Terepasztali modellezés Településfejlődés (10. osztály)

Hasonló dokumentumok
Földrajzi-földtudományi vizsgálatok a földrajzórán I.

Tanítási tervezet. 1. Tantervi követelmények

Tanítási tervezet. A témakör megnevezése: Falvak és szórványok. A tanítási egység címe: Társadalmi folyamatok a 21. század elején

Tanítási tervezet. Óra időpontja: Évfolyam/osztály: 9/A. Tanít: Simon Szilvia. Témakör: A légkör földrajza

Tanítási tervezet A tanítási óra oktatási céljai: A hazai idegenforgalomról tanultak ismétlése, rögzítése és alkalmazása.

Tanítási tervezet Az óra időpontja Iskola, osztály Iskola neve és címe Az órát tartja Témakör megnevezése Tanítási egység címe Az óra típusa

Tanítási tervezet. 1. Tantervi követelmények

Tanítási tervezet. Óra időpontja: :25. Évfolyam/osztály: 10.a. Iskola neve: X. kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium

Tanítási tervezet Az ezerarcú Amerika, Amerika társadalomföldrajza 1. Tantervi követelmények: Oktatási cél Nevelési cél: Képzési cél:

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium

Tanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:

Tanítási tervezet. 1. Tantervi követelmények

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Budenz József Alapítványi Gimnázium, 1021 Budapest, Labanc út

Tanítási tervezet készítette: Tóth Szabolcs, osztatlan tanárképzés

Tanítási tervezet. 1. Tantervi követelmények

Tanítási tervezet. 1. Alapadatok

Tanítási tervezet. Az óra időpontja: Iskola, osztály: általános iskola, 7. a

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Szilágyi Erzsébet Gimnázium; 1016, Budapest, Mészárus u. 5-7.

Módszerek és eszközök a földrajztanításban gyakorlat feladatai

Turizmus alapjai. tantárgy. helyi programja

Tanítási tervezet. Témakör megnevezése: A hazánkkal szomszédos országok földrajza. Az óra (jellemző) típusa: Új ismereteket szerző és feldolgozó óra

III. ÓRATERV. Didaktikai feladat. Tanári instrukciók. Idézzük fel, amit az. ráhangolás, az. kulcsszavak írnak fel a tanultakkal kapcsolatosan.

ÓRAVÁZLAT Készítette: Tantárgy: Évfolyam: Tematikai egység: Témakör: Az óra célja és feladata: Módszerek: Munkaformák: Szemléltetés: Eszközök:

Tanítási tervezet. I. Alapadatok: II. Tantervi követelmények:

Tanítási tervezet. A témakör megnevezése: Hazánk idegenforgalma. Sikerek tengerpart és sípályák nélkül.

Erasmus Óraterv Varga Zsuzsanna. Óraterv 42. óra

9A angol. Kiadói kód Cím Szerző Kiadó Ár FI /1. Eszterházy Károly Egyetem. Barcza István, Basa István, Tamásné Kollár Magdolna et.

Az első három perctől

Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

Részletes ismertető a Környezetismeret 3. tankönyvről és munkafüzetről

Tanítási tervezet. a. Fogalmak: - megerősítendő fogalmak: helyi idő, zónaidő, tengely körüli forgás, nap, időzóna, kezdő hosszúsági kör, világidő, GMT

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

Varga Attila.

Tanítási tervezet. Az óra (jellemző) típusa: új ismereteket közvetítő óra közbeékelődő ellenőrzéssel, fő munkaforma: csoportmunka

Az óra időpontja: Iskola, osztály: Iskola neve és címe: Tanít: Témakör megnevezése: Tanegység megnevezése: A tavak Az óra jellemző típusa:

Tanítási tervezet. Az óra időpontja:

A szolnoki vár projekt történelem lézergravírozás 3D nyomtatás komplex részprojektje

Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.

Tanítási tervezet - vizsgatanítás -

Hazánk idegenforgalma

ÓRAVÁZLAT 8. OSZTÁLYOS KÖNYVTÁR HASZNÁLATI ÓRA

Társadalomismeret tantárgyi követelmények. 1/9. évfolyam, szakközépiskola

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, 1053 Bp. Papnövelde u. 4.

magyar nyelv és irodalom 3.o.

