HÁZA SSÁG VÁLÁS, CSALÁDALAKULÁS. A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁ SO K ÖSSZETÉTELE DR. TAM ÁSY JÓ ZSEF T ársadalm unkban a felszabadulás óta eltelt 30 év alatt végbem en t változások okai és tényezői között a politikai és gazdaságiak m ellett jelentős szerepe volt a dem ográfiai tényezőknek. Ezzel párhuzam osan a társadalm i, gazdasági változások erőteljesen h ato t tak a dem ográfiai folyam atokra. A kölcsönhatások egyik vetülete a családok és háztartáso k szám ában, nagyságában és összetételében bekövetkezett átalakulás (1). A köv etk ezőkben először a családok létesü lésé n ek és m eg szűnésének tényezői közül a házasságkötések és a válások alakulását tárg y alju k, m ajd a családok és a háztartáso k közötti összefüggést, illetve kapcsolatot érintve, a háztartáso k és családok összetételével foglalkozunk1. A családok keletkezése és m egszűnése A családok szám án ak és ö sszetételén ek alak u lásáv al a legszorosabb kapcsolatban vannak a népm ozgalm i esem ények. M inden házasságkötés egy új család alakulását, gyerm ek, vagy gyerm ekek születése a család nö v ek ed ését jelen ti. A v álás és a halálozás a családok felbom lását, esetleg m egszűnését okozza. A családoknak az egyénekhez hasonlóan, m eghatározott életfolyam ata van. A családok létrejönnek, növekednek, összetételükben változnak, csökkennek, m ajd m egszűnnek. A család é le tú tjá n a k ezek az állom ásai elsődlegesen a népm ozgalm i esem ény ek ben gyökereznek. A családok é le t folyam ata m integy szintetizálja a népm ozgalm i esem ényeket. A családalakulást befolyásoló népm ozgalm i esem ények közül a házasságok és a válások d in am ik áját és a családalakulás folyam atában b etö ltö tt szerepüket vizsgáljuk meg. (A házasságok és a válások három évtizedes változását az I. áb ra m utatja.) 1 A n é p e s s é g t u d o m á n y i ir o d a lo m a k ö v e t k e z ő k b e n t á r g y a l a n d ó t é m á k k a l, a z o k m ó d s z e r t a n i v o n a t k o z á s a iv a l, a j e l e n s é g e k a l a k u l á s á n a k e le m z é s é v e l s o k o l d a l ú a n f o g la lk o z o t t. E z e k b ő l n é h á n y a t a t e l j e s s é g r e v a ló t ö r e k v é s i g é n y e n é l k ü l a z i r o d a lo m j e g y z é k b e n tü n t e t ü n k fe l.
202 DR. TAMÁSY JÓZSEF Év, 1. A h ázasságkötések és válások alakulása. Динамика бракосочетаний и разводов M arriages and D ivorces H ázasságkötések A h ázasságkötések alak u lásáb an háro m jellegzetes változás figyelhető meg. Sokkal többen kötnek fiatalabb korban házasságot m int korábban; az átlagos házasságkötési kor m ind a férfiaknál, m ind a nőknél folyam atosan csökken. N övekedett a házassági m obilitás, több m ás társad alm i-fo g lalk o zási csoporthoz tarto zó szem ély lép ett házasságra m in t korábban. M egnőtt az újraházasulók ará n y a a h ázasságra lépők között. K étségtelen, hogy a házassági m ozgalom évtizedes távlatokban figyelve, viszonylag stabil, m e rt a h ázasságra képes g en eráció k n ag y sága adott, a házasulok köre m egszabott k eretek között ingadozik. A háborúk, a kedvezőtlen gazdasági körülm ények m iatt elm aradt házasságot később m egkötik és fordítva, a h átrá lta tó tényezők tú l sú ly ra ju tása esetén elhalasztják. A házasságkötési arányszám oknak az a d o tt időszakban vizsgált változása a társad alm i, gazdasági h e ly zet változását tükröző jelzőszám ként is in terp retálh ató. A m ásodik világháború befejezése után m egváltozott társadalm i helyzetet, a gazdasági körülm ények javulását, az anyagi jav ak kiegyenlítődését tükrözi a nyers házasságkötési arányszám is, am ely m in teg y egy évtizeden k eresztü l nem zetközi v iszo n y latb an is a legm agasabbak közé tartozott. A házasulási kedvnek az ötvenes évek közepétől bekövetkezett csökkenésében, am ely 1962-ben érte el m élypontját, m ajd az ú jab b fellendülésében és a nem zetközi m ércével m érve is eléggé m agas szin ten tö rté n t stab ilizálódásban ism ét
H Á Z A S S Á G, v Á l Á s, CSALÁ DÖSSZETÉTEL 203 csak az em lített, a társadalm i közérzetet form áló tényezők hatása is jelentkezik. A vázolt fo ly am at fontosabb állo m ásait a h ázasság kötések szám ának és a nyers házaságkötési arányszám nak az alábbi táblában fe ltü n te te tt ötéves átlagai jelzik: 1936 1940 76 771 8,4 1941 1945 73 944 7,9 1946 1950 101756 11,1 1951 1955 100 041 10,4 1956 1960 92 889 9,4 1961 1965 85 201 8,5 1966 1970 95 454 9,3 1971 1974 98 722* 9,4* M agyarországon az elm últ 30 éves időszakban évente átlagosan 95 000 házasságot k ö tö ttek. A rra vonatkozóan, hogy a h ázasságkötések alakulásának stabilitása rövidebb időszakra m ennyire viszonylagos, b em u tatju k a szélső érték ek et: ÉV H á z a s s á g k ö té s e k s z á m a 1000 la k o s r a M axim um 1949 107 820 11,7 M inimum 1962 81 354 8,1 A házasságkötések szám a 1962-ben 26 500-zal, közel 25% -kal volt kevesebb, az arán y 31% -kal alacsonyabb m in t 1949-ben. M á sodik csúcs csaknem azonos szám ú házasságkötéssel 1954-ben volt. Ezenkívül m ég az 1950, 1952 és 1955 években, m ajd hosszú idő u tán 1973-ban k ö töttek ism ét 100 000-nél több házasságot. Az 1962. évi m élypontéval azonos alacsony ará n y t a háborús évektől eltek in tv e csak 1932-ben és 1938-ban találh atu n k. H a a házasságkötések gyakoriságát nem az egész népességhez, hanem csak a 15 éves alsó k o rh a tá rra l m egjelölt, ún. házasságra képes nem házas népességhez viszonyítva m érjü k az ún. tisztíto tt házasságkötési arányok alapján ném ileg eltérő képet kapunk. Ezt néh án y kiragadott, jellegzetes év adataival m u ta tju k be. A tisztított
204 D R. T A M Á S Y J Ó Z S E F arán y a férfiak n ál és a nőknél eg y arán t 1954-ben volt a legm agasabb és a nők nél 1962-ben, a fé rfia k n á l 1971-ben a legalacsonyabb. Az 1967. év a h atv an a s évek csú csp o n tját jelzi. É v E z e r 15 é v e s f é r f i r a ju t ó é s i d ő s e b b n e m h á z a s n ő r e h á z a s s á g k ö t é s 1941 62,9 54,3 1954 100,6 76,5 1962 80.1 57,8 1967 87,1 64,5 1971 78.1 59,7 1973 83,1 63,7 Az 1962. évi m élypontjához viszonyítva a nyers arányszám em elkedése jelentősen m eghaladta a tisztíto tt arányszám okét és a csökkenése is sokkal kisebb m értékű volt. Jellegzetes sajátsága a tisztíto tt arányszám nak, hogy a férfiaké, elég nagy állandósággal, m integy harm adával m agasabb a nőkénél. Az arányszám ok szintjének, tren d jén ek eltérését és a férfi és női arán y közötti különbséget a családi állapot szerinti összetételben bekövetkezett jelentős változások m agyarázzák2. A tisztíto tt házasságkötési arányszám ok alakulása m u tatja, hogy a nyers arányszám ok csökkenésében a n ő tlen-hajadon családi állapotú népesség m egfogyatkozásának is jelentős szerepe volt. A házasulok korm egoszlásában b ek ö v e tk e zett változás legfontosabb tényezője, hogy m indkét nem nél m egnövekedett a fiatal korúak aránya. Folyam atos em elkedést követően 1971 óta a házasságra lépő férfiak több m in t fele 20 24 éves korban, a nők 38% -a 20 évesnél fiatalabb korban köt házasságot, szem ben a 30-as évek végének 20, ill. 28% körüli arányával. E folyam at szintetikus m u ta tó ja a h ázasságra lépők átlagos életk o rán ak alakulása. 1941 Átlagos 1948 életkor a házasságkötéskor (év) 1960 1965 1970 197Я Férfiak 29.6 28.8 28.8 28,0 27,1 26.7 NA'k 24.5 24.5 24.7 24,3 23.6 23.3 Különbség 5,1 4,3 4Д 3,7 3,5 3 A A vizsgált időszakban a férfiak n ál a csökkenés lényegesen nagyobb volt, m int a nőknél. Az 1941. évvel összehasonlítva 1973-ban a te ríia k átlagosan 3 évvel, a nők csak alig több m in t egy evvel fiatalabb korban házasodtak. A férfiak és nők közötti korkülönbség öt évről három és fél év re csökkent. E m lítésre m éltó, hogy szám ottevő, tartó s és foly am atos csökkenés csak a 60-as évek elején kezdődött, előtte többször volt átm en eti em elkedés is. A férfiaknál elsőízben 1966-ban k erü lt 28 és 1972-ben 27 év alá, a nőknél pedig 1967-ben 24 év alá a házasodási ko r átlaga. 2 A n é p e s s é g c s a l á d i á l l a p o t s z e r i n ti s t r u k t ú r á j á n a k a l a k u l á s á v a l a f o ly ó i r a t e s z á m á n a k e g y m á s i k t a n u l m á n y a f o g la lk o z i k (2).
