Városi Fáklyás Keresztút 2018. Nagypéntek, 17.30 Énekek, imádságok Bevezető ének Szívünk, lelkünk most kitárjuk, Utad, Jézus, veled járjuk. Kérünk, mélyen belevéssed Szíveinkbe szenvedésed. Bevezető gondolatok Indulás után: Dallam: Jézus, világ Megváltója Összejöttünk, együtt vagyunk, Bűnbánattal imádkozunk. Jézus keresztútját járjuk, Szíve bocsánatát várjuk. Vezess Uram, vezess engem, Veled éljek földön, mennyben. Fájdalmas rózsafüzér bevezető és első tized aki érettünk vérrel verítékezett,
Áll a gyilkos, nagy ítélet, Rajtunk immár igaz véred. Valahányszor szavam vétett, Pilátusod lettem néked. Dallam: Gyászba borult Elhangzik a kegyetlen ítélet, Kínhalálra dobnak oda Téged. Vétkeinkért átok alatt nyögtünk, Szeretetből Te halsz meg helyettünk. Pilátus a kezét mossa, S Téged ítél gyalázatra. Hogyha engem megítélnek, Viseljem el bátran véled. Vezess, Uram, vezess engem, Veled éljek földön, mennyben. 1. állomás Pap: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot. elmélkedés Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk!
Hívek: És a tisztítótűzben szenvedő lelkeken! Könyörülj Istenem én bűnös lelkemen, Szánakozz immáron szomorú szívemen, Haragodnak mennykövét, éles, hegyes tőrét, Vedd vissza vétkeim büntető vesszőjét. Továbbá mosogasd bűnöktől lelkemet. Tisztítsd meg, gyógyítsd meg sebektől szívemet. Bűneimet megvallom, nyilván tapasztalom: Miattok nem lehet nyugságom, vígságom. Vétkeim lelkemet mint kígyók, úgy marják, Mint éles tövisek, szívemet átjárják: Hová fussak színedtől, fegyveres kezedtől? Félek és rettegek nagy ítéletedtől. Istenem, egyedül ellened vétettem, Előtted ellened gonoszt cselekedtem; Kegyelmes Úristenem, mi hasznod vesztemen? Irgalmazz s könyörülj én bűnös lelkemen. El ne vess engemet
isteni színedtől, Meg ne fossz, könyörgök, a Te szent lelkedtől. Tiszta szívet énbennem teremts, én Istenem! Ne tartsd fönn már tovább haragod ellenem. Szabadíts ki immár a halál torkából, Ments ki már bűneim kemény rabságából, Hogy csak Néked élhessek, hozzád siethessek, Téged magasztalván, benned örvendhessek. Nyisd meg, ó, ajkamat szent dicséretedre, Ébreszd föl szívemet hő szeretetedre; Csak Téged akarjalak, Téged óhajtsalak, Téged szeresselek, Téged kiáltsalak. Tudom, hogy bűnbánó szíveket látogatsz És kiket ostorral gyakorta sújtogatsz, Azok Néked kedvesek, jóra érdemesek, Add, Uram Istenem, közülük lehessek! Bűnös lélek, sirasd, kérlek, Uradnak nagy kínját, Mert ártatlan, mint egy bárány Szenved a keresztfán. Tekints, kérlek, szent sebére
Édes Teremtődnek, Melyet szenved, hogy lelkedet Adja üdvösségnek. Bűneinkért ostorozzák Az ártatlan Bárányt; Tövisekkel koronázzák S kínozzák, egyaránt. Kegyes Jézust, az ártatlant, Utcákon hordozzák, Kaifástól Pilátushoz Kötözve hurcolják. Bűneinkért arcul verik, Pökdösik orcáját; Irgalmatlan megcsúfolják, Szaggatják szent haját. Vérszomjasan kiáltozzák: Feszítsd, feszítsd meg őt; Gyalázatos keresztfára Húzzák a jótevőt. Kegyes Jézus! légy irgalmas Nékem bűneimért, Ki a magas szent keresztfán Ontottál értem vért. Itt van már a kereszt fája, Hurcolnod kell Golgotára. Uram, én meg puhán, restül Vonakodom a kereszttül. Vállaidra veszed a keresztet, Árva szíved, ó, hogy sajog, reszket. Ezer bűnünk iszonyatos terhe Nehezedik súlyos keresztedre.
