Lánghegesztés Készítette: Fekete Zoltán Csak belső használatra
Védőfelszerelések Története Fogalmak Berendezés részei Palackok tárolása, szállítása, feladatuk, színjelölésük Nyomáscsökkentők Tömlők Visszacsapásgátlók Markolat Égőszár Hegesztés
Lánghegesztés története A fémipari kötésmódok egyik leggyakrabban alkalmazott fajtája a hegesztés. Ami egy nem oldható kötést hoz létre. A hegesztés ősét, a kovácshegesztést évezredek óta ismeri és a mai napig alkalmazza az emberiség. Ez az eljárás azonban nem alkalmas mindenféle kötés létesítésére. A villamos ívhegesztés és a lánghegesztés kialakulása, a tizenkilencedik század végén, alkalmazásának elterjedése az első világháború utáni időkre tehető. A következő jó néhány évtizedben még több hegesztési technológia alakult ki. Ilyenek a védőgázas hegesztések, a plazmahegesztés, az ultrahangos hegesztés stb. A különböző hegesztési technológiák alkalmazási területe is különböző lehet, úgy is mondhatjuk, hogy mindegyiknek meg van a maga feladata. A gázhegesztés nemcsak a múltban, de napjainkban is nagyon fontos helyet foglal el a hegesztési technológiák sorában. Első sorban vékony lemezek hegesztésére alkalmas, de alkalmazzák csövek összehegesztésére, illetve hajlítás (meleg alakításra is) A gázhegesztés gyakran autógén hegesztésnek is hívják. Az AUTOGÉN szó jelentése magától működő.
Hegesztés fogalmak Hegesztés elve: Gázhegesztéskor (kódszáma 31, acetilén esetén 311) a fémek olvasztásához szükséges hőmennyiséget éghető gáz és oxigén keverékének elégetésével nyerik. A hegesztőpisztoly furatán kiáramló gázkeverék nagy hőmérsékletű (3200 C) lángot ad, amely az alapanyagot és a hozaganyagot megömleszti. A szükséges hegesztőanyagok gázhegesztéshez: éghető gáz, oxigén, ami égés tápláló és hegesztőpálca, ill. egyes esetekben folyósító szer.
Hegesztés fogalmak Hegesztés fogalma: A hegesztés során a munkadarabokat hővel, nyomással vagy mindkettővel egyesítjük oly módon, hogy a munkadarabok között nem oldható, az anyagok természetének megfelelő fémes (kohéziós) kapcsolat jön létre.
Hegesztett kötés: két vagy több munkadarab között létesített állandó oldhatatlan és folytonos kohéziós kapcsolat. Alapanyag: az összekötendő munkadarabok anyaga. Varrat: az alapanyagokhoz, és a meglévő hőhatásövezethez sem tartozó, a kötés kohézióját biztosító része.
Ömledék, vagy hegfürdő: az ömlesztő hegesztésnél kialakuló folyadékfázis tartománya. Megszilárdulásával keletkezik a varrat, ill. varratfém. Beolvadás: az alapanyag eredeti felülete és a megszilárdult varratalapanyag határvonalak közötti legnagyobb távolság a varratkeresztmetszeten mérve. Hőhatásövezet: az alapanyagnak az a meg nem olvadt része, ahol a hegesztési, forrasztási vagy termikus vágási hő folyamat hatására mikro szerkezeti átalakulások játszódnak le. Összeolvadási határ: az ömledék zóna és a hőhatásövezet közötti határ.
Varratsor, hegesztési sor (gyöksor, töltősor, takarósor): a hőforrás egyszeri elmozgatásakor megolvasztott vagy lerakott, majd megszilárdult anyag, amely lehet egysoros vagy többsoros. A varratsornak a varrat hossztengelyével párhuzamosan való elhelyezése a varratsorrend. Gyök: a gyökhézagba elsőként kerülő hegesztési réteg többrétegű varratok esetén. Takaróvarrat (koronaoldali és gyökoldali): a koronaoldalt fedő utolsó réteg a takaróvarrat, ill. A gyökoldalra hegesztett utolsó varratsor.