h á z a s s á g, v á l á s, c s a l á d ö s s z e t é t e l 205 A m enyasszonyok és vőlegények k o rát egybevetve a leg gyakrabban előforduló károsítások 1971-ben elég szűk k o rh atáro k közé koncentrálódtak. 1938-ban a szóródás lényegesen nagyobb volt és a m ódusz is m ás csoportban jelen tk ez ett. Az alábbi felsorolásban a gyakoriságokat az 1971. évi rangsor sorrendjében tü n te tjü k fel: A v ő le g é n y A m e n n y a s s z z o n y k o r c s o p o r t b a ta r t o z ó k h á z a s o d á - korcsoportja s a i n a k s z á m a 1971 1938 20 24 éves 20 éven aluli 255 102 20 24 éves 20 24 éves 235 69 25 29 éves 20 24 éves 111 150 25 29 éves 20 éven aluli 59 104 20 éven aluli 20 éven aluli 49 27 25 29 éves 25 29 éves 37 96 A szélsőséges korkülönbségek a nők társadalm i helyzetének m egváltozása k ö v etk eztéb en úgyszólván teljesen eltű n tek. A gyakoriságokat ko réven kén t vizsgálva 1973-ban a legtöbb h á zasságot 1000-ből 25-öt 22 éves férfi kötötte 18 éves nővel. M inim álisan csökkenő arán y b an a 22 19, 23 18, 23 19, 21 18, 22 20 és a 23 20 éves p áro k következnek. A h ázasságk ötések alak u lá sán ak jelleg zetesség ek én t szokták em líten i az idősebb 50 éven felü li korban k ö tö tt házasságok a rá nyának a növekedését. Tény, hogy 1961-ben akkor volt arán y u k a legm agasabb az 50 éves és idősebb férfiak 7,5% -kal, az azonos korú nők 4,4% -kal voltak képviselve, szem ben pl. az 1941. évi 4,0, illetve 1,9% -os részesedésükkel, de ettől kezdve m indkét nem nél folyam atosan csökkenve 1973-ban arán y u k 4,6, illetve 2,8% -ra esett vissza. A házasságkötések közül m inden negyedikben legalább az egyik fél újabb k ísérletet tesz az előzőnél jobbnak rem élt házasságra. Az újraházasulók arán y án ak em elkedése elsősorban a válások nagy szám ával függ össze. Száz házasságkötésből 1941-ben 18, 1961-ben 28 esetben legalább az egyik fél m ár korábban is házas volt. Ez a szám a h a tv a n a s évek végétől 25 k ö rü l állandósult. M indkét fél előzőleg m ár házas volt 1941-ben az összes házasságok 5,1% -ában, 1960-tól 10 11% -ában. Csak az újraházasulókhoz viszonyítva arányuk az 1941. évi 29% -ról 43% -ra em elkedett és e k örül ingadozik. A házasságok társadalm i-foglalkozási csoportok sze rin ti vizsgála ta azt m u ta tja, hogy a különböző csoportokhoz tarto z ó k házasságkötései, az ún. h etero g én házasságok a rá n y a em elkedik, de a házasságok többségét jelenleg is az azonos társadalm i csoportokon belül kötik. A párválasztás n ap jain k b an is a m unkahelyi, lakóhelyi vagy családi ism eretség köréből történik. 1973-ban pl. a házasságkötések 61% -ában a házasfelek a házasságkötés előtt ugyanabban a városban vagy községben, ezen belül több m in t 13% -ában ugyanabban a házban lak tak 3. 3 A l o k á lis e n d o g á m iá v a l r é s z l e te s e n f o g la lk o z i k a (3) a l a t t h iv a t k o z o t t t a n u l m á n y.
206 D R. T A M Á S Y J Ó Z S E F Az azonos, illetve a különböző társad alm i-fo g lalk o zási csoportokból kötött házaságok gyakoriságát a hom ogám ia, illetve a heterogám ia in d exe fejezi ki: ÉV H om ogám ia indexe H eterogám ia <%) 1948 72,3 27,7 1955 68.0 32,0 1960 67.6 32,4 1970 62,6 37,4 A hom ogén házasságkötések arán y a 1948 és 1970 között több m in t 13% -kal csökkent, a heterogén házasságkötéseké viszont 25% - kal em elkedett. A házassági m obilitás az eltérő csoportokból tö rtén ő h ázasságkötések gyakorisága változik társadalm i csoportonként és a fé rfia k é különbözik a nőkétől. 1952 és 1970 között a legnagyobb változás a m ezőgazdasági fizikai foglalkozású férfiak n ál következett be: ebben a csoportban a hom ogén házasságok arán y a 88% -ról 47% -ra csökkent. Az ugyanilyen foglalkozású m enyasszonyok arán y a lényegesen alacsonyabb volt m int a vőlegényeké (59%) és csak kism értékben csökkent (55% -ra). A nem m ezőgazdasági fizikai foglalkozásúak csoportja a legkevésbé m obil: a férfiak n ál a párválasztási arán y saját csoportjából változatlanul 61%, a nőknél 82% -ról 79% -ra m ódosult. A szellem i foglalkozású férfiak csoportja az egyetlen, am elyben a hom ogén házasságok a rá n y a em elk ed ett: 65% -ról 76% -ra. A szellem i foglalkozású nők közül az azonos csoporthoz tartozó fé rje t választók arán y a 62% -ról 45% -ra csökkent. Válások A válások szám ának és gyakoriságának roham os em elkedése világjelenség. H átterét, okait, következm ényeit a társadalom tudom á nyok szinte m inden ága vizsgálja, kutatja. A bban többé-kevésbé egyetértenek, hogy a válási,,boom -ban elsődleges szerepe van a társadalm i viszonyokban bekövetkezett változásnak, a női egyenjogúságnak, gazdasági függőségük m egszűnésének, vagy legalábbis e függőség bárm ikori m egszüntetése lehetőségének, a családi funkciók m egváltozásának, az egyházi k ö tö ttség ek fellazulásán ak, a tá rsa d a l mi szokások és az erkölcsi közfelfogás átalakulásának, és végül, de nem utolsó so rb an a m eg v álto zo tt viszony oknak m egfelelő jogi szabályozásnak és joggyakorlatnak. A válás társadalm i szerepe, fu n k ciója tekintetében, arra vonatkozóan, hogy pozitív vagy negatív je lenség-e, m á r erősen m egoszlanak a vélem ény ek. Azt, hogy a válás tu lajd o n k ép p en nem a házasság intézm ényéről m ondott ítéletet, hanem egy rosszul sik erü lt házasság végső követk ezm én y ein ek a levonása, igazolni látszik az elv áltak jelen tő s szá
h á z a s s á g, v á l á s, c s a l á d ö s s z e t é t e l 207 m ának újraházasodása. Tény, hogy n ap jain k b an m inden negyedik házasság válással végződik, de az is igaz, hogy három elvált férfi közül kettő, és öt elv ált nő közül háro m ú ja b b k ísé rle te t tesz a h á zasságra, m égpedig a 1973. évi adatok szerint, a férfiak 44, a nők 34% -a a v álást követő egy éven belül. A válásokkal foglalkozó elem zések az elm últ harm inc évben többször kezdődtek azzal a m egállapítással, hogy a válások aránya eddigi legm agasabb szin tjét érte el, hozzáfűzve, hogy ez az arány m agasabb m in t b árm elyik európai ország válási arányszám a. E,,csúcs évek közül is k itű n ik az 1959. év 22 000 válással, 2,2 ezrelékes válási aránnyal, am ely m ásfélszerese volt az előző évinek. Azt is lehetne m ondani, hogy ez az arán y egy évtizeddel m egelőzte a korát, m ert az 1960. évi 1,7 ezrelékről k itartó an és folyam atosan em elkedve, csak 1970-ben érte ú jra el az 1959. évi rek o rd szintet. 1971-ben, m ajd 1973-ban a válási grafikon újabb csúcsokat é rt el. 1973-ban több m in t 25 000 házasságot b o n to ttak fel, közel négy és félszer annyit, m in t pl. 1938-ban. A 2,4 ezrelékes arán y nem zetközi összeh asonlításb an is v álto za tlan u l a legm ag asabb ak k özött van. Más összefüggésben világítja m eg a válások rendkívüli m agas g y ak o riság át a fen n álló házasságokhoz és h ázasság kötésekh ez viszon y íto tt arányuk. (1. tábla) Év Válások száma (1) (2) 1000 lakosra 1000 fennálló (4) házasságra (5) i u t ó válás (3) 1000 házasságkötésre (6) 1938 5 754 0,6 2,8 77,5 1948 11 058 1,2 5,3 113,2 1950 11 263 1,2 5,0 106,0 1955 15 989 1,6 6,5 155,2 1958 14 916 1,5 5,9 163,1 1959 21 927 2,2 8,7 242,8 1960 16 590 1,7 6,5 187,3 1965 20 363 2,0 7,7 227,2 1970 22 841 2,2 8,4 236,4 1971 23 560 2,3 8,6 250,1 1972 24 190 2,3 8,8 247,6 1973 25 354 2,4 9,2 249,5 H eading: (1) Y e a r ; (2) N u m b e r o f d iv o r c e s ; (3) d iv o r c e s p e r ; (4) 1000 in h a b it a n ts; (5) 1000 e x is t in g m a r r ia g e s ; (6) 1004 n e w m a r r ia g e s. A házasulok k o rö sszetételéb en bek ö v etk ezett, az előzőekben ism e rte te tt változásokat tükrözi az elválók kora is. Az elvált férfiak közül a 25 éven aluliak arán y a az 1938. évinek öt és félszeresére, az ilyen korú nőké közel kétszeresére em elkedett. Az összes elvált nők több m in t n egy ede ebből a korcsoportból k e rü l ki.
