KÖZLEMÉNYEK PÁLFALVI ZSOLTNÉ Panellét Dél-Alföldön Magyarországon a 2001-es népszámláláskor 517 ezer panellakást regisztráltak. Ezeket az 1960-as évek második felében, az éget lakáshiány enyhítésére kezdték el építeni, amikor a politikai vezetés a lakásépítés ipari szint fejlesztése mellett döntött. A 15 éves lakásépítési programok megvalósítását zömmel a Szovjetunióból megvásárolt házgyárak tették lehet vé, melyekb l jutott Dél-Alföldre is. Bár ezek a lakások kezdett l fogva jóval komfortosabbak voltak, mint a nempanellakás-állomány, mára nagy részük b ven rászolgált a felújításra, korszer sítésre. A már több éve futó panelrekonstrukciós programokban a régió legtöbb panellakással rendelkez városa, Szeged az élenjárók között található. Lakóházak és lakások Dél-Alföld lakásállományát a legutóbbi, 2001. évi népszámlálás id pontjában 574 ezer lakás képezte, amelyb l minden tizedik üresen állt, illetve csak másodlagosan, vagy egyéb célra, például üdülésre használták. A lakott lakások 15 százaléka (76 ezer lakás) a városok lakótelepein helyezkedett el, bennük 180 ezer f s népességgel. Ez azt jelenti, hogy Dél-Alföld 1,3 millió lakosának 13 százaléka élt 2001-ben lakótelepi környezetben. A telepszer tipizált, egy adott területen való tömeges, azonos technológiával kivitelezett lakásépítés a régióban kés bb kezd dött, mint az ország primer iparfejlesztési vidékein: míg országosan a lakótelepi lakások 6 százaléka épült 1960 el tt, addig a régióban mindössze 2 százaléka. Dél-Alföldön két technológia alkalmazása terjedt el: az egyik a téglablokkos, a másik a panelos építési mód. Az utóbbi módszerrel ebben a térségben több mint 60 ezer lakás épült, ennek 11 százaléka lakótelepen kívül, a városok egyéb területein. (Arra is akad példa, hogy a történelmi belváros patinás épületei közé húztak fel egy-egy panelépületet.) A panelos építkezések Dél-Alföldön a hatvanas évek végén kezd dtek meg, ekkor még más térségek üzemeib l (például Dunaújvárosból vagy Szolnokról) szállították ide az elemeket. A régióban csak kés bb indult meg a gyártás; a Szovjetunióból vásárolt házgyárak egyike Szegedre, egy másik Kecskemétre került. A szegedi 1971-ben, a kecskeméti, az országban utolsóként, 1975-ben kezdte meg m ködését. (Más településeken is készültek bizonyos részegységek a házgyárak úgynevezett panelüzemeiben.) A különböz normák és típustervek alkalmazási kötelezettsége miatt a házgyárak csupán néhány épülettípust állítottak el : kezdetben 4 5 szintes, általában háromlépcs házas sávházat, kés bb 9 10 emeletes pontházat. A hetvenes évek lakótelepeinek beépítési módját és építészeti karakterét egyre inkább a szovjetmintájú nagypanelos technológia határozta meg, ekkor váltak meghatározóvá a 10 emeletes sávházak. A nyolcvanas évek végével a lakótelepi építkezések lezárultak, csak néhány kisebb volumen beruházás befejezése húzódott még át a kilencvenes évek elejére. Már a nyolcvanas évtizedben is alapvet en változtattak a házak megjelenésén, az épületek nagy részét a korábbi lapostet helyett tet székkel, nyereg- vagy kontyolt idomokkal koronázták, ami lényegesen el nyösebb városképi megjelenést, oldottabb, humánusabb kompozíciókat tett lehet