Az igazságügy elrendezése Portugália FELLEBBEZÉSEK, HIBÁK BEBIZONYÍTÁSÁRA VALÓ KÉRVÉNYEK ÉS A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK TISZTÁZÁSÁRA ÉS MEGVÁLTOZTATÁSÁRA VONATKOZÓ KÉRVÉNYEK A bírósági határozatok tárgyi hibák kiküszöbölésére, érvénytelenség bebizonyítására, nem érthetőség vagy nem egyértelműségre való kérvények, változtatást követelő kérvények tárgyai, ha költségekről és büntetésekről van szó, egyértelmű hibák bebizonyításáról illetve tények jogi minősítéséről és olyan eljárások elemei létezésének a bizonyításáról, melyek más határozathoz vezetnek és melyek szintén hibából kifolyólak nem voltak figyelembe véve. A fellebbezések peri eszközök, melyek a bírósági határozatok hozatalánál figyelembe vett kérdések újra átvizsgálására szolgálnak azzal a céllal, hogy változást érjenek el. A Polgári bírósági rendeletben feltüntetett fellebbezések lehetnek rendesek vagy különlegesek. A rendes fellebbezések azon bírósági határozatok megszüntetésére használatosak, melyek még nem jogérvényes ítéletek (mivel ezek ellen lehetséges fellebbezni és még nem telt le a fellebbezés benyújtásának határideje). A különleges fellebbezések olyan bírósági határozatok megszüntetésére használatosak, melyek már jogérvényes ítéletek. A rendes fellebbezések a fellebbezés, határozat átvizsgálása és a határozat megszüntetése első és másodfokon. A különleges fellebbezések a következők: Határozat átvizsgálása és Harmadik fél ellenállása. Azon bíróságnak szükséges benyújtani a fellebbezést, amelyiknek az a bíróság, melynek határozata ellen van benyújtva a fellebbezés, hierarchikusan alárendelt. Rendes fellebbezések Elsőfokú határozatok ellen benyújtott fellebbezések a fellebbezés és a határozat megszüntetésére való kérvény első fokon. Fellebbezést végleges ítélet ellen és despacho saneador lehet benyújtani minden olyan bizonyíték felmutatása utáni ítélethozatal, mely a per tárgyát ítéli meg és az ítéletre vonatkozó tényeket állapítja meg, elkülönítve egymástól a bebizonyított tényeket és azokat a tényeket, melyek további eljárások tárgyai a per cselekedeti lényegéről való határozat. A határozat érvénytelenítésére vonatkozó kérvény azon határozatok ellen nyújtandó be, melyek ellen lehetséges fellebbezést benyújtani. A másodrendű határozatok ellen benyújtott fellebbezések a következők: határozat átvizsgálása és a határozat érvénytelenítésére vonatkozó kérvény másodfokon. A határozat átvizsgálását azon fellebbezési bíróság határozata ellen alkalmazzák, mely a per cselekedeti lényegét ítéli meg és melynek alapján lehet fellebbezni anyagi jogok megszegése ellen. A határozat érvénytelenítésére vonatkozó kérvény másodfokon azon határozatok ellen nyújtandó be, melyek ellen lehetséges fellebbezni, viszont nem lehetséges a határozat átvizsgálásának indítványozását benyújtani. A bíróságok illetékességének értéke
A bíróságok illetékességének értéke az a pénzösszeg, mely azt a felső határt fejezi ki, amely alatt egy bizonyos bíróság anélkül határozhat, hogy határozata ellen lehetséges lenne fellebbezéseket benyújtani. Polgárjogi ügyekben a fellebbező bíróságok illetékességének értéke 14 963,94 euró és az elsőfokú bíróságoké 3 740,98 euró. Különleges fellebbezések Különleges fellebbezéseknek számítanak a határozat átvizsgálása és a harmadik fél ellenállása. Jogérvényes ítélet ellen a következő esetekben lehet benyújtani átvizsgálás indítványozását: a) Ha