208 D R. Т А М Á S У J Ó Z S E F Jellem ző m ég az idősebb k orúak válási gyakoriságának em elkedése. Az ö tven éves és idősebb fé rfia k ré sz a rá n y a az elv áltak között közel 30% -kal (1973-ban 13,5%) a nőké több m in t 70% -kal (1973-ban 8,7%) volt több m in t 1938-ban. 25 é v e n a lu lia k a r á n y a É v a z e lv á lt a k k ö z ö tt (%) F é r fi N ő 1938 2,2 13,9 1960 7,3 21,1 1973 12,0 26,6 A harm incas évek végén viszonylagosan a legtöbb férfi 30 34 éves korában (25%), a legtöbb nő 25 29 éves korában (27%) vált el, 1973-ban a 25 29 éves korú férfiak és a 20 24 éves korú nők válásának volt a legm agasabb a gyakorisága (egyaránt 23 23%). Az elváltak átlagos életkora kism értékben, a közöttük levő ko rkülönb ség jelen tő seb b en csökken: É v Á t la g o s é le tk o r a v á lá s k o r F é r fi N 6 A f é r f i é s a n ő k o r a k ö z ö tti k ü lö n b s é g 1938 38,0 33,7 4,3 1960 37,6 33,9 3,7 1973 36,3 32,8 3,5 1973-ban a férfiak átlagosan egy és három negyed évvel, a nők valam ivel kevesebb m in t egy évvel fiatalabb korban v áltak el m int 1938-ban. Az elváltak korát egym ással egybevetve azt találjuk, hogy 1973-ban legtöbben (11,3%) olyan h ázasp áro k közül váltak, am e lyekben a férj 25 29, a feleség 20 24 éves. Meglepő, hogy ezután az a csoport következik, am elyben m ind a férj, m ind a feleség 40 49 éves. Ügy látszik, hogy m inden száz válás közül tízben a váló felek úgy gondolják, hogy m ég ebben a korban is érdem esebb új életet kezdeni, m int beletörődni a m egváltozhatatlanba. A házasságok stab ilitásán ak közvetett m u tató ja a felb o n to tt házasságok tartam a. A h arm in cas évek végéhez k ép e st a röv id ebb ta r tam ú házasságok felbom lásának az arán y a em elkedett, a közepes és hosszú idő óta fennállóké tartó sab b n ak bizonyult, kivéve a nagyon hosszú, a 20 évnél hosszabb idő óta fennálló házasságokat. A rányuk m ár közvetlenül a felszabadulás u tán több m in t kétszeresére em elkedett, m ajd átm enetileg csökkenve ism ét m egközelítette az 1948. évi m axim um ot.
h á z a s s á g, v Á l Á s, c s a l Á d Ö s s z e t é t e l 209 A válásoknál a legnagyobb k o nfliktust a gyerm ek sorsa okozza. A gyerm ek léte a válással kapcsolatos döntést kétségtelenül befolyásolja. A válásoknak a g yerm ekek szám a szerinti vizsgálata m égis azt látszik igazolni, hogy ennek a m otívum nak m a kisebb a súlya és m indinkább csökken. Ez nem szükségszerűen negatív jelenség, ha a gyerm ek, különösen a kiskorú gyerm ek szem pontjából előnyösebb a válás, m in t a jó v áteh etetlenül m egrom lott családi légkör. H á z a ss á g ta r ta m (év) A v á lá s o k 1938 m e g o s z lá s a (%) 1973 0 3,2 3,4 1 7,2 8,1 2 5 27,7 32,1 6 9 24,5 19,1 10 19 30,7 23,4 20 X 6,7 13,9 A harm incas években a felb o n to tt házasságok többsége, 55 5 6% -a g y erm e k telen volt. 1973-ban a válással m egszűnt házasságok közel k éth arm ad áb an nem bizonyult a gyerm ek elég erős összekötő kapocsnak. T erm észetesen a gyerm ekes házasságok válási arán y án ak a növekedése ellenére, a házastársak m a is an n ál kevésbé válnak, m innél több a gyerm ek. B izonyára eleve azok a családok v állalnak több gyerm eket, am elyek m egalapozott bizalom m al ítélik m eg a házastársi kapcsolat jövőjét. A gyerm ekek szám ának növekedésével p árh u zam o san csökken a válások valószínűsége, b á r a korábbi évekhez viszonyítva az egy- és a kétgyerm ekes felbom lott családok arán y a em elkedett: * A fe lb o n t o t t h á z a s s á g b ó l s z ü le te tt é le tb e n le v ő g y e r m e k. 1973-ban 100 felbontott házasságból 71-ben érin te tt a válás a m eg szü n tetett házasságból szü letett kiskorú gyerm eket. Ezek több m in t felében a gyerm ek 6 éves vagy annál fiatalabb volt. A váláso k szak ad atlan em elkedése egyre in k áb b felk elti az é r deklődést a válások okainak kutatása, a házasság felbontásához vezető körülm ények vizsgálata irán t. A K özponti S tatisztikai H ivatal három alkalom m al 1957-ben, 1962-ben és 1971-ben végzett ilyen célú felvételt (4) (5). A válásokkal kapcsolatos jogszabályok és a jo g g y ak o rla t változásai, részben ezzel összefüggésben az alk alm a zo tt vizsgálati m ódszerek eltérései, am ely ek ism e rte té sé re itt nem
210 D R. T A M Á S Y J Ó Z S E F térh e tü n k ki, m egnehezítik az összehasonlítást. E hhez járu l még, hogy a válások okai szerteágazóak, és a házasságok felbom lására vezető körülm ények igen összetettek. A rangsorolás, an n ak m egállapítása, hogy m elyik ok volt elsősorban a felelős a házasság m eg rom lásáért, m elyik volt a m ásodlagos, harm adlagos ok, g yakran elég nehéz és viszonylagos szerepük alig súlyozható. M indezt figyelem - bevéve is a 2. tábla, am ely a válások elsődleges okait tü n teti fel jó tájék o ztatást ad a legfőbb okok előfordulási arán y airó l és az okokban, azok gyakoriságában bekövetkezett változásokról. 2. A házasságfelbontás elsődleges oka П срвичная причина расторжения брака P rim ary grounds of the dissolution of m arriage fennálló okok 21,3 19,6 10,8 9,4 12,2 :. A házasság folyam án létrejött okok 78,7 80,4 89,2 90,6 87,8!. E bből: 4. Elhidegülés 13.2 15,1 37,0 19,8 54.1 5. Szexuális meg nem értés 3,0 3,3 1,2 1,2 1,2 6. Iszákosság 11,1 16,9 15,4 29,0 1,7 7. D urva bánásm ód 4,8 5,1 5,5 10.2 0,8 8. Szerelmi kapcsolat létesítése 19,5 18.1 12,0 10,8 13,3 9. Sok időt tölt otthonán kívül 11,8 8.6 5,2 5,6 4,8 10. Egyéb 15,3 13,3 12,9 14,0 11,9 11. összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Az 1971. évi vizsgálat szerin t a válóperek 45% -ában csak egyetlen okot em lítettek. 3 2 % -á b a n kettőt, 17% -ában h árm at és 6% - ában négyet vagy annál többet is. A válóokok között előtérbe k erü lt az elhidegülés, különösen a nőknél, am ely n ek előidézésében n y ilvánvalóan nagy szerepe van a férj iszákosságának és d u rv a bánásm ódjának. A szerelm i kapcso lat létesítése a n ő k n él gyakoribb, m in t