Fölvetted a nagy keresztet, Jézusom ezt értem tetted. Ha vállamat kereszt nyomja, Járjak véle a nyomodba. Vezess, Uram, vezess engem, Veled éljek földön, mennyben. 2. állomás Pap: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot. elmélkedés Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: És a tisztítótűzben szenvedő lelkeken! Jézus, világ Megváltója, Üdvözlégy, élet adója, Megfeszített Isten fia, Szent kereszted szívem hívja. Jézus, add, hogy hozzád térjek, Veled haljak, veled éljek. Által szegve kezed, lábad, Átvert tested roskad, bágyad, Mezítelen tépett melled! Ó siratlak, ó ölellek! Jézus, add, hogy hozzád térjek,
Veled haljak, veled éljek. Virágoknak szép virága, Honnét orcád sárgasága? Hegyes tövis koronázott, Édes orcád vérrel ázott. Jézus, add, hogy hozzád térjek, Veled haljak, veled éljek. Asszú földet harmatozván, Vérzel, vérzel a keresztfán. Úgy piroslik tested róla, Mint a most nyílt piros rózsa. Jézus, add, hogy hozzád térjek, Veled haljak, veled éljek. Szent karjaid széjjeltárod, Tán az embereket várod, Kiken vérrel könyörültél, Betegekért betegültél. Jézus, add, hogy hozzád térjek, Veled haljak, veled éljek. Ím én magam hozzád vettem, Magunk vagyunk, Uram, ketten Szent fejedet hozzám hajtsad, Szóljon hozzám kékült ajkad. Jézus, add, hogy hozzád térjek, Veled haljak, veled éljek. Piros forrás, nyílj meg nékem, Ez a mély seb menedékem! Ha illeti szomjas ajkam, Nincs ereje bűnnek rajtam. Jézus, add, hogy hozzád térjek, Veled haljak, veled éljek. Fektess el e véres ágyon, Most szenvedni véled vágyom Ha megmosdom e szent vérben, Fehérré lesz minden vétkem. Jézus, add, hogy hozzád térjek, Veled haljak, veled éljek.
Jézusom, ha jön a végnap, Ismerj engem magadénak, Homlokomon piros véred: Tied vagyok, úgy ítélj meg! Jézus, add, hogy hozzád térjek, Veled haljak, veled éljek. Fájdalmas rózsafüzér második tized akit érettünk megostoroztak, Előtted, Jézusom, leborulok, féktelen bűnös én, hozzád bújok. Ó kérlek, hogy nekem malasztot adj, hisz te a bűnöshöz irgalmas vagy. Szép piros véreddel öntözgettél, amikor elestem fölemeltél. Légy azért irgalmas és meghallgass, mennyei erőddel ó támogass. Tehozzád, Jézusom, felkiáltok, földről az ég felé felsóhajtok, szívemnek kapuját zárd be kérlek, hogy helyet ne adjon a véteknek. Vádolom magamat, mert vétettem, fölséges színedet megsértettem, hozzád, ó Jézusom, fohászkodom, hogy többé nem vétek, megfogadom.