Acatilén El szívó Sapka Reduktor Hegesztő szemüveg Oxigén Védő ruházat Munka darab Hegesztő kocsi Bőrkötény Hegesztő tömlő
A HEGESZTÉS CSOPORTOSÍTÁSA Célja szerint: - kötőhegesztés: hegesztéssel két vagy több munkadarab egyesíthető - felrakó hegesztés: adott tulajdonságú felületet lehet kialakítani, kopott alkatrészekre felületet felhordani, későbbi megmunkálás, felújítás céljából. (anyagfelhordás)
Folyamata szerint: - ömlesztőhegesztés - sajtoló hegesztés Kivitelezés módja szerint: - kézi - fél automatikus - automatikus - teljesen automatizált (robot)
Palackok tárolása A palack hengeres, karcsú test, űrtartalma leggyakrabban 40 l. Tájékoztató méretei: átmérője 200mm, magassága 1800mm. Egy 8mm anyagból képezik ki. A különböző gázokat tartalmazó palackokat állandó építményben legalább 2 méter magasságú fallal kell elválasztani. Épületen belüli elhelyezés esetén biztosítani kell a helyiség megfelelő szellőzését, és meg kell győződni arról, hogy a kiáramló gáz nem okoz-e közvetett veszélyt. A gázpalackokat védeni kell a nyílt lángtól, az elektromos ívtől olvadó, fröccsenő salaktól, szikrázástól és hősugárzástól, hirtelen felmelegedéstől és lehűléstől. A gyúlékony anyagoktól legalább 6 méter távolságot kell tartani. A teli és az üres palackokat is rögzíteni kell.
Palackok szállítása Gépkocsival: Mindig álló helyzetben rögzítve! Csak ADR vizsgával lehet szállítani a palackokat és a gépkocsinak is rendelkezni kell ilyen vizsgával. Személy szállítás: Lehet úgynevezett palack szállító kocsival amiben rögzítve van a palack, (hordágyon) minimum 2 ember! Álló helyzetben görgetve, a talpán.
A palackot sérültnek tekintjük, ha: legalább 1m magasságból kemény talajra /kő, beton, aszfalt/ esett, égésnyomok látszanak rajta, éles bemetszésű sérülése vagy horpadása van, a szállítójárművet közlekedési baleset érte, átalakítás nyomai észlelhetők.
Palackok tulajdonságai Az ipari gázpalackok töltőnyomása általában 125-150 att. A próbanyomás értéke 50 %-kal több, vagyis 225 att. A dissousgáz palack töltőnyomása 15-20 att. tekintettel a dissousgáz különleges viselkedésére és az abból származó veszélyekre, a biztonság érdekében a próbanyomást ennél a palacknál a max. töltőnyomás háromszorosának megfelelő, vagyis 60 att nyomáson végzik el.
Palackok színjelölései Minden gázpalackot a benne lévő gáz tulajdonságaira utaló jelölő színnel kell ellátni, hogy egymástól könnyebben meg lehessen különböztetni őket. A gázpalackok színjelölése MSZ EN 1089-3 szerint: A gázpalackok színjelölése a gáztöltésre, illetve annak tulajdonságaira vonatkozó információkat szolgáltat a felhasználó számára. Csak a palackok nyakán van színjelölés
A palack nyakába, felül a következő adatokat ütik be: - A használat engedélyezését igazoló bélyegzőt - A gyártó vállalat neve - A gyártási száma - Az üres gázpalack tömege nyakgyűrűvel, talppal és szeleppel együtt, kg-ban - A gázpalack űrtartalma literben mérve - A hengeres rész legkisebb falvastagsága milliméterben - A próbanyomás értékét túlnyomásban, bár-ban - A vizsgálatok elvégzésének dátumát
Acetilén palack (dissue gáz) Az acetilén (C2H2) színtelen, szagtalan, nem mérgező, a levegőnél kisebb sűrűségű gáz. Az ipari acetilén legalább 98%-os tisztaságú telítetlen szénhidrogén. Az acetilén szagtalan ugyan, de kis mennyiségben tartalmaz más anyagot, kénvegyületet és foszforhidrogént, ezért gyakorlatilag jellegzetes szaga van.