HÁZASSÁG, V Á L ÁS, c s a l á d ö s s z e t é t e l 211 a férfiaknál. Az egyéb kategória m agas arán y a tan ú sítja, hogy a főbb okok m ellett m ég elég sokféle indítéka van annak, hogy a h á zasság a válóperes bíró előtt ér véget. A népesedésstatisztika csak a rra a kérdésre tu d választ adni, hogy egy adott időpontban m ennyi az elvált családi állapotúak száma, vagy arra, hogy egy adott évben hány házasságot bontottak fel jogerős bírói ítélettel. A házasság felbom lások valóságos m é re teiről csak akkor lehetne képet kapni, ha valam ilyen felm érés azokat is szám bavenné, akik a házastársi életközösséget m egszakították, de jogi aktussal nem fejezték be. Ebbe a csoportba tarto zn ak a kü lö n élők, szélsőséges esetként azok is, akiket a lakáshelyzet eg y ü ttlakásra kényszerít, továbbá azok, akik m ással tarta n a k fen n nem legalizált élettársi kapcsolatot. Szociológiai felm érések csak kellő óvatossággal általánosítható eredm ényei szerint a főváros két k erü letéb en (II. és IV.) a különélők szám a közel ugyanannyi, illetve m ég m agasabb is, m int a tö r vényesen elv áltak é (6). M ásoldalú m egközelítésre adnak lehetőséget az 1970. évi népszám lálásnak a h á z ta rtá si állást4 a családi állap o ttal egybevető ad a tai. É lettárs h áztartási állásúnak 62 300 szem ély vallotta m agát. Ez az összes házaspároknak 2,5% -a. Szám uk bizonyosan ennél m a gasabb, m ert az élettársi kapcsolatot nem m inden esetben vallották be. Az élettársak közül 14 400-an voltak házas családi állapotúak. H a az élettársi közösségek h áz ta rtásfő i közül is legalább en n y ire b e csüljük a házas családi állapotúak szám át, továbbá a 81 000 házas családi állapotú egyedülálló m integy felét ténylegesen különélőnek te k in tjü k 5 alsó h atárk én t 70 000 főre tehető azoknak a házas családi állapotúaknak a száma, akik törvényesen nem v áltak el, de a házassági életközösségüket m egszakították. A ténylegesen elvált családi állapotúak szám ához viszonyított arán y u k 30% körül lehet. A h á z ta rtá so k és a családok összetétele A családok és h á z ta rtá so k szám a, nagysága, ö sszetétele és a közöttük levő különbség attól függ, hogy mi a család és a háztartás fogalm i m eghatározása. A m eghatározás is többféle, így például biológiai, dem ográfiai, szociológiai, gazdasági szem pontból történ h et. I tt m ost csak a m agyar népszám lálások gyakorlati igényeinek figyelem bevételével k ialak íto tt család- és h áztartás koncepció alapján vázoljuk fel a m agyar népesség család-, ill. h áztartás összetételét és az ab b an b ek ö v e tk e zett változásokat. A család dem ográfiai fogalm a is v á lto zo tt és az 1970. évi n ép szám lálás óta a család a legszűkebben értelm ezett koncepciónak felel meg. Családnak tek in tjü k az ún. családm agot, am ely állhat: 1. gyerm ek nélkül élő házaspárok- 4 A h á z t a r t á s i á l l á s t a h á z t a r t á s b a n é lő s z e m é ly e k n e k a h á z t a r t á s f ő h ö z fű z ő d ő r o k o n s á g i (p l. h á z a s t á r s, g y e r m e k, s z ü lő, s tb.) v a g y e g y é b (g a z d a s á g i) k a p c s o l a t a h a t á r o z z a m e g. 5 A z 1973. é v i m i k r o c e n z u s a d a t a i s z e r i n t a z e g y e d ü lá ll ó k k ö z ü l m i n te g y 36 000 a z é r t m i n ő s ü l t e g y e d ü lá ll ó n a k, m e r t h á z a s t á r s a ú n. h u z a m o s a n tá v o lle v ő ( á l t a l á b a n m u n k a v é g z é s m i a t t é l tá v o l a c s a l á d j á t ó l ).
212 D R. Т А М Á S У.JÓ Z S E F ból, 2. nem házas (nőtlen, hajado n) g y erm ek k el e g y ü tt élő házasp á rokból és 3. nem házas gyerm ekkel eg y ü tt élő házastárs nélküli (özvegy, elvált, különélő) szülőből. (A gyerm ek leh et bárm ilyen korú.) A háztartás viszont az együttlakó, a létfen n tartási költségeket közösen viselő (közösen gazdálkodó, közös h á z ta rtá s t vezető) szem é lyek b árm ily en összetétele, fü g g e tle n ü l a rokonsági k apcsolatoktól is. A h áztartás állh at egy vagy több családból (családmagból). Egy család esetében, ha a családm agon kívül m ás szem ély nem tartozik a háztartáshoz, a család és a h áztartás azonos. Az egy- és többcsaládos háztartások alkotják a család -h áztartáso k at. A háztartások sajátságos és a népesség öregedése k ö v etk eztéb en különös fig y elm et é r dem lő csop ortja a teljesen egyedül lakó egyedülálló szem élyek háztartása, az ún. egyszem élyes h ázta rtás 6. H áztartások 1973. ja n u á r 1-én az ország népessége az in tézeti h á z ta rtá sokban élőket figyelm en kívül hagyva 3 m illió 352 ezer h áztartásb an é l t. Ebből az egyszem élyes h áz ta rtáso k szám a k ereken félmillió volt. Az összes háztartások 83% -a család -h áztartás. A h áz ta rtáso k dem ográfiai összetételérő l csak az 1960. évi n ép szám lálás óta v an n ak adataink. 1973-ban a háztartások szám a 9% - k.al, ezen belül a család-háztartásoké 7% -kal, az egyedülállóké 12% - kal volt több m in t 1960-ban. E lgondolkodtató változás, hogy a családháztartások között m egnőtt a több családból álló háztartások szám a és arán y a és feltehetően, közvetett adatok alapján becsülve em elkedett a rokonnal élő családoké is. Felvetődik, hogy a rokonnal, rokon családdal való együttélés gyakoriságának az em elkedése annak ellenére, hogy a lakáshelyzet általában jelentősen jav u lt a kényszerű együttlakások (pl. fiatal házasok és a szülők) növekedését jelen ti-e, v ag y esetleg tu datos, szán dékolt fo ly am at következm énye. A népesedéspolitikai, lakáspolitikai intézkedéseknél m indkét lehetőséggel szám olni kell és az utóbbi áram lást nagyobb lakások b iztosításával leh etn e tám ogatni. A család-háztartások közel négyötöde olyan háztartás, am ely kizárólag a családm agból áll. E zekben az esetek b en a h á z ta rtá s azonos a családdal. Az egycsaládos h á z ta rtá so k 1 5% -áb an él a családdal rokon is. 100 c sa lá d-h áz ta rtás közül h étb en közösködik k ét család. A két családból álló háztartáso k szám a 24% -kal nőtt, túlnyom ó többségükben 100 közül 98-ban szülők élnek egy fedél alatt házastársat hozott gyerm ekükkel. H árom családból álló vagy annál nagyobb h áztartás m indössze 8340 van az országban, de szám uk több m int kétszerese az 1960. évinek. Ezekről az adatokról a 3. tábla ad áttek in tést: 6 A c s a l á d o k é s a h á z t a r t á s o k f o g a l m á n a k e lv i é s m ó d s z e r t a n i k é r d é s e i v e l r é s z l e t e s e n f o g la lk o z i k a (7) a l a t t i t a n u l m á n y. 7 I t t é s a to v á b b i a k b a n a z 1973. é v i a d a t o k a z 1973. j a n u á r 1-i á l l a p o t n a k m e g f e le lő e n v é g r e h a j t o t t, a n é p e s s é g 2 % -á ra k i t e r j e d ő m i k r o c e n z u s a d a t a i, a z 1949., 1960. é s a z 1970. é v i e k n é p s z á m lá l á s i e r e d m é n y e k.