Esengő szavamat meghallgassad. Ó szelid Jézusom, s ez egyet add hogy végső órámban kiállthassam, szent neved, Jézusom, kimondhassam. Botlik, roskad szegény tested, Nem bírja a nagy keresztet. Földre sujtód, jaj! én voltam, Ki oly sokszor elbotoltam. Meginog a kereszt vérző vállán, Összeroskad az ártatlan Bárány. Ó, boruljunk mi is véle porba, Hiszen a mi bűnünk terhét hordja. Elesel, mert gyötrött tested, Nem bírja el a keresztet. Ha leroskad, botlik térdem, Továbblépni segíts nékem. Vezess, Uram, vezess engem, Veled éljek, földön, mennyben! 3. állomás Pap: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot. elmélkedés
Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: És a tisztítótűzben szenvedő lelkeken! Keservesen siratja Mária fiát, Midőn látja halálra menni magzatát. Csordul könnye Máriának, Szíve szakad Szűzanyának nagy bánatjában. Nincsen helye bús szívének, Nyugodalma sincs lelkének Nehéz kínjában. Senki sincsen sorsosa nagy fájdalmának, Nincs segítő orvosa nehéz kínjának. Szűz Mária elfáradott, Egész teste elbágyadott nagy bánatjában. Piros színe elhervadott, Áldott Anya ellankadott A nagy sírásban. Merre vagytok Mária jóakarói? Merre vagytok bánatja igaz szánói? Bár jó szívvel ápolnátok, Gyenge karját megfognátok mert elfáradott; Rózsavízzel öntöznétek, Balzsamokkal illetnétek, Mert elbágyadott. Ó, bár csak az én szívem
hozzád mehetne, Hogy tégedet a földről felemelhetne. Bús gerlice formájára Itt maradott árvaságra a Szűz Mária. Mindenektől elhagyatott, Szent Fiától megfosztatott A Jézus Anyja. Ó kegyetlen nemzetek, kőszívű népek! Ezt a pogány vadságot hogy tehettétek? Szegényt úgy megkínoztátok, Mindhalálig bántottátok az Isten Fiát. Bűnötöket elhagyjátok, Bűnbánattal sirassátok Az egek Urát. Fogadj engem, Szűzanyám, igaz fiadnak, Hadd törlöm le könnyeit síró arcodnak! Ó Szűzanyám, véled járjak, Véled éljek, véled haljak és Jézusoddal. Véled légyen szenvedésem, Halálom és temetésem, És szent Fiaddal. Ó jaj, látod jönni szemben Édesanyád, gyötrelemben. Ó csak én is véle járnék Krisztus után, mint az árnyék. Fájdalmas, jaj, szívet tépő látvány A Szűzanya Jézus keresztútján.
Vérző szívét elönti a bánat, Zokogva megy, Jézus, Te utánad Jó Anyád jön Veled szemben, Szíve vérez, reszket teste. Találkozni véled vágyom, Ez örömöm, boldogságom. Vezess, Uram, vezess engem, Veled éljek földön, mennyben! 4. állomás Pap: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot. elmélkedés Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: És a tisztítótűzben szenvedő lelkeken! Fájdalmas rózsafüzér harmadik tized akit érettünk tövissel koronáztak, Vinni terhed, segítségül,
Itt van Simon Kirenébül. Bárcsak én is, bűnös lélek, Keresztemmel követnélek. Drága Jézus, erőd egyre lankad, Kényszeredve Simon segít rajtad. Ó, ha tudná szenvedésed titkát, De más szívvel vinné szent Keresztfád. Simon szíve együtt dobban, Segít Néked, lépdelj jobban. Szívem másban testvért lásson, Segítsen az embertárson. Vezess, Uram, vezess engem, Veled éljek földön, mennyben! 5. állomás Pap: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot. elmélkedés Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: És a tisztítótűzben szenvedő lelkeken! Győzhetetlen én kőszálom,