A disszugáz gáz-palackok mérete, anyaga az oxigénpalackhoz hasonló. Az acetilén fokozottan robbanásveszélyes gáz, 1,5 barnál nagyobb nyomásra nem szabad sűríteni, mert felrobban. Ezért nagy mennyiségben nem lehet úgy tárolni, mint az oxigént. Az acetilén viszont jól oldódik acetonban. Az aceton acetilénoldó képessége a nyomással egyenes arányban nő. Ennek megfelelően 1 bar nyomáson, 15 C-on 1l aceton 24l acetilént nyel el. Az acetilén oldott állapotban nagyobb nyomáson sem robban, abban az esetben, ha az oldatból felszabaduló acetilén a továbbiakban nem tud nagyobb méretű gázbuborékot képezni.
Ennek érdekében a gázpalackba porózus anyagot (kovaföldet, azbesztet, faszenet, cementet) helyeznek el. A massza - amikor a palackba töltik - kovaföld, azbeszt, faszénpor és cement, vizes keveréke képlékeny massza. A töltést rázógépen végzik, hogy a massza egyenletesen hézag nélkül töltse ki a palackokat. Ezt követően - ha a cement már megkötött a palackokat 180 Cra melegítik, hogy a nedvesség teljesen eltávozzon belőle. Ha a massza teljesen kitölti a palackokat, de benne likacsossága miatt 75% üres tér marad. Ez a szivacsszerű, de már szilárd anyag magába szívja az acetont - amiben az acetilén feloldódott.
Acetilén palack Térfogata 40 l ami kb. 6000 liter gázt tartalmaz. Az acetiléngázt 15 bar nyomáson acetonban oldott, porózus masszában tárolják. A fentiekből következik, hogy a dissous gázpalack szerkezete eltérő a többi gázpalackétól. Tilos a dissousgáz palackot 45 foknál jobban megdöntve használni, tárolni, mert az aceton kifolyhat a palackból, és ez robbanást okozhat.
Dissous gázpalack csatlakozása A dissous gáz szelep és csatlakozások tömítései vörösréz vagy nagy réztartalmú anyagból nem készülhetnek. Gázpalack tömítése: keménygumi gyűrű, vagy azbeszt zsinór. Gázpalack szelepe: A működése ugyanolyan, mint az oxigéné, de a szelep kialakítása abban különbözik, hogy a nyomáscsökkentőt (reduktort) kengyellel lehet felszerelni.
Oxigén palack (O 2 ) Tulajdonságai: A palack hengeres edény. A hegesztéshez használt gázokat húzással, vagy folyatással előállított nagy szilárdságú acélpalackokban forgalmazzák, tehát varrat nélküli kivitelben készülnek. A palack térfogata 10, 20, 40, 50l lehet. A 40l-es palack átmérője 200mm, a Falvastagsága 5-8mm, a magassága pedig kb. 1800mm. A melegen behúzott, elszűkített és megvastagított nyakrészt egy melegen ráhúzott zsugorodó gyűrűvel látják el. A nyak rész külső hengeres menetére lehet felcsavarni a szelepvédő kupakot, melynek feladata, hogy a szelepet a mechanikai hatásoktól és a szennyeződésektől megvédje. A nyak belső, kúpos menetébe csavarható az elzáró szelep. A palack alul félgömb alakban végződik.
A palack alsó részén, a melegen felhúzott gurulást gátló (szokásos elnevezése még a talpkarika és a saru) lehetővé teszi a palack felállítását, valamint megakadályozza a palack gurítását, illetve görgőként való felhasználását. A 40 literes palack saját tömege üresen, szeleppel és papuccsal, sapka nélkül 50-70kg. Töltőnyomása 150 bar. A próbanyomás 50%-kal több, tehát 225 bar.