HÁZASSÁG, v á l á s, c s a l Á d ö s s z e t é t e l 213 H á z ta r tá s ö s s z e t é t e l (1) 1973. é v i s z á m a ezerb en (5) A c s a lá d - h á z t a r tá s o k (4) s z á z a lé k o s m e g o s z lá s a (2) (3) a z I960, é v i % -á b a n I960 1972 (6) 1. Egy családból álló háztartás 2560,4 105,6 93,7 92,5 2. K ét családból álló háztartás 199,0 124,1 6,2 7,2 3. Három és több családból álló háztartás 8,3 212,8 0,1 0,3 4. Család-háztartások összesen 2767,7 106,9 100,0 100,0 1 сризонтальна я графа: (1 ) Состав домашнего хозяйства; (2 ) 4 i 1сло 1973 г.: (3) П роцентное распределение; (4) Семенных домашних хозяйств; (5 ) В ты с.; (6 ) В процентах от 1960 г. Tovább fo ly tató d o tt a háztartások, és ezen belül a családok nagyságának a csökkenése. Ezt fejezi ki a háztartások és a családok átlagos nagyságának állandó zsugorodása. A folyam at elem zésére m ég visszatérünk, itt csak az összehasonlítás k ed v éért állítju k egym ás m ellé a m u tató k at: ÉV h áztartásra Száz c salá d -h á z ta rtá sra jutó személy család ra 1949 339 1960 ' 310 347 312 1970 295 341 301 1973 299 338 298 A rra, hogy a háztartáso k átlagos nagysága alatta m arad a családokénak az a m agyarázat, hogy a háztartáso k szám a félm illiós nagyságrenddel az egyedülállókét is tartalm azza. M egem lítjük m ég, hogy a tö bb családos h áz ta rtáso k átlagos n agysága száz házta rtá sra szám ítva 550 személy, ö ttel több m in t 1960-ban. Az átlagok csökkenése a h áztartáso k nagysága szerinti összetételben bekövetkezett változást fejezi ki. A kisebb 2-4 tagú
214 D R. T A M Á S Y J Ó Z S E F háztartáso k arán y a kism értékben em elkedett, a nagyobbaké jelen tősebben csökkent. Száz h áztartás közül csupán kettőben él hatnál több szem ély egy ütt. H áztartás tag ja in a k szám a H áztartások 1960 m egoszlása (% 1973 1 14,5 14.9 2 26.2 26,8 3 23,7 24.7 4 18,6 20.0 5 9,8 8,4 6 4,2 3,3 7 X 3,0 1,9 Családok Jól ism ert tény, hogy a társadalm i-gazdasági tényezők h atására M agyarországon is m á r év tizedekk el ezelőtt m egkezd ődött a családok nagyságának egyre gyorsabb ütem ű zsugorodása. T alán nem tév ed ü n k nagyot és erre közvetett adatok is u taln ak ha az átlagos családnagyság csökkenésének folyam atában a kétgyerm ekes családot reprezentáló 4 szem ély átlépésének id ejét az első világháb o rú t megelőző évtizedre tesszük. Az 1930. évi népszám lálás adatai alapján végzett becslések (8) szerin t az átlagos családnagyság akkor m á r a 3,8 fő t sem é rte el, 1949-ben 3,4 volt, m ajd a legutó bbi évek ben, 1970 és 1973 között 3 alá süllyedt. A m agyar társadalom ban az egy gyerm ekes családm odell le tt a tipikus. A családok összetételének fő vonásaiban jellegzetes változás nem tö rtén t. Tíz közül 9 család házaspárból áll és csak m inden tizedik családban él egyedülálló szülő gyerm ekkel. A házaspárok között azonban 1949 óta 60% -kal n ő tt a gyerm eknélküliek száma. A családok több m in t egyharm ada gyerm ek nélkül él. A családoknak a g y erm ek ek szám a szerin ti alak u lá sára még v isszatérü n k, itt csak a családtípust m eghatározó ism érvként vesszük figyelem be. A családöszszetétel változásának fontosabb arán y ait a 4. táb la tü n te ti fel. A családok szám a és aránya, am elyekből az egyik házasfél h ián y zik csökkent, an n a k ellenére, hogy a válások szám a többszörösére em elkedett. Ebben a többi kom ponens súlyának a változása já tsz o tt szerepet. Az egy szülőből és g y erm ek b ő l álló családok n a gyon heterogén rétegekből állnak. Csak az apa nélkül m aradt családokat vizsgálva (100 családból am elyekben csak egy szülő van 88 esetben az anya a családfő) m egállapítható, hogy az ilyen családok 45% -ában a házastárs halála, 27% -ában a válás szü n tette m eg a h á zasságot, m integy ötödében különélés vagy tartó s távoli m unkavégzés8 m iatt hiányzik az apa, végül több m in t 8% -ában az anya h a jadon. A családok nagysága elsősorban a családban élő g y e r m e k e k szá- 8 A z 1973. é v i a d a to k s z e r i n t a z,.a n y a g y e r m e k k e l t í p u s ú c s a l á d o k 2,5% b a n v o lt az a p a il y e n o k m i a t t ú n. h u z a m o s a n tá v o lle v ő.