bebizonyítást nyer, hogy a jogérvényes ítéletet felelősség kikerülése, csalás, vesztegetés, bűncselekményre való rászedés illetve a bíró vagy a bírók valamelyikének, akiknek a határozatba beleszólásuk volt, megvesztegetése mellett hozták. b) Ha bebizonyítást nyer, hogy a jogérvényes ítéletet valótlan iratok illetve jogi eljárás alapján hozták, felmondás illetve olyan szakvélemények alapján, melyek bármelyik esetben határozóak azon határozatban, melynek vizsgálat tárgyának kell lennie. Az iratok illetve jogi eljárások valótlansága nem szolgál az átvizsgálás alapjául, ha az ügyet megbeszélték azon eljárás közben, mely átvizsgálás tárgya. c) Olyan irat felmutatásának esetében, melyről a másik félnek nem volt tudomása illetve nem használhatta fel azon eljárás közben, melynek keretén belül hozták a vizsgált határozatot azon fél javára, mely a határozat szerint a pert elveszítette; d) Ha az az elismerés, jogról való lemondás illetve átutalás, melyeken alapszik a határozat, jogérvényes ítélet által érvénytelenítve voltak; e) Ha az elismerés, jogról való lemondás illetve átutalás érvénytelenek; f) Ha az után, hogy az eljárást és a jog alkalmazását lebonyolították alperes bármilyen jelenléte nélkül, bebizonyítást nyer, hogy az alperest nem idézték be, illetve hogy az idézés érvénytelen; g) Ha a felek között a múltban hozott más ítélettel ellentétben áll. A harmadik fél ellenállása egy olyan formája a bírósági határozat megtámadásának, amelyikre joga van a harmadik félnek, mely ez által károsult, ha a bírósági per a felek közötti hamisított eljárásra vonatkozik és a bíróságnak ilyen csalásról nem volt tudomása. Határozatok, melyeknél engedélyezett a fellebbezés Rendes fellebbezés csak olyan ügyekben engedélyezett, melyekben magasabb értélről van szó, mint azon bíróság illetékességi értéke, melynek a fellebbezést benyújtották, azzal a feltétellel, hogy a megcáfolt határozatok hátrányosak a fellebbező fél számára e bíróság illetékességi értékének felét meghaladó összegben (elvesztés); viszont bizonyított kételyek esetében a veszteség összegéről csak a per értékét veszik figyelembe. A fellebbezés mindig engedélyezett a per értékére való tekintet nélkül, ha a nemzetközi verseny szabályainak megszegésére alapszik és tárgy, hierarchia vagy az adott ügy szabálysértése okából.
A per értékére, kísérő kérdésekre illetve rövidített eljárásokra vonatkozó határozatok elleni fellebbezések, ha értékük meghaladja azon bíróság illetékességi értékét, melynek a fellebbezést benyújtották. A fellebbező bíróság határozata elleni fellebbezés engedélyezett mindig, ha ellentétben áll ezen vagy más fellebbezési bíróság határozatával, mely hasonló alapvető jogi kérdésre vonatkozik, és amelyik ellen nem lehetséges rendes fellebbezést benyújtani abból az okból, hogy nem tartozik a bíróság illetékességébe, azon eseteket kivéve, melyekben a Legfelsőbb Bíróság, a múltban meghatározott törvénykezésével megegyezően lett rendelet hozva. Az ügy és a veszteség értékétől függetlenül a fellebbezési bíróságok határozata ellen lehet fellebbezni minden olyan ügyben, melyekben bérleti szerződések érvényességének és létezésének megállapításáról van szó. A Legfelsőbb Bíróság által összegzett törvénykezéssel ellentétes határozatok hozatala ellen mindig lehetséges fellebbezni. Határozatok, melyek ellen nem lehetséges fellebbezni A fellebbezés nem engedélyezett célhatározatok és a szabad