Nyomáscsökkentők A palack kényes szerkezete a szelep. Rendeltetése, hogy nagy nyomás alatt is biztonsággal elzárja a palackot, ugyanakkor a gázelvételt könnyen lehetővé tegye. A szelepet csak olyan anyagból szabad készíteni, amelyet a tárolt gáz nem támad meg, és nem korrodál. Súlyos balesetekre vezethet a gázpalackok összecserélése /pl: robbanás következhet be, ha adott esetben sűrített levegő helyett oxigént használnak./ Ennek megelőzésére a palackok szerelvényei eltérő kialakításúak. A palack szelep nyitásának módjában is van különbség, a legszembetűnőbb eltérés azonban a szelep csatlakozó csonkjának a kialakításánál látható.
A csatlakozó csonk a nyomáscsökkentő felszerelésére szolgál. Ez általában menetes kialakítású. Egyetlen kivétel a dissous gázpalack, amelynél a reduktor felerősítése kengyeles szorítóval történik. A többi gázpalacknál a csatlakozó csonk külsőmenetes, vagyis a reduktor hollandi anyával kapcsolható a szelepre. Az oxigén ¾ Job menetes hollandi anyával csatlakozik.
Oxigén palack tömítése:
Nyomás csökkentők vagy reduktorok. Minden egyes nyomáscsökkentő felszerelése előtt ki kell fúvatni a szelepeket Nem állok szemben a szelepekkel!
A palackokban tárolt gázok nyomása csaknem mindig sokszorosan meghaladja az üzemi /felhasználási/ nyomás nagyságát, a tartályban /palackban/ uralkodó nagy nyomást tehát le kell csökkenteni. További problémát jelent, hogy a gázelvétel következtében a palacknyomás folyamatosan csökken, a felhasználási nyomásnak pedig ennek ellenére lehetőleg egyenletes nagyságúnak kell lennie. Ezeket a problémákat a reduktorokkal lehet megoldani
A reduktorok szerepe a fentieknek megfelelően több irányú: nyomáscsökkentés és beszabályozás, állandó nyomás biztosítása a kisnyomású oldalon. Ezen feladatok mellett a reduktorok egyben védelmi szerepkört is betöltenek: védik a palackot az esetleges láng visszacsapás ellen, idegen anyag palackba jutása ellen.
A nyomáscsökkentők egy- vagy kétfokozatú kivitelben készülnek, csatlakozásuk a palackszelephez hollandi anyás vagy kengyeles felfogással biztosítható. Ezen kívül - annak megjelölésére, hogy milyen gázhoz használhatók - még ugyanazokkal a színjelzésekkel is ellátják, mint a gázpalackot.
A reduktor hibátlan működése érdekében a reduktor időszakos biztonságtechnikai ellenőrzése szükséges. A reduktor felszerelése előtt meg kell győződni a szerelvény tisztaságáról.
A reduktort 3 havonta ellenőrizni kell A felszereléshez villáskulcsot, megfelelő tömítést kell használni. A felszerelt reduktor tömítettséget a csatlakozó szerelvénynél tömörségvizsgáló spray használatával ellenőrizni kell. Törött üvegű /manométer/, vagy benyomódott, sérült reduktort nem szabad felszerelni. A reduktort házilag javítani nem szabad. Az oxigén reduktor és a dissue gáznyomásmérő is különbözik (manométerei), reduktor meg a színük is.
Hegesztő tömlők Oxigén Az oxigénhez és az éghető gázokhoz külön erre a célra gyártott vászonbetétes gumitömlőt kell használni. Az oxigén tömlő két vagy három réteg vászonbetétet tartalmaz. Használatos méretek: belső átmérő 4mm. Külső átmérő 11mm. Színjelölése: szürke, kék vagy fekete. Az új oxigén tömlőt használatbavétel előtt oxigénnel kell átöblíteni, fúvatni. (A serített levegő olajt tartalmazhat!)
Hegesztő tömlők Az acetiléngáz tömlő egy vagy két réteg vászonbetéttel készül. Használatos méretek: belső átmérő 6,3mm, külső átmérő 13mm. Színjelölése: piros. Az új acetiléngáz-tömlőt használatbavétel előtt lehetőség szerint sűrített levegővel kell átöblíteni.