H Á Z A S S Á G, v Á l Á s, c s a l Á d Ö s s z e t e t e l 215 m átó l függ. K étség telen ezért, hogy az átlagos családnagyság csökkenésében legnagyobb szerepe a term ékenység közism ert alakulásának van, az okok azonban m égis összetettebbek. A családban élő gyerm ekek szám át nem csak a term ékenység befolyásolja, hanem a házasságtartam, illetve a családi életciklus m eghosszabbodása és a gyerm ekek gyorsabb kiválása a családból. A korábbi házasságkötés, a korábbi önállósulás, keresővé válás am elyet ugyan az o k tatásban tö ltö tt idő m egnövekedése részben ellensúlyozott jelentősen előre hozták a családból való kiválás9 időpontját. 4. A családok összetétele C s a lá d tlp u s (1) 1949 A c s a l á d o k s z á z a lé k o s m e g o s z lá s a (2) 1960 1973 A c s a l á d o k s z á m a 1973-b an a z 1949. é v i % - á b a n (3) 1. H ázaspár 2. gyerm ek nélkül 26,8 30,8 34,1 159,1 3. gyerm ekkel 60,3 55,8 56,3 116,8 4. Együtt 87,1 86,6 90,4 129,8 5. Egy szülő gyerm ekkel 6. anya gyerm ekkel 11,2 12,2 8,4 93,7 7. apa gyerm ekkel 1,7 1,2 1,2 90,5 4. Együtt 12,9 13.4 9,6 93,3 l'c ризонтальная графа: (1 ) Т и п семьи; (2 ) П роцентное распределение семей; (3 ) Число семей в 1973 г. в п роцентах о т 1949 г. Вертикальная графа: 1. С упруж еская п ар а; 2. С ребенком ; 3. Б е з ребенка; 4. Вм есте; 5. Родитель с ребенком ; 6. М ать с ребенком ; 7. О тец с ребенком ; 8. Всего семей. H eading: (1) F a m i ly t y p e ; (2) P e r c e n t a g e d i s t r i b u t i o n o f t h e f a m i l i e s ; (3) N u m b e r o f f a m ilie s i n 1973 a s t h e p e r c e n t a g e o f 1949 d a t a. L ateral te x t: 1. C o u p le ; 2. w i t h o u t c h i l d ; 3. w ith c h i l d ; 4. T o g e t h e r ; 5. O n e D aren t. w ith c h i l d ; 6. m o t h e r w ith c h i l d ; 7. f a t h e r w i t h c h i l d ; 8. F a m i lie s t o t a l. S zám ottevően növelte a gyerm eknélkül élő családok szám át és arán y át pusztán az a tén y is, hogy m eghosszabbodott az életkor és m egnőtt az élettartam. Több idősebb házaspár m arad gyerm ek nélkül, m ert a gyerm ekek m ár k iv áltak a családból. M egn ő tt az idősebb korban kötött házasságok arán y a is, am elyekből m ár nem szü letett gyerm ek. M indebből következik, hogy a családtípusok házaspár gyerm ek n élk ü l csoportja m inőségileg potenciálisan különböző rétegekből tevődik össze: 1. a re p ro d u k tív koru k b an levő házaspárokból, ahol m ég várh ató gyerm ek és 2. azokból az idősebb házaspárokból, am elyeknél, ha volt is gyerm ekük, m ár k iv ált a családból. T ulajdonképpen ehhez a csoporthoz sorolhatók a rep ro d u k tív kor késői szakaszában levő gyerm ek nélküli családok is. Az 1960. évi népszám lálás adataiból végzett vizsgálat (9) alap ján m egállapít 9 C s a l á d - d e m o g r á f i a i s z e m p o n tb ó l a z is k i v á l á s n a k m in ő s ü l, h a a f i a t a l h á z a s p á r
216 D R. T A M Á S Y JÓ Z S E F hatju k, hogy a gyerm ek nélkül élő házaspárok több m in t k éth arm ada tarto z h at az utóbbi csoporthoz. E nnyi család van, am elyekben a családfő 50 éves vagy annál idősebb. Ide szám ítható m ég több m in t 11% -os arán y áv al az a csoport is, am elyben a családfő 40 49 éves. A vázolt tendenciák h atásán ak eredm ényét foglalja össze a családoknak a gyerm ekek szám a szerinti öszetételét bem utató 5. tábla. G y e r m e k s z á m (1) 1949 A c s a lá d o k s z á z a lé k o s (2) 1960 m e g o s z lá s a 1973 A c s a lá d o k 1973. é v i s z á m a az 1949. é v i % -áb an (3) 0 26.8 30,8 34,1 159,1 1 31,7 34.7 35.8 141,5 2 21.8 21.6 22,8 130,4 3 10,2 7,8 4.9 60,5 4 4,8 2,9 1,4 35,1 5 X 4,7 2,2 1,0 27,2 1. összesen 100,0 100,0 100,0 125,1 Горизонтальная графа: (1 ) Число семей в 1973 г. в процентах от 1949 г. детей; (2) Процентное распределение семей; (3 ) Число Вертикальная 1' рафа: 1. Всего. H eading: (1) N u m b e r o f c h ild r e n ; (2) P e r c e n t a g e d is tr ib u tio n (3) N u m b e r o f f a m ilie s in 1973 a s t h e p e r c e n ta g e o f 1949 d a ta. Lateral text: 1. T o ta l. o f t h e f a m ilie s ; A m ellett, hogy m inden harm ad ik család gyerm ek nélkül él, az elm últ negyedszázad alatt a 3 és többgyerm ekes családok szám a kevesebb m in t a felére csökkent, ezen b elü l az igazi nagy családnak m ég nem is nevezhető 4 gyerm ekes családok szám a h arm ad ára esett és az ennél nagyobb családokból alig 30 000 van az egész országban lassan m á r csak hírm ondó m arad. A családokban élő gyerm ekek átlagos szám a m ár 1949-ben is csak 1,52 volt és 1973-ban m ég éppen felülm últa az egyet (1,08). C sak a g y erm ek es családo kat figyelem bevév e, 1949-ben az egy család ra ju tó gyerm ekek szám a ha egy árn y alattal is több volt a kettőnél (2,08), m ost csak 1,63. Itt kell m egjegyeznünk, hogy m ég a népesedési-népszám lálási adatok felhasználásában járta s szem élyek is g yakran figyelm en kívül hagyják, hogy a gyerm ek nélkül élő családok, nem azonosak a gyerm ektelen családokkal, az olyan családokkal, am elyekben egyáltalán nem szü letett gyerm ek. A családok gyerm ekszám át am int m ár em lítettü k elsődlegesen a term ékenység határozza ugyan meg, de a családok gyerm ekszám a és a term ékenységgel k ap csolatos átlagos g y erm ekszám k özött lén yeg es különbség v an. A te r m ékenység különböző m érő szám ai közül a leg egyszerűbb azt m u tatja, hogy egy ad o tt időp ontig a nő k n ek (vagy a nők családi állap o t
H Ä Z A S S Á G, V Á L Á S, C S A L Á DÖSSZETÉTEL 217 és kor szerint d ifferenciált valam ilyen csoportjának) átlagosan hány gyerm eke szü letett és ebből hán y van életben. Közömbös, hogy a gy erm ek a családdal e g y ü tt él-e vagy sem. Ezzel szem ben a családdem ográfia csak a családdal ténylegesen együttélő, nőtlen, hajadon gyerm eket veszi szám ba. Hozzá kell m ég tenni, hogy a gyerm ek családi állást viszont annyiban tágabban értelm ezi, hogy gyerm eknek m inősíti az örökbefogadott, vagy n ev e lt g y erm e k et is (term é szetesen csak ha a családdal eg y ü tt is él). A zt is m eg kell em líteni, hogy m íg a közfelfogás a gyerm ekek közé általában a kiskorúakat sorolja, a családdem ográfiában g yerm eknek m inősül bárm ilyen k o rú szem ély, ha szüleivel (vagy egyik szülőjével) e g y ü tt él. A különbségek érzékeltetésére b em u tatju k a szóban levő átlagos gyerm ekszám okat: Ev 100 házas, özvegy és elv ált n ő re ju tó... чя1йнгя illtń összesen sz ü letett életben levő luu csala a ra Hu t gyermekek száma 1949 278 198 152 1960 250 195 126 1973 211 108 A családok gyerm ekszám szerinti összetételének elem zésénél célszerű különbséget ten n i a gyerm ek családi állású szem élyek eléggé heterogén kategóriája és a koruknál, eltarto ttság u k n ál fogva ténylegesen gyerm eknek tek in th ető családtagok között. A h atár m egvonása itt eléggé önkényes. A m agyar népszám lálások és m ikrocenzusok gyakorlata ebben a vonatkozásban a 15 évesnél fiatalabb g yerm ekek szám ának vizsgálatára ad lehetőséget. Az erre vonatkozó ad ato k közvetve alk alm asak a rra is, hogy a term é k en y ség csökkenésének a családok gyerm ekszám ában m utatkozó h atását jobban érzék eltessék. Az 1960. évi népszám lálás és az 1973. évi m ikrocenzus között e lte lt 13 esztendő a la tt 586 ezerrel (24% -kal) kevesebb g y erm ek született, m in t az ezt m egelőző azonos tartam ú időszak alatt (1947 1959). E nnek következtében, ezzel összefüggésben 1973. jan u ár 1-én a családi közösségben élő 15 évesnél fiatalabb gyerm ekek szám a 467 ezerrel (19% -kal) volt alacsonyabb m int 1960. ja n u á r 1-én. 1973- ban m ég m inden m ásodik családban sem volt ilyen korú gyerm ek, a gyerm ekes családok közül pedig m inden harm adikból hiányzott. H árom vagy annál több 0 14 éves gyerm ek fele annyi családban sem v o lt m in t 1960-ban. A családo knak a 15 évesnél fiata la b b g y e r m ekek szám a szerin ti m egoszlását a 6. táb la részletezi. A 15 évesnél fiatalabb gyerm ekek családonkénti átlagos szám a m ár 1960-ban is egy ala tt volt és u tán a folyam atosan tovább csökk e n t; száz család ra szám ítva az 1960. évi 90-ről 1973-ban 67-re. A népesedéspolitikai intézkedések h atásán ak biztató jelei re m élni engedik, hogy a családzsugorodás tú lju to tt azon a m élyponton, am elyet m ost az utolsónak ism ertetett adatok tükröznek a legkifejezőbben.