vé. A vázolt, viszonylag rövid múltból következ en a panelépületek és -lakások kor szerinti összetétele alapvet en különbözik az egyéb technológiával felhúzott épületekét l, illetve lakásokétól. Míg a nem panelos, zömmel téglából készült épületek több mint fele épült 1970-t megel z en, addig a panelfalazatúaknak mindössze két százaléka. A régió 3330 panelos lakóépületéb l 1540 a dömping els évtizedét jelent hetvenes évek, 1679 pedig a másodikat jelent nyolcvanas évek termése. Ez azt jelenti, hogy a házak közel fele 27 36 éves, a másik fele pedig jobb esetben is közel 20 éves. A lakótelepi panelépítkezés szempontjából a súlypont a régión belül Csongrád megye esetében inkább a hetvenes, míg Békés megye esetében inkább a nyolcvanas évtizedre esik (1. táblázat). A házgyárak észlelve a tömeges lakásépítés iránti igény visszaesését képesek voltak szakítani az el z évtizedek lakótelepeinek sematizmusával, és az új elvárásoknak megfelel en fokozatosan többféle magasságú, változatosabb épülettípusok gyártására tértek át. Kísérleti jelleggel 1 2 szintes ahol a második szint már
KÖZLEMÉNYEK 629 tet tér magánházak és sorházak is épültek ebben az id ben. Ezek környezete általában nem min sül lakótelepinek, és arányuk a panelos lakóházakon belül alig két százalékot tesz ki; Csongrád megyében ahol a földszintes panelos lakóépületek hányada a régióban a legnagyobb is csak 3 százalékot ér el. A panelépületek tehát túlnyomórészt emeletesek, jellemz en 5, illetve 10 szintesek. A legnagyobb arányban (az ötszintesnél magasabb épületek esetén kötelez felvonót megtakarítva) 2 4 emeletes házak fordulnak el, súlyuk megközelíti az 58 százalékot, az 5 10 szinteseké pedig a 39 százalékot. Különösen ez utóbbiak megjelenése okozott igazi változást a városok arculatában. Tízemeletesnél nagyobb panel-lakóépület viszont lakótelepen egyáltalán nem épült, nem lakótelepen is csak egy, Szegeden. A régió panelházainak viszonylagos emberlépték ségét az épületenkénti lakások alacsony száma is jelzi: minden 10 épületb l 8 legfeljebb 15 lakást foglal magában, a maximálisan 30 lakásos épületek aránya 14, az ennél is több lakásosoké pedig mindössze 7 százalék (2. táblázat). 1. táblázat Panelb l és nem panelb l készült lakóházak, illetve lakások építési év szerinti megoszlása, 2001. február 1. (százalék) Lakótelepi Nem lakótelepi Összes Nem Építési év panel- lakóházak 1944 36,4 1945 1969 2,2 0,5 2,0 24,6 1970 1979 47,8 35,8 46,2 18,2 1980 1989 49,3 57,8 50,4 14,4 1990 2001 0,7 5,9 1,4 6,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 lakások 1944 34,5 1945 1969 2,3 0,4 2,1 25,1 1970 1979 50,3 40,6 49,3 19,8 1980 1989 46,8 57,1 47,9 14,2 1990 2001 0,5 1,9 0,7 6,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 2. táblázat Panelb l és nem panelb l készült lakóházak emelet és lakásszám szerinti megoszlása, 2001. február 1. (százalék) Az épület mérete Lakótelepi panel- Nem lakótelepi Összes panelpanellakóház Nem panel- Földszintes 0,1 14,3 2,0 98,1 Emeletes 99,9 85,7 98,0 1,9 Ebb l: 1 emeletes 1,0 2,3 1,1 0,8 2 4 emeletes 56,9 62,4 57,6 1,1 5 10 emeletes 42,1 20,9 39,3 0,0 10 emeletesnél több 0,0 0,2 0,0 0,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Ebb l: 1 3 lakásos 0,1 4,3 0,7 98,2 4 15 lakásos 78,4 78,9 78,4 1,6 16 30 lakásos 14,4 10,0 13,8 0,2 30 nál több lakásos 7,1 6,8 7,1 0,0 A panellakások közül minden második négyszintesnél magasabb épületben található, és csupán minden századik földszintesben vagy egyemeletesben. A lakások hattizede maximum 14, közel egyötöde pedig legfel-