A gáz tömlők mindkét végét hollandi anyával rögzített gumitömlő-csatlakozó toldatra kell felszerelni. A tömlő csonknak, ill. a kettős csatlakozótoldatnak a tömlő belső átmérőjéhez kell illeszkednie. A tömlőket a tömlő végekre rögzítő bilinccsel vagy tömlő szorítóval kell felerősíteni (védve a tömlő végekről történő lecsúszástól). Oxigén(O 2 ) tömlő csatlakozása jobb menetes ¼ hollandi anyával. Dissue (C 2 H 2 ) tömlő csatlakozása bal menete 3/8 hollandi anyával történik
Visszacsapásgátló A gázhegesztésnél, lángvágásnál vagy rokoneljárásaiknál (hevítés, melegítés) különböző technológiai okokból előfordulhat visszavágás, visszaégés, visszacsapás és visszaáramlás. Az ezek által okozott veszélyeket akadályozzák meg a különböző biztonsági szerelvények.
A biztonsági szerelvények alkalmazása nem jelentheti a biztonságos üzemeltetési követelmények mellőzését! A visszacsapó szelep a gáz üzemszerű áramlásával ellentétes irányú áramlását akadályozza meg. A szelepet a gázáram tartja nyitott állapotban és akkor záródik, ha a kilépési oldalon a nyomás egyenlő vagy nagyobb, mint a belépési oldalon.
Két fajtája van: Az egyiket mindjárt a reduktor után szerelik fel, a másikat a hegesztőmarkolathoz vagy hegesztőpisztolyhoz szerelik. Ezeknek is meg van a színjelölése, iránya, és ugyanúgy hollandi anyával lehet rögzíteni. Oxigént jobbos, a Dissue gázt balos hollandival. Két fajta visszaégést különböztetünk meg. Az egyik a rövid, csak az égőszárnál jön létre, míg a másik végig ég. Minden visszaégés után az égőszárat ki kell tisztítani!
Visszavágás és visszacsapás Lángvisszavágáskor az égés ropogó hang mellett visszahúzódik az égőszárba. Ezt követően a láng kialszik, majd (általában) a kiáramló gázkeverék az égőfej fúvókáján újra meggyullad, majd újra visszahúzódva ismét kialszik, ez adja a jellegzetes ropogó hangot. Visszaégés akkor alakul ki, ha a visszavágott láng tartósan égve marad, és általában egészen a gázkeverés helyéig terjed. Jellegzetes, durranást kísérő sípoló hang jellemzi.
Az okokat illetően a hegesztőnek ismernie kell a megelőzést szolgáló intézkedéseket, valamint a visszaégés és visszacsapás veszélyeit. Ez a Biztonsági Információ csupán a láng visszacsapással kapcsolatos meghatározott veszélyekkel, valamint az ezeket elhárító biztonsági eszközökkel foglalkozik.
Hegesztő markolat A hegesztőpisztoly feladatai: A külön vezetéken érkező oxigén és éghető gáz megfelelő arányú összekeverése valamint hegesztő pisztolyok a hegesztéshez szükséges szúróláng előállítása, a láng lehető legnagyobb hő teljesítményének elérése céljából. A hegesztőpisztolyokban az oxigén és az égőgáz keveredésének módja kétféle lehet, keverőhüvelyes és injektoros. Mivel a nagynyomású rendszert csak ritkán használják, ezért csak a kisnyomású, injektoros pisztollyal foglalkozunk részletesebben.
A hegesztőpisztoly fő részei: a) - markolat vagy fogantyú b) - szelepek, amelyek színjelölése ugyanolyan, mint a palacknak. c) - mindig a hegesztőpisztolyhoz kapott csatlakozó anyákat kell használni (különféle anyák léteznek) ezeket hívják hollandinak is. d) - keverőszár e) - égőfej
A markolaton találhatók a gázszabályozó-szelepek, melyekkel a gázok átáramló mennyisége, és aránya pontosan szabályozható. A markolathoz csatlakozó oxigéntömlő jobbmenetes G1/4-es menettel, az acetilén tömlő balmenetes, G3/4-es menettel csatlakozik.
