TÁJRENDEZÉS IV. év KÖRNYEZETMÉRNÖK K SZAK
A FÉLÉV F V BEOSZTÁSA SA BEVEZETÉS - A TÁJ MINT RENDSZER TERMÉSZETFÖLDRAJZI ALAPJAI A TÁJ FOGALMA, RENDSZERE, TÁJTÍPUSOK A TÁJ ÉS AZ EMBER KAPCSOLATA TÁJALAKÍTÁS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK TÁJGAZDÁLKODÁS TÁJTERVEZÉS TÁJVÉDELEM, A TÁJVÉDELEM JOGSZABÁLYI ESZKÖZEI
ZH: A JEGYSZERZÉS S MÓDJAM előad adások anyagai Kötelező irodalom Csemez A.: TájtervezT jtervezés- Tájrendezés. Mezőgazda Kiadó,, Bp. 1996 Csima P.-Kincses K.: Tájrehabilitáció (egyetemi jegyzet). Kertészeti és Élelmiszeripai Egyetem Bp. 1999. Konkolyné Gyúró É.: KörnyezettervezK rnyezettervezés. Mezőgazda Kiadó.. Bp. 2003. Csorba P.: TájökolT kológia (egyetemi jegyzet). Db. 2001.
TANULMÁNY NY elkész szítése se (tájhaszn jhasználati konfliktus) KISELŐAD ADÁS S megtartása
BEVEZETÉS A TÁJ T J MINT RENDSZER TERMÉSZETF SZETFÖLDRAJZI ALAPJAI
A TÁJ: T EGY FÖLDFELSZF LDFELSZÍNI EGYSÉG ÖSSZTULAJDONSÁGAINAK MEGJELENÉSE SE (A. Humboldt 1807) Térbeliség!!!!!!!!!! Összetettség!!!!!!!!!!
minden táj t j tájalkott jalkotó tényezők (szerkezet, domborzat, éghajlat, hidrológiai hálózat, természetes növénytakaró) és s az ember tájalkotó, kultúrateremtő tevékenységének természetes együttese, szintézise zise. Földrajzi területegység, amelyhez hasonló van a Földön, de teljesen azonos soha. Tehát t minden táj t önálló individuum, egyénis niség. g. (Bulla B. 1947.)
GEOSZFÉRÁK LITOSZFÉRA HIDROSZFÉRA RA ATMOSZFÉRA PEDOSZFÉRA BIOSZFÉRA TÁRSADALMI SZFÉRA
AZ ÉLŐ FÖLD RENDSZERMODELLJE VISSZASUGÁRZOTT ENERGIA VILÁGŰR A NAPSUGÁRZÁS ENERGIÁJA ATMOSZFÉRA HIDROSZFÉRA BIOSZFÉRA PEDOSZFÉRA LITOSZFÉRA A FÖLD BELSŐ SZFÉRÁI
A A világ g különleges k és s bonyolult akárcsak egy pók p k hálója. h Ha megérinted egy fonalát t remegése végigfut v az összes többi szálon. Mi nemcsak megérintj rintjük k a hálót, hanem bele is szakítunk. tunk. Gerald Durell
A TÁRSADALMAST RSADALMASÍTOTT FÖLD F HOMOMORF RENDSZERMODELLJE VISSZASUGÁRZOTT ENERGIA VILÁGŰR A NAPSUGÁRZÁS ENERGIÁJA ATMOSZFÉRA HIDROSZFÉRA EMBER BIOSZFÉRA LITOSZFÉRA PEDOSZFÉRA A FÖLD BELSŐ SZFÉRÁI
A FÖLDRAJZI F KÖRNYEZET K TAGOLÓDÁSA ÉS S INTEGRÁLT GYAKORLATI CÉLÚC KUTATÁSA
A FÖLDFELSZF LDFELSZÍN N DINAMIKAI RENDSZERE
geomorfológia gia FORMA FÖLDFELSZÍN ANYAG FOLYAMAT geológia gia műszaki tudományok
Analizálás: Formát geomorfológia, gia, Anyagot geológia, gia, Folyamatot - a műszaki m tudományok vizsgálj lják. Szintetizálás: geomorfológia gia A DOMBORZAT A TÁJ T J EGY NAGYON FONTOS ELEME!!!!!