630 KÖZLEMÉNYEK jebb 29 másik lakással osztozik egy épületen, és csak minden negyedik-ötödik panellakás található 30-nál több lakásból álló épületben. A lakásállomány dönt része ma már magánszemélyek tulajdonát képezi. A rendszerváltásig a nagyobb városok lakásainak viszonylag jelent s hányada volt állami tulajdonban (a tömeges lakásépítést els sorban állami megrendelések eredményezték). A lakásállomány tulajdonviszonyok szerinti átrendez dése a nyolcvanas évek végén indult meg, majd a rendszerváltást követ években teljesedett ki a lakásprivatizáció, az önkormányzatokhoz került bérlakások magántulajdonba adása. A 2001-es népszámláláskor az önkormányzati hányad már csak néhány százalékot tett ki; az arány nagyobb volt a panel-, mint a nem panellakások esetében. (Napjaink egyik jelent s problémája a vegyes, személyi és önkormányzati tulajdonú lakóházak létrejötte, ahol egyre nagyobb feszültséget okoz a házzal kapcsolatos ügyek, a közös költségek és a lakbérek összehangolása.) 3. táblázat Megnevezés A lakott lakások tulajdonjelleg szerinti megoszlása, 2001. február 1. (százalék) Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye panel nem panel panel nem panel panel nem panel Személyi tulajdon 92,0 97,7 95,8 97,8 93,1 96,1 Önkormányzati bérlakás 6,2 1,5 3,8 1,3 6,3 3,2 Egyéb tulajdon 1,9 0,8 0,4 0,9 0,6 0,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A panellakások bármikor és bármilyen épülettípusban korszer bbek voltak, mint az oda tömegesen beköltöz k korábbi lakáskörülményei. Els sorban a külön bejárat, a fürd szoba, a száraz falak, a központi f tés el nyei miatt. A f tés szabályozhatatlanságának, a vízórák hiányának gazdasági következményei akkor még nem voltak nyilvánvalóak a lakók számára. A beépített konyhabútor egy fiatal pár részére jobb volt a semminél, a sz nyegpadlóban él poratkák allergiát okozó hatásáról mit se tudtunk, a linóleumot, aki tehette, hamarosan kicseréltette k lapokra. Maga a paneltechnológia egyébként nem járt volna szükségszer en a fenti problémákkal. Ami tényleg a paneltechnológia velejárója, az az elemek közötti rések, üregek mindent mindennel összeköt labirintusa, a rovarok közleked je, a falak gyenge h - és hangszigetelése, továbbá a bels átalakítások rendkívüli nehézsége. Ezek a min ségek a panellét fontos összetev i, de ezekr l nem készül statisztika. A panelépítkezés fogyatékossága abban a politikai kötöttségben (is) rejlett, hogy csak kevés lakás mérete haladhatta meg a másfél-kétszobás szintet. 1. ábra A lakott lakások szobaszám szerinti megoszlása, 2001. február 1. 100% Lakótelepi panel Nem lakótelepi panel Nem panel 80% 60% 40% 20% 0% 1 szobás 2 szobás 3 szobás 4-x szobás
