata: Érvényesség: "e" fokozott biztonság Az Ex ventilátorok összes termékcsoportja Beszerelési hely Tetőre, falra és csőbe szerelhető A mindenkori termékcsoport ventilátorok Működési pont Tetőventilátorok: A mindenkori termékcsoport DZD... E Ex e 800 m³/h-tól 7100 m³/h-ig Fali ventilátorok: EZQ... E Ex e, DZQ... E Ex e 400 m³/h-tól 10.400 m³/h-ig Csőventilátorok: DZR... E Ex e 1.100 m³/h-tól 10.500 m³/h-ig Csőventilátorok: ERM... E Ex e 300 m³/h-tól 900 m³/h-ig Hőmérsékleti osztály Terméktípustól függően T1 - T3-tól T1 A mindenkori terméktípus - T5-ig Ezenkívül a következő tényezők játszanak még szerepet az alkalmas ventilátor kiválasztásában: Szállítandó közeg Maximális közeg hőmérséklet A MAICO kínálata: Érvényesség: Semleges és enyhén savas/lúgos Az Ex ventilátorok összes gőzök termékcsoportja 50 C Az Ex ventilátorok összes termékcsoportja Feszültségosztály Szabályozható fordulatszám 400 V DZQ/DZR/DZD... E Ex e 230 V ERM... E Ex e, EZQ... E Ex e igen DZQ/DZR/DZD... E Ex e nem ERM... E Ex e, EZQ... E Ex e Alkalmazási példa Egy ventilátort keresünk a következő robbanásveszélyes térbe: 1-es zóna Gyulladási hőmérséklet 150 C - megfelel a T4 hőmérsékleti osztálynak oldal 28

Beszerelési hely tető Az 1 zónában az összes robbanásveszélyes terekbe szánt MAICO ventilátor használható. A T4 hőmérsékleti osztályban az alábbi táblázatban kijelölt összes DZD-... Ex tetőventilátor használata megengedett: ERM félradiál csőventilátorok... E Ex e Váltóáramú kivitel Fordulatszám nem szabályozható Kompakt szerkezet a helytakarékos beszerelés érdekében Bármilyen helyzetben beszerelhető Terméktípus Hőmérsékleti osztály Fordulatszám Légmennyiség Névleges méret min m³/h mm -1 ERM 18 E Ex e T1 - T4 2780 310 180 ERM 22 E Ex e T1 - T3 2860 560 225 ERM 25 E Ex e T1 - T3 2860 870 250 oldal 29

A - ERM 18 E Ex e B - ERM 22 E Ex e C - ERM 25 E Ex e Az átfogó termékinformációkat (ismertető szövegeket, műszaki adatokat, árakat stb.) lásd a következő címen www.maico ventilatoren.com. Műszaki kérdésekkel szíveskedjék ügyfélszolgálatunk forró drót vonalait igénybe venni: Tel: 0 18 05 / 69 41 10 Fax: 0 77 20 / 69 42 39 Axiális -csőventilátorok DZR... E Ex e Háromfázisú váltóáramú modell Transzformátorokkal szabályozható fordulatszám Horganyzott acéllemezből készült csőhüvely, mindkét oldalán karimával Átkapcsolható szellőztetésre és elszívásra Bármilyen helyzetben beszerelhető A beépített PTC termisztor hőmérsékletérzékelőket egy bevizsgált PTC termisztor végrehajtó egységre kell csatlakoztatni. A műszaki változtatás joga fenntartva. oldal 30

Terméktípus Hőmérsékleti osztály Fordulatszám Légmennyiség Névleges méret -1 min m³/h mm DZR 20/2 B E Ex e 2920 1150 200 DZR 25/4 B E Ex e 1470 1100 250 DZR 25/2 B E Ex e 2835 2200 250 DZR 30/6 B E Ex e 992 1250 300 DZR 30/4 B E Ex e 1445 1950 300 DZR 30/2 B E Ex e 2730 3800 300 DZR 35/6 B E Ex e 985 1850 350 DZR 35/4 B E Ex e 1390 2800 350 DZR 35/2 B E Ex e 2750 6000 350 DZR 40/6 B E Ex e 975 2800 400 DZR 40/4 B E Ex e 1420 4400 400 DZR 45/6 B E Ex e 960 4500 450 DZR 45/4 B E Ex e 1320 6500 450 DZR 50/6 B E Ex e 920 5800 500 DZR 50/4 B E Ex e 1360 9100 500 DZR 60/6 B E Ex e 890 10500 600 Az átfogó termékinformációkat (ismertető szövegeket, műszaki adatokat, árakat stb.) lásd a következő címen www.ma icoventilatoren.com. Műszaki kérdésekkel szíveskedjék ügyfélszolgálatunk forró drót vonalait igénybe venni: Tel: 0 18 05 / 69 41 10 Fax: 0 77 20 / 69 42 39 oldal 31