Védelmezőm és kővárom, A keresztfán drága árom, Oltalmamat tőled várom! Sebeidnek nagy voltáért, Engedj kedves áldozatért, Drága szép piros véredért, Kit kiöntél e világért. Irigyimet zabolázd meg, Szándékukban tartóztasd meg, Szegény fejem koronázd meg, Mennyen, földön boldogíts meg! Életemet ostromolják: Feszítsd meg őt! azt kiáltják, Mint gyilkosok, azt kívánják, És véremet szomjúhozzák. Reád bíztam ez ügyemet, Én Jézusom, én lelkemet, Megepedett bús szívemet, Szegény árva bús fejemet. Irgalmazz meg én lelkemnek, Ki vagy Ura mennynek-földnek; Könyörgök csak Felségednek, Én megváltó Istenemnek. Áll a gyötrött Isten-anyja, Kín az arcát könnybe vonja. Úgy siratja szent Fiát, Úgy siratja szent Fiát. Gyász a lelkét meggyötörte, Kín és bánat összetörte, Tőrnek éle járta át, Tőrnek éle járta át. Ó mi nagy volt ama drága Szűzanya szomorúsága
Egyszülött szent magzatán, Egyszülött szent magzatán. Mennyit sírt és hogy kesergett, Látván azt a nagy keservet, Azt a nagy kínt szent Fián, Azt a nagy kínt szent Fián. Ki ne sírna, melyik ember, Hogyha ennyi gyötrelemben Látja lankadozni őt, Látja lankadozni őt? Ki ne sírna Máriával, Hogyha látja szent Fiával Szenvedni a szent Szülőt, Szenvedni a szent Szülőt? Népét hogy megmossa szennytől, Látta tenger gyötrelemtől Roskadozni Jézusát, Roskadozni Jézusát. Látta édes egy-szülöttét, Halálos nagy elepedtét, Látta, hogy halálra vált, Látta, hogy halálra vált. Szeretetnek szent kútfője, Fájdalomnak éles tőre Járjon át a lelkemen, Járjon át a lelkemen. Hogy szívemben lángra kelne Krisztusomnak szent szerelme. Segíts néki tetszenem, Segíts néki tetszenem. Én szívembe jól bevéssed, Szűzanyám, nagy szenvedésed S az átvertnek sebeit, S az átvertnek sebeit.
Gyermekednek, a sebzettnek, Ki miattam szenvedett meg, Osszam meg gyötrelmeit, Osszam meg gyötrelmeit. Add meg, kérlek, hogy míg élek, Együtt sírjak mindig véled S azzal, ki a fán eped, Azzal, ki a fán eped. A keresztnél véled állni, Gyászban véled eggyé válni: Erre űz a szeretet, Erre űz a szeretet. Dicső Szűze szent szűzeknek, Hadd ízleljem kelyhedet meg. Add nékem fájdalmaid, Add nékem fájdalmaid. Add tisztelnem, add viselnem, S nem felednem, holt Szerelmem, Krisztusomnak kínjait, Krisztusomnak kínjait. Sebeivel sebesítsen, Szent mámorba részegítsen Buzgó vérével Fiad, Buzgó vérével Fiad. Hogy ne jussak ama tűzbe, Védj meg engem, drága Szűz, te, Az ítélet ha riad, Az ítélet ha riad. Krisztusom, ha jő halálom, Anyád szeme rám találjon És elhívjon engemet, És elhívjon engemet. S hogyha testem porba tér meg, Lelkem akkor a nagy égnek Dicsőségét lelje meg,
Dicsőségét lelje meg. Jámbor asszony siet hozzád, Kendőjével törli orcád. Vajjon hát én, kőszívemmel, Mennyi könnyet törültem fel? Veronika közeledik Hozzád. Kendőjével törli véres orcád. Csodaképed a jutalom érte. Szent Arcodat lelkünkbe is vésd be! Kendőjével Veronika Szívét-lelkét nyújtja oda. Jézusom, most arra kérlek, Együtt érző szívvel éljek. Vezess, Uram, vezess engem Veled éljek földön, mennyben. 6. állomás Pap: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot. elmélkedés Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: És a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!