KÖZLEMÉNYEK 631 Az állami lakásokra vonatkozó normák melyek aztán a típustervek miatt óhatatlanul befolyásolták a többi lakás méretét is az egész- és félszobák rendszerén alapultak, ahol a nagyobb szoba sem igen léphette túl a 18 négyzetmétert. A hetvenes évek végét l a mennyiségi szemléletet egyre inkább felváltotta a min ségi. Az állami megrendelések jelent s visszaesésével csökkent az egy-másfélszobás, és megn tt a háromszobás lakások aránya. A legutóbbi népszámláláskor a panellakások 55 százaléka volt (a másfélszobával rendelkez ket is idesorolva) kétszobás, 31 százaléka háromszobás. Az ennél több szobával rendelkez panelotthonok aránya csupán 6 százalékot ért el, szemben a nem panelok több mint kétszer nagyobb hányadával. Érdekesség, hogy különösen a nem lakótelepi panellakások esetében magas a csak kétszobás otthonok aránya. A panellakások területi elhelyezkedése Dél-Alföld 60 ezer lakott panellakásának több mint fele Csongrád, 31 százaléka Bács-Kiskun, 17 százaléka pedig Békés megyében található. A régió 42 érintett településéb l a legtöbb Bács-Kiskunban helyezkedik el, míg a békésiek és a csongrádiak száma nagyjából egyforma. A panellakással rendelkez települések csaknem mindegyike város. A nagyközségek közül a legtöbb panellakással az 1997-ig Szegedhez tartozó Algy rendelkezik, ahol els sorban a szénhidrogén-kitermelésben és -feldolgozásban foglalkoztatottak lakásgondjait oldották meg az itt emelt kisebb, 120 lakásos lakóteleppel. Ugyanakkor akad jó néhány olyan város a régióban összesen 13, ahol nem épült egyetlen panellakás sem. Ezek jellemz en 1989-ben vagy azután nyerték el a városi státust, amikor a panelos építkezések csillaga már rég leáldozott, és a házgyárakat bezárták. Nincs panelépület a viszonylag nagyobb települések közül Tiszakécskén, Kecelen, Gyomaendr dön, Mez berényben és Sarkadon. Panellakások és települések, 2001. február 1. 4. táblázat Megnevezés Bács-Kiskun Békés Csongrád megye Dél-Alföld A panellakással rendelkez települések száma 17 12 13 42 aránya, % 14,3 16,0 21,7 16,5 A panellakások száma 18 946 10 178 31 182 60 306 aránya a), % 14,6 11,5 22,9 17,0 a lakottak aránya b), % 92,1 93,9 95,0 93,9 A lakótelepi panellakások száma 17 164 7 426 29 103 53 693 aránya b), % 90,6 73,0 93,3 89,0 A megyeszékhelyi panellakások száma 10 557 5 323 25 552 41 432 aránya, % 24,5 19,2 36,1 29,3 a) Azon települések lakásállományához viszonyítva, ahol van panellakás. b) Az összes panellakáshoz viszonyítva. A panelos építkezések koncentráltságát jelzi, hogy a régió 5 legnagyobb városában, a megyeszékhelyeken, valamint Baján és Hódmez vásárhelyen található az e technológiával készült lakások több mint háromnegyede. Csongrád megye régiós els bbsége nemcsak az abszolút, hanem a relatív számokat tekintve is megmutatkozik, érintett településein a teljes lakásállományhoz viszonyítva a lakások b egyötöde panel. Legnagyobb az arány a régió legnépesebb városában, Szegeden, ahol a közel 71 ezer lakásból 25 és fél ezer épült panelfalazattal. Rajta kívül viszonylag magas a panelok hányada Kecskeméten (25%) és Békéscsabán (19%), továbbá Mez hegyesen és Kalocsán (18-18%), valamint Baján (16%). A régió panellakásainak valamivel több mint egytizede Csongrád megyében ennél kevesebb, míg Békésben jóval nagyobb hányada az, ami nem lakótelepi környezetben található.