A - DZR 30/6 B Ex e B - DZR 25/4 B Ex e C - DZR 20/2 B Ex e D - DZR 25/2 B Ex e A - DZR 35/6 B Ex e B - DZR 30/4 B Ex e C - DZR 35/4 B Ex e D - A - DZR 40/6 B Ex e B - DZR 45/6 B Ex e oldal 32

C - DZR 40/4 B Ex e D - DZR 35/2 B Ex e A - DZR 50/6 B Ex e B - DZR 60/6 B Ex e C - DZR 45/4 B Ex e D - DZR 50/4 B Ex e Fali ventilátorok EZQ/DZQ... E Ex e Egy- és háromfázisú váltóáramú modellek Váltóáramú kivitel: Fordulatszám nem szabályozható Háromfázisú váltóáramú modell: Transzformátorokkal szabályozható fordulatszám A beépített PTC termisztor hőmérsékletérzékelőket egy bevizsgált PTC termisztor végrehajtó egységre kell csatlakoztatni. EZQ, DZQ modellsorozatok négyszögletes fali lemezzel EZS, DZS modellsorozatok acél fali gyűrűvel DZQ, DZS modellsorozatok: Átkapcsolható szellőztetésre és elszívásra A műszaki változtatás joga fenntartva. oldal 33

Terméktípus Hőmérsékleti osztály Fordulatszám Légmennyiség Névleges méret min m³/h mm EZQ 20/4 E E Ex e 1340 440 200 DZQ 20/4 B E Ex e 1485 500 200 DZQ 20/2 B E Ex e 2920 1150 200 DZQ 25/4 B E Ex e 1470 1050 250 DZQ 25/2 B E Ex e 2835 2200 300 DZQ 30/6 B E Ex e 992 1250 300 DZQ 30/4 B E Ex e 1445 1900 300 DZQ 30/2 B E Ex e 2730 3800 300 DZQ 35/6 B E Ex e 985 1850 350 DZQ 35/4 B E Ex e 1390 2800 350 DZQ 35/2 B E Ex e 2750 6000 350 DZQ 40/6 B E Ex e 975 2800 400 DZQ 40/4 B E Ex e 1420 4350 400 DZQ 45/6 B E Ex e 960 4300 450 DZQ 45/4 B E Ex e 1320 6400 450 DZQ 50/6 B E Ex e 920 5700 500 DZQ 50/4 B E Ex e 1360 8700 500 DZQ 60/6 B E Ex e 890 10400 600-1 Az átfogó termékinformációkat (ismertető szövegeket, műszaki adatokat, árakat stb.) lásd a következő címen www.maico ventilatoren.com. Műszaki kérdésekkel szíveskedjék ügyfélszolgálatunk forró drót vonalait igénybe venni: Tel: 0 18 05 / 69 41 10 Fax: 0 77 20 / 69 42 39 oldal 34

A - DZQ 20/4 B Ex e B - DZQ 25/4 B Ex e C - DZQ 20/2 B Ex e D - DZQ 25/2 B Ex e A - DZQ 30/6 B Ex e B - DZQ 35/6 B Ex e C - DZQ 30/4 B Ex e D - DZQ 30/2 B Ex e A - DZQ 40/6 B Ex e B - DZQ 35/4 B Ex e oldal 35

C - DZQ 40/4 B Ex e D - DZQ 35/2 B Ex e A - DZQ 45/6 B Ex e B - DZQ 50/6 B Ex e C - DZQ 45/4 B Ex e D - DZQ 50/4 B Ex e E - DZQ 60/6 B Ex e Tetőventilátorok DZD... E Ex e Háromfázisú váltóáramú modell Transzformátorokkal szabályozható fordulatszám Vízszintes kifúvási irány Átkapcsolható szellőztetésre és elszívásra A beépített PTC termisztor hőmérsékletérzékelőket egy bevizsgált PTC termisztor végrehajtó egységre kell csatlakoztatni. A műszaki változtatás joga fenntartva. oldal 36