A keresztfához megyek, Mert máshol nem lelhetek Nyugodalmat lelkemnek. ott talállak, ó szűz Anya, Fájdalom közt bágyadozva, Tőr veré át lelkedet. Mely gyötrelem volt neked Isteni szülöttedet Látni szegény jászolban. S midőn annyi ellenségek Romlására esküvének: Tőr veré át lelkedet. De midőn ezek felett Láttad, mennyit szenvedett, Szenvedett az ártatlan; Láttad őt a Kálvárián, Két lator közt a keresztfán: Kínodat ki mérje meg!. A nap elsötétedett, Ennyi kínt nem nézhetett! Borzadván rengett a föld. Sírt, kesergett, gyászolt minden Az egész nagy természetben; De gyötrelmed nagyobb volt. Ezt, ó fájdalmas Anya! Mind értem tűrted vala, Értem háládatlanért! Ki Fiadat megvetettem, És keresztre feszítettem, Ó én kárhozat fia. Most a lelkiismeret Életemnek átka lett, Istenem, hová legyek? Nincs lelkemnek csendessége, Rettent a bűn szörnyűsége,
Jaj, kétségbe kell esnem. Ah, de fülembe hata Szent Fiad e szózata:,,ím anyád, ó tanítvány!'' Tanítványa én is voltam, Míg a bűnre nem hajlottam, ő engem is rád bízott.. Ne nézd bűnös-létemet, Hanem a szeretetet, Mely értem a fán vérzett. Fájdalmaid, ó szűz Anya, Indítsanak bűnbánatra, Hogy kegyelmet nyerhessek. Fájdalmas rózsafüzér negyedik tized aki érettünk a keresztet hordozta, Földre roskadsz másodízben, Értem tűrő kegyes Isten. Hát én hányszor tántorultam! Bűneimbe visszahulltam- Agyonkínzott, gyötört tested gyönge, Másodszor is leroskad a földre. Új estednek oka, jaj, én voltam, Bűnből bűnbe annyit bukdácsoltam
A keresztnek nehéz terhe Ismételten földre ver le. Bár fölkelnék én is újra, S nem lépnék már bűnös útra. Vezess, Uram, vezess engem, Veled éljek földön, mennyben. 7. állomás Pap: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot. elmélkedés Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: És a tisztítótűzben szenvedő lelkeken! Keresztények sírjatok, Mélyen szomorkodjatok. Keseregjen minden szív, Aki Jézusához hív. Nincsen abban irgalom, Hozzád buzgó fájdalom, Aki téged meg nem szán, Ó Jézus, a keresztfán. Szent testednek sebeit, Vérrel folyó kékeit Aki látja és nem sír, Élő hittel az nem bír.
A kősziklák repednek, Nap és hold sötétednek, Minden élő megindul, Csak a bűnös nem búsul. Szállj szívedbe, sirasd meg Vétkeidet s fontold meg, Hogy az Isten Fia volt, Aki érted így megholt. Fájdalmas rózsafüzér ötödik tized akit érettünk keresztre feszítettek, Sírva jöttök ki elébe, Jeruzsálem asszonynépe. Jaj, rám is szól, ami rátok:,,magatokat sirassátok. Az út mentén könnyvirágok nyílnak, Jeruzsálem leányai sírnak. Ó, nem elég itt a sírás-rívás, Megtört szívet keres a Messiás. Ne miattam jó asszonyok, Bűnötök miatt sírjatok. Ezentúl már magam szánom, S minden bűnöm szívből bánom. Vezess, Uram, vezess engem, Veled éljek földön, mennyben
8. állomás Pap: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot. elmélkedés Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: És a tisztítótűzben szenvedő lelkeken! Ó Jézus, Jézus, ó lankadt Jézus, Istennek vérző Fia! Tűrés példája, szentség formája, Ó lelkünk drága díja! Ó Jézus, Jézus, ó édes Jézus, Mennyeknek édessége! Hogy meghervadtál, jaj megfonnyadtál, Ó lelkek üdvössége. Ó Jézus, Jézus, ó édes Jézus, Ó hívek ékessége! Ártatlan tűrtél s minket megnyertél, Ó szívünk édessége. Ó Jézus, Jézus,
ó édes Jézus, Mit tettél a világért! Véredet ontod, testedet rontod Ádámnak rossz magváért. Ó Jézus, Jézus, ó édes Jézus, Szent tested én kötöztem. Rút életemmel, rút beszédemmel Melledet általdöftem. Ó Jézus, Jézus, ó édes Jézus, Szent tested ó én vertem, Szeretvén vétket, rút részegséget, Eceted én kevertem. Ó Jézus, Jézus, ó édes Jézus, Szent véred én ontottam, Szent fejed szúrtam, kezeid fúrtam, Életed én rontottam. Ó Jézus, Jézus, ó édes Jézus, Szenvedek véled méltán. Kínodat szánom, vétkemet bánom, Kereszted mellett sírván. A keresztnek szörnyű terhe Harmadszor is földre ver le. Ested adjon szent kegyelmet, Hogy a bűnből talpra keljek.