632 KÖZLEMÉNYEK A panellakások lakóinak jellemz i A dél-alföldi régióban egy nagyvárosnyi népesség, összesen 139 ezer ember létformáját határozza meg a panel. Közülük a legtöbben Csongrád megyeiek, itt annyian laknak panellakásban, mint a másik két megyében együttvéve; csak a szegediek 60 ezren vannak. A panellakók majd kilenctizede lakótelepi környezetben él, Csongrád megyében ez az arány még nagyobb. A lakók több mint fele a gyengébb nem -hez tartozik, a panelban él k esetében a többiekhez képest még inkább a n k javára billen el a mérleg nyelve: minden ezer férfira 1233 n jut, 139 f vel több, mint a nem panellakók körében. A lakások lakóinak átlagos száma között nincs lényeges eltérés aszerint, hogy panel- vagy nem panellakásról van-e szó. Számottev különbség egyedül a földszintes épületek esetében figyelhet meg: a panelok száz lakásonkénti 311 f s átlagával szemben a többi lakás 238 f s átlaga áll. E néhány lakásos panelok közül is kizárólag azok laks r ségi mutatója magas, amelyek nem lakótelepi környezetben találhatók. (A tapasztalat szerint az ilyen, f ként zöldövezetben épült, tet térbeépítéses lakások a több gyermekkel rendelkez, értelmiségi házaspárok körében népszer ek, akik ezt a színvonalat már meg tudják fizetni, de ennél többet nem.) Az átlagos lakószámot tekintve érdekes különbség fedezhet fel a panelépületek két csoportja között is: az emeletszám, illetve lakásszám növekedésével a nem lakótelepiek laks r sége csökken, a lakótelepieké viszont növekszik. 5. táblázat 100 lakott lakásra jutó lakó, 2001. február 1. Lakótelepi Nem lakótelepi Az épület mérete panel- panel- Összes panel- Nem panellakásban Földszintes 200 314 311 238 Emeletes 231 218 230 195 Ebb l: 1 emeletes 202 300 222 207 2 4 emeletes 225 219 224 192 5 10 emeletes 237 214 235 195 10 emeletesnél több 217 217 267 Összesen 231 222 230 232 Ebb l: 1 3 lakásos 160 333 277 239 4 15 lakásos 229 227 228 198 16 30 lakásos 238 240 238 185 30-nál több lakásos 234 193 229 189 A panellakásokban él k korösszetétele is jellegzetesen különbözik a többi lakás lakóinak korstruktúrájától. Különösen szembet n a differencia a 20-as éveikben járó és az 54 évesnél id sebb generációk esetében. A két korcsoport különböz el jel eltérései azt mutatják, hogy a panellakások népessége összességében fiatalabb, mint az egyéb lakásoké. E megállapítás mindkét nemre igaz. Az okok között minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a legnagyobb panellakás-állománnyal rendelkez városok kollégiumokból kiszorult egyetemif iskolás polgárai anyagi okokból el szeretettel választják ideiglenes otthonukul a piacon egyébként is b vebb kínálattal jelen lév panellakásokat. A 15 29 évesek aránya a lakótelepi panellakások esetében a férfiaknál és a n knél egyaránt 10 százalékponttal magasabb, mint a nem panellakások esetében (2. ábra). A panellakásokban él k korcsoportos összetétele a tapasztalatok szerint különbözhet a település típusa (megyei jogú város, város, község), illet leg a lakás építési éve szerint. A nagyobbakkal szemben a kisebb településeken, illet leg a régiekkel szemben az újabb építés lakótelepeken magasabb a fiatalok aránya. A panellakásokba, és különösen a lakótelepi lakásokba költöz k között mindvégig túlreprezentáltak voltak a fiatal családok. Ez annak köszönhet, hogy a fiatalok számára a viszonylag olcsó lakótelepi otthonok belépési lehet séget kínálnak a lakáspiacra. A megszerzett otthon aztán gyermekeik megszületése után is még jó néhány évig lakhelyükül szolgál. A panellakásokban él gyermekkorúak aránya jelent sen meghaladja az id sekét. Ebben a körben száz 14 éven aluli gyermekre negyvenöt 65 éves és id sebb személy jut, nagyjából csak feleannyi, mint a többi lakásban él k körében. A gyermek- és id skorúak egymáshoz viszonyított arányát kifejez öregedési indexek n kre vonatkozó értékei mindkét lakáscsoportban lényegesen b felével magasabbak, mint a férfiakra vonatkozóké.