Tanítási tervezet. Készítette: Szeip Gréta Alapadatok

A földrajz tanítása I. gyakorlat feladatai

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK. Készítette: Vidra Gábor

KÖZLEKEDJ BIZTONSÁGOSAN! (Témahét tervezet)

Társadalomismeret történelem

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

A nagy földrajzi felfedezések

DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN

Módszertani segédlet pedagógusoknak a fogamzásgátlással kapcsolatos órák megtartásához. Óravázlatok Projektötletek Megbeszélendő kérdések

Kérdezési stratégiák a probléma alapú tanulásban HOGYAN GAZDÁLKODIK EGY ORSZÁG?

FV-M-119 Mezőgazdasági alapismeretek Ft. NT Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 9. évfolyam számára 790 Ft

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

szka105_35 É N É S A V I L Á G

Környezetünk védelmében: A környezetbarát energiaforrások

Óravázlat. Az óra didaktikai feladatai. Idő. szemléltetés, eszközök Ellenőrző kérdések

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter

a gyermek jogai és az unicef

Kezdő programkészítőknek ajánlom. SZERZŐ: Kósa Judit. Oldal1

Lakóhely földrajza munkafüzet V. kerület 6. osztály

ALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató

Óraterv. Az óra témája: A hivatali levél

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

LATIN NYELV ÉS IRODALOM MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2017/2018

A trialogikus tanítási-tanulási modell

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

Tanítási tervezet. 1. Alapadatok

Fejlesztı neve: HORZSA GÁBORNÉ. Tanóra / modul címe: A LAKÁSOK FŐTÉSE, FŐTÉSI RENDSZEREK

Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben. Projekt azonosítószáma: TÁMOP B-12/

Alaprendelés db 149 db db db

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

TÁMOP / A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben

Készítette Horváth Lucia laborvezető I. LABORATÓRIUM ÜZEMELTETÉSE és a projekt működési időszakában elkészített taneszközök használata

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben

AP A mi világunk AP A mi világunk környezetismeret munkafüzet FI /1 Ábécés olvasókönyv 1. osztályosoknak 500

A modul szerzője: Makai Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

PÁLYÁZATI LAP AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA

Tanítási tervezet. I. Alapadatok

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP / TÉMAHÉT. Történetek a kincses erdő állatairól

Földrajz 7. évfolyam

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.

Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei

2018 ősz ÉLET A BAUXIT UTÁN

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

"Mindennapi pénzügyeink" óravázlat

2. A választott kerettanterv feletti óraszám, a nem kötelező tanórai foglalkozások

Programozásban kezdőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Tanítási tervezet mikrotanításhoz Készítette: Nagy Anna természeismeret-környezettan biológia szakos hallgató, 2017

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV

AZ ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ STANDARDFEJLESZTÉSE

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

Átírás:

Terepasztali modellezés Településfejlődés (10. osztály) Készítette: Magyar Anett, földrajz szakos tanárjelölt, 2018 1. Tantervi háttér A 9-10. osztályos kerettantervekben a téma a Társadalmi folyamatok a 21. század elején tematikai egységhez kötődően jelenik meg. Előzetesen a diákok megismerik a települések szerepköreit és konkrét példákat ismernek meg ehhez kapcsolódóan. Ezen témakörhöz kötődően pedig a települések csoportosítása történik meg különböző szempontok alapján, további példák behozatala történik meg különböző szerepkört betöltő településekre és a szerepkörök átalakulására. Ennél a témakörnél lényeges, hogy a diákok lássák azt, hogy milyen tényezők befolyásolják a falvak és a városok fejlődését, milyen módon zajlik le ez a folyamat az egyes területekhez kötődően. Ehhez kapcsolódik az urbanizáció fogalmának megismerése; a városodás és a városiasodás kapcsolatának megértése. A téma kapcsolódik a történelem órák anyagához is, mivel az urbanizáció jellemzőiről az egyes korokhoz kötődően számos ismeretet szereznek a diákok, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy rendszerezni tudják a témához kötődő folyamatokat, valamint, hogy jobban megértsék a napjainkban lezajló változásokat az egyes települések szerepéhez, azok átalakulásához kötődően. 2. A bemutatás leírása A bemutató során a településfejlődést befolyásoló tényezők feltárása és szemléltetése történik meg terepasztalon elsősorban hazai, illetve közép-európai példák behozatalával. A településfejlődés bemutatása megtörténik a térbeli és az időbeli változásokhoz kötődően egyaránt, illetve az egyes szerepkörök változása, bővülése kerül kiemelésre. I. A téma bevezetése a terepasztalon lévő elemekhez kötődően történik meg. Ennek során feltárásra kerül, hogy az egyes korokban milyen telepítő tényezők voltak jelen, mekkora szerepe volt ezeknek. - Mit gondoltok, milyen típusú területeken jöttek létre elsősorban települések? (példák: eltérő adottságokkal rendelkező tájak, szállítási útvonalak mentén, kedvező éghajlati adottságokkal rendelkező területeken) - Milyen szempontokat vettek figyelembe az egyes korokhoz kötődően? (példák: katonai-védelmi szempontok, gazdasági szempontok [kereskedelem, nyersanyag]) - Szerintetek milyen tényezők vannak jelentős mértékben hatással a települések fejlődésére napjainkban? (ehhez kapcsolódóan megbeszélésre kerül, hogy mely korábban fontos tényezőknek van ma is jelentős szerepe és mely területekre igazak ezek, illetve a napjainkban leginkább megfigyelhető folyamatok kerülnek kiemelésre [például a turisztikai vonzerő szerepének növekedése, a természetes szaporodás/fogyás, ki- illetve bevándorlás]) II. A bemutató következő részében szemléltetésre kerül, hogy az újkort megelőzően jellemzően milyen tájelemekhez köthető az egyes települések fejlődése, milyen 1

funkciókat töltenek be a települések egyes részei, hogyan változtak ezek térben és időben, és milyen tényezőktől függ ez a folyamat. Ennek szemléltetése a terepasztalon történik meg, melyen megjelennek az egyes tájelemek. Ilyen a vár és a domb mellett a lakott terület, a szántóföld, az erdő. Ezek térbeli elhelyezése mellett megtörténik annak szemléltetése, hogy milyen jellegű (gazdasági) tevékenységek folyhattak az egyes területeken (növénytermesztés, állattenyésztés, fakitermelés, a lakott terület szerepe kulturális [vallási] és árucsere [kereskedelmi] szempontból). - Az újkort megelőzően milyen típusú településeket ismertek? (példák: jobbágyfalvak, mezővárosok, bányavárosok) - Az újkori változásokat megelőzően milyen elemeket tudtok felsorolni a településekhez kötődően? (példák: lakott terület, szántóföld, erdő) - Hogyan helyeznétek el ezeket térben? III. A településfejlődésre ható tényezők feltérképezése történik meg az újkorhoz és a jelenkorhoz kötődően. A modell segítségével bemutatásra kerül, hogy milyen módon változhat egy település térbeli kiterjedése, mi befolyásolja ezt, milyen új szerepkörök jelennek meg, mik kerülnek előtérbe. A modellezés során bemutatásra kerül az erdőterület csökkenése, a lakott terület méretének növekedése, a szerepkörök bővülése (vasúthálózat megjelenése, ipari létesítmények számának növekedése; ipartelep megjelenése, a szolgáltatások bővülése [kórház, iskola, pénzügyi szolgáltatáshoz kötődően például a bankok számának növekedése]). Ezek térbeli elhelyezkedésének modellezése mellett példák behozatala történik meg napjainkhoz kötődően. A modellezés során fontos kiemelni, hogy egy adott létesítmény (például egészségügyi intézmény, iskola) egy település több pontján is jelen lehet. - Milyen eseményeket tudtok mondani az újkortól kezdődően, ami befolyásolta a települések fejlődését? (ipari forradalom; gyárak, vasúthálózat) - Milyen demográfiai folyamatok zajlottak le Európa jelentős részén a 19. században, ez hogyan hatott egy ezáltal érintett település képére? - Hogyan jelenítenétek meg az előbb megbeszélt szerepköröket térben az egyes létesítményekhez kötődően? 2