meggondolás jogának alkalmazásával hozott határozatok ellen. Ki nyújthat be fellebbezést A harmadik fél ellenállása kivételével minden olyan személy nyújthat be fellebbezést, mely a per egyik fő feleként szerepel, és amelyik a pert elvesztette. Viszont azon személyek, melyek közvetlenül és hatásosan a határozat által károsultak, szintén fellebbezhetnek a határozat ellen még abban az esetben is, ha nem szerepelnek, mint a per felei illetve csak a per résztvevői. Fellebbezési jog elvesztése és fellebbezésről való lemondás A per felei lemondhatnak a fellebbezésről, de az előzetes lemondás csak akkor érvényes, ha mindkét fél egyetért vele. Az, aki elfogadja a kijelentett határozatot, nem nyújthat be fellebbezést. A határozat elfogadása lehet kijelentett vagy csendes. A csendes elfogadás az, mely bármilyen olyan eljárás elkövetéséből folyik ki, mely egyértelműen összeférhetetlen a fellebbezési szándékkal. A fellebbező egyszerű kérvény által vonhatja vissza a benyújtott fellebbezést. Független fellebbezés és alárendelt fellebbezés Ha a per mindkét fele sikertelen, mindkettőjüknek kell fellebbezniük, ha meg akarják változtatni a határozatot abban a részében, amelyik az adott félnek kedvezőtlen; viszont bármelyikük által benyújtott fellebbezés lehet ebben az esetben független vagy alárendelt. A független fellebbezés rendes határidőben és rendes körülmények között nyújtandó be; az alárendelt fellebbezést a másik fél határozatát lehetővé tevő jelentést követő 10 napon belül lehet benyújtani. Ha az első fellebbező visszavonja a fellebbezését, a fellebbezés érvénytelen vagy a bíróság nem vizsgálja át, az alárendelt fellebbezés elveszti érvényességét, miközben a fő fellebbező felelős az összes költségért.
Ha nincs ellenkező kijelentés, a fellebbezési jogról való lemondás illetve a határozat kijelentett vagy csendes elfogadása a per feleinek egyike által nem akadályozza meg az alárendelt fellebbezés benyújtását azzal a feltétellel, hogy a másik fél fellebbez a határozat ellen. Ha engedélyezett a független fellebbezés, engedélyezett lesz az alárendelt fellebbezés is, még ha a megtámadott, az adott fellebbező számára kedvezőtlen határozat megegyezően vagy alacsonyabb összeggel, mint azon bíróság illetékességi értékének fele, amelyiknek a fellebbezést benyújtották. A fellebbezés kiterjesztése azokra a résztvevő felekre, melyek nem fellebbeztek Az egyik fél által benyújtott fellebbezés érvényes a többi résztvevő félre is a felek összevonása szükségének esetén. A felek összevonása szükségének esetén kívül (az eljárásba való beavatkozás jogi elrendelését jelölő eset mindazok által, akik érdekeltek a fellebbezésen bírósági per létrehozásával) más felekre is vonatkozik a fellebbezés: a) ha ezek a közös érdekeltségű részben egyetértenek a fellebbezéssel; b) ha olyan érdekük van, mely nagymértékben a fellebbező érdekétől függ; c) ha úgy lettek elítélve, mint közös adósok, ha a fellebbezés lényegében nem vonatkozik a fellebbezőre. A szükséges összevont fél úgy, mint a b) illetve c) pontok szerinti résztvevő felek bármikor átvehetik a fő fellebbező helyzetét. A fellebbezés szubjektív és objektív meghatározása Abban az esetben, ha a perben néhány fél sikeres, mindegyiküknek értesítést kell kézbesíteni a fellebbezés engedélyezéséről; viszont a fellebbező, a szükséges összevont felek esetét kivéve, a fellebbezés benyújtásánál kizárni egy vagy több sikeres