MILYEN FOLYAMATOK FORMÁLJ LJÁK K A DOMBORZATOT? Endogén Exogén Antropogén
GEOMORFODINAMIKAI FŐRENDSZER
A felszín n domborzata: Extraterresztikus energiával működő exogén és Intraterresztikus energiával működőm endogén erők gravitáci ciós s térben t megvalósul suló kölcsönhatásaként fejlődik.
I. Endogén n folyamatok Intraterresztikus energiabevitel alakítja (radioaktivitás) BELSŐ FOLYAMATOK
BIZONYÍTÉKOK Radiometrikus kormeghatározás-óceán szétterülésének elmélete (Hess 1962) A magmás eredetű ásványok és kőzetek kora kellő pontossággal meghatározhatóvá vált. Az óceáni hátságoktól a peremterületek felé haladva egyre idősebbnek kell lennie az óceánaljzat korának.
Oceanológiai kutatások Paleomágneses mérések
Szeizmológiai eredmények
Geológiai, őslénytani kutatások
KÖZELEDŐ KŐZETLEMEZEK
TÁVOLODÓ KŐZETLEMEZEK
ELCSÚSZ SZÓ KŐZETLEMEZEK
I. Endogén n folyamatok Kialakul az elsődleges domborzat.
II. Exogén folyamatok Extraterresztikus energiabevitel alakítja (napenergia) KÜLSŐ FOLYAMATOK
JELLEGE: Hatékonyságuk függ a felszínt felépítő kőzettől. Gravitációs térben működik. Eredményük általában - nivellálódás.
TÍPUSAI: 1. Gravitáci ció hatására közvetlenül, l, száll llító közeg nélkn lkül l lejátsz tszódó folyamatok TÖMEGMOZGÁS
Szállítóközeggel: 2. Sz 1. Levegő EOLIKUS FOLYAMATOK 2. Víz: 2. Jég GLACIÁLIS LIS FOLYAMAT 3. Cseppfolyós s víz v ERÓZI ZIÓ 1. Meghatározott pályp lyán FLUVIÁLIS LIS 2. Oldó hatás s révén r KARSZTOS FOLYAMAT
3. Sz Szél által mozgatott víz: LITORÁLIS LIS FOLYAMAT 4. Cseppfolyós s víz v és jég: PERIGLACIÁLIS LIS FOLYAMAT.
5. Biogeomorfológiai giai folyamatok
ÁLTALÁNOS FORMAKÉPZ PZŐ NEGATÍV V FORMÁK MECHANIZMUS DENUDÁCI CIÓ -víz EXARÁCI CIÓ - jég ABRÁZI ZIÓ hullámz mzás POZITÍV V FORMÁK Kipreparálódás Akkumuláci ció
A relief változv ltozása lehet: Gyors (pl. homokmozgás) Lassú (pl. kéreg k folyamatok)
A domborzat alakja, változv ltozása, stabilitása sa fontos szerepet játszik: Ember g-i g i tevékenys kenysége Népesség g elhelyezkedése Területhaszn lethasználat-gazdas gazdaságosság (munka, energaifelhasználás,, haszon)- pl. korábban gumipitypang, gyapot termelés s stb. CÉL: A domborzat minél l részletesebb r vizsgálata.
Domborzat alakrajzi minősítése: se: Legáltal ltalánosabb Legrégebbi gebbi (Neumann, 1858) korábban leíró jelleg Ma alkalmazott geomorfológia gia Célja a felszínform nformák, anyagok és folyamatok minél l teljesebb körűk kvantitatív v jellemzése és értékelése.
A domborzat elemzése: Statikus térképről l is meghatározhat rozható Általában statikusnak tekintik. Kiszámíthat tható környezeti adottság Dinamikus Vulkanizmus, mederváltoz ltozások, tömegmozgások.
III. ANTROPOGÉN FELSZÍNFORM NFORMÁLÓ FOLYAMATOK Agrogén domborzat Technogén domborzat
Hatására: Negatív v formák felszín n tagolása Felszín elegyengetése Anyagfelhalmozás