3

IV. A településfejlődéshez kötődő folyamatok modellezésének összegzése történik meg. Ennek során az egyes szerepkörökhöz kapcsolódóan csoportosításra kerül, hogy a mezőgazdasághoz, az iparhoz vagy a szolgáltatásokhoz sorolható, illetve az infrastruktúra fogalma is megbeszélésre kerül az egyes funkciókhoz kötődően (például az iskola épülete, vasút). 3. A feladatkörnyezet bemutatása időtervvel Idő Tevékenység Szükséges eszközök 6 A téma bevezetése (a településfejlődés bemutatása, Számítógép, projektor, szemléltetése elsősorban hazai, illetve közép-európai példák behozatalával történik meg). Egy történelmi térkép és egy Google Maps szelvény összehasonlítása saját (vagy egyéb kivetített térképszelvények, falitábla, kréta, füzet, íróeszköz közeli nagyobb) településhez kötődően tanári kérdések segítségével. - Milyen jellegű területeket ismertek fel az egyes térképeken? (példák: lakott terület, szántóföld, erdő) - Milyen különbségek figyelhetők meg a két szelvény között? (pl. a lakott terület nagyságának növekedése, az erdőterület csökkenése) - Mit gondoltok, milyen típusú területeken jöttek létre elsősorban települések? (pl. eltérő adottságú tájak, szállítási útvonalak mentén, kedvező éghajlati adottságokkal rendelkező területeken) 4

- Milyen szempontokat vettek figyelembe az egyes korokhoz kötődően? (pl. katonai-védelmi szempontok, gazdasági szempontok [kereskedelem, nyersanyag]) - Szerintetek milyen tényezők vannak jelentős mértékben hatással a települések fejlődésére napjainkban? (ehhez kapcsolódóan megbeszélésre kerül, hogy mely korábban fontos tényezőknek van ma is jelentős szerepe és mely területekre igazak ezek, illetve a napjainkban leginkább megfigyelhető folyamatok kerülnek kiemelésre [például a turisztikai vonzerő szerepe, természetes szaporodás/fogyás, kiilletve bevándorlás]). 5 A csoportos munkában végzett modellezés előkészítése tanári kérdések és táblázatos rögzítés segítségével. - Az újkort megelőzően milyen típusú településeket ismertek? (pl. jobbágyfalvak, mezővárosok, bányavárosok) - Az újkori változásokat megelőzően milyen elemeket tudtok felsorolni a településekhez kötődően? (pl. lakott terület, szántóföld, erdő) 6 A településfejlődéshez kötődően a diákok 4-5 fős csoportokban modellezik az egyes térbeli és időbeli folyamatokat az újkori változásokat megelőzően. Először a terepasztal és az ahhoz kapcsolódó tereptárgyak, eszközök (ezeket megkapják a tanulók vagy az órára való felkészüléshez kötődően előzetes megbeszélés alapján ők készítik el az egyes elemeket) segítségével modellezik, hogy milyen tájelemek kötődnek a településfejlődéshez az előbb megbeszéltek alapján, ezek hogyan helyezkednek el térben egymáshoz képest (valamint a terepasztalon megjelenített táj adottságaihoz alkalmazkodva). Az egyes elemek mellett azt is rögzítik táblázatos formában, hogy milyen funkciók, illetve milyen tevékenységek kapcsolódnak ezekhez. 5 A csoportban végzett modellezés és táblázatos rögzítés kiegészítésének megbeszélése, a csoportok munkái közötti hasonlóságok és különbségek elemzése. - Mely gazdasági tevékenységeket tudjátok hozzákapcsolni a megbeszélt egyes elemekhez? (pl. növénytermesztés, fakitermelés, kereskedelem) 5 A modellezés következő részének előkészítése tanári kérdések és táblázatos rögzítés segítségével: - Milyen eseményeket tudtok mondani az újkortól kezdődően, ami befolyásolta a települések fejlődését? (ipari forradalom; gyárak, vasúthálózat) - Milyen demográfiai folyamatok zajlottak le egykor, ez hogyan hatott a település képére? - Milyen új szerepkörök, gazdasági tevékenységek jelentek? Táblázat minden tanuló számára, íróeszköz A kiosztott táblázatok, Csoportonként: modellezéshez szükséges eszközök (terepasztal, tereptárgyak [például: lakóházak, erdő, szántóföld, templom], zsírkréta a kereskedelmi útvonal(ak) bejelöléséhez), Falitábla, kréta, füzet, íróeszköz, csoportonként: a terepasztalon elkészített modell és a kitöltött táblázatok Táblázat minden tanuló számára, íróeszköz 5