felet. Ha a határozat döntő része különböző határozatokat foglal magába, a fellebbező szintén jogosult korlátozni a fellebbezést ezek bármelyikére azzal, hogy a benyújtásban megjelöli azt a határozatot, amelyik ellen fellebbez. Ilyen meghatározás hiányának esetében a fellebbezés magába vonatkozik mindenre, amiben az ítélet a döntő részben kedvezőtlen a fellebbezővel szemben. A kijelentés összegzésében a fellebbező kimondottan vagy beleértően korlátozhatja a fellebbezés kezdetleges terjedelmét. Azon részben való ítélet hatása, amelyik ellen nem lett fellebbezés benyújtva, nem lehet befolyásolva fellebbezésre vonatkozó határozat által, sem az eljárás érvénytelenítése által. A fellebbezés benyújtásának határideje Fellebbezést a bíróság határozatának értesítését követő 10 napon belül lehetséges benyújtani; ha a fél nem vesz részt az eljáráson és nem szükséges kézbesíteni neki az értesítést az ismert lakhelyére, a fellebbezés benyújtására vonatkozó határidő a határozat nyilvánosságra hozatalával kezd telni. Az eljárás közben hozott ítéletek és határozatok esetében a határidő azon a napon kezd telni, amikor ezeket hozták, ha a fél jelen volt illetve a tárgyalásra be volt idézve; ellenkező esetben a határidő az előző ponttal megegyezően kezd telni.
Ha az említett eseteket kivéve nem szükséges értesítés, a határidő azon a napon kezd telni, amikor az érdelelt fél tudomást szerzett a határozatról. Ha a fél távolléte befejeződik a nyilvánosságra hozataltól eltelt 10 nap letelése előtt, az ítéletet illetve a határozatot be kell jelenteni és a fellebbezés benyújtásának határideje a bejelentés napján kezd telni. Az alkotmánybíróság beavatkozása Az Alkotmánybíróságon azon bíróságok határozatai esetében lehetséges fellebbezni: a) Melyek cáfolják bármelyik szabály alkalmazását ennek alkotmánytalansága alapján; b) Melyek olyan szabályt alkalmaznak, melynek alkotmánytalansága ellen az eljárás közben ellenvetés merült fel; c) Melyek olyan szabály alkalmazását cáfolják, mely fel van tüntetve a jogi aktában törvénytelensége alapján magasabb értékre vonatkozó szabály megsértéséből kifolyólag; d) Melyek a regionális utasításban feltüntetett szabályokat cáfolják ennek törvénytelensége alapján, az autonóm régió törvényének illetve a köztársaság törvényeinek megszegéséből kifolyólag; e) Melyek független szerv által kiadott szabály alkalmazását cáfolják ennek törvénytelensége alapján, autonóm régió törvényeinek megszegéséből kifolyólag; f) Melyek olyan szabályt alkalmaznak, melynek törvénytelensége ellen ellenvetés merült fel a per közben bármelyik, a három előző pontban feltüntetett ok alapján. Ha a szabály, melynek alkalmazása fellebbezést tárgya volt, megtalálható a nemzetközi törvénykezésben, jogi aktában illetve végrehajtó rendeletben, az a) és a c) pontok szerinti fellebbezések az ügyészség számára kötelezőek. A b) és az f) pontok szerinti fellebbezéseket kizárólag az a fél nyújthatja be, amelyik ellenvetéseket hozott fel alkotmánytalanság illetve törvénytelenség ellen. Az ügyészség szintén köteles fellebbezést benyújtani az Alkotmánybíróságra azon bíróságok határozatai ellen, melyek a múltban maga az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek illetve törvényellenesnek minősített szabályt alkalmaznak. Az Alkotmánybíróságra benyújtott fellebbezések korlátozódnak alkotmányellenességének és törvényellenességének kérdéseire egyes esetek szerint.