KÖZLEMÉNYEK 633 A népesség korcsoportos megoszlása, 2001. február 1. 2. ábra 85-x 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 Férfi N 14 12 10 8 6 4 2 0 2 4 6 8 10 12 százalék 14 Panelban él népesség Nem panelban él népesség A lakott lakások a lakók korösszetétele szerint, 2001. február 1. Megnevezés Panel- lakás 6. táblázat (százalék) Nem panel- Csak fiatalkorú személy által lakott 15,0 5,2 Csak középkorú személy által lakott 17,6 15,2 Csak id skorú személy által lakott 13,8 26,9 Fiatal és középkorú személy által lakott 44,6 35,4 Fiatal és id skorú személy által lakott 1,1 1,5 Közép- és id skorú személy által lakott 4,5 9,1 Fiatal, közép- és id skorú személy által lakott 2,7 6,0 Lakó nélküli 0,7 0,7 Összesen 100,0 100,0 A lakók f bb korcsoportjai szerint a lakások összetétele is több ponton lényegesen különbözik attól függ en, hogy panelr l vagy nem panelr l van szó. Míg az el bbiek esetében azon lakások hányada, ahol fiatal
634 KÖZLEMÉNYEK személy (is) él 64, illetve ahol id s személy (is) 22 százalék, addig az utóbbiak esetében ugyanezen arányok 48, illetve 43 százalék. A korösszetétel különböz ségével is összefügg, hogy a háztartások struktúrájában kisebb-nagyobb eltérések tapasztalhatók. A panelos háztartások kétharmadát, a nem panelosokénak héttizedét alkotják családok, amib l következ en a nem családháztartások ami dönt en csupán egy személyt jelent aránya a panelokban a nagyobb. A másik felt n különbség, hogy az egyszül s családok hányada a panellakásokban (17%) lényegesen meghaladja a nem panelban él csonka családok részarányát (10%). Ezek az adatok arra utalnak, hogy lakótelepek er sen érintettek a csonka családok társadalmi-szociológiai problémájában. A panellakások sz kösségének is következménye, hogy a két vagy több családból álló háztartások el fordulása szinte elenyész, alig haladja meg az egy százalékot. A népesség családi állapot szerinti összetételében hosszabb ideje érvényesül tendencia a házasok arányának csökkenése, amit mindkét nemnél az elváltak, valamint a n tlenek, hajadonok arányának növekedése kísér. A nem házasok részaránya a férfiak és a n k körében egyaránt magasabb a panelban, mint a nem panelban él knél: a n tlenek/hajadonok hányada ugyanúgy nagyobb, mint az elváltaké, és csak az özvegyek esetében fordított a helyzet. A 15 éves és id sebb népesség családi állapot szerinti megoszlása nemenként, 2001. február 1. 3. ábra 38% 30% 40% 10% 50% 2% 11% 19% 30% 51% 19% 57% 4% 9% 10% 20% N tlen/hajadon Házas Özvegy Elvált A népesség iskolázottsági szintjének alakulásában ugyancsak hosszú évek óta tartó folyamat, hogy növekszik a középfokú és a fels fokú iskolai végzettséggel rendelkez k népességen belüli aránya, és egyre kevesebben vannak, akiknek az általános iskola 8. évfolyamát sem sikerült elvégezniük. Az is régi tapasztalat, hogy még ugyanazon település esetében is a lakótelepi környezet folyamatos leértékel dése ellenére a panel-
KÖZLEMÉNYEK 635 lakások népessége általában magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, mint a többi lakásban él k: már a legalább általános iskolai végzettség ek aránya is nagyobb, de az igazán jelent s különbség a középiskolát, illetve a fels fokú iskolát végzetteket tekintve jelentkezik. Iskolai végzettség a megfelel korúak százalékában, 2001. február 1. 