Keverőszár A keverőszárban az oxigén és az acetilén keveréke jön létre. Az általában alkalmazott hegesztőpisztolyban az injektor elv alapján jön létre a keveredés.
Az injektor elv: A tömlőkön érkező gázokat a gumitömlők végén levő tömlőcsatlakozón keresztül vezetik a pisztolyba. változó keresztmetszetű gázvezeték esetén megváltozik az átáramló gáz nyomása és sebessége. az oxigénszeleptől az oxigént a vezetőfurat a fogantyú középvonalába irányítja, az acetiléngáz pedig az oxigéngáz vezetékét körülvevő vezetéken áramlik a keverőszár felé. a keverőszárban az oxigén nyílása kúposan beszűkül, áramlása felgyorsul a gyorsan áramló oxigéngáz nyomása csökken és a fúvóka végén szívóhatást fejt ki, így az éghető gázt magával ragadja és a két gáz összekeveredik a gázok átáramló mennyisége a fogantyún lévő szelepekkel szabályozható az égőfejen a már tökéletesen összekeveredett gáz áramlik ki
A különböző összetételű és vastagságú anyagok, különböző hő teljesítményt, hő bevitelt igényelnek. Az ehhez szükséges több vagy kevesebb gázt a szelepekkel csak szűk határokon belül lehet biztosítani. A szelepek nyitásával beállíthatunk túl nagy áramlási sebességet, ez estben az jóval meghaladja a gáz optimális égési sebességét, ennek következtében a láng égőfejről leválik és kialszik. Amennyiben a Beállított áramlási sebesség túl kicsi, lényegesen kisebb, mint a gáz, égési sebessége, akkor az égés a markolatban játszódik le és láng visszacsapás következik be. A hegesztéshez legmegfelelőbb körülményeket az áramlási sebességet akkor lehet jól beállítani, ha a szükséges gázmennyiségeknek megfelelő keresztmetszetű keverő szárakkal dolgoznak. A keverő szárak készletben kerülnek forgalomba.
heg égőszár. A keverő szárak készletben kerülnek forgalomba keverőszár túlnyomás bárban fogyasztás liter/óra száma acetilén oxigén acetilén oxigén 1 05,-1 0,1 2 50-100 55-110 2 1-2 0,1 3 100-200 110-220 3 2-4 0,2 3 200-400 220-440 4 4-6 0,2 4 400-600 440-660 5 6-9 0,3 5 600-900 660-1000 6 9-14 0,3 5 900-1400 1000-1500 7 14-20 0,4 5 1400-2000 1500-2200 8 20-30 0,5 6 2000-300 2200-3300
Hegesztő berendezés felszerelése, beüzemelése és üzemen kívül helyezése. Meg kell győződni, hogy a nyomáscsökkentő (reduktor) szabályozócsavarja laza-e mind az oxigén, mind a disszugáz nyomáscsökkentőn. A markolatnál a szelepek zárva vannak.
5. a markolaton az oxigénszelepet el kell zárni A hegesztő berendezés üzembe helyezésének lépései a következők 1. az oxigénpalack zárszelepét óvatosan ki kell nyitni, max. 2 fordulat 2. a markolaton lévő oxigénszelepet ki kell nyitni 3. a nyomáscsökkentőn a kieresztő szelepet ki kell nyitni, pillangó max. 1 fordulat 4. az oxigénnyomás-csökkentőn az üzemi nyomást a szabályozó csavarral be kell állítani (3-5 bar)
A hegesztő berendezés üzembe helyezésének lépései a következők 1. A disszue gázpalack elzáró szelepét ki kell nyitni. Max. 2 fordulat 2. A markolaton a disszugáz szelepét ki kell nyitni. 3. A disszugáz nyomáscsökkentőjén a kieresztő szelepet ki kell nyitni. Pillangó szelepét max. 1 fordulat. 4. A disszugáz nyomáscsökkentőjén a szabályozócsavarral be kell állítani a megfelelő nyomást (0,3-0.8, bar). 5. A pisztolyon a disszugázt el kell zárni.
