A földrajz a megosztott világban. Dr. Lakotár Katalin

Átírás

1 A földrajz a megosztott világban Dr. Lakotár Katalin

2 Korszerű földrajz alapját képező gondolatok, módszerek német tudósokhoz kapcsolódik II. vh után megszűnik vezető szerepük - új áramlatok az USA-ból 1920-as években iskolai földrajz alapjait lerombolták, matematika és fizika tekintélye mindenek felett - másik, de elszigetelt központ a Szovjetunió Korunk tudományának markáns vonása - specializáció elmélyülése egy problémán több tudományág dolgozik: jól szervezett multidiszciplináris kutatócsoportok -új tudományágak megjelenése -különböző diszciplínák közötti választóvonal viszonylagos, önkényes szaktudomány illetékességi körét a hagyományok és konszenzus határozzák meg

3 Tudományrendszertani kategóriák viszonylagos állandóságát a két tényező - hagyomány+konszenzus összhangja biztosítja összhang megbomlása: ágazat megszűnése vagy megszületése elismertség híján új névvel jelenik meg régi tartalom pl. environmental science, area studies - döntően földrajzi tartalom Minden tudománynál jellemző: hosszú időn át érvényes célok, alapel-vek, módszerek kérdésessé válnak új alapelvek, szakosodás, paradigmaváltás Földrajz: XIX. sz. Humboldt által szerves egységbe foglalt földtudomány részekre szakadt önállósult utódait a térbeli kapcsolatok egységbe terelték korszerű természetföldrajz emberfölrajz XX. sz-ban geográfiára is hat a szakosodás ágazat a társadalomföldrajzban különösen sok új

4 -társadalomföldrajz súlya nő egyenrangú a természetföldrajzzal, sok országban háttérbe is szorította -szomszéd tudományokkal élénk eszmecsere, geográfia egészének áttekintésére kevés figyelem -éles törésvonal kialakulása természet- és társadalomföldrajz között gyengítette a geográfiát, melynek fő ereje a szintézisre való törekvés, a térbeli egységeket teljességében vizsgáló látásmód -kétosztatúság dualizmus először a SzU-ban jelenik meg specifikus törvényszerűségek eltérő jellegével igazolják dogmává válik természet és társadalom merev elkülönítése a regionális földrajz fejlődését sújtja a legjobban Svédországban, Hollandiában is felülkerekedik a dualizmus

5 Németországban, más európai országokban dualizmusnak ellenállnak, sőt az ágazati szakosodás mellett egy-egy ország, táj komplex vizsgálatán keresztül az egységes földrajz hagyományait igyekez-nek megőrizni USA-ban nem kerül sor szakadásra, de a geográfia egysége a társadalomföldrajz egyeduralmát jelentette paleogeográfia, geomorfológia földtanba olvad -három változó súlyú irányzat a földrajz alapvető feladata szerint: 1.kapcsolattudományi irányzat: természet-társadalom kölcsönhatása 2. ua.a kérdés: tájak, régiók sokoldalú vizsgálata, átfogó jellemzése 3.főként társadalmi kérdésekkel foglalkozó tértudomány

6 Geomorfológia XX. sz. közepéig a földrajzkutatás tárgyát illetően egyetértés táj természet és benne a társadalom 1950-es évek szovjet szakmai viták természetföldrajzi kategóriává minősül - német nyelvterületen, hazánkban uralkodóvá válik -később társadalmi hatások következményei, pl. település, tájalkotó elemmé válnak, természeti tényezők összessége marad a meghatározó arculatát, határait domborzat adja geomorfológia középpontban -felszínalaktan (geomorfológia)tudományos megfigyeléseit valamennyi övre kiterjesztették éghajlat döntő domborzatformáló szerepe feltűnik

7

8 -új szakterület: klimatikus morfológia kapcsolat az éghajlat és az általa létrehozott formák között éghajlatra jellemző formakincset a felszín hosszú időn át megőrzi értékes adatok a negyedidőszaki éghajlatváltozásokról Julius Büdel Bulla Béla ( ) ( ) Természetföldrajzi tájkutatás ösztönzést kap az ökológiától életközösségek egymással, éghajlattal, talajviszonyokkal való összefüggéseinek tanulmányozása tájökológia 1970-es évekig tisztán természetföldrajzi, ezután nyit a társadalommal való kölcsönhatások irányába

9 Determinizmus és visszahatása Ritter és Ratzel természet és társadalom viszonyát állította a földrajztudomány középpontjába természeti erők a társadalom fejlődésére meghatározó befolyásúak USA-ban nagyon népszerűvé vált Ellsworth Huntington ( ) szélsőséges nézeteivel az észak-atlanti nemzetek fölényét bizonyították -fejlett nyugati államok gazdasági növekedése korlátlannak tűnt -tudomány és műszaki megoldások mindenre adnak választ -SzU-ban a természet leigázása, meghódítása hitté válik józan posszibilista felfogás feledésbe merül