218 D R. T A M Á S Y J Ó Z S E F Az utóbbi években nem csak a szakirodalom ban, hanem m ég a napi sajtóban is gyakori tém a a család m ai szerepe és jelentősége. Szociológusok, jogászok, közgazdászok v itatják, hogy korunkban nem tek in th ető -e a házasság intézm énye elavultnak, nem ju to tt-e válságba a család, vagy ha nem is ta rtu n k m ég itt, nem kell-e ezzel a nem is tú lságosan távoli jövőb en szám olni. 15 évesnél fiatalab b g y erm ek ek szám a (i) A család o k százalékos (2) 1960 m egoszlása 1973 A család o k 1973. évi szám a az 1960. évi % -ában (3) 0 48,4 56,7 126,9 1 26,7 25,0 101,1 2 16,4 14,5 95,7 3 5,4 2,6 51,5 4 X з д 1,2 42,6 Összesen 100,0 100,0 108,2 1 оризонтальная графе i: (1 ) Ч исло детей ниже (3 ) Число семей в 1973 г. в п роцентах от 1960 г. 15 лет- (2 ) П роцентное распределение семей; A házasság és a család v álság á ra utaló, családdem ográfiai ad a tokkal dokum entálható külső jelek közül a két legjellem zőbb éppen a g y erm ek ek szám án ak roham os csökkenése a családokban és a v á lások által, de azon kívül is, felbom ló családok m agas és állandóan em elkedő száma. É ppen a dem ográfusok által szolgáltatott adatokkal érvelve n álunk is sokat vitatkoznak a család válságának problém á járól. A m agyar dem ográfusok a kedvezőtlen jelek ellenére sem osztják a család jelentőségének h an y atlását hangoztató aggodalm a kat [többek között (10), (11)]. K étségtelen, hogy a családról alkotott hagyom ányos képhez viszonyítva lényegesen m egváltozott a családok szerkezete, szerepe, funkciórendszere, de a család m a is változatlanul a társadalom alapsejtje, a népesség reprodukciójának kerete, az u tó dok szem élyiség-form álásának m űhelye. E szem lélet érvényesül n é pesedéspolitikánk koncepciójában is, am elyben a családok m egerősítésének, a családi élet egészséges fejlődésének elősegítése központi h ely et foglal el. I. A z adatok, forrásai IRODALOM A c s a l á d o k é s h á z t a r t á s o k a d a t a i I I I. 1960. é v i n é p s z á m l á l á s 7. é s 12. k ö t e t. K ö z p o n ti S ta t i s z t i k a i H iv a t a l, B u d a p e s t, 1963. é s 1964. H á z t a r t á s é s c s a l á d a d a t o k I. 1970. é v i n é p s z á m lá l á s 25. k ö t e t. K ö z p o n ti S t a t i s z t i k a i H i v a t a l, B u d a p e s t, 1973. A z 1973. é v i m i k r o c e n z u s a d a ta i. K ö z p o n ti S ta t i s z t i k a i H iv a t a l, B u d a p e s t, 1974. D e m o g r á f i a i É v k ö n y v, 1973. K ö z p o n ti S t a t i s z t i k a i H iv a t a l, B u d a p e s t, 1975 H á z a s s á g h á z a s s á g k ö t é s e k. K ö z p o n ti S ta t i s z t i k a i H iv a ta l, B u d a p e s t, 1975. ( k é z i r a t '. A v á l á s, a v á l á s o k o k a i. K ö z p o n ti S ta t i s z t i k a i H iv a t a l, B u d a p e s t, 1975.
h Á z a s s Á g, v Á l Á s, c s a l Á d ö s s z e t É t e l 219 П. S z e m e lv é n y e k a t é m á v a l f o g la lk o z ó m a g y a r s z a k i r o d a lo m b ó l. B e v e z e té s a d e m o g r á f iá b a. S z e r k. Dr. S z a b a d y E. B u d a p e s t, 1964. K ö z g a z d a s á g i é s J o g i K ia d ó D r. К Linger A n d r á s Dr. S z a b a d y E g o n : A h á z a s s á g k ö t é s e k a l a k u l á s a M a g y a r o r s z á g o n. S ta t i s z t i k a i S z e m le. 1956. 3. s z. 218 238. Pallós E m il Dr. V u k o v ic h G y ö r g y : A m a g y a r h á z a s s á g i m o z g a lo m n é h á n y je lle g z e te s s é g e : h á z a s s á g i t á b l á k. D e m o g r a f i a. I960. 2. sz. 159 191. D r. T a m á sy J ó zse f : M a g y a r o r s z a g n é p e s s é g é n e k c s a l á d ö s s z e té t e le. D e m o g r á f i a. 1961. 2. sz. 135 170. D r. V in k o v ic h G y ö r g y : A m a g y a r o r s z á g i h á z a s s á g i m o z g a lo m n é h á n y je lle g z e te s s é g e. D e m o g rá fia. 1961. 4. sz. 459 ab'7. Dr. V u k o v ic h G yö rg y: A h á r o m a l a p v e tő t á r s a d a l m i r é t e g h á z a s s á g i m o b i lit á s a. D e m o g rá fia. 1962. 3. SZ. 288 314. D r. T a m á s y Jó zsef: A c s a l á d o k t á r s a d a l m i f o g la lk o z á s i ö s s z e té te le. D e m o g r á f i a. 1962. 4. sz. 588 593. D r. T a m á s y Jó zsef: A m a g y a r c s a l á d o k n a g y s á g a é s ö s s z e té te le. D e m o g r á f i a. 1964. 3 4. sz. 409 418. D r. S za b a d y E gon: A m a g y a r c s a l á d o k d e m o g r á f i a i s a j á t o s s á g a i. S ta t i s z t i k a i S z e m le. 1966. 11. sz. 1059 1074. I I I. H iv a t k o z á s o k (1) D r. S za b a d y E gon: A m a g y a r tá r s a d a l o m v á l to z á s a i a z e l m ú lt 25 é v b e n. S t a t i s z t i k a i S z e m le. 1970. 4. s z. 371 391. (2) D r. K iin g er A n d rá s: M a g y a r o r s z á g n é p e s s é g s t r u k t ú r á j á n a k v á l to z á s a. D e m o g r á f i a. 1975. 2 3. sz. (3) D r. T a m á s y József. A l o k á lis e n d o g á m ia a l a k u l á s a M a g y a r o r s z á g o n. D e m o g r á f i a. 1969. 1 2. s z. 79 86. (4) A v á l á s o k o k a i. K ö z p o n ti S t a t i s z t i k a i H iv a t a l N é p e s s é g tu d o m á n y i K u t a t ó I n té z e té n e k K ö z le m é n y e i, B u d a p e s t, 1965. (5) A v á l á s, a v á l á s o k o k a i. K ö z p o n ti S t a t i s z t i k a i H iv a t a l B u d a p e s t, 1975. (6) L őcsei Pál: F e lb o m lo tt h á z a s s á g ú b u d a p e s t i e k. M e g je le n t a C s a lá d é s h á z a s s á g a m a i m a g y a r t á r s a d a l o m b a n. K ö z g a z d a s á g i é s J o g i K ö n y v k ia d ó, B u d a p e s t, 1971. 271 310. (7) D r. T a m á s y Jó zsef: A c s a l á d é s a h á z t a r t á s f o g a l m a, ö s s z e f ü g g é s e i é s a z 1960. é v i n é p s z á m l á l á s c s a l á d - é s h á z t a r t á s - f e l v é t e l é n e k a l a p e lv e i. D e m o g r á f i a. 1960. 2. sz. 192 216. (8) D r. T hirring L ajos: A d a to k é s b e c s l é s e k,a h á z t a r t á s o k é s c s a l á d o k 1930. é v i s z á m á r ó l. S ta t i s z t i k a i S z e m le. 1937. 2. sz. 67 70. (9) D r. T a m á s y J ó zse f : A m a g y a r c s a l á d o k k o r ö s s z e té t e le. D e m o g r á f i a. 1968. 1. s z. 139 152. (10) D r. S za b a d y E gon: A m a g y a r c s a l á d o k d e m o g r á f ia i s a já to s s á g a i. S ta t i s z t i k a i S z e m le 1966. 11. s z. 1059 1074. (11) N é p e s e d é s i h e l y z e t ü n k n é h á n y ta n u l s á g a.d e m o g r á f ia. 1968. 3 4. sz. 476 505. БРАКИ, РАЗВОДЫ, Ф ОРМ ИРОВАНИЕ СЕМЬИ. СОСТАВ СЕМЕЙ И ДОМ АШ НИХ Х О ЗЯЙСТВ (Резюме) И з факторов образования и прекращения семей первая часть статьи излагает динамику бракосочетаний и разводов, затем упоминая связь между семьями и домашними хозяйствами, занимается составом домашних хозяйств и семей. Бракосочетания разводы. В Венгрии общий коэффициент брачности, которой достиг максимума в 11.7%о в 1949 г., снизился до 8,1%о в 1962 г., затем, после медленного повышения стабилизировался на уровне около 9,5%о в последние годы. В динамике бракосочетаний наблюдаются три характерных изменения: 1) Гораздо больше лиц заключает брак в более молодом возрасте, чем раньше; средний возраст вступления в брак снижается беспрерывно; в 1973 г. у мужчин он составил 26,7 года, у женщин 23,3 года, что на 3 года или на 1 1/4 года ниже, чем в 1941 г. Разница в возрасте между мужчинами и женщинами уменьшилась с 5 лет до 3,5. 2) Среди вступающих в брак повысилась доля лиц, вступающих в новый брак; из 100 бракосочетаний в 14 15 случаях не менее одна сторона, в 10 11 случаях обе стороны жили уже в браке (в 1941 г. 13 или 5). 3) Увеличилось брачное перемещение; доля гетерогенных браков, которая составила 2 8 % в 1948 г., повысилась до 37% в 1970 г. В 1973 г. были расторжены 25 тыс. браков; это количество почти в четыре с половиной раза выше, чем например в 1938 г. Коэффициент в 2,4%п все еще считается очень высоким и в международном сопоставлении. В настоящее время каждый четвертый брак закончится разводом, но из трех разведенных мужчин