7. táblázat Megnevezés Panelban él Nem panelban él férfiak n k férfiak n k A 10 X éves népességb l egy osztályt sem végzett 0,2 0,2 0,4 0,5 A 15 X éves népességb l legalább 8 osztályt végzett 97,7 94,8 90,0 82,8 A 18 X éves népességb l legalább érettségizett 46,7 53,5 27,7 32,4 A 25 X éves népességb l diplomás 18,0 15,5 9,7 8,8 A panellakásokban él diplomások arányai aszerint is különböznek, hogy a lakás lakótelepen vagy azon kívüli környezetben található. Kiugróan magas a diplomások hányada a nem lakótelepi panellakások lakói esetében; a különbség a férfiaknál még jelent sebb, mint a n knél. Els sorban a mindenképpen igényesebbnek számító nem lakótelepi környezetben belvárosban vagy kertvárosban lév lakások magasabb árai differenciálták ily módon kés bbi lakóikat. 4. ábra A panelban él diplomások aránya a 25 éves és id sebb népességben nemenként, 2001. február 1. Férfi Lakótelepi panelban él k 17 Nem lakótelepi panelban él k 23 Nem panelban él k 10 N Lakótelepi panelban él k 15 Nem lakótelepi panelban él k 19 Nem panelban él k 9 0 5 10 15 20 25 százalék A népesség számának csökkenésével és a korstruktúrának az id skorúak irányába történ elmozdulásával egyidej leg a foglalkoztatottak száma és aránya már a nyolcvanas években csökkenni kezdett. Mindez a községekben él ket sokkal súlyosabban érintette, mint a városiakat. Következésképp az átlagosnál fiatalabb korösszetétel és alapvet en városi panellakosság körében az aktivitási szint magasabb, mint a nem panellakásokban él k esetében. Az eltolódás olyan mérték, hogy a panelok lakóinál a gazdaságilag aktívak aránya nagyobb is, mint a gazdaságilag nem aktívaké. A többi lakásban él knél épp fordított a helyzet, és a két arány közötti különbség is nagyobb, mint a panellakóké. A foglalkoztatottak aránya szintén a panelok népességében a magasabb, a munkanélkülieké ellenben alacsonyabb. A munkanélküliségi ráta alakulása a panelokban ezzel együtt a városokban él k kedvez bb munkaer -piaci lehet ségeir l tanúskodik.
636 KÖZLEMÉNYEK 8. táblázat A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása, 2001. február 1. (százalék) Megnevezés Lakótelepi panelban él Nem lakótelepi panelban él Nem panelban él férfi n férfi n férfi n Foglalkoztatott 48,9 42,0 48,8 43,5 39,0 28,5 Ezen belül: alkalmazásban álló 42,1 38,9 40,7 39,4 29,0 24,2 szövetkezeti tag 0,1 0,1 0,2 0,1 0,8 0,3 vállalkozó, segít családtag 6,7 3,0 8,0 4,0 9,2 4,0 Munkanélküli 4,9 3,6 4,6 3,2 5,7 3,3 Gazdaságilag aktív népesség 53,7 45,6 53,3 46,7 44,7 31,8 Inaktív keres 15,3 27,5 15,5 26,3 28,9 42,0 Ezen belül: nyugdíjas, járadékos 13,7 21,1 14,0 20,9 26,3 34,9 Eltartott 31,0 26,9 31,2 27,0 26,3 26,2 Ezen belül: nappali tagozatos tanuló 20,6 18,0 21,0 18,1 16,5 14,9 Gazdaságilag nem aktív népesség 46,3 54,4 46,7 53,3 55,3 68,2 Népesség összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Munkanélküliségi ráta 9,1 7,8 8,6 6,9 12,7 10,5 Az el z ekkel szoros összefüggésben a panellakásokban alacsonyabb a nyugdíjasok aránya, mint azokon kívül, a különbség tetemes. A két lakókörnyezeti típus között az eltartottak részarányai még a leginkább kiegyenlítettek, különösen a n ket illet en. A Panel és a Panel plusz programokról * A Magyarországon házgyári technológiával, el re gyártott elemekb l épült lakások több mint 56 százaléka közel 30 éves, ezen belül 6 százaléka 40 évnél is id sebb. Különösen a legrégebben épült lakóházak m szaki állapota leromlott, magasak az üzemeltetési költségek. A problémákat többek között a pazarló, jelent s energiaveszteséggel m köd távf tési rendszer okozza, ahol a havidíj magas, a lakások f tését pedig nem lehet egyénileg szabályozni. A helyzetet rontja a falazat és a nyílászárók rossz h szigetelése is. Felújításra korábban kétszer lehetett állami forrást nyerni: 1997-ben a német panelhitelb l és 2001-ben a Széchenyi-tervb l, amely 163 pályázón segített 710 millió forinttal. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet 2001. február 1-jét l teremt lehet séget az el re gyártott technológia felhasználásával épült lakóépületek felújításának támogatására. Ennek keretében az épületek utólagos h szigeteléséhez és gépészeti rendszereinek energiatakarékos felújításához, korszer sítéséhez lehet vissza nem térítend állami támogatásra pályázatot benyújtani. A panellakás-felújítási programban olyan lakóközösségek, illetve önkormányzatok vehetnek részt, amelyek a felújítási költségek egyharmad-egyharmad részét állják. Ehhez teszi hozzá az állam a maga egyharmadnyi támogatását. Az öt évvel ezel tt elindított programban 2005-ig 36 ezer lakást újítottak fel, 15 milliárd forintból. 2005-ben a kormány e célra 8 milliárd forintot különített el. A megemelt keretösszeg lehet séget adott a nyílászárók cseréje mellett a h szigetelésre, a gépészeti felújításra, valamint a házak környékének rendbetételére is. A panelprogramhoz 2005. augusztus elejét l a Panel plusz hitelprogram kapcsolódik. Ennek segítségével kedvezményes kamatozású kölcsönhöz juthatnak azok a rászoruló lakóközösségek és önkormányzatok, amelyek nem rendelkeznek kell öner vel. 2005-ben országosan rekordmennyiség pályázat érkezett be panelfelújításra, többen éltek a pályázati lehet séggel, mint az azt megel z négy évben összesen. Mind a pályázatok számát, mind az igényelt összeg nagyságát tekintve a régió legnagyobb városa, Szeged a második a pályázó települések rangsorában. * Forrás: www.magyarorszag.hu
KÖZLEMÉNYEK 637 9. táblázat Az iparosított technológiával épített dél-alföldi lakások felújításához nyújtott állami támogatások, 2001 2005 * Település éve A támogatások által érintett lakások száma összege, millió Ft Kecskemét 2001 2005 3562 266 Kiskunfélegyháza 2004 2005 70 4 Makó 2002, 2005 133 3 Mez kovácsháza 2002 48 1 Mórahalom 2002 21 7 Szeged 2002 2005 3608 735 Szentes 2002, 2004 252 9 Összesen 7694 1025 *Forrás: www.oleh.hu/palyazat/kimutatas_a_tamogatasokrol, 2006. márciusi állapot szerint. Az 5 év alatt együttesen 117 ezer, iparosított technológiával épült lakás kapott támogatást felújításra az országban, ebb l közel 8 ezer Dél-Alföldön. A régióba érkez állami támogatás meghaladta az egymilliárd forintot, azaz egy-egy lakásra átlagosan 133 ezer forint jutott. Természetesen ez az összeg a terminus elején lényegesen kevesebb volt, mint a végén. A régióban Szeged mellett Kecskemét is kiemelkedik mind a támogatott lakások számát, mind az elnyert támogatás nagyságát illet en. A 2007 és 2013 közötti id szakban tovább folytatódik a panelprogram, a számítások szerint a következ uniós költségvetési ciklus végére várhatóan a panelállomány 80 százaléka megújul. Az unió a költségek 20 százalékát vállalja magára, az állam és az illetékes önkormányzat további 47 százalékát állja a felújításnak. A lakók részér l szükséges öner az összköltség 33 százaléka, melyre felvehetik az alacsony kamatozású "Panel plusz" hitelt is. IRODALOM Népszámlálás 2001. Összefoglaló adatok, KSH, Budapest, 2002 Népszámlálás 2001. Bács-Kiskun megye, KSH, Budapest, 2002 Népszámlálás 2001. Békés megye, KSH, Budapest, 2002 Népszámlálás 2001. Csongrád megye, KSH, Budapest, 2002 Népszámlálás 2001. A lakótelepi lakások és lakóik f bb jellemz i, KSH, Budapest, 2002 www.magyarorszag.hu www.oleh.hu