10 1970-es évek: döntő fordulat a természet ás a társadalom viszonyának megítélésében -természeti adottságok időnként döntőek is lehetnek a gazdasági-társadalmi fejlődés szempontjából, pl. Arab-félsziget olaja -a társadalmi fejlődés korai szakaszában a természeti függés erősebb, közvetlenebb -napjainkban ez a függés sokrétűbb, áttételesebb, pl. tiszta víz pénzben kifejezhető értékké váltak -az emberi munka által átformált természetet számításba kell venni a földrajzi környezet elemei között -környezeti világválság felismerése új kutatási területek felé irányítja a geográfiát természetföldrajz látókörét tágítja

11 Új szemlélet: megjelennek a környezetpotenciál vizsgálatok, tájak legésszerűbb hasznosításának kutatása térinformatika, tájak környezeti ártalmakkal szembeni érzékenységének vizsgálata új érintkezési felület a társadalomföldrajzzal morfológia antropogén geo-

12 Regionális földrajz -egyre szaporodó ágazati területek helyett természeti és társadalmi területek átfogó szintézise regionális földrajz leíró földrajz utóda, de az ok-okozati öszefüggések és térbeli kölcsönhatások feltárásával messze túllépi azt -ágazati szemlélet benyomul a regionális földrajzba kétféle szem-lélet kombinációi jelennek meg a rendszertani felosztásokban -kutatás keretéül szolgáló térbeli egységek: tájak, kistérségek, régiók, országok, kultúrföldrészek - pl. Latin-Amerika, FeketeAfrika, Kelet-Európa

13 Francia iskola Vidal de la Blanche ( ) táj keretei között ható természei tényezők és velük összhangban fejlő-dő, táj arculatára visszaható életformák vizsgálata Német iskola - országok, nagytérségek regionális földrajzi jellemzése - legrangosabb képviselők helyszíni kutatásokat is végeznek Albert Kolb ( ) Kelet-Ázsia - társadalom szempontjából lényeges természeti tényezőket vizsgálja, - nagy figyelmet szentel az adott civilizáció szellemi örökségének, - társadalmi berendezkedésnek, gazdálkodási formának új felfogás: kultúrföldrész koncepció + megújuló regionális szemlélet dinamikus regionális földrajz irányába mutat -korábbi statikus szemléletű regionális földrajz figyelmen kívül hagyta az időbeni változásokat, folyamatokat, tendenciákat, elszigetelő-

14 Földrajz, mint tértudomány -különböző irányzatok: -képletekbe foglalható törvényeket, szabályokat abszolutizál -matematikai módszerek modellek abszolutizálása Új paradigma: tértudományi irányzat módszertani megközelítés: földrajz chorologikus (tér) tudomány tárgya: dolgokkal kitöltött tér földfelszín tanulmányozása egyoldalúan a térbeliségre helyezi a hangsúlyt spatializmus földrajz: - társadalom térbeli szerveződésének tudománya - térbeli szerveződés tudománya Ny-Eu-ban két évtizeden át tértudományi irányzat egyeduralkodó

15 1960-as években új nemzedék újfajta érdeklődéssel új megközelítést keres - különböző tudományterületekről származó modellek alkalmazása gravitációs modellek: városok-régiók térbeli kölcsönhatásának vizsg. diffúzió: innováció terjedése -sajátos tér-időbeli folyamat első modellje: Torsten Hägerstrand ( ) Chicagói szociológusok településföldrajzhoz alkalmazható szerkezeti modelleket dolgoztak ki koncentrikus zónák modellje szektormodell (távolság, irány) sokközpontú vagy sejtmodell

16 Cristaller( )-modell településhálózat, hierarchia szintek centrum periféria-modell - Wallerstein, Friedmann /magterületek/ együttesen alkotnak térbeli rendszert földrajzi gondolkodás szerves részévé vált -tértudományi paradigma túlzottan leszűkítette a sokszínű valóságot, földrajz oktatási-művelődési feladatát nem tudta teljesíteni 1980-as években elsősége megszűnik, geográfia újra nyitottabbá, sokszínűvé válik -regionális irányzatok reneszánsza -tudományelméleti kérdések tisztázása -humanisztikus földrajz - behaviorista földrajz kognitív térképek Hogyan viszonyul az ember környezetéhez, milyen tényezők szabják meg abban való mozgását, ahhoz való viszonyát?

17

18