220 D R. T A M Á S Y J Ó Z S E F двое и из пяти разведенных женщин трое вступают в новый брак, а имено по данным 1973 г. 44 % мужчин и 34 % женщин вступают в новый брак уже в пределах одного года после развода. Среди разведенных мужчин доля лиц в возрасте ниже 23 лет увеличилась з пять с половиной, а доля женщин в таком-же возрасте почти в два раза, по сравнению с 1938 г. Больше одной четверти (26,6% ) общего числа разведенных женщин относится к этой возрастной группе. По сравнению с концом 1930-ых годов, больше лиц разводится после более короткого брака (продолжительностью 0 5 лет) (в 1973 г. 44% разведенных). Интересно, что доля расторжения браков продолжительностью выше 20 лет в два раза выше, чем в 1938 г. Разводится гораздо больше супружеских пар с детьми. В 1973 г. из 100 расторженных браков в 71 были мало летние дети, родившиеся из прекращенного брака. В больше половины этих случаев ребенок был в возрасте 6 лет или моложе. При высоком количестве разводов имеется также много лиц, которые прекратили брачное сожительство, но не закончили его юридическим актом. 11о оценкам имеется в среднем одно живущее раздельно лицо на трех законно разведенных. Домашние хозяйства семьи. Размер домашних хозяйств и семей дальше сократился. Без учета пол миллиона состоящих из одного лица домашних хозяйства одиноких в 1973 г. средняя величина так называемых семейных домашних хозяйств составила 3.4 лица. У 15% односемейных домашних хозяйств также и родственник живет с семьей. Среди семейных домашних хозяйств увеличились число и доля домашних хозяйств, состоящих из нескольких семей. В 1973 г. число двухсемейных домашних хозяйств было приблизительно на одну четверть выше, чем в 1960 г. И з ста семейных домашних хозяйств в семи живут две семьи вместе. Имеется только несколько тысяч домашних хозяйств, состоящих из трех или больше семей. В последние годы средняя величина семьи снизилась ниже 3. В этом играет самую большую роль общеизвестная динамика плодовитости. Однако, также и продление цикла семейной жизни, более ранний уход детей из семьи оказывают влияние на число детей, живущих в семье. Все больше и больше пожилых супружеских пар остается без ребенка, потому что дети оставили уже семью. По данным 1960 г., больше двух третей супружеских пар без детей относится к последней группе. В 1973 г. число семей, живущих без детей, было на 60 о выше, чем в I949 г. Каждая третья семья живет еще или уже без ребенка. З а прошедшие 25 лет число семей, имеющих 3 и больше детей, снизилось ниже половины. Пять или больше детей бывают только в одной семье из ста (в 1949 г. еще в пяти семьях из ста). Динамика числа более молодых детей лучше показывает влияние снижения плодовитости на число детей семей. В 1973 г. у 57% семей не было ребенка ниже 15 лет. Числосемей, в которых жили 3 ребенка или больше, было ниже половины, по сравнению с 1960 г., их доля снизилась с 8,5 о до 3.8 п. Среднее число детей в возрасте 0 14 лет на семью было ниже 1 уже в 1960 г. и после этого дальше уменьшилось: с 90 в 1960 г. до 67 на сто семей. С учетом поощрительных признаков влияния мероприятий демографической политики мы надеемся, что уменьшение семей уже поднимается с минимума, выраженного изложенными данными.
H Á Z A SSÁ G, V Á L Á S, C S A L Á D ÖSSZETÉTEL 221 MARRIAGE DIVORCE, FAMILY FORMATION. STRUCTURE OF FAMILIES AND HOUSEHOLDS Summary The first part of the paper studies m arriages and divorces as factors of establishing and term inating families, afterw ards m entioning the relation and interdependence betw een fam ilies and households deals w ith the stru c tu re of households and families. Marriages divorces. Crude nuptiality rate in H ungary fell from 11,7 per thousand of 1949 as m axim um to 8.1 per thousand in 1962, and after a m o derate rise it got stabilized in the recent years around 9,5 per thousand. In the developm ent of nuptiality three characteristic changes can be observed: 1. Much more people m arry in younger age than earlier; the average age at m arriage gradually decreases: in 1973 it was 26,7 years for males and 23,3 for females, three years resp. one and a quarter less than in 1941. The difference between the ages of males and females decreased from five years to three and a half year. 2. The share of the re-m arrying grew : out of 100 m arriages in 25 cases at least one of the spouses, in 10 11 cases both of them had been m arried already earlier (in 1941 13 and 5 resp.) 3. M arriage m obility increased; the share of heterogeneous m arriages grew from 28 per cent in 1948 to 37 per cent in 1970. In 1973 25 000 m arriages w ere dissolved, nearly four and a half times more than e.g. in 1938. The rate of 2,4 per thousand is constantly among the highest ones also in international comparision. At present each fourth m arriage ends w ith divorce, but two of three divorced men and three of five divorced women make an attem pt at a new m arriage, and according to 1973 data 44 per cent of males and 34 per cent of females even w ithin a year after divorce. The share among divorced men of those aged under 25 years grew to the five and a half times th a t in 1938, that of women of the same age nearly to its double. More than one quarter of divorced women (26,6 per cent) belong to this age-group. Compared to the late 1930s more people divorce after a short span (0 5 years) of m arriage (in 1973 44 per cent of the divorced). It is consnicwous that dissolving m arriages of more than 20 years duration has doubled since 1938. Significantly m ore spouses having children divorce. In 1973 out of 100 dissolved m arriages in 71 cases children under age, born from the dissolved marriage, w ere touched. In more than half of these children w ere 6 or younger. Beside the great num ber of divorces the num ber of those who broke m arried life w ithout legal action is significant. As to certain estim ations there is on average one separated per three legally divorced. Households families. The decreasing of the size of households and families continued. Disregarding the one-person-households am ounting half a million in num ber in 1973 the average size of the so-called fam ily-households was 3,4 persons. In 15 per cent of the one fam ily households also relatives are living w ith the family. Among fam ily-households the share and num ber of households consisting of more fam ilies grew. In 1973 there w ere households w ith two fam ilies by nearly their one quarter more than in 1960. Out of 100 fam ily-households two fam ilies live together in seven. There are only a few thousands of households consisting of th ree or m ore families. The average fam ily size fell under 3 in the recent years. W ell-known decline of fertility is the m ain contributor of this fact. The num ber of children, however, is affected also by the lengthening of the family life cycle and the earlier leaving of children. More and more spouses rem ain w ithout children because children already left the family. On the basis of 1960 data more than three quarters of spouses living w ithout children can belong to the la tte r group. The num ber of fam ilies living w ithout children exceeded in 1973 that of 1949 by 60 per cent. Every third fam ily lives already or still w ithout
222 D R. T A M Á S Y J Ó Z S E F children. The num ber of fam ilies w ith 3 or m ore children fell to less than its half during the last quarter of century. Five or more children can be found already in one of hundred fam ilies (in 1949 there w ere still five). The effect of fertility decline on the num ber of children in fam ilies is better shown by the tendency of the num bers of young children. In 1973 there w ere no children younger than 15 years old in 57 per cent of the families. Three or more children of th at age could be found in less than the half of the families than in 1960, th eir share decreased from 8,5 per cent to 3,8 per cent. The average num ber of children aged 0 14 years per family was under 1 already in 1960, and since then it continued to decline from 90 that of 1960 to 67. Favourable m arks of the effect of population politicy m easures taken allow to hope th at the shrinking of family size overtook the nadir reflected by the data presented.