Az üzemen kívül helyezés sorrendje A hegesztőlángot el kell oltani oxigén hozzáadása után a markolaton lévő disszu gázszelep elzárásával. Az égőt nyitott oxigénszelep mellett tiszta, olajmentes vízben le kell hűteni, közben az oxigént buborékoltatni kell, hogy víz ne jusson a pisztolyba
Az üzemen kívül helyezés sorrendje 1. a markolaton lévő oxigénszelepet el kell zárni. 2. a disszu gázpalackon az elzáró szelepet el kell zárni. 3. az oxigénpalackon az elzáró szelepet el kell zárni. 4. a hegesztő berendezést gáztalanítani kell a markolaton lévő szelepek nyitásával úgy, hogy a nyomáscsökkentők manométerei 0 helyzetbe álljanak. Azonban először a markolaton lévő diszzugáz szelepet nyitjuk meg, megvárjuk, míg a hegesztő berendezés (disszu) gáztalanítódik, majd ezután az oxigénnel végezzük el ugyanezeket a műveleteket. 5. a disszugáz nyomáscsökkentőjének kieresztő szelepét el kell zárni 6. az oxigén nyomáscsökkentőjének kieresztő szelepét el kell zárni 7. a disszugáz nyomáscsökkentőjének és az oxigén nyomáscsökkentőjének szabályozócsavarját lazára kell állítani, utána a markolaton a szelepeket el kell zárni.
Hegesztő Lángok
Hegesztés iránya, láng típúsok, varrat fajták és hegesztőpálcák Balra hegesztés Balra hegesztéskor a hegesztés irányát tekintve elől a hegesztőpálca halad és ezt követi a hegesztőpisztoly. A hegesztőpisztoly egyenes vonalú mozgással, a pálca a hegfürdőbe mártva mozog. A lemez síkjához kb. =45 -os szöget bezáró hegesztőpisztoly (alumíniumnál és réznél 45-90 ) lángja a kb. ß=30 -ban (alumíniumnál és réznél 15-30 ) hajló hegesztőpálcát olvasztja le. Balra hegesztéskor a hegesztőpálca mártogató vagy ívelő, a hegesztőpisztoly egyenes vonalú vagy ívelő mozgást végez. Balra hegesztés acélok esetén max. 3-4 mm vastagságig lehetséges.
Jobbra hegesztés Jobbra hegesztéskor a hegesztés irányát tekintve a hegesztőpisztoly halad elől és ezt követi a hegesztőpálca. A hegesztőpisztoly egyenes vonalú mozgást végez, a hegesztőpálca körkörös mozgás mellett olvad le. A lemez síkjához =35-40 -ban hajló hegesztőpisztoly és a ß=40-50 -ban hajló hegesztőpálca elrendezés a tökéletes átolvadást teszi lehetővé. Jobbra hegesztéskor a hegesztőpálca ívelő mozgással az ömledéket kavarva halad, a hegesztőpisztoly egyenes vonalú mozgást végez. A jobbra hegesztést acélok esetén 3mm vastagság felett, továbbá alumínium, réz és öntöttvasak hegesztésére, összekötésére alkalmazzák.
Egyéni : Védőfelszerelések Ruházat (nem műszálas!) Szemüveg Sapka Kesztyű Bakancs vagy zárt cipő Csoportos: Felszívó berendezés (szellőztetés) Hegesztő paraván
Védőfelszerelések
Vizsga kérdések!! Beadási határidő 2018.02.06. Írott formában Osztály dátum Név
1. Hegesztés fogalma 2. Le és felszerelés lépései 3. Reduktor csatlakozásai, tömítései 4. Ki hegeszthet? 5. Palackok tárolása? 6. Rövid visszaégés? 7. Hogyan választok égőszárat, és mivel függ össze? 8. Láng típusok, melyik lánggal mit csinálok? 9. Heg. Tömlő max. hossza, csatlakozásuk, külső belső méretük? 10. Reduktorokon üzemi nyomás be állítása (mind 2-nél) és lépései? 11. Láng erőség állítás!