Ó, ég Ura, újra, harmadszorra, Erőtlenül leroskad a porba. Hóhéraid könyörtelen vernek. Vonszold tovább iszonyatos terhed! Testedet a kereszt súlya Harmadszor is földre sújtja. A küzdelmet nem adom föl, Újra élek kegyelmedből. Vezess, Uram, vezess engem, Veled éljek földön, mennyben 9. állomás Pap: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot. elmélkedés Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: És a tisztítótűzben szenvedő lelkeken! Megcsúfoltak ruha nélkül, Borzad szájad vad epétül. Tisztes mérték, szent szemérem, Mindig, mindig maradj vélem!
Leszaggatják testedről a köntöst, Minden sebből új vérpatak öntöz. Láztól égő sebeid szent vére Legyen gyarló lelkünk üdvössége! Ruha nélkül csúffá tesznek, És epével keserítnek. Ó, szemérmes, tiszta élet, Bárcsak mindig követnélek! Vezess, Uram vezess engem, Veled éljek földön, mennyben. 10. állomás Pap: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot. elmélkedés Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: És a tisztítótűzben szenvedő lelkeken! A fényes Istenarcot Vér s fájdalom fedi: Mint küzde szörnyű harcot, Hallgatva hirdeti. A főn, mely égi bérre Százszorta érdemesb,
Szúr vad tövis füzére, Így még dicsőbb, nemesb. Ő Isten Egyszülötte, Mindenható király; S most győz a düh felette, Csúfos halált kínál. Nincs benne semmi épség, Letört virág a test, S mégis mily égi szépség, Mit rózsa pírja fest. Alázva, törten állok A szent kereszt alatt, E könny legyen a zálog, Mily hőn sirattalak! E könny szívem tanúja, Hogy már híven szeret, Ó vedd szívedbe újra, Itt adj örök helyet. Fájdalmas rózsafüzér bevezető és első tized aki érettünk vérrel verítékezett, Édes Jézus drága testét Véres fára fölszegezték. Mi egyetlen boldogságunk, Szent keresztfa, sírva áldunk. A keresztre szegezik szent Tested. Fájdalmadon szívünk roskad, reszket.
Roskadj össze kereszt kemény fája! Ne légy Jézus kínhalálos ágya! Gyötrött tested felemelik Bitófára fölszegezik. A szent kereszt kedves nékem, Jézus trónja, menedékem. Vezess, Uram, vezess engem, Veled éljek földön, mennyben 11. állomás Pap: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot. elmélkedés Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: És a tisztítótűzben szenvedő lelkeken! Megváltásunk már betelve: Jézus lelkét kilehelte. Újra élek kegyelméből! Ki szakaszt el szerelmétől? 12. állomás
Pap: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot. elmélkedés Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: És a tisztítótűzben szenvedő lelkeken! Ó, keserves, rettenetes óra, Tikkadt ajkad nyílik végső szóra. Visszaadva Atyádnak szent lelked, Vérző fejed halálban csüggeszted. A keresztfán elvéreztél, Élted adta a mi üdvünkért. Ha megmosdom e szent vérben, Megbocsátva minden vétkem. Vezess, Uram, vezess engem, Veled éljek földön, mennyben Fájdalmas rózsafüzér második tized akit érettünk megostoroztak,
Kereszten haldokló Kegyes Jézusom, Jövök, én tékozló, Hozzád, orvosom. Nagy bűnökkel telten Eléd térdepeltem, Én kegyes Jézusom Tisztítsd meg a lelkem. Lábadnál, Jézusom, Vezekelni jó. Én gőgös homlokom A porba való. Most tudom, mit érek, Bűnös emberféreg, Most tudom: por vagyok És a porba térek. Szórjad, ó Istenem, Főmre hamudat! Bánat és kegyelem Tisztaságot ad. Én vétkem, én vétkem, Én igen nagy vétkem Lábadnál levetem Töredelmességben Én kegyes Jézusom Tiéd vagyok én! Mennyei orvosom, Egyetlen remény. Csak egy, amit kérek: Majd ha porba térek, Lássa meg arcodat A megtisztult lélek. Nyújtsd ki mennyből, ó szent Anyánk, kezedet, Meg ne utáld ínségében hívedet, Mária, Mária, Mária, Szűzanya!