Terméktípus Hőmérsékleti osztály Fordulatszám Légmennyiség Névleges méret min m³/h mm DZD 25/4 B E Ex e 1470 820 250 DZD 25/2 B E Ex e 2835 1700 250 DZD 30/6 B E Ex e 992 950 300 DZD 30/4 B E Ex e 1445 1500 300 DZD 30/2 B E Ex e 2730 2900 300 DZD 35/6 B E Ex e 985 1370 350 DZD 35/4 B E Ex e 1390 2150 350 DZD 35/2 B E Ex e 2750 4450 350 DZD 40/6 B E Ex e 975 2050 400 DZD 40/4 B E Ex e 1420 3200 400 DZD 50/6 B E Ex e 920 4000 500 DZD 50/4 B E Ex e 1360 6400 500 DZD 60/6 B E Ex e 890 7100 600-1 Az átfogó termékinformációkat (ismertető szövegeket, műszaki adatokat, árakat stb.) lásd a következő címen www.maico ventilatoren.com. Műszaki kérdésekkel szíveskedjék ügyfélszolgálatunk forró drót vonalait igénybe venni: Tel: 0 18 05 / 69 41 10 Fax: 0 77 20 / 69 42 39 A - DZD 30/6 B Ex e oldal 37

B - DZD 25/4 B Ex e C - DZD 30/4 B Ex e A - DZD 35/6 B Ex e B - DZD 35/4 B Ex e C - DZD 25/2 B Ex e D - DZD 30/2 B Ex e A - DZD 40/6 B Ex e B - DZD 40/4 B Ex e C - DZD 35/2 B Ex e A - DZD 50/6 B Ex e oldal 38

B - DZD 60/6 B Ex e C - DZD 50/4 B Ex e A robbanásvédelmi dokumentáció oldal 39

a robbanásvédelmi dokumentáció mintatervezete Az 1999/92/EC irányelv 4. cikkelyében foglalt kötelességei keretében a munkáltatónak biztosítania kell egy robbanásvédelmi dokumentáció elkészítését és az utolsó állapotnak megfelelő szinten tartását. Az irányelv szerint a robbanásvédelmi dokumentációnak tartalmaznia kell legalább a következő információkat: A robbanási kockázatok megállapítása és kiértékelése. Az irányelv céljainak elérése érdekében eszközölt intézkedések megadása A zónabeosztás adatai A munkahely és a munkaeszközök kialakítására, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó adatok, beleértve a figyelmeztető berendezéseket A robbanásvédelmi dokumentációt még a munka megkezdése előtt el kell készíteni. Ha lényeges változtatásokra, bővítésekre vagy átalakításokra kerül sor a munkahely, a munkaeszközök vagy a munkafolyamat vonatkozásában, akkor át kell azt dolgozni. A robbanásvédelmi dokumentációban a munkáltató integrálhat vagy kombinálhat egymással már meglévő veszélyeztetettség értékeléseket, dokumentumokat vagy egyéb egyenértékű jelentéseket. oldal 40