6 A diákok új elemek, tereptárgyak behozatalával (melyeket ők készítettek vagy a tanár biztosítja) a terepasztalon modellezik, hogy milyen módon változhat egy település térbeli kiterjedése, mi befolyásolja ezt, milyen új szerepkörök jelennek meg, mik kerülnek előtérbe. Ennek során szemléltetésre kerül az erdőterület csökkenése, a lakott terület méretének növekedése, a szerepkörök bővülése (vasúthálózat megjelenése, ipari létesítmények számának növekedése; ipartelep megjelenése, a szolgáltatások bővülése [kórház, iskola, pénzügyi szolgáltatáshoz kötődően a bankok számának növekedése]). A változások mellett táblázatos formában rögzítik, hogy milyen új táji elemek, illetve szerepkörök, gazdasági tevékenységek jelennek meg. 5 A csoportban végzett modellezés és a táblázatos rögzítés megbeszélése, a csoportok munkái közötti hasonlóságok és különbségek elemzése. - Mely funkciók szerepe csökkent, melyek kerültek előtérbe? (szolgáltató szektor szerepének növekedése és a mezőgazdasági szektor szerepének csökkenése a gazdasági és a foglalkozási szerkezetben) 5 Összefoglalás halmazábra segítségével. Az egyes szerepkörökhöz kapcsolódóan csoportosításra kerül, hogy a mezőgazdasághoz, az iparhoz vagy a szolgáltatásokhoz sorolható, illetve az infrastruktúra fogalma is megbeszélésre kerül az egyes funkciókhoz kötődően (például az iskola épülete, vasút). Csoportonként: modellezéshez szükséges eszközök (terepasztal, tereptárgyak [például: lakóházak, vasút, iskola, kórház, bank], zsírkréta a fő közlekedési útvonal(ak) bejelöléséhez), táblázat Falitábla, kréta, füzet, íróeszköz, csoportonként: a terepasztalon elkészített modell és a kitöltött táblázatok Falitábla, kréta, füzet, íróeszköz 4. Várható ismereti és képességi eredmények A településfejlődés terepasztalon történő modellezése során előkerülnek azok a tényezők, amik segítik, hogy település jöjjön létre az adott területen, illetve az is szemléltetésre kerül, hogy milyen funkciók voltak fontosak az egyes korokban, melyeknek értékelődik fel napjainkban a szerepe az egyes területekhez kötődően. Valamint a szerepkörök változásának, területi megjelenésének modellezése példák behozatalával történik meg. Így az előzetes ismeretek felelevenítése és az új anyag feldolgozása mellett a térben való tájékozódás és a kifejezőkészség fejlesztése is megtörténik. A modellezéshez kapcsolódó feladat kötődik még az anyanyelvi kommunikáció, illetve a természettudományos és technikai kompetencia fejlesztéséhez. 5. Felhasznált irodalom - Arday István, Kőszegi Margit, Makádi Mariann, Sáriné Gál Erzsébet, Ütőné Visi Judit: Földrajz 10. tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2018. - Makádi Mariann, Horváth Gergely, Farkas Bertalan Péter: Vizsgálati és bemutatási gyakorlatok a földrajztanításban. 2013. - Kerettantervek Földrajz 9-10. évfolyam 6

- http://geogo.elte.hu/images/downloads/2_dokumentumok/2.2_kozoktatatasi_t antervek_kovetelmenyrendszerek/kerettantervek/kerettanterv_foldrajz_9-10_gimnazium.pdf - http://geogo.elte.hu/images/downloads/2_dokumentumok/2.2_kozoktatatasi_t antervek_kovetelmenyrendszerek/kerettantervek/kerettanterv_foldrajz_9-10_szakkozepiskola.pdf 7