Oltalomhely Isten után csak te vagy, Szólj mellettem, mert Istennél szavad nagy. Mária, Mária, Mária, Szűzanya! Vétkeimnek rútságáért meg ne vess, Szent Fiadnak országába bevezess. Mária, Mária, Mária, Szűzanya! Hogyha megvetsz, édesanyám, mit tegyek? Vétkeimnek tengerében elveszek. Mária, Mária, Mária Szűzanya! Szánd meg, kérlek, én szomorú estemet, Ne tekintse Fiad, Jézus, vétkemet. Mária, Mária, Mária, Szűzanya! Hanem nézze irgalmának tengerét S a te buzgó könyörgésed érdemét. Mária, Mária, Mária, Szűzanya! És ha majdan elközelget halálom, Kegyes Anya, te légy édes vigaszom. Mária, Mária, Mária, Szűzanya! Akkor segíts engem, szegény szolgádat, Kérjed értem Jézust, te szent Fiadat. Mária, Mária, Mária, Szűzanya!
Keresztfádról már levesznek, Szent Szűz szívén pihen tested. Bár pihennél mindig nálam, Tiszta szívem templomában. A keresztről Jézus drága testét Édesanyja karjaiba tették. Nincs a földön annyi tengerbánat, Mint amennyi szent szívében támadt. Szent Szűz szívén pihen tested, Könnyeivel ő mosdat meg Könyörögjél Anyám, értem, Veled legyek egykor égben. Vezess, Uram, vezess engem, Veled éljek földön, mennyben. 13. állomás Pap: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot. elmélkedés Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: És a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!
Királyi zászló jár elől, Keresztfa titka tündököl, Melyen az élet halni szállt S megtörte holta a halált. Kegyetlen lándzsa verte át Gonosz vasával oldalát. S mely szennyet, vétket eltörölt: Belőle víz és vér ömölt. Az ősi jóslat itt betelt, Mit a hű Dávid énekelt:,,az Úr, halljátok nemzetek! Kereszten trónol köztetek. Rajtad tündöklik, drága fa, Királyi vérnek bíbora. Ó választott jeles faág, Ki szent testét karoltad át! Világ bűnének zálogát, Ó boldog ág, te hordozád, Az ellenség gonosz fejét Megváltónk rajtad zúzta szét. Ó kereszt, áldunk, szent remény, A szenvedés ez ünnepén. Kérünk, kegyelmet adj nekünk, Add vétkünkért vezeklenünk Szentháromság, dicsérjenek, Üdvösség kútja, mindenek. Legyen győzelmünk, add meg ezt, A diadalmas szent kereszt. Fájdalmas rózsafüzér harmadik tized
akit érettünk tövissel koronáztak, Hol vagy, én szerelmes Jézus Krisztusom? Hol talállak téged, kegyes Megváltóm? Adj világosságot, mert fényes vagy, Nálad nélkül szívem igen bágyadt. Téged az én lelkem kíván keresni, Mert tenálad nélkül el kell kárhozni; Ó szerelmes Krisztus, fordulj hozzám, Vigasztald meg szívem, tekints énrám. Míg fel nem talállak, keresni foglak, Mind éjjel, mind nappal sírva kiáltlak. Ó jelenj meg, Krisztus! szomorúnak, Vigasztalást hozzál te szolgádnak. Ha fel nem talállak, kegyes Krisztusom, Elkárhozik lelkem, bizonnyal tudom: Ó siess hát hozzám, ne távozzál, Ó szerelmes Krisztus, jöjj, vigasztalj. Veled az én lelkem kíván lakozni,
Kívüled nem óhajt senkit szeretni; Nálad nélkül éltem keserűség, Halálom is véled gyönyörűség. Ahová csak fordulsz, híven követlek, Téged, Megváltómat, szívből szeretlek. Add, hogy lelkem, Jézus, téged áldjon, Holtom után véled vigadozzon. Már a szent test sírba téve Újon metszett szirt ölébe, Onnan kél fel harmadnapra, Halált, pokolt letiporja. Szent Asszonyok, tanítványok sírva Jézus testét leteszik a sírba. Mint a kenet édes illatárja, Úgy kísérje szívünk hő imája! Tested sírban, hol nincs élet, De harmadnap újraéled. A haláltól soh`se féljek, Kitárul az örök élet. Vezess, uram vezess engem, Veled éljek földön, mennyben. 14. állomás
Pap: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, Hívek: Mert szent kereszted által megváltottad a világot. elmélkedés Pap: Könyörülj rajtunk, Urunk! Hívek: És a tisztítótűzben szenvedő lelkeken! Gyászba borult Isten csillagvára, Függönyt vontak mennynek ablakára, Meghalt, meghalt az ártatlan Bárány: Vértől ázott szent kereszt oltárán. Temetésre lejön a mennyország, Könnytől áznak az angyali orcák, Sír, zokog a fia-vesztett gerle: Égig ér a Szűzanya keserve. Élet Ura, meghaltál üdvünkre: A Sátánnak országa most dőlt le. Szűzanyádnak fájdalmát tekintsed, Add meg nékünk a mennyei kincset.