Megvalósítás A robbanásvédelmi dokumentációnak áttekintést kell adnia az adott létesítmény és annak munkakörnyezete vonatkozásában a veszélyeztetettség kiértékelésének eredményeiről és az ezekből következő műszaki és szervezeti védelmi intézkedésekről. A következőkben bemutatunk a robbanásvédelmi dokumentációra egy mintatervezetet. Ez a mintatervezet olyan pontokat tartalmaz, amelyeknek értelme lehet a fenti követelmények ábrázolása szempontjából, és gondolati támpontként használhatók a robbanásvédelmi dokumentáció elkészítéséhez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a robbanásvédelmi dokumentációban e pontok mindegyikének szerepelnie kellene. A robbanásvédelmi dokumentációt inkább a mindenkori üzemi viszonyokhoz kell igazítani. A munkaterületek leírása A robbanásvédelmi dokumentációban ismertetésre kerülnek azok a munkaterületek, amelyeken robbanásveszélyes légkör általi veszélyeztetettség áll fenn. Az ismertetésnek tartalmaznia kell az üzem nevét és a létesítmény jellegét. A munkaterület felelőse Az üzemi felelős adatai, beleértve annak szoba- és telefonszámait. Az építészeti és földrajzi adottságok rövid ismertetése Az építészeti és földrajzi adottságok képileg is dokumentálhatók, pl. helyszínrajzokkal és létesítési tervekkel. A leírásba a menekülési és mentési útvonalterveket is fel kell venni. Célszerű továbbá megadni a szellőztető rendszerekre, valamint az ablakok és ajtók méretére vonatkozó adatokat. A folyamati lépések és/vagy tevékenységek leírása Rövid szöveges formában és szükség esetén folyamatábrával kiegészítve ismertetni kell az érintett eljárást. Ennek az ismertetésnek tartalmaznia kell a robbanásvédelem szempontjából lényeges összes adatot: A műveleti lépések leírását Az üzembe helyezés és leállítás leírását A méretezési és üzemi adatok áttekintését ( pl. hőmérséklet, nyomás, átfolyás, fordulatszám, üzemi eszközök) A helyiség és a rendszer szellőztetésére vonatkozó adatokat Anyagadatok Itt különösen annak ismertetésére van szükség, hogy milyen anyagok képezhetnek robbanásveszélyes légkört, és az milyen eljárástechnikai feltételek mellett alakulhat ki. Ezen a helyen értelme lehet a robbanásvédelmi szempontból releváns biztonságtechnikai paraméterek felsorolásának, pl. a biztonsági adatlap alapján. A veszélyeztettség kiértékelése Hol léphet fel robbanásveszélyes légkör? Zónabeosztás szöveges és grafikus formában - a rendszer belseje és a környezet között is különbséget téve A normál üzem, az üzembe helyezés és leállítás, valamint az üzemzavarok számításba vétele Eljárási mód folyamat- vagy termékváltoztatás esetén Műszaki robbanásvédelmi intézkedések Ebben a fejezetben kerülnek bemutatásra a veszélyeztetettség kiértékelésén alapuló robbanásvédelmi intézkedések. Meg kell említeni az alapul szolgáló védekezési elvet, pl. "gyulladási források elkerülése", stb. Az egyes intézkedéseknél meg kell nevezni a mindenkori felelőst. oldal 41

Megelőző intézkedések: Ha a létesítmény robbanásvédelmi koncepciója a "robbanásveszélyes légkör elkerülése vagy gyulladási források elkerülése" megelőző intézkedéseken alapul, akkor részletesen ismertetni kell ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítását is. Konstruktív intézkedések: Ha a létesítmény védelme konstruktív robbanásvédelmi intézkedésekkel valósul meg, akkor ismertetni kell a védelmi intézkedések jellegét, működési módját és a beszerelési helyet. Folyamatvezérlés-technikai intézkedések: Ha a robbanásvédelmi koncepciónak folyamatvezérlés-technikai intézkedések is részét képezik, akkor ismertetni kell a védelmi intézkedések jellegét, működési módját és a beszerelési helyet. Szervezeti intézkedések Az egyes intézkedéseknél mindig meg kell nevezni a mindenkori felelőst. Milyen üzemeltetési utasítások készültek a munkahelyre vagy egy tevékenységre vonatkozóan. Hogyan történik a foglalkoztatottak szakképesítésének szavatolása? Milyen oktatások vannak? Hogyan lesz biztosítva, hogy a dolgozók csak megfelelő védőöltözékeket viseljenek? Hogyan lesznek megszervezve a karbantartási, ellenőrzési és felügyeleti munkák? Hogyan vannak jelölve a robbanásveszélyes terek? Fontos fogalmak Elszívás A kilépési helyen történő elszívással (pl. nyitott tartályok pereme körüli elszívással) megakadályozható a robbanékony anyagok szétoszlása a teremben. Gyúlékony anyagok A gyúlékony anyagok közé kiváltképp azok az anyagok tartoznak, amelyek gyúlékony, könnyen gyulladó vagy erősen gyúlékony besorolásúak. Ezek gázok, folyadékok és éghető szilárd anyagokból képződött porok lehetnek. Detonáció A detonáció optimális feltételek között végbemenő robbanás. Az eredményeképpen keletkező nyomáshullám a hangontúli tartományban terjed szét. Robbanás A robbanás erős gáz- és hőképződés közepette végbemenő kémiai folyamat. A robbanáshoz nem szükséges a levegőből származó oxigén. Az már a gyújtókeverékben optimális arányban jelen van. A robbanás során magas túlnyomású nyomáshullámok keletkeznek. Robbanásveszélyes légkör A levegő vagy oxigén éghető gázokkal, gőzökkel, párával vagy porokkal légköri feltételek mellett kialakult keveréke. Begyulladás esetén az égés az egész még el nem égett keverékre átterjed. oldal 42