Fájdalmas rózsafüzér negyedik tized aki érettünk a keresztet hordozta, Uram, hiszlek és reméllek, Tiszta szívből szeretlek. Vallom magam kereszténynek, Hitelt adok mindeneknek, Amit Krisztus hitén vallnak, Mert mindezek Tőled vannak. E szent hitben, reménységben, Szeretetben erősíts. Uram, hiszlek és reméllek, Tiszta szívből szeretlek. Hiszem, hogy csak egy Isten van, Ámbár három személye van, Ki a jókat jutalmazza, Gonoszokat ostorozza. E szent hitben, reménységben, Szeretetben erősíts. Uram, hiszlek és reméllek, Tiszta szívből szeretlek Hiszem Krisztust, Isten Fiát, E világnak megváltóját, Ki a mennyből alászállott, Emberré lett és megváltott. E szent hitben, reménységben, Szeretetben erősíts. Uram, hiszlek és reméllek, Tiszta szívből szeretlek. Hiszem, vallom a Szentlelket, Vigasztaló örömünket, Ki szívünket megszentelte,
Kegyelmekkel betöltötte. E szent hitben, reménységben, Szeretetben erősíts. Uram, hiszlek és reméllek, Tiszta szívből szeretlek. Benned, Uram, reménységem, Hogy elnyerem üdvösségem; Mert bűneim megbocsátod, Megtérésem hogyha látod. E szent hitben, reménységben, Szeretetben erősíts. Uram, hiszlek és reméllek, Tiszta szívből szeretlek. Szeretlek nagy jóságodért, Emberekhez irgalmadért. Mást kívüled nem óhajtok, Sem nagyobbnak nem állítok. E szent hitben, reménységben, Szeretetben erősíts. Uram, hiszlek és reméllek, Tiszta szívből szeretlek. Bánom minden bűneimet, Nézd törődött bús szívemet. Inkább mindjárt halni megyek, Mint a bűnnek rabja legyek. E szent hitben, reménységben, Szeretetben erősíts. Uram, hiszlek és reméllek, Tiszta szívből szeretlek. Engedd meg, hogy végórámban Legyenek e szavak számban, És szívemben följegyezve, S koporsómra fölszegezve: Uram, hiszlek és reméllek, Tiszta szívből szeretlek.
Fájdalmas rózsafüzér ötödik tized akit érettünk keresztre feszítettek, Uram, hiszek és remélek, Én szerelmem, néked élek. Szánom-bánom minden vétkem, Légy az enyém egykor égben. Jézus Krisztus, mindenség Királya, Üdvünk lett már szent Kereszted fája. Add, hogy mindig csak nyomodban járjunk, S egykor mennyben mindörökké áldjunk! Uram, Jézus Tied vagyok Érted élek, érted halok! Köszönjük, hogy értünk haltál, Bűntől-bajtól megváltottál. Vezess Uram, vezess engem, Veled éljek földön, mennyben. Befejező gondolatok Áldás